Tizenharmadik fejezet

 (Avagy: Szilveszter! Vagyis: éjfélkor indul útjára a gyönyör!)

 A karácsonyi ünnepek szinte unalmasan teltek. Családi összejövetelek nyakra-főre, már nagyon unták. A téli szünet síeléssel, szánkózással, korcsolyázással, kósza ivarzásokkal telt. Közelgett Szilveszter napja, és persze a probléma.

 - Jani! – szólt Dugó a szánkóján ülve barátjához. – Mindjárt szilveszter. Nem kéne valami bulit tartani?

 - Kéne, kéne, de kinél?

 - Ezért kérdeztem…

 - Nálatok? A jó múltkor pazar jól sikerült!

 - Háát… Nemtom, Nagyi mit szól hozzá.

 - Az igaz. Gondolom, otthon szilveszterezik, nem?

 - De. Ő már csak ilyen. Kati nénivel tévéznek, éjfélkor koccintanak, aztán hajnalig zsugáznak.

 - Nem semmi a nagymuter!

 - Ja, de tök jó fej! – vigyorgott Dugó, majd újra gondterhelt lett. – Viszont ettől még nincs hol buliznunk!

 - Hoppá! – jutott valami Jani csavaros eszébe.

 - Na, mit találtál ki?

 - Jocó! – kapta el Jani a barátja grabancát.

 - Mi van? – küzdött Jocó mérgesen az egyensúlyáért.

 - Említetted, hogy a szüleid jóban vannak Glória szüleivel!

 - Igen, ez így van.

 - Szuper! – ujjongott Dugó.

 - Az még nem olyan biztos! Ne dumálj bele! – intette le Jani Dugót, és folytatta. – Szóval. Szilveszterkor kellene valahol bulizni. Nem tudod megdumálni az őseiddel, hogy menjenek át Glóriáékhoz?

 - Na, öcse, ez akkor majd mi intézzük, jó? – ölelte át szerelmét Jocó. – Majd holnap szólok, hogy mit intéztünk, rendben?

 Meg volt beszélve.

 Glória és Jocó rövid tanakodás után abban egyezett meg, hogy célszerűbb lenne a lánynál tartani a rendezvényt. Egyrészt nagyobb a ház, másrészt Glória bátyja könnyebben elviselhető, mint Jocó két húga, tekintve, hogy ők még korhatárosak az efféle bulikhoz. Az maradt hátra, hogyan adagolják be tervük egy részét a szülőknek.

 - Mami! – sündörgött Glória az anyjához, az előzetesen megbeszéltek szerint.

 - Mondd, kicsim!

 - Mentek valahova szilveszterezni?

 - Nem tudom, még nem beszélgettünk róla…

 - Nincs kedvetek átmenni Laci bácsiékhoz?

 - Jocó szüleihez?

 - Igen. Olyan jóban vagytok, biztos örülnének, ha átmennétek.

 - Te lány! Még a szemed sem áll jól! Megint Jocóval találtatok ki valamit, mi?

 - Hát igen, de nemcsak ő jönne. Meg akarom hívni az osztálytársaimat szilveszterezni.

 - Akkor innen fúj a szél! – ölelte magához lányát az anya. – Na, majd megbeszélem apáddal!

 Glória legszívesebben hátraszaltót ugrott volna örömében, de azért uralkodott arcvonásain. Tudta, ha az anyja megbeszéli az apjával, nyert ügye van.

 - Apádnak nincs ellene kifogása, még örült is neki. Majd Laciékkal megdumáljuk, otthon lesznek-e egyáltalán.

 - Tuti, hogy otthon lesznek! – vágta rá a lány, talán túl gyorsan.

 - Te! Valami nagy svindli van itt!

 - Jocó már levajazta az őseivel! – mosolygott a lány.

 - Rendben, ám legyen itt a buli, de a lakás egyben maradjon!

 - Természetesen, mami, köszi!

 Ezerkilencszázvalahány, december 31., délután. Glória és a mamája, mint a gép, sürögnek, forognak.

 - Tulajdonképpen mennyien is lesztek?

 - Én hívtam mindenkit az osztályból…

 - Glória!

 - De mami, már egyszer mondtam, nem?

 - Jó, igen, mondtad!

 - Elvileg harmincegyen vagyunk az osztályban, ha Gergő is itthon marad, akkor plusz egy.

 - Légy erős, itthon marad!

 - Nem baj, hadd maradjon! – mosolygott furcsán a lány.

 - Remélem, hoznak még enni-innivalót! El is feledkeztem arról, hogy ilyen sokan vagytok! Legalább öt-hat üveg pezsgő, szűkösen! És még amit Laciékhoz viszünk!

 - Ne aggódj, mindenki hoz mindent!

 - Ajánlom is! Figyelj, lányom, te leszel a háziasszony, a kiszolgálás is a te dolgod lesz. Ha olyan sok mindent hoznak, hogy nem férsz el, tedd ki a nappaliba, vagy az étkezőbe. Egyék meg ott, bánom is én, csak ne legyen csatatér, mire hazajövünk!

 - Kriszta, Juli és Szandi azt ígérte, segítenek majd takarítani!

 - Rendes lányok! Na, érezzétek jól magatokat!

 - Ti is!

 Glória szülei elmentek, de nem sokáig maradt egyedül a bátyjával, csakhamar megérkezett Jani, Jocó, Dugó, Kriszta, Juli és Szandi. Gergő eleinte félszegen, idegesen beszélgetett a lányokkal, de rövid időn belül feloldódott. Később, név szerint Anna, Vili, Dave, Liza, Zsuzsi, Berci, Krisztián, Bence, Dzsoni, Judit, és Ricsi érkezett, legvégül Gábor futott be, valamint a maradék osztálytársak: Berni, Györgyi, Marika, Linda, Tomi, Edit, Zsike, Hanna, Kata, Ella és Simon. Velük együtt teljes volt a létszám. Szegény Gergő! Egy hónapja lelépett a barátnője, most meg itt bulizik tizensok szebbnél jobb csaj.

 Berci, aki rettenetesen szereti a zenét, és minden házibuli kötelező tartozéka volt, hiszen még jobban szerette kezelni a zenét, azaz lemezlovasként tevékenykedni. Betelepedett az egyik sarokba a méregdrága felszerelése mögé, és nyomta a zenét szüntelenül.

 Néhányan hoztak a pezsgőn kívül másféle innivalót is, ebből kifolyólag hamar megemelkedett a hangulat, bár részegre senki nem itta magát. Arra viszont tökéletes volt, hogy Dugó, Gabesz, Kriszta és Juli már tízkor eltűntek az emeleti szobák egyikében… Glória, mint háziasszony nem tudott velük tartani, így jobb híján beszélgetett Jocóval, Annával, Vilivel Dave-vel, Lizával, Gergővel, és a kis Hannával (teljes neve Johanna volt, de mindenki így szólította). A táncoló, bulizó fiatalok hangulata egyre jobban forrósodott, Glória picit aggódva figyelt fel egy-egy sikamlós mozdulatra. Az órára tekintett. Fél tizenkettő volt már. Bátyja segítségével előkészítette a pezsgőspalackokat, -poharakat, Jocót pedig elküldte, hogy szedjen össze mindenkit.

 Nem ok nélkül kérte Jocót, Dugóék még jó másfél órája engedélyt kértek a lánytól, hogy használhassák a szobáját. Megkapták az engedélyt, a vágytól fűtött Dugó már útközben hátulról átölelte Krisztát, és mint a bagzó kan kutya, olyan mozdulatokkal taszigálta előre a lányt. Juli nagyot kacagott a látványon, Kriszta meg akkor fakadt nevetésre, mikor Gabesz csinálta ugyanezt Julival. Végül hangosan nevetve, röhögve és kacarászva estek be Glória szobájába. Jókedvűen szabadították meg egymást a ruháiktól. Gábor, amint Juli bugyija lekerült, lefektette az ágyra a lányt, lábait az égnek emelete, és nyalni-falni kezdte a majdnem fehér szőrű, máris nedves ajkú puncit. Juli csak a melleit simogatta, és indult szerelme nyelve által a mennyei kéj felé. Gábor nyalakodás közben levette a nadrágját, egyetlen pillanatra sem engedve el a nedves puncit. Kriszta hanyattfeküdt, és bekúszott Gábor térdei közé. A fiú erektől dagadozó farkát a szájába vette, lágyan szopogatta, ugyanakkor Dugó az enyhén szőrös punci mélyére vezette jókora husángját…

 Jóval később Jocó kopogtatott diszkréten. A kielégülten elnyúlt társaság engedélyezte számára a belépést. A barát elvigyorodott.

 - Úgy látom, nektek már jó.

 - Kár lenne tagadni… - mondta Dugó.

 - Csak azért jöttem, mert nemsokára éjfél, gondolom, koccintanátok!

 - Persze! – ült fel Kriszta. – Lezuhanyozunk, és megyünk!

 Jocó megmutatta, merre van a fürdőszoba, és lement. Éjfél előtt néhány perccel megjelentek Dugóék. Volt sikerük, Gergőnek fel is szaladt a szemöldöke. Kriszta ugyanis nem akart felötözni erre a kis időre, mondván, koccintás után úgyis folytatják. Barátai egyetértettek vele, így négy, ruhátlan fiatal lépdelt lefelé a lépcsőn. Tapsvihar, füttyögés fogadta őket.

 Glória, Jocó, Gergő és Hanna töltögette az italokat.

 Éjfél!

 - Boldog Újévet mindenkinek! – kiabálták kórusban, mikor ütött az óra, aztán hangos csilingeléssel megindult a koccintások sora.

 - Marha jól vagytok öltözve! – bókolt Simon Krisztának és Julinak, Ellával az oldalán.

 - Ez a legkényelmesebb. Fűtés van, és úgyis más jellegű táncot jártunk már eddig is! – mosolygott Kriszta. Gyors mozdulatokkal lerántotta a fiú sliccét, majd bokáig a nadrágját. – Próbáljátok ki ti is! – és Ellához fordult. – Vetkőzd le nyugodtan a gátlásaidat! Itt barátok között vagy, és úgyis tudja mindenki, hogy odavagy ezért a lököttért! – bökött Simonra. Ella kicsit hüledezve nézett a távozó Kriszta után, de be kellett látnia, hogy igaza van.

 Gergő odahúzódott Glóriához.

 - Ezek mindig ilyen lazák? – súgta.

 - Ja, és még tudják fokozni! Remélem, anyuéknak nem mondod el!

 - Dehogy! Rám számíthatsz! Te is… mész…? – mutatta a fiú.

 - Persze! Menj te is nyugodtan! Úgy láttam, Hanna már alig várja…

 - Már én is alig várom! Jó mulatást, hugi!

 - Neked is, bátyó! Élvezd az éjszakát!

 Gergő odalépett Bercihez, de már nem kellett semmit kérnie, lassú, szenvedélyes zene szólt, a lemezlovas pedig néhány lány és fiú, valamint a pezsgője társaságában próbált „kapcsolatot építeni”. Edit, Hanna és Kata volt a lánytársaság, Bence álldogált még mellettük, hozzájuk csatlakozott Berci és Gergő. Az, hogy ki kinek tetszik, már az este folyamán kiderült, most, főleg, hogy Dugóék feldobták a labdát, már szabadjára engedték vágyaikat.

 Dave érzékien ölelte át Lizát a zene hatására, mellettük Dzsoni táncolt (enyelgett?) Judittal. Anna a kanapén ült, kezében egy pohár, alján bólé lötyögött. Miniszoknyája már elvesztette funkcióját oly tekintetben, hogy semmit sem takart. Ricsiékkel beszélgetett, miközben combján már Vili keze simogatott. Ahová néztek, csak fülledt erotikát láttak, már Ricsi sem titkolta ácsingózó dákóját, Bernadették sem türtőztették magukat, és Vili fütyköse is előkerült.

 Berni kigombolta Ricsi sliccét, és az egész nadrágot, alsóval együtt levette róla, majd a pólót is letornázta. Györgyi, kihasználva a helyet, azonnal a srác daliás farka elé térdelt, és a szájába vette. Hol teljesen elnyelte a faszt, hol épp csak a nyelve hegye érintette a makkot. Berni annyira belejött a vetkőztetésbe, hogy most a barátnőjéről gombolta le a blúzt, szoknyát, pattintotta ki a melltartó pántját, tornázta le a bugyit. Utána önmagát pucolta le teljesen. Berni, mivel barátnője el volt foglalva, a kanapé karfájára ült, lábait akkora terpeszbe tette, amekkorára lehetősége és helye volt. Fekete bozontjába túrtak ujjai, a középső egyből a csiklójára szorult, míg a szélsőkkel szeméremajkait húzta szét. A középső ujja néha megmártózott egyre forrósodó, egyre nedvesedő vaginájában, de nem hagyta ki a kis kéjgomb dörzsölését sem. Profi módon kimunkált maszturbálást mutatott be az egyre jobban feszengő Ricsinek, akinek Györgyi ajkai már így is kellő gyönyört okoztak. Halkan nyögdécselt az érzéstől és a látványtól, és (szerinte) nagyon hamar el is élvezett. Györgyi száját telefröcskölte egy szép adag ondóval.

 Anna a kanapé másik szélén ülve letette a poharát, pólóját, miniszoknyáját, és bugyiját levette, aztán ugyanezt tette volna Vilivel is, de a fiú addigra meztelen volt. Anna elmosolyodott, visszadőlt a kanapéra, és széttárta a lábait. A fiú elétérdelt, ujjaival megnyitotta az enyhén szőrős, szőke puncit, és elégedetten konstatálta a hüvelyből csillanó nedvcseppet. Nyelve hegyével végigsimított a piciny kisajkakon, a duzzadó gyönyörgombon, majd a résbe furakodott. Mozgott mindenféle irányban, olykor vissza-visszatért a csiklóra. Anna ezalatt, hogy fokozza amúgy sem kicsi gyönyörét, pazarszép, formás, kerek cickóit gyúrogatta, simogatta, ujjaival kemény bimbóit izgatta, mialatt sóhajtozott és nyögdécselt kéjesen. Csakhamar elsöprő erejű orgazmus vágtatott át testén, minden porcikája beleremegett, hüvelye forrón lüktetett. A fiú abbahagyta a nyalást, nadrágzsebéből előkotort egy óvszert, és feltekerte kőkeményen álló dorongjára. Finoman a nedves bejárathoz igazította, a lány behunyt szemmel felnyögött, puncija satuként szorította a szerszámot, ami dugattyúként, hevesen mozgott benne…

 Gergő szorosan magához ölelte Hannát, a lassú zenére táncoltak. A magas, szőke, kifejezetten sportos, és kifejezetten jóképű fiú, valamint az aprócska, mindössze 154 centis szőke, vállig érő hajú, szürkéskék szemű, helyes, finom arcú lány kezdeti, kissé félszeg szimpátiája az este folyamán erős vonzalommá fokozódott. Gergő épp barátnő nélkül volt, Hannának pedig, ha volt is pasija, ügyesen titkolta, ilyen tekintetben senki nem tudott róla semmit. Tekintete olyasmit árult el, hogy épp most szeretne valami komolyat Gergőtől, akár testileg is. Az első csók még éjfél előtt, egy csendes sarokban csattant el, a koccintás utáni puszi is szájra ment, tánc közben pedig már óvatos mozdulatokkal simogatták egymást. Furcsa pár voltak így, közel negyven centi különbséggel, ám ez őket cseppet sem zavarta. A fiú tenyerében szinte eltűntek az aprócska cickók, mikor a cirógatás közepette odatévedt. Hanna pedig nem állt ellent, mi több, önként és dalolva emelte meg pólója szegélyét. Gergő segített neki, és máris megpillanthatta a kerek, kislányosan apró, selymes, kemény, sötétrózsaszín bimbós melleket. Szinte áhítattal térdelt le eléjük, és a leggyengédebb csókokkal illette. Hanna magához ölelte a szőke fejet, lehunyt szemmel, halk sóhajtásokkal élvezte, amit Gergő csinál. Tudta ugyan, hogy testrészei mire valók, volt már fiúval is, de már régen volt az, saját magával pedig ritkán foglalkozott ilyen téren. Gergő lassan továbbhaladt, a finom bőrű hason át a nadrág széléig. Csodák csodájára, a slicc már ki volt gombolva, fehér bugyi villant diszkréten. A fiú lassú mozdulattal húzta le azokat is, domború, szőke fürtös háromszög tűnt elő. Hanna megpróbálta levenni Gergő pólóját, a fiú felegyenesedett, és kibújt belőle. Ezalatt a lány már a nadrágján matatott, mire a felső a földre esett, már az alsó is a bokára esett. Világosbarna szőrzettel övezett, tekintélyes méretű pénisz meredt enyhén felfelé. Most Hanna guggolt le, rövid ujjai megmarkolták a rudat, lassan felhúzta a fitymát. Vérbő-rózsaszín makk fénylett fel. Apró csókokkal borította el, végig az egész szerszámon, majd visszatérve a hegyére, szájába vette. Nem volt suta és ügyetlen lány, tökéletesen tudta, mit kell tennie. Ajkai fel-alá csúszkáltak, ujjai azonos ütemre mozgatták a fasz bőrét. Gergő félig lehunyt szemmel, halkan nyögve élvezte a lány ügyes munkáját, ám ahogy erősödött benne az érzés, úgy bizonytalanodott el.

 - Hagyd abba, kérlek! – nyögte.

 - Miért?

 - Mindjárt elsülök!

 - Azért csinálom! – mosolygott Hanna, kezével még mindig gyengéden mozgásban tartva a fitymát.

 - Nem tudom, mit szólnál, ha a szádba megy! – aggódott Gergő.

 - Azon te ne aggódj! – somolygott a lány, és folytatta szájának áldásos tevékenységét. Mikor érezte a fiú apró rándulásait, kiengedte ajkai közül a szerszámot, csak nyelve hegyével érintve a makk alját, csalogatta őt a csúcsra. Nem kellett sokáig így tennie, elemi erővel lövellt ki a bőséges mennyiségű sperma, végigfutva Hanna nyelvétől a torkáig. Szótlanul, halkan szuszogva nyelte le a sós-kesernyés folyadékot, és a maradványokat is alaposan kiszopogatta a lüktető rúdból…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.