- Hej, Mel, látod, amit én?

 - Egen!

Füttyszó harsant élesen.

 - Gyere, nézzük meg, mit akar az öreg!

 

 Két lány napozott a kövér fűvel benőtt rét közepén. Egyetlen falatnyi tanga volt rajtuk, ám a füttyentésre felöltöztek. Lovaglócsizmát és -nadrágot, pólót, és a közelben legelésző lovakat kapták fel. Nem kekeckedtek, fűcsomók repkedtek utánuk, s néhány gyalázkodó fürj. Nagyon hamar odaértek az épülethez. A kétszárnyú tolóajtóban ritka ronda fickó rágta a bagót. Az épület mellett poros terepjáró, mögötte lószállító utánfutó. Bár a jármű már állt, lakója most ficergett igazán. Pata-, és oldalfalrepesztő rúgásokkal jelezte leszállási szándékát. Az utánfutó mögött káromkodó emberek igyekeztek épségben levezetni a lovat.

 - Ez mi? - förmedt az öregre Mel.

 - Ló. Mr. Lambert lova. Az új bérló.

 - Nem azt mondta ez az idióta Small, hogy csak holnaputánra várható? - háborgott Edna, a másik lány.

 - De, úgy volt, én is úgy tudtam... - vont vállat az öreg.

 - Ezt a Smallt jól tökön kéne rúgni! - morgott Edna.

 - Ja, bizony! - röhögött idétlenül az öreg.

 - Magát is! - förmedt Mel, és befordult az épületbe.

 

 Ez a kis jelenet valahol az Államokban, Texasban játszódott le, egy kisvárostól két-három kilométernyire. Hatalmas épület terjeszkedett itt, egy nagy istálló, negyven ló számára elegendő hellyel, fedeles pályával, takarmány- és trágyatárolóval. A lovarda mellett karámok sorakoztak katonás rendben, némelyikben csak legelésző lovak voltak, de egy-kettő díjugrató pályának volt berendezve, volt egy jártató, és egy futószáras kör is.

 A komplexum egy bizonyos Grant Small nevű balfék tulajdonában volt, de ha minden világtól elrugaszkodott ötlete megvalósult volna, a lovarda már réges-régen tönkrement volna. Mikor Melanie és Edna odakerültek, már így is dózerek álltak a kapuban. Small ugyan nem vette észre, de a két lovászlánynak volt köszönhető a lovarda felvirágzása.

 Melanie volt az idősebb, huszonnyolc éves, izmos, nem túl sovány, nem is kövér, magas, fekete hajú, fekete szemű, barna bőrű, nagy mellű, kerek fenekű, izmos combú lány. Nem volt néger, csak nagyon hamar lebarnult a napon.

 Edna fiatalabb, huszonhárom éves volt, ő is sportosan izmos, valamelyest kerekdedebb, alacsonyabb, sötétbarna, majdnem fekete hajú, kék szemű, telt keblű, kerek fenekű, izmos combú. Az ő bőrszíne minden napozás ellenére halványabb maradt.

 Az öreg valaha nagymenő lehetett, de az évek folyamán elfogyasztott alkohol megtette a hatását. Mielőtt a lányok odakerültek volna, ő volt a főlovász és oktató, ám egy napon sok borókapálinkát nyelt, és ettől kissé furcsa lett a látása. Nem látta, hogy a heveder nincs jól meghúzva, a ló is nyugtalan fajta volt, a kettő együtt hetekig tartó gipszet, heveny nyakcsigolyatörést okozott. Edzettségének és élni akarásának köszönhetően úgy-ahogy felépült, és kezdett dolgozni lovászként ismét. A gyógyulása azért nem volt teljes, a csigolyatörés helyén otromba púp éktelenkedett, bal lábára sántított, és kevés esze is elment, de nem teljesen. Alkatváltozása miatt hívták Moby-nak.

 

 - Ez a box jó lesz! - állt meg Melanie. - Ide hozzák! - kiáltott a három marcona fickónak, akik jóformán a hátukon hozták a nyehegő, koromfekete, csillogó szőrű kancát. A pasasok egetrengető káromkodással belökték a lovat a boxba, és elporoztak.

 - Mi a neve? - jelent meg Edna egy táblával, s egy krétával.

 - Nemtom... - vont vállat Mel és az öreg.

 - F*sza, akkor csak annyit írok: „Lambert”

 - És mikor jön a gazdája? - kérdezte Moby.

 - Hé, azt hittük, maga tudja!

 - Hááát... Mr. Small mondta pedig, de már... elfelejtettem...

 - Na, magával is kivagyunk a vízből! Tolja ki a taligát, aztán menjen a dolgára!

 

 Másnap délelőtt. A reggeli etetés már megvolt, a lovakat kitrágyázták, Moby eltolta a ganét, majd elillant.

 - Mel, menjünk le a tóra! - javallotta Edna. Szakadt róla a víz.

 - Mivel?

 - Mivel melegem van.

 - Hülye. Lóval, motorral, vagy gyalog?

 - Hááát... Tristan lába nem az igazi...

 - Akkor inkább sétáljunk le! - és elpályáztak.

 Az említett tó pár száz méternyire volt csupán, egy keskeny erdősáv mögött. Nem volt túl mély, és a nagyon aszályos időben néha ki is száradt, ám most még elegendő víz volt benne. Szerettek ide járni, mert szinte teljesen kihalt volt a környéke, nagy ritkán vetődött erre valaki a lovardából.

 Az árnyékban pakolták le a ruháikat, és a vízbe futottak. Úszkáltak, pancsoltak egy sort, aztán kifeküdtek napozni a partra.

 

 Piszkosan elegáns Harley chopper dübörgött a lovarda mellé. Vezetője leszállt, a bukósisakot az ülésre tette, és tanácstalanul körbenézett. Sehol senki. Bement az istállóba, de hallózására nyehegés volt a válasz. Legalább a lova megvan, de a lovászoknak hűlt helyük. Körbejárta az épületet, így pillantotta meg a fák mögött a tavat. Ösvény is vezetett oda, elindult hát arra. Ebben a döglet hőségben meg is tudta érteni a lányokat, ha pacsálnak. A látvány finoman szólva is megdöbbentette. A lányok a parton napoztak, arcukon kalap, más semmi. A férfi lépteinek neszére megmozdult először Mel, majd Edna is.

 - Segíthetünk, uram? - pattant fel az utóbbi.

A férfi férfi volt a javából, szeme egy pillanatra kidülledt, látva a ringó, feszes halmokat, aztán közölte. - Igen, a lovászokat keresem a lovardából.

 - Mi volnánk azok. Ő Melanie, én Edna vagyok.

 - És Önben kit tisztelhetünk? - emelkedett fel Mel.

 - A nevem Darien Lambert...

 - Csak nem Lambert százados? 2193-ból? - mókázott öltözés közben Edna.

 - Nem, ez csak egy véletlen egybeesés! - szabadkozott a férfi.

 - Pedig nagyon hasonlít rá! - vigyorgott Mel is.

 - Sokan mondták már, akik látták a sorozatot, de tényleg nem én vagyok az! - sétáltak visszafelé.

 - Fogadok, a hitelkártyáját pedig Selmának hívják! - lépett az istállóba Edna.

 - A lovamat hívják így... - mondta halkan a pasi. A szóban forgó ló hároméves, koromfekete kanca volt, dús sörénnyel és bokaszőrökkel. Szőre csillogott, nagy szeme értelmesen, érdeklődve figyelte őket.

 - Még nincs belovagolva?

 - Nem tudom, én nem tudok lovagolni.

 - Óriási, akkor minek neked a ló?

 - Hogy megtanuljak lovagolni... és úgy hallottam, hogy ti jók vagytok az ilyesmiben...

 - Meg még mi minden másban is! Edna, mit szólsz hozzá? Elvállaljuk?

 - Jó pénzért mindent, Mel.

 - A pénz nem számít! - mondta a férfi.

 - Rendben, Lambert százados, elvállaljuk! - bólintottak a lányok.

 A lányok elvállalták a férfi oktatását, és a ló belovaglását. Többé-kevésbé simán is ment minden, hanem egy hónap után felütötte fejét a kisördög.

 - Mel, szerinted is jóképű ez a Lambert? - kérdezte Edna egyik este.

 - Igen, magamra bírnám rángatni!

 - Én is! - sóhajtotta Edna.

 - Akkor mi tart vissza?

 - Hát... azt nem tudom...

 - Miattam? - nézett a szemébe Mel.

 - Igen.

 - Emiatt ne rágd magad, Edna! Tudod mit? Kapjuk el mindketten a pasast!

 - Hogyan?

 - Amelyikünknek előbb lesz rá alkalma, azé lesz előbb. Azt hiszem, így a legegyszerűbb, nem?

 - Igazad van, Mel, Ez lesz a legjobb...

 

 A szerencse Melnek kedvezett először. Korán végzett a többi ló kitakarításával, és elővezette Selmát. Darien és Edna a futószáras körbe igyekeztek, Tristant, egy pej heréltet vezetve. A paci tökéletes volt az abszolút kezdők oktatására, lévén birkatürelmű, könnyen kezelhető. Míg Edna a férfi tanításával foglalkozott, Mel a fekete fríz kancát szerelte fel, ahogy kell. Meglepően jól haladt vele, de nem akarta nagyon leterhelni sem, egy óra foglalkozás után visszavezette a boxba, és megpucolta. Dolga végeztével úgy döntött, lezuhanyzik, és bemegy a városba valami kajáért.

 

 Második órája nyúzták egymás idegeit, de Darien sosem azt csinálta, amit Edna kért. Először a lány türelme fogyott el, majd ennek akaratlan következményeként Tristané is. Lambert addig-addig bénázott, míg a ló megunván a dolgot megugrott. A pasas nem figyelt oda, fejreállt, mint a jancsiszeg. Edna mérgesen kaparta össze, kikötötte Tristant, és a férfi arcához hajolt.

 - Csúnya! - ráncolta homlokát a felszakadt szemöldököt látva. - Gyere, majd Mel ellátja a bajodat!

 Bevonszolta a lovászhelyiségbe, a döbbent Mel egy törölközőben kapta nyakába a pasast.

 - Bekötöd? Én addig leszerelem Tristant! - szólt Edna.

 - Oké! - Mel szeme felcsillant, Edna elvigyorodott, és kiment.

 - Nna, nézzük csak ezt a fránya bibit!... Oppá! - hajolt Mel a férfi elé, majd leültette egy székre. Kötszeres dobozt vett elő, abból egy csomag gézt. A felszakadt szemöldökhöz hajolt, dús keblén a törölköző centire a pasas szájától. A frottír akkor esett le, mikor Mel „Oppá!”-t mondott. Mindössze ennyi megjegyzése volt hozzá, az nem zavarta, hogy selymes, feszes, kemény és nagy melle, fázósan összeugrott bimbója Darien arcába nyomódik.

 - Bofánat, kifednéd a fifidet a fámból?

 - Zavar? - húzódott el hangyányit a lány.

 - Csak a levegővételben - tikácsolt Lambert.

 - Lélegzetelállító, mi? - rázta meg. A mellek lágyan ringtak.

 - Úúú! De még hogy! - szűkölt fel a pasas. Sebébe jód cseppent.

 - Bocsi, csak ilyen van... Na, egész jó lett! - állt egy szál semmiben a férfi elé.

 Lambert végiggusztálta a lányt, nem mintha nem látta volna már egyszer ruhátlanul, s többször egyetlen tangában, most más volt a helyzet. Észrevette, hogy tetszik a két lánynak, hogy akarnak tőle valamit, és úgy döntött, belemegy a dologba. Ez az alkalom neki is kapóra jött, noha némi fájdalommal is járt.

 Melanie fekete haja még a válláig sem ért, most vízcseppek csöpögtek belőle, Fekete, mintha metszett szeme fölött keskeny, gondosan karbantartott szemöldök ívelt, a két szem közül egyenesen és mérsékelten lefutó orr, halvány, keskeny ajkak, kicsit erősebb áll. A lány feje karcsú, izmos nyakban folytatódott, az széles vállban ért véget. A lány keblei súlyosan, de hetykén ringtak, alattuk lapos, feszes has, karcsú derék, kiszélesedő csípő, izmos combok, és vádli. Ágyékán kétujjnyi pamacs feketéllett. Vonzó látvány volt, ezt még Darien is elismerte.

 Melanie odalépett ismét a pasashoz, és gyengéden gombolni kezdte az ingét. Nem tiltakozott. Kicsit szögletes, ám jóképű, mindig frissen borotvált arca, barna szemei mosolyra húzódtak. A lány végzett az inggel, a lovaglónadrágot szerette volna levenni, de az már kemény dió volt. Lambert előzékenyen, és villámgyorsan kilépett belőle, de a törleszkedő lányt eltolta magától.

 - Bocsi, bűzlök, mint egy haláruda! Egy perc, és jövök! - ezzel elillant a zuhanyozóba.

 Edna bekukkantott Melhez.

 - Na?

 - Fürdik, majd jön, és „elmegyünk”.

 - Oké, én hazamegyek, rittyentek vacsit, otthon várlak!

 - Persze, menj csak! A lovakat majd Lambert után rendezem le!

 

 Lambert derekán törölközővel, vizes, csigákba göndörödő hajjal, csábító mosollyal lépett be. Mel a heverőn várta, de felugorva a pasashoz lépett. Átölelte, sima, bársonyos bőrét jólesően csiklandozta a férfi mellkasán göndörödő szőrzet, és érezte a bőr alatti kidolgozott izmok finom játékát, ahogy Darien tenyere a kemény lányfenékre simult-markolt. Mel mélyen beszívta a frissen mosott férfitest illatát, szolid körmeivel végigkarmolta lágyan az izmoktól egyenetlen hátat. Mintha csak véletlenül tette volna, követhetetlen ujjmozdulattal oldotta ki a fehér törölközőt. Halk surranással esett le, mikor szoborról hullik a lepel. Mel ujjai a férfi ágyékába surrantak, cirógatva kapva marokra az ott lelt szervet. Valamelyest hasonlított egy szoborra, nemcsak keménysége (a gyémánt ahhoz képest csak gyurma), hanem mérete is impozáns volt. A lánynak még nem volt dolga ekkorával, kéjetegen simogatta, izgatta hát. Lambert nem szeretett lemaradni, kicsit meggörbedve, de nem nagyon eltávolodva Meltől, előbb az izmos-karcsú nyakát, széles vállát, majd dinnyényi melleit csókolgatta finom-izgatón. Hatott. Mel felsóhajtott, imádta, ha a cickóival foglalkoznak, és Darien mohón vetette ajkait a barnás, keményre duzzadt bimbókra. Szívogatta és szopogatta, de a lány nemsokára elhúzódott tőle. Mire megkérdezhette volna, hogy miért, Darien tettleg kapott választ. Mel csókot nyomott a körülmetélt, vastag szerszám végén feszülő érzékeny, lila makkra, s nyelvével is végigsiklott a selymesen egyenletes bőrű szerven. Most a férfi hangja volt nyögő, hát még akkor, mikor dorongja köré lányajkak simultak, makkján a lyuk körül forró nyelv cikázott. Mel élvezettel vette szájába, és halkan szuszogva siklatta ajkait fel-le a kéjrúdon, míg ujjai az ölébe furakodtak. Guggolt, s míg szopogatta Lambert farkát, ujjai a csiklóján táncoltak hüvelynedvesítendő. Elég hamar benedvesedett, elengedte hát a vaskos szerszámot, felemelkedett, s a férfi fülébe súgta.

 - Imádom, ha rámspriccelnek! - és a heverőre térdelve bepucsított Lambertnek. Szépen borotvált nagyajkai közül barnás színben játszó, nagy, húsos kisajkak buktak ki. Közöttük csillogott a szivárgó nedű, egyik találkozási pontjuknál rózsás-piros, hercig gombocska kellette magát. Lambert odahajolt, nyelve besurrant a fejlett kisajkak közé, a forró nedvességbe. Fel-alá csapdosva nyalakodott, de Mel másra bíztatta. Eleget tett hát a kérésnek, ujjaival szétfeszítette a nedves puncit, és lila makkját a forró hüvelybe igazította. Lassan tolta be, nehogy fájdalmat okozzon a lánynak, de tévedett. Hatalmas kéjt sikerült elérnie, ami Melanie testében futótűzként terjedt el. Ahogy Darien ráállt a megszokott mozdulatokra, bár lassú tempóban húzta-vonta szerszámát, Mel mégis nagyon hamar felpörgött. Nyögéseit néha sikkantással kísérte, fenekét még jobban a férfi ágyéka felé emelte, és jobb kezének ujjait is bevetette a siker érdekében. A csiklórásegítéstől nagyon hamar a csúcsra ért, összehúzódott hüvellyel, szolid nedvezéssel kísérve élvezett el. Lambert halk cuppanással húzta ki vaskos kéjrúdját a forró barlangból, Mel már meg is fordult, markolta volna meg a fénylő, eres dákót, de a férfi finoman eltolta a kezét. Hanyattfektette a lányt, az engedelmesen nyitotta combjait, fekete pamacskája alól hetykén emelkedett ki a csiklója. Lila, csillogó makk simult rá, sikamlósan birizgálta kissé, aztán a kisajkak közé furakodott. Benyomult, ameddig csak tudott, és egyre gyorsulva csúszkált ki-be. A lány ismét felnyögött. Csodálatos érzés volt, ahogy a vastag dugattyú mozgott, s egyre gyorsult. Nem sokkal azután, hogy az előbb elélvezett, már a következőhöz közelgett. Ritkán fordult elő vele két orgazmus egymás után, ez a mostani fergetegesnek ígérkezett. Megfeszült, a férfi derekába, majd izmos, szőrös fenekébe markolt, ütemesen húzva magához. Hangos zihálása betöltötte a szobát, ajkán csak szótöredékek jutottak ki, de könnyen megfejthetők voltak.

 - Most! Jövök! - feszítette ágyékát a férfiéhez, teste megrándult, puncija lüktetett. Ismét elélvezett, és most már Darien sem járt messze. Néhány lassú vonással kirántotta a nedvektől szinte csöpögő, vastag farkát, lila makkja néhány másodperc múlva hatalmas adag spermát lövellt a lány hasára és fekete pamacskájára. Lambert Mel melle mellett nyúlt el tikácsolva. A lány megcirógatta.

 - Csodálatos voltál!

 - Te is...

 Mel végigcirógatta a pasast, és kibújva mellőle a lassan zsugorodó farkát vette szájába, kipréselte belőle az utolsó néhány cseppet, s tisztára nyalta.

 - Mindjárt jövök, csak lezuhanyozom! - és Mel kilibbent az ajtón.

 

 Mikor Mel este hazaért, Edna nem kérdezgetett sokat, csak annyit: - Jó volt?

 - Jó... - barátnője nem áradozott, nem mondott semmit. - A többit úgyis meg fogod tudni, és döntsd el magad, milyen a pasas!

 - Ez így igaz! Gyere vacsizni! - hagyta rá Edna.

 

 Edna nem is gondolta volna, de nagyon hamar eljött az ő napja is Darient illetően. Nem egészen egy hét múlva telefonált Small, hogy rodeó lesz Dallasban, és lóvásárt is rendeznek, örülne, ha valaki vele tartana, mondjuk Moby, és valamelyik lány. Mel ajánlkozott a kétnapos programra, Edna tartotta a frontot.

 A szombati napja egy ideggyogyó volt számára. Bár előző este alaposan kitakarítottak mindhárman, a lovak éjjel azért termeltek. Délre lett kész a kitrágyázással, már épp kitette volna a nyugágyat, megérkezett Small szintén balfék haverja a három égedelem rossz kölykével. Edna haja kifehéredett egy perc alatt. Small két lánya is kikerekezett, és bár ők nem rohangáltak fel-alá vízipisztollyal a kezükben visítozva, idegesítő kérdésekkel koslattak a nyomában. Lambert is kidübörgött a Harley-vel, a visítozó gyerekek közül a két kisfiú azonnal a motoron termett. A férfi mosolyogva nézte őket, és nem értette Edna gyűlölködő tekintetét. Épp vigasztalta volna, mikor arra fordult vissza, hogy a kölkek a tükröket bizergálják, a tankot rugdossák, a motort rázzák. Lambert az öklét. A srácok eltakarodtak, Edna ránézett.

 - Na ugye?

 - Jó, igazad van. Kezdhetjük a mai leckét?

 - Öltözz át, aztán meglátjuk.

 Small haverja ezalatt összeszedte az átkokat, és Ednáétól kísérve elment. Végre. Kihozta Tristant, feltette Lambertet, és a karámba indultak. Ment is egy darabig a dolog, bár a ló nagyon figyelmetlen és ideges volt (persze, amikor a gyerekek visítva célbalőttek rá a boxban a vízipisztollyal. Edna erről nem is tudott, Tristan meg elmondani nem volt képes). Sokat botlott, egy normális kört nem tudott végigmenni. Small idősebb, tizenhárom éves lánya meg állandóan kérdezgette a karám fáján ülve.

 - Hogy kapna el Phil! - rikkantotta oda Edna. - Ne kérdezősködj folyton!

 - Milyen Phil?

 - Pedo-Phil! - mordult Edna, Lambert majdnem leesett a lóról a röhögéstől, a lány hangosan ennyit mondott. - Mára hagyjatok békén, jó?

 Békén hagyták.

 

 A vasárnap jóval nyugodtabban indult. Egy lélek nem járt arra, Edna gyorsan elintézte a lovakat, majd déltájban kiment a tóra. Minden ruhadarabjától megvált, úgy úszkált a meleg vízben. Mikor kellőképpen kiáztatta és kiúszta magát, az egyik fa árnyékába heveredett. El is alhatott, mert motordübörgésre riadt fel. Darien érkezett meg a délutáni lovaglóleckére. Edna elvigyorodott. Most ő fog lovagolni! Gyorsan ellenőrizte lovasnadrágjának zsebét. Megvan, amit még a tóra indulása előtt beletett.

 - Á, hát itt vagy! - szólt a férfi, mikor rálelt.

 - Igen, kicsit úsztam, levezettem a tegnapi feszültséget.

 - Meg tudlak érteni. Nem olyan régóta ismerlek, de ilyen idegesnek még nem láttalak! - guggolt mellé a pasi.

 - Hát, ne haragudj, ha bunkó voltam, de...

 - Nem történt semmi.

 - Nem jössz úszni egyet?

Lambert tétovázott egy sort, majd úgy döntött, hogy a végén „dönt”. Ledobálta ruháit, és a csodálkozó Edna kék tekintetétől kísérve a vízbe futott. A lány utána. Úsztak, pancsoltak, fröcskölődtek, mint a gyerekek, aztán Edna kiment a partra.

 - Megtörölnéd a hátamat? - nyújtotta a törölközőt az érkező férfinek. Az átvette, és gyorsan, finoman szárazra törölte a lány java részét.

 - Itt nem? - állt terpeszbe kihívóan. - Azt akarod, hogy befülledjen, és büdös legyen?

Mire Lambert Edna ölét is megtörölte (egy perc nem volt az egész), vaskos dorongja merevvé lett.

 - Kész! - állt elé Darien.

 „Mindjárt én is!” - gondolta a lány, ahogy végigsiklott tekintete a férfi izmos, szőrös testén, szögletes arcán, kisfiús mosolyán, nagyfiús farkán. Megborzongott a gyönyörűségtől, telt, kissé széttartó, nagyobb almányi mellein fázósan húzódtak össze, és keményedtek meg a halvány bimbók.

 - És most? - kérdezte a pasas. Nyilvánvaló volt mindkettejük számára a folytatás, csak cukkolta a lányt. Az odalépett hozzá, átölelte, egyik kezével a férfi balját fogta meg, és húzta az öléhez, másik kezével a vastag, forró hímtagot markolta meg.

 - Izgass fel, és hágj meg!

 Darien a törölközőhöz lavírozott, s lassan lenyomta rá Ednát, aki engedelmesen feküdt hanyatt, s terpesztett be. A pasi tekintete végigsvenkelt egy pillanatra a lányon. Izmos, de alacsonyabb volt, mint barátnője, és az arca is lágyabb vonású, helyesebb. Mellei kisebbek voltak ugyan, mint Melé, de nem elhanyagolható méretűek. Hasán csupán leheletnyi felesleg volt, csak mint bárkinek. Köldöke körül alig látható szálak, lentebb is ritkás, fekete szőrháromszög, mely a rés kezdetén véget is ért. Barnás, húsos nagyajkain csak mutatóba leledzett egy-egy rövidke szál. Lambert odahajolt a finom izgatott illatot árasztó, elbűvölő puncihoz. Először ujjaival térképezte fel, cirógatta centinként, majd az ujjak kissé szétfeszítették a fejlett kisajkakat. Nyelve ízlelgette a selymes, átlátszó harmatot, és ahogy kóricált, ráakadta kemény, rózsaszín gyönyörgombocskára. A két szerv pajkos táncba, kergetőzésbe fogott, minduntalan kitértek azonban egymás elől. Edna teste először csak bizsergett az első nyelvcsapások után, de a bizsergés szépen lassan fokozódott, a kéj egyre erősebb és erősebb lett. Piros, finom ajkai résnyire nyílva engedték ki a halk nyögéseket. Hirtelen ötlettől vezérelve állította le a férfit. Nem rajongott általában azért, ha egy férfi farkát a szájába kell vennie, de most valahogy megkívánta. Darien eleget tett a kérésnek, ő szerette az ilyet. Hanyattfeküdt, vastag álló dorongja az égnek meredt. Edna átvetette combjai a pasas arca fölött, pucsított, nedves puncija nyelvnyújtásnyira tárult Lambert elé. Az ápolt férfiujjak ismét szétfeszítették a lucskos ajkakat, a csikló ruganyosan ugrott elő közülük. Nyalni kezdte gyengéd, ám határozott körözéssel.

 Edna megnyalintotta a liláskék makkot. Most kedvére való volt a dolog, piros ajkai között teljesen eltűnt a makk, csak a nyelve pörgését lehetett érezni. Teljes átéléssel szopogatta a vastag péniszt, de addig a férfi sem tétlenkedett a szájával, aminek az lett a következménye, hogy a lány egyre kevesebbet nyalt, s egyre többet nyögött. Közelgett a csúcs felé, pirosló, nyitott hüvelyéből egyre jobban csorgott a lé. Hirtelen Edna megrándult, erősen magához szorította a férfit, punciját az arcának feszítette, és zihálva, levegő után kapkodva elélvezett.

 Szinte azonnal le is kászálódott Lambert nedvfényes arcáról, s a lovaglónadrág zsebéből gumit vett elő. A vaskos kéjrúdra göngyölte, és nagyon gyorsan föléguggolva forró, sikamlós barlangjába igazította. Lassan ereszkedett lejjebb, az ő vaginája jóval szűkebb volt, mint Melé, és több idő kellett, míg kellően kitágul. Edna bájos arcán torzan ült a kicsit fájó, de finom és jóleső gyönyör. Hiába mozgott továbbra is lassan és óvatosan, próbálva elhúzni mindkettejük közelgő csúcspontját, Lambert arcán látható volt, hogy nagyon, de nagyon élvezi a dolgot. Sajnos Edna minden igyekezete hiábavaló volt, egyszerre, és nagyon hamar teljesült be mindkettejükön a gyönyör. Nyögve és zihálva, lüktető, forró ágyékkal élveztek el.

 Mikor a lány leszállt a vastag, daliás rúdról, vált láthatóvá, mennyire áradtak gyönyörnedveik. A gumiban hatalmas adag ondó lötyögött, s a férfi ágyéka, herezacsija úszott a lány hüvelynedveiben.

 - Bocs, ne haragudj! - szabadkozott Edna. - De olyan jó volt.

 - Nincs semmi baj, ekkora orgazmus után nem is csodálkozom.

 - Gyere, ússzunk egyet! - húzta a lány Darient, aki enerváltan követte.

 

 Késő este volt, mikor Mel beesett. Edna már ágyban, de ébren volt, olvasott.

 - Ez az öreg kiborító! Kitekerem a nyakát, ha még egyszer huzamosabb időt kell vele eltöltenem!

 - Ivott?

 - Ivott is, meg az ifjúkori baromságaival jött mindég! - leült az ágy szélére. - Lambert hogy van?

 - Nagyon jól. Neked milyen volt?

 - Szóval elkaptad... Nos, nekem... - Edna lélegzetvisszafojtva figyelte Melt. - Nekem csodálatos volt! Sosem volt ilyen jó még senkivel! És neked?

 - Hát... király volt! Csúcs! A legjobb... egyszerűen leírhatatlan!

 - Te Edna! Van egy óriási ötletem! - és a két lány összesúgott.

 

 Az elkövetkező héten megváltoztak egy kicsit a dolgok. Egyikük mindig később végzett, hol Edna, hol Mel, csak egyvalaki végzett minden alkalommal később. Darien Lambert. Valamelyik lány minden este elcsábította a férfit a lovászszobában, de szombat reggel Mel odalépett a kicsit mintha gyűröttnek látszó Lamberthez.

 - Ráérsz ma este?

 - Igen.

 - Akkor meghívlak hozzánk vacsorára... is.

 - Edna?

 - Ne foglalkozz vele, meg van vele beszélve minden, gyere nyugodtan.

 - Hányra?

 - Nyolcra jó lesz?

 - Persze.

 

 Háromnegyed nyolckor terített asztal mellett, görcsbe ugrott gyomorral ültek a lányok. Meghallották az ismerős motordübörgést, majd kisvártatva a csengőt.

 Nyílt az ajtó. Darien majdnem elejtette a szorongatott csokrot. Mel nyitott ajtót, akire számított. Az öltözékére azonban nem. Fehér melltartóban és bugyiban várta a lány. A pasas megrökönyödve lépett be. Edna hasonló öltözékét meglátva eldobta a virágot, kezét megadóan emelte fel...

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.