Tizennyolcadik fejezet

 (Avagy: hogyan szemtelenkedjünk az osztályfőnök magánéletébe)

 Már egy hete nyaraltak a kempingben. Az osztály tagjai felettébb jól érezték magukat, napközben strandoltak, esténként diszkóztak, buliztak, éjjel ki-ki habitusa szerint szexelt, vagy részegen heverészett, józanodott. A legjobban talán Juli pacsált rá, hiába kenegette magát mindennel, úgy leégett, mint a kabai cukorgyár. Háton fekve aludni nem tudott, oldalán is csak nehezen, misszionárius póz egyenesen kizárva. A kihívóan szexi ruhákról a lányok továbbra sem tettek le, Kriszta odáig is elment, hogy melltartó nélkül napozott. Példáját sokan követték, és érdekes módon senki nem szólt rájuk.

 Kati sem, teljesen szabadjára engedte őket, elvégre nyaralnak! Gyakran tartott velük a férjével, olykor még ő is levette a melltartóját.

 Azon a reggelen lustálkodtak egy keveset. Egy könnyű takaró volt csak rajtuk, István a feje alá tett kézzel a mennyezetet bámulta. Kati még félálomban mocorgott mellette. Nyújtózott egyet, a takarót e mozdulattal derékig lehúzva magukról. István tekintete a kerek keblekre siklott. Szép látvány volt, gyönyörűek, teltek.

 - Mire gondolsz? – dorombolta a felesége.

 - Szerinted? – tévedt István szeme Katiéra.

 - Van tippem!

 - Nosza!

 - Egy kávét? – nevetett a nő.

 István nem pont erre gondolt, felesége tökéletesen tudta, mire, csak piszkálódott. Lábai apró taposásával a takaró észrevétlenül egyre lejjebb csúszott. Egy keljfeljancsi pattant elő. Az eredetihez képest vékonykább, viszont jóval szexibb. István termetes nemesb testrésze elárulta gazdája minden (azaz egyetlen) gondolatát. Kati megcirógatta a ritkás szőrű zacsekot, finoman marokra fogta a forró rudat.

 - Gondolatolvasó vagy! – mosolygott a pasi. Több szót nem tudott kinyögni, felesége csókjai befogták a száját. Egyre mohóbban falták egymást, a nő keze pedig nem pihent, lágyan mozgatta a fitymát férje farkán. A már férje szőrös mellkasán cserkelt ajkaival, inkább csak molyolva, mint puszilgatva, és végül a merev rúd tövén találta magát. Hegyes nyelvének végével végigsimított a délceg szerkezeten, külön odafigyelve arra, hogy a bíborló, fényes kalap síkossága biztosítva legyen. A pénisz jó feléig eltűnt a meleg szájban, az ajkak lassan szánkóztak fel-alá a testén. István halkan sóhajtozott, imádta felesége minden testrészét, ám a szája mellé most függőleges ajkakat is igényelt. Addig böködte Kati fenekét, míg az oda nem táncolt a férfi arcához. Egy láblendítés, és az orra előtt nyílt a punci.

 - Ezt meg mikor kopasztottad így meg? – kérdezte István megpillantva a szőrtelenséget.

 - Ma reggel, másfél órája. Gondoltam, tetszeni fog! - mosolygott hátra Kati kettejük teste között.

 Tetszett. A férfi imádta a borotvált női nemi szervet, de felesége sokáig ellenállt a kérésének, míg ma reggel úgy nem döntött, ahogy. István ujjaival szétfeszítette a rózsaszín ajkacskákat, a most fordított testhelyzetben levő ágyék miatt álla a duzzadó kéjgombhoz nyomódott. István gyorsan korrigált, és nyelvhegye már a megfelelő ponton pörgött, élvezkedve gyönyörködött az egyre jobban szivárgó nedvekben, és a felesége szájtechnikájában.

 Tomi és Linda csendben iddogálta reggeli tejcsijét. Lakótársaik, Anna és Vili már a parton sütkérezett.

 - Nem megyünk le mi is a partra? – kérdezte Linda.

 Tomi lustán vállat vont. Nem sok kedve volt hozzá.

 - Elhívhatnánk Katiékat is… - nyalta le tejbajszát a lány. Elvette az üres edényeket az asztalról, és elmosta őket.

 - Végül is, nekem mindegy, semmihez sincs kedvem! – mordult Tomi.

 Belebújtak a fürdőruhájukba, egy hátizsákba tettek pár kelléket, és felkerekedtek. Az osztályfőnöki faháznál Tomi bekukkantott az ablakon. Nehezen talált levegőt, és az ajtóig tartó út is nehezére esett. Linda is látta a helyzetet, érdekelte volna a téma, amire Tomi vigyora utalt, de elbátortalanodott.

 - Gyere már! – hívta a lányt a fiú az ajtóban.

 - Szerintem tök bunkóság így rájuk törni!

 - Ugyan, ne törődj már ilyesmivel! Ő is bejött hozzánk tavaly!

 - Jó, de akkor még nem volt férjnél!

 - Legalább kipróbálod Istvánt!

 - Hmmm… egész jó pasi! – gondolkodott el Linda. – Végül is… legfeljebb kidobnak!

 Halkan beléptek a házikóba. A „hálószoba” ajtaja nyitva volt. Látták, amint Kati szőkésbarna haja a férfi combjait cirógatja, olykor a termetes szerszám is felcsillant. A nő határozottan a csúcs felé járt, csukott szemmel nyögdécselt, de keze nem pihent. Teste megremegett az orgazmustól, és a hullámok csillapodtával újra az előtte meredő rúdra fordította minden figyelmét. Gyengéd ajak- és nyelvmozdulatai pár pillanat múlva egy halk nyögést eredményezett hátulról, és egy óriási lövellést elölről. Minden cseppjét behabzsolta, és lassan felemelte tekintetét.

 Észrevette a párocskát.

 - Helló! Kukkolunk, kukkolunk?

 - Helló! Igazság szerint a partra akartunk hívni benneteket, de úgy láttuk, van jobb elfoglaltságotok is! – mondta Tomi.

 Kati lekászálódott a férjéről, aki pipacsvörösen próbálta értelmezni a helyzetet, és annak megfelelően szeretett volna viselkedni. Halott ötlet volt. Legjobb, amit tehetett, hogy csendben maradt, és a feleségére bízta a szitu megoldását.

 - Nos, mint azt láthatjátok, mi még nem készültünk a vízhez! – mondta Kati Tomi és Linda elé állva. – Valami azt súgja, már nektek sem olyan sürgős, ugye?

 - Mi tagadás, így van! – mosolygott a fiú.

 - Látszik rajtad! – jegyezte meg Kati. – Esetleg megkínálhatlak egy szendviccsel?

 A két fiatal berezelt. A nő hangja nem sok jót ígért, már bánták a „látogatást”, de veszettül!

 - Vagy talán más jellegű kívánalmaitok volnának?

 Lettek volna, de a bátorság elillant, mint a vér Tomi pucájából.

 - Na, gyertek beljebb, üljetek csak le – szólt a nő, immár kedvesebben, felcsillantva némi reménysugarat.

 A fiú és a lány az ágy szélére ültek, István kissé arrébb heveredett, hogy helyet adjon nekik, és ágyékára takarót lebbentett, még mikor a neje észlelte a „betolakodókat”. Kati törökülésbe ült Tomi mellé, és gyengéden cirógatva a fiút, duruzsolva belekezdett a mondókájába.

 - Tomikám! Le merném fogadni, hogy ez a te ötleted volt. Tulajdonképpen mindegy is. Tudjátok, István előtt nincsenek titkaim, nagyon sok dolgot elmeséltem neki. Tud mindent, ám ez nem azt jelenti, hogy ti visszaélhettek bizonyos dolgokkal. Úgy érzem, ismételni kívántok valamit. Jó, legyen, de ezt máskor diszkrétebben, ha kérhetném! Nem szép dolog így rátörni a másikra!

 Kati cirógató kezének megvolt a hatása. Tomi ugyan összezárt térdekkel ült, ám ez annyira kényelmetlenné vált, hogy már szinte fájt.

 - Ha most szívtelen lennék, azt mondanám, tűnjetek innen, de nem vagyok az! – és egy apró mozdulattal megcsippentette a fürdőnadrág pántját. A fityma bőrét csípte oda.

 - Szívem, volt mostanság tizennyolc éves lány a praxisodban? – szólt Kati a férjéhez, aki már mosolygott.

 - Réges-régen nem! – hangzott a válasz.

 - Akkor most van! – Kati Tomi elé térdelt, és lehúzta róla a királykék úszónadrágot. A srác kényelembe helyezte magát, acélkemény, forró rúdja már Kati orra előtt lengedezett. A nő megmarkolta, magában megállapította, hogy nyomába ér ugyan Istvánénak, de mögötte marad. Lassan felhúzta a bőrét, nyelvével megsimogatta a fénylő makkot. Némi nyalogatást követően ajkait fonta a rúd köré, és erőteljesen szívta, ugyanakkor lassan liftezett fel-alá. Jobb kezével a tövére markolt, ugyanazzal a tempóval mozgatta a fitymát. Tomi behunyta a szemét, halkan nyögve élvezkedett. Pár percnyi intenzív kéz- és ajakmasszázs elegendő volt, hogy a csúcsra érjen. Nyögés-sóhaj hagyta el száját, jókora mennyiségű ondó pedig lüktető farkát.

 István még odébb helyezkedett az ágyon, ahol eddig a feje nyugodott, most Linda popsija került. A lány félszegen és törökülésben ült, ami ahhoz volt csak elegendő, hogy tökéletes rálátást biztosítson pihés ágyékára. A férfinek ez édeskevés volt. Idővel már csak édes. Linda picit ficergett, lábait kinyújtotta, könyökére támaszkodott, és olykor felnevetett, mikor István borostája megcsiklandozta a belső combjait. A pasi a finom pihés ajkakra cikkantotta nyelvét, alaposan végigjárva a fiatal szerv minden részét. Olykor hosszasan elidőzött a ruganyos gombocskán, néha-néha a két piciny kisajkat részesítette előnyben, volt, hogy nyalószerve mélyen a forró nedvességbe hatolt, amennyire tudott. Linda halkan sóhajtozva élvezett minden mozdulatot, jobb kezével szétfeszítette punciját, megkönnyítendő István munkáját. A férfi nyelve ekkor már szinte kizárólag a csiklón csapkodott, így hajszolva a lányt a boldog beteljesülés felé…

 Kati egy óvszert varázsolt elő valahonnan, és egyelőre készenlétbe helyezte. Tomi fütyköse átmenetileg nem volt „használható” állapotban. Helyet cserélt a fiúval, az ágy szélén most ő ült, csupaszra borotvált, nedves ölét kínálta. Tomi megnyalintotta néhányszor a puncit, ujjaival széthúzta az ajkakat, hogy jobban hozzáférjen a gyönyörgombhoz. Az ujjak egyre jobban kivették a részüket a segítségből, mutató- és középső ujja lassan, ütemesen siklott a nedves mélységben, míg a nyelve is vadul pörgött. Kati pár percen belül felnyögött, aprót rándult a teste, viszont annál nagyobbat élvezett. A nő Tomi orra alá dugta a gumit, hogy alkalmazza. Már volt min. A srác farka sziklaszilárdan meredt, és amikor a latex tövig tekeredett rajta, a nedves hüvelybe igazodott. Lassan siklott be, amennyire mérete, illetve a testhelyzet engedte. Tomi alteste határozottan és ütemesen mozgott, bal kezének hüvelykujjával pedig még rá is segített a pirosló csiklót nyomkodva. A nő csendesen szuszogva kísérte a fiú minden mozdulatát, egyetlen hangos nyikkanás hagyta csak el száját, amikor másodjára is elélvezett.

 István is villámsebesen szedett elő egy óvgumit, és csévélte a kemény farkára. A nedvesre nyalt, pihés ajkak közé vezette. Linda, kiben még alig csitultak az orgazmus hullámai, felsóhajtott az új érzéstől. Szégyen ide, szégyen oda, de jobbnak találta a férfi szerszámát, mint Tomiét, de azt is hozzátette magában, hogy azért ő marad Tominál. István finoman hatolt a forró, szűkös, vérbő hüvelybe, szorosan magához ölelte Lindát. Szinte alig mozdította ágyékát, mégis hihetetlen gyönyört okozott a lánynak, aki csak halkan nyögött, és olykor érthetetlen szavakat súgott a fülébe. Úgy értelmezte, jól csinálja, amit. Mindazonáltal a lány fiatalsága, mellei hamvas feszessége (bár Katié sem ereszkedett még meg!), a duzzadt-kemény bimbók, a forró-szoros vagina kellően pozitív hatásúak voltak Istvánra. Roppantmód oda kellett figyelnie magára, és igyekezetét siker koronázta. Linda teste aprót rándult, lélegzete elakadt, nagyot élvezett, és egy ütemmel lemaradva a férfi farkából fröcskölve tört ki a fehér mag, kitöltve a védőgumit. Hosszasan kapkodtak levegőért, mielőtt óvatosan szétváltak volna.

 Kati puncija vibrált még az imént gyönyörhullámoktól, mikor Tomi gerince mentén is elindult felfelé a hideglelősen kellemes érzés. Két döfés után a harmadiknál tövig feszítette farkát, és aprókat rándulva lövellte ondóját a gumiba. Lassan húzta ki szerszámát, az óvszert levette, megcsomózta, és pihegve ült a sarkára.

 - Nos, tehát, ott tartottunk, hogy lemegyünk-e a partra – szólalt meg Kati a percekre beállt csendet megtörve.

 - Volt egy ilyen elgondolásunk – mondta Tomi.

 - Szerintem indulhatunk! – vigyorgott István.

 Felöltöztek, felkapták a holmijaikat, és kimentek a faházból.

 Nagy volt a nyüzsgés, alig találtak szabad helyet a nyugágyak és a napernyők erdejében. Végül sikerült egy meglehetősen zajos, sokfős, vegyes korosztályú csoport mellett letelepedni. A szomszédos napernyő megmozdult. Napbarnított, napszemüveges, sörösüveget szorongató fiatalember integetett nekik.

 - Szevasz, Laci! – ismerte fel István. – Te aztán megadod a módját! Tudsz te élni!

 - Hát igen! – hagyta meg Dugó. – A bejáratnál béreltük, fillérekért. Ha korábban jöttök, nektek is jutott volna!

 - Akkor ott egye meg a rosseb! – legyintett István. – Majd holnap gyorsabbak leszünk!

 Dugó visszaállította a napernyőt eredeti helyzetébe. Sokáig pepecselt vele, de megérte. Kriszta és Juli hason fekve szunyókált, Jani és Jocó focizni ment, Glória és Szandra pedig az innivaló utánpótlásáról gondoskodott. Dugó a zajos kompániát figyelte. Lányok-fiúk vegyesen. Saccra tizenhat-tizennyolc körüli, javarészt nőnemű lény volt. Kényelmesen feltápászkodott, körüljárta őket, és arra lett figyelmes, hogy az egész osztály köréjük telepedett le. Talán elkerülte a figyelmét, hogy az új jövevények tegnap este költöztek be a kemping másik sarkában álló faházakba. Volt a fiatalok között egy-két kreol bőrű is, a srác úgy vélte, tán cigányok. Ám legyen! Ismert néhányat otthon, nem volt velük különösebb baja. Szokás szerint pajzán gondolat formálódott meglehetősen kevés téma körül járó agyában. Visszatelepedett a nyugágyba, és odapisszegett Gábornak. Elővezette ötletét.

 - Te hülye vagy! – reagált öccse csípőből.

 - Most mondd meg, mi a bajod ezzel!

 - Kriszta letekeri a tököd!

 - Ugyan már! A Piroskákkal is tök jól kijött!

 - Szerintem lesz néhány keresetlen mondata!

 - Majd megoldom, öcsi! Gyere, ússzunk! – és már porzott is a víz felé.

 Öccse némi fáziskéséssel követte, így, mire utolérte, Dugó már messze tempózott a Balaton közepe felé. Jó darabig egymás mellett úsztak, mikor Gábor egyszerre arra figyelt fel, hogy bátyja nincs mellette. Körbetekerte a fejét, és megnyugodva látta, hogy vére nem vált vízi hullává, mosolyogva smúzolt egy fekete hajú, csinos arcú lánynak. Gyorsan odaúszott, nehogy kimaradjon valamiből.

 - Helló, bátyó, zavarok? – prüszkölt a zavaros vízből egy keveset.

 - Gyere, hadd mutassalak be Lizinek, Lizi, ő az öcsém, Gábor.

 - Örvendek – biccentett a lány.

 - Csókolom a kezed!

 - Öcsém, úgy nézz a hölgyre, hogy artista! – feszített Dugó.

 - Bocsáss meg, olyan cirkuszi, trapézon lengő, ugrándozó, meg ilyesmi?

 - Igen, pontosan! – bólintott a lány.

 - Az tök jó! Mindig csodáltam az ilyen embereket! - ujjongott Gabesz.

 - Meghívhatunk egy üdítőre? – érdeklődött Dugó.

 - Köszönöm, de csak szódát iszom. Tudjátok, vigyáznom kell az alakomra… - kérette magát Lizi, de azért a fiúkkal tartott.

 Kifelé lábalván a vízből a két fivér csodálkozva bámulta a lányt. Egyfelől jó egy fejjel volt alacsonyabb náluk. Másfelől amilyen kicsi volt, olyan törékenynek tűnt, ám meglepően szívós, laza, hajlékony. Fekete haját kontyba tűzte, barna szeme kíváncsian méregette főleg Dugót. Apró orra, pici-piros szája, kifejezetten szép arca volt, teste arányosan izmos, hibátlan bőrén csillogtak a vízcseppek, kicsi, hegyes mellein fázósan bökték a bimbók a bikinit.

 Odaértek a nyugágyakhoz, Kriszta épp akkor ébredt, ahol azelőtt Dugó heverészett, Glória pihent egy fürdőbugyiban, és egy napszemüvegben, Szandra pedig napozni készülve kenegette magát. Dugó bemutatta Lizit. Még Juli is felült, álmosan dörgölte a szemeit.

 - Artista? – kérdezett vissza Kriszta.

 - Igen. A szüleinkkel, barátainkkal járjuk az országot, olykor még Pesten is fellépünk, a Nagycirkuszban…

 - Az nagyon izgalmas lehet! – tűnt el az álom utolsó morzsája is Juliból. Imádta a cirkuszt, bár ő maga élőben még sosem látott ilyet.

 - Hát, az igaz, hogy már nagyon sokfelé jártunk, de ez az örökös vándorlás…

 - Akkor nincs túl sok barátod – állapította meg Glória.

 - „Külsős” nincs. A cirkusz egy nagy család.

 - És ti most turnéztok? – kérdezte Kriszta.

 - A szüleink most Pesten vannak, valamit gyakorolnak, mi pedig nyaralunk – válaszolt Lizi.

 Kriszta finoman félrevonta Dugót.

 - Te már megint miben töröd a fejed?

 - Nem ismersz még? Nem akarok mást, csak szexet és cirkuszt!

 - Nagy szerencséd van velem, ugye tudod!

 - Mással nem is tudnám megtenni, főleg, hogy más nem is kellene…

 - Csak egy kicsit – ölelte át Kriszta. – Na, bízd rám a dolgot, majd intézek magunknak egy kis cirkuszt!

 Tizenhetedik fejezet

 (Avagy: Piroskák és farkasok)

 Július közepe.

 A Déli pályaudvaron állnak egy vasúti szerelvény mellett. Kati kezében a vonatjegy, a kalauzzal értekezik a lefoglalt helyek hollétéről. Persze, balatoni forgalom, magyar vasút, semmi sincs rendben. Végül az első kocsi felét megkapják. Felpakolnak a csomagtartóra.

 - Vigyázz, Kriszta, kilátszik a kiskopasz! - nevetett Dugó.

 - Aztán meglátja a kalauz bácsi! - tette hozzá Gábor.

 - Rántson rá, ha neki jólesik, mert nekem így kényelmes! - és tüntetőleg, papucsából kilépve, lábát a szemközt ülő Juli lábai mellé tette.

 - Siófok, Siófok állomás! Köszöntjük kedves utasainkat! - hallatszott a hangszóróból, míg minden osztálytárs lecihelődött. Az állomás előtti téren gyülekeztek, Kati egy térképet böngészett. A kempinget kereste, ahol a faházakat lefoglalta. Amíg ő a térképet nézegette, férje távolabb állt, akihez egy köpcös, fehér vászonruhás fickó lépett oda.

 - Elnézést, uram, önök jöttek az Aranypart-kempingbe?

 - Igen, tessék parancsolni.

 - Raffael Miklós vagyok, a gondnok - nyújtott kezet a fickó.

 - Molnár István… - fogta meg a kövér, vaskos kezet.

 - A főnök küldött önök elé… - látván István arcáról a lehervadó mosolyt, gyorsan hozzátette: - Nincs semmi baj, megvannak a faházak, csak kért, hogy juttassam el önöket oda.

 Kati is csatlakozott a beszélgetéshez, Miklós pedig egy leharcolt, de működőképes autóbuszba invitálta a csoportot. Roppant érdekfeszítő városnézés után a város szélén, a tóparton sorakozó faházak előtti téren álltak meg. A kempingnek saját partszakasza volt, és a kerítésen túl már a nádas, a horgászok birodalma kezdődött. A part finom homokkal volt felszórva, mintegy tengerpartot varázsolva a Magyar Tengerre. Nagyon szép és tetszetős volt, de akkora volt már a hőség, és olyan késő délutánra rendeződött minden, hogy senkinek sem volt kedve vizezni.

 Másnap reggel, kilenc óra tájban pokoli melegre ébredtek. Dugó csurom vizesen kelt ki az ágyból, pólója teljesen rátapadt. Az előtámolygó Gábor sem nézett ki szebben.

 - A rosseb ebbe a melegbe! - káromkodott Dugó.

 - Elvégre nyár van.

 - Jó, de már reggel kilenckor?

 - Reggel kilenckor is nyár van!

 Dugó morgott még valamit, az előkerülő lányok csak kuncogtak.

 A faház felépítése egyszerű, és nagyszerű volt. Az ajtón belépve rögtön egy apró előteret találni, amiből jobbra egy kis főzőfülke, balra a zuhanyozó és a vécé nyílt. Az előtéren túl egy viszonylag nagy társalgó fotelekkel, asztallal, innen nyílt a két kétszemélyes hálóhelyiség, valamint egy gardróbszekrény is el volt rejtve. Dugó kitámolygott a főzőfülkébe. Benyúlt a hűtőbe, kivett egy üveg kólát, jól meghúzta, és visszatette.

 - Le kellene zuhanyozni! - totyogott vissza álmosan a nappaliba.

 - Egyikünknek sem ártana! - mondta Juli.

 Neki is látott. Feltápászkodott a fotelból, pólóján néhány izzadságfolt. Nyújtózott, gyönyörű cickói átsejlettek a vékony anyagon.

 - Gyönyörű vagy! - ölelte át Gábor.

 - Tudom, és most kívánom fokozni! - bújt ki az ölelésből, és levetkőzött. Fogott egy törölközőt, szappant, és a zuhanyozóba vonult. Őt Gábor, Dugó, végül Kriszta követte. Mikor a lány kijött, mindenki a fotelekben ült, síri csend honolt, Dugó egy cigarettát forgatott az ujjai között, Gábor egy pohár kólával végzett.

 - Mi ez a nagy csend? - lepődött meg Kriszta, karcsú, meztelen testén megcsillant egy-egy vízcsepp.

 - Semmi, csak elgondolkodtunk. Kértek reggelit? - ugrott fel Juli.

 - Igen, kösz! - felelték mindhárman.

 - Mi bajotok? - telepedett Kriszta Dugó mellé, a karfára. - Nem működik a szerkentyű?

 - Dehogynem! - legyintett Gábor. - Tudod, hogy sosem hagy minket cserben!

 - Más baj van! - sóhajtott Dugó.

 - Mi lenne az?

 - Azon siránkozunk, hogy holnap érkeznek haza a szüleink, mi pedig itt nyaralunk! - mondta Dugó.

 - Ezt nem is mondtátok! - lepődött meg a lány.

 - Nem is neked mondtuk először, hanem Katinak, de sajnos nem tudott más időpontot szerezni az osztály-nyaralásnak.

 - Tehát csak két hétig lesztek a szüleitekkel…

 - Hát, választanunk kellett - mondta Dugó. - Vagy ti, vagy ők…

 - Milyen édesek vagytok! - ölelte át Kriszta. - Ezért jár nektek egy reggeli magömlés! - és odahajolt Dugó ölébe. Marokra fogta a fiú farkát, és egy cuppanós puszit nyomott rá. A fivérek rosszkedve elillant, Kriszta pedig alapos nyelvmunkának vetette alá az éledező bránert. Gábor sem fogta vissza magát (ki tenne másképp, ha Kriszta popsija az orra előtt domborodna? Na, ugye?). Kezével a csupasz, összezárt punciajkakat dörzsölte meg. A lány terpeszbe állt, Gabesz odaillesztette a farkát. Kicsit "eljátszogatott" a bejáratnál, makkjával dörzsölgette a csiklót, és amikor elegendő nedvességet tapasztalt, óvatosan betolta a faszt. Tövig csusszant, a lucskos barlang jótékonyan fogadta be a kéjlécet. Kriszta egy pillanatra abbahagyta a szopást, sörényét hátravetette, ajkát hangos kéjnyögés hagyta el, és hol kézzel, hol szájjal folytatta szerelme kielégítését. Az alapos munka hatására Dugóból csakhamar előtört a magma, végigspriccelve az élvező lány arcán, száján…

 Kati reggel tartott egy kis eligazítást, elmondta, mit merre találnak, gond, probléma esetén ő speciel a vízparton lesz. A csapat is úgy döntött, hogy a délelőttöt ők is a parton töltik. Le is pakolták a cuccukat egy hatalmas napernyő alá, és eszeveszetten rohantak a vízbe. Úszkáltak, fröcskölődtek, pancsoltak egész délelőtt. Janinak támadt egy ritka hülye ötlete.

 - Ássuk be magunkat a homokba! - mondta.

 - Te hülye vagy! - mondták.

 - Most mééér? - kérdezte.

 - Ezt mi is tudni szeretnénk, mééér - kérdezték.

 - Csak, mert olyan, mint a tengerpart, és az nekem annyira tetszik - vont vállat.

 - Végül is, igazad van! - vontak vállat.

 Nekiláttak. Kapartak egy nagyobbacska gödröt a part távolabbi, néptelenebb szakaszán, vártak, hogy a nap kiszárítsa, megmelegítse, és belefeküdtek, nyakig "betakarózva" a homokkal. Arcukat-fejüket törölközővel takarták le, nehogy napszúrást kapjanak. Szépen elvoltak így, halkan röhincséltek, beszélgettek, egészen addig, amíg…

 Dave és Liza dideregve szaladtak ki a habokból. Szerencsétlen véletlenségből ők is ezt a viszonylag néptelen részt választották ki. Rohantak a holmijuk, törölközőjük felé, mikor Liza váratlanul belecsámpázott Jani mogyoróiba.

 - Aúúú! - hallatszott a lepel alól, mint órarugó, pattant ülő-görnyedt helyzetbe a srác, csak úgy szállt a por és a homok.

 - Jaj, bocs, nem tudtam, hogy itt vagy! - szabadkozott a csokibarna leányzó, és zavarában Jocó tökeibe taposott, úgy istenigazából. A hatás nem maradt el…

 - Homokban keltitek ki a tojásaitokat? - kérdezte ingerülten Liza. Óvatosan, némi saccolás után oldalra lépett. Pontosan kiszámította. Gabesz lábfeje volt. Ő is felpattant.

 - Dehogy! Csak a fiúk játszanak teknősösdit! Mi pedig szolidaritásból velük tartunk! - feleltek a lányok, ahogy ők is felültek.

 - Úgy őszintén… - Dave olyan nyájasan mosolygott, amit csak a különösen idiótáknak tartogatott. - Nem fáj itt? - kocogtatta meg a homlokát.

 - Semmi baj, Dave, jól vagyunk! - felelte a nyolc "homokos". A fekete pár már nem volt olyan biztos ebben.

 - Nem kéne estefelé bekukkantani a városba? - ajánlotta Jocó, tiszta homok volt mindenhol.

 - Ilyen állapotban? - nevetett Glória.

 - Gondoltam, lezuhanyozunk előtte.

 - Nem rossz ötlet… - mondta Dugó.

 - A zuhanyzás? - köpte be Gabesz, bátyja szó nélkül tarkón vágta. Moshatott hajat is.

 - Nem fogunk eltévedni a városban? - aggódott Juli.

 - Majd veszünk egy térképet! - nyugtatta meg Kriszta.

 - Jaj, Juli, te mindig úgy aggódsz! - vigyorgott Jocó.

 - Ettől függetlenül megmártózhatnánk még egyszer! - vetette fel Gabesz.

 - Minek? - néztek rá.

 - Oké, akkor ti menjetek vissza így, homokosan, de én a nagyját leáztatom!

 - Igaz! - és berohantak a Balaton hullámai közé. Csapkodtak, fröcskölődtek, pancsoltak még vagy tíz percig. Gábor, távol a parttól, a mellkasig érő vízben kissé előrehajolt, mereven matatott valamit a vízben, és végül a fürdőgatyáját lötykölte.

 - Valami baj van, szívem? - csobogott Juli a fiú mögül, nem látta, mit csinál.

 - Semmi különös, csak kiöblítem a gatyámat. Tiszta homok még a seggem is. Te nem öblíted ki?

 - Itt?!

 - Ugyan, kit érdekel? Rajtam kívül, persze… A part messze van, aki pedig mégis ellát idáig, legyen egy jó napja!

 - Hát jó, megpróbálom…

 - Nem megpróbálni, megtenni kell! Különben is, a Balatonban még úgyse csináltuk!

 - Hát most nem is fogjuk! Most gyorsan kilötykölöm - vetkőzött Juli, - aztán menjünk!

 - Mikor máskor?

 - Majd valamelyik este, jó?

 Ebben maradtak.

 Visszamentek a faházba. Dugó és Kriszta azonnal elvonultak a zuhanyzóba. Kis idő múlva viháncolást lehetett hallani onnan.

 - Dugó és Kriszta fürdik! - kommentálta Gabesz.

 - Hallom! - válaszolt a gardróbszekrény Juli hangján.

 - Mit keresel a szekrényben?

 - Valami értelmes ruhát.

 - Nem kell kiöltözni! - ölelte át Gábor.

 - Nem is akartam… - vette le a fürdőruháját a lány.

 - Segíthetek? - nyúlt oda a srác.

 - Ha akarsz…

 Akart! Derékig lehúzta az egyrészes, világoskék darabot, megpuszilgatta a helyes cickókat, közben a földig tornázta a fürdőruhát. Belekóstolt volna a fehéres pamatka alatti rózsaszín finomságba, ám Juli finoman elhajtotta, hivatkozva a fránya homokszemcsékre. Ehelyett felajánlotta szolgálatait a fiúnak. Gábor nem duzzogott sokat a dolgok ilyetén alakultával.

 Ezalatt a zuhanyzóban.

 - Jaj, kicsim, hogy néz ki a nadrágod! - sopánkodott Kriszta.

 - Miért? Kissé koszos…

 - Azt látom! Hülye ötlet volt a homokba feküdni! Még a puncimban is homok serceg!

 - Majd kimosom onnan!

 - Jaj, ne légy idióta!

 - Komolyan gondoltam! - gondolta komolyan Dugó.

 Kriszta vállat vont, és megpróbált akkora terpeszbe állni, amekkorába tudott. Dugó kerülgette. Leült.

 - Nem jó sehogy! - dohogott a srác, kiszaladt a konyhába, és egy fémlábú bárszékszerűséggel tért vissza. - Ülj erre!

 Kriszta arra ült, a zuhany levehető rózsájából a meleg vízsugár a szőrtelen, homokszemektől csillogó puncira irányult. A fiú alaposan kimosta a szemcséket, nem hagyva ki csiklótól a popsilyukig a szeretett lány szeretett szervének egyetlen milliméterét sem. A rózsaszín gombocskán talán többet időzött, de Kriszta ellenőrzés címén eltolta a pasija kezét. Elégedett volt a végeredménnyel, és felállt, hogy helyet cserélhessenek.

 - Mi van, nem bízol bennem? - kérdezte Dugó.

 - Tökéletes munkát végeztél, de most te jössz!

 - Ééén?

 - Bizony! - átvette a fiútól a zuhanyrózsát, és az egyelőre még lankadt fütyi dús szőrzetére irányította. Volt dolga bőven, kezének mozdulatait nehéz lett volna másképp díjazni, mint merev délcegséggel, a tisztogatás végén.

 - Na, ez kész. Gyere! - zárta el a vizet a lány.

 - Hová? - esett le az álla Dugónak. Gondolta, dugnak egyet a zuhanyzóban.

 - Ki, Gáborékhoz.

 - Itt nem jó?

 - Jó lenne, de én most odakinn szeretném.

 - Rendben, édes, de akkor menjünk ki úgy, ahogy én szeretném.

 - Rendben, mondd!

 Nem mondta. Elkezdte. Még mindig ácsingózó farkát a nedves szeméremajkak közé csúsztatta. Kriszta épp csak annyira tette szét a lábait, hogy a makk dörzsölni tudja a csiklóját, ám lejjebb már ne tudjon helyezkedni. Dugó próbált becsusszanni, de hiába.

 - Most szórakozol velem? - fakadt ki.

 - És ha igen?

 - Ne szórakozz! Engedd!

 - Majd ha elmondod, hogy hogyan megyünk ki!

 - Oké, ölben akarlak kivinni.

 - És ehhez miért akarsz belém hatolni?

 - Mert az úgy tök jó!

 - Na, így már okés! - engedett szabad utat a lány. Dugó tövig hatolt Kriszta forró testébe, a feneke alá nyúlt, a lány átkulcsolta formás lábaival a srác derekát, kezeivel pedig a nyakát.

 - Nem is vagy olyan könnyű! - nyögte a fiú.

 - Te akartad, egyébként tök izgi! Egyre jobban nedvesedek…

 - Azt érzem! Még jó, hogy nem mozogsz!

 - Igazad van úgy még izgisebb! - lendült be Kriszta.

 - Nem kéne ficeregni! - botorkált ki a nappaliba Dugó.

 Juli odafordult a "csatazajra", minek következtében nem szemközt találta a sperma, csak fültövön. Mikor meglátta a közeledő párt, még a bizarr fülbevalóként csüngő, sűrű ragacsról is megfeledkezett, hangos nevetésben tört ki. Gabesz szája is mosolyra húzódott.

 - Milyen akrobatikusak vagytok!

 - Ja! Én élvezem! - kacsintott Kriszta.

 - Ez egy ostoba ötlet, amire csak én vagyok képes! - morgott Dugó az agyvérzés határán.

 - Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka! Na, menjünk fürödni! - nevetett Juli.

 - Ez az! Mosd le a fülbevalódat! - vetette oda Dugó letéve "terhét". - Elég gusztustalan!

  Tíz perc múlva indulásra készen voltak. Dugó szokatlan eleganciával jelent meg. Fekete vászonnadrágjához fehér, rövid ujjú inget vett fel, ami csak ritkán volt szokása. Meg is lepte az öccsét. Kriszta ennél jóval lazábbra vette a figurát, csak egy fehér rövidnadrágot, és egy fehér pólót viselt. Ennyit, és nem többet. Gábor és Juli is hasonlóképpen öltözött fel. Furcsa négyes volt, de nem érdekelte őket.

 Janiék, miután elváltak Dugóéktól, azonnal összevesztek a zuhanyzóhasználat elsőségén. Jani és Szandi nyert. Hosszasan mosdatták egymást, és kipróbáltak néhány figurát is, ha már ott voltak. A másik pár ezalatt kaját készített négyüknek, és cseréltek a bent lévőkkel, amikor azok végeztek.

 Jocó és Glória volt benn éppen, mikor Dugóék érkeztek. Elcsodálkoztak az „egyenruhán”, és a másik két páros is hasonlóképp öltözött fel.

 Elindultak a kora estében felderíteni a várost. Szereztek egy térképet Juli kedvéért, nehogy eltévedjenek. Sok fiú megfordult a lányok fehér sortjai láttán, némelyik jól sejtette az alsónemű hiányát.

 Sok vendéglátó-egység mellett elmentek, amikor egy diszkóba botlottak. Bekukkantottak, a hely elsőre szimpatikusnak tűnt. A vendégek java része az ő korosztályuk volt. Táncoltak eszeveszetten, egy-két osztálytársuk is feltűnt, másfél óra után egy sarokba vetették magukat fáradtan, és a fiúk sört, a lányok konyakot rendeltek. Dugó két asztallal arrébb kiszúrt egy helyes, vörös lányt. A lány már jó ideje őt nézte. Rákacsintott. Dugó Krisztára sandított, észrevette-e. Egyelőre nem. Becsípve vihogott, és ölelgette Julit.

 „Egész helyes csaj!” – gondolta. Megbökte Gabeszt. – Látod azt a vörös csajt ott? – intett szemével a megfelelő irányba.

 - Aki épp a kóláját iszogatja, és minket sasol?

 - Ja.

 - Nem rossz. Bevállalnám egy körre.

 - Csak utánam, öcsi! Kriszta vajon megtépkedné érte a tökömet?

 - Be van állva, mint a fékbetét! – legyintett Gabesz.

 - Vagy azért kapnék, hogy kihagyom őt… Mármint Krisztát… Na, ezt figyeld!

 „Ez hülye!” – gondolta az öccse. – „Felszed egy csajt, és nem velem osztja meg, hanem a barátnőjével!”

 Dugó mindent egy lapra feltéve ült a vörös, egészen szép és szexi lány mellé. Tartott egy kicsit a visszautasítástól, de úgy volt vele, a csaj kacsintott először.

 - Szia, Laci vagyok, leülhetek?

 - Persze, csüccs. Egyébként Barbarának hívnak.

 - Kérsz valamit inni?

 - Köszönöm, majd később.

 Hosszúra nyúlt, kínosnak tűnő csend.

 - Ne haragudj, hogy csak így idejöttem, de már egy ideje nézlek, és olyan szimpatikus, szép vagy, gondoltam… - nyekergett Dugó.

 - Nem haragszom, de nehéz volt nem észrevenni, ahogy a barátaiddal felöltöztetek.

 - Hát igen, az én ötletem volt – szerénykedett a fiú.

 - Jól néztek ki…

 - Köszönjük… - pár másodpercnyi szünet után Dugó megkérdezte. – Nincs kedved átülni hozzánk?

 - Dehogy nincs, csak szólok a húgomnak, jó?

 A fiú magában dörzsölte a tenyerét, és a félhomályos, zajos diszkóban még nem tudta, egy életre szóló barátot csípett fel.

 - Na, mit intéztél? – Gábor tűkön ült.

 - Nincs egyedül – mondta Dugó olyan arccal, hogy az öccse már le is mondott a csajról. – Elment a húgáért.

 Gábor eltévesztette a száját, de még jó is, mert megállt a kezében a pohár. Barátainak is elakadt a szava, mikor megjelent az asztal mellett a lány. Egy pillanatra elgondolkodtak azon, hogy már eleget ittak, mert úgy tűnt, duplán látnak. Kettő darab, csinos, szép, vörös hajú lány érkezett. Dugó hellyel kínálta őket, valamint konyakkal, és bemutatta a társaságot. Kedvesen fogadták az ikreket, beszélgettek, iszogattak. Megtudták, hogy Barbara és Mónika a szüleikkel volt egy vegyipari vállalat üdülőjében, tulajdonképpen nyaralás címén, de a szüleik kutatóként még ez idő alatt is dolgoztak. A két lány jobb híján nélkülük járt a városban szórakozni, vagy strandolni. Legalább annyi jó volt benne, hogy hat hetet töltenek itt, a Balaton-parton. Mindemellett Szegeden laktak, de úgy néz ki, pár hónap múlva Siófokra, vagy a környékére költöznek.

 Krisztáék kedvesen fogadták őket, és volt ugyan egy olyan érzésük, hogy Dugó csak egy laza kis „kirándulásra” szedte fel az ikreket, ám nem voltak ők semmi jónak elrontói.

 Késő estig, tizenegy óráig beszélgettek, iddogáltak és táncoltak, majd úgy döntöttek, ideje visszatérni a kempingbe. A Piroskák (így keresztelték el maguk között a két vörös lányt) velük tartottak, annyi kérésük volt csupán, hogy egy telefonfülkénél álljanak meg. Mónika a szüleit hívta a laborban. Hajnalig dolgoznak bent, így a lányoknak nem kellett sietniük vissza.

 A késő éjszakai sétányon végigvonuló társaság igen feltűnő jelenség volt, nem is a viháncolás, röhincsélés végett, mint inkább a hat rövidnadrágos lány miatt, akikből a Piroskák még szexibben voltak öltözve. Papucs, fekete forrónadrág, melyből a két-két formás popsigömb félig kilátszott, és a fehér, ujjatlan póló. A négy, jókora cici hírből is alig ismerte a melltartót. Volt ám merevedés, és nemcsak a négy kísérő, hanem az összes szembejövő fiú és férfi esetében is. Bugyit sem viseltek…

 Beértek a csendes kempingbe, a kompánia is visszavett a hangerőből. Dugóék faházába préselődtek, tízüknek már nem volt olyan tágas, de a „sok jó ember…” – elvet vallották. Dugó betette a lassú zenéket tartalmazó kazettáját a magnóba, és halkra állítva elindította. A vihorászás alábbhagyott, egyre komolyabb hangvételű lett a beszélgetés, és egyre sikamlósabb témák kerültek előtérbe. A kazetta lejárt, a hangulat forrósodott, mikor Dugó megfordítva a kazit ismét elindította a zenét, már elindultak a kezek.

 - Kalandos, és színes életet éltek, az biztos, de talán mi is tudunk újat mutatni! – mosolygott Móni.

 - Már az a tény, hogy ikrek vagytok… - hagyta félbe Jocó.

 A Piroskák egymásra villantották tekintetüket, felálltak, és a halk zene ritmusára táncba kezdtek. Annyi erotikát vittek bele, amennyit csak lehetett. Hol összeölelkezve-gabalyodva, egymásnak szemben, vagy egyikük hátulról a másikat ölelve, kebleiket egymáshoz dörzsölve lejtettek. Olykor a fehér pólók alsó szegélye meg-meglibbent, egy-egy pánt leesett a vállakról. Egy hirtelen, követhetetlen mozdulattal mindkét felső lekerült. Négy darab sötétrózsaszín, kőkemény bimbó épphogy összeért. Négy darab finom ujjú kéz a négy darab feszes, telt halmot irányította. Négy fiú, akik már izzadtak a látványtól, négy atom kemény, robbanásra kész fütykös feszítette a négy nadrágot. Véget ért a bimbók tánca, a kezek a fekete nadrágocskák szegélyét pöndörítették, villanásnyira többet mutatva a popsikból, vagy a vörös pamacsokból. Rafinált mozdulattal a térdekig hullottak - csúsztak az apró ruhadarabok, ám csak a négy popsigömb fehérsége látszott a „közönség” felé. Észbontó lábtechnikával már a bokán tekeredtek, repültek jobbra és balra egy láblendítéssel. A zeneszám és az „előadás” a vége felé közeledett, az utolsó taktusra az ikrek megfordultak, törökülésbe pottyantak, vörös sörényük előrehullott, ahogy gyorsan előrehajtották a fejüket.

 Taps, fütty, ováció! Barbara és Mónika kipirulva és mosolyogva fogadta a gratulációkat, és tudatukig ekkor jutott el, hogy újdonsült barátaikon sincs már ruha. Ők jóval prózaibb módon vetkőztek le: eszeveszetten. Glória és Juli ugrott, hogy felsegítse az ikreket, szorosan hozzájuk bújtak, de a többiek is részt akartak szerezni maguknak, így jókora „tülekedés” alakult ki. A vége az lett, hogy Barbara, Glória, Jani, Kriszta és Gábor az egyik szobába rontott. Barbi az egyik heverőre vetette magát, keblein számtalan kéz osztozott, mint ahogy ölébe is megpróbált néhány odafurakodni. Combjai szélesre nyíltak, a rózsaszín háromszög közepén gondosan nyírt, keskeny, vörös csík mutatta az irányt lefelé. A csík alatt szőrmentes, húsos szeméremajkak szűzies-finom réséből, a cseppnyi kisajkak bőrredői közül rózsállott elő a gyönyörgomb. Jani feje termett szinte azonnal a combok között, nyelve hegye a sima ajkakon, a pamacskoronás dombon, a szolid csiklón siklott, olykor mélyen megmártózva a csúszós-szűk „barlangban”. Barbi arca mellett Gábor szerszáma jelent meg, a lány azonnal szájába vette az eres, kemény rudat, és mohón szopogatta. A hersegő húsú, fehér bőrű, sötétrózsaszín bimbójú mellekre Kriszta bukott, kezeivel lágyan gyúrogatta, nyelve cikázott a ruganyos gombokon, olykor finoman megharapdálta őket. Glória egy ideig nem nagyon fért Barbarához, de amikor Jani feje eltűnt, hogy a farka jelenjen meg ott, már volt hely számára. Sok nem, de ahhoz elegendő, hogy míg barátja szerszáma a szoros punciban dolgozott, ő a nyelvével mozgásban tartotta a pecket.

 Barbara olyan élményekben részesült, hogy még nagymamakorában is megemlegette! Egy cseppet sem bánta meg, hogy szemezett Dugóval a diszkóban. Eredetileg csak az ő farkára volt kíváncsi, ám ehelyett ilyen osztályon felüli kiszolgálást kapott. A véletlen szeszélye folytán aznapra pont abból maradt ki. Szinte alig tudott Gabesz dorongjára koncentrálni, hiszen oly sok irányból érte őt kényeztetés. Megállíthatatlanul sodródott a hatalmas orgazmus felé, és nagyon hamar nagyon nagyot élvezett. Kriszta abba sem hagyta a hullámzó cickók izgatását, de Glória és Jani is visszavett a tempóból a kéjes rándulások alatt. Az utolsó hullámok elcsitultával újra gyorsítottak, már Janinak is fontosabb lett a saját élvezete, de mire odáig jutott, hogy ideje lenne kihúznia farkát, Barbara ismét elélvezett. Az összeránduló hüvely kilökte magából a szerszámot, melynek hegyét Glória kapta el. Három nyalintás után a szájába robbant az ondó, Jani hangos nyögése kíséretében. Gabesz, aki egy kicsit mellőzöttnek érezte magát, mert Barbi többet nyögdécselt, mint szopott, helyet cserélt barátjával. A szinte lángoló vaginába határozott mozdulattal döfte kéjsóvár petrencéjét. Vadul lökött, Glória gyorsan forgatta a nyelvét, Barbara pedig harmadszor is a mennyekben érezhette magát. A fiú is hamarabb ért így a csúcsra, egy húzással kivonta rúdját a lüktető forróságból, a leleményes Glória viszont elkapta. A hördüléssel kísért spricc cseppjei a szőke lány szájában kötöttek ki, az utolsó, csapkodó farkú szálacskáig lenyelte.

 Kriszta és Glória azonban még mindig nem profitálta a „pusztaötösből”. Barbara rövid pihenő után szóvá tette, a lányok szabadkoztak, de nem volt kecmec. Glória azon vette észre magát, hogy az ágyon fekszik, Kriszta pedig mellette. Az ő lábai között vörös hajzuhatag, látni nem lehetett, mit csinál, de az érzés mindent elárult. Barátnőjét annak „sógora” kényeztette, először orálisan, később keményebb dolgokat is bevetve az ügy érdekében. A két mellőzöttnek tűnt lány korántsem volt annyira rossz helyzetben, mint az látszott, tevékenységük legalább annyira jólesett saját maguknak is. Így esett, hogy Barbi másfél perces nyelvpörgése a csúcsra repítette Glóriát, szegény lány csak kapkodta a levegőt. Gábor sem kellett sokat dolgozzon Kriszta forró vaginájában, „sógornője” hatalmasat élvezett.

 Móni sem járt jobban Dugóval, Jocóval, Julival és Szandrával. Hol az asztalra fektetve kényeztették négyen is, hol a fotelek valamelyikében, különös formációt képezve. Húgával egyetemben nem volt oka panaszra.

 A felkelő nap tíz fáradt, alvó fiatalt talált volna a faházban, ám a spaletták zárt volta megakadályozta, hogy besüssön. Valamikor hajnaltájt hervadtak el, volt, aki a fotelekben, Barbara és Glória egymást ölelve az egyik heverőn, volt, aki nemes egyszerűséggel a szőnyegen…

 Tizenhatodik fejezet

(Avagy: titokszoba)

 Az idő haladt. Május eleje, az írásbeli érettségik ideje volt. Izgatottan álltak a suli előtt, páran cigarettáztak, köztük Dugó is.

 - Te mióta dohányzol? - hökkent Glória.

 - Tavaly óta, de csak ritkán gyújtok rá. Most is azért, mert ideges vagyok.

 - Mennyire vagy ideges? - kérdezte Jocó.

 - Rohadtul - pöccintette el a csikket Dugó.

 - Akkor adj egyet nekem is!

 - Te is, fiam, Brutus? - nézett párjára Glória.

 - Olykor…

 - Ti készültetek egyáltalán? - kérdezte Juli nyugalmat erőltetve magára, holott ő is legalább annyira izgult, mint a fiúk.

 - Ja… valamicskét.

 - Képzeljétek! - rohant oda Jani. - Az ofőnek van egy hapsija!

 - Ne szórakozz!

 - Komolyan! Most akarja bemutatni! Gyertek!

 Bementek az osztályterembe, ahonnan már csak ők hiányoztak. Kati mellett egy magas, fekete hajú, bajuszos, szemüveges, elegáns, jóképű, mosolygós, 28 - 30 év körüli, markáns férfi állt.

 - Üdvözöllek benneteket! Mielőtt a komolyabb dologra térnék, engedjétek meg, hogy bemutassam nektek Molnár Istvánt. Ő a vőlegényem, és június végén lesz az esküvőnk, ahová most szeretettel meghívlak benneteket.

 - Köszönjük! - harsogták az ifjak.

 - Nos, akkor térjünk a nehezére… - és elmondott néhány fontos dolgot a vizsga menetéről, a végén nagy kalappal kívánt mindenkinek.

 A szóbeli vizsgák utolsó napja. Mindenki képességeihez mérten levizsgázott, együtt volt az egész osztály. Ünnepélyesen kiosztották a bizonyítványokat, mindenki jó eredményt produkált, közülük is kiemelkedve Juli, Kriszta és Glória. Kitűnő bizonyítványuk mellé könyvjutalom is járt. Kati rettentő büszke volt a tanítványaira.

 Néhány óra múlva ismét az iskola épülete előtt gyülekeztek, csak jóval lezserebb öltözékben. Katit és vőlegényét várták, hogy egy búcsúbulira összeröffenjenek az osztályfőnök házában. Ott már várta őket Eszter, aki mindenféle finomságokat gyártott már egész délután. Berci ismét a zenefelelős és lemezlovas szerepében "tündökölt", felszerelése az egyik sarokban várta őt.

 A nappaliban, akik nem akartak enni-inni, táncolni, Katival és Istvánnal beszélgettek, többnyire a tervekről, jövőről.

 A konyhában Eszter volt a séf, Dugó pedig a mixer. A nő jobbára a fogyatkozó szendvicseket pótolta, de kérésre csinált melegszendvicset is. Dugó pedig saját kútfőből kitalálva mindenféle italkotyvalékot kevert, egyre finomabbakat, és egyre ihatóbbakat. Dave volt a teszter, csak az volt a probléma, hogy éjfélre lejárt a "szavatossága", nagyokat öklendett a vécén.

 A táncoló "úri közönség" hangulata emelkedett, amit Berci kitűnő érzékkel fokozott még tovább. Egy pörgősebb zeneszámot indított el, utána pedig sok-sok lassút. A párok összeölelkeztek, egy-két csók is elcsattant. Anna Vili vállára borult, és örült, hogy a fiú keze a szoknyája alatt matat. A lány levette az ázott bugyit, mint ahogyan még néhányan tették.

 A beszélgetők is beszivárogtak táncolni, a táncolók meg kiszivárogtak (nem beszélgetni). Kati és István is úgy döntött, táncolna. Meglátva azt a jó néhány bugyit a földön, a férfi meghökkent egy pillanatra, de menyasszonya mosolya megnyugtatta. Átölelte leendő asszonyát, és beleolvadtak a táncoló forgatagba. Kati bugyija is a többi sorsára jutott, István farmerja is egyre szűkebb lett. Elfogta őket a visszatarthatatlan vágy, csendben, feltűnés nélkül osontak ki a szobából.

 A leendő gyerekszoba ajtaja halkan becsukódott mögöttük, Kati bezárta az ajtót, és azonnal Istvánnak esett. Levetkőztette a férfit, aki már teljesen be volt gerjedve, és természetesen viszontvetkőztette a nőt. A férfi levette a szemüvegét, és tetőtől talpig végigcsókolta a nőt. Katinak nagyon tetszett ez a kényeztetés, soha, egyetlen partnere sem tett ehhez foghatót. Több mint fél éve járnak Istvánnal, és a férfi soha, egyetlen alkalommal sem mulasztotta el ezt megtenni. Csodálatosan gyengéd csókjai szinte az orgazmusig pörgették fel. István csókjai egyre lejjebb, ágyéktájra haladtak. A nő enyhe terpeszbe állt, hogy a szőrháromszög egyetlen darabja se maradjon ki. A férfi ujjai segítségével szétfeszítette a nagyajkakat, hogy rácsókolja, rászívja magát a piros pecekre. Kati általában idáig szokta bírni, utána egy ágyra veti magát. Most is így tett, lábait terpeszbe rakta. István odahajolt, ujjaival ismét szétfeszítette a barnásszőke szőrű, nedves puncit. Nyelve vad táncot járt a vöröslő csiklón. Kati nagyon halkan nyögdécselt, melleit simogatta, olykor vőlegénye hajába túrt, míg annak nyelve egyre tekergőzött érzékeny kéjgombján, és a gyönyör hullámai át nem csaptak testén. István abbahagyta a nyalást, kőkemény, viszonylag nagy farkát vezette a lucskos, szőrös szeméremajkak közé. Tövig hatolt Kati testébe, és hatalmasat csókolóztak.

 - Mit gondolsz, csináljunk egy kis-Molnárt? - súgta István.

 - Tökéletes az alkalom… - számolt utána Kati, de alighogy kimondta… - Aaahhh! Csináld!… István… mééég!

 A férfi mozgásba lendült. Keményen megdolgoztatta farkát Kati nyirkos, forró kéjbarlangjában. Hirtelen egy vulkánkitörés erejével lövellt ki belőle a hatalmas adag ondó, elárasztva a nő hüvelyét.

 - Reméljük, sikerül! - nyögte István elernyedve. Menyasszonya épp egy másodperccel előzte csak meg.

 Gabesz és Juli kézenfogva elindultak felderíteni Kati házának zegzugait. Találtak egy keskeny lépcsőt, mely felfelé is, és lefelé is vezetett.

 - Merre? - intett Juli.

 - Le, először ott nézzünk körül - ajánlotta Gábor.

 Nagy nehezen találtak egy kapcsolót, aminek felkapcsolása után gyér fény szivárgott a lépcsőházba. A lépcső alján egy apró előtér volt, két ajtó nyílt belőle. Az egyik, apró helyiségben a gázkazán volt, meg némi kacat.

 - Itt nincs semmi érdekes - mondta Juli. - Nézzük meg a másikat!

 Benyitottak oda is. Bent első pillantásra semmi különös nem volt. Mint egy átlagos szoba. Franciaágy, hatalmas díszpárnák, két állólámpa, szolid csillár a mennyezeten. Szőnyegpadló, éjjeliszekrény, színes tévé, videó, videokazetták.

 - Vajon miért van ez itt? - nézett szét a lány az ablaktalan "nappaliban".

 - Nem tudom, nézzünk szét jobban! - guggolt le Gabesz, míg a lány az ágyra huppant, és arra gondolt, be kellene kapcsolni a tévét. Megtette, de adást nem talált.

 - Hoppá! - hallatszott Gabesz felől. - Ide nézz, kicsim! Micsoda filmeket néz Kati néni!

 - Miket?

 - Ezek kemény pornófilmek! - mutatta a srác.

 - Honnan tudod?

 - Egy-két műsoros is van köztük, másrészt, míg meg nem ismertelek, én is éltem ilyesmivel.

 - Hát, Krisztától már hallottam egyet, s mást, de ezt nem gondoltam volna!

 - Miért van az az érzésem, hogy találhatunk itt még érdekesebb dolgokat is! - jött lázba a fiú.

 - Mire gondolsz?

 - Fogalmam sincs, csak úgy érzem… - Gábor az éjjeliszekrényke fiókjait nyitogatta. A legfelső mindenféle csábos-csipkés alsóneműt tartalmazott, részletesebben meg sem nézték. A középső fiókban a nyomtatott sajtó külföldről behozott termékei sorakoztak. Ez már több izgalmat rejtett, Gábor és Juli izgatottan lapozgatta a német, dán és svéd pornómagazinokat. A legalsó fiók tartalma az igazi döbbenetet váltotta ki. Különféle szexuális segédeszközök színes kavalkádja hevert festői összevisszaságban.

 - Basszus! - hüledezett Gábor.

 - Ez nem kicsi! - vett ki Juli egy igen nagy, vaskos példányt.

 - Gondolod, használja őket?

 - Hát, lehetséges.

 - Ez nem is hiszem, hogy befér - kételkedett a srác.

 - Hidd csak el! Tágul az annyira!

 - Kipróbáljuk? - vigyorgott a fiú.

 - Majd kipróbálhatjuk, szerintem nézzünk még körül, és a végén jöjjünk vissza! - javasolta a lány. Gondosan lekapcsolva maguk után a lámpát, a tetőtérbe mentek fel.

 - Rémes dolog ez a mixerkedés! - panaszkodott Dugó Eszternek.

 - Te vállaltad!

 - Tudom, de már mindenki önellátó lett, nincs is rám szükség!

 - Látom, Laci, isznak, mint a gödény! Kati meg észre sem veszi!

 - Nem is tudom, hol van - nézett körül Dugó.

 - Az előbb jött ki a diszkószobából.

 - Úgy hallom, Berci borzolja az idegeket!

 - Azaz?

 - Nem hallod? Csupa lassút nyomat!

 - És az mitől borzolja az idegeket?

 - Ezt az osztályt megfertőzte valami, és tőlünk kapták el.

 - Vettem észre!

 - Na, látod, így borzolja Berci az idegeket, legalább a fél brigád kettyint, vagy legalábbis akar!

 - Biztos Katiék is ezért vonultak félre.

 - Én is ezért szeretnék… - vigyorodott el Dugó.

 - Menj nyugodtan, - mosolyodott el Eszter, - tartom a frontot!

 - Hát itt nincs semmi érdekes! - legyintett Gábor.

 - Igazad van, menjünk le! - bólintott Juli.

 - És?

 - Mi az, hogy és? - csodálkozott Juli, egyenként, lassan kiejtve a szavakat.

 - Hát az, hogy visszamegyünk a pinyóba, és kefélünk egy sort… - a lány mérges pillantása megváltoztatta az álláspontját. - Izé… megyünk, szólunk Krisztáéknak!

 Lefelé tipegve a lépcsőn össze is futottak velük.

 - Hol a rákban voltatok? - mordult Dugó.

 - Bátyó! Ne tudd meg, mit találtunk!

 - Ne mondd!

 - Akkor nem mondom! - Gábor inkább mutatta.

 - Ejha! - füttyentett Dugó.

 - Nem semmi! - jegyezte meg Kriszta. - Vajon István akkor mire kell?

 - Szerintem már unta a műanyagot! - vélte Juli.

 - Hosszú távon lehet, hogy én is unnám! - nevetett Kriszta. - Mit gondolsz, működik? - vett ki egy normál méretű példányt. Forgatta, nézegette, véletlenül bekapcsolta. Felzümmögött a ketyere.

 - Ide nézz! - mutatta Julinak. - Működik!

 - Szupi! Próbáljuk ki! - ujjongott a szöszi.

 - És velünk mi lesz? - kérdezte Dugó.

 - Vetkőzzetek le, és helyezzétek magatokat kényelembe! - csízelt Kriszta.

 - Még választhattok is! Vagy filmet néztek, vagy minket! - fűzte hozzá Juli.

 - Szerinted? - vigyorogtak a kandúrok.

 - Ám legyen! - néztek össze a lányok. Lassan, érzékien levetkőztek, aztán látva, hogy a pasiknak guvad a szemük, és még ruhában vannak, gyorsan lepucolták őket, és jót mulattak a hervadt fütyik láttán. Juli hanyattfeküdt az ágyon, térdeit a nyakáig felhúzta, ám combjait összezárva tartotta, csak csupasz punciajkai látszottak. Kriszta bekapcsolta a vibrátort, és próbaképpen az arcához nyomta a rózsaszín, péniszt formáló rudat. Tökéletesen működött. Végighúzta Juli combjain, a zárt, szőrtelen nagyajkakon. Julin apró kéjhullámok szaladtak át, de combjait még mindig zárva tartotta. A vibri jó párszor végigsiklott még az ajkakon, végül közéjük furakodott, és a megbújó klitoriszon bizsergett. Juli már fel-felnyögött a gyönyörtől, de lábait nem és nem akarta széttárni. Kriszta elhúzta a szerkentyűt a kéjgombról, a rést kereste a makk formájú heggyel. Megtalálta, és nagyon lassan bemélyesztette. A kihúzott szerkezet nedves volt. Lassan engedett a combok szorítása, csigatempóban nyílt a szőkésfehér pamacskoronájú pina. Kriszta függőlegesen fordította a rezgő rudat, makkja a duzzadt gombon nyugodott, és lágyan dörzsölte gyakorlatilag a punci egészét. Juli azonban nem nyugodott, mindenféle hanggal tudatta a jelenlévőkkel, hogy ez neki milyen jó. Az pedig, amikor Kriszta egy váratlan pillanatban fordított egyet a vibrátoron, és a gyönyörnedves, vöröslő vagina mélyére döfte, egyenesen pazar volt! Krisztának elegendő volt néhányat húzni a kicsiny gépen, és Juli felsikkantva, megrándulva hatalmasat élvezett.

 A fiúk egymást lökdösve Kriszta válla fölött átkukucskálva lesték Juli gyönyörű ölét. Dugó elvigyorodott, és megbökte Gabeszt.

 - Gyere! - hagyta ott a két lányt. Kihúzta a fiókot, és kivett egy kétágút. - Szerintem ennek jobb hatása lehet!

 - Próbáld ki! - ajánlotta Gábor.

 - Magamon?

 - Hülye!

 Dugó képtelen volt ezt a ziccert kihagyni. Krisztát finoman elválasztotta Julitól, akiben még ott maradt a műfasz. Dugó hanyatt fektette Krisztát, széttárt lábai között megcsiklandozta a kis szőrtelent a kétágúval.

 - Ez milyen? - tornázott a lány, hogy láthassa, de a fiú nem hagyta.

 - Csak érezd, kicsim, és élvezd! - vigyorgott Dugó, és lassan egyre mélyebbre tolta az időközben bekapcsolt vibri vastagabbik részét. A vékonyabbik ág elérte a klitorisz bőrét. Kriszta szinte felsikított az élvezettől, ahogy érzékeny szervecskéjére szorult a vibrátor. Dugó még kicsit mozgatta is, és csak annyira függesztette fel a "munkát", míg acélos rúdjára egy gumit tekert. Kihúzta a mű-szerkezetet, hogy igazira cserélje. A második tolásra nyögött fel a lány, szorult össze hüvelye, és élvezett el…

 Gábor is kihúzta a zümmögőt a csupa lucsok punciból, a piros, nedves, sikamlós pecken táncoltatta a nyelvét, később ő is gumit rántott, és hevesen meghágta Julit…

 Hajnal. Kati szeme felpattan. István édesdeden szundít mellette. "Atyaúristen! Elaludtam!" - gondolta. Lábujjhegyen kilopakodott a csendes lakásba. Rémes látvány fogadta. A konyhában mosatlan edény-, és pohárhalmok, üres, vagy valameddig teli üvegek szanaszét. A diszkószobában néhány srác-lány aludt itt-ott. Ki a díványon, ki a földön, ki a fotelekben elnyúlva. Berci félmeztelenül a "keverőpult" előtt (póló volt rajta…). A másik szobában Esztert találta néhány (volt) diákjuk társaságában. Körüljárta az egész házat, de hiányérzete megmaradt. "Laci és Gábor vajon hol lehetnek?" Volt egy halvány sanda gyanúja, félt, hogy igaz lesz. Okkal félt. A pinceszobában lelt a meglehetősen leharcolt négyesre. Féléberre rázogatta Dugót.

 - Rendben van, Gyémánt László, mindent tudtok!

 - Miről, ki, hol? - dörgölte szemét a fiú.

 - Rájöttetek legféltettebb titkomra!

 - Azon már tavaly, a kiránduláson túlestünk! - került eszéhez a srác.

 - Oké, oké, az is! - legyintett a nő. - Volna egy kérésem!

 - Mégpedig?

 - Erről sem kéne tudnia az egész városnak, jó?

 - István tudja?

 - Persze.

 - Akkor ezért kár volt felébresztened, aludj nyugodtan te is! - mosolygott Dugó.

 Kati megnyugodva ment fel a lakásba. Már nem volt álmos, így amennyire tudott, halkan rendet tett a lakásban.

 Tizenötödik fejezet

 (Avagy: Vidámpark, móka és kacagás)

 A tél is elmúlt. A hóvirágok elvirágoztak, a nárciszok, tulipánok kezdték bontogatni a szirmaikat. Közben adódott egy-egy születésnapi buli, természetesen a fergeteges kategóriából. Vajon milyen végkifejlettel?

 A farsangi bál már a múlté, a csapat már-már unatkozott. Közelgett viszont a húsvét, és a hozzá kapcsolódó tavaszi szünet. Az egyik délután, a suliból hazafelé…

 - Te Jani! Olyan régen voltam a Vidámparkban! - mondta Szandra kézenfogva a fiúval.

 - Igaz, én is régen voltam!

 - Tényleg, mi is! - vágták rá a többiek.

 - El kéne menni! - szólt Gabesz.

 - Az rendben van, öcsém, mert ez olyan könnyen megy! Lóvét honnan szedsz? - akadékoskodott Dugó.

 - Nekem van egy kis dugipénzem! - ajánlotta Juli.

 - Az igen! A kis burzsuj! - poénkodott Jocó, és nem vette észre Juli villámló tekintetét. - Nem adnál kölcsön egy milkót?

 - Ez nem vicc! Tényleg van, még ha nem is olyan sok, de…

 - Talán egy melegszendvicsre fussa! - feszítette tovább Juli türelmének húrját Jocó.

 - Akkor fizess magadnak mindent! - vékonyodott a húr! - Gondoltam, összedobjuk a lóvét, de Mr. Különc majd magának fizeti a kócerájt!

 - Jól van, nem kell mindjárt mindent arra a szépséges melledre szívni! - próbálta csitítani és átölelni a lányt Jocó. Későn.

 - Ne nyúlj hozzám! - Szakadt el az a bizonyos húr. - Vigyázz magadra, mert kapsz egyet! - és beállt valami keleti harci állásba. Apró, finom keze ökölbe szorult, ujjpercei kifehéredtek. Olyan mókásan festett így, hogy Krisztáék nem állták meg nevetés nélkül. Juli is leeresztett, elnevette magát.

 - N, nem kell mindjárt egymás torkának ugrani! - szólalt meg Jani is.

 - Mindenki annyit ad be a kasszába, amennyit rászán - fűzte tovább unokatesója ötletét Kriszta.

 - Oké, oké! - adta meg magát Jocó. - Szerintem húsvét után kéne mennünk, mert akkor csurran-cseppen egy kevéske pénz. Legalábbis nekünk, fiúknak.

 - Nem is rossz gondolat! - tapsolt Szandi. - Ezt mondhattad volna előbb is!

 - Mondtam volna, de Julit kellett piszkálnom.

 - Nem tudom, ki kezdte! - epéskedett Juli.

 - Csend! - csitította Kriszta.

 - Tehát! Húsvét után van még három nap. Kedden találkozunk, összedobjuk a lét, szerdán pedig megyünk! - foglalta össze Dugó. - Juli lesz a pénztáros!

 - Jesszusom! - kapott a fejéhez Jocó.

 - Csak ne kapkodj, mert kaphatsz egyet! - pattogott a nagyon szöszi.

 - Jó, jó, Miss Idegroncs, minden rendben van! Aludj egyet, az megnyugtat, na, sziasztok! - köszönt el Jocó a többiektől.

 - Juli! Nem ismerek rád! Mi bajod van? - kérdezte Kriszta jóval később, már kettesben.

 - Nem tudom. Annyira felbosszantott ez a Jocó! Fogalmam sincs, miért… - huppant egy székre, amint beléptek a házba.

 - Fáradt vagy - ölelte át Kriszta.

 - Lehet… de olyan bunkó volt!

 - Igazad van, majd bocsánatot kér. Különben meg, ő is jön a Vidámparkba.

 - Ez a baj! Kelleni fog, mint ablakos tótnak a hanyattesés!

 - Juli! - cirógatta meg Kriszta. - Jocót ismerem évek óta. Mindig ilyen volt.

 - De hát… már fél éve egy osztályba járunk, együtt bulizunk, meg a többi. Még soha nem piszkált engem!

 - Tudod, ő ilyen. Hullámokban jön rá a taplóság. Hol hónapokig nyugiban van, hol meg nem lehet megmaradni mellette.

 - Gondolod, használ, ha oda sem bagózok?

 - Hát, most elég szar hangulatban vagy hozzá…

 - Valószínűleg menstruációs rosszkedv - vélekedett lehangoltan Juli.

 - Akkor nehéz napoknak nézünk elébe! - mosolyodott el Kriszta.

 - Igen, és most nagyon erős!

 - Nem baj, elmúlik, mint Jocó bunkósága. Fátyol rá!

 - Igazad van, okos enged…

 - Miért voltál szemét Julival? - korholta párját Glória.

 - Olyan jólesett.

 - Mi volt benne a jó?

 - Nem tudom… - tárta szét a karját Jocó.

 - Ez óriási! Ezt csak így, ennyivel elintézed? Hol van az a kedves, aranyos srác, akit én megszerettem?

 - Itt, előtted, csak olykor kibújik belőle a kisördög. Igaz, nagyon ritkán, és csak a barátaival, de előfordul. Hidd el, nagyon sajnálom, de ha feldobják a labdát, nekem le kell ütnöm. Nehezen tudom megállni, és nem nézem, hol a határ.

 - Komoly probléma! - tűnődött Glória. - Remélem, holnap bocsánatot kérsz!

 - Természetesen, és ígérem, többé nem teszek ilyet!

 - Rajta leszek, hogy ez így is legyen!

 Másnap Jocó bűnbánó arccal járult Juli színe elé. Hosszan esedezett a bocsánatáért.

 - Rendben, megbocsátok. Kicsit túlreagáltam a helyzetet - szólt a lány. - Tudod, megjött, és rossz hangulatom volt…

 - Szegény Gabesz, rossz napjai lehetnek!

 Glória szó nélkül tarkón vágta.

 - Bocsánat…

 Szent lett a béke, bár Jocó és Juli húsvétig nem is nagyon keresték egymás társaságát.

 A megbeszéltek szerint az ünnepek után Krisztáéknál röffentek össze. Szép summa gyűlt össze, Juli, mint pénztáros, egy csinos brifkóba tette a lóvét. Megbeszélték, hogy a vasútállomáson találkoznak másnap reggel kilenckor.

 Juli tökéletesen végezte a rábízott feladatot, egy noteszbe minden egyes tételt pontosan bekönyvelt, egyetlen kósza fillér nem kerülhette el a figyelmét.

 Persze az örömökbe üröm is vegyült. Bőszen és vadul dodzsemeztek, két meneten keresztül lökdösődtek. Gábor vezetett, Juli mellette sikongatott, aztán egy svungosabb csattanás után jajgatott. Kis híján lefejelte a kocsi elejét, de kapott egy Gabesz-rendszerű gyógypuszit, a fájdalom elillant.

 Az ütközésektől szédelegve támolyogtak a szellemvasút felé. Glóriát a frász törte ki, ellenben Kriszta idegei kötélből lehettek, mert addig kutakodott Dugó sliccén, míg alatta meg nem keményedett a rúd. Előhalászta, és fuvolázott rajta egy sort. Törődött is ő a rémségekkel!

 Ki-ki idegrendszerének megfelelően remegő lábakkal szállt ki a kiskocsikból, megnyugtatásnak az óriáskerékre ültek. Nem is volt semmi baj, csak Jani nyelte félre a kólát. Az összes nyíláson, ahol tudott, jött vissza a fekete lé.

 Nosza, irány a hullámvasút! Jocónak eddig fogalma sem volt a tériszonyról, az óriáskereket is jól bírta, az első kis lejtő azonban felvázolta számára a fogalom jelentését. Míg a többiek a vicc és móka kedvéért sikítoztak, ő a rettegéstől üvöltött, később már attól sem. Falfehéren kapaszkodott Glóriába.

 A centrifuga nevű szerkezetet hagyták a legvégére. A gép persze lassabban forgott, mint háztartási változata, ám a lényege ugyanaz volt. Élvezték nagyon, de Szandra a végére rájött, kár volt megennie azt a szendvicset. Hősiesen bent tartotta, de ő volt az első, aki kiszállt a gépből, és apró porfelhők jelezték útját a női mosdó felé. Nem volt sok színe, mikor kijött.

 Juli végzett egy rövid mérlegelést a kasszában, és felvetette egy állatkerti séta lehetőségét. Egyhangú választ kapott. Mentek. Szinte eseménytelen volt a látogatás, csak az elefánt volt tréfás kedvében. A vízzel játszadozott, ormányával felszívta, és spriccelte mindenfelé. Kriszta nem maradt ki a szórásból, csuromvíz lett a pólója. Gabesz rosszabbul járt, őt a láma köpte szemközt. Nehezen tudott megszabadulni a nyáktól. Később a pénztáros lány botlott bele egy gyönyörű kaktuszba. Gabesz és Kriszta felváltva, napokig a tüskéket szedegették ki Juli combjából és fenekéből. Máskor nem vesz fel ilyen helyre rövidnadrágot.

 Késő délutánig etették a városligeti tó kacsáit, tettek egy nagy sétát, nézték a Hősök terének színes turistaforgatagát, a hatalmas szoborcsoportot.

 Az esti vonattal mentek haza, és annak ellenére, hogy bőven volt ülőhely, Juli inkább ácsorgott. Vajon miért?

 Tizennegyedik fejezet

 (Avagy: téli örömök)

 A szilveszteri buli régen elmúlt, január vége van már. A félévi bizonyítványok kiosztása is megtörtént. Egészen jól sikerült, Kati meg is dicsérte diákjait. Az osztály java része egy téli táborra, sítáborra fizetett be. Negyven főnek volt lehetősége menni, más osztályokból is jelentkeztek, így Gábor is velük tarthatott.

 Hajnal volt, a január végi nap még a látóhatáron sem járt. Szállingózó hó közepette, jó meleg, befűtött busz mellett búcsúzkodtak.

 - Lacikám, egy pillanatra! - vonta félre Dugót és Gábort Nagyi a lányoktól. - Egy apróságot szeretnék kérni tőletek, remélem, teljesíthetőt.

 - Természetesen!

 - Tudom, hogy az unokáim nem ártatlan báránykák, csak annyit kérnék, hogy a lányokat ésszel kezelgessétek, jó? Nem szeretnék még dédnagymama lenni, oké?

 - Persze, Nagyi! - biztosították a fiúk. - Százszor elmondtad már!

 - Akkor elmondom százegyedszerre is! Vigyázatok magatokra!

 - Te is, Nagyi!

 Elindultak.

 - Nagymamátok mit mondott? - érdeklődött Kriszta.

 - Csak annyit, hogy ne vigyünk haza dédunokát - válaszolt Dugó.

 - Jó fej az öreglány! - jegyezte meg Jocó röhögve.

 - Örülnél, ha neked is ilyen lenne! - vágott vissza Dugó. - A tiéd még most sem nézi jó szemmel Glóriát!

 - Köpök rá! Ki nem állhatom az öregasszonyt! Állandóan piszkálja szegénykémet! - ölelte át szerelmét Jocó.

 - És te hogy bírod? - fordult Dugó Glóriához.

 - Lepereg rólam. Amennyit találkozom vele, fél lábbal is kibírom!

 - Jaj, nekem meg anyámmal volt egy kis összeugrásom! - csapta össze a tenyerét Kriszta. - Ezt nem is mondtam, a múltkor bejött, mikor zuhanyoztam, és kiszúrta a kiskopaszt. Megkérdezte, miért szedtem le.

 - És? - kíváncsiskodott Jani.

 - Azt mondtam, így jobban tetszik Dugónak. Na, erre kiakadt! Azt még megemésztette, hogy együtt járunk, történnek dolgok, de ezt már nehezen vette be a mája. Szerinte kurvás!

 - Már miért lenne az? - fortyant fel Dugó.

 - Nem tudom, de azóta nem járkál be, amikor fürdök… - vont vállat Kriszta.

 - Apropó! - kiáltott fel Dugó. - Borotvát hoztál?

 - Nem hinném, hogy szükséges… - mosolygott szerelme.

 - Azt majd én ellenőrzöm! - nyúlt volna a fiú Kriszta nadrágjához, de olyat kapott a kezére, hogy belepirosodott.

 - László, fiam, nem bír magával? - hallatszott a háta mögül. Odafordult, Eszter volt az.

 - Izé… bocsánat…

 - Én is így gondoltam! - bólintott a tanárnő. - Nem szeretném, ha már a buszon elkezdenétek, nem vagyunk egyedül!

 - Jó, rendben.

 Az út további részében inkább a beszélgetésre szorítkoztak, amíg meg nem érkeztek a Mátrába. A Kékeshez közel, egy szálloda teljes ötödik emelete csak az övék volt. Kati és Eszter rájuk bízta a szobaválasztást, nem tiltakoztak a koedukáltságon sem, pusztán diszkréciót kértek.

 - Gyere, Kriszta, pakoljunk be! - fogta kézen a lányt Dugó. Beléptek az ajtón. Gáborék utánuk.

 - Gyerekek, ez kész lakosztály! - csodálkozott a srác.

 - Szuper! Külön zuhanyzónk is van! - nézett körül Kriszta.

 - Itt van a négy ágy! - hallatszott Gabesz hangja egy válaszfal mögül.

 - És ez az ajtó hová nyílik? - nyomta le máris a kilincset Juli.

 - Helló! - köszönt rá Jani a másik oldalról. A lány ijedtében ugrott egy métert.

 - Á, legalább nem fogunk unatkozni esténként! - nevettek fel egyszerre.

 Kipakolás után alaposabban is körülnéztek. Többek között a sípályákhoz is kimentek. Aki még nem tudott síelni, az egy "tanuló" csoportba lett beosztva, természetesen csak önkéntes alapon. Ennek köszönhetően a "csapat" kissé szétvált, ugyanis Glória, Juli és Jani már profi módon tudott síelni (Juli alföldi lány létére gyakran utazott az anyjával a hegyekbe, ott tanult és szeretett meg síelni). A többiek éppenhogy, vagy egyáltalán nem tudtak. Ez a délután, és másnap egész nap ilyen szétziláltan zajlott le, de aztán a kezdők is hamar belejöttek. Két nap múlva az amatőrök és a profik együtt siklottak.

 Az esték mondhatni sablonosan teltek, minden éjjel derékszaggató, ám csendes akciók zajlottak. A lányok ismét borostásodtak, így izgató borotválást eszközöltek.

 Az utolsó este hozott némi színt az egyébként is változatosan élő barátok életébe. A közel negyven fiatalból legalább a fele rendezett egy kis ivászatot. A következmény nem maradt el, jó pár ifjú éjszakája a WC előtti gubbasztással telt, és görcsösen rókáztak.

 Dave és Liza épp csak annyi alkoholt fogyasztott, hogy még tudjanak járni, de az egyenes vonallal nem is próbálkoztak. Látni is láttak, de csak annyit, hogy mámoros határozottsággal induljanak dugni a szobájukba. A dugás még összejött, a szoba meg…

 Dugó gyengéd szerelemmel átölelte Krisztát, és heves csókolózásba fogtak, Gabeszék a másik ágyon. Hirtelen kinyílt az ajtó! Megmerevedtek mind a négyen. Dugó Kriszta szájára tapadva, öccséék sem másképp, szemük dülledt, mint egy golflabda. A két fivér mutogatva is megértette egymást. "Nem zártad be az ajtót?", "Azt hittem, te bezártad!". Dugó egyértelmű, nemzetközi jellel adta öccse tudtára véleményét, a válasz azonnali volt, és hasonló. Az idősebbik, és bátrabb jogán Dugó kikukucskált a fal mögül, és szinte röhögőgörcsöt kapott.

 Egy bájosan részeg tévedés folytán a két néger ifjú Dugóék szobájába nyitott be, azt gondolván, az az övék. Látásuk már amúgy sem volt túl jó, félhomály is volt, a válaszfaltól pedig nem láthatták a négy jogos lakót. Csókolózással és vetkőzéssel egybekötött ölelkezésüket Dugó egyáltalán nem diszkrét röhögése zavarta meg. Dave és Liza rökönye csak fokozta a hahotát. Ködös tudatukig nehezen jutott el a szitu.

 - Ó, bocs! - csuklott egyet Dave. - Azt hiszem, rossz helyre jöt… jöttünk! - és már indult is volna ki.

 - Nem olyan rossz hely ez! Maradjatok, és próbáljátok ki! - állta útjukat kedves erőszakkal Kriszta. Az ajtót bezárta, Dávidot pedig kézenfogva arrébb vonszolta. Julival együtt befejezték a vetkőztetést. Amint lekerült a fiúról az alsónadrág, Kriszta azonnal csókokkal árasztotta el a "csokirudat". A dákó azonnal megmerevedett, és délcegen feszített a két lány előtt, akik rávetvén magukat, felváltva nyalogatták.

 Ezalatt Gábor és Dugó sem tétlenkedett, Lizát másodpercek alatt megszabadították ruháitól. A két fiú mohó vággyal meredt a barna lány barna, ruganyosan feszes melleire, és fekete, gyapjasan göndör, keskeny pamacsára. Liza elmosolyodott, hanyattfeküdt, kezébe vette Dugó farkát. A fiú már mellette térdelt, és Liza alapos nyelvmunkával hetyke, kemény dákót varázsolt a kókadt fütykösből. A néger lány tövig elnyelte a fehér szerszámot, nyalta, szívta, szopta, ahol érte. Gábor ezalatt Lizát kényeztette. Befurakodott a barna combok közé, először a nyelvével. A fekete pamacs alól elővillantak a sötét kisajkak, közülük a rózsaszín csikló. Gabesz, mint a villám, rászívta magát a kéjszervre, és csak a nyelve hegye csapkodott a lány érzékeny peckén. Nem sokáig. A fiú megfogta a lábakat a térdhajlatnál, felemelte és széttárta. Fehér farkát a szétfeszített punci rózsás-nedves mélyébe vezette. Liza, hogy Gábor dolgoztatta hüvelyében a szerszámát, olyan erővel és hevességgel szopta Dugó dákóját, aki megrémült, mert úgy tűnt, benő a fenekén a lyuk. Nem nőtt be. Ennek örömére néhány perc múlva úgy teleköpte a lány száját spermával, hogy az alig győzte nyelni, még egy kevéske ki is folyt. Gabesz csak vigyorogva figyelte a bátyját, hogy nem bírta sokáig, de szégyenszemre alig pár másodperc után ő is úgy érezte, lőnie kell. A fekete pamacsra folyt fehér magja.

 Dave ébenszín kéjrúdja derekasan állta a két lány nyelvcsapásait, Kriszta úgy döntött, kicsit jobban kihasználhatnák a helyzetet. A srácot hanyatt fektették, Juli egy védőgumit kotort elő valahonnan, és a jókora fütykösre tekerte. Szőkésfehér pamacskája alá igazította, szeméremajkai izgatóan nyalták körül, vaginája melegen szorítva fogadta magába. Kriszta Dave arca fölé guggolt-térdelt, és csak nevetett, mikor a srác szeme elkerekedett a szőrtelen puncus láttán. A lány mosolya persze gyorsan lehervadt, amikor Dave, túljutva megdöbbenésén, kinyújtott nyelvvel aprócska, a kisajkak felső találkozása alatt megbújó szervecskét keresett. Kriszta felnyögött. Meglett a kéjgomb. A fiú nem is nagyon engedte el, nyelve vadul pörgött, Kriszta pedig hátrahajtott felsőtesttel, melleit simogatva élvezkedett.

 Szandra kézenfogva ballagott vissza a szobájukba Janival. Eddig sétáltak, a bárban iddogáltak (alkoholmentest!), és beszélgettek. Elhaladva Dugóék szobája előtt, halk, fojtott, ámde félreérthetetlen hangok hallatszottak.

 - Na, ezek már megint dugnak! - jegyezte meg Szandra.

 - Persze, de nélkülünk!

 - Az a baj, hogy minket kihagytak! - mérgelődött a lány. - Menjünk csak be hozzájuk!

 - Biztos be van zárva az ajtó, majd a mi szobánkon keresztül!

 Beléptek a saját szobájukba, Jocóék is igen belefeledkeztek a dologba.

 - Már ti is? - kérdezte Jani és Szandra egyszerre.

 - Igeeennn… - nyögött Glória az orgazmus közepén.

 - Mi is! - spriccelt a szőrtelen vénuszdombra Jocó másodpercekkel később.

 - Dugóék is már mióta kettyinthetnek, és nekünk nem is szóltak! - dohogott Szandi.

 - Pontosan harminchét perce! - törölgette makkját Jocó.

 - Honnan tudod?

 - Láttam, mikor Dave és Liza bemegy hozzájuk.

 - Na, még ez is! Gyertek, menjünk mi is! - türelmetlenkedett a fekete hajú lány.

 - Sietsz? - kérdezte Glória. - Ha nem a fenyvesben romantikáztok, meg a bárban ücsörögtök, akkor már ti is túl lennétek az első meneten!

 - Ez az, kicsim! - bíztatta Jocó Szandrát. - Állj bosszút, most dugjatok ti nélkülük!

 Szandra emésztette a hallottakat, majd úgy döntött, igazuk van, ámde nem Jani elé térdelt, hanem Jocó kókadt lógójához, és nyelvheggyel megcirógatta. Jocó kikerekedett szemmel nézett körül, de nem foglalkozott velük a másik kettő. Glória máris az ágyra feküdt, térdét felhúzta, bokáit ugyan megnyitotta, de combjai zárva maradtak. Janinak rettentő módon tetszett ez a póz. Amennyire tudott, odahajolt, apró csókokkal halmozta el a két szőrtelen, húsos ajkat, melyek izgatóan domborodtak a combok közül. Nyelvével is végigsimogatta, olykor befurakodott a két "szilvácska" közé. Hamarosan finom nedvesség ízét érezte, ujjait is bevetette. Lágyan a résbe nyomódott a mutatóujja, megdörgölte a rejtőző klitoriszt, majd a forró lyukat kereste. Lassan és óvatosan hatolt be a zárt combok miatt még szűkösebbnek vélt hüvelybe, de az kellő ruganyossággal fogadta nedves mélyébe később a másik ujjat is. Glória felnyögött, és már nyitotta volna combjait, hogy Jani tövig döfhesse be dákóját, de a fiú még játszadozott kevéskét. Mikor Glória már olyannyira fel lett pörgetve, hogy nem járt messze a csúcstól, a srác óvatosan kivette az ujjait. Gyorsan széttárta a lábakat, a hüvelybe mélyesztette kőkemény dákóját, a lábakat pedig egyre magasabbra emelt, míg végül jóformán a lány nyakába kerültek. A combok és a punciajkak újra összezárultak, ezúttal azonban a dolgos fasz körül. A lány cseppet sem bánta testhelyzetének ilyetén változtatását, és a pár mozdulatnyi kihagyás csak jót tett az élvezeti szintjének. Kettő percen belül hatalmas orgazmus remegése futott át rajta, csak a levegő után kapkodott. Jani még bírta a tempót, folytatta volna, ám a lány kis türelmet kért. Megfordult, formás fenekét gömbölyítette barátja felé, aki a csípőjébe kapaszkodva hosszú, határozott, de nem durva húzásokkal tologatta farkát a nyirkos vaginában.

 Szandra kicsikét bosszús volt, hogy nem mentek át azonnal Dugóékhoz, mérgét Jocón töltötte ki. Nemcsak egy szivattyú erejével szívott, szopott és nyalt, hanem csipkedett is (Jocó fenekéről a szőrszálakat), és (persze csak finoman) harapdált is. A fiatalembert ezzel sem tudta kihozni végtelen nyugalmából, csak fokozta gyönyörét, és hosszú percek múlva a csúcsra ért. Egészen szép mennyiséget lövellt Szandi szájába az oly drága, sűrű nedűből. A lány lenyelte, és felállt.

 - Mehetünk? - türelmetlen volt, és viszketett a micsodája.

 - Mindjárt… jövök! - nyögte Jani. Kihúzta a farkát az épp elélvező Glória vibráló vaginájából, szerelme rögvest szájába vette a lövésre kész szerkentyűt. Mind lenyelte, és elsőként nyúlt az ajtókilincshez. Átkukkantott. A látvány döbbenetesen felizgatta.

 Dave a földön feküdt. Zöldes színben játszó barna farkán Juli lovagolt, lángoló, tüzes puncijának ajkai mohón nyeldekelték a "csomagolt csokit". Kriszta kopaszkájában ezalatt a fekete fiú rózsaszín nyelve csapkodott. Liza szintén a földön feküdt, arca mellett Dugó térdelt, a telt, dús ajkak elnyelték a fiú fehér farkát, illetve az abból épp akkor előrobbanó magját, míg Gábor az utolsó cseppeket préselte ki péniszéből.

 - Minket kihagynátok? - kérdezte Jocó, mikor már mindenki túljutott a csúcson.

 - Na neee! - sopánkodott Dave. Kriszta esküdni mert volna, hogy a srác elsápadt.

 - Nem bírod, szívem? - nevetett Liza.

 - Neeem!

 - Nyugi, Dave! Ráérünk, még előttünk az éjszaka! Csüccs fel, beszélgessünk, addig Jocó hoz valami innivalót! - mondta Jani. Barátja mosolya nem volt őszinte, de hozott pár üveg üdítőt. Dave kezdett megnyugodni, farka összement, melyen még mindig ott csillogott a zöldes gumi.

 - Dave! - mosolygott Glória. - Kell ez még rád?

 - Jaj, máris leveszem!

 - Hagyd, majd én - és óvatosan, ügyesen letekerte az óvszert, melynek alján ott lötyögött az "anyag". - Kéri valaki?

 - Glória, ne hülyéskedj! - "pirult" el Dave.

 - Komolyan kérdeztem!

 - Kösz, nem.

 A lány vállat vont, nem voltak vevők a poénjára, és kidobta a védőeszközt. Kriszta fülébe súgott valamit, aki bólintott, és némi kotorászás után aprót nyomott a kezébe. Glória elvigyorodott, és a szobájukon keresztül távozott.

 Az alagsorban egy éjszakai lokál üzemelt. Diszkrét, vastag függöny takarta a bejáratot. Glória egy köntösbe burkolózva lopakodott oda. Az ajtó túloldalán egy humanoid kétajtós szekrény állt. A lány odapisszegett a fickónak, váltott vele pár szót, végül megkapta, amit akart. Hálásan körüludvarolta a pasast, kivillantotta bal cicijét, és elillant.

 Mire visszaért, Janiék már az üdítőt iddogálták. Ledobta köntösét, és az öt fiúnak egy-egy óvszert adott. Egy sapkát, és öt cetlit hozott.

 - Akkor most véletlenszerű partnerválasztás következik! - és a sapkába ejtette a cédulákat.

 - Kik fognak húzni? - érdeklődött Jani.

 - Ti, fiúk.

 Megtörtént a sorsolás. Dave Lizát húzta, de cserélt Janival, aki Glóriát nyerte volna. Jocó Julit, Dugó Szandrát, Gabesz pedig Krisztát húzta.

 Az első meglepetés a színvilág volt, mikor kibontották a gumis tasakokat. Jujsárga és élénkpiros, csokibarna színekben pompáztak az óvszerek. Illatorgia csapta meg orrukat másodikként. Ananász, málna és csokoládé szaga terjengett. Liza felkiáltott, mikor megnyalintotta Jani már felgumizott farkát.

 - Glória! Milyen gumit hoztál?

 - Mert? Mi a baj vele?

 - Málnaíze van!

 - Hát, csak ilyet tudtam szerezni… Szerintem tök jó! Élvezkedjünk!

 A lányok halkan cuppogva ízlelgették a különleges óvszerekbe "öltöztetett" farkakat, és kora hajnalig tartó szenvedélyes, ám csendes orgiát csaptak.

Tizenharmadik fejezet

 (Avagy: Szilveszter! Vagyis: éjfélkor indul útjára a gyönyör!)

 A karácsonyi ünnepek szinte unalmasan teltek. Családi összejövetelek nyakra-főre, már nagyon unták. A téli szünet síeléssel, szánkózással, korcsolyázással, kósza ivarzásokkal telt. Közelgett Szilveszter napja, és persze a probléma.

 - Jani! – szólt Dugó a szánkóján ülve barátjához. – Mindjárt szilveszter. Nem kéne valami bulit tartani?

 - Kéne, kéne, de kinél?

 - Ezért kérdeztem…

 - Nálatok? A jó múltkor pazar jól sikerült!

 - Háát… Nemtom, Nagyi mit szól hozzá.

 - Az igaz. Gondolom, otthon szilveszterezik, nem?

 - De. Ő már csak ilyen. Kati nénivel tévéznek, éjfélkor koccintanak, aztán hajnalig zsugáznak.

 - Nem semmi a nagymuter!

 - Ja, de tök jó fej! – vigyorgott Dugó, majd újra gondterhelt lett. – Viszont ettől még nincs hol buliznunk!

 - Hoppá! – jutott valami Jani csavaros eszébe.

 - Na, mit találtál ki?

 - Jocó! – kapta el Jani a barátja grabancát.

 - Mi van? – küzdött Jocó mérgesen az egyensúlyáért.

 - Említetted, hogy a szüleid jóban vannak Glória szüleivel!

 - Igen, ez így van.

 - Szuper! – ujjongott Dugó.

 - Az még nem olyan biztos! Ne dumálj bele! – intette le Jani Dugót, és folytatta. – Szóval. Szilveszterkor kellene valahol bulizni. Nem tudod megdumálni az őseiddel, hogy menjenek át Glóriáékhoz?

 - Na, öcse, ez akkor majd mi intézzük, jó? – ölelte át szerelmét Jocó. – Majd holnap szólok, hogy mit intéztünk, rendben?

 Meg volt beszélve.

 Glória és Jocó rövid tanakodás után abban egyezett meg, hogy célszerűbb lenne a lánynál tartani a rendezvényt. Egyrészt nagyobb a ház, másrészt Glória bátyja könnyebben elviselhető, mint Jocó két húga, tekintve, hogy ők még korhatárosak az efféle bulikhoz. Az maradt hátra, hogyan adagolják be tervük egy részét a szülőknek.

 - Mami! – sündörgött Glória az anyjához, az előzetesen megbeszéltek szerint.

 - Mondd, kicsim!

 - Mentek valahova szilveszterezni?

 - Nem tudom, még nem beszélgettünk róla…

 - Nincs kedvetek átmenni Laci bácsiékhoz?

 - Jocó szüleihez?

 - Igen. Olyan jóban vagytok, biztos örülnének, ha átmennétek.

 - Te lány! Még a szemed sem áll jól! Megint Jocóval találtatok ki valamit, mi?

 - Hát igen, de nemcsak ő jönne. Meg akarom hívni az osztálytársaimat szilveszterezni.

 - Akkor innen fúj a szél! – ölelte magához lányát az anya. – Na, majd megbeszélem apáddal!

 Glória legszívesebben hátraszaltót ugrott volna örömében, de azért uralkodott arcvonásain. Tudta, ha az anyja megbeszéli az apjával, nyert ügye van.

 - Apádnak nincs ellene kifogása, még örült is neki. Majd Laciékkal megdumáljuk, otthon lesznek-e egyáltalán.

 - Tuti, hogy otthon lesznek! – vágta rá a lány, talán túl gyorsan.

 - Te! Valami nagy svindli van itt!

 - Jocó már levajazta az őseivel! – mosolygott a lány.

 - Rendben, ám legyen itt a buli, de a lakás egyben maradjon!

 - Természetesen, mami, köszi!

 Ezerkilencszázvalahány, december 31., délután. Glória és a mamája, mint a gép, sürögnek, forognak.

 - Tulajdonképpen mennyien is lesztek?

 - Én hívtam mindenkit az osztályból…

 - Glória!

 - De mami, már egyszer mondtam, nem?

 - Jó, igen, mondtad!

 - Elvileg harmincegyen vagyunk az osztályban, ha Gergő is itthon marad, akkor plusz egy.

 - Légy erős, itthon marad!

 - Nem baj, hadd maradjon! – mosolygott furcsán a lány.

 - Remélem, hoznak még enni-innivalót! El is feledkeztem arról, hogy ilyen sokan vagytok! Legalább öt-hat üveg pezsgő, szűkösen! És még amit Laciékhoz viszünk!

 - Ne aggódj, mindenki hoz mindent!

 - Ajánlom is! Figyelj, lányom, te leszel a háziasszony, a kiszolgálás is a te dolgod lesz. Ha olyan sok mindent hoznak, hogy nem férsz el, tedd ki a nappaliba, vagy az étkezőbe. Egyék meg ott, bánom is én, csak ne legyen csatatér, mire hazajövünk!

 - Kriszta, Juli és Szandi azt ígérte, segítenek majd takarítani!

 - Rendes lányok! Na, érezzétek jól magatokat!

 - Ti is!

 Glória szülei elmentek, de nem sokáig maradt egyedül a bátyjával, csakhamar megérkezett Jani, Jocó, Dugó, Kriszta, Juli és Szandi. Gergő eleinte félszegen, idegesen beszélgetett a lányokkal, de rövid időn belül feloldódott. Később, név szerint Anna, Vili, Dave, Liza, Zsuzsi, Berci, Krisztián, Bence, Dzsoni, Judit, és Ricsi érkezett, legvégül Gábor futott be, valamint a maradék osztálytársak: Berni, Györgyi, Marika, Linda, Tomi, Edit, Zsike, Hanna, Kata, Ella és Simon. Velük együtt teljes volt a létszám. Szegény Gergő! Egy hónapja lelépett a barátnője, most meg itt bulizik tizensok szebbnél jobb csaj.

 Berci, aki rettenetesen szereti a zenét, és minden házibuli kötelező tartozéka volt, hiszen még jobban szerette kezelni a zenét, azaz lemezlovasként tevékenykedni. Betelepedett az egyik sarokba a méregdrága felszerelése mögé, és nyomta a zenét szüntelenül.

 Néhányan hoztak a pezsgőn kívül másféle innivalót is, ebből kifolyólag hamar megemelkedett a hangulat, bár részegre senki nem itta magát. Arra viszont tökéletes volt, hogy Dugó, Gabesz, Kriszta és Juli már tízkor eltűntek az emeleti szobák egyikében… Glória, mint háziasszony nem tudott velük tartani, így jobb híján beszélgetett Jocóval, Annával, Vilivel Dave-vel, Lizával, Gergővel, és a kis Hannával (teljes neve Johanna volt, de mindenki így szólította). A táncoló, bulizó fiatalok hangulata egyre jobban forrósodott, Glória picit aggódva figyelt fel egy-egy sikamlós mozdulatra. Az órára tekintett. Fél tizenkettő volt már. Bátyja segítségével előkészítette a pezsgőspalackokat, -poharakat, Jocót pedig elküldte, hogy szedjen össze mindenkit.

 Nem ok nélkül kérte Jocót, Dugóék még jó másfél órája engedélyt kértek a lánytól, hogy használhassák a szobáját. Megkapták az engedélyt, a vágytól fűtött Dugó már útközben hátulról átölelte Krisztát, és mint a bagzó kan kutya, olyan mozdulatokkal taszigálta előre a lányt. Juli nagyot kacagott a látványon, Kriszta meg akkor fakadt nevetésre, mikor Gabesz csinálta ugyanezt Julival. Végül hangosan nevetve, röhögve és kacarászva estek be Glória szobájába. Jókedvűen szabadították meg egymást a ruháiktól. Gábor, amint Juli bugyija lekerült, lefektette az ágyra a lányt, lábait az égnek emelete, és nyalni-falni kezdte a majdnem fehér szőrű, máris nedves ajkú puncit. Juli csak a melleit simogatta, és indult szerelme nyelve által a mennyei kéj felé. Gábor nyalakodás közben levette a nadrágját, egyetlen pillanatra sem engedve el a nedves puncit. Kriszta hanyattfeküdt, és bekúszott Gábor térdei közé. A fiú erektől dagadozó farkát a szájába vette, lágyan szopogatta, ugyanakkor Dugó az enyhén szőrös punci mélyére vezette jókora husángját…

 Jóval később Jocó kopogtatott diszkréten. A kielégülten elnyúlt társaság engedélyezte számára a belépést. A barát elvigyorodott.

 - Úgy látom, nektek már jó.

 - Kár lenne tagadni… - mondta Dugó.

 - Csak azért jöttem, mert nemsokára éjfél, gondolom, koccintanátok!

 - Persze! – ült fel Kriszta. – Lezuhanyozunk, és megyünk!

 Jocó megmutatta, merre van a fürdőszoba, és lement. Éjfél előtt néhány perccel megjelentek Dugóék. Volt sikerük, Gergőnek fel is szaladt a szemöldöke. Kriszta ugyanis nem akart felötözni erre a kis időre, mondván, koccintás után úgyis folytatják. Barátai egyetértettek vele, így négy, ruhátlan fiatal lépdelt lefelé a lépcsőn. Tapsvihar, füttyögés fogadta őket.

 Glória, Jocó, Gergő és Hanna töltögette az italokat.

 Éjfél!

 - Boldog Újévet mindenkinek! – kiabálták kórusban, mikor ütött az óra, aztán hangos csilingeléssel megindult a koccintások sora.

 - Marha jól vagytok öltözve! – bókolt Simon Krisztának és Julinak, Ellával az oldalán.

 - Ez a legkényelmesebb. Fűtés van, és úgyis más jellegű táncot jártunk már eddig is! – mosolygott Kriszta. Gyors mozdulatokkal lerántotta a fiú sliccét, majd bokáig a nadrágját. – Próbáljátok ki ti is! – és Ellához fordult. – Vetkőzd le nyugodtan a gátlásaidat! Itt barátok között vagy, és úgyis tudja mindenki, hogy odavagy ezért a lököttért! – bökött Simonra. Ella kicsit hüledezve nézett a távozó Kriszta után, de be kellett látnia, hogy igaza van.

 Gergő odahúzódott Glóriához.

 - Ezek mindig ilyen lazák? – súgta.

 - Ja, és még tudják fokozni! Remélem, anyuéknak nem mondod el!

 - Dehogy! Rám számíthatsz! Te is… mész…? – mutatta a fiú.

 - Persze! Menj te is nyugodtan! Úgy láttam, Hanna már alig várja…

 - Már én is alig várom! Jó mulatást, hugi!

 - Neked is, bátyó! Élvezd az éjszakát!

 Gergő odalépett Bercihez, de már nem kellett semmit kérnie, lassú, szenvedélyes zene szólt, a lemezlovas pedig néhány lány és fiú, valamint a pezsgője társaságában próbált „kapcsolatot építeni”. Edit, Hanna és Kata volt a lánytársaság, Bence álldogált még mellettük, hozzájuk csatlakozott Berci és Gergő. Az, hogy ki kinek tetszik, már az este folyamán kiderült, most, főleg, hogy Dugóék feldobták a labdát, már szabadjára engedték vágyaikat.

 Dave érzékien ölelte át Lizát a zene hatására, mellettük Dzsoni táncolt (enyelgett?) Judittal. Anna a kanapén ült, kezében egy pohár, alján bólé lötyögött. Miniszoknyája már elvesztette funkcióját oly tekintetben, hogy semmit sem takart. Ricsiékkel beszélgetett, miközben combján már Vili keze simogatott. Ahová néztek, csak fülledt erotikát láttak, már Ricsi sem titkolta ácsingózó dákóját, Bernadették sem türtőztették magukat, és Vili fütyköse is előkerült.

 Berni kigombolta Ricsi sliccét, és az egész nadrágot, alsóval együtt levette róla, majd a pólót is letornázta. Györgyi, kihasználva a helyet, azonnal a srác daliás farka elé térdelt, és a szájába vette. Hol teljesen elnyelte a faszt, hol épp csak a nyelve hegye érintette a makkot. Berni annyira belejött a vetkőztetésbe, hogy most a barátnőjéről gombolta le a blúzt, szoknyát, pattintotta ki a melltartó pántját, tornázta le a bugyit. Utána önmagát pucolta le teljesen. Berni, mivel barátnője el volt foglalva, a kanapé karfájára ült, lábait akkora terpeszbe tette, amekkorára lehetősége és helye volt. Fekete bozontjába túrtak ujjai, a középső egyből a csiklójára szorult, míg a szélsőkkel szeméremajkait húzta szét. A középső ujja néha megmártózott egyre forrósodó, egyre nedvesedő vaginájában, de nem hagyta ki a kis kéjgomb dörzsölését sem. Profi módon kimunkált maszturbálást mutatott be az egyre jobban feszengő Ricsinek, akinek Györgyi ajkai már így is kellő gyönyört okoztak. Halkan nyögdécselt az érzéstől és a látványtól, és (szerinte) nagyon hamar el is élvezett. Györgyi száját telefröcskölte egy szép adag ondóval.

 Anna a kanapé másik szélén ülve letette a poharát, pólóját, miniszoknyáját, és bugyiját levette, aztán ugyanezt tette volna Vilivel is, de a fiú addigra meztelen volt. Anna elmosolyodott, visszadőlt a kanapéra, és széttárta a lábait. A fiú elétérdelt, ujjaival megnyitotta az enyhén szőrős, szőke puncit, és elégedetten konstatálta a hüvelyből csillanó nedvcseppet. Nyelve hegyével végigsimított a piciny kisajkakon, a duzzadó gyönyörgombon, majd a résbe furakodott. Mozgott mindenféle irányban, olykor vissza-visszatért a csiklóra. Anna ezalatt, hogy fokozza amúgy sem kicsi gyönyörét, pazarszép, formás, kerek cickóit gyúrogatta, simogatta, ujjaival kemény bimbóit izgatta, mialatt sóhajtozott és nyögdécselt kéjesen. Csakhamar elsöprő erejű orgazmus vágtatott át testén, minden porcikája beleremegett, hüvelye forrón lüktetett. A fiú abbahagyta a nyalást, nadrágzsebéből előkotort egy óvszert, és feltekerte kőkeményen álló dorongjára. Finoman a nedves bejárathoz igazította, a lány behunyt szemmel felnyögött, puncija satuként szorította a szerszámot, ami dugattyúként, hevesen mozgott benne…

 Gergő szorosan magához ölelte Hannát, a lassú zenére táncoltak. A magas, szőke, kifejezetten sportos, és kifejezetten jóképű fiú, valamint az aprócska, mindössze 154 centis szőke, vállig érő hajú, szürkéskék szemű, helyes, finom arcú lány kezdeti, kissé félszeg szimpátiája az este folyamán erős vonzalommá fokozódott. Gergő épp barátnő nélkül volt, Hannának pedig, ha volt is pasija, ügyesen titkolta, ilyen tekintetben senki nem tudott róla semmit. Tekintete olyasmit árult el, hogy épp most szeretne valami komolyat Gergőtől, akár testileg is. Az első csók még éjfél előtt, egy csendes sarokban csattant el, a koccintás utáni puszi is szájra ment, tánc közben pedig már óvatos mozdulatokkal simogatták egymást. Furcsa pár voltak így, közel negyven centi különbséggel, ám ez őket cseppet sem zavarta. A fiú tenyerében szinte eltűntek az aprócska cickók, mikor a cirógatás közepette odatévedt. Hanna pedig nem állt ellent, mi több, önként és dalolva emelte meg pólója szegélyét. Gergő segített neki, és máris megpillanthatta a kerek, kislányosan apró, selymes, kemény, sötétrózsaszín bimbós melleket. Szinte áhítattal térdelt le eléjük, és a leggyengédebb csókokkal illette. Hanna magához ölelte a szőke fejet, lehunyt szemmel, halk sóhajtásokkal élvezte, amit Gergő csinál. Tudta ugyan, hogy testrészei mire valók, volt már fiúval is, de már régen volt az, saját magával pedig ritkán foglalkozott ilyen téren. Gergő lassan továbbhaladt, a finom bőrű hason át a nadrág széléig. Csodák csodájára, a slicc már ki volt gombolva, fehér bugyi villant diszkréten. A fiú lassú mozdulattal húzta le azokat is, domború, szőke fürtös háromszög tűnt elő. Hanna megpróbálta levenni Gergő pólóját, a fiú felegyenesedett, és kibújt belőle. Ezalatt a lány már a nadrágján matatott, mire a felső a földre esett, már az alsó is a bokára esett. Világosbarna szőrzettel övezett, tekintélyes méretű pénisz meredt enyhén felfelé. Most Hanna guggolt le, rövid ujjai megmarkolták a rudat, lassan felhúzta a fitymát. Vérbő-rózsaszín makk fénylett fel. Apró csókokkal borította el, végig az egész szerszámon, majd visszatérve a hegyére, szájába vette. Nem volt suta és ügyetlen lány, tökéletesen tudta, mit kell tennie. Ajkai fel-alá csúszkáltak, ujjai azonos ütemre mozgatták a fasz bőrét. Gergő félig lehunyt szemmel, halkan nyögve élvezte a lány ügyes munkáját, ám ahogy erősödött benne az érzés, úgy bizonytalanodott el.

 - Hagyd abba, kérlek! – nyögte.

 - Miért?

 - Mindjárt elsülök!

 - Azért csinálom! – mosolygott Hanna, kezével még mindig gyengéden mozgásban tartva a fitymát.

 - Nem tudom, mit szólnál, ha a szádba megy! – aggódott Gergő.

 - Azon te ne aggódj! – somolygott a lány, és folytatta szájának áldásos tevékenységét. Mikor érezte a fiú apró rándulásait, kiengedte ajkai közül a szerszámot, csak nyelve hegyével érintve a makk alját, csalogatta őt a csúcsra. Nem kellett sokáig így tennie, elemi erővel lövellt ki a bőséges mennyiségű sperma, végigfutva Hanna nyelvétől a torkáig. Szótlanul, halkan szuszogva nyelte le a sós-kesernyés folyadékot, és a maradványokat is alaposan kiszopogatta a lüktető rúdból…

 Kata és Bence is összeölelkezve táncoltak. A félhomályban nehéz volt megállapítani, ki a fiú, és ki a lány, mert mindkettő magas volt, nyúlánk, és hosszú, fekete hajú. Persze az alkatuk már több segítséget adott, mert a lányhoz még viszonylag formás popsi, és viszonylag karcsú derék is tartozott, ellenben ciciben kissé szűkölködött. Örök problémája volt, hogy kicsik a mellei, de azért már talált rá egy-két pasit. Bence pedig nem volt egy kidolgozott izomzatú valaki, Katának mégis tetszett, főleg a nagy, fekete sörénye, ami a kemény zene iránti mérhetetlen rajongásnak egyik jele volt.

 - Hogyhogy most bírod a lassút? – búgta a lány a srác fülébe.

 - A célért mindent! – vigyorgott Bence.

 - Milyen mocskos céljaid lehetnek most? – évődött tovább Kata.

 - Nem olyan mocskos az! – és Bence máris a hosszú nyakat csókolgatta lágyan.

 - De mennyire, hogy nem az! – nyögte a lány. Fejét hátrahajtotta, nagyon szerette, ha finoman csókolgatják a nyakát, egyik erogén zónája volt. Bence egyből rájött, hogy ez jó, így hosszasan elidőzött itt, míg fél szemmel arra figyelt, hogy egy fotel felé körözzenek, és ne legyen benne senki. Ott megállította a lányt, és lassan a pólója szegélyét emelgette egyre feljebb. Kata felemelte a kezét, a ruhadarab lekerült. Kicsiny, de formás cicik barna bimbói néztek farkasszemet a sráccal. Megcirógatta ügyes, hosszú, gitárpengetéshez szokott ujjaival, kicsit meggyúrogatta az apró, feszes halmokat, majd gyengéd csókokkal halmozta el őket. Kata felnyögött. Második erogén zónája volt. Az egyik fiúja addig bíbelődött a két keblecskéjén egy alkalommal, míg el nem élvezett. Később kipróbálta ezt a szobája magányában, de tizedannyira sem volt jó. Bence türelmes fiú volt, érezte, hogy Katának ez is kellemes, hát csókolgatta, nyalogatta és gyúrogatta, miközben lassan a fotelbe ültette a lányt. Egyetlen pillanatra sem tágítva az érzékeny mellekről, némi tornamutatvány árán levette Katáról a szoknyát, és a bugyit, valamint a pólóján kívül magáról is mindent. Nyelve csak kergette a kemény, barna bimbókat, és egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a lány teste megfeszül, megremeg, és halkan felnyikkant. Kata bizony elélvezett. Gyorsan megvált a pólójától is, finoman cirógatva a lány testét, csókjaival egyre lejjebb tért. A köldökbe nyalintott, Kata felnyögött. Harmadik erogén zóna. Kevésbé volt érzékeny, mint a többi, de egy orgazmus után, főleg egy nyelv segítségével kétségkívül hatásos. Bence itt is elidőzött egy darabig, de aztán továbbállt, mert érezte, hogy még lentebb észveszejtő forróság honol. Barnás fekete szőrzetre ért. Kata átvetette combjait a fotel karfáin, öle megnyílt a fiú előtt. Pirosló, nagy és húsos kisajkak redői váltak láthatóvá, melyek még a tárt lábak ellenére is összetapadva rejtették a forró, nedves hüvelyt, és a pirosló, duzzadt csiklót. Negyedik erogén zóna. Kata hangosan nyögött fel, ahogy Bence nyelve végigszaladt fejlett ajkain, fickándozva megnyitotta az utat a kéjgomb felé. A fiú megízlelte az átlátszó-finom, selymes nedűt, mely a „mélyből” szivárgott, később ujjai segítségével tartotta nyitva a kisajkakat, hogy nyelvének csapásaival csiklótól hüvelyig mozdulva egy újabb, immár jóval erősebb orgazmus felé hajszolja a lányt. Szinte pillanatokon belül következett be, Kata teste megint megrándult, lélegzete elakadt, és egy hosszú nyögés-sóhaj szabadult fel mellkasából az utolsó hullámok csitultával. Bence hosszú, kicsit vékony, mindamellett kőkemény farkát igazította a kisajkak közé, és lassan csúsztatta be. Kezeivel az érzékeny mellbimbókat sodorgatta, cirógatta, míg altestével ütemesen mozgott. Kata olykor fel-felsikkantott, jobb kezét a csiklójára szorítva fokozta gyönyörét, így néhány pillanattal hamarabb érve a csúcsra. Bence kihúzta rúdját a lüktető vaginából, és makkjából bőséges sugárban lövellt az ondó Kata hasára és szőrzetére…

 Berci és Edit hevesen ölelkeztek és csókolóztak, majd vetkőztették egymást. Berci barna hajú, zöld szemű, mindig frissen borotvált, kicsit alacsony, ám izmos és jóképű fiú volt, arcán állandó mosollyal. Élt-halt a diszkózenéért, meg a csajokért, bár utóbbiakból eddig mindössze egy komolyabb volt neki, és két „egyéjszakás” kaland. Őt is kedvelték a lányok, főleg Edit, aki külsőre hasonlított Karolinához (Dugó szerint). Szőke haj, kék szem, bájos arc, két Pazar méretű cici. A külső azonban nem minden. Edit nem volt az a szexbolond, bár már volt ilyen irányú tapasztalata. Neki csak akkor ment, ha megvolt hozzá a kellő érzelmi alap. Most megvolt, tekintve, hogy kedvelte Bercit, jobban is, mint azt sokan gondolták, ám érzelmeit már nem merte megvallani az érintettnek. Vagyis titkon szerelmes volt a fiúba. Fordítva is igaz volt ez, ezért aztán majd egy éve kerülgették így egymást. Gátlásaik ezen az éjjelen hullottak a porba, mint ahogy ők elruhátlanodván a vastag szőnyegre. A fiú Edit nagy, és gyönyörűen kerek melleire cuppantotta száját, szívta, nyalta, csókolgatta, tenyerével simogatta. A lány, viszonzásképpen a tömzsi, kemény péniszt markolta meg, és kéjesen húzogatta a fitymát. Kisvártatva Berci különös javaslattal állt elő, tekintve, hogy mindketten egyszerre próbálták orális örömökben részesíteni a másikat. A srác maradt hanyatt fekve, a lány pedig az arca fölé térdelt úgy, hogy szájába vehesse a fütyköst. Nyelve izgató lassúsággal körözött a bíborló makkon, ujjai hasonló tempóban húzogatták a „kabátkát”, olykor ajkai közé mélyesztve majdnem teljesen elnyelte a rudat. Berci orra fölé barnásszőke szőrzetű vénuszdomb került. Ujjaival széthúzta a kagylócskákat, nyelve hegyével a csiklót kereste. A ruganyos kéjszerv persze minduntalan kitért előle, de a fiú persze minduntalan megtalálta. Egyik, majd a másik ujját is bevetette az ügy érdekében úgy, hogy mindkét kezének mutatóujja a forró hüvelybe siklott, lágyan mozgott benne, míg hüvelykjeivel a csiklót tartotta szabadon. Edit csak szuszogva szopta Berci farkát. Szíve szerint hangosan nyögdécselt volna, hiszen egyre sodródott a csúcs felé, ám nem akarta elhanyagolni a fiút. Kis időre azonban felfüggesztette az izgatást, testét a kéj édes görcse rándította meg, és ezt már nem hagyhatta nyögés nélkül. Gyorsan szájába vette ismét a csak pillanatokra hanyagolt faszt, ami pár ajak- és kézmozdulat után megrándult, és akkora adag spermát lövellt, hogy a lány alig győzte nyelni…

 Bence felkelt Kata elől, ahová az orgazmusa után rogyott, és vadászott két tisztának tűnő poharat a lánynak, meg magának. Kólát, és fél deci rumot töltött mindkettőbe, visszafordult, hogy Katának nyújtsa az egyiket, ám mozdulata megdermedt a levegőben. Kata mellett két oldalt két lány nyalta a spermát Kata hasáról. Hanna és Edit versenyt nyalakodott a cseppekért, végül már nemcsak a sós-kesernyés folyadékot keresték, hanem a vérbő-piros, húsos kisajkakon cikázott nyelvük. Kezdeti félszegségük úgy elszállt ezen az estén, mint a józanságuk, az elfogyasztott, egyébként kulturált mennyiségű alkohol hatására. Popsijuk domborodott felfelé, mire a fiúknak is a farkuk. Gergő tekintélyes méretű dorongját Hanna nedves, szűk puncijába vezette, megfogta a lány csípőjét, és lassan, kéjesen hágta. Berci ugyanezt tette Edittel a másik oldalon, de ismét támadt egy remek ötlete, amit azonban előzőleg nem vitatott meg a lánnyal. Nedvektől csillogó szerszámát kihúzta a lucskos pinaajkak közül, és egy lyukkal feljebb, a szűk popsigyűrűbe igazította. Edit megdermedt egy pillanatra, majdnem megharapta Kata punciját, aztán egy új, ugyanakkor kellemes-kéjes érzés töltötte el. Bence felhajtotta italát, és megkerülve a fotelt, a hátrahajtott fejjel nyögő Kata elé „nyújtotta” farkát. A lány elkapta, és mohó szuszogással kísérve szopogatta. Érdekes „szextett” voltak így, hatan. Percek múltán Gergő kirántotta kemény farkát az orgazmustól vibráló punciból, magja Hanna háta közepéig repült. Berci a szoros fenéktől szintén nem bírta sokáig, Edit derekába kapaszkodva fröcskölt a lány fenekébe, aki jobb kezének segítségével egy pillanattal később ért a csúcsra. Bence egy nagy hördülés kíséretében spriccelt pár cseppnyi spermát a második tetőpont felé közelítő Kata szájába…

 A koccintás és jókívánságok után Dugó barátaival az emeletre indult. A folyosón átölelte kedvesét.

 - Van egy ötletem! – súgta a fülébe.

 - Mi lenne?

 - Nagyon elbozontosodtál…

 - Hol?!

 - Hát, ott lent, délen.

 - Észre sem vettem…

 - Én igen, a múltkor is köpködtem a szőrszálakat!

 - Megoldás? – kérdezte izgalommal Kriszta.

 - Kopaszra! – vigyorgott Dugó.

 - Nem lesz túl… hogyismondjam…?

 - Gyönyörű lesz, meglátod! – jött lázba a fiú, és máris Glóriát kereste. – Glória, kedves, apukád mivel borotválkozik?

 - Hogyhogy mivel? Borotvával!

 Dugó türelmesen elszámolt tízig – Pengés, vagy villanyborotvával?

 - Apukámnak villanyborotvája van, Gergőnek meg van normál a fürdőszobaszekrény fiókjában. Mire kellene?

 - Majd később! – és Dugó máris vonszolta Krisztát magával, a fürdőszobába.

 - Te tudod, hogyan kell ezt csinálni? – tétovázott a fiú.

 - Ha gyakrabban borotválkoznál, tudnád! – jegyezte meg Kriszta, utalva Dugó borostájára. A fiú egy „gebedj meg” – mosolyt villantott a lányra, aki már a kádban ült, és nyitotta a csapot. Bevizezte barna szőrzetét, és behabozta. Nem túl gyakorlott mozdulatokkal, ám sikerrel és sérülésmentesen csupaszították le az egész puncit. Dugó alapos munkát végzett. A tusolóból engedett langyos vízzel minden oda nem illő maradványt eltávolítottak, a végeredmény: Pazar-gyönyörű, bébipopsi simaságú, kreol bőrű vénuszdomb. A fiú áhítattal bámulta művét.

 - Csodaszép! – suttogta.

 - Tényleg tök jó! – így a lány. – Nekem is tetszik!

 - Letesztelhetem? – szinte remegett a srác.

 Kriszta válaszképp a kád külső szélére ült terpeszben, ujjaival megnyitotta csupasz ajkait, Dugó nyelve azonnal a pirosló csiklóra szaladt. Valami egészen új, ámde sokkal jobb érzés volt, mind a lánynak, aki már el is engedte nagyajkait, hogy hátradőlve megtámaszkodhasson, mind pedig Dugónak, akit már egyáltalán nem zavart egyetlen szál szőr sem. A fiú azt sem tudta megállni, hogy jobb kezével ne mozdítson hármat a fitymáján. Kriszta felnyögött, megremegett, amikor hatalmas orgazmus csapott át rajta.

 - Oda ne lépj! – mondta Dugó később a lánynak, mikor az elhagyni készült a kád szélét. Kérdésére megmutatta. Nem kellett volna hármat húznia, most nem kellene feltörölnie. Bíbor makkja hegyén egy csepp ondó fehérlett, a kád tövén egy nagyobb folt.

 - Ez mitől? – kérdé Kriszta.

 - Szerintem a kiskopasztól! – vont vállat a fiú, szerelme pedig gyorsan lenyalintotta azt az egy cseppet.

 - Nekem is rohadt jó volt! Gyere, mutassuk meg Julinak is!

 Tomi és Linda érzéki táncának is vetkőztetés lett a vége, ám egy apró probléma is felmerült. Marika tanácstalanul topogott, amerre nézett, már alakulóban voltak a partnerek, ő pedig csak állt magában. Az is eszébe jutott, hogy talán ő nem szép, és hogy meg kellene pattanni a buliból. Nos, nem lehetett kifejezetten gyönyörűnek nevezni, de csúnya sem volt, átlagos tizenhét és fél éves lány. Esetleg kicsi. Tényleg alacsony volt, Hanna után a második. Ez sem volt gátló tényező, hiszen a másfél méteres lány a közel kétméteres Gergővel egészen jól elvolt. Tomi megoldotta Marika problémáját, egy üres fotelhoz hívta őt, és Lindával közösen levetkőztették. Marika rövid, barna színű frizurát hordott, ami borzasan, a világ minden tája felé állt, világosbarna tekintetét alig tudta levenni Tomiról, egyfelől, mert az ruhátlanul volt, másfelől már régóta odavolt érte, ám sajnálatára Linda lett a befutó. Most, ha csak erre az alkalomra is, de eljött az ő ideje. Tomi őszinte csodálkozással nézte a bő póló alól előkerült, szabályos, kerek, picit hegyes melleket, valamint a megszokottnál nagyobb bimbókat. A lányt a fotelbe ültette, lábait terpeszbe tette, és ekkor érte a második meglepetés. A dús, göndör, barna szőrzet közül jókora csikló, és nagy, húsos ajkak türemkedtek elő. Térdre omlott előtte, ujjaival először lágyan cirógatta, és dörzsölte a szokatlan szervet, aztán a kisajkak „füleit” megnyitotta, és a rózsaszín hüvelytől a nagy, fényes klitoriszig végignyalogatta. Linda sem akart kimaradni, először Marika nagy mellbimbóit simogatta, aztán nyelve hegye is megkergette a ruganyos-kemény gombokat, de végül úgy döntött, Tomi kőkemény farkán teljesíti ki szájtechnikáját…

 Krisztián, Zsuzsi és Zsike volt az utolsó, akik még felöltözve maradtak, és egyre kevesebb kedvvel táncoltak. Körbetekintve már mindenki a szex különböző fázisában volt. Pokolba a tánccal! Összeborulva hárman, egy szabad sarokba húzódtak, és lassan vetkőztették egymást. Krisztián magas, vékony fiatalember volt, rövid, sötétbarna hajjal, zöldeskék szemmel, meghatározóan nagy sasorral. Nem volt izmos, inkább keshedtnek mondható, ám így is kellő sikereket ért el a lányoknál. Elképesztően jó szövege volt, és alapjában véve is jó fej. Zsuzsi ezért is kereste a társaságát. A lány egészen helyes volt, göndör, szőke hajával, barna szemével, kreol bőrével, vékony, ám hízásra hajlamos alakjával, és méretes kebleivel sok fantáziát megmozgatott. Többek között Zsikéét. A vörösesszőke, Kleopátra-frizurás, alkatra Zsuzsihoz hasonló lány nem volt teljesen leszbikus, csak nem válogatott. Vonzalmait nem verte nagydobra, mert nem díjazták volna, de ha volt rá alkalma, lányokkal is töltött egy-egy kéjes estét. Például Zsuzsival, aki testi-lelki jó barátja volt. Zsuzsi kevésbé vonzódott a lányokhoz, Zsike volt az egyetlen, akivel ilyen téren is jól érezte magát. Most, hogy a bugyi is lekerült róla, hanyattfeküdt, csípőjét megemelte, dús, barna szőrzetű puncija vágyakozva nyílt meg Krisztián előtt. Még mielőtt a fiú mozdulhatott volna, Zsike barátnője fölé térdelt, izgatóan forró csókokat váltottak, nagy, kemény bimbójú melleikkel hergelték egymást (és a srácot). Zsike felemelte formás fenekét, de csak annyira, hogy a két vénuszdomb majdnem összeért. A fiú odahajolt a göndör szőke, és a ritkás, vörös szőrű puncikhoz, és hosszú csapásokkal nyalta mind a kettőt. Lentről föl, és föntről le. Nyelve hosszú utat járt be, olykor kicsit elidőzött, körözött a tetszőlegesen kiválasztott, vérbő gombocskán. A lányoknak nagyon tetszett a helyzet, ráadásul még egymással is aktívan foglalkoztak, de Zsuzsi többet akart. Meg is súgta Zsikének, majd Krisztiánnak, utóbbi boldogan teljesítette. Zsuzsi egy székre ültette a hapsit, göndör, fekete szőrzettel övezett, nem aprócska farkába ült. Gyors, gyakorlott mozdulattal igazította nedves vaginájába a vöröslő makkot, eléjük pedig Zsike guggolt. Krisztián és Zsuzsi terpeszbe tett a lábait, Zsike nyelve pedig hol a barátnője csiklóján, hol pedig az időnként előbukkanó puncinedves makkon cikázott…

 Simon és Ella összenézett, mikor Kriszta otthagyta őket. A fiú kilépett a nadrágból, karjára vette, és maga után húzta a lányt. Csendesebb helyet kerestek, egyrészt mert már nem sok szabad terület maradt a nappaliban, másrészt egy picit szégyenlős volt a lány (bár nem volt rá oka). Kerülgették már egy ideje egymást, mindketten erre az estére vártak, hogy történik valami áttörés, de ilyen mértékűre nem számítottak. Azt tudták, hogy osztálytársaik java része nem szent, de ennyire! Cseppet sem ítélték el őket, csak diszkrét körülményekre vágytak. Glória szüleinek nappalijában találták meg a kellő nyugalmat. A felnyírt, seszínű hajú, savókék szemű, kecskeszakállas, alacsony, mértékletes izomzatú, viszonylag jóképű fiú izgalommal vegyes várakozással ölelte át az apró (Hannánál alig magasabb), törékeny-vékony, barna, félhosszú hajú, zöld szemű, aranyos-kedves arcú, vékony hangú lányt. Hosszú, régen áhított csókban összeforrva kezeik gyengéden térképezték fel egymást. A lány vékony, hosszú ujjai a póló alatt cirógatták Simon hátát, míg a fiú Ella blúza alatt talált a melltartó pántjára. Engedékeny volt a lány, hát kikapcsolta, a bibi csak ott volt, hogy a blúz gombjai még egymáshoz rögzítették a ruhadarab szárnyait. Ella egy mosoly kíséretében lassan kigombolta, és egy vállrándítással a padlóra küldte a finom anyagot. Cicifixét még magához szorította kis ideig, aztán kibújt abból is. Formás keblek selymes-hegyes halmai pattantak elő „börtönüktől” szabadulván. Simon tenyerei rásimultak. Cirógatták és gyúrogatták a „tenyérbemászó” gömböket, kellő keménységet és ruganyosságot varázsolva a bimbókra. Ella mindeközben megpróbált jutni valamire a fiú ingével. Odáig eljutott, hogy kigombolva megpillantotta a mérsékelten szőrös mellkast. A fiú leengedte kezét, inge blúz mellé hullott. Egy (meglehetősen dudorodó) alsóneműben állt. Ella kihasználta az alkalmat, és lehúzta a szoknyája cipzárját. A többit már Simon végezte el, és újból összeölelkeztek. A fiú csókjai gyorsan a finom nyakon át a cicikre cuppantak. Ízlelgette, szopogatta, gyengéden harapdálta a kemény gombokat. A lány lehunyt szemmel, kéjesen sóhajtozva élvezte. A csókok lassan egyre lejjebb haladtak, a pihés has közepén a cuki kis csomóra. Ez is tetszett a lánynak, csak a testhelyzetük vált kényelmetlenné. Szépen lassan az ágyra ült, majd elnyúlt. Simon jobb tenyere a bal kebelre simult, csókjai pedig a jobb oldalira tértek. Először a kéz járt be egyre nagyobb utat, a formás, hersegő húsú halomról a hasra, onnan a fehér bugyi szegélyére siklott. Nem volt tiltakozás, haladt tovább. Meleg vénuszdomb ívét érintette, engedelmesen nyíltak a combok félénk-szolid távolságra. Odabátorkodott, ahol a fehér anyag lefelé fordul. Forróság honolt, fentről kéjnyögés hallatszott. Középső ujja határozottabb nyomást gyakorolt a szeméremajkak közé. Kéjnyögés. Újabb nyomás, újabb nyögés. Simon keze most visszatáncolt a fehérnemű szegélyéig, és a pánt alá próbált bejutni. Ella megemelte fenekét, és ketten vették le a bugyit. Csak jól érezte, hogy szőrszálat nem érzett! Csupasz, gyermekien húsos, gyönyörű szép punci rózsaszínlett a gyér fényben, közepén a réssel. Keze visszatért, de némi gubanc volt, mert a lány ujjai pedig a fiú paramétereit próbálták felmérni. Átlagos méretű, szálfaegyenes farka szinte kipattant a gatyeszból. Simon türelmetlen gyorsasággal szabadult meg tőle. Tehát, ott tartottak, hogy a fiú tenyere a sima dombocskán, középső ujja pedig az ajkak közé nyomult. Most szájuk próbált eggyé válni a másikéval, már amennyire ez lehetséges volt, mert hol Ella nyögött fel a gyönyörtől, hol pedig Simon, ugyanis a lány ujjai közben lágyan húzogatták a fitymát. Kis idő múlva a srác megpróbált úgy helyezkedni, hogy teste Ella fölé kerüljön, míg végül teljesen fölé tornyosult. A lány combjai még jobban megnyíltak, húsos szeméremajkai viszont alig. Simon a résbe igazította makkját, és megpróbálta betolni, ám nem volt elég ügyes, a sikamlós ajkak közt, a csiklót alaposan megnyomva elcsúszott. Nem volt (annyira) tapasztalatlan, de most egy kicsit ideges volt. Megpróbálta újra, Ella segített neki. Hangosan nyögtek fel, ahogy a szűk hüvely forró szorításába ölelte a kemény rudat, okozva ezzel mindkettejüknek óriási gyönyört. Simon lassan mozdult, szinte teljesen kihúzta szerszámát, majd ismét tövig hatolt. Ella minden döfést halk, ám egyre hangosodó sóhaj-nyögéssel kísért, a fiú is olykor hördült egyet, de jobbára csak szuszogott, és próbálta felmérni, hol tart a lány. Sok dolga már nem volt hátra, a gyengéd, érzelmes, és kellő alapozás meghozta a gyümölcsét. Pár pillanat telt csak el, a lány lélegzete, hangjai ki-kihagytak, teste finoman megremegett, és hirtelen magához szorítva Simont, lüktető vaginával, bőséges nedvezéssel nagyon nagyot élvezett. Mikor elcsitultak az utolsó hullámok, megkérte a fiút, feküdjön hanyatt. Ő kicsit vonakodva, de megtette. Már ő sem járt messze. Ella mellétérdelt, feneke a srác arca felé állt, ajkai a vöröslő makkra fonódtak. Simon már nem bánt semmit. Nedves, szőrtelen punci függőleges „mosolya” az orra előtt, a lány szája hihetetlenül ügyesen szívta a farkát. Kéjtől réveteg mosollyal az arcán, felnyögve lövellte magját a gyengéd ajkak közé. Ella, ha nehezen is, de nyelte…

 Jocó és Glória Janival és Szandrával tűnt el a házigazda lány bátyjának szobájában. Kellemes kvartett után azonban úgy döntöttek, átruccannak a barátaikhoz.

 - Hát ti? – ijesztett Jocó a fürdőszobából kilépő Dugóra.

 - Izé, csak a dolgunkat végeztük… Gabeszék merre vannak? – ugrott Kriszta elé Dugó.

 - A szobámban – mondta Glória.

 - Gyertek csak, mi is oda megyünk! – intett Jani. Dugóék csatlakoztak a sor végéhez, gondosan kerülve Glória gyanakvó tekintetét.

 Glória szobájában sötét volt, illetve csak annyi fény, amennyi a közvilágításból beszűrődött. Gábor és Juli beszélgetett.

 - Hallottad, mit mondott a bátyó Glóriának?

 - Nem. Mikor?

 - Koccintás után, mikor feljöttünk, félrevonta, de én hallottam valamit!

 - És mit hallottál?

 - Borotvát kért!

 - Amilyen borostás volt, nem csodálom!

 - Butus! – cirógatta meg Julit a fiú. – Ismerem a bátyámat! Nem saját magát akarja borotválni!

 - Gondolod?

 - Van egy ilyen irányú sejtésem! Egyébként szerintem neked is jól állna! – vette jobban szemügyre barátnője ágyékát.

 - Igen?

 - Vagy csak egy kis pamacsot meghagyva! – jött izgalomba Gábor. Felkapcsolta a lámpát, és a lány ölén buzgón mutogatta elképzelését. Julinak is tetszett az ötlet, ám elindulásukat kopogás zavarta meg. Barátaik érkeztek.

 - Helló, jöttünk hozzátok egy kicsit! – vigyorgott Jocó.

 - Gyertek csak! – „tessékelte be” őket Gabesz.

 Dugó megállt az ajtóban, Kriszta szorosan mögé simult.

 - Van egy kis meglepetésünk! – mondta.

 - Ki vele! – harsogott a fél társaság.

 Dugó csak belépett a szobába, Kriszta pedig terpeszben az ajtóba állt. Döbbent, értetlen csend következett, aztán ahogy észrevették a tenyérnyi szőrzet hiányát, elismerő hangok, és megjegyzések hangzottak fel.

 - Ugye mondtam! – kiáltott Gábor Julinak.

 - Igazad volt, szívem. Akár most, azonnal mehetünk mi is! – helyeselt a lány, és elindultak a fürdőszobába.

 A többiek körülállták Krisztát, és kéjes érdeklődéssel figyelték a lány szőrtelen ölét.

 - Kriszta! Megengeded, hogy… izé…- tördelte a kezét Jani. Most először kért engedélyt Krisztától, hogy… - Szóval letesztelhetem?

 - Nem is tudom! – játszott a lány. – Mit gondolsz, Dugó, engedhetek ilyen szép kérésnek?

 - A te puncid, kicsim, én csak hosszú távra béreltem ki.

 - Janikám, akkor választhatsz, hogy a nyelveddel, vagy a fütykösöddel tesztelsz!

 - Akkor így, ebben a sorrendben – hajolt oda a fiú a még mindig az ajtó fái között terpesztő lány bébipopó simaságú vénuszdombjához. Nyelve finoman végigsiklott rajta. Hibát nem talált, most a nagyajkakon szaladt egy kört, de ott sem lelt szőrszálat. Dugó jó munkát végzett. A lányt arra kérte, feküdjék az ágyra, hogy alaposabb „tanulmányozásnak” vethesse alá a „kiskopaszt”. Ujjai a szőrmentes ajkakat megnyitották, nyelve azonnal a szivárgó nedűbe, a forró hüvelybe csúszott. Olykor a kisajkakon cserkelt, megkergette a rózsás kéjgombot, lefutott a nagyajkakon. Elégedetten érzékelte a tökéletes szőrtelenséget, valamint azt, hogy tevékenysége nem hatástalan Krisztára. A lány hangos nyögésekkel élvezte Jani nyalakodását, és néhány perc után felnyikkanva, bőséges nedvezéssel hatalmasat élvezett. A srácnak ez nem volt elég. Az ágy szélére ült terpeszben, Krisztát a kőkemény húskaróba ültette, szintén tárt lábakkal. A csajszi lassan mozgatta testét fel-alá, jólesett neki, ahogy a vaskos szerszám kitölti vagináját, az pedig csak fokozta a gyönyörét, hogy Szandra eléjük ült, és hegyes nyelvével megpróbálta követni az egyre gyorsuló tempóban mozgó, szőrtelen punci ajkait. Különös tekintettel a pirosló csiklóra. Kriszta a mennyekben járt, hamarosan újra a csúcsra ért, mélyen a faszba, lélegzete elakadt, teste remegett az orgazmustól. Jani tenyere a formás fenék alá nyúlt, és leemelte Krisztát a farkáról, a kibillenő szerszámot Szandra kapta el, és nyelte a szinte azonnal fröcskölő magot, míg minden cseppjét ki nem préselte belőle.

 - Na, hogy tetszett? – kérdezte Kriszta mosolyogva.

 - Pazar! Felséges! – áradozott a srác.

 - Ha gondolod, Szandrának is csinálhatunk valami hasonlót!

 - Persze, hogy gondolom!

 Szandra is felvirult, és boldogan tartott Krisztával a fürdőszobába.

 - Gábor vigyázz! El ne vágj! – aggódott Juli.

 - Ha nem fészkelődsz, nem fogom elvágni a kis rózsaszínt! Különben is, van már rajta vágás!

 - Te hülye! Az gyári!

 - Jól van, inkább azt mondd meg, milyen fazonra igazítsam!

 - Olyasmi hosszúkás pamacsra, mint amikor nőni kezdett…

 - Azt én még nem láthattam, te!

 Juli megmutatta, Gábor szorgosan borotvált. Kis idő múlva elkészült.

 - Tessék, csodáld meg! – adott egy kis borotválkozótükröt Julinak. – Hoppá! Emeld csak fel a karod! Ez a pamat kell ide? – cirógatta meg Gábor a szőkés színű hónaljszőrzetet. – Le kell szedni ezt is!

 - Majd én! – és Juli a tükör felé fordulva gyors mozdulatokkal megszabadult a szőrszálaktól.

 Kopogás riasztotta meg őket. Glória, Kriszta és Szandra érkezett meg. Megcsodálták Juli pamacskáját, majd Szandrát leültették, és alaposan kisminkelték. Végezetül alapos fazonírozást eszközöltek a „déli”, hollófekete szőrzeten, mindössze egy keskeny, rövid sávot hagyva, azt is rövidre nyírva. Majdnem tökéletes Kleopátra lett a végeredmény, majd a három lány a hónaljpamacstól is megszabadult.

 - Gábor, mint férfi, meg vagy elégedve a művemmel? – kérdezte Kriszta Szandrára mutatva.

 - Egy nyaláspróba, és megmondom! – hajolt a srác Szandra puncijához. Nyalintott rajta egyet-kettőt, és kijelentette: - Egy kis rummal még jobban fel lehetne dobni!

 - Rum?!

 - Persze! – vigyorgott Gabesz. – Rácsöpögtetni egy keveset előtte, lenyalogatni róla, végül elélvezni!

 - Te perverz disznó! – legyintette nyakon Juli.

 - Akkor menjünk, mutassuk meg a többieknek! – indult kifelé Glória, aki előtte természetesen szintén meg lett „kopasztva”

 - Ejha! – esett le Jani álla, csak úgy recsegett.

 - Parancsolj, Janikám, élvezd! – mutatta Kriszta Szandrát.

 Élvezte, mint ahogy a többiek is. A többé-kevésbé megkopasztott puncik megtették hatásukat, hajnalig tartó vad szeretkezésbe gabalyodtak össze…

 Reggel nyolckor Glória, Juli és Kriszta körülnézett a lakáson.

 - Ők sem pihentek! – jegyezte meg Juli megcirógatva Dave lankadtában is termetes farkát. A fekete fiú álmosan motyogott.

 - Volt itt is kettyintés! – billentett egyet Tomi fütykösén Glória.

 - Nyalakodtak ám rendesen! – simogatta meg Kriszta a kis simáját.

 - Milyen jó, hogy anyuék csak délután jönnek haza! - sóhajtott Glória.

 - Ne aggódj, arról volt szó, hogy segítünk! – vigasztalta Juli.

 Végül, ahogy lassan mindenki magához tért, úgy vették ki részüket a „romeltakarításban”. A délelőtt derekára csillogott-villogott a lakás, és az osztálytársak felejthetetlen szilveszter élményével indultak haza.

Tizenkettedik fejezet

(Avagy: szánkózás és suliszex)

 Dél volt. Bágyadtan, szinte alig-alig sütött a decemberi nap. A srácok épp elhagyták a suli épületét. Öt órájuk volt csupán, így csapatostul mentek haza. Már régen elmúltak tizenhét évesek, a tizennyolcadik felé közeledtek erősen. A főútról letérve befordultak a szokásos kis csendes utcába. Vidáman rugdosták a havat, ami nemrég esett, és még nem takarították el. Akkor is szemerkélt a hó, apró, elvétett pelyhekben hullott, mialatt Jani, Jocó és Dugó rugdosott és beszélgetett.

 - Emlékeztek? - mutatott Karoláék házára Dugó. - Ugyanígy öt óránk volt…

 - Karolina nem napozik! - tette a bárgyú pofát Jani.

 - Próbálná meg! - röhögött Jocó. - Azt hiszem, be is fagyna neki!

 - Ott a hatalmas olvasztólámpád! - vigyorgott Jani.

 - Hatalmas! - legyintett Dugó.

 - Nem is kicsi! - büszkélkedett Jocó.

 - Hát, láttunk mi már ezt meg azt! - kajánkodott a két barát.

 - Glóriának tetszik!

 - Ez a te szerencséd!

 - Rohadtak vagytok mind! - durcáskodott Jocó, de nem sokáig tartott a mérge.

 - Helló, Nagyi! - köszönt Dugó a lakásba lépve.

 - Szia! Laci, te vagy az?

 - Ki más lehetne?

 - Olyan egyforma hangotok van Gáborral - került elő Nagyi, a rosseb tudja, honnan.

 - Szerintem hat órája van ma.

 - Az lehet, látod! - hagyta annyiban Nagyi, és elment a dolgára.

 Dugó felszaladt az emeletre, levetkőzött, és lezuhanyozott. Tornaóra volt az utolsó órája, de az öltözőben csak megmosakodott. A fürdőszobaajtón kilépve az öccsébe ütközött. Ugrottak egy métert ijedtükben, aztán üdvözölték egymást.

 - Neked nem hat órád van ma?

 - Igen, az ofőddel lett volna a hatodik, de hazaküldött minket - felelt Gábor, és folytatta útját a szobájába. Öt perc múlva Dugó kopogtatott nála.

 - Nincs kedved elmenni szánkózni?

 - Dehogy nincs! - ugrott fel Gábor, és már öltözött is. Lerohantak, elköszöntek Nagyitól, és irány a domb! A városka határában ugyanis egy hosszú vonulat húzódott. Télen valóságos szánkóparadicsommá vált. Dugó és Gábor ide indult, természetesen érintve Krisztáékat.

 Jocó belépett az ajtón egy vidám "Helló!" társaságában. Marcsi köszönt vissza.

 - Csá!

 - Anyáék?

 - Elmentek Diával vásárolni. Biztos megint valami jó cuccot kap, engem meg a nyavalya tör ki.

 - Ne törjön a nyavalya, majd a következő te leszel, aki kap valamit! - ölelte meg húgát vigasztalón Jocó. - Én felmentem!

 - Oké.

 Ám Jocó öt perc múlva lejött.

 - Nem bírom! - fogta a fejét.

 - Glória hiányzik? - kérdezte Marcsi csípősen.

 - Áh, egész délelőtt vele voltam…

 - Iskola helyett?

 - Humoros vagy! - fintorgott Jocó. Kedve lett volna adni egy maflást Marcsinak, de már régen leszokott az ilyesmiről.

 - Jól van, na! Mi bajod?

 - Nem tudom. Tele a hócipőm mindennel. Hál' Istennek, nemsokára jön a téli szünet, a karácsony…

 - Hát, igen! - sóhajtott Marcsi. - Meg az a sok bevásárlás!

 - Már akinek! Én már mindenkinek megvettem mindent!

 - Ez nem semmi! Még az osztálytársadnak is?

 - Milyen osztálytársamnak?

 - Nálatok nincs olyan szokás, hogy egy kalapból kihúzzátok egymás nevét, és annak vesztek valami ajándékot?

 - Ó, hogy a franc vigye el! - csapott a homlokára Jocó. - Őt elfelejtettem!

 - És kit húztál?

 - A Józsa Annát.

 - És mit veszel neki?

 - Fogalmam sincs. Majd kitalálom.

 - Nem holnap lesz a karácsonyi suli-buli?

 - Jaj, még ez is! - esett egyre mélyebben kétségbe Jocó. Felrohant a szobájába, mire felért, csengettek. Két rövid. Glória állt a kapuban, Marcsi engedte be.

 - Jocó! - rikkantott odalent Marcsi. - Téged keresnek!

 - Ki az?

 - Szerinted?

 - Küldd fel!

 Glória belépett a fiúhoz, aki egy nagy halom pénz előtt ült. Számolt, mint egy őrült. Üdvözölte a lányt, majd egy szót sem hagyva neki, előadta gondját-baját.

 - Ezen könnyen segíthetünk! Elmegyünk, segítek kiválasztani neki valamit, és utána elmondhatom, hogy miért jöttem? - veszített Glória a türelméből.

 - Persze, mondd csak! - vette a cipőjét és a kabátját a fiú. - Majd jövünk! - vetette oda a húgának, és távoztak.

 - Jó vásárlást! - vitt bele Marcsi annyi gúnyt, amennyit tudott. Volt neki is terve a délutánnal. Már nincs…

 - Arra gondoltam, szánkózhatnánk egyet - szólt Glória, útban az üzletközpont felé.

 - Nagyon jó ötlet, támogatom! Megvesszük az ajándékot Annának, és mehetünk!

 - Szia, Gina! - köszönt a lakásba lépve Jani, tudva, csak a nővére, Gina van otthon.

 - Szia, Janó, már meg is jöttél?

 - Jobb híján! Olyan unalmas volt ez a nap! - mondta a fiú. "És még Karolina sem napozott a kertben!" - gondolta hozzá.

 - Szerintem is uncsi itthon egyedül. Edét sem láttam ezer éve, - (Gina pasija, aki matrózként most valahol Passau és Giurgu között hajókázik a Dunán) - nem írt, nem telefonált, semmi!

 - Hát, ez tényleg szemétség tőle!

 - Nem baj, lehet, hogy csak nincs alkalma rá. Majd jelentkezik. Tudod, mit?

 - Ne kímélj! - legyintett Jani.

 - Menjünk el szánkózni!

 - Na, nem kíméltél! - legyintett még egyet Jani, majd hirtelen felderült. - Oké, menjünk!

 A domboldalon már elég sokan kinn voltak. Szerencsére több pálya volt kialakítva, így a tömeg eléggé eloszlott. Gina és Jani épp felfelé caplattak, mikor Gábor sivított el mellettük lefelé, Dugó és Kriszta a nyomában, ezerrel. Odafent Juli izgult, Gábor túléli-e. Túlélte. Jani bemutatta Julit, mert ő még nem találkozott Ginával.

 - Ő Gina, a nővérem, ő pedig Juli.

 - Szia. Te nem Gáborral jársz véletlenül?

 - De igen.

 - Akkor azért vagy annyira ismerős. Jani már mesélt rólad, meg láttalak is párszor benneteket együtt.

 - Képzelem, mit mondhatott rólam! - húzta a száját mosolyra Juli.

 - Csupa szépet, és jót! - vigyorgott Jani.

 - Na, elég a smúzolásból! - érkezett meg Gábor. - Csúsztok?

 - Majd utánatok - válaszolták Janiék.

 - Kormányzol? - tolta be Gábor a szánkót, rajta Julival.

 - Ééén? - nevetett a lány. - Én nem tudok kormányozniii! - sikította száguldás közben.

 - Én sem! - ordította Gábor, de azért kormányzott. Mikor megálltak, Juli rátámadt.

 - Te szemét! Azt mondtad, hogy nem tudsz kormányozni!

 - Édeske! - adott neki egy cuppanóst Gabesz. - Nekem azt se hidd el, amit kérdezek!

 - Nem is fogom! - és egymást átkarolva húzták fel a szánkót.

 - Jani, óvatosan! - kapaszkodott rettegve Gina a lécbe, és közben söpörtek lefelé.

 - Csak nyugi!

 - Ettől féltem! - hiába van köztük durván két év korkülönbség, Gina félt és rettegett, ugyanakkor imádott az öccsével szánkózni. Különös perverzió. Mindig csesztette a srácot a száguldás miatt, de a lelke mélyén, valamint otthon, egy forró tea társaságában már élvezettel gondolt rá.

 Kriszta csak a móka kedvéért sikongatott, ő cseppet sem félt Dugó előtt, bár nyelte a havat rendesen.

 Az idő gyorsan elszaladt, néhányan estek akkorákat, mint az ólajtó, egyszer Gábor is belefutott egy hókupacba, prüszkölt is becsülettel. Juli áldotta a szerencséjét, hogy akkor nem tartott vele. Később Jocó és Glória is befutott, nagyokat csúsztak. Erősen besötétedett, lassan mindenki hazaszállingózott. Nyolc óra már csak ők nyolcan maradtak.

 - Csúszunk? - kérdezte valaki.

 Csúsztak. Dugóék maradtak a végére. Picit lendített a szánkón, ami szépen lassan siklott le. Bal kezével kapaszkodott a rúdba, jobb keze azonban átölelte a lányt, benyúlt a melegítőnadrág alá, a bugyi pántját feszegette. A csiklóra simította tenyerét. Kriszta meglepetten sikkantott fel. Meleg ölében érdekes érzés volt a hideg kéz, ám határozottan jólesett. Mire leértek, jócskán nedves lett a puncija.

 - Te kis hamis! - fenyegette meg Kriszta Dugót a mutatóujjával, mikor leértek.

 - Te kis hamis! - válaszolt Dugó, de ő a középső ujjával fenyegetőzött.

 "Na, megállj!" - gondolta a lány, átölelve a srácot, elindultak felfelé a többiek után, akik már majdnem felértek. Egy bokor mögé húzta Dugót szánkóstul. Leült a szánra, az előtte álló fiú nadrágját majdnem térdig lehúzta. Kezébe vette a lankadt fütyit (a hidegtől jócskán összement), és melengetni kezdte. A tenyere megtette hatását. Percek alatt felállt a fasz. Kriszta piros ajkai körülfonták a vöröslő makkot, ujjaival lágyan masszírozta az erőtől duzzadó rudat. Dugó először csak körbe-körbe pislogott, nem látják-e meg, de este nyolckor már csak annyi fény volt, amennyit a hó vert vissza a bágyadt holdfényből. A barátok hangjai pedig elnyomtak minden egyéb zajt, így már el merészelt engedni egy-egy kéjes nyögést. Kriszta mosolyogva mozgatta ajkait és nyelvét, aminek a hideg ellenére meglett a gyors eredménye. A lány szája telement a meleg, számára oly finom nedűvel. Az utolsó cseppeket is kinyomta, mint tubusból a mustárt (csak nem csavarta fel), és gyengéden visszahelyezte az alsónadrágba az elpihenő fütyit. Dugó felhúzta, és megigazította a nadrágot, mert már igencsak fázott a hátsója, és már Gábor is hívogatta.

 - Mi történt? - kérdezte Gabesz, látva bátyja kielégült képét. Kriszta jelentőségteljesen megtörölte a száját. Az öcsi szemöldöke felszaladt.

 - Befagyott a seggem! - mondta Dugó.

 - Elölről meg Kriszta melengetett? - nevetett Juli.

 - Nagyon megmelegített! - bólintott Dugó.

 - Rohadt mázlista! - dohogott Gábor. - Na, csúszunk, és megyünk?

 Csúsztak, és mentek. Dugó keze persze megint Kriszta puncijába "kapaszkodott". A domb alján szétszéledtek, mindenki hazaindult.

 A hó meg szállingózott, melyből fokozatosan erős hózápor lett. Reggelre újabb réteg lepte el a már letakarított járdákat. Jani, Jocó, Dugó és Gábor az utcasarkon a lányokat várták, addig meg a havat rugdosták. Mikor minden lány befutott, szépen, kézen fogva bevonultak az iskolába. Végigülték a napot, már mindenki karácsonyi lázban égett, a tanárok is, érdemi tanítás jóformán nem is volt. Az utolsó órát Kati tartotta, és mielőtt befejezte volna, így búcsúzott.

 - Remélem, senki nem felejtette el, hogy ma ötkor lesz a karácsonyi ajándékozás! Szeretettel várok mindenkit, sziasztok! - és az erősödő lármában kiment a teremből.

 Délután…

 - Gina! Gyere, segíts becsomagolni ezt a…! - kiáltott Jani.

 - Megyek… Te jó ég! Mit csinálsz? - nyitott be Gina az öcséhez.

 - Megpróbáltam becsomagolni Zsuzsi ajándékát, mert már indulnom kéne! - siránkozott Jani egy nagy halom csomagolópapír meg színes szalag közepén.

 - Na, öltözz, majd én becsomagolom! - oldotta meg a problémát Gina.

 - Fürödj már, Gabesz! Siess! - sürgette öccsét Dugó.

 - Jól van, már készen is vagyok!

 - Mindjárt kezdődik a buli, te meg itt tetvészkedsz!

 - Hülyegyerek! A buli egy félóra múlva kezd. Nem tetvészkedek, ráadásul az én bulim is ötkor lesz. Mellesleg megborotválkozhatnál!

 - Basszus! Még az is!

 Azért elkészültek időre.

 - Jaj, Marcsi, ne nyavalyogj! - kapkodott Jocó. - Glória mindjárt itt lesz, és én még nem tartok sehol!

 - De én akkor is elmegyek szánkózni!

 - Ezt most elbuktad! Majd, ha anyáék hazajöttek!

 - Majd bezárom a házat!

 - És ha itthon hagyták a kulcsot?

 - Jaaaj!

 - Ne jajgass! Dia mindjárt megjön, kis időt kibírtok, aztán mehettek!

 - Gergő! - szólt Glória a bátyjához. - Jól nézek ki?

 - Hááát... - kukkantott be a srác. - Cicciolinánál szebb vagy!

 - Nagyon kedves vagy! Most őszintén, tetszeni fogok Jocónak?

 - Biztos! Te vagy a legszebb a világon!

 Glória hitte is, meg nem is. Nem öltözött át.

 Kriszta és Juli egymást mosta a zuhany alatt.

 - Megmossam a kis rózsaszínt? - kérdezte Kriszta.

 - Én már kétszer is, de ha akarod…

 - Reméljük, tetszeni fog Gábornak.

 - Meg Dugónak a tiéd! - nevetett Juli, és viszonozta Krisztának a tisztítást.

 Szandi maga volt a megtestesült nyugalom. Fodrásznál volt suli után, amit nem vert nagydobra, meglepetésnek szánta. Mire a sminkje elkészült, erősen hasonlított Kleopátrára…

 A fiúk már türelmetlenül topogtak az iskola előtt, mire a lányok megérkeztek.

 - Siessünk, mindjárt öt óra! - sürgette őket Dugó.

 - Nem is kérdeztem, sikerült, becsomagolni Anna ajándékát? - kérdezte Glória Jocót.

 - Ó, persze, sikerült! Te kit húztál? Nem mondtad - kérdezett vissza Jocó.

 - Létfontosságú számodra, hogy megtudd, igaz?

 - Hát… csak érdekelt volna… - bizonytalanodott el a srác.

 - Akkor nem fontos. Majd odabenn megtudod! - nyomott egy cuppanóst a fiú arcára.

 - Gábor, hoztad a lassús kazit? - érdeklődött Jani.

 - Bátyámnál van. Ha vége az ajándékozásnak, átmegyek hozzátok! - köszönt el Gábor.

 Dugóék beléptek a terembe, már csak ők hiányoztak, így máris elkezdték. Kati felállt. Szokatlanul vadítóan nézett ki.

 - Úgy gondolom, a hagyományainknak megfelelően elkezdhetjük az ajándékok átadását, utána Bercié a terep. Ki kezdi? - kérdezte végül.

 - Majd én - állt fel Zsuzsi. Az ajándékok átadása a már negyedik éve megszokott módon zajlott. Lényege egyszerű: aki elkezdi (jelen esetben Zsuzsi), feláll ajándékkal a kezében, és röviden jellemzi az általa kihúzottat. Ha valaki úgy érzi, róla van szó, feláll. Ilyenkor előfordult már mókás helyzet, vagy, mert többen is felálltak, vagy éppen senki. Nevetnek egy nagyot, elárulják az "igazit". Amennyiben rendesen célba ér az ajándék, akkor ő folytatja a jellemzést, és így tovább, stafétaszerűen. Ez nagyjából fél-, háromnegyed órát szokott igénybe venni. Glória jellemzése rendhagyó volt, képtelen volt elfogulatlanul beszélni az illetőről, és az, hogy "Jó fej", még nem volt gyanús, de a "Legjobb pasi a világon!", meg hogy "Már előbb megismertem, minthogy osztálytársak lettünk volna", gyanús lett. Jocó felpattant, és az ilyenkor szokásos puszi helyett egy hosszú csók keretében vette át ajándékát. Könyveket, édességet, és egy csomag óvszert kapott. Utalván kedvenc elfoglaltságaira…

 Az ajándékozás után még nagy volt a zűrzavar, Berci már izzította a magnót, Anna pedig Dugóhoz lépett.

 - Van egy perced?

 - Természetesen. Mindjárt jövök! - súgta Krisztának. Odakinn: - Mi a baj?

 - Szóval… Nem is tudom, hol kezdjem - tördelte kezét Anna.

 - Az elején.

 - Vilivel van problémám… Már egy ideje szinte felém sem néz, alig találkozunk, és arra gondoltam, talán segíthetnél…

 - Pont én? - hüledezett Dugó.

 - Úgy érzem, neked nagyobb tapasztalatod van az ilyesmihez…

 - Semennyivel nincs több tapasztalatom, Anna. Ha valami elromlott köztetek, én nem tudom megoldani. "Tűzoltásra" alkalmas vagyok, de a parazsat csak Vili tudja oltani.

 Eltartott egy ideig, míg a lány megemésztette a hallottakat.

 - Megtennéd, hogy beszélsz vele? - kérte a lány, de olyan szépen, hogy Dugónak azonnal pajzán gondolatai támadtak. Nem szólt, csak bólintott. Visszamentek a terembe, és Kriszta mellé huppant. Elővezette a helyzetet.

 - Szerintem fütyihiány - diagnosztizált a lány, ám némi gondolkodás után hozzátette: - Vili egy kicsit szarul áll matekból, azt mondta a Korponay, hogy nem engedi érettségizni, ha most félévkor bukik. Lehet, hogy tanul…

 - Akkor miért nem mondja?

 - Nem tudom… Lehet, hogy nem ezért hanyagolja Annát…

 - Azért van egy ötletem… - és elsuttogta. A lány szeme egyre jobban csillogott, végül dévaj mosollyal így szólt.

 - Lacikám, én eddig azt hittem, csak a farkad után mész, erre kiderül, hogy tudsz gondolkodni!

 Dugó nem sértődött meg, kidolgozták a haditervet. A fiú Bercihez lépett az öccse kazettájával, és berakatta. Lassú zene hallatszott, igazi kellemes, simulós. Felkérte Annát táncolni, de Kriszta hamar lepattintotta. A két lány egyre forróbb hangulatban forgott a parketten. Néhány perc múlva leléptek a teremből. Dugó a folyosón várt.

 - Menjünk a vécébe! - mondta Kriszta.

 - Melyikbe? - totojázott a fiú.

 - A lányvécébe, természetesen! - vágta rá a barátnője.

 - Mit találtatok ki? - aggódott Anna.

 - Reméljük, elég jót - válaszolta Kriszta, és bementek a vécébe. Ha már ott volt, elintézte a dolgát, majd levetkőztették Annát. A szőke lány úgy érezhette, meg fogják erőszakolni, de vetkőztetés közben Kriszta halkan duruzsolva előadta az ötletet. Annának eddig sem volt annyira ellenére a dolog, éhezett már a szexre, igaz, Vilivel képzelte el inkább, de ő jó ideje nem rezonált a lány jelzéseire. Kriszta is levette a ruháit, feszes kebleit a másik lány melleihez dörzsölte. Izgató látvány volt. Kriszta selymes, kreol bőre, és Anna fehér színe, ahogy mérhetetlenül erotikus módon simult egymáshoz. Kriszta vadul megcsókolta Annát, aki először meglepve, aztán ugyanolyan hévvel viszonozta. Kezeik egymás testét kényeztették, a fehér és a kreol, formás-kerek gömbökön cirkáltak. Dugó minden erejét össze kellett szedje, hogy ne vetődjön a csajok közé. Kriszta lejjebb hajolt, Anna sötétrózsaszín, kemény bimbóin nyalakodott, látva Dugó kínját, még rá is tett egy lapáttal. A srácra mosolyogva, épphogy nyelvheggyel érintette a duzzadt gombot. Anna csak önmagát adta, lehunyt szemmel, halkan nyögdécselve kísérte barátnője ténykedését. Kriszta fokozatosan lejjebb haladt, és a szőke, ritkás szőrzethez ért. Annát a lehajtott vécédeszkára ültette, széttárt combjai közé fúrta barna fürtös fejét. Ujjaival finoman megnyitotta a már eléggé felizgatott, síkos-nedves puncit. Nem aprózta el, nyelve egyből a forró hüvelybe siklott, aztán persze később alaposabban is körbecirógatott mindent, a csiklót, a pici kisajkakat, a húsosabb nagyokat, még a popsi ráncos gyűrűjét is. Anna halkan sóhajtozva, formás cickóit gyúrogatva kísérte, ahogy testében egyre fokozódik a gyönyör, és még akkor sem lett hangosabb, amikor néhány percen belül hatalmas hullám csapott át rajta. A lány megremegett, teste megfeszült, hüvelyéből kicsordult pár csepp nedű, és nagyot élvezett. Dugó legszívesebben levetkőzött volna, hogy "adjon" a két lánynak, de Kriszta rosszallóan nézett rá.

 - Nem mész?

 - Nem sok kell hozzá… - vigyorgott a srác, utalva állapotára, aztán kiment, míg a csajok helyet cseréltek.

 Dugó Vilit kereste a teremben, Vili pedig Annát. Összefutottak az egyik sarokban, Dugó a "haditerv" szerint előadta, hogy ő Krisztát kereste, és hogy a lányvécében talált rá. Annával volt, és nem nagyon beszélgettek, őt még csak nem is zavarná, de Vili mit szól hozzá, csak nincs valami baj közöttük, hogy már Kriszta kell Annának… Vili elgondolkodott, végül csak elmondta, hogy a matektanár alaposan ráijesztett, és most tanul, mint a gép. Valóban elhanyagolta Annát, és nagyon sajnálja.

 - Csak most hogyan mondjam el neki? - tanácstalankodott Vili, már a folyosón.

 - Gyere, és mondd el! - hívta Dugó.

 Vili tétován lépett be a lányvécébe, a halk, ám félreérthetetlen hangok megütötték a fülét. Nem volt egyszerű látvány. Kriszta lábai szanaszét, ölében Anna szőke, lófarkas feje, nyelve az enyhén szőrös punci ajkai között cikázott. Az időzítés tökéletes volt, a lány épp akkor élvezett el, és pillantott a két fiúra. Anna is felemelkedett, és kicsit ijedten nézett Vilire. A srác átölelte, és mohó vadsággal megcsókolta.

 - Nem haragszol? - jutott szóhoz Anna később.

 - Nem, inkább te ne haragudj, hogy elhanyagoltalak, csak tanulok matekból, és így teljesen elfeledkeztem másról… - magyarázkodott Vili.

 - Én meg már azt hittem, nem szeretsz!

 - Dehogynem, szeretlek! - csókolta meg ismét, gyengédebben a fiú. Anna boldogan viszonozta, és finom ujjaival máris gombolta ki az ingét. Kriszta és Dugó diszkréten kiosont a szűkös helyiségből. Messzire azért nem mentek, csak a szomszédos fülkébe. Az ajtót behajtva egy szempillantás alatt odalett Dugó eleganciája, csak ismét délcegen meredő farkában volt tartás. A fiú szinte remegett az izgalomtól, hát még, amikor Kriszta megmarkolta a forró szerszámot! Lágyan mozgatta kicsit a fitymát, elgyönyörködött a folyton eltűnő-feltűnő, fényes-bíbor makk puncinedvesítő látványában. Nyelve hegyével megsimogatta néhányszor, aztán tövig elnyelte, ajkai lágyan fel-alá csúszkáltak. Dugó már igen kellemesen érezte magát, halkan nyögdécselve bíztatta Krisztát a folytatásra. A lány sem volt bolond, elengedte a nyáltól fénylő rudat, a vécéfedélen ülve hátradőlt, combjait felemelve széttárta, és nedves punciját kínálta Dugónak, tegyen vele, amit jónak lát. Elég nyirkos volt már ahhoz, hogy ne tétovázzon, ne nedvesítsen, a fiú megrogyasztotta térdeit, és a forró vaginába igazította farkát. Két-három vonás után azonban kihúzta, rettenetesen kényelmetlen volt. Kriszta feltérdelt hát a deszkára, popsiját domborította a fiú felé. Mindjárt jobb lett! Röpke igazgatás után a kemény fütykös tövig siklott a pina mélyére. Ezt várta a lány. Anna ugyan viszonozta neki a nyalakodást az előbb, de ez az igazi, mikor egy acélkemény hímtag teljesen kitölti. Dugó a karcsú derékba kapaszkodva hágta…

 „Hova lett Laci és Kriszta?” – tűnődött Kati, ahogy végigtekintett a bulizó ifjúságon. Kilépett a folyosóra, Gábort látta közeledni.

 - Csókolom, tanárnő!

 - Szia, Gábor. Nem láttad a bátyádat?

 - Nem. Azt hittem, odabent van…

 - Épp őt keresem, mert bent nincs!

 - Tessék hagyni, majd előkerítem!

 - Rendben van, Gábor, ha megvan, küldd be hozzám!

 Gabesz bajban volt. Kereste volna a bátyját, ha tudja, hol. Volt ugyan egy kósza ötlete, megpróbálta. A férfivécé csendes volt. A lányvécé már nem. Két ajtó csukva, a harmadik nem, bement hát oda, és a vécékagylóra állva átpislogott. Bátyja farkát látta, amint Kriszta selymes fenekére spricceli magját. Odapisszegett Dugónak, aki felnézve öccse aggódó arcára, elharapta káromkodását.

 - Mi van?

 - Az ofőtök titeket keres!

 - Megyünk! – és gyorsan rendbe szedték magukat, majd kimentek.

 Alig léptek be az ajtón, Juli penderült eléjük.

 - Hol voltatok?

 - A budiban. Anna és Vili kapcsolatát rendeztük… - válaszolt Kriszta.

 - Gabesz is ott van, most érkezett! – tette hozzá Dugó.

 - Megyek akkor, megnézem! – indult ki Juli.

 - Kerestél! – ült le Dugó és Kriszta Kati mellé.

 - Hol voltatok?

 - Miért?

 - Csak mert nem láttalak titeket táncolni, remélem, nem valahol szexeltetek egyet!

 - Szeretnéd tudni az igazat?

 - Laci, ne gúnyolódj! Nem szeretném, ha itt az iskolában is rendszert csinálnátok belőle, ti pedig elég rendszeresen szoktatok, ugye?

 - Itt a suliban nem, de nemcsak mi vagyunk szexatléták…

 - Rendben van, de itt akkor se! Egyfelől tanulni jártok ide, másfelől meg bejöhet bármelyik tanár, vagy takarító. Nem szeretnék ilyesmi balhét a nyakunkba. Gábor hol van?

 - Kint, a vécén.

 - Van még ott valaki? Annát sem látom…

 - Igen, Juli most ment ki, Anna és Vili pedig már ott vannak.

 - A fenébe! – kerekítette el Kati. Az igazgatóhelyettes meg bent van! Gyertek!

 Juli benyitott a vécébe. A ruhátlan Annát, a kókadozó farkú Vilit, és a még rendezett öltözetű Gábort találta. Átölelte pasiját, miközben üdvözölte osztálytársait. Heves, vad csókot váltott Gáborral. Nem tudva, és nem is akarva megálljt parancsolni kezeiknek, máris az inget, blúzt gombolták, szoknyát hajtották fel, nadrágsliccet húzták le, bugyit, alsónadrágot feszegettek. Juliról lekerült az alsónemű, domború punciján Gábor tenyere simult, a fiú azonnal kemény rúdján pedig a lány ujjai masszíroztak lágyan. Annáék is kedvet kaptak egy újabb „menethez”, a másik fülkében halkan szuszogva, csókolózva izgatták fel egymást. Juli letérdelt Gábor elé, a daliás péniszt végigcsókolta, majd nyelvheggyel cirógatta végig, azután ajkai közé vette a makkot, és lágy, gyengéd mozdulatokkal szopogatta. Anna ismét a lehajtott deszkára ült, lábait most Vili nyakába tette, a fiú pedig ujjaival szétfeszítve a ritkás szőrű, szöszi ajkacskákat, a rózsaszín kéjgombon forgatta nyelvét.

 Kinyílt a külső ajtó, egy ismerős hang valakiket arra kért, maradjanak kint. Anna halálra váltan pislogott osztályfőnökére („Jaj, most mi lesz?”), Vili kis híján elharapta a nyelvét („Aúúú!”). Juli mérgelődve („Na, most biztos úgy büntet meg, ahogy Kriszta mesélte!”), Gábor pedig várakozva („Még egy jelentkező? Dugó azt mondta, atomjó a nő…”).

 - Hát, így állunk! – jegyezte meg Kati. – Öltözzetek fel! – szólt Annának és Vilinek.

 - Hát így! – tárta szét a karját Gábor.

 - Úgy látom, Lacival rokonságban vagy!

 Gábor nem igazán tudta hova tenni ezt a megjegyzést. Vagy a tettére, vagy a méretére utalhatott. Kati kijelentése mindkettőre vonatkoztak, és úgy döntött, „ráncba szedi” a fiút. Szoknyája zsebéből gumit vett elő, alóla pedig a bugyit le. Leguggolt a srác elé, a lassan ernyedő kéjrúdba néhány nyelvcsapással újra kellő merevséget varázsolt. Felgöngyölte a sárgás színű óvszert, felhajtotta a szoknyáját, fenekét pedig kidomborította. Gábor tenyere a domború, szőkésbarna szőrzetű puncira simult. Nem sokat kellett cirógatnia a megfelelő nedvességi szint eléréséhez. A lucskos ajkak közé vezette finoman a farkát, a telt csípőbe kapaszkodott, és mozgott, mint a dugattyú. A nő halkan nyögdécselt, baljával hátranyúlva a csiklójára helyezte az ujját, fokozva ezzel az élvezetet. Pár percen belül el is ért a csúcsra. Hüvelye kéjes görcsbe fogta a lüktetve fröcskölő faszt, hosszú pillanatokig elakadó lélegzettel forrtak így össze, a gyönyör tetőpontján. Gábor óvatosan kihúzta a farkát, lassan lehúzta a gumit, Kati gyors mozdulattal megcsomózta, és egy zsebkendőbe csomagolta.

 Dugó dugta be a fejét.

 - Jön az igazgatóhelyettes!

 - Merre jár? – kérdezte Kati gyorsan rendezve magát. Juli és Gabesz is hasonlóképp járt el.

 - Az udvaron jön errefelé!

 - Akkor most jön az igazi büntetés!

 Kati egy doboz cigarettát kotort elő, meggyújtott három-négy szálat, és kiosztotta találomra.

 - Most pedig álljátok meg köhögés nélkül!

 Megállták.

 Az igazgatóhelyettes az osztályterembe lépett. Minden osztályba bekukkantott, rendben folyik-e minden. Ez volt az utolsó. Katit kereste, Jani csak annyit tudott neki mondani, hogy egy ideje kiment. A helyettes a folyosóra ment, a lányvécé ajtaja kinyílt, négy megszeppent tanuló nyomában a dohogó Kati jött.

 - Ha még egyszer rajtakaplak benneteket, hogy a vécében dohányoztok, úgy éljek, akkora fegyelmit kaptok, mint egy ház! A dobozt elkobzom, majd odakinn visszakapjátok!

 A srácok illedelmesen köszönve az igazgatóhelyettesnek, bementek a terembe. Kati kint maradt a főnökével.

 - Nem gondolod, hogy kissé engedékeny vagy? – érdeklődött a felettes.

 - Meglehet. Igazság szerint ez az első alkalom, hogy ez előfordult, és úgy gondolom, elég most egy alapos letolás. Egyébként jó gyerekek, és remélem, ennyiből tanultak. Nem szeretnék elrontani egy négyéves jó viszonyt. Rajtuk múlik. Adtam nekik egy esélyt, vagy élnek vele, vagy nem.

 - Lehet, hogy igazad van… Te dolgod! Jó szórakozást!

 - Köszönöm, neked is!

 Az igazgatóhelyettes csak lemondóan legyintett. Neki nyűg volt az ilyesmi, és elment.

 Odabent a fiatalok nem győztek hálálkodni Katinak a frappáns megoldásért. Az osztályfőnök azért néhány keresetlen szóval eligazította őket…

Tizenegyedik fejezet

(Avagy: Megabuli, úgyis, mint: négyen egy ellen)

 Már jó ideje ment az iskola. Juli és Glória tökéletesen beilleszkedett az osztályba. Kati örömmel figyelte, milyen okosak, és milyen jól tanulnak, mindazok ellenére, hogy olykor igen viharosan teltek a délutánok.

 Dugónak egy nap eszébe jutott, hogy tarthatnának egy hatalmas szombat esti bulit, akár reggelig is. Gáborral beszélte meg először, utána pedig Nagyival.

 - Nagyi! - sündörgött a két fiú mézesmázosan.

 - Mi van, fiúk, bulizni akartok? - látott a veséjükbe Nagyi.

 - Ööö… - nem ezt a választ várták. - Izé, így nem fair! Te már tudod, hogy mit akarunk!

 - Drágáim! Elfelejtettétek, hogy pelenkás korotok óta ismerlek benneteket! Kezelgettem a torokfájásotoktól kezdve a mütyürkétekig mindeneteket, és tudom, hogy Gábor fenekén hol van az anyajegy. Tökéletesen tudom, hogy miért sündörögtök! Azt viszont ti nem tudjátok, hogy pénteken délután Kati nénihez utazom az új lakásába, és a vasárnap esti vonattal jövök csak haza. Gondo…

 - Yeeeaaah! - üvöltöttek valami elfajzott nyelven a fiúk.

 - GONDOLOM, ÖRÜLTÖK! - harsogta őket túl Nagyi, és csendben folytatta. - A mütyürkéteket most már kezeljék a lányok, DE! Reggel nektek kell bevásárolni, kaját készíteni, és rendet rakni, mire hazaérek!

 - Oké, Nagyi, mikor jössz vasárnap?

 - A fél hatos vonattal érkezem. Jók lesztek, ugye?

 - Á, mi sosem!

 - Mindjárt gondoltam!

 - Egyébként, mégis, honnan tudtad, hogy mit akarunk?

 - Egy Nagyi mindent tud! - hangzott a válasz egy hamiskás mosoly kíséretében.

 Megkezdődött a szervezkedés. Megkérdeztek mindenkit az osztályban, és egész sokan voltak, akik igent mondtak a meghívásra, tizenkilenc ifjú titán fog bulizni!

 Nagyi pénteken délután elutazott, a fiúk kikísérték az állomásra. Hagyott egy kis pénzt ezeknek a pernahajdereknek, hogy enni-innivalót tudjanak venni maguknak. Szombaton délelőtt a lányokkal bevásároltak, és délután négyesben nekiveselkedtek, hogy szendvicseket készítsenek, valamint buliképesre alakítsák a lakást. Az ágyakat rendbe tették, a fotelokat a falhoz tolták, kiporszívóztak, port töröltek, és még amit találtak. Hat óra után lettek készen. Elrendezték még az ennivalót, kihelyezték a poharakat, üdítőket, végül lezuhanyoztak és átöltöztek. Az első csengetéstől kezdve Dugó fogadta a "vendégeket". Jocó és Glória futott be elsőnek, roppant csinos és elegáns volt mindkettő. A házigazda betessékelte őket, megmutatta a szendvics- és italválasztékot, aztán rohant kaput nyitni. Dave és Liza, valamint Ricsi, Bernadett és Györgyi állt a kapuban. Alighogy becsukta az előszoba ajtaját, már megint kongattak. Jani és Szandi érkezett. Kilesett az utcára, Vili és Anna alakját látta közeledni. Megvárták őket. Tíz perc múlva Dzsoni és Judit is befutott.

 Mindeközben odabent már szólt a zene, ritmusra riszálták magukat az ifjak. Majdnem tíz óra volt már, a hangulat emelkedett. Dugó úgy gondolta, itt az ideje egy kicsit romantikusabbra állítani a hangulatot, hogy azt később erotikusra fokozza. Az öccse szobájába indult valami lassús kazettáért, de ott csókolózó Jocót és Glóriát talált. Diszkréten kihátrált, és a saját zenéi között turkált megfelelő kazit. Betette a magnóba. Volt vele sikere, a párok összeölelkeztek, és bizony a kezek is elindultak. Forrósodott és fülledt a levegő. Dugó észrevette, ám tanácstalan volt, félrevonta hát Gábort.

 - Szerintem nyisd ki a kanapét, és anyuék szobájában is használható a franciaágy! Aztán meg szólj mindenkinek, mik a lehetőségek!

 - Igazad van! - Dugó elillant, és pár perc után visszatért. Tapintatosan tájékoztatta a többieket, a "táncparkett" hamarosan kiürült.

 Dugó átölelte Krisztát, és jó öt percig mohón, hangosan szuszogva csókolóztak. Gábor Julival tette ugyanezt. Kriszta blúza szétnyílt, mellei előbukkantak, melyeken a bimbók már keményen ágaskodtak, hegyesedtek. Dugó a lehető leggyengédebben, legérzékibben hajolt a gyönyörűen formás cicikre, és nyalta, csókolta, ahol érte. A fiú egyre lejjebb ment. Levette a lányról a szoknyát és a bugyit. Gyönyörködött a már oly sokszor megcsodált, megszeret(kez)getett, enyhén szőrös punciban, mialatt ő is teljesen levetkőzött. Kriszta terpeszbe állt, alsótestét kissé előretolta, Dugó pedig álló dákójával közelített, de nem dugta be azonnal, hanem a "bejárat" előtt tett egy-két kört. Ez legalább egy jó adag diszkózást jelentett a csiklón. A lány roppantul élvezte klitoriszának táncoltatását, hamarosan csöpögősen nedves lett. Dugó nem hagyta abba, míg Kriszta el nem élvezett, ami nem is olyan sokára bekövetkezett. (Tehet Kriszta arról, hogy hamar felizgul?) Ezután hatolt belé a fiú, kicsit megrogyasztva a térdét, ámde sikerrel, és tövig. Kriszta átölelte Dugót, csókolóztak, sőt, a lány lábaival átkulcsolta a fiú derekát, Dugó pedig a combjai alá nyúlva fogta meg, mindezt úgy, hogy kemény farka nem csúszott ki a nedves punciból. Dugó ebben a testhelyzetben kétszer körbevitte Krisztát a szobán, majd a kanapéra tette a lányt, és ott folytatták tovább. A lány most a fiú nyakába tette formás lábait, és melleit gyúrogatva, félig lehunyt szemmel nyögdécselt és sikongatott. Nem sokáig tudták tartani ezt a pózt sem, Kriszta pár percen belül óriásit élvezett, és Dugó is érezte a "spermaeső" közeledtét. Kihúzta farkát, és az enyhén szőrös punciajkakra spriccelt. Kriszta az utolsó cseppeket a nyelvével tisztogatta le a vöröslő makkról.

 Gábor és Juli is vadul csókolózott, mikor hirtelen Julinak ki kellett mennie a vécére. Kisvártatva Gabesz is követte. A lány akkor kelt fel a kagylóról, s még fel sem húzhatta a bugyiját, a fiú máris átölelte, és gyengéden lefejtette róla a többi ruhát. Juli rámosolygott, a fürdőkádhoz sasszézott, Gábor pedig levetkőzött. Megnyitották a vizet, a lány szétterpesztett lábai közé irányították a zuhanyrózsát úgy, hogy a langymeleg vízsugarak a csiklót érjék. A víz csiklandozásától már nem is lehetett volna nedvesebb, a fiú ujjainak áldásos rásegítésétől pedig hamarosan elélvezett. Juli ezek után, magához térve az orgazmus "bódulatából", a kád mellett álló Gábor duzzadó dákóját vette a szájába. Hol tövig elnyelte, hol éppen csak a makk hegyét fonta át piros ajka. Természetesen ilyenkor a makk alsó, legérzékenyebb részén táncolt az a fürge nyelve. Juli nem sokáig pörgethette, mert Gábor tudtára adta, hogy közeleg a "finálé". A lány abbahagyta a szopást, de az ujjai tovább masszírozták a daliás szerszámot, amiből jókora adag "láva" tört ki, leköpve a kádban guggoló Juli szépségesen kerekded kebleit. A meleg sperma csak folyt, folydogált a lány testén, míg az utolsóként kipréselt cseppeket lenyalta az összemenni készülő kukiról. Gábor is bemászott a kádba, kezébe vette a tusolót. Lemosta Juli testéről az ondót, és amikor a lefolyón keresztül sikerült eltávolítani, bedugta a kádat. A csapot nyitotta meg. Közelebb húzódott Julihoz, átölelte, és csókolóztak. Juli úgy helyezkedett, hogy Gabesz ölébe kerüljön. Fehérszőke szőrű szeméremajkai hozzáértek az ernyedt szerszámhoz, aminek hatására lassan megemberelte magát, és nemsokára újra délcegen állt. A lánynak tetszett, ahogy a csiklóját csiklandozta a srác makkja, de Gábor megigazította, beigazította, Julit szorosan magához ölelte, így becsusszant a farka a nedves, ruganyos kis nyílásba. A lány apró mozdulatokkal ügetni kezdett, a fiú keze pedig a feszes popsit simogatta, majd lejjebb siklott, és a ráncos-szűk, barna gyűrű közepébe tolta be az egyik ujját. Kihúzta, és finom, apró körözésekkel cirógatta a lyukat, aztán újra lassan betolta. Julit meglepte a mozdulat, és az érzés, de az még jobban, hogy jólesett neki. Nagyon, és nagyon-nagyon. Tragikus hirtelenséggel következett be újabb orgazmusa, hosszú pillanatokig csak szorosan ölelte szerelmét, hüvelye lüktetve szorongatta a faszt. Amint csitult az utolsó gyönyörhullám, mozgásba lendült volna, de Gábor gyengéden leemelte farkáról, és a lány jót nevetett, ahogy a szerszám végéből gejzírként tört elő az ondó, kis híján még a vízből is kiugorva.

 Dave, Liza, Dzsoni, Judit, Vili, Anna, Ricsi, Berni és Györgyi, ahogy az osztálykiránduláson is, most sem mondtak le egymás társaságáról, a házigazda útmutatása alapján a nem is kicsi hálószobába mentek. Nem kicsi franciaágy uralta a szobát. A már jócskán feltüzelt ifjak villámsebességgel dobták le ruháikat.

 Liza az ágy szélén, félig hátradőlve ült. Széttárt, fekete combjai között először Dave fekete, göndör feje ügyködött, utóbb az ágyéka, hevesen, gyorsan…

 Anna feltérdelt az ágyra, jól behomorított, Vili pedig behatolt az enyhén szőrös, szőke punciba…

 Dzsoni hanyattvetette magát az ágy másik sarkánál, álló vesszején Judit lovagolt, a fiú meg gyönyörködött a ringó-liftező mellekben, és a dákóját körülnyaldosó pinaajkakban…

 Ricsinek volt a legjobb dolga. Bernadett hanyattfeküdt a szabadon maradt helyen, Györgyi pedig, mintha ő lenne a fiú, fölétérdelt. Mindkettejük harmatos-nedves puncija a srác felé "mosolygott", neki csak választania kellett. Demokratikus volt, hol az egyik, hol a másik szűk résbe dugta…

 Mikor mindenki túl volt az élvezetek csúcsán, pihentek egy sort, Dave kibontott egy előzőleg magával hozott üdítősüveget, és pótolták a kiizzadt folyadékot. Persze sokáig nem bírtak magukkal, csak addig incselkedtek egymással, míg végül egy hatványozott létszámú Laokoón-csoport-szerűséget hoztak létre. Anna Vili elé térdelt, jól kidomborította aranyos kis popóját, a fiú a ruganyos-szűk punciba dugta ismét acélkemény farkát. A lány orra előtt Bernadett liftezett Dave fekete farkán, és hogy Berni ne csak szimplán élvezzen, Anna besegített egy kis csikló-fasznyalással. Dave arca fölött Liza guggolt, barna puncija, rózsaszín hüvelye csak úgy nedvesedett, és hogy még sikamlósabb legyen, Dave nyalakodott rajta. Liza Ricsi fütykösébe lehelt némi életet, és dús ajkai mohón fonták körül. Györgyi Ricsi felé pucsított, a fiú ujjai a lány csúszós peckén, vagy forró hüvelyében táncolt. Dzsoni oldalról-hátulról "cserkészte be" Juditot, miközben Györgyi olykor megnyalintotta Judit punciját. Elég bonyolult volt a helyzet, lényeg az, hogy egyre csak élveztek, élveztek, élveztek…

 Glória és Jocó már ruha nélkül csókolózott, a lány teljesen átnedvesedett, és a fiú is elég merev farokkal hagyta abba a műveletet. A fiú hanyattfeküdt, daliás cerkája csak úgy meredezett a plafon felé. Felkönyökölt, és mosolyogva gyönyörködött abban, ahogy a lány ajkai körülölelik vöröseslila makkját, és halkan nyögve élvezte a nyelvcsapásokat. Glória egy nagyon ismert dalt, az ejakuláció dalát "fuvolázta" el Jocó "hangszerén", amit néhány "dallam" után a fiú kitörő örömmel díjazott. Egy szép nagy adagot spriccelt a lány szájába. Halkan kinyílt az ajtó, és Jani kukkantott be Szandrával.

 - Látom, jól elvagytok! - vigyorgott Jani. - Ne unatkozzatok annyira, jövünk mi is!

 - Glória! - szólt Szandra a barátnőjéhez. - Ha még nem ismertél meg minket eléggé, akkor most meg fogsz!

 - Szerintem Dugóék is jönnek! - tette hozzá Jani. Glória csak ücsörgött, megszeppenve, ruhátlanul. Jocó mesélt néhány kalandjukról, bulikról, osztálykirándulásról, de hitte is, meg nem is. Rettenetesen izgatta a téma, de volt benne egy adag félsz is. Jani eközben levetkőzött, és Glória öléhez hajolt. A lány lassan oldódó gátlással, aggódó pillantására érkezett bátorítás után nyitotta meg combjait. Szőke pamaccsal borított domború puncijára cikkant Jani nyelve. Táncolt a kis- és nagyajkakon, a csiklón, olykor az édes-nedves hüvelybe is becsúsztatta nyelvét. Glória csak nyögött, nyöszörgött, ahogy a fürge nyalószerv dolgozott. Egy jó ideig élvezte, élvezte, aztán elélvezte. Ám ezzel még nem volt vége a dolognak! Jani az immár felállt fütykösét a csatakos ajkak közé vezette be, és mozgatta altestét, ha nem is vadul, de határozottan, miközben simogatta, gyúrogatta, olykor csókolgatta a lány kedves-kellemes cicijeit.

 Mialatt Jani Glóriával volt elfoglalva, Jocó Szandra fekete szőrzete alatt megbújó csiklóját kereste. Meg is találta. A puncit annyira szétfeszítette, amennyire lehetett. Egyik ujjával az aprócska, érzékeny gombocskát igyekezett mozgásban tartani, míg másik kezének mutatóujját a máris sikamlós résbe dugta, majd kihúzta, és élvezettel szopogatta le a "harmatcseppeket". Újból bevezette, ezúttal a középsővel egyetemben. Már két ujja mozgott a "gyönyör sötét alagútjában", és később a gyűrűsujját is betuszkolta óvatosan. Szandra hüvelye már nem bírt volna el többet, Jocó nem is próbálkozott. Testhelyzetük azonban kényelmetlen volt, így a padlóra feküdtek oly módon, hogy testük egymással szemben volt ugyan, de fejtől lábig, azaz 69-ben. Szandra ilyenformán tudta honorálni barátja igyekezetét. Szájába vette a daliás szerszámot, és szívta, szopogatta, nyalogatta, fitymáját húzogatta, miközben a fiú ujjai ismét vaginájának mélyére hatolva az élvezetek csúcsára repítették. Szájmunkáját mindössze annyira függesztette fel, míg diszkréten felnyögve, lélegzetelakadva, lüktető puncival élvezett el, ám ezek után ott folytatta, ahol abbahagyta. Jocó gerince mentén is kúszott felfelé a bizsergés, hogy fél percen belül hatalmas spricceléssel árassza el nyúlós, sós, fehér magjával a lány száját. Szandra egyetlen cseppet sem hagyott kárba veszni, finom mozdulatokkal csalta ki az utolsókat is. Jocó és Szandra fáradt-kielégülten nyúlt el egymás mellett.

 Jani farkát is alaposan megszorongatta Glória hatalmas erejű orgazmusának kéjes görcse, ki is lökte magából a vaskos-kemény rudat. A fiú, mivel maga sem járt messze a csúcstól, jobb kezével húzott még kettőt fitymáján, és lövellte magját a lány hasára, szeméremszőrzetére. A még lassan csordogáló maradékot Glória gyorsan felülve nyalta és nyelte le. A zsugorodó fütyit lágyan az ajkai közé vette. Három perc múlva állt. Igaz, a lány három percig nyalogatta, hogy felálljon. Megpróbált kiszívni belőle még egy adagot. Valami jött is, valamivel később (sokára), valamekkora mennyiség (kevés). Jani szinte a gyönyör és a kín határán járt, Glória bebizonyította, hogy méltó tagja lett a csapatnak. A srác teljesen leamortizálva nyúlt el az ágyon…

 Tulajdonképpen mind a négyük jó ideig csak rezgőmozgásra volt képes…

 Dugó, erőt gyűjtvén, ruhátlanul, a hasonlóképpen öltözött Kriszta társaságában indult el, hogy megkeresse az öccsét. Bekukkantottak a Dzsoni-féle, bonyolult felállású, -fekvésű, -térdelésű formációhoz, épp a "finálét" tekinthették meg. Juli és Gábor sehol. Jocóék pihegését is meglesték, ott sem voltak. Már végigkutatták a lakást, amikor Krisztának eszébe jutott a fürdőszoba. Hátha… Ott voltak.

 - Hát ti? Hogyhogy itt? - döbbentek Dugóék.

 - Ó, mi csak kipróbáltuk a vizes szexet! - válaszolta Juli és Gábor.

 - És, milyen volt? - érdeklődött Kriszta.

 - Nagggyon nedves! Próbáljátok ki!

 - Jó, rendben, de körbenézhetnétek előbb ti is, ki mit csinál! - javasolta Dugó.

 - Szerinted? - vigyorgott az öccse, és egy törölközőt nyújtott szerelmének, egy másikkal pedig magát szárítgatta.

 Dzsoniék már "fáradalmaikat" pihenték, mikor a házigazdák ismét tiszteletüket tették. Juli végigmustrálta a négy fiút, és úgy döntött, jobban szeretné ápolni az osztálytársi kapcsolatokat. Gábor, bár nem volt féltékeny, mégis maradni akart.

 - Ugyan, csak nem esznek meg! - nyugtatta őt Juli.

 - Tudod, mit, Gabesz? - lépett Anna a srác mellé. - Majd addig én megpróbálom pótolni Julit, amíg ő ezekkel a kandúrokkal szórakozik!

 - Köszi, Anna, tudtam, hogy rád számíthatok! - puszilta meg Juli a lányt, és már ott is hagyta a pasiját, csak egy "Jó lesz neked is!" - mosolyt küldött felé. Anna Gabeszhoz csapódott.

 Dave, Vili, Ricsi és Dzsoni érdeklődő vigyorral várta Julit. Az iskolában nap, mint nap megcsodálhatták őt, de csak a jó erkölcsök határain belül. Ezen az estén erkölcs nem volt, csak a tomboló hormonok. A lány mindamellett nagy tetszést aratott, kinek-kinek intim méreteihez képest. Négy különböző férfi nemi szerv meredt a lányra, ám mind azonos rendeltetéssel. Dave élvezte az "elsőség" élményét, azon egyszerű oknál fogva, hogy Juli most először találkozott hús-vér (izom) néger fasszal. Azt hallotta, hogy a feketéknek jókora méretük van, most bizonyítva látta (később érezte), igaz a hír. Letérdelt a hófehér mosolyú Dave elé, és elfogta a vallásos áhítat, mert azt suttogta:

 - Istenem!

 - Csak Dávid, neked Dave! - nevetett a srác. Később felnyögött, mert Juli nyelve finom köröket írt le a fényes-barna makkon, és végül szájába vette a dorongot, már amennyi befért. Mindössze néhány percet nyalakodott a termetes rúdon, magában akarta érezni. Hanyattfektette a fiút, és az ágyéka fölé guggolt. A fekete péniszt fehér szőrzetéhez, rózsaszín ajkacskáihoz szorította, és dörzsölgette vele máris vérbő klitoriszát. Mókásan kéjes látvány volt az eltérő színű nemi szervek találkozása, aztán már csak maradt a kéj, mikor Juli óvatosan igazított egy kicsit, és a nedves punciajkak körülölelték az álló dákót. Egyre mélyebben ült bele, szinte már fájt, ám majdnem tövig. A lány élvezettel liftezett föl-le a csokibarna szerszámon. Ujjaival még a csiklóját is dörzsölgette, fokozva az érzést, egészen addig, míg váratlan hirtelenséggel, görcsbe ránduló, Dave-nek amúgy is szűk hüvellyel elélvezett. Partnere tenyere a feneke alá nyúlt, és leemelte a hatalmas péniszről. A lány megmarkolta, kettőt, ha húzott rajta, a makkból nem csekély mennyiségű ondó repült felfelé, amiből jutott Juli hasára, szőrzetére, Dave combjára. A vége még lassan csordogált az izmos rúdon, már hajolt volna oda, de Liza megelőzte, nyelve minden maradványt eltüntetett pasija farkáról, osztálytársnője testéről. Juli lekászálódott a fekete fiúról, hanyattfeküdt, és Vilit szinte magára húzta. A szőke srác épphogy meg tudta őrizni egyensúlyát, merev szerszámát pedig egyetlen, gyors mozdulattal igazította a megfelelő helyre. Nem volt finom, ahogy majdnem tövig döfött, de határozott, Julinak pedig csak az élvezetét fokozta. Vili a lány melleit, bimbóit csókolgatta, gyúrogatta, miközben ágyékát mozgatta. Kicsit izgult, mert ugyan jó ideje nem zavartatta magát a barátai előtt, de amikor Juli az osztályba került, ő is "érdeklődött utána" egy bizonyos fokig. Ezen vágya teljesült, kemény farka a szoros-nedves punci mélyét szántja, formás, kerekded cicijeit csókolgatja, és úgy érzi, mindjárt elélvez. Szerencsére Juli jóval közelebb járt a csúcshoz, szorosan magához ölelte a fiút, altestük hosszú másodpercekre összefeszült. Vili is háromszor-négyszer mozdította még a farkát, majd kihúzva a forró vaginából a szőkésfehér szőrzetre fröcskölte magjának egy jó részét. A maradékra Györgyi nyelve vállalkozott, a srác fütykösét tökéletesen tisztára nyalogatta, és Juli szeméremszőrzetéről is eltávolította a java részét. Ha már ott volt, nyalintott néhányat a pirosló punciajkakon is. Vili kicsit távolabb elpihent az ágyon. A helyére Ricsi került. Berni nyelve már gondoskodott a pénisz megfelelő keménységéről, és már vezette is volna a Györgyi által nedvesen tartott kisajkak közé. Juli azonban gyorsan megfordult, gömbölyű popsiját fordította a fiatalembernek. Ricsit nem érdekelte a pózváltás, örült, hogy Juli egyáltalán hajlandó vele… De még mennyire, hogy hajlandó volt! Alig várta már, hogy a fiú tövig nyomja be a farkát. Mikor ez megtörtént, Ricsi a lány csípőjébe kapaszkodva, nem vadul, durván, ám elég határozott keménységgel hágta meg Julit. A lány kidomborította fenekét, minél mélyebbre hatoljon a koma, és hangos nyögésekkel jelezte, egyre közeleg a következő csúcs. A franciaágy lepedőjébe fojtotta nyögéseit, mikor a már nyomonkövethetetlenül sokadik orgazmus "megrángatta" testét. Ricsi tapintatosan megvárta, míg partnere lecsillapodik, és felvette ismét az előző tempót. Még jó néhány perc kellett, mire a srác kivonta vesszejét, és pár kézmozdulat segítségével spriccelte spermáját. Bernadett résen volt, és bár az első lövést elhibázta, a többi folyadékot nyelvével teljesen eltüntette. Dzsoni ezalatt az ágy szélére ült úgy, hogy Juli az ölébe hajolva szopogatni tudja a farkát. Amikor pedig Ricsi elélvezvén kihúzta Juli nedves hüvelyéből a dákóját, a lány pasit cserélt. Dzsoni ölébe csüccsent, pontosabban annak kőkemény szerszámába. Juli lassan gyorsulva táncoltatta formás tomporát, ami minden dimenzióban mozgott, hihetetlen gyönyört okozva ezzel nemcsak saját magának, de Dzsoni arcán is látható volt a hatás. Kicsit hátrébb dőlt, kerek kebleit, kemény bimbóit előredomborította, Dzsoni a halmokra borult, és próbálta csókjaival, nyelve hegyével elkapni a ruganyos gombokat. Néha sikerült. A lány nemsokára ismét a csúcsra ért, mélyen a faszba ült, hüvelye alaposan megszorongatta, míg levegő után kapkodva elélvezett. Dzsoni is a feneke alá nyúlt, leemelte a rúdjáról, a bíborszínű makkból előtört egy nyögés kíséretében a spermagejzír. Juli köldöktől szőrzetig csupa ragacs lett. Fáradtan, remegő lábakkal kászálódott le a fiúról, a négy, kielégülten elnyúló srác ernyedt kukacára adott egy-egy búcsúpuszit, és kilibbent a szobából.

 Mialatt Juli fáradhatatlanul fárasztotta Dávidékat, azalatt Anna "bizonyított" Dugóéknál. Nagyon derekasan. Először, amint a szobába lépett, rögtön Dugó lagymatag farka elé térdelt, és szájába vette. Nyelve a makk alsó, nagyon érzékeny részén táncolt, pillanatok alatt felállt a daliás dákó. Ekkor zavaróan megszólalt a csengő. Gábor felpattant, és elindult kaput nyitni.

 - Majd én megnézem!

 - Valamit azért vegyél fel! - kiáltott utána Kriszta.

 - Oké!

 Gábor a köntösébe bújt, és egy papucsban kislattyogott, és törte a fejét, ki a rosseb lehet ilyen későn. A kapuban Tomi és Linda állt. Gábor a homlokára csapott. Ők hiányoztak csak a meghívottak közül, csak egy idő után már nem tűnt fel senkinek sem a hiány.

 - Hát ti? Hogyhogy ilyen későn?

 - Volt egy kis gond otthon, anyámék későn értek haza, azért jöttünk csak most… - magyarázkodott Tomi.

 - Semmi gond, a lényeg, hogy itt vagytok! - kísérte be a párt Gábor. - Itt tegyétek le a cipőtöket, a többit majd odafenn!

 - Nagy buli lehet itt! - nézett szét a "romokon" Linda.

 - Persze, mindenki csendben táncol! - viccelődött Tomi, utalva a zene hiányára.

 - Persze, mindenki csendben kefél! - komolykodott Gábor.

 - Igen?

 - Ha mondom! Szerinted miért rendeztünk bulit, és miért hívtunk benneteket is? Engem is onnan ugrasztottatok ki! - ejtette le fesztelenül a köntöst a házigazda. Körbevezette az újonnan érkezett párt, akik egyre inkább kedvet éreztek az ilyen bulik iránt. Gabesz megmutatta, kiket és miket merre találnak, és megkérdezte, hová csatlakoznának szívesen. Először hozzájuk. Az ajtó előtt megállt.

 - Ruhástul jöttök, vagy a nélkül? - Tomi és Linda egy szempillantás alatt meztelen lett. - Akkor bejelenthetlek titeket?

 - Rendben! - hangzott az izgatott válasz.

 - Nos! - tárta ki Gábor az ajtót. - Tomi és Linda! Megkésve bár, de törve nem! Frissen és üdén!

 Anna úgy meglepődött a hirtelen ajtónyitásra, hogy cseppet megharapta Dugó farkát. A fiú méltatlankodott.

 - Hékom! A makkom marad!

 - Jaj, ne haragudj! - és tovább nyalta-falta a faszt. Mikor úgy érezte, hüvelye már kellően nedves, felállt, szőkés bundás puncijába igazította Dugó dákóját. Átölelte a fiút, és olyan mozdulatokkal tornázott a sráccal, hogy a csiklóját a lehető legtöbb nyomás érje. Érte. Nem volt a legkényelmesebb póz, ám kétségkívül hatásos. Olyannyira hatásos, hogy néhány perc elegendő volt Annának, hogy a csúcsra érjen. Egy pillanatra megmeredt, halkan Dugó fülébe sóhajtotta gyönyörét, és elélvezett. Ismét mozgásba, táncba lendült lágyan, de egy idő után a fiú elhátrált, kivonta "kardját", ami egy pillanat után lövellte ondóját a szöszi vénuszdombra. Kriszta persze résen volt, és nyelvével behabzsolta majd' minden cseppjét. Dugót Jani követte. Először a földre csüccsenve lovaglóülésben ültette kemény farkába a lányt, de Anna egyre hátrébb dőlt, így Jani kénytelen volt követni őt. Végül a lány a hátán feküdt, lábait a fiú fogta, és mozgott rendesen. Glória, hogy Anna ne csak szimplán élvezzen, melléheveredett, és a gyönyörű melleket simogatta, csókolgatta. Ettől Kriszta is kedvet kapott, ő a másik oldalról tette ugyanezt. Szandra sem akart kimaradni a dologból, ő egyenest a "völgybe" hajolt. Kicsit szűkös volt a hely, de ujjaival elérhetővé tette a piciny, duzzadt csiklót a nyelve számára. Anna orgazmusa nem volt mindennapi, nedvei bőséggel áradtak, puncija forrón vibrált. Szandi viszont "veszélyben" volt. Jani ugyanis lehunyt szemmel húzta-vonta szerszámát, és partnere farokszorító orgazmusa után ő is kihúzta dorongját, és lőtt. Egyenesen Szandra orra hegyére.

 - Azért legközelebb nézz oda, hová spriccelsz! - törölgette az orrát.

 - Bocsika! - vigyorgott idióta-kielégült arccal Jani.

 - Hagyd, majd segítek! - és Linda egy zsebkendő, valamint a nyelve segedelmével eltávolította a fránya spermacseppeket.

 Jocó térdelt most Anna öléhez, ám a lány addigra megfordult, és feltérdelt. Először a lucskos hüvelyben mozgatta meg a farkát, mialatt Kriszta alulról "támadva" Anna alá kúszott, és nyalogatta a kéjgombocskáját. Egy kósza, hirtelen ötlettől vezérelve kihúzta szerszámát, és a formás popsigömbök között rejtőző, sötétrózsás-barnás lyukacskába igazította síkos makkját. Anna meglepődött e fordulat éreztén, de a kezdeti kellemetlenség elpárolgott, amiben Kriszta nyelvmunkája is alaposan közrejátszott. Ismét a csúcsra tört a lány. A szokatlan érzés, melyet a popsijában mozgó hímtag, valamint a peckén táncoló Krisztanyelv okozott, hamar az egekbe repítette. Már egy újabb is készülőben volt, mikor Jocó egy pillanatra elbizonytalanodva állt meg. Végül óvatosan kihúzta fütykösét, ráfektette a gömbök közti vágatra, és makkjából hirtelen előtört a jókora adag ondó, ellőve Anna háta közepéig. Linda előzékeny gyorsasággal, egy zsebkendővel eltakarította a ragacsos folyadékot. Már Tomi térdelt Anna mögött. Maradt a hagyományos megoldások híve, a lucskos punci ajkai közé vezette. Megkapaszkodott a formás csípőben, és csak lökött, lökött, lökött… Kriszta, bár még barátnője alatt hevert, most nem nyalogatott, mert Tomi heves mozdulataitól a zacsi a homlokát-orrát verdeste volna. Annának így is nagyon jó volt. Olykor ő is megnyalta Kriszta csiklóját, de nehezen tudott koncentrálni a saját közelgő gyönyöre miatt, ami gyorsan, pár perc után bekövetkezett. Nagy, kéjes nyögéssel kísérte. Tomi is kivette rúdját, Kriszta csak erre várt. Megfogta a már lüktető faszt, és szájába véve az összes spermát kiszívta belőle. Anna már Gábor felé fordult, de az kéjes mosollyal intett, most kihagyja, épp az előbb szállt le róla Glória, és még Szandi a farkát fogta, nyalogatva róla az ondót.

 Anna is remegő lábakkal indult vissza, búcsúképp előbb végigpuszilgatva az öt fütyit. Félúton összefutott Julival. Ő sem volt fittebb.

 - Téged is? - kérdezte Anna.

 - Engem is… - sóhajtott Juli.

 - Megdolgoztattad őket?

 - Meg. Te?

 - Kitettem magamért, de az a bolond Jocó eltévesztette a házszámot!

 - Hogyhogy?

 - A fenekembe dugta.

 - Jujj! - szisszent Juli együttérzőn. - Fájt?

 - Nem volt kellemes eleinte, de aztán jó lett, talán majd egyszer Vilivel is kipróbálom.

 - Ha te mondod… Talán Gábor sem zárkózik el ettől, most inkább menjünk pihenni!

 Beszóltak Dugóékhoz.

 - Lent vagyunk a nappaliban!

 - Rendben, majd később mi is lemegyünk!

 - Ha Vili keresne, mondjátok meg neki, hol talál! - tette hozzá Anna.

 A két lány kézenfogva lement a földszintre. Anna bekapcsolta a tévét, és elnyúlt egy fotelben. Juli valamilyen kaja után kutatott a romok alatt. Talált is egy ép szendvicset.

 - Kérsz? - nyújtotta Anna felé.

 - Kösz, inkább innék…

 Juli fogott egy almalét, ölébe vette, és Anna mellé ült.

 Vili, miután Juli távozott a szobából, még pihent egy sort, aztán Anna keresésére indult. Dugóék azt mondták, hogy lement a nappaliba.

 - Akkor megyek én is - szólt a fiú.

 - Sietsz? - simult mellé Linda. Kerek melle a fiú karjának nyomódott.

 - Siessek? - tétovázott Vili.

 - Nem kéne! - marasztalták többen is.

 - Akkor nem sietek - egyezett bele a srác. Követte a kezét húzó lányt. Linda letérdelt Vili elé. A petyhüdten lógó farkát átfogta hosszú, finom ujjaival, kéjesen, lassan felhúzta a fitymát. Néhányszor megnyalintotta a rózsaszín "bunkócskát", de nem fogott neki azonnal a szopásnak, mert gyönyörködni akart a lassan vérrel telítődő fasz látványában. Minden kívánsága így teljesüljön! A dákó függőleges helyzetből vízszintesbe mozdult. Linda élvezettel szemlélte a gyorsan megnövő, és kipirosodó makkot. Most már a szájába vette Vili délceg dákóját, és csukott szemmel táncoltatta nyelvét, ajkai fel-le csúszkáltak. Vili is lehunyt szemmel élvezte a nyelvmunkát, ám nem hagyta sokáig a lányt "dolgozni". Finoman megkérte, hogy inkább feküdjön az ágyra. Lindának nem kellett kétszer mondani, máris a heverőn termett, térdei felhúzva, combjai széttárva. Pihés puncija szétnyílt, klitorisza rózsaszínen, nedvesen, hívogatón csillogott. A srác odahajolt, kinyújtott nyelvvel végigsimította a pinát. A vénuszdomb pelyheitől indult, lassan, érzékin, épphogy érintve a csiklót cirógatta meg, a finom-pici kisajkakon folytatta, beslisszolt a forró résbe, és a húsos nagyajkakon tért vissza. Újból végigcsinálta a műveletsort, talán a sorrend olykor nem stimmelt, de Lindának ez olyan mindegy volt. Ő csak egyre szaporábban kapkodta a levegőt, olykor fel-felnyikkantott, nyögött, és amikor elöntötte a kéj hulláma, csendben leeresztett.

 - Szuper jól nyalsz! - sóhajtotta Vilinek.

 - Igyekszik az ember! - szerénykedett a fiú.

 - Akkor most cseréljünk helyet! - kérte a lány. Hanyattfektette a srácot, égnek meredő farkára pedig egy gumit csavarintott. Ujjaival beigazította a zöld óvszeres kéjrudat forró vaginájába, és lassan tövig csüccsent bele. Vili a könyökére támaszkodva, élvezettel nézte, ahogy farkát körülnyalják a szinte csupasz punciajkak, és ahogy lágy liftezésbe kezdenek. Linda középső ujja a klitoriszára szorult, gyorsan mozogva izgatta a kéjszervet, amitől aztán gyorsan felért a csúcsra. Megremegett az orgazmustól, de a hullám csillapodtával újból emelgette alfelét, kergette ujja a gombocskát. Hangosan nyögött, nem fogta vissza magát, ahogyan a srác sem, aki egyszer-egyszer felhördült, ahogy gerince mentén bizseregve kúszott fel a gyönyör. Néhány percnyi "vágta" után Linda ismét Vilihez feszítette ölét, kéjgörcsbe ránduló hüvelyében lüktetve sült el a fasz, telepumpálta magjával az óvgumit. Egyszerre élveztek el, és jó darabig egymást ölelve pihegtek.

 Linda óvatosan szállt le Viliről, aki megfogta a gumit, belepréselte a még szivárgó maradékot, lehúzta, és megcsomózta.

 - Majd én leviszem! - lobogtatta meg.

 - Jövünk mi is! - mondta Gábor, Jocó, Glória és Jani.

 - Majd megyünk mi is! - vigyorgott Dugó Szandi mellei mellől, Tomi pedig Kriszta enyhén szőrös punciját cirógatva bólogatott.

 Odalent Anna és Juli örömmel fogadta az érkezőket. Anna azonnal Vili ölébe ült, nem törődve azzal, hogy kis híján tönkrezúzta a tojásait. Juli Gábor ölébe huppant hasonlóképpen, és Glória is így tett Jocóval. Jani megéhezve kutatott valami kaja után. Juli felpattant, és előszedett egy tálcát, teli ép-szép szendvicsekkel. Odaadta Janinak, visszaült a "foteljébe". Jani a tálcát a kisasztalra téve csatlakozott hozzájuk, és nézte a tévét.

 Dávidék kipihenték magukat. A fekete rúdba kezdett visszatérni az élet, ahogy végignézett a lányokon.

 - Nem volna kedvetek egy újabb körhöz? - kérdezte.

 - Dehogynem! - állt fel nyújtózva Liza. Dzsoni máris a fekete, göndör pamacskája elé térdelt. Mintha varázsigét mondott volna, a lány visszafeküdt, lábait a nyakába vette, és szétnyitotta a combokat. Berni és Györgyi két oldalról segítettek neki tartani, Judit pedig az arca fölé térdelt. Nagy, szőke puncija résnyire nyílt, Liza nyelve az ajkak között megbújó csiklóra perdült, míg az övére Dzsonié, aki később kőkemény fütykösét tolta a barna szeméremajkak közötti rózsaszín résbe. Berni kidomborította selymes fenekét, nedvesen csillogó vaginájába Dave vezette be fekete "csokirúdját". A túloldalon is hasonló dolog történt, Györgyi hüvelyébe Ricsi hatolt be. Ebben a furcsa, szokatlan pozitúrában indultak meg felfelé a kéjlétrán. Liza volt a legjobban elkényeztetve, barátnői ugyan elengedték a combjait, de Dzsoni szívesen átvette e kellemes terhet. A csajok a feszes-kerek kebelhalmokat kényeztették, csókolgatták, nyalogatták, finoman harapdálták a barna, kemény, pajkosan ruganyos bimbókat. A fekete lány mellei elég érzékenyek voltak, ettől sokkal gyorsabban ért a csúcsra, halkan felnyikkant, teste megremegett, pár cseppnyi gyönyörnedű, valamint Dzsoni dákója kicsúszott a görcsbe ránduló hüvelyéből. A fiú kisvártatva visszatolta a szerszámot, és folytatta heves mozdulatait, mint ahogy Berni és Györgyi is halkan szuszogva nyalakodott tovább. Liza, szinte még alig volt túl az orgazmuson, máris a következő felé repült. Ezúttal Berni megelőzte. Abbahagyta a fekete cici izgatását, fejét hátravetve hangos kéjnyögést hallatva elélvezett. Liza is felsikkantott a második csúcsponton, hangja összekeveredett Györgyiével, akinek popsijára Ricsi engedte egyetlen hang nélkül spermáját. A fekete punci gyönyörlüktetése sem maradt hatástalan, Dzsoni makkjából a fekete pamacsra repült az ondó. Végül Dave kihúzott, fekete petrencéjén csordogált végig a ragacsos, fehér folyadék. A lányok még letisztogatták valamelyest magukat, és a zsugorodó péniszkéket, majd mindannyian ellustultan pihentek egy sort. Dzsoni próbálta magával hívni őket később.

 - Menjünk le a többiekhez!

 - Minek, olyan jól fekszem itt! - így Dave.

 - Kajás vagyok, ti nem?

 - Na jó, meggyőztél! - pattant fel a néger fiú.

 - Akkor megyünk mi is! - csatlakoztak a többiek.

 Odalent nagy örömmel fogadták őket.

 - Éhesek vagytok? - kérdezte a szintén nemrég érkezett Kriszta.

 - Szörnyen! - vágta rá Dzsoni és Dave.

 - És ti? - fordult a többiekhez Kriszta.

 - Kösz, mi nem kérünk semmit!

 Kriszta legyintett egyet, és kiment a konyhába. Dzsoni és Dave, mint két kiskutya, a nyomában. A lány figyelte őket a szeme sarkából, tudta, őt tartják az egyik legjobb csajnak az osztályból. Meglódult a fantáziája, és mint akinek nem volt még elég aznapra a szex, ráadásul a fekete dorong is vonzotta, úgy gondolta, játszik egyet. Úgy riszálta a fenekét, hogy minél jobban felkeltse a fiúk (nemi) érdeklődését. Nem volt nehéz dolga, a pasik állatkák… Kriszta, miközben a szendvicseket csinálta, leejtette a kést. Lehajolt…

 - Mizújs? Csak nincs valami baj? - pislogott combjai között hátra, a két álló fasz láttán.

 - Izé… baj? Az nincs! - "pirult el" Dave, már amennyire egy fekete el tudott pirulni. A srác lepillantott álló farkára, aztán Kriszta felegyenesedett alakjára. A lány tetszett neki, és egy cseppet irigy volt Dugóra. "Elvégre buli van!" - felkiáltással a lányhoz lépett, és átölelte a derekát. Kriszta kacéran kacsintott, megpördült, és Dave elé guggolt, kellő terpeszben ahhoz, hogy Dzsoni szeme majd' kiessék. Jót mulatott magában, szájába vette az izmos jószágot, és szinte tövig elnyelte. Dzsoni szemei még jobban guvadtak. A lány szopogatta és nyalogatta egy ideig, és amint úgy érezte, eléggé benedvesedett, felállt, a konyhapultra támaszkodott, fenekét pedig kidomborította. Dave fekete ujjai megdörzsölték az enyhén szőrös puncit, finoman megnyitották a szeméremajkakat, és barna makkját a rózsaszín résbe igazította. Lassan tolta be, majdnem tövig, Kriszta halkan felnyögött a nem mindennapi fasz méretétől. Dave kényelmes-lassú tempót diktált, hosszú karjával átölelte a lányt, ujjaival a kéjgombot kereste. Megtalálta, így hamar a mennyekbe juttatta Krisztát, aki hátravetette fejét, szép barna hajzuhatagát, és félig lehunyt szemmel nyögött a gyönyörtől. Dave csak lustán mozgatta tovább fekete farkát a forró-szoros punciban, és azon volt, hogy még egy orgazmust elérjen a lánynál. Nehezen bár, de sikerült, ujjai több szerephez jutottak a végére, mert a szorítás bizony őrá sem volt hatástalan. A második hullám csitulta után húzta ki a szerszámát, mire a lány gyorsan megpördült, leguggolt, és a színes makk hegyéből előcsorduló hófehér ondó mind Kriszta szájába folyt. Dave egy székre ült kielégülten, és mohó szendvicsfalásba fogott. Kriszta most Dzsonira pillantott, aki csak állt, mint önmaga farka. A lány a pultra csüccsent, lábait terpesztette, punciját hívogatóan nyitotta. Nem kellett kérni, a fiú bíborvörös makkja azonnal ott termett a nedves bejáratnál. Ő is lassú mozdulattal tolta be Dávidénál csekélyebb paraméterű dorongját. Nem volt értelme összehasonlítani, mert Krisztának ugyanolyan kellemes, jó érzés volt, és pár perc után ugyanúgy, ugyanolyan nagyot élvezett, mint előzőleg. Dzsoni türelmesen megvárta, míg csillapodik a hullám, aztán újra mozgásba lendült. Gerince mentén erősödött a bizsergés, de azt is érezte, hogy Kriszta viharos gyorsasággal közelít. Dávid módszerét alkalmazta, ágyéka döféseivel szinte teljesen leállt, hüvelykujja viszont a duzzadt-kemény gombra szorult. Kriszta újra elélvezett, ám ahogy hüvelye a kéj görcsébe szorult, Dzsoni kivette lövésre kész farkát. Lilás makkjából egy nagy nyögés kíséretében pár csepp csordult ki, összekenve a ritkás-barnás szőrzetet. (Ahogy Dzsoni később megjegyezte, már csak a meleg levegő jött ki agyonhasznált farkából). Kriszta egy szalvétával eltávolította a foltokat, Dzsoni pedig Dave és a szendvicsek mellé huppant egy székre.

 Kriszta elmosogatott, rendet tett, és gyorsan lezuhanyozott, hajat mosott. A nappaliba visszatérve Dugó ölébe ült.

 - Micsoda illatod van! - szimatolt a fiú.

 - Hát, elég izzasztó munka volt szendvicset csinálni Dave-nek és Dzsoninak…

 - Merthogy?

 - Éhesek voltak, és úgy láttam, nemcsak a kajára…

 - Te, fehérmájú! - túrt a fiú a nyirkos barna fürtökbe, majd hosszan csókolóztak.

 A hajnal a fürdőszobában zuhanyozó, illetve különféle ülő- és fekvőalkalmatosságokon szundikáló fiatalokat talált a lakásban. Délelőttre csak Kriszta és Juli maradt a házigazdákkal, és a romokat takarították el. Nagyi esti érkezésére tipp-topp volt a ház, és az esti buli valódi eseményei a néni fantáziájára volt bízva, a fiúk csak annyit mondtak, jól sikerült.

 A következő ilyen "rendezvényig" ugyan sokat kellett várni, de kisebb bulik remek lehetőségekkel azért adódtak…

 Tizedik fejezet

(Avagy: villámlátogatás-villámszex, továbbá: évnyitó meglepetésekkel)

 Egy délelőtt (még vígan tartott a nyár, augusztus első hetében) a srácok átugrottak Krisztáékhoz. A lány szülei épp akkor indultak el, még integettek is! Micsoda remek alkalom!

 - Szüleid hová mentek? - kérdezte Dugó.

 - Bevásárolni - válaszolt Kriszta.

 - Az mit jelent?

 - Három órát.

 - Kakukkost? - szólt közbe Gábor.

 - Hülye!

 - Bocs, ne haragudj, nem tudtam kihagyni! Juli merre van?

 - Fürdik.

 - Délelőtt?!

 - Ő így szokta. Sokáig ázik a vízben.

 - Na, majd én megnézem! - indult az emeletre Gábor. Bekopogott az ajtón, ahogy illik, és a "szabad"-ra benyitott. Juli nagyon megörült Gábornak. Azonnal kihúzta a kád dugóját, és a langyos, habos víz lefolyt körülötte. Felállt, addigra Gábor teljesen meztelen volt, és kezébe véve egy törölközőt, kilépett a kádból. Gábor elvette tőle a frottírt, és lassan, óvatosan, érzékien törölni kezdte a lány vizes-habos testét. Farkába máris áramlott a vér, és mire végzett a törléssel, teljes pompájában állt Juli előtt. Ráakasztotta a törölközőt, a lány nevetett rajta, lekapta, leguggolt, és szájába vette a kőkemény szerszámot. Tövig nyelte, és a nyelve csak lágyan, lassan körözött a fényes makkon. Ám a tempó egyre gyorsult. Juli nyelve már propellerként dolgozott, később megmozdította ajkait, fel-alá csúszkált az izmos példányon. Olyan hévvel szopta, hogy Gábor attól félt, a másnapi adagból kell "hiteleznie". Szerencsére csak egy adagot lövellt. Egyenesen a lány szájába, egy elhaló nyögés kíséretében. Juli élvezettel nyalta le az utolsó cseppeket, és az egészet lenyelte. Felállt, és egymást átölelve kimentek. Juli szobája felé vették az irányt, de…

 Dugó és Kriszta seb bírta sokáig. Gábor után két perccel ők is felmentek. Csak előtte két percig csókolóztak. Bementek Kriszta szobájába. Még az ágyon volt az ágynemű, a lány gyorsan elrakta, csak a lepedőt hagyta fönn. Szembefordult Dugóval, aki lassan levetkőztette. Csak a bugyit "felejtette" rajta, és ő is alsónadrágra vetkőzött, ami persze eléggé dagadozott. Magához ölelte szerelmét, akinek formás, kemény mellei, kemény bimbói a fiú pelyhes-szőrös mellkasához szorultak. A bimbók majd' átbökték Dugó bőrét. Ismét heves csókolózásba gabalyodtak, miközben a fiú a lány bugyiját húzta lefelé, és a saját alsójából is kilépett. Ennek eredményeképpen teljesen meztelenül álltak egymással szemben. Dugó finoman az ágyra fektette Krisztát, lábait enyhén távolabb tette egymástól, és csókolgatta a lány testét. Gyönyörű cicijeit, feszes, lapos hasát, és betért a "völgy titkos ölébe". Krisztán bizsergések, majd remegések cikáztak át, teljesen átadva magát a kéjnek. Halk nyögések, sikongatások, sóhajok hallatszottak piros ajkai közül, szép mellei fel-alá hullámoztak. Dugó a csókolásról a nyalásra váltott. Nyalta körbe az enyhén szőrös kagylócskákat, a csiklót, ujjai még jobban megnyitották a puncit, s nyelve olyan mélyre hatolt, amennyire csak tudott. Föl-alá nyalt, ahol érte.

 …Kriszta hangjait meghallotta Gabesz és Juli, mivel épp az ajtó előtt mentek el, és egy résnyire nyitva volt. Gondoltak egyet, és bementek. Kriszta épp akkor élvezett el. Dugó felpillantott a nedves punci mellől, egy pillanatra elfelhősödött a tekintete, de úgy döntött végül, hogy jöjjenek. Jöttek.

 - Ja, csak ti vagytok? - nézett fel Kriszta.

 - Annak örülj, hogy csak mi, mert apád csomót kötne a farkunkra! - nevetett Gábor.

 Juli Kriszta mellé heveredett, és ugyanabba a testhelyzetbe tornázta magát. Dugó most az ő punciját kezdte nyalni (még úgysem "kóstolta"), Gábor pedig Kriszta lábai közé furakodott a nyelvével. Összenézett a két fivér. Dugó jobb kezét feltartva visszaszámolt, és egyszerre fogtak neki a nyalásnak. A két lány magánkívül volt az élvezettől, ahogy a két fiú egymással versenyzett, melyikük juttatja előbb partnerét a csúcsra. Gábor nyert, igaz, Kriszta hendikeppel indult, hiszen már egy orgazmuson túl volt, és érzékei nem nyugodtak le teljesen. Juli sem maradt le sokkal, egy félhangos sikoly közepette követte Krisztát a gyönyörben. Pihegve nézett Gáborra, aki Kriszta pamacskája alól pislogott rá. Dugón kérdőn vonta fel a szemöldökét.

 - Kétségtelen, van valami közöd Gabeszhoz! - szólt Juli.

 - Miért is? - döbbent Dugó.

 - Ugyanúgy nyalsz, mint ő.

 - Nos, ez inkább fordítva igaz, ugye, öcsi?

 - Volt egy-két tanítómesterem! - nevetett Gabesz, aki már Krisztát cirógatta testszerte. Álló farkát a nedvesre nyalt, csapzott szőrű pina ajkai közé vezette. Tövig benyomta, picit kényelmesebb helyzetbe tornázta magát, és megindult, mint a gép. Izmos, szőrös feneke pornószínészeket megszégyenítő sebességgel mozgott, miként dákója a lány forró-szoros hüvelyében. Krisztát meglepte, ugyanakkor óriási gyönyörrel töltötte el ez a hév. Nehezen tudta megállni, hogy ne sikítozzon hangosan, így csak fojtott, nyüszítésszerű hangok jöttek ki ajkai közül. Kisvártatva elakadt a lélegzete, kezével átfogta a fiú derekát, magához húzta, de mozdulni nem engedte. Lüktető vaginája satuba fogta Gábor farkát, és csak sokára engedte el. Épp jókor. A fiú megpróbálta újra felvenni a ritmust, de csak három-négy mozdulat telt ki tőle. A következő húzásnál kihúzta puncinedves kéjrúdját, és makkjából szinte azonnal lövellt elő a fehér ondó. Kriszta pedig volt olyan ügyes, hogy gyorsan felülve szájába véve a faszt, egyetlen cseppet sem hagyott kárba veszni.

 Dugó nem volt olyan heves Julival. Átölelte, csókolóztak egy-két sort, miközben ügyelt arra, hogy farka punciközelben legyen. Inkább a keze ment vándorútra, finoman meggyúrogatták a formás-feszes kebleket, majd leszaladtak a szőke-fehér szőrzetű vénuszdombra. Gyengéden, lágyan dörzsölte az egész pinát, és egyre jobban a duzzadó, kemény és apró kéjgombra, valamint a kisajkak közül szivárgó nedvekre, és a hüvelyre koncentrált. Juli halkan sóhajtozva értékelte Dugó munkáját, aki nem is volt hajlandó másképp izgatni a lányt, míg el nem élvez. Szerencsére sok dolga nem volt a fiúnak, Julin csakhamar erőteljes orgazmushullám csapott át. Dugó csak erre várt. Fényes-vörös makkját (végre-valahára!) a gyönyörvörös kisajkak nyirkos résébe igazította, és tövig döfte. Megint csak komótos tempóban mozgatta szerszámát, míg nyelvével a sötétrózsaszín, kemény mellbimbókat izgatta. Juli roppantmód élvezte, egyre közelített az újabb csúcspont felé, ami néhány percen belül bekövetkezett. A lány hangosan felnyögve élvezett el. Dugó sem bírta már sokáig, kisvártatva kihúzta dolgos rúdját, és a hófehér sperma máris fröcskölt a majdnem hófehér szőrzetre. Juli a mennyekben érezte magát, mint ahogy Dugó is.

 Egy hosszabb pihenő, és gyors zuhanyozás után Dugó javaslatára egy új alakzatot vettek fel. Kriszta hanyattfeküdt, combjai közé Dugó furakodott be, Juli pedig az arca fölé térdelt, Gábor Juli elé állva kínálta egyelőre bágyatag cerkáját. Dugó nyalakodásba fogott Kriszta punciján, csiklóján, majd amikor kellő nedvességet tapasztalt, kőkemény dákóját vezette be. Kriszta Juli ajkaira simította nyelvét, a szöszi lány segítőkészen, baljával megnyitotta szemérmét, hogy gombocskája jobban elérhető legyen. Juli Gábor piros makkjába varázsolt vérbőséget fürge nyelvével, és amikor a fasz teljes merevségében pompázott, bekapta, és halk szuszogással szopta. Mind a négyen elindultak a gyönyörök csúcsa felé. A fiúk mély nyögései és hördülései különös kórust alkottak a lányok magas sikkantásaival. Lassanként mindannyian a tetőpontra értek, és mikor az utolsó is elélvezett, utána hosszú percekig csak pihegtek.

 A nyár hátralevő részét jóformán együtt töltötték, sokat buliztak, szeretkeztek és szexeltek. Gyakran találkoztak Janival és Jocóval is, a fiúk persze rögtön kitárgyaltak minden részletet, Jocó bemutatta Glóriát, akit a baráti kör azonnal befogadott.

 Végül eljött az a nap, melyet csak annyira vártak, mint a saját temetésük  napját. Évnyitó. Jocó és Gábor számára még e szomorú nap is tartogatott meglepetéseket. Jocónak, és természetesen a többi osztálytársának is két új arccal kellett megismerkednie. A nagyon szőke lány Kriszta mellett ismerősnek tűnt, de látott ő még ismerősebb szöszit. Csak odafurakodott a sorban, és megbökte a lányt. Azt hitte, rosszul lát. De nem. Aki hátrafordult, nem volt más, mint Glória! A bájos, kedves Glória, akivel szinte naponta levelezett, hétvégente nyolcvan kilométert utaztak egymáshoz, és aki elfeledtette Dórit. Majdnem eldobta a tudatát. Inkább csak szoros-szerelmesen összeölelkeztek.

 - Szia, hát te, hogyhogy itt? - súgta Jocó.

 - Meglepetésnek szántuk a szüleimmel, és a szüleiddel - búgta Glória.

 - Sikerült meglepni, az biztos! - nevetett a fiú, bár egy kicsit neheztelt, hogy titkolóztak előtte.

 - Anyuék annyira összebarátkoztak a szüleiddel, hogy úgy döntöttek, ideköltözünk. Segítettek házat venni, holnapután már cuccolunk!

 - Ez csúcs, el kell mondani a többieknek!

 Ezt egy félórával el kellett halasztani, mert kezdődött a műsor. Később sem volt zökkenőmentes a dolog. Dugó és Kriszta között elé harapós volt a hangulat, melynek kiváltója csendesen figyelte a morgolódást. Jocóék odébb álltak.

 Dugó és Kriszta hangulatának oka nem volt más, mint Juli. Dugó, mikor meglátta, szintén majd' hanyattesett.

 - Azt hittem, hogy csak elkísér! - fakadt ki.

 - Elkísért, nem?

 - Ha már itt voltam, be is iratkoztam! - nevetett Juli.

 - Ezt nem is mondtátok!

 - Miért? Nem az én anyám költözött ide, míg Algériában tevegeltünk! - mondta Kriszta.

 - Na, de egész nyáron együtt voltunk, jóformán sülve-nyalva! Miért nem mondtátok?

 - Jaj, Dugó ne legyél már ilyen morcos! - ölelte át Juli. - Meglepetésnek szántuk!

 - Hát, meglepődtem!

 - Dugó! - vijjogott Kriszta.

 - Gábor hogy fog örülni! - virult Juli.

 - Majd a kapuban megvárjuk! - legyintett Dugó.

 Az ünnepély végén az osztályteremben ültek össze.

 - Sziasztok, gyerekek, remélem, jól telt a nyár mindenkinek! - köszöntötte őket Kati, az osztályfőnök. - Üdvözöllek benneteket a negyedik évfolyamban. Elöljáróban annyit szeretnék, hogy sajnos Dóri már nem az osztály tagja,  a nyáron Sopronba költöztek, így ott folytatja tanulmányait. Viszont két új osztálytárssal gyarapodtunk. Jocótól sok mindent kinézek, de hogy ilyen gyorsan ilyen közeli barátságba keveredjen vele, magam sem gondoltam.

 Derültség futott át az osztályon, hiszen valamennyien látták Jocó és Glória találkozását. Jocó pedig nem világosította fel a közeli barátság valódi mértékéről.

 - Azért szeretném, ha bemutatkoznátok! - kérte a lányokat Kati, majd mikor ezen túlestek, elmondta az év eleji teendőket, és elengedte az osztályt.

 Az iskola előtt Dugó Kriszta és Juli között várta az öccsét, aki nemsokára jött is. Az állát leejtette mosolygó barátnője láttán.

 - Hát te?

 - Gáborom, - kezdte Dugó és Kriszta - bemutatjuk neked új osztálytársunkat, Julit!

 - Ti mos vicceltek?

 - Nem.

 - Akkor jó, mert viccnek durva lett volna! - és átölelve a matrózblúzos lányt, hosszú, édes csókot váltottak.

(Avagy: egy stewardess full extrás szolgáltatásai)

 Egyre közeledett az a nap, amikor Dugó, Gabesz és Nagyi repülőre szállnak, és irány Algéria!

 Addig is sűrűn kilátogattak a strandra, ahol természetesen mindig ott volt Kriszta és Juli. A fivérekkel olykor kiment Nagyi is, de akkor jó fiúk voltak.

 Az utazásuk előtt egy héttel megérkezett Juli anyja, a lány azonnal bemutatta neki a fiúkat. Mindannyian szimpatikusnak találták egymást.

 Pár nappal az út előtt Kriszta csöngetett Dugóéknál, kora reggel. Nagyi nyitott ajtót.

 - Szia, kicsim. Alszik még mindkét lókötő, de máris szólok nekik! - tessékelte be Nagyi a lányt.

 - Jaj, Nagyika, csak azt ne!

 - Miért? - csodálkozott Nagyi.

 - Ezt meglepetésnek szánjuk Julival! Az a helyzet, hogy… - és Kriszta elsustorgott mindent a tervéről.

 - Nem rossz ötlet, de a szüleitek megbíznak egy ilyen öreglányban, mint én?

 - Persze, minden meg van beszélve, de ma délután mi kimegyünk a fiúkkal a strandra, anyámék átjönnének megbeszélni mindent, jó?

 - Rendben van, Kriszta, akkor várom őket!

 - Köszönöm, Nagyika, maga egy angyal!

 Péntek este volt, másnap hajnalban indultak a fiúk. Dugó és Gábor átment a lányokhoz elbúcsúzni. Térdig könnyes volt mindkét lány.

 - Látlak-e még valaha? - hüppögött Kriszta.

 - Majd gyakran fogunk írni, oké? - ölelgette kedvesét Dugó.

 - Jó, de nagyon fogtok ám hiányozni! - "nyugodott meg" Kriszta.

 Másnap hajnalban a vasútállomás peronján állva várták a srácokat.

 - Ott vannak! - szúrta ki őket Juli a forgalomban.

 - Te, ezek nem Juliék? - hunyorgott Gabesz.

 - Hülyeség! - kételkedett Dugó. - Még alszanak!

 - Hát, nem éppen! Ezek ők! - ismerte fel most már teljes bizonyossággal a lányokat Gábor, és a nagy csomagja ellenére odaszaladt. - Hát ti? - ölelte át Julit.

 - Gondoltuk, elkísérünk a reptérig! - mosolygott Kriszta.

 - Csak így, egyedül?

 - Szüleink a reptérig Nagyikára bíztak! - válaszolt Juli.

 - Bizony, srácok, na, gyorsan szedelődzködjetek, már itt is a vonat! - intette Nagyi a srácokat, túlkiabálva a fékező szerelvényt.

 A két fiú annyira örült a lányoknak, hogy fel sem tűnt nekik a nagy csomag, amit hoztak magukkal. Ferihegyen már gyanússá vált a dolog, de csak a gépen ücsörögve lett a két fiú teljesen biztos abban, a lányok velük tartanak Algériába. Nem volt kis mutatvány a lányok szüleitől, de Nagyika is segédkezett.

 A gép bő félórája a magasban repült Algír felé. A stewardess felszolgálta a frissítőket, Nagyi elszenderedett. Dugó kézenfogta Krisztát, és kisétáltak az utastérből. A fiú az egyik vécébe kísérte kedvesét, és becsukta az ajtót. Összeölelkeztek, csókolóztak, Dugó keze szinte azonnal Kriszta miniszoknyája alá csúszott, és azt felhajtván a bugyit tornázta le. Rövidke előjáték után a punci már nedvesen várta, hogy a fiú szerszáma is kiszabaduljon, és egymásba olvadván együtt indultak a kéj csúcsára. Csakhamar Dugóról is lekerült a nadrág, dákója daliásan állt. Kriszta elővett egy gumit, feltekerte a faszra, aztán a vécé lehajtott fedelére ült, lábait széttárta. Az enyhén szőrös ajkak közül nedvesen csillogott a rózsaszín hüvely, fölötte a csikló. A zöldes színű "védőruhába" bújtatott szerszám azonnal behatolt, ám Dugónak meglehetősen kényelmetlen volt ez a helyzet. Amint tövig volt a lányban, az átkarolta a nyakát, a fiú a feneke alá nyúlt, és felemelte. Ezt a pózt még nem próbálták, emlékeik szerint, és némi erőnlétet igényelt Dugótól, bár Kriszta nem volt olyan nehéz. A lány lassan megmozdította a fenekét, a srác is próbált valamit mozdulni, az eredmény meglepően kellemes volt, ugyanakkor kétségkívül hosszadalmas. Igaz, a kőkemény, daliás dákó nem sokat mozdult a forró hüvelyben, de Kriszta fészkelődése megmozgatta a gyönyörgombocskát annyira, hogy a lány lehunyt szemmel a fiú fülébe nyöszörgött halkan. Erősödött a kéj, és hosszú percek után Kriszta olyan szorosan ölelte magához Dugót, hogy az jószerével levegőt is alig kapott. A lány elélvezett, és mikor csillapodott a remegés, szép óvatosan a földre tette a lábait, és elengedte a fiút. Megfordult a szűk helyiségben, egyik lábát a vécéfedélre tette, és pucsított a fiúnak, már amennyire tudott. Dugó hátulról vezette hát be a lucskos "barlangba" szerszámát. Végre valami gyorsabb tempó! Villámsebesen húzta-vonta, aztán hirtelen, gumirepesztő erővel tört ki belőle az ondó. Ekkor…

 Az egyik stewardess, húsz év körüli, dúskeblű, néger lány felkelt a helyéről, és körbenézett az utastéren. Frissítőket kínált körbe, és feltűnt neki a jó ideje üres két ülőhely. Az egyik illemhely ajtaja alól fény szűrődött ki. Kicsit illetlenség, de hallgatózott is. Meglódult a fantáziája egyből. Halkan bekopogott, de már nyitott is be. Dugó éppen akkor húzta ki a farkát, az ajtónyitódásra megpördült.

 - Azért az ajtót bezárhattátok volna! - mosolygott a fekete lány, némi akcentussal. - Még jó, hogy én vettelek észre titeket, és nem egy másik utas!

 - Oké, bocs! - rendezgették ruháikat az ifjak. - És kösz…

 - Igazán nincs mit, de ha kedvetek van folytatni, csak szóljatok, egy óra múlva ráérek!

 Dugóék bólintottak, és leültek a helyükre. Nagyi felébredt a mozdulatra, megkérdezte, merre voltak, a válasz után ismét elszenderedett. Gábor és Juli összeölelkezve aludtak az előző széksorban. Dugó és Kriszta pedig egy órán keresztül tanakodtak, menjenek-e hátra a stewardess-hez, vagy sem. Végül úgy döntöttek, mennek, győzött a kíváncsiság.

 Az illemhelyek felé indultak, a fekete bőrű utaskísérő lány már várta őket.

 - Most a kolléganőm fog felszolgálni, így van egy szabad félóránk! - közölte a cseppet meglepett párral. - Gyertek utánam!

 Egy félhomályos folyosón egy, az illemhelyeknél valamivel tágasabb, csendes helyiségbe nyitott. Egy fekvőalkalmatosság volt benne, meg egy kisszekrény. Amolyan személyzeti pihenőnek tűnt. A stewardess bezárta az ajtót, és villámgyorsan levetkőzött. Dugó arra gondolt, gyakorlott lehet a lány, olykor még a pilótákkal is ide vonulhat el. A néger lány rettenetesen bővérű volt, és tényleg szokott egy-egy kellemes félórát beiktatni ebben a szobácskában a kapitánnyal, de egy órával ezelőtt Dugó farkára indult be. Kriszta sem volt zavaró körülmény, elvolt ő a lányokkal is. Az utaskísérő rövid, fiús, göndör frizurát viselt, gyönyörű, nagy, barna szemei, származásához képest formás orra, és nem is olyan dús ajkai voltak, utóbbin halványpiros rúzs. Alakja is egészen formás, kerek, feszes mellei, vékony dereka, karcsú, hosszú combjai voltak. A lány a kis fekvőalkalmatosságra heveredett, Kriszta az egyik oldaláról, Dugó a másikról bújt mellé, kezeik azonnal a feszes mellek duzzadt-kemény bimbóin cirógtak. A fiú keze kisvártatva már lejjebb csúszott. Tükörsima vénuszdombot érintett, az ajkak közül nem kicsiny csikló kandikált elő. Dugó kezdte elveszíteni a fejét. Azonnal nyelve hegyére kívánta a jókora pecket. A stewardess lábai között termett, kezeivel megnyitotta a barnásrózsaszín, húsos kisajkakat, szabaddá, láthatóvá, és könnyen nyalhatóvá téve a kéjszervet. Odahajolt, és fel-alá, jobbra-balra pörgetve a hegyes nyelvét, csak nyalt, nyalt, mint a gép. Hol a csiklón táncolt, hol a kis-, vagy a nagyajkakon, olykor mélyen beficánkolt a "fekete lyukba", megízlelve a bőségesen áradó nedűt. A stewardess nyögdécselése, kéjes sikolyai csak serkentették a srácot, és nem állt meg, míg a lány másodjára is el nem élvezett. Ezután módosítottak a helyzetükön. Kriszta az ágyacska végére ült-feküdt, széttárt combjai közé az utaskísérő lány hajolt, és az enyhén szőrös puncit nyalogatta elképesztő hozzáértéssel. Az égnek meredő fekete popsi gömbjei alá pedig Dugó vezette acélkemény farkát. Forró és nagyon nedves punci szorította a szerszámot, és bizony előjött a fiúból az állat. Hágott, mint egy csődör, heréi minden alkalommal "koppantak" a nagy, rózsaszín klitoriszon. A két lány is kellemesen érezte magát, Kriszta, bár már volt ilyen irányú tapasztalata, most mégis sokkal jobban élvezte, ahogy a néger lány nagyon ügyesen forgatta a nyelvét. Nyögdécselésük, sikongatásaik egybeolvadtak, és néhány percen belül, szinte egyszerre élveztek el. Dugó, mikor a fekete lány hüvelye összerándult a gyönyörtől, lassan kihúzta a farkát, ami előtt azonnal a stewardess nyelve lett. Kettőt-hármat nyalintott, és a bíborló makk elemi erővel fröcskölte magját a néger lány nem is olyan dús ajkai közé.

 Pihegni sem volt sok idejük, az utaskísérő lány az órájára pillantott.

 - Egész jó időt futottunk! - jegyezte meg öltözködve. - Van még pár percünk visszamenni.

 Dugó és Kriszta is gyorsan felöltözött, és a stewardess nyomában kisurrantak. Visszalopóztak a helyükre, és bár Gabesz érdeklődött, hogy hol jártak, egyelőre nem voltak hajlandóak nyilatkozni.

 Alig félóra múlva az utastájékoztató berendezés megkért mindenkit, kapcsolják be biztonsági öveiket, hamarosan leszállnak. Mire elült a pilótákat éltető tapsvihar, mely a sima leszállásért "járt", már a gépmadár a helyére gurult, és megkezdődhetett a kiszállás.

 - Látod a néger stewardesst? - bökte oldalba Dugó az öccsét.

 - Finom anyag! Bevállalnám! - csettintett elismerően Gabesz.

 - Bevállaltuk…

 - ?

 - Nos, töltöttünk egy kellemes félórát itt hátul!

 - Krisztával?

 - Ott volt ő is.

 - Te mázlista szemét! - szidta Gábor a bátyját, de ahogy mindeközben haladtak a csarnokban várakozók felé, tekintetük a szüleiket kereste. Meg is látták azt a negyvenes éveik elején járó, fehér vászonruhába öltözött, napbarnított, egymásba karoló párt. Dugó és Gabesz mindent hátrahagyva ugrottak szüleik nyakába. Hosszú percekig csak örültek és csodálkoztak.

 - Hogy megnőttetek, fiúk! - csodálkozott Klári, az anyjuk.

 - Kész férfiak! - így József, az apjuk.

 - Csak a barátnőiket kell nekem hozni! - dohogott tréfásan Nagyi.

 - Jaj, Nagyi, ne haragudj! - kapott észbe Dugó. - Hadd mutassam be a hölgyeket! Ő Juli, ő pedig Kriszta. Ők pedig a szüleink, Klári néni, és Józsi bá'.

 Könnyed bájcsevely közepette indultak a csomagjaikért, majd a parkolóban álló szedánba pakoltak, és elindultak a szülők lakásához.

 Felhőtlenül boldog egy hónap várt rájuk. Sok emberrel ismerkedtek meg, sok helyre utaztak, és sok helyen kerítettek alkalmat a kettyintésre. Egy sivatagi kirándulás alkalmával pedig Julit meg akarták venni tíz tevéért. Nem adták, bár Dugó erősen elgondolkodott a tizenöt tevén is. Kapott egy fülest Julitól.

 Az utolsó napok egyik estéjén. Kriszta és Juli a teraszon ültek, üdítőt kortyolgattak, a fiúk pedig a fürdőszobában tettek-vettek.

 - Gondolod, mire hazamegyünk, el lesz intézve anyunak a hely? - kérdezte Juli.

 - Biztos! Egyelőre nálunk laktok majd, aztán majd csak adódik valahol a városban egy lakás! Legfeljebb az újtelepen - válaszolt Kriszta.

 - A pasiknak nem mondjuk el?

 - Frászt! - csapott az asztalra mérgesen Kriszta, és elvigyorodott. - Szépen leteszed a különbözeti vizsgát, beiratkozol a suliba, és az évnyitón találkozol Dugóval és Gabesszal.

 - Kíváncsi leszek az arcukra! - kuncogott Juli.

 Józsi bá' a fürdőszobából kilépő fiaiba botlott.

 - Á, jó, hogy jöttök, srácok, van pár percetek?

 - Természetesen!

 - Mennyire komoly a dolog a lányokkal?

 - Hát, eléggé… - válaszolt Dugó, Gábor bólogatott.

 - Ha jól tudom, Juli nem helybeli, igaz?

 - Debrecenben lakik, a nyár végén utazik vissza… - mondta Gabesz némi sajnálattal a hangjában.

 - Nagy áldozatot hoztak értetek most, erre a "nyaralásra", remélem, ezt értékelitek!

 - Debrecen még mindig közelebb van, mint Algéria, talán meg tudom hozni a kellő áldozatot Juliért.

 - Szereted? - fogas kérdésnek szánta József, ismervén a kamasz fiúk érzelemvilágát. Meglepődött.

 - Nagyon! És ő is engem! - vágta rá Gábor gondolkodás nélkül.

 - Istenem! - révedt el a férfi. - Huszonegy éve ismertem meg anyátokat! Ugyanilyen szerelmesek voltunk! Mindig együtt lógtunk!

 - Ha tehetjük, mi is! - vigyorogtak a srácok.

 - Azért csak ésszel!

 Hamar elrepült a maradék néhány nap, azon vették észre magukat, hogy a reptéren búcsúzkodnak.

 - Jók legyetek, gyerekek, vigyázzatok Nagyira és a lányokra! - ölelte át Klára a fiait. - Jövőre már mi is hazamegyünk!

 - Jók leszünk! - integetett a négy fiatal, és a fiúk könnyeikkel küszködve szálltak a repülőbe.

 Az ormótlan acélmadár hazafelé vette velük az irányt.

Nyolcadik fejezet

(Avagy: Jani biciklitúrája)

 Jani a nagymamájához utazott el, egy tanyára az Alföldön. A tanya egy kisváros mellett volt pár kilométernyire. Vele volt még két unokatestvére is, Attila és Paula. A lány ugyan nem volt vér szerinti rokon, Jani nagybátyja másodszor is megnősült, a lány az új asszony lánya volt. Attila vagy egy fejjel volt magasabb, és egy évvel idősebb is, mint Jani, vékony, izmos, barna, félhosszú hajú, barna szemű fiú. Paula is magas, nyúlánk lány volt, szőke, zöld szemű, finom-szép arcú, kellemes, izmos alkatú. Pár hónappal volt fiatalabb Janitól, és nagyon bírták egymást, örültek, hogy ezt a pár hetet együtt tölthetik. Janinak volt egy nővére is, de ő épp a fiújával hajókázik a Dunán, lévén a srác matróz. Jani, Attila és Paula elég sokat kóboroltak a környéken. Bringával. Lóra ugyanis Jani nem akar ülni. Két-három éve már kipróbálta, de az állat nem rajongott az ötletért, így szerény négyméteres dobással adta tudtára a fiúnak nemtetszését. Disznója volt, hogy a szénakazal ott állt, ahol, de így is fejre állt, mint a jancsiszeg. A ló persze, szinte fütyörészve legelni kezdett. Ezért van az, hogy Jani szívesebben megül egy biciklit, mint egy lovat. Attila és Paula csak merő szolidaritásból tart vele mindig biciklin, ők tudnak, mernek és szeretnek is lovagolni. Ismertek néhány korukbelit is a városkából, gyakran leveleztek, olykor telefonon értekeztek, és amikor a nagymamánál töltöttek egy-egy hétvégét, vagy nyarat, találkoztak is. Egyik reggel a tornácon állva Jani oldalba bökte Attilát.

 - Mi lenne, ha holnap elbringáznánk a holtághoz?

 - Nem rossz! - csettintett Attila. - Marha meleg van már most is!

 - Persze hívnánk csajokat! - vigyorgott Jani.

 - És fiúkat! - szólt bele Paula, aki mögöttük ült egy nyugágyban.

 - Ja, persze, fiúkat! - néztek össze a srácok.

 - Most mi van? - duzzogott a lány.

 - Csak nem viszket? - gúnyolódott Jani.

 - Bunkó vagy! Különben is, én nem fiúzhatok?

 - Ülj már le! Azt sem tudod, mi az az orgazmus!

 - Kopj le! - sértődött meg Paula, és bement.

 - Te mekkora tetű vagy! - nevetett Attila Janira.

 - Csak egy kis reggeli osztogatás. Megyek, megvigasztalom! - bement Paula után. A szobájukban meg is találta. Az ágy szélén ült meztelenül. Kicsi koruk óta nem öltöznek túl, ha a tanyán voltak, gyakran mostanság sem…

 - Ne haragudj rám, Paula, csak hülyéskedtem - ült le a lány mellé az ágyra.

 - Nagyon hülyére sikerült!

 - Jól van, bocsánat, ezzel tényleg nem fogok többé viccelni… Egyébként tényleg nem tudod, mi az…?

 - Nos, attól függ… - enyhült meg Paula. - Természetesen tudom, mi az, csak fiúval nem tudom, milyen lehet…

 - Ha jól értelmezem, te még nem voltál fiúval? - hüledezett Jani.

 - Voltam már, csak sosem jutottam el odáig.

 - Ne mondd! Csak nem impotens volt?

 - Idióta! Megdugott, és kész. Ő elment, nekem meg le sem tojta a fejem.

 - Másképp működik? - mutatta Jani a kezét.

 - Persze!

 - Na, akkor majd meglátjuk, mit tehetünk az érdekedben - mondta a fiú. - Öltözz fel, meglátogatunk néhány havert!

 Kiléptek a tornácra. A tanya bekötőútján egy furgon jött.

 - Itt a Mama! - szaladt elé Paula, a fiúk követték. Körbevették a Mamát, aki alig tudott bejutni tőlük a konyhába. A fiúk vitték utána a pakkot. Megreggeliztek, közben elővezették aznapi, és másnapi terveiket. Mama erre még egy pár darab szendvicset készített, és részéről le volt tudva minden.

 - Mamóka! Csak holnap megyünk a holtághoz! - figyelmeztette Paula.

 - Jaj, de bolond vénasszony vagyok! - kapott a fejéhez a néni. - Mindegy, elfogy… de elmehettek ma is, megoldom a lovakat.

 - Hagyd, Mama, majd mi segítünk! - ajánlotta Attila. - Jössz, Jani?

 - Tudod jól, hogy utálom őket! Megbütykölöm inkább a bringákat.

 - Oké, oké! Majd, ha készen vagyunk, betekerhetünk a városba… - mondta Attila, és kiment az istállóba. Paula elmosogatott, rendet rakott a konyhában, és ment a szobájukat is kitakarítani. Jani a fészerben nekiugrott a kerékpárok átvizsgálásának, és meglepően hamar végzett. Legyőzte ellenérzését, és ment segíteni Attilának, talicskázta kifelé a trágyát, hozta a szénát-szalmát, ami kellett. Ebédre készen lettek. Egy órás, napon, pőrén eltöltött szieszta után felkerekedtek, és a városkába bicikliztek. Ismertek néhány korukbeli fiatalt ahhoz, hogy tudjanak "válogatni". Először Jóskát látogatták meg, aki örült ritkán látott barátainak, és azonnal igent mondott a hívásra. Utána Angéla következett, ő is ígérte magát, végül Andreát invitálták. Többeknél is voltak, de nem jártak sikerrel, vagy nem voltak otthon, vagy nem értek rá. A találkát másnap reggel hétre beszélték meg.

 Este lázas izgalomban voltak, de aztán megnyugodtak a kedélyek, nyugovóra tértek. Mamóka ugyan kijelentette, ő nem kel fel hatkor a túra miatt (ötkor kel a lovak miatt).

 A "gyerekszoba" is elcsendesedett… volna, ha Paula bírt volna magával. Abban a boldog hitben, hogy a fiúk már alszanak, jobb keze a barnásszőke pamacskája alatt rejtőző csiklójára simult. Nyomkodta, dörzsölte, olykor középső ujja nedves-forró puncijának mélyére siklott. Olyan csendes próbált lenni, amennyire csak tudott, de az egyenletes légzés nem ment. Egyre szaporább, szaggatottabb, rendszertelenebb lett, és a csúcsponton hosszú pillanatra elakadt. Lassan engedte ki a levegőt, és ernyedt el a teste.

 - Na, ez orgazmus volt! - mormogta Jani.

 - Te rohadt! Hallgatóztál!

 - Nem, kicsim, csak hallottam…

 - Azt hittem, alszol!

 - Buktad! - szólt Attila is kuncogva. - Legközelebb alaposabban mérd fel a helyzetet!

 - Jól van, jól van, csak hagyjatok békén! 'Cakát!

 Két percen belül tényleg mindenki aludt.

 Iszonyú berregésre riadtak reggel. Paula felhúzta az öreg vekkert, ami még fénykorában sem adott ki szebb hangot, ugyanakkor a célnak tökéletesen megfelelt. Úgy ugrottak fel mindannyian, mintha bolha csípte volna őket. Megmosakodtak, felöltöztek, indultak a konyhába. A reggeli után Jani és Attila előszedték a bicikliket, Paula pedig becsomagolt. Előálltak a kerékpárok, a lány rátette a táskákat, amik kegyetlenül meg voltak tömve, és még a hátizsákjában is volt pár holmi…

 - Jól vagy, hugicám? - vijjogott Attila. - Nem Szegedre készülünk, csak a holtághoz!

 - Tudom.

 - Hogy fogsz te ezzel elindulni? - csodálkozott Jani.

 - Nézd, így! - pattant nyeregbe a lány a legtündéribb mosolyával, a fiúk követték. Háromnegyed hétre odaértek a megbeszélt helyre. Jóska már ott várta őket. Velük egykorú, szőke, rövid, tüskehajú, sötétkék szemű, kicsit alacsony termetű, kifejezetten jóképű srác volt, Paula ezért vetett rá szemet. Néhány perccel később Angi és Andrea is befutott. Angi fekete hajú, fekete szemű, kreol bőrű, tökéletes testű lány volt, kicsit idősebbnek nézett ki a valódi életkoránál. Attila már jó ideje próbálkozott nála, leveleztek, telefonálgattak, és ahogy tudtak, találkozgattak is. Magától értetődő volt, hogy jön.

 Andrea szőkésbarna, rövid hajú szépség volt. A haja tökéletesen illett az arcához, az egész megjelenéséhez, egyéniségéhez. Mosolygós, vidám lány volt, kék szeme is vidáman, huncutul csillogott. Jani nagyon tetszett neki, azért is mondott igent a hívásra.

 Elindultak tehát a holtág irányába. Útközben valahogy mindenki a kiszemeltje mellé keveredett, beszélgetve taposták a kilométereket. Annyira belefeledkeztek a beszélgetésbe, hogy szinte észre sem vették, amikor a holtághoz értek. Attila kiáltott fel elsőnek.

 - Nézzétek, már itt is vagyunk!

 A többiek megnézték, és le voltak nyűgözve. Talán attól, hogy az előző, legalább húsz alkalommal is gyönyörűnek találták a holtágat, és ez mostanra sem változott. A holtág mindkét partján sűrűn álltak a fák, olyan is volt, amelyik a vízből nőtt ki. Az erdősáv egy részen megszakadt egy kövér fűvel benőtt rét kedvéért, hogy aztán ismét a fák uralják a terepet. A víz tiszta, meleg és sekély volt, ráadásul rajtuk kívül a kutya sem szokott arra járni. A rét sarkán megálltak, a bicikliket a fákhoz támasztották, mindenki lepakolta a cuccait. Paula a hátizsákjából egy plédet, és három törölközőt varázsolt elő. A plédet kiterítette, és rátelepedett.

 - Na, nem ültök le? - kérdezte a többieket.

 - Dehogynem! - válaszolták, mialatt Jóska, Andrea és Angi leterítette a törölközőjét.

 - Nem csobbanunk egyet? - érdeklődött Andrea.

 - Nekem még korán van ehhez, majd később megyek - mondta Angi.

 - Hoppá! - csapott a homlokára Jani.

 - Mi történt? - néztek rá.

 - Csak annyi, hogy nem hoztunk fürdőnadrágot! Attila!

 - Tényleg…

 - Csakhogy, ha Paula nem tett volna be reggel a motyóba néhány apróságot… - vigyorgott a lány.

 - És mit tett be, Paula kedves? - tudakolták a fiúk.

 - Például fürdőruhát…

 - Hah! - csaptak le rá. - Az kell nekünk!

 - Nyugalom, srácok, még beszélgessünk, ráértek öltözködni!

 - És miről? - nyugodott meg Jani.

 - Mondjuk a suliról…

 - Örülök, hogy végre szünet van! - nyafogott Andi.

 - Azért van az iskolának jó oldala is­… - somolygott Jani. - A kirándulások különösen jók!

 - Na, azokat én is szeretem - mondta Jóska. - Na, de azon kívül!

 - Az én osztálykirándulásom egészen spéci volt!

 Jani tartott egy kis hatásszünetet, végül belekezdett a másfél hónappal ezelőtti éjszakák eseményeinek szinte szőrszálhasogatóan részletes ismertetésébe. Előadása oly sikert aratott, hogy Jóska és Attila rövidnadrágján szemmel látható volt az elismerés.

 - Janikám, ez nem volt semmi! - füttyentett Jóska.

 - Szép barátaid vannak! - csodálkozott Angi.

 Jani mosolyogva zsebelte be a gratulációkat, és folytatta. Andrea egyre szorosabban simult hozzá, szinte itta a szavait.

 - Már elázott a bugyim! - suttogta a fiúnak.

 - Minden rendben? - nézett rá Jani.

 - Egészen jól bírod!

 - Hát igen… Nem megyünk fürödni?

 - Rám férne a hűtés! - pattant fel Jóska, levette a cipőjét és a zokniját, és a vízbe gázolt térdig. - Egészen kellemes a víz! - kiáltotta.

 - No, Paula, kérjük a gatyát!

 - Minek? - szólt bele Andrea. - Fürödjetek úgy, ahogy én! - és levetkőzött. A pólója maradt rajta, alul semmi. Elindult a víz felé. A többiek összenéztek.

 - Igaza van! - és már kapkodták is le a pólón kívül minden ruhájukat. Beszaladtak a vízbe, ami sehol nem volt másfél méternél mélyebb, és az iszapréteg az alján sem volt kellemetlen vastagságú. Az egyik fa, ami a holtág partján nőtt, a víz fölé nyúló ágával, támasztógyökereivel tökéletes volt arra, hogy vagy az ágról, vagy a gyökérzetről ugrálni lehessen. Jani fel is mászott az ágra, onnan ugrott fejest. Talán még kecses is lett volna, de mivel nem volt rajta gatya, alsó berendezései mókásan lengedeztek az ugrástól. Andrea nem a vicces szemszögből nézte csendesen vágyakozva, partközelben, nyakig.

 - Jól alámerültél - tapadt Jani szorosan a lány mellé.

 - Szeretek nyakig ülni a vízben.

 - A pácban nem?

 - Jaj! - nevetett Andi. - Olyan lökött vagy!

 - Ugyan, Andi, kedves… - búgta a fiú.

 - Ugyan, Jani kedves… - hunyta le szemeit a lány, ajkai csókra csücsörödtek. Találkoztak Jani ajkaival, röviden összeforrtak, majd mikor szétváltak, összemosolyogtak. A lányt elöntötte a szerelem (annak ellenére, hogy tudta, a fiúnak komoly kapcsolata van), és úgy csókolta megint a fiút, hogy az alig kapott levegőt. Jani keze ezalatt azonnal felfedezőtúrára indult, simogatta a lány feszes fenekét, a gömböket, majd azok között, a vágaton és a ráncos lyukon át a forró, nedvesnél is nedvesebb puncira. Az ölelkezést úgy módosította, hogy kezével minél kényelmesebben tudja dörzsölni Andrea ölét. A lány, mindamellett, hogy halkan nyögdécselt, kezével megmarkolta a fiú farkát, és lassan húzogatta a fitymát. Jani is legalább annyira élvezte a lány kézimunkáját, mint fordítva, de úgy gondolta, jobban meg kell adni a módját a dolognak. Elengedte hát Andrea ajkait, punciját, és kezét is finoman eltolta.

 - Inkább a pléden folytassuk, jó? - mondta a lánynak.

 - Mi van, ha a többiek észrevesznek? - aggódott Andrea.

 - Ugyan! Mit gondolsz, Attila mit akar Angitól? Paula miért ölelgeti Jóskát?

 - Tényleg! - nézett szét jobban Andrea. Jóska nyakában Paula csüngött, Angi és Attila pedig vadul csókolóztak. - Menjünk ki! - kimentek. A másik két pár is követte példájukat, bár egy szót sem szóltak egymáshoz már jó néhány perce. Paula is csak tett egy megjegyzést arra a másik két plédre utalva, melyet a hátizsákjából varázsolt elő. Kiosztotta őket, és mindenki törődött a maga dolgával.

 Jani kibújt a vizes pólóból, kissé nedves teste csillogott a napfényben, dorongja peckesen állt. Andrea szintén vetkőzött, kerek, apró mellein csak úgy hegyesedtek a bimbók. Ölében rendezett, melegbarna pamacs rejtőzött, sima ajkai közül kikandikált a csikló és a kisajkak. A lány hanyattfeküdt, térdét felhúzva tárta szét a lábait. A csillogó vagina epedve várt, ám ahelyett, hogy (szíve szerint) Jani tövig mélyesztette volna a farkát, letérdelt a vágyakozó punci elé, és nyelve siklott a nemi szervre. A nyelv alapos munkát végzett. Végigszaladt a szőrtelen nagyajkakon, alul finoman megkóstolta a szivárgó nedűt, meglefetyelte a húsos-nagy kisajkakat, közéjük mélyedve mélyebben nyalt be a forró hüvelybe, és a nem kis csiklón táncolt nem keveset. A gombocska nagyobb volt az átlagnál, szinte bíbor a vérbőségtől, és duzzadt, ruganyos, valamint iszonyatosan érzékeny. Jani nyalt, finoman, gyorsan, mélyen, vagy csak épphogy érintve… Andrea apró, formás melleit simogatva kéjes nyöszörgéssel élvezte a nyalakodást, és még számára is meglepő gyorsasággal került fel a csúcsra. Elakadó lélegzettel élvezett el, és már arra számított, hogy a fiú bedugja neki, ám fél siker lett az eredmény. Jani a középső, majd a mutatóujját dugta be a forró, szűk punciba, hüvelykujja pedig a gombocskát kergette-dörzsölte. Olykor nyelve vette át hüvelykje szerepét, de a hüvelyben mozgó ujjait addig nem cserélte másra, míg Andrea ismét el nem élvezett. Lassan húzta ki ujjait a lucskos, még gyönyörremegő vaginából, és acélkemény farkát vezette be lassan. Az aprócska lány teste fölé tornyosult, finom ágyékmozgással húzta-vonta szerszámát a punciban. Andrea halkan nyögdécselt minden lökésnél, fejlett-nagy, érzékeny csiklóját a fiú farka megmozgatta-nyomta, hamar megindult felfelé a kéjlétrán. Egyre hangosabban ziháltak, és a lány csakhamar újra, harmadszor is, satuként összeszoruló hüvellyel, megránduló testtel hatalmasat élvezett. Jani néhány pillanattal később követte. Kihúzta az utolsó másodpercben nedvektől csillogó, vaskos, eres farkát, és ráengedte-spriccelte ondóját a melegbarna pamacsra. Végül lassan Andrea mellé heveredett.

 Attila és Angi már régóta várta ezt a pillanatot, bár nem pont ezt a szitut, miszerint a holtág partján, voltaképp a barátok szeme láttára… Körbetekintve a többieken azonban minden gátlásuk és ellenérzésük lepergett. Boldogan ölelték és vetkőztették egymást a pléden. Csókban forrtak össze, Attila keze hol a lány hátát simogatta, hol pedig a formás, kerek, nem túl nagy, ám nem is kicsi cickókat. Ujjai olykor finoman megsodorták a fázó-izgatott-kemény bimbókat. Csókjai a lány nyakára csúsztak, onnan a hersegő húsú mellekre. Nyelvheggyel megkergette a gombokat, egyiket a másik után, aztán nagysokára Angi hasa felé haladt. Közben a lány egyre jobban hajolt hátra, teret engedve Attilának, ám még mielőtt hídba tekeredett volna, kibújt a kényelmetlen testhelyzetből, és hanyattfeküdt. A fiú ismét visszatért csókjaival a lány hasára, de ezúttal kicsit oldalvást térdelt mellette. Elért a dús, fekete szőrzetig. Angi épp csak a bikinivonalat "tartotta karban", így punciajkain is bőségesen terjengett a szőrzet. Attilát nem zavarta, könnyedén megtalálta, amit keresett. A pirosló kisajkak, és a bőrredő alól előbukkant a fényes-piros csikló. Ujjai szabaddá tették a nedves rést, nyelve a kéjgombocskára siklott. Angi felnyögött a gyönyörtől, mely a nyelvcsapástól átszaladt a testén, a fiú pedig lassan a két láb közé hasalt, hogy kényelmesebb legyen. A lány hosszú, finom ujjai a segítségére siettek, még jobban szétfeszítették a puncit. Azért Attila ujjai sem maradtak munka nélkül, a nyelvmunkája mellé a forró, szűk hüvelybe csúsztak, fokozva a gyönyört. Volt is hatás, pár percen belül hatalmas, erős orgazmus rántotta kéjes görcsökbe a lány hüvelyét, és egész testét. Az utolsó hullám elcsitultával Attila kemény, vaskos farkát illesztette a nedvdús bejárathoz. Makkja lassan tűnt el a szőrös punciban. Angi ismét felnyögött a gyönyörtől. A fiú nagyon-nagyon lassan mozdult meg, szinte teljesen kihúzta, és ismét csigalassúsággal mélyesztette tövig. Újra nyögés volt a "válasz". Sokáig folytatta ezt így, mert attól tartott, hamarabb el fog élvezni, mint Angi. Nem volt sok ok az aggodalomra, hiszen a lány megint egy nagy erejű orgazmus felé tartott, nem csekély sebességgel, bár a forró és szűk vagina szorítása Attilán is éreztette hatását. Pár perc múlva Angi szorosan magához ölelte a fiút, és elakadó lélegzettel, megremegő testtel újra elélvezett. Attila kihúzta nedvektől csillogó dorongját, és már csak az a két-három húzás volt neki is hátra, mikor Angi egy villámgyors mozdulattal nyelve hegyére vette a bíborló makkot. Két csapásával elsöprő erejű spermaesőt csalt ki belőle. Picit el is hibázta az első lövést, az arcára is jutott bőséggel, ám a java részét ajkai ügyes mozdulataival kicsalogatta, és lenyelte. Pár papírzsebkendővel megtörölközött…

 Paula, levetvén a pólóját, először csak Jóska mellé ült a plédre, később úgy helyezkedett, hogy egymással szemben legyenek, végül a srác ölében találta magát. Mindezt úgy adta elő, hogy folyamatosan csókolóztak, és amennyire megoldható volt, ölelték, simogatták egymást. A nyúlánk lány egy hangyányit volt magasabb a fiúnál, ám ez nem volt zavaró, sőt, megvolt Jóska részére az az előny, hogy a nem túl nagy, kerek, fázósan libabőrös cicikhez nem kellett lehajolnia, szinte az arcához értek. Csókjai egy idő után elhagyták Paula piros-finom ajkait, és a karcsú nyakon át az izmos vállhoz értek. A lány félig lehunyt pillákkal kihúzta magát, cseresznyemagnyi bimbóit kínálva választottjának. Jóska csókjai a feszes, lúdbőrös melleken cuppantak, gyakran csattanva a "gombokon" is. Paula keze ezalatt a fiú ölében matatott, hosszú és vaskos faszt talált, mely kettejük között kémlelt felfelé. Ujjai köréfonódtak, és amíg a srác a melleivel bíbelődött, ő gyengéden fel-le húzogatta a fitymát. Elvoltak így egy darabig, de Paula már többet akart. Felemelte altestét, sötétszőke pamacskája alól nyíló nedves puncijába igazította a fényes makkot. Lassan ült bele, és mindketten halkan felnyögtek, ahogy eláradt testükben a kéj. Paulának hihetetlen gyönyört okozott a vastag, kemény rúd, és egyre gyorsuló tempóban vágtatott rajta. Lovaglásban profi volt, így nem volt számára problémás a mozgássorozat. Még jobb kezét is rásimította duzzadt csiklójára, fokozva az élvezetét. Olyan jól sikerült a kézrásegítés, hogy néhány perc múlva teljesült a vágya, orgazmus érte egy kőkemény szerszám által. Nem is kicsi. Hosszú pillanatokig ölelte (majd' megfojtotta) Jóskát, puncija remegett, miként az egész teste is a gyönyörtől. Nemsokára újból megmozdította izmos fenekét, újabb vágtába kívánt lendülni, de Jóska finoman leemelte a puncinedves dákóról, ami néhány másodperc múlva a lány hasától szemérempamacskájáig fröcskölte nagy adag magját. Óvatosan összeölelkezve csókolóztak még hosszan.

 Jani és Andrea, látván, hogy Attiláék is túl vannak a dolgokon, melléjük telepedtek, nem zavartatva magukat ruhátlanságuk miatt. Paula és Jóska is csatlakozott, miután a lány valamelyest megtörölte magát papírzsebkendővel.

 - Nos, megérte eljönni? - vigyorgott Jani.

 - Bizony! - bólogattak a többiek.

 - Akkor erre csobbanhatnánk! - rikkantott a srác, és beiramodott a vízbe. Pancsoltak, ugrándoztak, úszkáltak, élvezték a hűsítő hullámokat. Jani, Attila és Angi a fáról ugráltak, idővel a többiek is követték példájukat. Később kiültek a plédekre, Paula és három másik barátjuk elemózsiát vett elő, alaposan belakmároztak, ittak a magukkal hozott üdítőkből, majd rendrakás után a lányok, és Attila elnyúltak a napon. Jóska és Jani viszont nem bírták sokáig a napot, így inkább a holtág partján üldögélve beszélgetett az árnyékban.

 Egy-két óra elteltével a két különc koma is a napozók mellé heveredett, de csak azért, hogy tekintetükkel ők is végigcirógassák a lányok testét, miként teszik azt a napsugarak is. Paula hason feküdt, lábai enyhe terpeszben voltak, Jóska alaposan végigmustrálta az izmos-pihés félgömböket, a combok között diszkréten zárt, csupasz punciajkakat, melyek közül a kisajkak picikét kibukkantak. Tetszetős látvány volt, és ha a pénisz nagysága lenne ennek fokmérője, bizony, Jóskának egyre jobban tetszett. Nagysokára azt is meg merte tenni, amit már először is meg akart. Végigcirógatta a formás popsit, majd ujjai lesiklottak a puncira. Paula, aki eddig szunyókált, felébredt az érintésre, és oda sem sandítva nyitotta meg combjait. Tudta, kinek az ujja dörzsöli immár a csiklóját, és nyomódik egyre a pici-formás kisajkai közé. A srác is észrevette, hogy Paula felébredt, és magában megköszönte, hogy jobban hozzáférhetőbbé tette ölét. Sajnálta ugyan, hogy nyelvével odafurakodni nem lett volna könnyű, nem is próbálkozott. Maradt az ujjainál, és a formás popsigömbök csókolgatásánál. A csiklódörzsölés hatására a lány feneke időnként meg-megmozdult az erősödő kéjérzéstől, ám egyre kevésbé ereszkedett vissza "alaphelyzetbe". Rövidesen Paula popsiját az égnek pucsította, míg mellkasa a pléden nyugodott, és halkan nyögdécselt, ahogy Jóska már a nyelvével is hozzáfért a rózsaszín, nedves ajkakhoz. A lány teste megremegett, a fiú nyelve gyengéden, ám határozottan kergette a kéjgombot, néha befurakodott a szeméremajkak közé. Paula egyre szaporábban kapkodta a levegőt, ehhez fogható érzésben még sosem volt része, az az egy hapsi, akivel eljutott a szexig, nem törődött a lány érzékeivel. Pedig most jócskán fel volt már húzva, pár perc után bőséges nedvezés, halk kéjnyögés kíséretében elélvezett. Jóska csak annyira hagyta abba a lány izgatását, míg az első gyönyörhullámok nem csitulnak, és míg nyelvét fénylő-bíbor makkjára nem cserélte. Lassan a nedves punciajkak közé tolta be merev rúdját. A szűk-forró hüvely engedelmesen fogadta magába a faszt. Jóska tövig hatolt Paulába, néhány pillanatig úgy maradt, apró nyögésekkel élvezkedve a szorításon, aztán lassan megmozdult. A karcsú derékba kapaszkodva tempója egyre gyorsult, élvezte, hogy minden lökésnél heréi "koppannak" az érzékeny csiklón, hogy minden lökésnél Paula kéjesen felnyög, és hogy minden lökés olyan "olajozottan", simán megy, és jó szoros… Nagyon kellemes érzés volt, és a lányt hallgatva-érezve, neki sem volt rossz. Hirtelen Paula lélegzete újra elakadt, puncija összeszorult, és lüktetve élvezett el másodjára. Jóska lelassítva megvárta, míg elülnek a hullámok, ám sokáig már ő sem tudta folytatni, három-négy húzás után kénytelen volt kivonni a kemény dákóját. A lány erre villámsebesen megfordult, és szájába vette a makkot. Párat nyalintott rajta fürge nyelvével, amikor, mint egy vulkán, tört elő egy nem csekély adag, meleg magma. Jóska lehunyt szemmel élvezte, ahogy Paula minden cseppet eltüntet a nyelvével.

 Mikor kicsit pihegve omlottak egymás karjaiba, akkor jutott eszükbe a külvilág, akkor néztek körül. A többiek sem unatkoztak. Jani hanyattfeküdt, farkán Andrea tompora táncolt, Angi lábai között Attila ágyéka serénykedett. Paula és Jóska diszkréten bement a vízbe, hogy felfrissüljenek, és hogy ne zavarjanak. Hamarosan azon kapták magukat, hogy hatan zsinatolnak a vízben. Késő délutánig pancsoltak, aztán összeszedték a holmijaikat, és biciklinyeregbe pattantak. Meztelenül. A városka határa előtt álltak meg, hogy felöltözzenek, addig mellőztek mindenféle ruhanemű viselését. A lányok nyergein volt is nedvesség!

 Janiék hazakísérték barátaikat, és a tanya felé vették az irányt. Nagymamájuk már várta őket.

 - Na, milyen volt, gyermekeim?

 - Tök jó, Mamóka! - csízelt Paula.

 - Nagyon jólesett! - bólogattak a fiúk.

 - Ennek örülök! - mosolygott Mamóka, és elindult a dolgára. - A vacsora az asztalon van!

 A fiatalság pillanatok alatt felfalta az odakészített kaját, Paula jó kislány volt, elmosogatott, mialatt Jani már a fürdőszobába kotort. Attila és Paula valamivel később követte őt. Benyitva a helyiségbe gőz, pára, és rettenetesen hamis fütyörészés felhője terjengett. Jani fürdött. Nem kicsit, nagyon. Kisebb Balaton terjengett a kád körül, teste habos volt a szappantól, szerszáma félmereven lengett. Láthatóan jól érezte magát.

 - Remélem, nem verted ide! - mordult rá Attila. - Még mi is fürödnénk!

 - Neeem! Hogy gondolhatsz ilyesmire! - hökkent Jani, miközben öblítette magát. - Csak, tudod, az emlékek… - vigyorodott el.

 - Na, az igaz. Kellemes nap volt! - bólintott Attila, és helyet cserélt Janival.

 - Megismételhetnénk! - nyújtott törölközőt Paula Janinak.

 - Részünkről bármikor!

 A fiatalok nyugovóra tértek, nagyanyjuk még bekukkantott egy jóéjt-puszira, és becsukta maga mögött az ajtót. Csend telepedett… volna a szobára, ha Paula jobb keze bírt volna magával! Ismét abban a boldog hiszemben, hogy a fiúk alszanak, keze egy orgazmusnyira az ölébe tévedt.

 - Neked nem volt elég mára? - dörmögte Jani, amikor elhalkultak az amúgy is halk sóhajok.

 - Nő! Sosem elég neki semmi! - válaszolt Attila a lány helyett.

 Paula elhajtotta őket a retekbe. Tíz másodperc múlva aludtak.

 A nyár a tanyán még további kellemes kerékpáros, holtágas, szexes, vagy bulis napokkal telt el, és mindannyian azt szerették volna, hogy ez még sokáig így tartson… Persze elkövetkezett a távozás napja. Paula és Jóska számára igen nehéz volt az elválás, de levélben tartották a kapcsolatot, és majd' minden hétvégét együtt töltöttek. Attila és Angi már egyenesen a közös jövőt tervezték, bár abban megállapodtak, hogy mindketten leérettségiznek, munkába állnak, a többit meg majd meglátják. Andrea is elmorzsolt egy könnycseppet Janiért, holott tudta, többé nem fognak találkozni, annak ellenére, hogy a fiú megígérte…

 Június utolsó hetében Jocó a szüleivel, és két húgával a Kiskörei-víztározó (Tisza-tó) mellé ment nyaralni. Igazi kempingezős-sátoros nyaralás volt, az egész család imádta az ilyesmit. Megérkezvén, valahová Abádszalók környékére az első dolguk volt a sátor felállítása, és a ki-bepakolás. Négyszemélyes, két hálófülkés sátor volt, tágas előtérrel, egyik részben a szülők fekhelye, másikban a három gyerek.

 A szomszédos sátorban egy lány lakott a szüleivel, akik csak egy-két órával előbb érkeztek, mint Jocóék. A srác két húga azonnal összebarátkozott vele, és egész nap rajta lógtak. A lányt Glóriának hívták, szokatlan név, de megbarátkozott vele. Vállig érő, szőke, Kleopátra-frizurát viselt, egyidős volt Jocóval, kékséges kék szeme, kellemes-karcsú alakja, nagyon helyes arca, fitos orra, és kedvesen fejlett-kerek mellei voltak, Jocó-tekintet-vonzók. A srác azonnal kiszúrta magának, nagyon tetszett neki a lány, de elfogta a kétség. Dórival az évzáró után jó, ha kétszer találkoztak, kapcsolatuk haldoklott, ráadásul a lány egy hete Ausztriába utazott a rokonsághoz. Jocó komolyan átértékelte érzelmeit. Másnap reggel, egy véletlen találkozás a közeli vegyesboltban hozta meg a végleges döntést. Szóba elegyedett Glóriával, kiderült, hogy nem is olyan messze, tán negyven kilométernyire laknak egymástól, egy kisebb községben. Szinte azonnal szimpatikusak lettek egymásnak, és a nap további részét is együtt töltötték. Jocó bánatára, a húgai aktív részvételével.

 Azért az ő ideje is eljött. Igaz, már húsz perc után, hogy meglátta Glóriát, le akart vele feküdni, de ez csak a hormonok tombolása volt. Két nappal később, mikor már jóformán állandóan kéz a kézben járkáltak mindenfelé, érzelmi alapon kívánta ugyanezt. Sikerült megbeszélnie vele egy randit este fél nyolcra, a stégeknél.

 Fél hétkor már lázasan készülődött, de csak szép csendesen, nehogy feltűnő legyen. A szüleit azonban nem ejtették a fejükre, tudták, mire készül a fiú, de hagyták kibontakozni. Rövidnadrágot és pólót öltött, húgait lekoptatta, és elindult. A stégeknél történő randinak két előnye volt. Egyfelől nem állt fenn a „tesóroham” veszélye, másfelől itt csend volt, nyugalom, romantika. Viszont bosszantóan sokan horgásztak, tíz percbe telt, mire megtalálta a megfelelő helyet. Leült a padra, és a vizet nézte. Időnként felugrott egy-egy hal, néhány béka. A fiú csendben, gondolataiba mélyedve ült, természetesen a lány járt a fejében, így történt, hogy Glória észrevétlenül került Jocó háta mögé. Leült mellé egy „Helló”, meg valami „Nehezentaláltamrád” kíséretében. Tekintetük hosszú percekig a másikét fürkészte, majd jó darabig ismét a vizet, halakat, békákat, környező nádast. Szorosan ültek egymás mellett, a fiú kicsit még hadakozott magban Dóri miatt, aztán Glória kékséges szemeibe tekintve szépen lassan megcsókolta a lányt. Szétváltak ajkaik, és csak mosolyogtak, mondhatni bután, ám rettenetesen szerelmesen. Jocón (és persze a lányon is) oly mértékű izgalom lett úrrá, hogy képtelenség volt leplezni (persze, a lányoknak könnyű!). Farka csőre töltve, a könnyű nadrágon „sátrat” képezve meredezett. Glória természetesen észrevette, a következő, jóval hevesebb, nyelvesebb csókpárbajt már ő kezdeményezte. Kezeik is szerephez jutottak, kezdetben csak egymás viszonylag „semleges” területeit simogatták, ám lassan az erogén zónák felé tendáltak. A lány már a „lényegre tapintva” a kemény dákót dörzsölte nadrágon keresztül, és Jocó tenyere is a formás mellek duzzadt bimbóit simogatta, egyelőre a póló felett. A forró kéjrúd egyre jobban piszkálta Glória fantáziáját, ujjai remegve kotorásztak a nadrág alá, és elővette. Megdöbbent. Nem gondolta volna, hogy Jocónak ekkora, bár fürdőnadrágban már volt alkalma felmérni. Akkor is tetszett, most még jobban. Fenekét arrébb helyezte a padon, és a fiú ölébe hajolt. Kinyújtotta nyelvét, s megnyalta a makkot, melyen az izgalom áttetsző cseppje csillant. Ízlelgette, nyalogatta, ahogy a fagyit szokás, ám édes helyett sós-finomat érzett. Az egész rudat elnyelte, nyelve hegye a makkon, ujjai a farok tövén izgattak, néha megmasszírozta lágyan a ritkás szőrű herezacsit. Jocó átadta magát a nem kellemetlen érzésnek, ám tudatában volt annak is, hogy ez mily végkifejlettel jár. Diszkréten előkotorta azt a pár darab papírzsebkendőt, amit előrelátóan magával hozott, jelezvén a lánynak, hová is mehet a „végtermék”. Glória felpillantott a fiúra, de esze ágában nem volt elengedni a faszt, tövig nyelte újra. Nyelve propellerként pörgött a duzzadt-fényes, lilás „bunkón”, melyből pár pillanat múlva hirtelen, erőteljesen kitört fehére, remegőn az ondó. Glória gyorsan lenyelte, lassú mozdulatokkal az utolsó cseppeket is kipréselte, és tisztára nyalogatva engedte el a lassan ernyedő fütyköst. Most a fiún volt a sor. Eltette a farkát, közelebb húzódott a lányhoz, ölelkeztek, csókjai máris a nyakán cuppantak szolid-halkan, és gyorsan haladt a póló felé. Kezei felhajtották a ruhadarabot, feltárult a két helyes cici, melyek oly tökéletes, gyönyörű formájúak voltak, hogy süttői márványból kellene megformálni! Ajkai az egyik, majd a másik, kemény, sötétrózsaszín bimbóra tapadtak, gyengéden kergette nyelvével, lágyan meg-megharapdálta. Glória testén már bizsergett a kéj, lehunyt szemmel halkan sóhajtozott. Jocó, bár bal keze jóval sutább volt, mégis azzal nyúlt a rövidke szoknya alá, mivel így esett kézre. „Odabenn” forróság honolt, a bugyin átütött a puncinedv. Az apró fehérneműt félrehajtva ujjai csupasz ajkakat tapintottak. Nedves volt, de nagyon, az ujjak felfedezték minden porcikáját, rálelve a csiklóra pajkosan megkergették, olykor pedig mélyen megmártóztak a forró hüvely mélyén. Glória egyre szaporábban kapkodta a levegőt, ajkát apró sikkanások hagyták el, végül egy hosszú nyögés-sóhajjal elélvezett. Jocó lassan kihúzta ujjait a nedves punciból, csókolóztak még egy darabig, a lány megigazította a bugyiját, és egymást átölelve visszaballagtak a kempingbe. Jocó húgai már messziről észrevették őket a növekvő félhomály ellenére, és köréjük csoportosultak.

 - Hol voltatok?

 - A stégeknél - mosolygott Glória.

 - És mi jót csináltatok?

 - Snóbliztunk!

 - Néztük a naplementét, és beszélgettünk… - szakította félbe Jocó csípős válaszát a lány.

 - Nem jössz tollasozni? - kérdezte a kisebbik húg, míg a nagyobbik a bátyját ugratva mutogatott mindenféle szemétkedő nemzetközi jeleket. Családi vonás a patkányság…

 - Már nem, megfürdök, és bevetem magam a sátorba.

 - Ott akarsz megrohadni? - néztek nagyot a kiscsajok.

 - Nem ez volt a tervem, remélem, a bátyátok is átjön kártyázni… esetleg snóblizni! - kacsintott Glória Marcsira, az idősb húgra. Nem kerülte el a figyelmét az iménti nemzetközi jelzés.

 - Nos… izé… persze... megbeszélem az ősökkel!

 - Rendben, akkor én megyek.

 - Oké! - vigyorodott el Jocó, és a sátrukhoz vágtatott. Dereka köré csavart egy törölközőt, tusfürdőt vett magához, és a zuhanyozó helyiség felé indult. Glóriát érte utol, talán nem egészen véletlenül. Egymást átkarolva értek el az épülethez. Teremtett lélek nem járt sehol, Jocó bekukkantott a férfi zuhanyzóba. Odabenn is csend honolt, a fiú máris húzta maga után a lányt. Letették a holmijaikat, és bementek a legtávolabbi zuhanyfülkébe. Megnyitották a csapot, ömlött rájuk a meleg víz, lassan gőzbe borult majdnem az egész helyiség. A fiú megcsodálhatta a lányt a maga meztelen és csodálatos valójában, kellemes cickóit, lapos hasát, és a völgyben sötétszőkéllő, gondosan karbantartott pamacskát. Glória kéksége kék tekintete ismét és újra végigjárta a srác testét, izmosnak mondható mellkasát, széles vállát, hosszasan elidőzött az egyre merevedő vesszőn, az alatta függő zacskón. Hirtelen mozdulattal farkon fogta, szájával pedig Jocó szájára tapadt. A srác köpni-nyelni nem tudott, annyira meglepte a jobb alsó madárfogással kombinált csók. Elkerekedett szemmel meredt a lányra. Glória rámosolygott, miután abbahagyta a meglehetősen egyoldalú csókot. Jocó kihúzta magát, dákója vigyázzba állt, picit meg is mozgatta. A lány megsimogatta, s ujjaival körülfonta a vaskos fütyköst. Keze fel-le mozgott, így vele együtt a bőrke is. Apró bizsergések cikáztak át Jocón, Glória keze bámulatos ügyességgel és gyorsasággal mozgott, ennek megfelelően gyorsan közeledett a csúcs is. Kis idő múlva a kéjesen felnyögő fiú makkjából a fehér sperma a lány kezére-testére lövellt. Glória élvezettel, lassan sajtolta ki a maradék cseppeket a fiúból. A meleg víz lassan lemosta a lány kezéről-testéről a fehér lét, ami csomóba összeállva tovatűnt a lefolyó felé. Jocó leguggolt a lány elé, aki máris terpeszbe állva engedte öléhez. A fiú végigcsókolta az egész pamacskát, a csupasz punciajkakat. Glória a zuhanyfülke falának dőlt, altestét előredomborította, a srác kényelmesen hozzáfért a résnyire nyílt puncihoz. Ujjaival picit még jobban megnyitotta, nyelve táncba kezdett a duzzadó csiklón, körbeszambázott a kicsi- és nagyajkakon, aztán fel-alá csapkodott rajta. Amennyire tudott, nyelve a síkos-nedves barlangocskába is becsúszott, amit Glória különösen díjazott. Nem is kellett sok idő, míg a csúcsra ért, halk nyikkanással kísérve élvezett el. Jocó felállt, ismét "harcra kész", kemény farkát a lány ölének "szegezte", makkja a csiklóhoz simult. Kellemes érzés volt mindkettőjüknek, el is játszott ezzel Jocó egy darabig, majd szépen egy picit lejjebb igazította szerszámát. A szűk, ám engedelmesen táguló, nyirkos punci mélyére tolta. Lassan mozgott, egyrészt, mert cseppet be kellett rogyasztani a térdét ehhez a testhelyzethez, így egy kissé kényelmetlen is volt, másrészt pedig lassan mozogva tovább tart. Ami Glóriát illeti, ez ugyan nem volt helytálló, mert alighogy a fiú beléhatolt, azonnal szétáradt benne a gyönyör, és mozoghatott Jocó bárhogy, a kéj csak egyre erősebb és erősebb lett, míg viszonylag hamar elért a csúcsra. Nagyot élvezett, és mindössze az volt az egyetlen zavaró dolog, hogy alteste előre volt domborítva, ugyanakkor az orgazmus gyönyörteli görcse elhúzta volna a fiú farka elől. Azért ügyes lány volt, megoldotta, és pár pillanat után támadt egy ötlete, melyet azonnal megosztott Jocóval. Nem kellett kétszer mondani. A fiú kivonta farkát, a lány pedig hátat fordított neki. Most a fenekét domborította, punciajkai közé pedig újra besiklott a kőkemény dorong. Jocó a darázsderékba kapaszkodott, mozgása gyors, heves, szinte állati volt, mindazonáltal hatásos. Glória alig-alig csillapodott gyönyörhullámai újra felerősödtek, és csak azért nem nyögdécselt hangosan, nehogy kihallatsszon. Jocó is már egyre nehezebben tudta késleltetni az élvezetét, ám szerencséjére a lány megelőzte. Pillanatnyival később a srác kihúzta vesszejét a kéjremegő vaginából, és a formás popsi finom gömbjeire lövellte magját halk nyögésekkel kísérve. Néhány percig hátulról ölelve csókolta a lányt, majd a szappanért nyúlt, és teljes körű tisztítási szolgáltatást végzett Glórián. Újdonsült barátnője sem maradt adósa, ő is megmosta a hapsit. Kezeik olykor összegabalyodtak a nagy igyekezetben, továbbá több időt töltöttek el az intim tájakon, aztán Glória megálljt parancsolt, hivatkozva az idő múlására. Elzárták a vizet, megtörölköztek, Jocó az ajtóból szétnézett, tiszta-e a levegő. Tiszta volt, kiosontak, és kéz a kézben slattyogtak vissza a sátrakhoz. Mindenki ment a sajátjába.

 - Hol voltál eddig? És mi ez az illat? - kérdezte Dia (a kisebbik tesó) Jocót.

 - Fürödtem - vett fel egy alsónadrágot a bátyja.

 - Szerintem nem egyedül…

 Jocó felvonta a szemöldökét.

 - Olyan finom illatod van! Kár, hogy női! - vigyorgott a tizenkét évesen igen fejlett, jól kikupált kisebbik húg. - Szerintem összekevertétek a szappanokat!

 - Na ja! - morgott Jocó. Nincs mese, lebukott.

 - Jó, jó, közöm nincs hozzá, csak ha ezt Dóri megtudja… - zsarolt Diána.

 - Ide figyelj, Dius! Egy: tényleg nincs hozzá közöd! Kettő: Dóri és énköztem már vége. Nincs! Szakítottunk!

 - Oké, oké! - mosolyodott el Dia. - Egyébként szerintem Glória sokkal helyesebb lány! Én nagyon bírom!

 - Végre valami, amiben egyetértünk! - azzal Jocó kiment.

 „Bekopogott” Glóriáék sátrának „ajtaján”, a lány egy aprócska köntösben beengedte. A szülők épp Jocó szüleivel készültek elmenni egy sörözőbe, üdvözölték kedvesen a fiút, és leléptek. Kisvártatva megjelent Marcsi és Dia.

 - Anyuék átküldtek minket, hogy ne érezzétek olyan jól magatokat! - köszönt a tizennégy éves Marcsi.

 - Azt mondták, hogy a szüleiddel mennek bulizni - tette hozzá Dia.

 - Akkor nincs mese, itt alusztok! - csapta össze tenyerét a házigazda.

 - Jó, de előtte tollasozhatánk! - örvendezett Dia.

 - Túrót! Már sötétedik, és ha jól látom, ti még nem fürödtetek! - törte le a lelkesedést Glória. A két lány lába igen retkes volt, és többi testrészük sem volt tisztább.

 - Bezzeg Jocónak milyen finom illata van! - szaglászott a levegőbe Marcsi, és ugrott el a lendülő maflás elől. Dia, rutinosabb lévén eleve távolabb állt, és mérges volt a nővérére, mert ezt a poént ő akarta elsütni. Így jár, akinek jár a szája. Glória pedig hajthatatlan volt, elpályáztak a fürdőbe.

 - Észrevették, hogy a te szappanodat használtuk! - magyarázkodott Jocó.

 - Annyi baj legyen! - legyintett a lány. - Szerintem már mindenki rég rájött.

 Marcsi és Diána, a meleg estére való tekintettel nem vitték túlzásba az öltözködést, egy póló volt minden öltözékük. Ezzel pusztán az volt a baj, hogy leültek snapszerozni. A három csajszi törökülésben, Jocó pedig egy lámpát akasztott a sátor merevítőjére. Soha nem játszott még ilyen rosszul. A kevés ruha sem takart semmit, a fiú elmondta magát mindenféle vérfertőző baromnak, de nehezen tudott a lapjárásra koncentrálni a lányok láttán. Sok-sok vesztett parti, és két szőrös bunkó után az órájára nézett.

 - Tíz óra elmúlt, csajok, jó éjt! - szólt az ifjabbakhoz.

 - Ne mán! Nyaralunk! - nyarvogott Dia.

 - Mi van? Savanya a szőlő? Nem ment a játék, és most bosszút állsz? - támadott Marcsi.

 - Ki szerencsés a kártyában, szerencsétlen a szerelemben - mosolygott Glória, - és ez fordítva is igaz!

 - Szerencsétlen ez mindenhogy! - legyintett Dia. - Gyere, Marcsi, menjünk héderelni!

 Marcsi még incselkedve nyelvet öltött, és bement húga után a hálófülkébe Jocó és Glória magukra maradtak, még egy darabig hallották, ahogy a csajok dohogva sutyorognak, aztán lassan elcsendesedtek. A fiú és a lány még maradtak. Elpakolták a kártyát, lekapcsolták az elemlámpát, és a növekvő sötétségben beszélgettek. Kiderült, hogy Glóriának van egy bátyja, aki egy büfében dolgozott, ám mivel szezon van, nem tudott szabadságra jönni, így távol maradt a családi nyaralástól. Fény derült arra is, hogy a lány épp egy kapcsolaton lett túl, mikor eljöttek nyaralni. Viszonylag sokáig tartott, több mint egy évig, de ahogy megkezdődött a szünidő, a srác úgy eltűnt, hogy utána már csak akkor találkoztak, mikor újra megjelenve közölte, vége, különben is elköltöznek. Glória egy napig sírdogált utána, aztán úgy gondolta, kár itatnia az egereket. Jocó teljes mértékben elfeledtette vele Ferit. Erre csókolóztak egy sort. Most a fiún volt a sor. Elmesélte, hol laknak, milyen suliba jár, szóba hozta vele együtt nem túl szentéletű barátait, és hogy mi mindent csináltak eddig. Egyetlen szőrszálat sem hagyott ki.

 - Nem semmi egy pasas vagy, hallod! - nézett elismerően a lány.

 - Gondoltam, jobb, ha tudod, kivel jársz.

 - Egyre jobb! - oldotta meg Glória a köntös pántját. - Örülök, és büszke vagyok, hogy találtam egy nekem való pasit!

 Erre ismételten csókolóztak, immár két sort. Jocónak melege lett, levette hát a ruháját, és Glória is ledobta a köntöst. Egymással szemben, szerelmesen álltak a majdnem teljes sötétségben, csak a körvonalaik látszottak. Jocó már azon törte a fejét, szorosabban is ölelkezhetnének, mikor mozgolódás hallatszott a húgai felől. Marcsi kócos, álmos feje jelent meg.

 - Csak nem rosszalkodni készültök? - kérdezte motyogva.

 - Miért, te? - kérdezett vissza Jocó.

 - Nem olyan rossz az… - mondta Glória.

 - Ja. Egyébként csak pislantani megyek.

 - Így? - mutatott bátyja Marcsi egy szál pólójára.

 - Így! - vont vállat a lány. - Mellesleg ennél kisebb nekem sem kéne! - mutatott Jocó merev szerszámára, azzal otthagyta a hüledező párt.

 Marcsi visszaérkezte után ők is nyugovóra tértek. Nem ébredtek fel arra sem, mikor hajnalban a megérkező szülők létszámellenőrzésre bekukkantottak hozzájuk. Jót mulattak magukban a fiatalokon, pár gondolat erejéig elnosztalgiáztak, és a másik sátorban ők is aludni mentek. A nyaralás többi napjára már így is maradtak, a gyerekek az egyik, a szülők a másik sátorban. A srácoknak fogalmuk sem volt arról, hogy a szüleik milyen mértékben barátkoztak össze, a hazaút java részén Jocó és Glória egymás mellett ült az autóban, ám a búcsú, bizony eljött. Címet cseréltek, megbeszélték, mikor találkoznak legközelebb, és elváltak…

Hatodik fejezet
(Avagy a strandon nemcsak a víz nedves!)

 Az osztálykirándulás elmúlt, ám az emlékek nem halványulnak soha. Június volt, pokoli hőség. A csapat kiöltözve, frissen, üdén igyekezett a suliba, az évzáró ünnepélyre. Megkapták a bizonyítványokat, és mindenki mehetett a dolgára.

 - Azért még találkozunk, ugye? – kérdezte Kriszta Dugótól.

 - Hát persze! Ha máskor nem, akkor az évnyitón!

 - Laci! Ne legyél már ilyen tapló! – fátyolosodott be Kriszta gyönyörű barna szeme.

 - Jól van, ne mérgelődj! Persze, hogy találkozunk! Majd felhívlak, vagy átkukkantok hozzád… - köszönt el Dugó, és egy cuppanó csókot váltottak.

 - Hiányozni fogsz!

 - Te is nekem! Délután mit csinálsz?

 - Idióta! Én itt aggódom, hogy látlak-e még… - nevetett fel Kriszta Dugót mellbe bokszolva.

 - Naaa! Csak vicceltem! A világ legjobb nőjét nem látni csak egy órára is! Egyébként csak a strandra akartalak kihívni délután – ölelte át Dugó a lányt.

 - Persze. Gábor is jön?

 - Jöjjön?

 - Hogyne! Van egy meglepetésem a számára. Na, szia!

 - Szia.

 Dugó előbb ért haza, mint az öccse, leadta a bizonyítványát Nagyinak, aki hozzáfűzött egy-két kommentárt, majd visszatért konyhai teendőihez. A srác a zuhany alá vetődött, épp szappanozta magát, mikor befutott Gabesz. Az ő könyvecskéjéhez is volt Nagyinak néhány megjegyzése, és eltűnt mosogatni. Gábor is levetkőzött, türelmetlenül topogva várta bátyját, aki ráérősen pucolta félmerev farkát.

 - Legalább ne ide vernéd! – jegyezte meg az öcs.

 - Csak az emlékek a kirándulásról…

 - Már megint a nők!

 - Ja, de helytállt keményen, pedig elkapott az osztályfőnök, meg a biosztanár is!

 - Na neee! – cseréltek közben helyet a fiúk. – Csak nem a Felföldi Katit, meg a Nagy Esztert?

 - De bizony! De kussolj róla, oké?

 - Rendben! – sóhajtott Gábor. – Azért irigyellek, te szemét! Ilyen jó tanárokkal kibírható a kirándulás!

 - Nem is a Szabóné volt velünk! – vigyorgott Dugó, azzal kiment.

 Gábor arra kukkantott be Dugóhoz, hogy annak szőrös feneke látszik ki a fehérneműs fiókból.

 - Vazelinért kiált a látvány! – rikkantotta.

 - Buzi! Fürdőgatyát keresek, és jobb, ha te is azt teszed, megyünk a strandra!

 Öt perc múlva biciklin ültek, és tekertek a városka határába pár évvel ezelőtt épült strand felé. Negyedóra, húsz perc elteltével ki is értek. A tárolóban lelakatolták a kerékpárokat, kifizették a belépti díjat, átöltöztek, és egy szimpatikus helyen lecuccoltak. Dugónak annyi esze nem volt, hogy megbeszélje Krisztával, hol találkozzanak, így csak járt a szeme a lányt keresve. Azért persze nem hagyta ki az úszást, és az ugrálást a startkőről, egy ilyen ugrás előtt fedezte fel a barátnőjét a medence szélénél. Hangosan üdvözölte, majd hosszas készülődés után ugrott egy kecses hasast. Mikor már tudott mozogni a fájdalomtól, odatempózott Krisztához, akinek időközben társa is lett, egy nagyon szőke, gyönyörű lány személyében.

 - Ő Juli, az unokatesóm, ő pedig Laci, a pasim, de mindenki csak Dugónak hívja – mutatta be Kriszta a szőke lányt. – Gabesz?

 - Ha még nem fulladt bele, itt úszkálhat valahol…

 - Á, ott van! GÁBOR! – intett neki Kriszta, és halkan hozzátette – Itt a meglepetésed!

 - Na, kíváncsi leszek! – ült ki Dugó a medence szélére.

 - Helló! – prüszkölt Gabesz a barátaihoz érve.

 A lányok viszonozták köszönését, Kriszta bemutatta Julit, és elégedetten vette észre rajtuk az azonnali vonzalmat. Beszélgetésükből kiderült, hogy Juli Debrecenben lakik az anyjával, és a nyarak java részét Krisztával szokta tölteni. Aznap délelőtt érkezett, míg unokatesója évzárón volt. Korban mindössze két hónappal volt fiatalabb Krisztánál, arcra, alkatra nagyon hasonlít hozzá, előfordult, hogy testvéreknek nézték őket. Hosszú, hullámos, szőke haja, és azúrkék szeme volt a legszembetűnőbb eltérés.

 - Hová pakoltatok le? – kérdezte Kriszta, és mikor Dugó megmutatta, azt indítványozta. – Mellénk cuccolhatnátok! – és a másik irányba, majdnem a kerítés mellé intett.

 - Rendben van, gyere öcsi! – bökte oldalba Dugó Gabeszt.

 - Elbírsz két törölközőt, meg két hátizsákot, nem?

 - Hagyd, Dugó, majd megyek én, őket meg hagyjuk, hadd ismerkedjenek! – ölelte át Dugót Kriszta.

 Gábor és Juli a medence szélére ülve beszélgetett.

 - Neked mikor volt vége a sulinak?

 - Tegnap délelőtt, délután csomagoltam, a hajnali vonattal pedig jöttem.

 - Szüleid?

 - Anyu majd júliusban jön szabadságra… apu soha… meghalt autóbalesetben hat éve…

 - Ne haragudj, nem tudtam!

 - Nincs semmi gond, ha akarod, majd bemutatlak anyunak, ha jön.

 - Kicsit problémás lesz a júliusunk, a mi szüleink Algériában dolgoznak, és az egész hónapot ott töltjük náluk.

 - Hát akkor majd bemutatlak, amikor tudlak!

 Beszélgetésüket egy ugró alak szakította meg, aki magzati pozíciót felvéve csobbant közvetlen mellettük a vízbe. Betakarta őket, mint Moszkvát a hó.

 - Barom! – üvöltött Gábor a bátyja vigyorgó képébe, majd megpróbálta a vízbe veszejteni. Öt perces küzdelem után kiegyeztek egy döntetlenben, és kimentek napozni. Gábor előzékenyen nyújtotta a karját Julinak, aki mosolyogva kapaszkodott belé. A fiú nagyon örült magának.

 A pléden mindenki elnyúlt, a kényelmesnek megítélt testhelyzetet felvéve átadta magát a napsütésnek. Gabesz egy meglehetősen viseletes szalmakalapot bogarászott elő a hátizsákjából, az arcába csapta, és beájult. Juli a könyökére támaszkodva nézegette még egy darabig, határozottan tetszett neki a fickó, minden paraméterét helyénvalónak találta, majd hanyattfekve ő is a napnak adta testét. Kriszta mellette hevert, csukott szemmel. Dugó nem szeretett napozni, könyökére támaszkodva, oldalán fekve nézte, mi zajlik a környékükön. Tekintete Julira tévedt, formás lábain, combjain át az ölén feszülő bikinialsó domborulatára, tovább a lapos hasán, kerek csípőjén át a bikinifelső háromszögére, melyet a kerek mellek, fázós-kemény bimbók feszítettek, végül a finom nyak ívére, Krisztáéhoz hasonló, helyes arcára. Szemei most a barátnője testét térképezték fel, nem hagyva ki a legapróbb szúnyogcsípést sem, ám különös tekintettel a fekete fürdőruha-háromszögekre. Karolina és Jutka is eszébe jutott, mint ahogy az osztálykirándulás mozgalmas éjszakái is. Nem vette észre, hogy Kriszta figyeli.

 - Már megint áll a farkad? – súgta halkan.

 - Csak emlékezem… - fordult hasra Dugó.

 - És mire?

 - Minden jóra, mint láthattad.

 - Az elsőre is?

 - Arra is – mászott bele a „csőbe” Dugó.

 - Elmesélnéd? – már nem volt visszaút, a srác vett egy mély levegőt, és elmondta. Meglepte, hogy Kriszta nem sértődött meg, hiszen már tulajdonképpen „jártak”, mikor a srác Karolinával „alapozott”.

 - Legalább tanított neked valamit! – vont vállat a lány, ő is tudta, mivel foglalkozik Karolina. – Gondolom, rájöttél, én sem voltam már szűz…

 - Nem kérdeztem semmit – vont vállat a fiú.

 - Nem baj, én mondom, mert te is elmondtad. Juli volt… Nagyon jó unokatesók vagyunk, néha túlságosan is. Pár éve rám nyitott, amikor nem kellett volna, és hát… Tulajdonképp nem volt rossz, azóta nem csinálunk belőle lelkiismereti problémát, és nem is reklámozzuk.

 - Ez nem gyenge, kicsim! – nézett rá elismerően Dugó.

 - Viszont, ha nem haragszol, meséltem neki rólatok, főleg Gabeszról…

 - Szerintem nem lesz gond közöttük, jó fej lány, bírni fogják egymást!

 Lassan csak elszundítottak ők is, ám Dugó nemsokára felébredt. Az órájára pillantott, és felkeltette az öccsét.

 - Tudod, hány óra van?

 - Nem nagyon izgat – pislogott álmosan Gábor.

 - Fél hét!

 - Nyolcig nyitva…

 - Marha! Kéne még csobbanni egyet!

 - Akkor ébreszd a csajokat is!

 - Pszt! Ne siesd el! Gyere! – vigyorgott Dugó, és óvatosan felállt. Úsztak néhány hosszt a medencében, míg a lányok hédereltek, aztán odafutottak hozzájuk. Egyszerre rázták meg a fejüket fölöttük. Pillanatok alatt talpon volt a két lány. Ijedtségük játékos dühvé váltott, végigkergették a strandon a két pernahajdert. A kergetőzés a medence hűs vizében ért véget, úszkáltak, ugráltak, mint négy pajkos delfin. Záróra előtt nem sokkal cihelődtek haza.

 - Mivel jöttetek? – érdeklődött Gábor.

 - Bringával. Ti?

 - Mi is – értek a kerékpártárolóban már csak négyen árválkodó szerkezetekhez. Levették a lakatokat, tettek néhány elismerő megjegyzést a másik gépére, és nyeregbe pattantak. Dugó és Kriszta haladt elöl, Gábor és Juli mögöttük. Beszélgettek erről-arról, mialatt taposták azt a pár kilométert hazafelé.

 - Dugó, miért szívattál az évzárón? – érdeklődött Kriszta negédesen.

 - Nemtom, jólesett…

 - Igeeen? – virult kacéran Kriszta, belekapaszkodott a fékbe (Juli kis híján belerohant, sebaj), és leszállt.

 - Igen! – ért fültől fülig Dugó mosolya, és ő is leszállt. Gábor idejében félrerántotta a kormányt.

 - Akkor ezt most lejátsszuk! – ölelte és csókolt a lány, gyors terepszemlét tartott, majd vonta maga után a ligetbe. Dugó esküdni mert volna, hogy a lány ismeri a terepet, olyan határozottan ment.

 - Hova mentek? – kiáltott utánuk Gábor.

 - Gyertek ti is, majd megtudjátok! – mosolygott vissza Kriszta.

 Gábor összenézett Julival. A lány vállat vont, és a többiek után eredtek. Egy tisztáson érték utol őket, amit szinte minden oldalról sűrű bozót vett körül. Dugó már leterítette a törölközőt, mindketten rajta feküdtek, heveny csókcsatába bonyolódtak. Kriszta bikinifelsőjének pántja kioldódott, a „tettes” kiléte mindmáig bizonytalan, Dugó fürdőgatyájából pedig előmeredt álló dákója. A fekete bikinibugyi is lekeveredett a lányról, a vad csókolózástól azonnal benedvesedett, enyhén szőrös puncijának ajkai közé könnyedén csúszott be az eres, kemény fasz, ami heves mozgásba lendült.

 Gábor és Juli lassan letámasztotta a bicikliket, és tanácstalanul nézték hol a szerelmi, ám gyönyörteli cívódásban elmerült párt, hol pedig egymást. Az első pillantások ott, a medence partján is arról árulkodtak, szimpátia és vonzalom alakulhat ki közöttük, a további, alaposabb tekintetek csak erősítették ezt az érzést. A látvány felizgatta őket, egyedül az volt a zavaró, hogy néhány órás volt az ismeretségük. Egyikük sem volt szent, és nem is voltak fából, letelepedtek hát egy másik törölközőre. Hosszasan néztek egymás kék és barna szemébe, lassan közeledtek ajkaik, végül mohó-forró csókba forrtak össze. Kezeiknek sem parancsoltak álljt, szépen lassan oldódott a királykék fürdőruha melltartója, vált láthatóvá a két kerekded, hersegő húsú cici, hegyükön sötétrózsaszín, kemény bimbó. Legöndörödött lassan a királykék bugyogó is, miként a fürdőnadrág, Gábor lélegzete pedig ki-kihagyott. Nagyon szőke, ritkás szőrzet (pedig Juli nem volt albínó, csak nagyon-nagyon szőke), rózsaszín kagylócskák, pici, piros pecek, nedvesen csillogó rés. Juli térdét felhúzva, nyitott combokkal mosolygott rá. Gábor (farkával egyetemben) áhítattal meredt rá, majd felocsúdva hasra vágta magát a pléden, és lelkes nyalásba kezdett. Nem hagyta ki a csodaszép punci egyetlen milliméterét sem, bár legtöbbet a csiklón ugrált a nyelve. Juli roppant halkan, majdhogynem fegyelmezetten viselkedett, mindössze szaporán kapkodta a levegőt, és csak egy hosszú, kéjes sóhaj, apró rándulás jelezte a csúcsot. Vaginája még bizsergett, vibrált, mikor a srác bevezette teljes hosszában a farkát. Juliban újra szétáradt a kéj, nedves, forró „barlangjában” keményen dolgozott Gábor szerszáma. Addig legalábbis, míg el nem jött számára is a bizsergő, feszítő érzés, felfelé a gerince mentén. Kivette farkát, és hatalmas ondóeső fakadt ki belőle, makkjából jókora adag préselődött ki, diszkrét placcsanással terült szét a füvön.

 Dugó és Kriszta keféltek, mint a gép. Kriszta szőrzete csapzott volt, a lány nyöszörgött (volt a fiúban valami állatias vadság, de nagyon jólesett). Az enyhén szőrös punciban csak járt a srác dorongja. Kezeikkel egymást simogatták, bizsergették. Dugó ajkával Kriszta ajkára tapadt, csókolóztak, nyelvük pajkos hevességgel kergetőzött. A lány váratlanul, finoman ráharapott a fiú nyelvére, és csak akkor engedte el, amikor elélvezett. Pillanatokkal később a srác kivette dákóját, és a csiklóra szorítva makkját lespriccelte a lány hasát.

 Juli átpillantott unokatesójára. Látta már őt sokféle helyzetben, de ilyen szituban még sosem voltak. Izgatta a látvány.

 - Ezek után elnézem neked, hogy szívattál délelőtt! – mosolygott Kriszta Dugóra, és letörölte magáról a spermát. Lassacskán rendbe szedték magukat, felpattantak a bringákra, és elindultak. Dugóék elkísérték hazáig a lányokat, ám saját otthonuk még nem vonzotta őket. A játszótérre mentek, ahol barátaikat sejtették.

 - Hogy telt az első szünidei délután? – igazolódott sejtésük Jani képében, a hintában ülve.

 - Nem unatkoztunk! – vigyorgott Dugó.

 - Én igen… - rúgott arrébb Jocó egy kavicsot. – Még Dóri sem nézett át.

 - Nekünk jól telt! – gúnyolódott Gabesz.

 - Na, ne mooondd!

 - Há’ még ilyeeent! – hülyéskedett a másik két barát.

 - Hülyék vagytok mind! – húzta fel az orrát Dugó.

 - Bátyádnak mi baja? – kérdezte Jocó Gábort.

 - Semmi. Végigúszta vagy tizenötször a medencét a strandon, utána meg Kriszta dolgoztatta meg.

 - Mit nem mondasz! Nekünk meg maradt ez! – mutatta a markát Jani.

 - Ráadásul vele volt az unokatesója is.

 - Fiú, lány, tárgy?

 - Gyönyörű csaj! Szőke, karcsú, formás! Majdnem hófehér punciszőrrel! – áradozott Gábor.

 - Megdugtad?

 - Nem, ba*meg, snapszeroztunk! – lökte ki Gabesz a hintából Janit. Ez persze nem maradt megtorlatlanul…

 Este fél tízig kergetőztek és ugratták egymást, és lassan hazaszállingóztak.

 Kezdődött a nyár…

 Ötödik fejezet

(Avagy: osztályfőnöki különóra)

 Több, mint két hét telt el a Dugónál tartott „összejövetel” óta. A fiatalok közt dúlt a szerelem, és tomboltak a hormonok. Egyedül Gabesz maradt pár nélkül. A büfében összefutott ugyan egy lánnyal, akit eddig még nem látott, próbálkozott nála, sikertelenül.

 Május közepe-vége volt, repkedtek az érettségik, a különböző iskolai rendezvények, kirándulások. A 3B osztály a Mecsekbe ment egy háromnapos kirándulásra. Külön autóbuszt béreltek, nem voltak menetrendhez kötve, nem kellett másokhoz alkalmazkodni, oda mentek, és azt csinálták, amit akartak. Két kísérő ment a srácokkal, Kati, az osztályfőnök, és Eszter (néni), a földrajz-biológia tanárnő. Utóbbi nagyon friss diplomával került az iskolához, huszonhat éves volt, vörös hajú, kék szemű, bájos, nagyon kicsit szeplős arcú, hibátlan alakú, és jó tanár is, a gyerekek nagyon kedvelték.

 A sofőr mogorva, tagbaszakadt fickó volt, aki nem beszélt senkivel, és csak az érdekelte, hogy esténként leguríthasson néhány üveg sört.

 A hat jóbarát a busz végében elhelyezkedve éppen az esti programot beszélte meg.

 - Este jöttök, ugye? - kérdezte Dóri.

 - Sajnos nem koedukált faházak lesznek, úgyhogy kénytelenek leszünk átosonni… - mondta Jani.

 - Ráadásul négyszemélyesek a házikók, és valaki biztos, hogy jönni fog negyediknek - tette hozzá Kriszta.

 - És ki lehetne a negyedik? - érdeklődött Szandra.

 - Gabesz lehetett volna… - felelte Dugó.

 - Csakhogy ő most a saját osztályával kirándul - nézett rá Kriszta. - Hozzánk jöhetne Linda, ha jól tudom, eléggé összemelegedett Tomival…

 - Ezt meg honnét tudod? - csodálkozott Jani.

 - Ha tudnátok, hogy nemcsak pisilni járunk a lányvécébe! - mosolygott a lány.

 - A következő feladat: megkérni őket, csatlakozzanak hozzánk, mielőtt még máshová ígérkeznének! - rikkantotta Jocó.

 - Ez az, drága barátom, menj, és beszélj velük! - csapta hátba Dugó. Jocó mosolya már nem volt őszinte.

 Tomi és Linda természetesen örömmel társult be hozzájuk, pedig nem is sejtették az éjszakai programot.

 Egy óra múlva a tábor parkolójában állt a busz. A fiatalok egymást lökdösve szedegették ki a motyóikat, és állták körbe Kati „nénit”. Akik ügyesek és gyorsak voltak, választhattak a faházak közül. Csapatunk fiú- és lánytagjai két, egymás melletti, a központtól távolabbi vityillót választott. Behurcolkodtak, kipakoltak, és kipihenték az út fáradalmait. Az étkezdében megvacsoráztak, utána az osztály egy része a kemping focipályáján vezette le maradék energiáját, páran sétáltak egyet a környéken, a csapat pedig visszahúzódott a faházak mélyére. Lezuhanyoztak, és semmittevéssel múlatták az időt, egyedül Jani tűnt el valahová.

 - Gyertek segíteni, fiúk! - robbant be félóra múlva. Egy emberként ugrottak a barátai, és követték őt a büféhez. Nyolc üveg kóla, kettő tonik, kettő gin, és egy üvegecske vodka elszállításáról kellett gondoskodniuk. Jocó, Dugó és Tomi csak lesett.

 - Ez mind szép, és jó, de miből fizetted? - kérdezte Tomi.

 - Hát, a faterom nyomott a zsebembe egy kevéske lóvét… - vont vállat Jani.

 - Nem semmi az öreg! - jegyezte meg Dugó.

 - Ja, tök jó fej!

 - Tomi, ne oda, hanem a szomszédba! - szólt Jocó, a fiú nem értette, miért, de korrigált. Bevitték az italokat a lányokhoz, és elillantak.

 Kilenc óra. Az 5-ös faház lakói pólóban, rövidnadrágban lopakodtak át a 6-os faházba. A nap már lemenőben volt, szürkült erősen, a négy alak szinte észrevehetetlen volt. A kopogtatásra Kriszta nyitott ajtót. A négy fiú beosont. Bent egy kis lámpa világított csak az asztalkán, erős félhomály uralkodott a fénykörön kívül. A lányok az asztalka körül ültek, meglátva a fiúkat felugrottak, mindenki a maga párját ölelgette, csókolgatta, és innivalóval kínálták őket. Leültek a srácok, a csajok az ölükbe, iddogáltak, beszélgettek, cirógatták egymást. Tomi és Linda ugyan nem értette, miért csücsülnek a félhomályban, illetve miért akadozik egyre jobban a beszélgetés. Jani már egyre csak Szandival smárol, keze a lány pólója alatt matat. Jocó ölében Dóri ül, lovaglópózban, a póló felhúzva, a fiú arca a két hatalmas cici között. Dugó is csak azért hagyta abba az enyelgést Krisztával, mert a lány felállt a srác öléből, és a szobaajtóhoz ment.

 - Szerintem itt kényelmesebb! - és kitárta az ajtót. Győzött a kíváncsiság, a másik három pár is mellé szállingózott, hogy benézzen a helyiségbe. A szoba ki volt bélelve párnákkal, paplanokkal, lepedőkkel, a két ágy a szoba két oldalán. Az ágyak végénél két kis éjjeliszekrény, rajtuk egy-egy olvasólámpa, melyek a hangulatos fényről gondoskodtak. Boldogan léptek be, a sort Dugó és Kriszta zárta, utóbbi becsukta maguk mögött az ajtót.

 Tomi és Linda már erősen gyanakodott egy órával ezelőtt is, hogy mi lesz az éjszakai program. Mindketten vegyes érzelmekkel fogadták a dolgot. Együtt jártak már egy ideje, de a testi együttlétig még nem teljesedett ki a kapcsolatuk. Örültek a „lehetőségnek”, de picit tartottak tőle. Látván, hogy a többiek úgy vetik le a gátlásaikat, mint a ruháikat, Linda is lehúzta a pólóját. Barnás szőke haja a válláig ért, termete inkább alacsony, nem vékony, de nem is telt. Zöld szemét hosszú pillák keretezték, apró orra picit lefelé hajlott (nem is tetszett a lánynak), mellei formás-gyönyörűen teltek, ágyéka pedig finom, barna pihével benőtt. Tomi egy teljesen átlagos, barna hajú, barna szemű, nem feltűnően jóképű, ám nem is „egy fokkal szebb, mint az ördög”. Valamivel magasabb volt barátnőjénél, vékony, szolidan izmos alkatú srác volt. Ő is megszabadult a ruháitól, és szorosan átölelte a lányt. Csókolózásba forrtak össze, és pillanatok múlva elfeledték meztelenségüket, csakúgy, mint a másik három párt, akik hasonlóképpen tettek. A fiú tenyere óvatosan a kemény, hersegő húsú cicikre simult, és a lánynak sem volt ellenvetése, sőt, ő pedig egyből a merev, enyhén felfelé ívelő dákót markolta meg. Annyira várták már ezt a pillanatot, bár a helyzet ugyan nem volt a megszokott-magányos, mint az első alkalmakkor lenni szokott, már nem foglalkoztak vele. Linda (eredetileg Melinda, de mindenki így hívta) ujjai lassú mozdulatokkal izgatták Tomi farkát, majd hosszú idő után abbahagyták a csókolózást, és a fiú öléhez hajolt, hogy jobban szem- és szájügyre vegye, mi is van ott. Mivel álló helyzetben voltak, a lány letérdelt, felhúzta a fitymát, a félhomályban gyönyörködött egy keveset a fényes-vörös makk látványában, és nagyon óvatosan megnyalintotta. Egy cseppnyi folyadékot, sós-áttetszőt ízlelt. Nagyon felizgult már a fiú, a nyelvcsapástól finom remegés szaladt át rajta farkától a füléig. Linda nyelve körülsiklott az egész makkon, elnézegette annak nyálas-fényét, végül ajkai közé vette az egész szerszámot. Szopogatni kezdte, ujjaival ügyesen mozgatta a bőrét, nyelve pedig simogatta a „kalapka” alsó, igen érzékeny részét. Tomi egyre jobban feszengett, vádlija meg-megfeszült, halk nyögéseket hallatott. Nem számított rá, hogy ennyire gyorsan csúcsra fog érni, ám farka alig érezhetően megrándult, és máris lövellt ki belőle az ondó, több, nem kicsi lökésre. Tomi egy pillanat alatt leizzadt a gyönyörtől, Linda egy pillanat alatt lenyelte a jókora adagot, és elengedte a lassan zsugorodó faszt. A lány felmosolygott a fiúra, hanyattfeküdt, széttárta combjait, megnyílt a barna pihés, nedvektől csillogó punci. Tomi egy cseppet elbízta magát, máris be akarta dugni fütyijét, de az még nem volt elég kemény a művelethez. Odahajolt a pihés, rózsaszín nagyajkakhoz, és rálehelt egy csókot, nyelve hegyével a szőrszálakat, a nagyajkakat, a rózsás kicsinykéket, végül a csiklót cirógatta végig. Körbe-körbe nyalta a pinát, nem hagyva ki egyetlen milliméterét sem, olykor a forró hüvelybe nyúlva megkóstolta az átlátszó-finom „harmatot”. Lindát egyre gyorsabb hullámokban lepte el a kéj, ajkát apró, ám egyre elnyújtottabb sóhajok, nyögések hagyták el. Tomi rendületlenül nyalta a pihe-puha puncit, a duzzadt-kemény csiklót, mígnem a lány kissé megrándulva el nem élvezett. Tomi abbahagyta, és a lány fölé kúszott. Kis vesződség árán a hüvelybe igazította ismét kőkeményen meredező dákóját. Olyan óvatos volt, amennyire csak tudott, de így is némi fájdalmat látott a lány arcán.

 - Fáj? - kérdezte aggódva.

 - Nem annyira, csak egy pillanat, és rendben leszek… - nyögte Linda.

 - Csak nem az első?

 - Veled. Egyvalaki megelőzött tavaly, de azóta semmi… - nyögte el a mondat végét a lány.

 Tomi nagyon lassan tövig nyomta farkát a nedves-szűk vaginába, és még arra is fordított energiát, hogy szemügyre vegye a puncit ebben a helyzetben. Határozottan tetszett neki. Megmozdult, majdnem teljesen kihúzta szerszámát, majd ismét tövig tolta. Linda arcán már az élvezet és a gyönyör kifejezése ült. Csiklója minden „végállásnál” megnyomódott, ahogy a fiút tempója felgyorsult, egyre szaporábban kapkodta a levegőt, nyögdécselt, és bizony ahogy közeledett a csúcspontra, fel-felsikkantott. Hirtelen és gyorsan csapott át rajta a kéjhullám, megszorította hüvelye Tomi farkát, és felsikkantott az orgazmus közepette. A másik három pár csak rosszalló tekintettel nézte, de nem szóltak. Tomi, ahogy csitult a lány gyönyöre, folytatta dorongja mozgatását, néha teljesen kihúzta a vérbő-piros „barlangból”, hogy aztán ismét teljesen benyomja. Linda megint csak nyögdécselt, hiába élvezett el pár pillanattal korábban, újabb orgazmus felé közelített. Néhány perc elegendő is volt, számára, nyögéseiből ismét egyre hangosodó sikolyok lettek, második alkalommal is hangot adott gyönyörének. Jani már résen volt, tenyerét az élvező-sikoltó lány szájára tapasztotta. Egy kis hangfoszlány így is kilibbent a nyitott ablakon, és végiglengett a tábor fölött. Tomi is ekkor érezte elkövetkezettnek az időt, kihúzta dákóját, és egy adagot ráspriccelt Linda hasára. A lány is elcsitult, és rámosolygott a többiekre.

 - Kissé elengedted magad! - feddte meg tréfásan Jani. - Egy szád van, azt is én fogjam be?

 - Bocsánat, de Tomi egyszerűen fantasztikus! - védekezett Linda.

 - Ó, igen, persze! - vigyorogtak a pasik.

 - Jaj, hagyjátok már szegényt! - szólt rájuk Kriszta.

 Hirtelen csend lett. A külső ajtót ugyanis kinyitotta valaki, és a szobaajtóhoz közelített. Kriszta gyilkos pillantás lövellt Dugó felé, aki a bejárati ajtót (már megint) nyitva felejtette. A lámpát viszont azonnal eloltotta, és csukafejessel az ajtó mögé vetődött a többi fiúval együtt. Meleg helyzet volt, főleg egymás hegyén-hátán a négy meztelen srác. Zseblámpa fénye cikázott odakinn, majd be a szobába. A villámgyorsan Jocó pólójába bújt Krisztán állapodott meg a fénykör.

 - Mintha valaki sikoltott volna - tudakolta Kati „néni”. - Épp be akartam küldeni a még ébren lévőket, mikor meghallottam…

 - Az a helyzet… hogy majd később elmondom. Tessék csak ellenőrizni a többieket!

 - Miért nem most mondod?

 - Mert az most hosszadalmas lenne…

 - Jól van, Kriszta, mindjárt visszajövök! - mondta Kati, és elment.

 - Ezt jól elintézted! - dohogott Dugó előfolyva az ajtó mögül.

 - Nyugi! - vigyorgott Kriszta.

 - Csak gratulálni tudok! - mérgelődött Jocó.

 - Dugónak. Ő nem zárta be az ajtót! - szólt Szandra.

 - Szerintem jól jöttök ki ebből a dologból! - még mindig vigyorgott Kriszta, egyre gonoszabban. - Úgyis meg akartátok dugni az ofőt…

 - Elsőben! - vágott közbe Jani.

 - Most eljöhet a ti időtök!

 - Teljesen elment az eszed?

 Kriszta már nem tudott válaszolni, ugyanis nyílt a külső ajtó. Zseblámpafény.

 - Jó estét, tanárnő! - köszöntek az ifjak.

 - Sziasztok, hát ti?

 - Ha azt mondanánk, snapszerozni jöttünk, úgysem hinné el - mondta Jocó.

 - Nos, ez igaz - jött be az ofő, és leült. Szeme nem rebbent a meztelen tanítványai láttán. - Vannak elképzeléseim, de a valóságot szeretném hallani.

 - Segítettünk a lányoknak, hogy ne legyen unalmas az éjszakájuk - felelte Jocó.

 - Mi meg a fiúknak! - tette hozzá Kriszta.

 - Ez részben sikerült is… - folytatta Jocó.

 - Miért csak részben? - érdeklődött Kati.

 - Még nincs vége az éjszakának! - vigyorgott Jocó.

 - Rendben… és mi volt az a sikoly? - csengett gyanúsan az osztályfőnök hangja.

 - Az én voltam… - jelentkezett Linda.

 - Csak nem álmodtál rosszat? - gúnyolódott Kati. Nem szerette, ha a „gyerekei” helytelen dolgokat művelnek. Tökéletesen tisztában volt a helyzettel, és valami frappáns „büntetésen” törte a fejét. Végül úgy döntött, belemegy a játékba. A lelke mélyén volt egy kis perverzitása, pasival is régen volt már…

 - Nem álmodtam, és nem rosszat - rebegte Linda.

 Kriszta kivételével mindenki aggódott azon, mi lesz, a lány viszont már nagyon régen sejtett valamit az osztályfőnökkel kapcsolatban, és arra gondolt, most kiugrasztja a nyulat a bokorból. Nyúl helyett két hatalmas, feszes kebel ugrott, és bokor helyett a póló alól, melyet Kati vett le. A melegítőnadrág is követte, bugyi ugyan volt alatta, ám már ez is elegendő volt a srácoknak a merevedéshez. A nő ezt örömmel nyugtázta az időközben visszakapcsolt lámpácska fényénél. Tudta, hogy már három évvel ezelőtt is ugyanezt a hatást váltotta ki a srácokból, még felöltözve is. Megfogta a bugyi pántját, lassan húzta lefelé. A pina előtűnt. Gyönyörű, húsos, barnás szőke, dús szőrű, érett pina. Kati hanyattfeküdt, lábait felhúzva széttárta, és várt.

 - Nos, fiúk? Mire vártok?

 Azok négyen megszeppenve összenéztek, majd Jocó szedte össze először a bátorságát ahhoz, hogy odahajoljon a szőrös puncihoz. Ujjaival kissé megnyitotta a ritkás szőrű nagyajkakat, nyelve hegye pedig a csiklóra siklott. A piciny gombocska megduzzadva tért ki minden csapás alól, a srác pedig mindig és újra meglelte, hogy a klitorisz megint elcsusszanjon nyelve elől. A nő diszkrét-halk nyögésekkel élvezte a fiú munkáját, mígnem hirtelen, gyorsan és intenzíven el nem élvezett. Jocó csak abból vette észre, hogy Kati lélegzete elakad egy-két pillanatra, és finoman megremegett a teste, nedvei pedig cseppet bővebben áradtak. Akkor állt csak le, mikor a nő gyengéden eltolta a fejét.

 - Ez nagyon jólesett, Jocó, de most már ideje lenne dolgoznod is!

 A fiú már egyáltalán nem idegenkedett a dologtól. Kemény farkát a szőrös, lucskos kagylócskák közé vezette. Simán csúszott tövig. Lassan mozgatta altestét, miközben a feszes kebleken keményellő barnás bimbókat nyalogatta, harapdálta. Kati megint csak az orgazmus felé közelített. Jó ideje volt már igazi, jó szex nélkül, érzékei kicsit hevesebben reagáltak, és bizony percek múlva másodjára is elélvezett. Jocó sem járt már messze, egy húzás után kivonta puncinedvektől fénylő dákóját, és egy kósza papír zsebkendőbe spriccelte hófehér magját. Jocót Tomi követte, majd Jani, és végül Dugó. Kati számtalanszor élvezett el, és úgy tűnt, nem fáradt el, ellentétben a fiatalemberekkel. Itt-ott nyúltak el a szobában. Kati felült, és a legpihentebb Jocó ölébe hajolt. Életet nyalt a hervadt faszba, és amint elérte a megfelelő keménységet, bekapta. Nyalogatta, szívta-szopta, amíg ismét spriccelt egyet. Silány mennyiségű anyag volt. Jocó elpihent őszi levélen. Barátai hasonlóképpen jártak. Minden csepp spermájukat ellőtték, fáradtan kókadoztak. Kati felkelt, felöltözött, de az ajtó felé indulva még visszaszólt.

 - Ha ezek után ma még van kedvetek kefélni, akkor őszintén gratulálok! - ezzel kiment.

 A négy lány odabújt a kiszipolyozott fiúkhoz.

 - Ma… - kezdte Jani.

 - Már… - folytatta Jocó.

 - Nem… - sóhajtott Dugó.

 - Megy… - nyögte Tomi.

 Csakhamar mind a nyolcan édesdeden aludtak, ki-ki a maga párját ölelve.

folytatom...

 Harsány napfény, csicsergő madarak hangja ébresztette őket. Nyolc óra lehetett, mire magukhoz tértek. A fiúk felhajtottak egy kis üdítőt, felöltöztek, és megpróbáltak visszaosonni a faházukba. Már az ajtót nyitották, mikor Dave hangját hallották maguk mögött.

 - Ti már végeztetek is a reggelivel?

 - Persze! - vágta rá Dugó.

 Dave vállat vont, és elment az étkező felé.

 Persze az éhség kihajtotta Janiékat a kajáldába. Dave csodálkozva nézte őket, ahogy Szandiék mellé telepedve kedélyes-szerelmes beszélgetés közepette tömték a fejüket. Néha vetettek egy pillantást Katira, aki csak a fejét csóválta. Dave csak sápadozott az irigységtől, ami elég nagy mutatvány volt tőle, tekintve, hogy fekete volt.

 - Most mondd meg! - bökte oldalba Jónást, a barátját, akit mindenki csak Dzsoninak hívott. - Janiék nemrég Krisztáéktól jöttek ki, és szerintem nem tíz perccel előtte mentek be!

 - Ja! Mintha láttam volna őket az este üdítőt cipelni… - kontrázott Dzsoni.

 - Én is láttam! Úgy tudom, már járnak egy ideje.

 - Az én nagy bánatomra! - mérgelődött Dzsoni. - Lindára hajtottam már jó ideje, de neki Tomi kellett.

 - Nekem ott van Liza! - vigyorgott Dave. - Bejövök neki!

 - Ja, de nekem?!

 - Például Berni?

 - Na neee!

 - Györgyi?

 - Dave, hanyagolj!

 - Most miért vagy ilyen válogatós? Csak jót akarok! Hopp! Judit?

 - Hááát… - húzta a száját Dzsoni. - Kicsit nagy nekem…

 - Istenem, teltkarcsú! Zavar?

 - Végül is… tök jó fej... Majd valamit kitalálok…

 - Délután lesz valami gyalogtúra, remek alkalom!

 - Dave, neked mindig van valami jó ötleted! - azzal be is fejezték a reggelit.

 A délelőtt a gyalogtúrára való felkészüléssel telt el, valamint némi rendrakással a faházakban. Kati az indulás előtt félórával belátogatott Dugóékhoz.

 - Miért gondoltam, hogy itt lesznek a lányok is! - mellőzte a köszönést.

 - Nem csináltunk semmi rosszat! - védekezett Jani.

 - Jót se! - bökte oda Jocó.

 - Szerencsétekre. Amúgy jól vagytok?

 - Már kipihentük magunkat - vigyorogtak feszengve a fiúk. Nem tudták, hogy szégyenkezzenek, vagy büszkélkedjenek. - Köszönjük kérdését, tanárnő.

 - Ha így magunk vagyunk, tegezzetek nyugodtan!

 - Oké!

 - Nos, a túrán szeretném, ha nem tűnnétek el, nem történne semmi olyasmi, amiért „bünti” járna!

 - Rendben!

 - Akkor ezt megbeszéltük. Egyébként Eszter lesz a túravezető…

 - Te nem jössz?

 - Csak kísérőként. A tegnapi estét pedig ne reklámozzátok!

 Nyolcan jelezték, cipzár az ajkukon.

 - Sziasztok!

 - Szia!

 Kati a „tanári”, kétszemélyes faházba lépve Eszterbe botlott, aki épp a zuhanyzó felé indult.

 - De szépen vagy öltözve! – mérte végig a Kati a kolleginát, akin még törölköző sem volt. Mellei hetykén csúcsosodtak, ölében vörösen csillogott a háromszög.

 - Szerintem a zuhanyozáshoz elég ennyire is! – virult Eszter, és bevonult a csöppnyi kabinba. Pár perc múlva vizes hajjal, alig megtörölt testtel jött ki. Vörös fanszőrzetéről még csöpögött a víz. Kati önkéntelenül is azt nézte. Eszter észrevette.

 Jól megmostam, kiillatosítottam. Bodorítani nem akarom… Most meg olyan jólesik így, kicsit vizesen. Megnyugtat… - mosolygott Eszter. – Vagy felizgat!

 - Nekem egy zabszem sem menne be! – vetkőzött Kati.

 - Na, mizújs a puncussal? – kérdezte Eszter. – Timsóztad, vagy mi?

 - Dehogy! Tegnap este végigjártam a srácokat, és egy tompa sikolyt hallottam, tudod, „olyat”…

 - És?

 - Krisztáéktól jött, bementem hozzájuk… - és Kati elmesélte múlt éjszakai élményeit. – Hát igen, fiatalok, bírták becsülettel… egy jó ideig!

 - Az rendben, hogy még egy zabszem sem fér be, de egy nyelv?…

 - Gyorsan lezuhanyozok, és majd meglátjuk!

 Eszter magára maradt. Vörös haja miatt gyermekkorában gyakran csúfolódtak vele a fiúk, és ez annyira mélyen érintette, hogy serdülőkorában, illetve azóta sem nagyon érdeklik őt a pasik. Pedig onnantól kezdve már nem csúfolódtak, hiszen a szeplők java része eltűnt bájos arcáról, gyönyörű, mélykék szemei csak nagyon ritkán vetültek pasira, esetleg pár hetes, futó kapcsolat erejéig. Kedvelte mindkét nemet, de inkább a lányokat részesítette előnyben. Katival nagyon jó barátnők lettek, lelkileg is, testileg is. Katira várva leült a fotelbe, lábait átvetette a karfákon, keze a vörös szőrű puncija felé kúszott. Kitapintotta a csiklóját, és dörzsölgette. Halkan nyögdécselve simogatta magát, és nem is vette észre, hogy abbamaradt a vízzubogás. Kati kijött a kabinból, észrevette, barátnője mit csinál, hangtalanul bekulcsolta az ajtót, és Eszter öle elé guggolt. A ritkás-vörös szőrű punci húsos volt, piros és nedves. Finoman eltolta a dolgos kezet, és hegyes nyelve villámgyors táncot járt a nedves-kemény csiklón. Eszter hátravetette fejét, tenyere hetyke melleire simult, ujjai olykor megsodorgatták a sötétrózsaszín bimbókat. Rövid időn belül hangtalanul, megremegő testtel nagyot élvezett. Egy helycserés támadás után Eszter nyalakodott egy orgazmusnyit Kati punciján, hogy öröm volt nézni.

 - Azért, szívem, te és a fiúk! Óriási! – mosolygott később Eszter.

 - Igen. Tudom, hogy ezért ki is rúghatnak, de arra gondoltam, saját fegyverüket fordítom ellenük…

 - Sikerült?

 - Eléggé kipurcantak… Meg aztán nekem is jólesett…

 - Nos, kíváncsi lennék, mit szólnának, ha ma este én ellenőrizném a lefekvést! – nevetett Eszter.

 - Szerintem néznének nagyokat!

 Dzsoni és Dave a faházuk mélyén még mindig a reggeli alatt megkezdett témánál tartottak. Négyesben. Na, nem voltak ők irgalmas szamaritánusok, hogy Ricsinek és Vilinek is szerezzenek nőt, csak arra jutottak, hogy valószínűleg nehéz lenne őket elpaterolni az éjszakára, inkább bevonják őket is, lesz, ami lesz. Ezt vázolta Dave.

 - Tehát, a mai feladat: nőszerzés! - adta ki az ukázt Dzsoni.

 - Oké, de honnan? - kérdezte Vili.

 - És kit? - érdeklődött Ricsi.

 - Hát… itt lesz a délutáni túra. Kiváló lehetőség - vigyorgott Dave. - Dzsoni Juditra hajt, én pedig Lizával járok már egy ideje…

 - Na és nekünk? - akadékoskodott Ricsi.

 - Egyelőre elég azzal foglalkoznod, hogy hogyan fogod felállítani a fütyid! - torkolta le Dzsoni, de rosszkor. Ricsi ugyanis Bernadettre gondolt, és az esti programra, amitől szerszáma életre kelt. Dzsoni beszólására felállt, nadrágjából előkapta kemény farkát.

 - Így jó lesz? - kérdezte megbántva.

 - Ööö… kösz, Ricsi, meggyőztél! - hüledezett Dzsoni. A zuhanyzóban csekélykének látta osztálytársa méreteit, meg sem fordult a fejében, hogy az képes nagyobbra is nőni. Anatómiai ismeretei hiányosak voltak…

 A túra eseménytelen volt, de nem eredménytelen. Főhőseink végig az élbolyban kutyagoltak Eszter „néni” mellett, néha előrébb haladva. Dave, és lakótársai a kiszemelt lányok, név szerint Liza, Judit, Anna és Berni körül kolbászoltak, és lassan-lassan sikerült is megfűzni őket. Még odáig is eljutottak, hogy Kati árgus szemei elől eltűnve egy-egy bokorban csókot lopjanak. Remek alkalom volt ez a túra, meg kell hagyni!

 Majdnem hat óra volt, mire visszaértek a táborba. Dave terve bejött, a lányok belementek a dologba, olyannyira, hogy már alig várták a megbeszélt időpontot! Gyorsan megvacsoráztak, és eltűntek, mint az aranyóra.

 Eszter a faházban tett-vett, amikor Kati belépett.

 - Na, ezeknek a fele kefélni fog az éjjel! - morogta.

 - Ezt honnét szedted?

 - Laciéknak mondtam, hogy semmi pajzánkodás a túra alatt, erre hol a Dávid, hol a Jónás, vagy a Ricsi tűnt el a bokrok közt egy-egy lánnyal!

 - Akkor nincs mese, fel kell világosítani őket!

 - Te megbolondultál! Te vagy a biológiatanár! Azt hittem, ezen már régen túl vagytok!

 - Ja, de most azt hiszem, fel kellene frissíteni a tanultakat! Gyere, hívjuk össze őket!

 Tíz perc múlva az egész osztály a faház előtt zsinatolt. Kati csendre intette őket, és halkan megszólalt.

 - Srácok! Csak úgy virít az arcotokról, hogy koedukáltan kívánjátok tölteni az éjszakát, és nem kártyázni akartok!

 Vihogások, röhögések, arcpirulások hallatszottak innen-onnan. Páran értetlenkedtek.

 - Nos, elég nagyok vagytok már - folytatta Kati, - felőlem azt csináltok, amit akartok. Két dolgot kérnék: ésszel, és csendben! Nem vagyunk egyedül, és nem szeretnék balhét! Másrészt meg, ha tiltanám, akkor is megtennétek!

 Sűrű, átláthatatlan bólogatások, főleg az érintettek részéről.

 - Ne feledjétek, ez egy kérés! Legyetek szívesek tiszteletben tartani, jó?

 - Rendben, tanárnő!

 - Jól van, köszönöm. A lányok mehetnek, a fiúk még maradjanak egy kicsit! - bement a faházba, és egy halom óvszert hozott elő. Odaadta a „fiataluraknak”, röviden elmagyarázta az alkalmazás fontosságát, technikáját, megjegyezte, hogy annyi gyereket akar hazavinni, mint amennyit elhozott, majd útjukra bocsátotta őket. Bement, Eszter pedig ismét nem volt túlöltözve. Dús, vörös szőrzetén nedvesen csillogott egy vízcsepp.

 - Megoldottam a problémát! - vetkőzött Kati, miután ráfordította a kulcsot.

 - Ügyes vagy! - szólt Eszter Kati után a zuhanyzóba.

 Kati ismét a fotelben találta kolléga- és barátnőjét, lábai szanaszét, bár semmit nem csinált, a rózsaszín ajkak közül egy nedvcsepp kandikált ki.

 - Te mindig ilyen nedves vagy?

 - Hát… eléggé gyakori... - és már kelt is fel a fotelből. Térdre ereszkedett Kati előtt, aki egyik lábát az asztalra tette. Eszter a barátnője duzzadó csiklóját nyalta, szeméremajkait, olykor a máris bőven nedvező hüvelybe is befurakodott. A nedvezés olyannyira felizgatta Esztert, hogy jobb keze a saját, vörös szőrzete között rejtőző gombocskáját simogatta, nyelve pedig egyre pörgött a Kati ujjai segítségével szabaddá vált, pirosló csiklón. Kati egy pillanatra elfeledkezett magáról, de idejében észbe kapva nem nyögött hangosan, és csakhamar elélvezett, majdnem egyszerre Eszterrel. Példamutatásképpen csendben.

 A változatosság gyönyörködtet, így ezen az estén a lányok mentek át a fiúkhoz. Jani ismét üdítőt szerzett, Jocó szendvicseket készített, Dugó hangulatos zenét varázsolt. Tomi levette a kétágyas szobába vezető ajtót, egy plédet akasztott a helyébe, és odabent ügyködött. Dugó, miután elindította a zenét, őrt állt. A lányok leültek, kényelembe helyezték magukat, és bár nem egyformán öltöztek, bugyi egyikükön sem volt, így aki szoknyában, vagy hálóingben volt, közszemlére is bocsátotta, amije van. Tomi jelent meg a pléd mögül.

 - Készen vagyok, jöhettek!

 Mindannyian odatódultak, a plédet majdnem leszakították. Tomi végigmutatott a „művén”. Ügyes munka volt, hasonlított Kriszta előző esti berendezéséhez, annyi különbséggel, hogy a két ágyat az ajtó felőli falhoz tolta, eltorlaszolva a bejáratot. A kimaradt helyet a faházban fellelhető összes pléddel és paplannal majdnem az ágyak magasságáig felrakta. A szoba padlószintje ezáltal jól meg lett emelve. Bemásztak mindannyian. A lányok levették ruháikat, meztelen testük gyönyörű volt az éjjelilámpa fényénél. A fiúk sem akartak lemaradni, ők is lepucolkodtak. Mikor mindenki ruhátlan volt, Tomi egy szalmakalapot vett elő, és négy cetlit. Betette a kalapba, és körbeadta a csajoknak. Azok boldogan belementek a játékba, és húztak. A „sorsolás” végeredménye a következő lett: Janit Linda, Jocót Szandra, Dugót Dóri, Tomit pedig Kriszta nyerte meg.

 Linda azonnal Jani ölébe hajolt, és a még hervadt fütyköst izgatta kézzel és nyelvvel. Jó érzés volt, ahogy növekszik, és duzzad meg a dákó, főleg, amikor Linda teljesen a szájába vette, és a makk teljes méretére növekedett. Ajkai vándorútra indultak, föl-alá csúszkáltak a kissé nyálas, eres szerszámon, mialatt a nyelve propellerként pörgött a „bunkócskán”. Jani behunyt szemmel, nagyon halkan nyögve kísérte a lány nyelvjátékát. Nem tartott sokáig, néhány percen belül egy igen szép adag ondó lövellt ki belőle, kitöltve Linda száját. A lány odafordult Krisztához, akit épp Tomi nyalt. Kriszta is hamar megkedvelte a sperma ízét, nem hagyta volna ki egyetlen cseppjét sem. Ajkaival Linda szájára tapadt, és élvezettel habzsolták ketten a nedűt. Jani egy kicsit berzenkedett a látványtól, ám úgy volt vele, ha ez tetszik nekik, tegyék.

 Kriszta lábai között Tomi nyalakodott, nyelve rendületlenül forgott az enyhén szőrös puncin. Linda hanyatt fekve fogadta pihés szemérme közepébe Jani farkát, klasszikus, misszionárius pózban. Jocó és Szandra matematikai síkra terelve a témát, 69-ben izgatták egymást, Dugó a falnak támasztotta a hátát, álló farkába Dóri csüccsent.

 Este egy másik faházban is megindult az élet.

 - Sziasztok! - toppant Berni Dzsoniékhoz. - Alig tudtam Györgyitől megszabadulni, de most itt vagyok, Ricsi!

 Judit, Liza és Anna csak egy halk „Helló”-t eresztettek el. Leültek, beszélgettek, ettek és ittak, a téma egyre forróbb területre terelődött, csak azt várták feszengve, ki lesz az a bátor, aki lépni mer tettleg. Nagy megdöbbenésre Ricsi unta meg, hogy csak beszélgetnek, Bernadettet magával vonva a kétágyas szobába ment. Dzsoni és Judit követte őket, Vili és Anna a másik szobába ment, Dave és Liza magukra maradtak.

 Bernadett barnás szőke hajú, kék szemű, alacsony lány volt, apró, hegyes cickókkal, és nagyon szőrös-bundás vénuszdombbal. Tetszett neki a fiú, és ez kölcsönös volt. Mindamellett Bernadett már jó ideje felfedezte a testét, olykor Györgyivel, a barátnőjével szinte versenyt masztizik. Ricsi sötétbarna hajú, barna szemű, alacsony, köpcös, szemüveges fiú volt. Nem egy szívtipró alkat, de elviselhetően jó fej, és bár minden nő tetszett neki, Berni állt szívéhez a legközelebb. Már három éve, mióta egy osztályba kerültek, tetszett neki a lány, de sosem mert közeledni hozzá, leginkább a méretei miatt volt gátlásos.

 Berni az ágy szélére csücsült, és villámgyorsan levetkőzött. Ricsi csak nézte a lányt, barack nagyságú, hegyes melleit, viszonylag formás alakját, dús háromszögét. Öt másodperc alatt vetkőzött le ő is. Farka délcegen meredt előre, és Berni csak döbbenten nézte. Hosszabb is volt, vastagabb is, mint azt hallotta valakitől, valamikor régen. Pár pillanatnyi feszült csend után a lány a fiú elé térdelt. Felhúzta a fitymát, a dákót a szájába vette, s nyelvével izgatta a lilás, duzzadt makkot. Ricsi hangtalanul feszengve élvezkedett, a lány felettébb ügyesen mozgatta nyelvét, ajkait és kezét. Felülmúlhatatlanul jobb volt, mint a szobája magányában lezavart „jobbkezes”. Olyannyira jólesett, hogy hamarosan lövésközelbe került. Felkapott egy zsebkendőt, finoman elevette farkát Bernitől, kezével fejezte be. Hatalmas lökésekkel fröcskölt a fénylő makk hegyéből a fehér-sűrű ondó. Bernadett kicsit rosszallóan pillantott fel Ricsire.

 - Kár volt!

 - Bocs, nem tudtam, hogy… szeretnéd…

 - Ezt így nem állítom, megkóstoltam volna, de most beérem a maradékkal is… - mosolygott Berni, és a lassan csordogáló ondó maradékát lenyalta a faszról. Ezt követően hanyattfeküdt az ágyon. Ricsi a nyíló combok közé furakodott. A fekete szőrzet közül elővillantak a rózsaszín kisajkak, a csikló, és a nedvező rés. A srác odahajolt, orrát megcsapta a felizgult punci finom, vadító illata. Nyelvét kiöltve jobbra-balra, fel-le kezdte nyalni a pecket, a már addig is nedves hüvely még jobban ontotta nedveit. Bernadett eleinte apró, alig hallható sóhajtásokkal és nyögésekkel, behunyt szemmel élvezte, de ahogy Ricsi nyelve egyre csak táncolt és pörgött szőrös punciajkain, érzékeny-vérbő csiklóján, olykor mélyen benyalva forró vaginájába, bizony egyre hangosabb lett. Az osztályfőnök intelmeit figyelembe véve nem sikoltozott, pedig szíve szerint világgá nyögte volna gyönyörét. A gyorsuló sóhajok csakhamar egyetlen hatalmas sóhajtás-nyögéssé olvadtak össze, alteste megrándult egy cseppet, a lány elélvezett. Ricsi azonnal felhúzódzkodott Berni teste fölé, és álló farkát bevezette a csapzott-nedves ajkak közé. Még az utolsó gyönyörhullám alig csillapodhatott a lányban, a fiú már tövig hatolt. A vastag szerszámnak picit szűkös volt a hüvely, egyetlen pillanatra fel is szisszent a lány, ám máris a kellő méretre tágult vaginája, a múló, apró fájdalom átadta helyét egy másfajta, nagyon kellemes, gyönyörű érzésnek. Ricsi lassan kezdte mozgatni altestét, majd ahogy áradt szét testükben apró hullámokban az élvezet, úgy gyorsult a tempó. Bernadett csiklóját minden egyes mozdulatnál erősen megnyomta a fiú szeméremdombja, és nemsokára bizony másodszor is oly intenzíven élvezett el, mint még soha. Erősen magához szorította Ricsit, pár másodpercre elakadt a lélegzete, hüvelye lüktetve szorította a faszt. A fiúnak sem volt kellemetlen érzés, a lány orgazmusa után már csak néhány mozdulatot tudott tenni. Kihúzta a szerszámot, és spermája csak fröcskölt és lövellt, spriccelt, egyenesen a lány hasára és fanszőrzetére.

 Judit nem túl magas, telt, szőke hajú, kék szemű, nem feltűnő szépségű, ám nem is csúnya, amolyan átlagos lány volt. Szép nagy cicijei voltak, ereszkedésre hajlamosak, bár ebben a korban még feszesen tartották magukat. Vénuszdombja domború, nagyajkai húsosak, ritkás, szőkésbarna szőrzettel borítva, nagy csiklója még összezárt combokkal is látható volt. Dzsonit eszméletlenül felizgatta, mikor a bugyit is lehúzta a lányról, szinte áhítatosan simogatta a dombot. Nem volt nehéz megtalálni a gombocskát, középső ujja ösztönösen dörzsölgette, míg másik kezével a nagy mellek egyikét-másikát gyúrogatta, nyelve pedig a meggymagnyira duzzadt-keményedett bimbókon nyalakodott. Judit csendben sóhajtozva kísérte a srác tevékenységét, és halkan felnyögött, mikor annak ujja a nedves punci mélyére siklott. Dzsoni testhelyzet-változtatást javasolt, aminek a lány nem állt ellent. Judit hanyattfeküdt, nyíló combjai közé Dzsoni furakodott, farkát a nyirkos, barnás szőke, húsos pinába dugta. Nem volt valami finom, az ifjonti hév vezérelte mozdulatait, ám a lány is volt akkora izgalomban, hogy számára nem kellemetlen, sokkal inkább gyönyörteli élményt okozzon. A fiú ráhasalt, és nyomta, mint egy rossz pornófilmben. Judit mellei kellemesen bizsergették a mellkasát, és halkan szuszogva élveztek minden heves-vad lökést. Judit testében egyre erősödött a kéj, a fiú ösztönös mozgása megtette a hatását, néhány percen belül hatalmas, lélegzetelállító orgazmus forrasztotta őket egybe, mint egy kimerevített filmkocka szintén egy rossz (?) pornófilmen. Dzsoni itt került majdnem bajba, a forró, lüktető hüvely úgy megszorongatta a szerszámát, hogy ki kellett húznia, még mielőtt csillapodhatott volna Judit kéjhulláma. Mint az Etnából, úgy tört ki vöröslő makkjából az áttetsző-fehér, ragacsos „láva”, köldöktől a ritkás szőrzeten át klitoriszig ellepve a lány altestét. Térdremegtető orgazmus volt, és erőtlenül rogyott teste Judit mellé…

 Annának gyönyörű, hosszú, szőke haja volt, melyet általában lófarokba szokott kötni, angyali arca, valószínűtlenül piros ajkai, pisze orra, és térdig érő mélykék szeme. Ezzel a gyönyörű-kék tekintetével kísérte Vili vetkőzését, míg az teljesen meztelenül állt Anna előtt. A srác farka lassú merevedésnek indult, és csakhamar keményen előremeredt. Anna nem tudta levenni szemét a dákóról, Vili viccesen megmozgatta kicsit, amit a lány nem állt meg mosolygás nélkül. Lassan ő is vetkőzésbe fogott, mire a fiú mókásan hátat fordított neki, ám egy idő után a válla fölött visszasandított. Sosem fordult meg olyan gyorsan. Álla leesett, és csak bénultan nézte a lányt. Anna csupaszon ült az ágyon, enyhe terpeszben. Volt a tartásában valami kihívó, ami azért meglepő, mert a lány egyébként annyira szemérmes volt, hogy még a családja is ritkán látta ruha nélkül. Vili megtiszteltetésnek vehette, és vette is, túl azon, hogy ha Annát egy körömpiszoknyival is kevésbé érdekelte volna a srác, most nem lennének ebben a helyzetben. Mindezt a lány még megfejelte, elheveredett az ágyon. Vili farka olyan vigyázzba állt, hogy azt bármelyik katona megirigyelhette volna. Anna mellei kerekek, selymesen finomak, tenyérbe illőek voltak, teste arányos, darázsderék, gömbölyű, feszes popsi, karcsú-hosszú combok, ritka-szőke, rózsaszín puncus. Egyetlen „hibája” volt Annának. Szemérmes-csendes természeténél fogva a fiúk nem sokáig kerülgették, hamar lemondtak róla. Vili azonban kellőképpen állhatatos volt ahhoz, hogy Annát megfűzze. A srác, túljutva döbbenetén, a heverőn heverő lány mellé térdelt, és gyorsan hevesedő csókcsatába bocsátkoztak. Hamarosan a piros ajkaktól elszabadulva a lány egész testét csóközönnel borította el. Végigpuszilta Anna finom ívű nyakát, gyönyörű cicijeit, sötétrózsaszín bimbóit, lapos hasát, finom szálú vénuszdombját, combjait. A lány soha nem tapasztalt bizsergést érzett, lábait még jobban megnyitotta. Vili a térdtől visszafelé már a combok belső oldalán haladt. Csiklandósan kéjes érzés volt. Az utolsó, picit határozottabb, erőteljes csók már a szinte szőrmentes nagyajkakon cuppant. A másik comb is távolabbra helyeződött, Vili maximális kényelmét biztosítva ezzel. A szinte kislányos punci résnyire nyílt, látható és nyalható lett a két picinyke, de nagyon szép kisajak, köztük a rózsás hüvely, melyből már fényesen csillogott egy cseppnyi nedű, fölül pedig a csikló. A fiú még csókolt párat a páratlan puncin, majd megtáncoltatta nyelvét a ruganyos pecken, és az ajkakon. Amilyen apró volt a kéjgomb, olyan érzékeny. Anna behunyt szemmel, halkan nyögve-sóhajtozva közelített viharos sebességgel élete talán első orgazmusa felé. Hamarosan el is élvezett, és teste hosszú pillanatokig remegett a még eddig nem tapasztalt érzéstől. Vili abbahagyta a nyalakodást, és óvszer után kutatott. Sután felbénázta a farkára, nem volt valami gyakorlott ebben, mindössze a harmadik alkalommal göngyölte fel, és először használja „rendeltetésszerűen”. A forró hüvely eltalálása sem volt egyszerű, ám a lány finom ujjai segítségére voltak. Megérezve a lyukat, Vili tolt egy határozottat. Talán nem kellett volna ennyire. Anna felszisszent a hirtelen, múló fájdalomtól, a fiú meg is ijedt, hogy itt a vége is, de a lány testében gyönyörré vált a kín, így Vili szép lassan meg mert mozdulni. Nem húzta-vonta gyorsan kemény rúdját, azt akarta, minél tovább tartson az élvezet. Sajnos ez nem sikerült teljes mértékben. Anna halk nyögései azt jelezték, a lány nem jár messze az újabb csúcstól, és ő is már nagyon fel volt izgatva. Anna teste ismét a kéj görcsébe rándult pár percen belül, és Vili egyetlen ütemmel lemaradva követte őt. Szorosan ölelték egymást, altestük egymáshoz szorult, a lüktető punci szinte préselte ki a kemény faszból az utolsó cseppnyi ondót is.

 - Hát, nem gondoltam, hogy ilyen jó lesz! – jutott szóhoz Anna nagy sokára.

 - Ezt én sem sejtettem – húzta ki óvatosan Vili a farkát. Levette a gumit, megcsomózta, és átölelte a lányt, gyengéd csókcsatába bocsátkoztak.

 Dave és Liza különleges színfoltja volt az osztálynak. Mindketten feketék voltak, a szomszéd város néger kolóniájából jártak át nap, mint nap. Szüleik szerény hazánkba jöttek tanulni fiatalként, majd le is telepedtek. Több család élt a kolóniában, Dave (kimondhatatlan vezetéknevű Dávid), és Liza (szintén akármilyen Elizabet) jó ideje „együtt jártak”, de a test örömeit még nem vitték be a kapcsolatukba. Dave rámenőssége azonban meggyőzte a lányt. Liza magas volt, és igen vékony, hosszú, göndör, fekete haja a derekát verdeste, alkatához képest formás-nagy cicikkel rendelkezett, valamint ölében egy ujjnyi széles, göndör pamatkával. Dave sem maradt a talaj közelében, magas, izmos, ébenfekete „félisten”, rövid, gyapjas frizurát hordott, és betegre röhögte magát, mikor meglátta az apjáról készült fotókat: diszkó gömb, trapézfarmer, „mikrofon-frizura”.

 Ő is már ruhátlanul volt, jókora, lovakat megszégyenítő, acélkemény farka már türelmetlenül vágyott Liza puncijába. Nem sokat teketóriáztak, annak ellenére, hogy ez az első szeretkezésük. A lány a heverőre heveredett, dús ajkaik hosszú, izgató csókolózásba tapadtak össze. Dave hosszú, fekete ujjai eleinte a formás-fekete, kemény bimbójú kebleken cirógott, aztán szép lassan a gyapjúpamacs felé tendált, az engedelmesen nyíló combok és punciajkak között meglelte a pici csiklót. A kéjre kész szervecskét dörzsölgette, és amikor már úgy gondolta, eléggé fel lett izgatva, ujja a forró hüvelybe csúszott. Eléggé fel lett izgatva, nedves volt rendesen. A fiú abbahagyta egy pillanatra a csókolózást, és a combok közé furakodott. Fény nem sok volt, a lány öle pedig árnyékban, és mindkét nemi szerv fekete… Sikerült megoldani a problémát, barna makkja akadálytalanul siklott a sikamlós, csupasz szeméremajkak közé. A fekete dugattyú mozgásba lendült, vaskosan, keményen. Halk nyögésekkel kísértek minden lökést, ám a lánynak mintha ez is kevés lett volna, jobb kezével síkos, ugrándozó gombocskáját simogatta. A „rásegítés” megtette a hatását, gyorsvonat sebességével vágtatott át rajta az első orgazmus. Dave éppen csak lassított, mikor Liza halkan nyögve, összehúzódó hüvellyel elélvezett, de a hullám csillapodtával újból rákapcsolt. Nem bírta azonban már sokáig, kihúzta fekete rúdját, és behunyt szemmel fröcskölte hófehér, elég nagy adag spermáját Liza hasára, pamacskájára, puncijára.

 - Ez mire volt jó? – dohogott a lány érezvén a folyadékot.

 - Nekem például nagyon! Egyébként tök jól mutat rajtad a fehér ondó…

 - Kösz. Legközelebb húzd fel a gumit, jó?

 - Oké, bocs, elfelejtettem…

 - Na, most ki fogja ezt letakarítani? – tette fel költőinek szánt kérdését Liza.

 - Majd Dave! – szólalt meg Györgyi az ajtóban.

 - Melyik bolond nem zárta be az ajtót? – döbbent a fiú a jövevényre.

 - Azzal ne törődj! – szívatta Liza a pasit. – Most más dolgod van!

 - Muszáj? – „sápadozott” Dave a félhomályban.

 - Hagyd a francba! – szánta meg Györgyi. – Majd én megteszem, bár Berniékhez jöttem, de ha már itt vagyok…

 Györgyi odahajolt a „fekete párduc” ölébe, Dave engedelmesen utat engedett neki.

 - Tök muris, hogy a feketéké is fehér! – kuncogott, majd először Dave farkát nyalogatta ondómentesre, utána Liza punciját. A teljes tisztaság elérése után sem hagyta abba nyelvének pörgetését, amiből a néger lány egy újabb orgazmusnyit profitált.

 - Most már akár el is árulhatnátok, merre van Berni.

 Megmutatták neki. Györgyi belépett az ajtón, és becsukta maga mögött. Dzsoni, Judit, Ricsi és Bernadett döbbenten nézett rá.

 - Hát te?! – kérdezte Berni, magában átkozva azt a barmot, aki nem zárta be a bejárati ajtót.

 - Eltűntél, mint szürke szamár a ködben, gondoltam, megkereslek!

 - Sikerült, most már tudod, hol vagyok. Még valamit szeretnél? – Berni nem örült Györgyi érkezésének. Nem irigy volt, csak nem akarta az orrára kötni, hova megy. Bukta…

 - Csak be szeretnék szállni, ha nincs ellenetekre… - vetkőzött le Györgyi. Nem volt kifogás. Györgyi teljesen átlagos alkatú-külsejű lány volt. Világosbarna, vállig érő, egyenes haja, világosbarna szeme, fiatalos-finom bőre, barátnőjénél teltebb mellei, hasán apró felesleg, ölében fekete szőrzet virított. Óvodás kora óta ismerte Bernit, mindig együtt lógtak mindenhol, és együtt jöttek rá olyan dolgokra is, amit mások egyedül szoktak csinálni. A fiúk is érdekelték, de a lányok sem okoztak neki problémát. Első alkalom volt, hogy Bernadett kihagyta valamiből, ám Györgyi hamar megbocsátott neki. Olyannyira, hogy odahajolt Ricsi félálomban bóbiskoló farkához. Ujjai felhúzták a fitymát, és megnyalintotta a rózsaszín makkot. A fiún azonnal végigszaladt a bizsergés, szerszáma vérbő lett, merev és kemény, végén pedig vöröslő a „bunkó”. Ajkai és ujjai lassan lifteztek fel-alá a dákón, mialatt nyelve pörgött-forgott. Ricsi arcán a kezdeti meghökkenés az értetlenségen át a gyönyör torzulása váltakozott, végül halkan nyögve, lehunyt szemmel élvezte Györgyi ügyködését, és egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy szólnia kellene közelgő élvezetéről. A lány minden sóhajából hallotta, tudta, mi fog következni. Bekövetkezett. A vaskos rúd finoman megrándult, a makk hegye pedig csak fröcskölte Györgyi szájába a nedűt. A lány lenyelte, minden cseppet eltüntetett, elengedte a kornyadó faszt, az ágyra heveredett, lábait terpeszbe tette. Barátai kezdtek felocsúdni, Berni térdre ereszkedve odahajolt barátnője fekete szőrzete alól kikandikáló húsos-nagy kisajkaihoz, ujjaival megnyitotta, és nyalakodni kezdett. Bernadett elég nagy terpeszben térdelt ahhoz, hogy puncija enyhén kinyíljon. Ricsi helyezkedett oda, és nyelvével izgatta, míg farka újra délceg-keményen nem állt. Amint ez megvolt, nyelvét makkja váltotta fel, bedugta a szőrös punciba, és lassan nyomni kezdett. Dzsoni és Judit még tétovázott egy darabig, aztán a srác odaállt Györgyi arcához, felállt farkát a csaj szájába adta, aki élvezettel szopogatta. Judit sem maradt sokáig egyedül, odament az ágy mellé, Ricsihez simult, lábát az ágyra tette. A srác a göndör, szőke fürtös pinához nyúlt, ujjai a csiklót keresték. Élvezkedő ötös lett. Ricsi ujjai Judit ölében dolgoztak, Berni Györgyi nagy, duzzadt csiklóját nyalta, aki pedig Dzsoni dákóját szopta…

  Kati és Eszter a tanári faházban kuksoltak, mindketten a heverőn feküdtek, kezük a fejük alatt, a mennyezetet bámulták.

 - Most vajon mit csinálnak? – merengett Eszter.

 - Kik?

 - Janiék.

 - Egyet találhatsz!

 - Van is tippem…

 - Menj, nézd meg, ha érdekel!

 - Akkor majd jövök! – és Eszter egy köntöst magára kanyarítva elindult Krisztáék faháza felé. Teljes sötétség és csend fogadta, ám amikor teremtett lelket sem talált, kicsit gyanakodott. Nem kellett sokat gondolkodnia, hol lehetnek. Halkan benyitott a fiúk faházába, ahol fülét már megütötték a félreérthetetlen hangok. A pléd mögé kukkantott, és elkerekedett a szeme. Négy pár, négy figura. Diszkréten megvárta, míg befejezik, és belopózott. Most az ifjúságon volt a meglepődés sora.

 - Sziasztok! – köszönt Eszter.

 - Csókolom, tanárnő! – hangzott az üdvözlés.

 - Maradjunk csak az Eszternél, oké?

 - Ööö… oké…

 - Nos, srácok. Kati ma reggel, vagy még tegnap este? Mindegy, szóval Kati elmesélte, tegnap mit alakítottatok, és bizony elfogott az irigység. Most nem „büntetésből”, hiszen elég csendesek voltatok, hanem pusztán élvezetből én következem, okés?

 - Ööö… végül is… - nézett mindenki mindenkire.

 - Akkor, ha nem bánjátok… - és kibújt a köntösből. A fiúk nem bánták, a nő meztelenül ült, ölében vörös szőrzet, rózsaszín ajkak, telt keblek. Eszter elnyúlt a paplanhegyeken, térdét felhúzva ágyékát nyitotta. A hüvely máris sóváran, nedvesen csillogott. Jani volt a legbátrabb, odamászott hozzá. Megsimogatta a puncit, hüvelykujja megmasszírozta a csiklót, megnyalogatta néhányszor, majd mikor kellően nedves lett, farkát a vaginába vezette. Jocó szintén közelebb húzódott a párhoz, odanyúlt Eszter csiklójához, és nyomkodta, mintegy rásegítésképpen. Eszternek dupla öröm volt ez, és bizony dupla sebességgel is következett be orgazmusa. Később a másik három fiú is sorra került, a lányok pedig csendben, ágyékukat simogatva nézték az eseményeket. Szinte szóról szóra megismétlődött a tegnapi jelenet. Eszter éppúgy kiszívta a srácokból az utolsó cseppeket is, mint Kati. A négy ifjú titán fáradtan nyúlt el barátnőik gyűrűjében.

 Dave és Liza, valamint Vili és Anna már egymás karjaiban szundítottak, mikor Dzsoni, Ricsi, Berni, Györgyi és Judit még egymást szopták, nyalták dugták, simogatták, dörgölték. Dzsoni farka hirtelen elsült, teliköpte az éppen elélvezett Györgyi száját ondóval. A lány picit el is hibázta, nyitott ajkai közül csorgott kifelé a fehér folyadék. Berni, amint elélvezett, elhúzódott Ricsi elől, hogy lenyalja barátnőjéről. Judit sietett Ricsi segítségére, kezével pótolva azt a két húzást, amit kellett, és ő is csak néhány pillanattal azelőtt ért a csúcsra. Fáradtan, kielégülten hevertek el egymás mellett, miután Ricsi néhány zsebkendővel megtisztította Bernadett combjai a spermától.

 Eszter is hullafáradtan támolygott a zuhanyzóba, Kati pedig végigellenőrizte az osztályát. Elismerően számolt, az osztály nagyobb része ezen az estén vadul adózott a testi örömök oltárán. „Végül is jobb, mintha innának!” – gondolta, beküldte a még nem alvókat, és nyugovóra tért.

 Nem is volt csoda, hogy az osztály java része tíznél előbb nem is robbant ki az ágyból, éppen még nem maradva le a reggeliről. Azok, akik nem szexeltek, csak csodálkoztak a többiek elnyűttségén. Majdnem dél volt, mire mindenki összecsomagolt, berámoltak a buszba, és el tudtak indulni a táborból. Az sem volt csoda, hogy a lányok java része szoknyában volt, kin rövidebb, kin hosszabb. Bugyi azonban szinte egyiken sem! Kriszta és Linda például odáig merészkedett, hogy a buszban hátul ülve felhúzott térdekkel helyezte magát kényelembe. Enyhén szőrös és enyhén pihés puncijuk enyhén kinyílva „enyhén” kilátszott. Dugó és Tomi keze nem is bírt magával, simogatták. Nyalásra nem vállalkoztak, mert az elég feltűnő és kacifántos mutatvány lett volna. Viszont megtették ujjaik azt, ami tőlük telhető volt, el is élveztek a lányok, ahogy illett. Testhelyzetet azonban ezután sem váltottak. Az első ülések egyikén ülő Berci valamiért hátrafordult. Meg mert volna esküdni, hogy Kriszta még kacsintott is, mikor a fiú hosszasan próbálta felfogni az enyhén szőrös punci látványát. Oldalba bökte Krisztiánt, a haverját.

 - Odasüss!

 - Hova?

 - Krisztát nézd!

 Krisztiánnak kilométereken keresztül merevedése volt. Ők pedig azt hitték, az ofő csak hülyéskedett a múlt este.

 A busz pedig rendületlenül száguldott hazafelé, a sofőr pedig még morcosabb volt, mert a tükörben jóformán mindent látott…

 Negyedik fejezet

(Avagy: 4:3 a fiúk javára)

 Kriszta Dugó szobája felé vette az irányt, és mikor a fiú meg is mutatta, merre van, jófelé indult… másodszor. Dugó mögötte baktatott, és azon törte a fejét, miért is zavarja meztelensége, ha Karolinát és Jutkát is a barátaival dugták meg, és délelőtt sem voltak túlöltözve az uszodában. A szobaajtón kopogtak, majd a „szabad”-ra bementek. Jani és Szandra szintén ruhátlanul fogadták őket. Kriszta egy futó pillantással feltérképezte Janit, illetve annak paramétereit, Szandra viszont leplezetlen érdeklődéssel mustrálta Dugót.

 - Sziasztok, gondoltuk, megkukkantunk benneteket, hogy vagytok - csengett Kriszta vidám hangja.

 - Amint látjátok, megvagyunk - felet Jani. - És ti?

 - Mi sem panaszkodunk! - vigyorgott Dugó. - Megyek, megnézem Jocóékat! - azzal kiment.

 Kriszta leült Szandra mellé.

 - Milyen volt? - kérdezte, Jani mintha ott se lenne.

 - Szuper volt! Neked?

 - Janival még nem voltam, Dugó fenomenális volt!

 - Téged is lespriccelt?

 - Engem is. Le kéne zuhanyozni.

 - Tudom, hol van a fürdőszoba - ajánlotta Jani, és már vezette is a lányokat.

 Kriszta és Szandra beálltak a kádba, megnyitották a zuhanyt, és némi tusfürdő segítségével lecsutakolták egymást. Talán kicsit sokat időztek a kis prémeken, eleinte fel sem tűnt Janinak, de egy idő után gyanúsan jól érezték magukat a csajok. A fiú tudatáig eljutott, hogy Kriszta keze Szandi ölében matat, illetve fordítva.

 - Izé… - mutatott tétován Jani a kezekre. - Nem zavar, hogy…

 - Miért, téged zavar? - kérdezte Szandra.

 - Nem…

 - Akkor csak figyelj! - Szandra a kádból kilépve Krisztát a kád szélére ültette, ő leguggolt barátnője combjai közé, és megnyalintotta az enyhén szőrös puncit. Kriszta ujjai megnyitották az ajkakat, hogy Szandra nyelve akadálytalanul, és minél gyorsabban találhasson a gyönyörgombocskára. A lány halkan felnyögött, mert a nyelv rátalált, és gyors táncot járt rajta. Jani csak állt, mint önmaga farka, és nézte a kéjelgő lányokat. Nem bírta ki sokáig, odaállt ő is, pirosló, fényes makkját Szandra orra elé bökte. A lány kreatív volt, bekapta a szerszámot. Nyelve a makkon pörgött, míg ujjai elmélyedtek Kriszta forró puncija mélyén. Halk nyögéseiknek, valamint a nyitva hagyott fürdőszobaajtónak köszönhetően nem vették észre a jövevényeket. Szandra ujjai gyorsan dolgoztak, ajkai fel-alá csúszkáltak Jani farkán, és mindhárman arra koncentráltak, hogy mielőbb a csúcsra érjenek. A fekete hajú lány olykor elengedte a faszt, hogy nyalintson párat a duzzadt csiklón, majd ismét szájába vette a rudat. Ügyködésének meg is lett az eredménye. Először Jani kéjes nyögése, megránduló farka jelezte a közelgő csúcsot, pár másodperc után már lövellt is a meleg, fehér ondó. Szandra villámgyorsan, gondolkodás nélkül lenyelte, minden cseppjét behabzsolta, annak ellenére, hogy nem sokkal ezelőtt még idegenkedett tőle. Nyelve máris Kriszta gombocskájára siklott, hogy bevégezze művét. Sok dolga nem akadt, a dolgos ujjak, és a fürge nyelv jókora, testrándulós - nedváradós orgazmust eredményezett.

 - Asszem nektek most jó volt - dörmögte Dugó.

 - Láthattad - mosolygott Kriszta.

 - Láttuk. Kicsit furcsállom ugyan a helyzetet, de… - vonta fel szemöldökét Jocó, és Dórira pillantott, ő vajon mit szól hozzá.

 - Szerintem nincs mit furcsállani rajta. Jó barátnők vagyunk, igaz, ilyen mélységig eddig még nem… - ölelte meg a lány.

 - Úgy tűnik, most már igen…

 - Zavar? - kérdezte Szandra.

 - Ha titeket nem… - vont vállat Dugó.

 - Néha jólesett a közös kezes, de azért ezt a faliújságra nem írjuk ki. Alapjában véve a fiúkat szeretjük - magyarázta Kriszta.

 - Is - bökte oda Jocó nevetve, hogy elvegye megjegyzése élét.

 - Én már csak egyet fájlalok… - szólalt meg Dugó. - Hogy én kimaradtam…

 - Ezen könnyen segíthetünk! - pattant fel Kriszta, és már iramodott is a nappaliba.

 Pazarul levezényelte elgondolását, ellenvetés nem volt. A fiúkat nagyjából háromszög alakban fektette le. Jani farkára Dóri hajolt, míg egyik térdét átvetette Jocó arca fölött. Dugó szerszáma Szandra orra elé került, míg nedves puncija Jani fölé. Ő maga Jocónak kínálta altestét, ujjai pedig Dugó félárbocra ereszkedett rúdja köré fonódtak. A kör bezárult. Stafétaszerűen indult meg a szopi-nyali, jóformán egyszerre kezdtek egyre feljebb haladni a kéj hullámain.

 Az idő öt óra tájban járhatott, Dugó öccse hazafelé baktatott. Az ifjú, tizenhat éves Gábor fejében ide-oda csapongtak a gondolatok. Ma sem jött össze a bögyös szőkével, pedig már hetek óta fűzögette. A csaj persze tojik rá. Ezért volt olyan unott. Unottan nyitotta ki a kaput, unottan lépett az előszobába egy „Helló!” kíséretében. Válasz nem jött. Gabesz meglepődött, mert ha Nagyi véletlenül nincs otthon, egy cetlit mindig szokott hagyni (szép is lett volna, ha kiírta volna: „Laci bátyád fent kefél, elmentem, hogy ne zavarjam!”). Ráadásul az ajtó ne volt kulcsra zárva, tehát Laci itthon van. Unottan levette a cipőjét, és elindult fel, a szobája felé. A lépcsőn felfelé haladva egyre erősebb nyögéseket hallott. „A tetű! Szerzett pornófilmet, nekem meg nem szólt!” A hangok a nappaliból jöttek. Halkan letette a táskáját, és belesett. Sosem felejti el, amit látott. Az álla leesett, lába földbe gyökerezett hosszú pillanatokra. Lábujjhegyen a szobájába osont, meg sem lepődött a „feldúlt” ágyán. Levetkőzött, és meredező, göndör, barna szőrzettel övezett farkával együtt a nappali ajtajába állt.

 A „hatosfogat” nem vette észre Gabesz látogatását, nyaltak-szoptak tovább veszettül. Sorra-rendre sültek el a farkak, remegtek, vibráltak a puncik, csakhamar elélveztek mind a hatan.

 Dugó sasolta ki először a jövevényt.

 - Hát te? - pattant fel.

 - Nos, végeztem a suliban, gondoltam, hazajövök, mert itt lakom. Nagyi sehol, feljövök, hallok némi zajt, gondoltam, szereztél pornófilmet, erre benézek, és élő műsor van.

 - Helló, Gabesz, a bátyád rendezett egy kis zártkörű partit! - vigyorgott Jocó.

 - Ha még az ajtót is bezárja... - tette hozzá Gábor.

 - Basszus! - indult el Dugó.

 - Ne siess, megtettem!

 Pár pillanatnyi csend után Dugónak eszébe jutott, hogy talán illenék valamit mondania.

 - Bejössz? - pedig ritkán szokott ekkora ostobaságot kérdezni. Mivel egy iskolába jártak, ismerték Gabeszt Dugó barátai, de ez a szitu több volt, mint kínos.

 - Persze, hogy bejön, te bolond! - fogta kézen Gábort Kriszta, és húzta a kanapéra. A másik két lány követte. Simogatták a meglepett fiút, aki amúgy próba-szerencse alapon állt az előbb ruhátlanul az ajtóba. Szerencse!

 - Nem erre számítottál, ugye? - kérdezte Szandra. Őszintén szólva egyikük sem számított arra, hogy ez az egész „összejövetel” így sül el, de most felszínre törtek az elfojtott vágyak, és alaposan belevágtak mindenbe, amibe csak lehet.

 - Tulajdonképpen arra gondoltam, ha megjelenésem nem ássa alá a barátságunkat, akkor semmi.

 - Ugyan, Gabesz, hiszen szeretünk téged! - nevetett Kriszta, és azzal a lendülettel térdelt le a fiú elé. Marokra fogta a Dugóéval versenyképes szerszámot, a fitymát lágyan felhúzta, s megnyalintotta a makkot. Gábor gerince mentén végigbizsergett a gyönyör. A lány nyelve lágy köröket írt le, majd ajkai körülfonták a kemény rudat. Lassan mozgott, kezével még rá is segített, két barátnője pedig két oldalról a srác mellé bújva cirógatták minden porcikáját, amit elértek. Nos, Gábor határozottan jobban érezte magát, ahogy Kriszta szája ügyködött, egyre jobban. Olyannyira, hogy néhány perc alatt a bizsergő gyönyör kirobbanó orgazmussá erősödött. Csukott szemmel, felnyögve produkálta élete eddigi legintenzívebb, legbőségesebb spriccelését. A lánynak komoly feladat volt, hogy maradéktalanul eltüntesse, de nem is volt számára kéjesebb munka.

 - Ahhoz képest, hogy milyen szar napom volt, eddig kellemes a délután! - jegyezte meg Gabesz szóhoz jutva. Feltápászkodott, hogy igyon egy pohárka üdítőt, de épphogy letette a poharat, bátyja megkocogtatta a vállát.

 - Nem jött össze a szöszi, mi? - súgta. Öccse csak ingatta a fejét. - Akkor még mindig szűzen, mi? - bólogatás. - Akkor fordulj csak meg!

 Gábor megfordult, és bizony elkerekedett a szeme. A kanapén valóságos pinakiállítás volt. Amióta az első szőrszál megjelent a fütykösén, nőre vágyott, erre most itt van mindjárt három! Szandi kékesfekete szőrzete alól előbukkanó kisajkai, Dóri húsos-domború puncija, szép nagy csiklója, és Kriszta enyhén szőrös vénuszdombja alkotta a kiállítást.

 - Öcsém! Ezzel mind neked kell megbirkóznod! - nevetett a bátyja.

 Gábor odatérdelt Szandra alfele elé, és két cuppanós puszit nyomott a puncijára, aztán körbenyalintotta a nagyajkakat. A mozdulatsor egyrészt ösztönös volt, másrészt a bátyja pornófilmjeiből leste el. Nem hitte, hogy az abból szerzett „tudást” még kamatoztathatja, ám úgy tűnt, sikerült. Ujjaival megnyitotta Szandra kisajkait, nyelve a piros gomb hegyén siklott. A lány csukott szemmel, nyögdécselve élvezte, ahogy Gabesz nyalakodott, ám a srác nemsokára abbahagyta. Szandinak még reklamálnia sem volt ideje, máris a hüvelyébe mélyedt egy vaskos, kemény fasz. Nem volt túl finom mozdulat, de az érzés, ami utána szétáradt testében, miközben Gábor ösztönös-határozottsággal dolgozott, bőven kárpótolta. A nyalással megalapozott gyönyör egy kis kihagyás után újult erőre kapott, a fiú forró farka dugattyúként járt az igen nedves, szoros vaginában. Szandra nemsokára a csúcsra ért. Picit megrándult, kéjes nyögést hallatva élvezett el. Gábor kihúzta a szerszámát, hogy attól-e, mert ő is spricceléshez közeledett, vagy az orgazmustól összehúzódó punci lökte ki magából, lényegtelen volt. A bíborló makk két másodperc múlva lövellte a spermát a kékesfekete szőrzetre.

 Ezalatt Jani és Jocó is térdre ereszkedett Kriszta és Dóri ágyéka előtt, hogy „előnedvesítsen”, Dugó pedig Dóri szájába adta a farkát. Gábornak annyi ideje maradt, hogy egy kósza papír zsebkendővel némileg megtisztogassa, de Szandi nyelve tökéletesre (és keményre) nyalogatta a fütyköst. Jani felállt, hogy átadja a helyét Gábornak, aki már dugta is be Kriszta nedves puncijába, amije volt. A lány már túl volt egy orgazmuson, hála Janinak, de Gabesz farka, ahogy keményen, bizonyítani akarván mozgott, újabb csúcs felé hajszolta a lányt. A srác már kezdett izzadni, de a világért sem hagyta volna abba. A forró, szűk punci is izgatta, a lány nyögdécseléseiből sejthető, közelgő gyönyöre is. Érezhetően nehezebben jutott a csúcsra, Kriszta már elélvezett közben, és a harmadik felé közeledett, mire Gábor kihúzta a farkát, és préselt ki egy kevéske spermát a ritkás-barnás szőrzetre. Kriszta sem hagyta ki, hogy a maradékot eltüntesse, és még egy kicsivel tovább is kényeztette a dákót, nehogy lekókadjon. Nem kókadt le, Jocó pattant arrébb, engedve Gábort Dóri szőke-göndör, húsos puncijához. Bizony, a fiatalember makkja elég érzékeny volt már, lassan, óvatosan csúsztatta a nedves vagina mélyére. Jocó nyelve már elnyalakodott egy orgazmusig a lányon, a másodikat Dóri viszont Gabesz farka által érezhette, és a három lány közül ebből a szempontból ő járt a legjobban. A fiú fáradt, de farka kemény volt, és mozgatta, mint a gép, a lány hüvelye harmadszor szorult össze a kéj görcsébe. Gábor egy húzásnál kivonta dorongját, és némi jobbkezes rásegítéssel, egy nagy nyögés-sóhaj kíséretében néhány csepp ondót csapolt ki a göndör-szőke szőrzetre...

 A lányok ellibbentek a fürdőszobába, Gábor a kanapéra dőlt, és fáradtan próbált levegőhöz jutni.

 - Kell még neked a bögyös szőke? - vigyorgott rá a bátyja, közben pezsgőt kortyolgatott.

 - Negyediknek már nem vállalnám most, de egyébként jöhetne! - lihegte az öcs.

 - Most már teljes tagja vagy a csapatnak! - gratulált Jocó.

 - Bizonyítottál! - tette hozzá Jani. - Én tuti, hogy nem bírtam volna háromszor egymás után!

 - Edzésben vagyok! - mutatta Gabesz a jobb tenyerét. Hangos röhögés volt a reakció.

 Három tiszta, üde és felöltözött lány érkezett meg a nappaliba.

 - Naaa, most miért öltöztetek fel? - nyarvogott Jocó.

 - Nézz az órára, kedvesem! - mutatta Dóri.

 - Nyolc… - köpte be Jani.

 - Nagyi kilencre jön - dörmögte Dugó. Még alig egy napja esett át élete első dugásán, máris telhetetlen lett.

 - Na, mossátok meg a lankadt kukacot, mi addig rendet teszünk! - hajtotta ki Kriszta a hapsikat.

 Úgy is lett, mire a négy fiú visszatért, a nappali és a háló ragyogott.

 - Köszönjük a délutánt, felejthetetlen volt! - búcsúzkodtak a lányok.

 - Szupi buli volt, rendezhetnénk még ilyet párszor! - köszönt el Jocó és Jani is.

 Dugó és Gabesz egy szendvicset rágcsálva ült az asztalnál.

 - Jól sejtem, öcsém, hogy te ma vesztetted el a szüzességed? - fuvolázta Dugó nagyképűen, azt persze nem reklámozta, hogy ő mindössze egy nappal előzte meg Gábort.

 - Igen, bátyó, és egyszerre három csajjal! Nem egyszerű!

 - Na, és melyik lány tetszett a legjobban?

 - Hát, ha muszáj választani, akkor Kriszta, de mindegyik nagyon kellemes…

 Később, pontban kilenckor Nagyi is befutott. Érdeklődött, törtek, zúztak-e.

 - Ugyan, Nagyika, nagyon szolid, csendes buli volt! - nyugtatta Gabesz.

 - Laci örült, hogy csatlakoztál?

 - Ööö… izé… Végül is… igen.

 - Képzelem… Csak nehogy féltékenykedés legyen belőle! - legyintett mindentudóan Nagyi. A fivérek összenéztek, és elporoltak a szobájukba aludni.

 Harmadik fejezet

(Avagy: házibuli... extrákkal)

 Az úton az iskola felé a három fiú és a három lány azt variálta, hol és mikor legyen az az összejövetel, amiről még az uszoda öltözőjében beszélgettek. A végleges megoldás a leszállás előtt született. Kati, az osztályfőnök tett egy apró megjegyzést.

 - Gyerekek! Holnapra nem kell készülni semmiből!

 - Juhé!! - hangzott a diadalüvöltés, és lecihelődtek a buszról. Kicsit odébb összegyűlt a hatos csapat.

 - Akkor akár ma is lehetne, mondjuk nálunk! - ajánlotta Dugó.

 - És a nagymamád mit fog szólni? - kérdezte Jocó.

 - Az legyen az én gondom. Kettőre át tudtok jönni?

 - Jól van, ott leszünk! - és elbúcsúztak.

 - Legfeljebb társasozunk… - bökte még oda Jocó kajánul.

 Dugó hazament, hogy előkészítse a terepet. Szülei Algériában dolgoztak, csak egy-két éven belül jönnek vissza. Nagymamája volt otthon, ő felügyelt rá és öccsére, és vezette a háztartást. Kedves, megértő, megbízható, de ugyanakkor szigorú, és rendszerető néni.

 - Szia, Nagyi! - toppant be Dugó az előszobába.

 - Szervusz, fiam, végeztél? - jelent meg Nagyi a konyhaajtóban.

 - Igen, mára ennyi volt az iskola, csak az uszoda volt, de… figyelj, Nagyi, rendeznénk egy kis bulit ma kettőkor pár osztálytársammal, segítenél?

 - Jól van, csinálok szendvicset, van még üdítő, mi kell még?

 - Nem kell semmi, köszi, arra gondoltam, ha elmennél itthonról...

 - És hová?

 - Mindegy. Mondjuk Kati nénihez, vagy a Teri nénihez, csak szeretnénk magunkban bulizni! - kérlelte Dugó Nagyit.

 - Nos, most, hogy így mondod, éppen volna mit megbeszélnem Kati nénivel, át is ugrok akkor hozzá, de a lecke meg legyen írva, és kilenc, fél tíz felé jövök haza, addigra pizsamában, vízszintesben szeretnélek látni benneteket!

 - Nagyon rendes vagy, Nagyika! Lecke nincs, ezért bulizunk ma, és minden a legnagyobb rendben lesz! - ugrott Nagyi nyakába Dugó.

 - Jó, jó. Aztán nem szétverni a lakást! - és Nagyi elment.

 - Na, ez eddig simán ment! - sóhajtott Dugó.

 Az emeletre szaladt, a szülei hálószobájába. A szoba felépítése egyszerű volt, az ajtón belépve először a tágas hall, majd egy boltív után a háló tárult ki, a hatalmas franciaággyal. Dugó az egyik szekrényből kivett egy lepedőt, és felterítette az ágyra. Ezután a saját szobájából áthozta a magnóját, nem kevés kazettával együtt. Az ülőgarnitúra foteljeit a falhoz tolta, hogy jobban, kényelmesebben lehessen táncolni. Hirtelen megszólalt a csengő. Dugó kilesett, Kriszta állt a kapuban. Intett neki, majd rohant, hogy beengedje. Kriszta belépett, de a magával hozott szatyrot nem akarta letenni.

 - Mit hoztál? - bökött rá Dugó.

 - Majd odafenn! - mosolygott rá Kriszta.

 - Akkor…? - tessékelte előre a hölgyet a "háziúr".

 Odafenn a lány már épp letenni készült a motyóját, amikor csöngettek. A kapuban Dóri és Szandra állt. Dugó lerohant, azalatt Kriszta kirakodott. Míg a házigazda leért a lányokhoz, a két másik barát is csatlakozott. Dugó beengedte őket.

 - Üres a kégli? - kérdezte Jocó.

 - Sima ügy volt. Nagyit lerendeztem, este kilencre jön haza! - válaszolta Dugó.

 Dóri és Szandra szótlanul betipegett, míg a fiúk élénken beszélgettek. Levetették a cipőjüket, és felmentek a hallba. Fent óriási meglepetés várta őket. Kriszta jóvoltából hat talpas pohár, és egy üveg pezsgő került elő.

 - Pezsgőt is hoztál? - küszködött Dugó a leesett állával.

 - Hááát… - szerénykedett a lány.

 - Hoppá! BB! Nem semmi! - markolta egy hozzáértő elismerésével az üveget Jani.

 - Te egy tündér vagy! - ölelte meg Dugó Krisztát.

 - Tudom… - a lány csak mosolygott.

 - Nos, akkor induljon a banzáj! - lépett a magnóhoz a házigazda, és bekapcsolta a zenét. Töltöttek a pezsgőből, és riszálás közben iddogálták.

 - Kajáltatok valamit? - kérdezte Dugó.

 - Igen! - kiáltották vissza.

 Mindenki a saját párjával táncolt, Jani Szandrával, Jocó Dórival, Dugó pedig Krisztával. A lendületes zenék véget értek, a hirtelen beálló csendben Dugó gyorsan kazettát cserélt, és odasúgta Krisztának.

 - Most jön a java! A többi mind lassú!

 Igaza volt. Lassú zene kezdődött, Dugó kissé lejjebb halkította, és visszament táncolni.

 Szorosan átölelte egymást a három pár. Bő félóra múlva a levegő szinte izzott a visszafogott „indulatoktól”, mohón csókolóztak (is). Dugó jobbnak látta eligazítani a többieket.

 - Jani! Ott van a szobám! - jelezte neki mindenféle módon. - Jocó! Gabesz szobája jó lesz?

 Jocó bólintott, és egy pillanat alatt eltűnt Dórival.

 - Szerintem itt hagytak… - jegyezte meg Dugó kettesben maradva Krisztával.

 - Vajon miért?

 - Van egy sejtésem!

 - Én benne vagyok! - csókolta meg a lány a fiút. - Fejezzük be, amit délelőtt elkezdtünk! - és már ment is a hálószobába, Dugó utána.

 Jani udvariasan előreengedte Szandrát, mikor barátja szobájának ajtajához értek. A srác elég gyakori vendég volt itt, ismerte a járást. A lánynak még jóformán körülnézni sem volt ideje, a fiú máris ölelte át, és csókolta hevesen. Hosszú percekig maradtak így, és közben Szandra lassan gombolgatta kék blúzát, amibe később Jocó is besegített. A blúz szárnyai szétnyíltak, közös erővel levetették, alóla előbukkantak a kerek, ágaskodó bimbójú mellek. Ezután a farmer miniszoknya következett, és kisvártatva Szandra egyetlen bugyiban állt.

 - Most te következel! - mosolyodott el a lány, és már vette is le Janiról a pólót, majd a sliccét gombolta ki, bokáig rántotta le a nadrágot. Az alsónemű ugyan még eltakarta a dagadozó jószágot, ám Szandra már nagyon izgatott volt. Jani messzire rúgta a nadrágot, maradt a feszülő, majdnem robbanó alsó. Szandi ezt célozta be. Az irányzék tökéletes volt, csak a kivitelezésbe csúszott apró hiba. A lány lehúzta az alsónadrágot, Jani délcegen előpattanó dákója kis híján szemen bökte. Picit korrigált, majd kezével fixálta, míg a fiú kilépett az alsóból.

 - Gyönyörű látvány! - suttogta Szandra áhítatosan. Délelőtt nem volt alkalma ilyen közelről babusgatni.

 - Hát, csak ezzel tudok szolgálni… - vont vállat Jani, mialatt Szandra szája közeledett a faszhoz. A lány felhúzta a bőrt, kidugta hegyes nyelvét, megnyalintotta a piros makkot, ízlelgette egy darabig, majd nyalogatta tovább. Hirtelen bekapta az egész makkot, már csak érezni lehetett a nyelvmunkát, mely annak ellenére, hogy első az alkalom, hogy Szandra szájába vett egy faszt, nyelve ösztönös-ügyesen pörgött. Jani élvezte a dolgot, és mi tagadás, gyorsan eljutott odáig, hogy Szandrát kellemetlen (vagy kellemes?) meglepetésben részesítse. A lány is sejtett valamit, és bár még sosem kóstolta a ragacsos, fehér folyadékot, most valahogy nem is vágyott rá. Mindenesetre folytatta a nyelvmunkát, a makk hegyén pörgette-forgatta, és Jani egyre jobban feszengve jelezte, nem sok van már hátra. Szandra leállt a szívással, tenyerébe vette a szerszámot, míg másik kezével a fitymát húzogatta. Nem sokáig. A farkat tartó tenyerét három-négy erőteljesebb, és pár apróbb adagban ellepte Jani magja. Szandra döbbent érdeklődéssel figyelte.

 - Ejha! - jegyezte meg a tenyerét bámulva. - Nem semmi adag!

 - Hááát… termelek! - vigyorgott kéjesen Jani.

 - Van egy papírzsepid?

 - Az minek? - nyitotta ki szemét a srác.

 Szandi a tenyerét nyújtotta.

 - Ja, bocs…

 Jani adott egy zsepit, Szandra megtörölte a kezét, és hanyatt dőlt a heverőn. Most Jani következett a nyelvmunkával. A lány széttárt gyönyörű combjait, és a hollófekete szőrzetű dombocska résébe nyalintott. Ujjaival megnyitotta a nedvező puncit, és a csiklót nyalogatta. A szivárgó nedű még jobban felizgatta, és Szandra is egyre erősebben lihegett, sikongatott, és nyöszörgött. Csiklója nagyon érzékeny volt, ráadásul első alkalommal siklik rajta nyelv, ami csak könyörtelenül kergette egészen addig, míg Szandra egy sikollyal, és egy elhaló nyögéssel nem tudatta Janival, elélvezett. Keze-lába-hangja remegett, mikor megszólalt.

 - Te nyelvzseni! Ilyet még sosem éreztem!

 - Ugyan! - szerénykedett a srác. - Ez csak természetes… Másrészt meg szeretek adni…

 - Nagyon jólesett…! Van még más is, amivel tudnál adni?

 Volt. Jani ismételten felállt farka elindult a szétnyílt, szétnyalt punci felé. A „bejáratnál” megállt. Hegyével elkezdte a csiklót birizgálni. Szandra nyögdécselt. Jani abbahagyta, és óvatosan bedugta. A hüvely kellően nedves volt, így tövig nyomta be, élvezte a „harmatos” melegséget, a lány kéjes lihegését, és a dugattyúmozgásra tért át. Lassan kezdte el, egyre gyorsabban folytatta, ráhasalt a lányra, nyalogatta a nyakát, fülét, melleit, és közben volt rá gondja, hogy egyenletesen mozogjon. Szandra mindezt nagyon élvezte, ő is viszonozta a nyalogatást, és egyebeket, lihegett, nyögött, sikongatott, két orgazmuson is túl volt, mire Jani is elérkezettnek érezte az időt. Egy húzás alkalmával kirántotta dákóját, és sugárban spriccelte az ondót Szandra feszes hasára. Jani is, Szandra is kielégülten hevertek egymás mellé…

 Jocó és Dóri kézen fogva elvonultak Dugó öccsének szobájába. Jocó már útközben vetkőzni kezdett, így mire célba értek, már egy szál alsónadrágban volt. A szobába érve Dóri leült az ágyra, és alaposan végigmustrálta Jocót. A fiú odament hozzá, gyengéden csókolgatta, mialatt vetkőztetni kezdte. Levetett mindent, amit lehetett, a bugyi és a melltartó maradt a legvégére, Dóri engedélyt adott azok eltávolítására is. Jocó egy pillanatra elengedte a lányt, csak hogy újra jól megnézze magának, és ismét csókolózásba gabalyodtak. Ujjai sem teketóriáztak, a szőke, domború muffot szántották. Rátapintott a lényegre, a szép nagy csiklóra, és csak azzal foglalkozott. Ide-oda mozgatta az ujját, a lány pedig feszengve, nyögdécselve élvezte. Jocó ennek örült a legjobban, és folytatta. A lány hanyattvetette magát az ágyon, szép „ernyőhaja” szétterült, kiesett számára a külvilág, csak a gombocskáját mozgató-izgató ujjra figyelt. Csaknem elájult a gyönyörtől. Jocó abbahagyta az ujjtáncot.

 - Na, milyen volt? - kérdezte a fiú diadalittas mosollyal.

 - Csodálatos! - rebegte a lány.

 - Folytathatom?

 - Hát persze!

 Jocó odahajolt Dóri széttárt combjai közé, és most nyelve vette át ujjai munkáját. Fürgén táncoltatta fel-alá, majd megállt. Hegyét a csikló alá helyezte, a kisajkak résébe. Két kezével, amennyire lehetett, szétfeszítette a csapzott, édes puncit. és nyelvét a hüvely bejáratában járatta, gyakran megmozgatva a gombocskát is. Nemcsak Dóri élvezte a nyalást, bizony Jocó farka kemény volt, mint a fagyott kutya lába, alsónadrágja pedig szűkös. Levette hát, ám a lány észrevette a mozdulatot, és felült.

 - Valami baj van?

 - Nincs semmi, csak szorított a gatyesz. Élvezkedj csak nyugodtan!

 Nem kellett kétszer mondani. Ahogy Jocó folytatta az édes kis punci nyalogatását, szívogatását, Dóri úgy vonaglott és sikongatott a kéjtől. A srác persze ismét abbahagyta épp két nyalintásnyira a csúcstól, ám ezúttal Dórinak ideje sem volt megjegyeznie, máris folytatódott az izgatás. Jocó e pillanatnyi kihagyás alatt ugyanis a nyelvét makkjára cserélte. Óvatosan igazította a kemény husángot, és lassan tövig tolta. Ám ettől kezdve nem volt ilyen finom a fiú. Vad kefélésbe kezdett, heréi minden lökésnél nekiütköztek Dóri fenekéhez. Már a lánynak sem lehetett oka panaszra. A heves tempó behozta azt a lemaradást, melyet már párszor „elszenvedett”, nemsokára hatalmasat élvezett. Jocó arcán is megjelent az első verejtékcsepp, és ugyanebben a pillanatban kirántotta farkát, és sugárban spriccelte tele a szőke szőrzetet, hatalmas nyögés kíséretében. Elnyúltak egymás mellett pihegve.

 - Ez bizony nagyon kellemes volt! - jegyezte meg Jocó.

 - Teljesen igazad van! - csókolta meg a lány.

 Kriszta a hálóba érve rögtön az ágyra heveredett. Dugó megállt előtte, és így szólt.

 - Gyönyörű vagy!

 - Tudom! - válaszolta csilingelő nevetéssel Kriszta, és vetkőzni kezdett. Dugó sem akart elmaradni, majdnem egyszerre lett kész Krisztával. Lefeküdt mellé az ágyba, miközben álló farka mintegy véletlenszerűen hozzáért a puncihoz. A lány érezte a finom nyomódást, de visszafogta magát, hagyta Dugót „érvényesülni”. Dugó pedig érvényesülni akart, óvatosan közeledett, szájon csókolta a lányt hosszan, édesen, szerelmesen. Kriszta átdugta a nyelvét Dugóét kergetve, ettől még jobban, még szenvedélyesebben tapadt a szájára a fiú. Keze simogatótúrára indult a lány testén. Egy ideig cirógatta Kriszta formás melleit, hátát, feszes fenekét, és végre rátért arra az útra, amely egyenesen a „völgybe” vezetett. Kriszta érezte, hogy a kéz mindjárt odaér, ezért lábait kissé széjjelebb rakta. A kéz is „észrevette” ezt, vidáman folytatta útját. A puncihoz érve elkezdte a szemmel (kézzel) láthatóan (foghatóan) vágyakozó ajkakat, és környékét. Kriszta halk sóhajokkal élvezte, bár ez még korántsem volt az igazi élvezet! Dugó ujjai már a vágatot masszírozták, szinte belenyomódva a nedvező rés mélyére. Egyik ujja behatolt a kisajkak közé, és ott folytatta a dörzsölő mozgást. Időnként oda-odaért a csiklóhoz is, meg-megnyomogatva azt. Kriszta már nem is csókolta Dugót, csak hanyattfekve, széttárt combokkal nyögdécselt. Az ujj is egyre inkább a csikló mozgatására ügyelt egészen addig, míg Kriszta egyre szaporábbá váló légzése egy hosszú, hatalmas, kéjes sóhajtássá nem vált. A lány elélvezett. Mosolyogva nézett Dugó szintén vigyori képébe.

 - És ez még csak a kezdet…

 - Bizony, kicsim, még folytatom!

 - Hogyan?

 - Nem mondom meg! Csukd be a szemed, és érezz!

 Dugó odahajolt az enyhén szőrös, csapzott, felizgatott puncihoz. A lány megérezvén a mozdulatot, még jobban megnyitotta lábait, hogy a fiú könnyebben hozzáférjen lucskos öléhez. Könnyebben odafért, és nyelve fel-alá járva ízlelgette a nedves pinát. Hozzá-hozzáért a klitoriszhoz, amit a lány egy hangosabb nyögéssel díjazott. Alteste gyakran megvonaglott, ahogy egyre erősödött testében a kéj, és már szinte az ájulásig fokozódott az élvezet, mikor Dugó abbahagyta. Kriszta már szóvá is tette volna, mikor a fiú folytatta. Nyalta, szívta a nedves-nyálas puncit, mindenképp orgazmushoz akarta juttatni a lányt. Sikerült. Kriszta megrándult, lélegzete elakadt, és amúgy hangtalanul élvezett egy nagyot.

 - Miért hagytad abba az előbb? - jutott szóhoz a lány.

 - Azt hiszem, szőrszál ment a nyelvemre…

 - Szőrszál?! Ott?!

 - Ott is van szőr, nem? - és Dugó hanyattfeküdt, álló dákója hetykén meredt fel. Kriszta felkelt, rámosolygott, és háttal a fiú kutató tekintetének (Dugó nagy bánatára), óvatosan fölé guggolt. Beigazította vaginájába a rudat, leereszkedett a „föld-(test) szintre”, majd felemelte fenekét, s félfordulatot véve leült Dugóval szemben. Ügy csücsült rajta, mint egy trónon. Somolyogva kutatta a fiú arcát, vajon mit szól ehhez a művelethez.

 - Megleptél! - válaszolt a ki nem mondott kérdésre Dugó.

 - Ugyan mivel? - kérdezte csúfondárosan a lány.

 - Mivel elég körülményesen ültél bele…

 - Óh, már le is szállok! - fészkelődött szemtelenül Kriszta.

 - Ne! - vágott kétségbeesett arcot Dugó, mire a már emelkedő lány visszaereszkedett a farokra.

 - Csak nem gondoltad komolyan, hogy leszállok? - hajolt Dugó arcához a lány, mellei a fiú szőrösödő mellkasához simultak. Dugónak kellemes érzés volt, és nagy szenvedéllyel ölelte magához a lányt. Szájával Kriszta ajkaira tapadt, és egy hosszú csókot váltottak. Kriszta mozgásba lendült a dorongon, jóleső bizsergés áradt el bennük. Föl-le liftezett, Dugó farka hol elmerült, hol felszínre került az enyhén szőrös punciból. A lány ujjai odatévedtek duzzadt gombocskájához, dörzsölte a nedves pecket, cirógatta az alatta mozgó, csillogó, eres faszt. Dugó egyre jobban érezte magát, ugyanakkor egyre kellemetlenebbül is, bizony, a csúcs felé közelített. Arcjátékából Kriszta semmit sem vett észre, mert éppen a saját orgazmusával volt elfoglalva. A lány éppen csak abbahagyta a kéjes remegést, Dugó leemelte a faszról, ami szinte azonnal összespriccelte ondóval a barnás szőrzetet. Kriszta ráborult a srácra, keblei kellemesen nyomták a fiút. Mikor kissé kifújták magukat, Dugó megkérdezte.

 - Hogy érzed magad?

 - Nos, eddig jól. Most inkább nézzük meg, hogy Jocó és Jani mire jutott a csajokkal!

 - Nem rossz ötlet, kapjunk fel valamit!

 - Miért, te fázol? - azzal Kriszta elindult az ajtó felé, nem törődve a barnás szőrháromszögét „díszítő” ondófolttal.

 Második fejezet

  (Avagy: erotika az uszodában)

Másnap nagy nyüzsgés volt a suli előtt. Senki nem fért a bőrébe, mindenki igyekezett túlkiabálni a másikat, még ha az illető húsz centire is volt a másiktól.

A fiúk csendben lepakolták kevéske cuccukat, mivel az aznapi program csak az uszoda volt. Körbenéztek az osztályon. Kriszta épp azon panaszkodott Dórinak és Szandrának, hogy otthon felejtette a fürdőruháját, meg az úszósapkáját, haza kellett rohannia érte.

 - Ahhoz képest elég gyorsan megjártad! - szólt közbe Dugó, finoman megérintette a lány karját, mire az óvatosan megfogta a kezét, és megpuszilták egymást.

 - Szia, Dugó. Az volt a szerencsém, hogy korán érkeztem ide…

 - Először! - vihogott Jocó Szandra mellől.

 - Na persze… - vetett Kriszta egy szúrós pillantást a srácra. Néha a falnak ment Jocó idióta beszólásaitól.

 - De itt vagy, és ez a fő! - karolta át Dugó gyengéden. Kapcsolatuk egy igazi bimbózó szerelem. Igaz, még csak egy-két, titkos, lopott csók csattant el, és gyakran kézenfogva járkáltak a suliban, ám ennél tovább még nem jutottak. Dugóban tomboltak a hormonok, szerette volna, hogy még jobban elmélyüljön a kapcsolatuk, de szerette és tisztelte annyira a lányt, hogy nem rohant ajtóstul a házba, óvatosan „puhítgatta” a lányt. Krisztának sem volt ellenére a dolog, már az első találkozásukkor felfigyelt Dugóra, és nagyon hamar eljutott odáig, hogy fülig szerelmes a fiúba. Már vágyott ő is a testiségre, de nyíltan bevallani nem merte, csak csendesen évődve fogadta Dugó néha félszeg, olykor rámenős közeledését. Arra álmukban sem gondoltak, hogy órák múlva új fejezet nyílik az életükben.

Megérkezett az osztályfőnök is. Felföldi Katalinnak hívták, és észvesztően jól nézett ki. Huszonnyolc éves volt, magas, karcsú, szőkésbarna, rövid, de nőies frizurát hordott, sötétkék szemekkel, és kislányos arccal. Még a hangja is magas volt.

 - Jó reggelt, gyerekek!

 - Jó reggelt, tanárnő! - hangzott kórusban.

 - Tíz perc múlva itt van a busz - nézett az órájára Kati ofi néni. - Mindenkinél van fürdőruha, törölköző, pénz? - kérdezte.

 - Igen!

 - Rendben, akkor megvárjuk a buszt, aztán…

 Megérkezett a busz. Felpakoltak, elhelyezkedtek, elindultak.

 Negyedóra múlva ugyanez történt, csak fordítva.

 Az uszodában, akinek nem volt úszósapkája, az kölcsönzött, majd elvonultak az öltözőbe. Roppant idétlen felépítése volt. Az elválasztó fal nem ért a mennyezetig, a padra állva, némi pipiskedéssel át lehetett lesni a túloldalra. Mindkét oldalon megkezdődött a vetkőzés, de Jocó nem pucolkodott.

 - Te nem öltözöl át? - kérdezte Ricsi, egy alacsony, kissé dundi osztálytárs.

 - Mindjárt. Szólj Dugónak!

Dugó odajött egy szál brében, fürdőgatyával a kezében. - Mi van?

Jocó mutatta, Dugó elvigyorodott, és szerzett egy padot. Megszemlélték odaát a kínálatot, Dugón látszott először, hogy tetszett a látvány, mivel ő ruhátlan volt. Élvezkedtek egy darabig, és mikor kiürült a női oldal, ők is fürdőcuccot öltöttek, és kimentek. Úsztak pár hosszt, majd beültek a meleg vizű medencébe. A triumvirátus az előző napi Karolina-Jutka-esetet ecsetelte a legapróbb részletekig. A többi fiú tágra nyílt szemekkel hallgatta. Jocó nem bírt magával. Félrevonta két barátját.

 - Van nálam gumi...

 - Honnan?

 - Megcsapoltam a fater készletét. Szóval arra gondoltam, felhúzzuk, és beleverjük!

 - Nagy ötlet, és miért?

 - Poénból! Felkötjük a lámpa rácsára a női öltözőben!

 - Nagy hülye vagy, de gyerünk! - rohantak az öltözőbe a fiúk.

 Odabenn néhány kissrácon kívül nem volt senki. Gyorsan elővették az óvszert, és bezárkóztak a vécére. Néhány perc múlva mindenkinél ott volt az „anyag”. Kilopakodtak a kijárathoz. Jani bekukkantott a női öltözőbe. Senkit sem látott. A fiúk óvatosan bementek, teremtett lélek nem volt sehol. Dugó őrt állt, míg Jocó és Jani egymás nyakába ülve próbálták meg felapplikálni a gumikat. Nem nagyon sikeredett, ráadásul Dugó is eltolta. Kriszta bökte oldalba. A fiú akkorát ugrott ijedtében, mintha bolha csípte volna meg.

 - Szabad tudnom, mi járatban? - érdeklődött a lány, két másik barátnője szintén kérdőn nézett rájuk.

 - Hát, csak körülnéztünk… - jöttek oda az „akciósok” a bukott „őr” mellé.

 - Ja, azt lehet! - mondta Szandra, eredetileg Kleopátra-frizurája vizesen hullott hófehér bőrű arcába, alóla villant ki barna tekintete. Jani odavolt a lányért, Szandra fordítva.

 - Esetleg segíthetek öltözni… - próbálkozott.

 - Jocó és Dugó már látta, hogy megy ez nekünk egyedül is! - mosolygott Dóri. Szőke, hullámos haja szárazon esernyő módra terült szét, vizesen viszont pirospozsgás arcának egy részére tapadt.

 - Akkor esetleg segíthetünk szappanozni! - kapott a lehetőségen Jocó.

 - Dugó! - vonta félre a fiút Kriszta.

 - Igen?

 - Áruld el nekem, miért vagytok ilyen idióták?

 - Ez a korral jár!

 - Naaa… - mosolygott Kriszta. - Biztos?

 - Ööö… nem.

 - Akkor?

 - Tulajdonképpen… szerintem Janiék komolyan gondolják.

 - A szappanozást?

 - Igen.

 - Engem nem zavar, benne vagyok, ha gondolod - kacérkodott Kriszta. Kinyitotta a szekrényét, levette a fürdőruháját, s egy törölközőt csavart bombázó alakja köré. A barátok csak pislogtak a döbbenettől. - Ti nem jöttök? Még szabad a zuhanyzó - nézett a barátaira.

 - De, jövünk! - és már repültek is a fürdőruhák.

 Mindhárom pár bevonult a zuhanyzókba. Elhúzták a védőfüggönyt, megnyitották a csapokat, forró víz zubogott rájuk, szállt a gőz, s a pára. Most először látták egymást ruha nélkül, és mivel Kriszta dobta fel a labdát, nem akartak sem meghátrálni, sem gyávának tűnni. A visszafogott érzelmek és vágyak kitörtek.

 Dugó hátulról átölelte Krisztát, simogatta a lány feszes-formás melleit, végigsiklott lapos hasán, s leért az enyhén szőrös „völgybe”. Kriszta csendesen sóhajtozva dőlt a fiúnak, altestét kidomborította, míg Dugó rendesen dolgoztatta a kezét.

 Jani Szandival szemben állva próbálta behabozni a lányt, álló dákója a formás combok közötti kékesfekete szőrzetet érintette.

 Jocó pedig Dóri ritkás-göndör, szőke szőrű punciját, valamint a lágy, hatalmas kebleit kenegette szemmel láthatóan boldogan.

 Nem is volt semmi gáz addig, míg be nem jött két idegen lány, és egyikük oda sem figyelve elhúzta a függönyt. Farkasszemet nézett Dugó álló farkával, és egy szemérmes sikkantással, fülig pirulva visszahúzta a függönyt.

 - Szerintem ideje abbahagyni - mondta Kriszta, és finoman lefejtette magáról Dugó ujjait. Jeleztek a többieknek, és gyorsan kislisszoltak.

 - Soha rosszabbkor! - dohogott Dugó. - Még folytattam volna!

 - Majd később kerítünk rá sort… - mosolygott a három lány.

 - Ezt még megbeszéljük, de most úsznék egyet - mondá Jocó.

 - Minek? Most zuhanyoztunk! - hüledezett Jani.

 - Lehűtöm magam… - és kezét, mely eddig diszkréten az ágyéka előtt volt, széttárta. Fürdőnadrágjának jókora dudora vált láthatóvá. Barátai igazat adtak neki, és vele tartottak…

Gyémántok (Avagy: szex a köbön)

 Dél volt. Forrón, de nem perzselőn sütött a májusi nap. A srácok épp elhagyták a suli épületét. Öt órájuk volt csupán, így csapatostul mentek haza. A főútról letérve befordultak a szokásos kis csendes utcába. A fiúk tizenhét évesek voltak, a helyi gimnázium harmadik évfolyamát taposták. Élénk beszélgetést folytattak az iskolában történtekről, valamint – az ebben a korban igen fontos témáról – a lányokról. Mindhármuknak volt már szíve választottja, de még csak apró simogatásokig, lopott csókokig, ölelésekig jutottak, szexről csak szó esett. A lányokkal való kapcsolatukat valamelyest több, mint barátság jellemezte.

 - Remélem, nem felejtitek el a holnapi uszodát! – figyelmeztette barátait Jocó. Barna hajú, kék szemű, magas, arányos alkatú srác volt, kicsit pisze orrú, ám határozottan jóképű, és ezen még állandóan borostás arca sem rontott. Utált borotválkozni, de hetente egyszer megtette, mert a tanárok piszkálták érte.

 - Ennyire nem vagyunk hülyék! – háborodott fel Jani, aki alig volt alacsonyabb Jocónál, szintén barna hajú, ám barna szemű, kicsit teltebb, mindig vigyorgó, kerekded arcú koma. Most is elvigyorodott, mikor kimondta felháborodott mondatát.

 - Pedig én azt hittem… - jegyezte meg Jocó, aki még gonoszkodó-csipkelődő beszólásairól is híres-hírhedt volt.

 - Én pedig tudtam! – röhögött fel ízléstelenül Laci (a barátainak Dugó). Hármuk közül ő volt a „szépfiú”. Igazi álomhercegnek nézett ki szőke hajával és kék szemével, sima „babaarcával”, és ugyan majdnem egy fejjel elmaradt magasságban barátaitól, teste leányszemet-gyönyörködtetően, kellően izmos volt. Kívülről nem is volt hibája, belülről meg… majd kiderül!

 - De genyó vagy! – duzzogott egy sort Jani. Értette ő a tréfát, csak nem szerette. Főleg az ő rovására.

 - Ugyan, Jankó, csak nem sértődsz meg egy ilyen apró ugratásért! – virult még mindig Dugó, tudván, a Jankó név sem népszerű a barátjánál.

 - Eddig úgy néz ki a helyzet… - alávalóskodott Jocó.

 - Nem, nem sértődtem meg! – sértődött meg Jani.

 - Na, ez a beszéd! O-óóó! – torpant meg Dugó. – Kit látnak szemeim?

 - Kit? – döbbent meg két barátja.

 - Ha nem csal a szemem, Karolina drága napozik itten! – és tényleg. Az utca szépének mondott Karolina nevű hölgyemény napozott az egyik ház előtti, gondosan karbantartott gyepen. Sűrű volt a kerítés, de a sasszemű Dugó észrevette. A lány fotómodellként dolgozott, „munkaköri kötelessége” volt a napozás, nem vette észre a kandúrkákat, mert a meleg, késő tavaszi napsütésben elszundított.

 - Micsoda nő! – sóhajtott vágyakozva Jani.

 - Micsoda idő! – nézett az égre Jocó, mert a látvány őt is felizgatta, és nem akarta, hogy ezt lássák a többiek is.

 - Micsoda alkalom! – vigyorodott el Dugó, és halkan benyitva a kapun, odament Karolina mellé.

 Szemével végiglegelte a lány igencsak formás testét, szöszi, hullámosan szétterülő haját, selymes arcát, egyenes, nemes vonású orrát, piros ajkait. A látvány lenyűgözte, teste ösztönösen reagált erre, erőteljes merevedése volt. Hátranézett osztálytársaira-barátaira, akik félszegen topogva, sziszegve hülyézték.

 - Hát ti? – riadt fel Karolina, ahogy rávetült Dugó árnyéka.

 - Ööö… - tétováztak a hátul levők, menekülni már késő volt, álltak hát, többszörösen is.

 - Izé…, ha nem haragszol, csak szerettünk volna közelebbről megnézni… - mentegetőzött elhalón Dugó.

 - És én ezt el is higgyem? – kérdezte felkönyökölve a lány. Két évvel volt idősebb a baráti társaságnál, és ha nem is túl közelről, de ismerték egymást.

 - Más mesém nincs, ez viszont igaz… - tárta szét a karját Dugó.

 - Ez elég közeli, vagy valami másra gondoltál? – csipkelődött a lány. Nem volt ellenére a három srác, különösen Dugó, ám kérette magát, mint egy szűzlány (ami régen volt már!).

 - Á, ez így nagyon megfelel! – vágták rá mindhárman egyszerre, gondolván, ez a helyes válasz.

 - Biztos? – Karolinának egyre jobban bejöttek a fiúk. Fotómodellkedése mellett pornózott is, amit nem reklámozott ugyan, de sokan tudták. Jó ideje nem forgatott már, pasija sem volt, a három ifjú titánban pedig volt valami, ő sem tudta mi, ami kellemesen felizgatta. – Nem jöttök be egy kis üdítőre? – vetett be egy elcsépelt, átlátszó, mindazonáltal hatásos trükköt.

 - Hááát… elég meleg van! – törölgette homlokát Jani. Vajon a napfénytől volt melege?

 - Igencsak megszomjaztam, most, hogy így mondod… - tétovázott Jocó.

 - Természetesen! – úgy látszik, Dugó volt a legrámenősebb mindhármójuk közül.

 Bementek a hűvös lakásba.

 - Itt tegyétek le a cipőt, aztán menjetek be abba a szobába! – szólt rájuk Karolina. A fiúk némán engedelmeskedtek neki, és a lány által mutatott szobába vonultak. Letelepedtek a jókora franciaágyra, egyedül maradtak.

 - Neked elmentek otthonról! – támadt Dugónak Jocó.

 - Ki mondta, hogy voltak otthon neki egyáltalán? – vetette oda Jani.

 - Nagy pinavadászok vagytok, mondhatom! – válaszolt Dugó megvetően. – Most, hogy szinte az orrotok előtt van egy ilyen fehérmájú lány, már behúznátok fületek-farkatok?

 - Az nehéz lenne… - nyekeregtek a barátai. – Deee…

 - Mit de? Attól féltek, hogy Dóri, vagy Szandra megtudja?

 - …

 - Nos, éntőlem nem fogják megtudni, az biztos! Karolina pedig… most a saját… khm… élvezetére dolgozik, azazhogy ezt most nem munkaként fogja értékelni, tartani fogja a száját.

 - Biztos vagy te ebben? - talált szavakra Jocó.

 - Tuti! Senki sem tudja, vagyis csak kevesen, hogy mivel foglalkozik! Én tudom…

 - Miért, mit csinál?

 Ekkor Karolina tűnt fel az ajtóban, tálcával a kezében, amin három bepárásodott pohár kóla gyöngyözött. - Majd megtudjátok! - sziszegte Dugó, és figyelmét a lányra fordította, miként a barátai is. Meglepő látvány volt, a fiúknak még nem volt ilyen kiszolgálásban részük. Karolina a fürdőruháját egy pornósztárhoz illő, szinte teljesen átlátszó, csipkedíszes köntösre, hófehér, csipkés harisnyatartóra, bugyira és melltartóra cserélte.

 - Tessék az üdítő, fiúk! - és letette egy kis dohányzóasztalra. A srácok félszegen az italokért nyúltak, és lassú kortyokban itták. Mivel mindhárman az asztal felé voltak fordulva és állva, nem látták, ahogy Karolina a franciaágyra vetette magát.

 - Ha gondoljátok, van még más üdítőm is! - hallatszott a lány hangja. A fiúk odafordultak, és a döbbenettől szólni is alig tudtak. Karolina vadító pózban feküdt az ágyon, combjai enyhe terpeszben, a habszerű, csipkés hacukája semmit sem takart.

 - Szeretem az ilyen üdítőt! - bólintott elismerően Jani.

 - Én is! - toldotta meg Jocó.

 - Akkor, mire vártok? - érdeklődött ravasz mosollyal Karolina. - Gyertek!

 Szempillantás alatt meztelen volt a három fiú. Jocó odakúszott Karolina mellé, kőkemény szerszáma szinte a lány orra elé került. Az nem tétovázott, mindjárt marokra is fogta, piros, hegyes nyelvével gyengéd, tájékozódó köröket rótt a liláskéken dagadozó makkon. Jocó számára már ez is határtalan élményt jelentett, hiszen eddigi szexuális tapasztalata mindössze a jobb kezére korlátozódott. Lehunyt szemmel élvezte a lány ügyes nyelvjátékát, jobb keze tétován simogatta a csipkés melltartóba bújtatott, enyhén körte alakú, kemény cickókat. Észre sem vette, hogy időközben a lány másik oldalára Jani mászott, és ördögi gyorsasággal kiszabadította a kebelhalmokat a melltartóból. Azt sem vette észre, hogy Karolina egy pillanatra abbahagyta ajkai játékát, és altestét megemelve hozzásegítette Dugót, hogy bugyijától megszabadítsa. Jocó csak arra koncentrált, hogy a testében egyre növekszik a kéj, heréi összehúzódnak kissé, a jól ismert bizsergető, feszítő érzés egyre erősebb, már-már elviselhetetlenné fokozódik, és hirtelen elemi erővel átsöpör rajta. Csak annyit tudott kinyögni: - Jövök!

 Karolinát nem zavarta, hiszen imádta ezt csinálni, és kéjesen szívta a faszt továbbra is, élvezte, ahogy lüktetve ömlik, árad ki belőle a számára finom, bőséges, fehér sperma. Gondolkodás nélkül lenyelte, és tisztára szopogatta Jocó dákóját. A fiú az átélt gyönyörtől remegve nyúlt el a lány mellett, és ellazulva csak arra gondolt: „Basszus, ez nagyon gyorsan ment!”

 Karolina nem foglalkozott vele sokáig. „Amatőr fiú!” - gondolta, és azonnal Jani jókora farkáért nyúlt. A fiú rögvest abbahagyta a lány melleinek masszírozását, csókolgatását, izgatását, és Karolina arca mellé térdelt, mint Jocó az előbb. Ugyanabban az élményben részesült, mint a barátja. Janinak sem volt eddig másképp dolga a szexszel, csak a makkfényesítés, illetve egyszer lecsekkolta Szandra ciciméretét, azt is pólón keresztül. Karolina szája viszont mesteri ügyességgel dolgozott, annak ellenére, hogy a lány széttárt combjai között már Dugó nyelve ügyködött, melyet Karolina nem állhatott meg nyögdécselés nélkül.

 Dugó, ahogy lekerült a lányról a bugyi, azonnal a feltárult, fazonigazított, göndörödő, mézszőke pamacskoronás puncira vetette magát, ujjaival cseppet szétfeszítette, és a szabaddá vált csikló hegyét izgatta nyelvével. Tempója változó volt, hol lassan, szinte csigalassúsággal, ám erősen rányomott nyalószervvel dolgozott, hol pedig, mint a villám, cikázott nyelve, épphogy érintve a megduzzadt, piros klitoriszt. Jó ideig nyalakodott így, a felforrósodott hüvelyből egyre csak csordogált a nedv, aztán a srác középső ujja lassan becsusszant a kisajkak közé. Egyre mélyebbre merült a nedves barlangba, majd újra kisiklott belőle. Megint bemélyesztette, ezúttal a mutatóujja is csatlakozott a középsőhöz, két ujjal izgatta a pinát. Karolina, bár legszívesebben hangosan sikítozott volna, és dobálta volna testét a kéjtől, csak zihált és nyögdécselt, valamint folytatta Jani farkán a nyelvmunkáját. Az eredmény már nem váratott sokáig magára egyikük részéről sem, Dugó abbahagyta a nyalást, és ujjait is kihúzta, álló dákóját a nedves pinaajkak közé nyomta finoman. Amint tövig benne volt, ösztönösen ráállt a mozdulatsorra, szerszáma ki-be csúszkált a nedves hüvelyben. A gyönyör átcsapott fölötte is, nagyon hamar csúcsközelbe ért, de a lány nem bánta, hogy Dugó négy-öt húzás után már rántja is ki farkát, és spricceli hasára a meleg ondót, hiszen az a pár húzás bőven elég volt neki ahhoz, hogy a közelgő orgazmus meglepő erővel átrohanjon rajta. Mindehhez Jani is csatlakozott, a lány kéjnyögő szájába lövellte magját. Karolina gyorsan lenyelte, letisztította nyelvével Jani dorongját, és elégedetten elnyúlt az ágyon.

 - Ez nagyon jólesett! - nyögte elhaló hangon.

 - Azt elhiszem! - szólt nem kis éllel egy másik női hang. Karolina és a fiúk egy emberként fordultak a nyitva hagyott ajtó irányába.

 - Szia, Jutka! - köszönt Karolina meglepetten a húgának, és a srácokhoz fordult: - Ő Judit, a húgom, ő pedig Jani, Jocó és Laci, a barátoknak Dugó - mutatott be mindenkit egymásnak.

 Karolinánál fiatalabb, a srácokkal egyidős, szőke, jó alakú, ha lehet, még bögyösebb, rövid szoknyás, testhez simuló, apró pólós leányzó állt az ajtóban. Leplezetlen érdeklődéssel figyelte a fiúkat, és reakciójukat. Néhányszor látták egymást az utcán, vagy a buszon, de nem egy iskolába jártak, nem volt közelebbi ismeretség. Pasiügyekben, bár nem volt ügyetlen, gyakran a nővére „segítette ki”, de hogy három fickót is hozzon egyszerre, még nem volt példa. Mindenesetre tetszett neki a felhozatal.

 - Ha nincs ellenem kifogásotok, beszállnék! - szólt inkább a fiúkhoz, mint a nővéréhez. Nem volt kifogás, odafeküdt Karolina mellé az ágyba. Jani azonnal „rávetette” magát, bal keze a szűk pólót hajtotta fel, kiszabadítva a dús kebleket, jobb keze a miniszoknya alá csúszott. Kicsit meglepődött, amikor semmilyen zavaró ruhaneműt nem tapasztalt, Jutka szinte sosem hordott bugyit, állandóan készen állva a szexre. Jani keze tehát a csupaszra borotvált punciba „akadt”. Túllépve a meglepetésén, azonnal gyengéd masszírozásba fogott, ajkai pedig a duzzadó mellbimbókra fonódtak, csendesen, néha kicsit cuppantva szívogatta, nyalogatta azokat, hol egyiket, hol másikat.

 - Levehetném? - bökött Judit a ruháira.

 - Természetesen! - engedte el Jani a lányt. Amint megszabadultak a ruhaneműktől, a fiú azonnal visszatért hozzá. Nem sokáig csókolgatta a ciciket, csakhamar a szőrtelen puncira vetette nyelvét, a támadás célpontja a csikló volt. Pörgette, forgatta nyelvét, olyan gyorsan, hogy a csajszi alatt hamar nedves lett a lepedő, és pár percen belül el is élvezett. Jani nem érte be ennyivel, a felizgatott, csupa lucsok kisajkak közé vezette újfent délcegen ácsingózó farkát, és heves mozdulatokkal hágta a lányt.

 Dugó ezalatt Jutka szájába adta szerszámát, a lány olyan hevesen szopta a faszt, ahogy Jani dolgozott forró vaginájában.

 Karolina hasra fordult, fenekét feltartva kínálta nedves pináját Jocónak, aki kihasználva a lehetőséget, farkát tövig nyomta be a lány hüvelyébe. Ezzel ismét megindultak a kéj csúcsára vezető úton. Karolina egyre kevésbé fogta vissza magát, halk nyögései egyre hangosabbá váltak, a végére már szinte sikítozott, közelgett a második orgazmus, ám Jocó kihúzta fütykösét, és sugárban spriccelt a lány hátára. Karolina kénytelen volt kézzel befejezni a dolgot, hamar sikerült, és kicsit elfáradva rogyott hasonfekvő pózba, Jocó pedig mellé.

 Jutkáék is egyre gyorsabban dolgoztak egymáson, a lány már a második csúcsot hagyta el, amikor Jani is elélvezett, egyenesen Jutka feszes, selymes hasára lövellte ondóját, Dugó pedig a lány szájába lövellt. Jutka lenyalta-lenyelte, és kéjesen elpihent, miként a fiúk is.

 Jó félóra pihenés után Jani törte meg a csendet.

 - Ez nagyon jó volt!

 - Ezt is vártuk tőletek! - jegyezte meg Karolina.

 - Ahhoz képest jól sikerült… - dörmögte Jani.

 - Mihez? - kérdezte Jutka.

 - Barátom arra célzott, hogy ez volt az első alkalom, hogy lefeküdt nővel, ráadásul mindjárt kettővel egyszerre! - magyarázott bosszúsan Dugó. Nem örült, hogy Jocó elkottyintotta szüzességüket.

 - Vagy úgy, már értem! - mosolyodott el Karolina. - Nos, ha úgy gondoljátok, máskor is nyugodtan jöhettek egy kis továbbképzésért…

 - És engem se hagyjatok ki! - tette hozzá Jutka.

 - Rendben! - vágták rá a srácok. Nem tudhatták előre, hogy ezt az ígéretüket sosem fogják beváltani, azt viszont tudhatták, hogy lassan indulniuk kellett. Kényelmesen magukra vették ruháikat, elbúcsúztak a bővér-nővérektől, és kimentek a házból.

 Odakinn Dugó közel állt, hogy beolvasson Jocónak, aztán magában legyintett, és csak ennyit mondott.

 - Az uszodát ne felejtsétek el, a lányoknak pedig nem kell feltétlenül tudniuk, hogy ma milyen korrepetálást kaptunk!

 Barátai csak szótlanul bólintottak, és bandukoltak hazafelé…