Ötödik fejezet

(Avagy: osztályfőnöki különóra)

 Több, mint két hét telt el a Dugónál tartott „összejövetel” óta. A fiatalok közt dúlt a szerelem, és tomboltak a hormonok. Egyedül Gabesz maradt pár nélkül. A büfében összefutott ugyan egy lánnyal, akit eddig még nem látott, próbálkozott nála, sikertelenül.

 Május közepe-vége volt, repkedtek az érettségik, a különböző iskolai rendezvények, kirándulások. A 3B osztály a Mecsekbe ment egy háromnapos kirándulásra. Külön autóbuszt béreltek, nem voltak menetrendhez kötve, nem kellett másokhoz alkalmazkodni, oda mentek, és azt csinálták, amit akartak. Két kísérő ment a srácokkal, Kati, az osztályfőnök, és Eszter (néni), a földrajz-biológia tanárnő. Utóbbi nagyon friss diplomával került az iskolához, huszonhat éves volt, vörös hajú, kék szemű, bájos, nagyon kicsit szeplős arcú, hibátlan alakú, és jó tanár is, a gyerekek nagyon kedvelték.

 A sofőr mogorva, tagbaszakadt fickó volt, aki nem beszélt senkivel, és csak az érdekelte, hogy esténként leguríthasson néhány üveg sört.

 A hat jóbarát a busz végében elhelyezkedve éppen az esti programot beszélte meg.

 - Este jöttök, ugye? - kérdezte Dóri.

 - Sajnos nem koedukált faházak lesznek, úgyhogy kénytelenek leszünk átosonni… - mondta Jani.

 - Ráadásul négyszemélyesek a házikók, és valaki biztos, hogy jönni fog negyediknek - tette hozzá Kriszta.

 - És ki lehetne a negyedik? - érdeklődött Szandra.

 - Gabesz lehetett volna… - felelte Dugó.

 - Csakhogy ő most a saját osztályával kirándul - nézett rá Kriszta. - Hozzánk jöhetne Linda, ha jól tudom, eléggé összemelegedett Tomival…

 - Ezt meg honnét tudod? - csodálkozott Jani.

 - Ha tudnátok, hogy nemcsak pisilni járunk a lányvécébe! - mosolygott a lány.

 - A következő feladat: megkérni őket, csatlakozzanak hozzánk, mielőtt még máshová ígérkeznének! - rikkantotta Jocó.

 - Ez az, drága barátom, menj, és beszélj velük! - csapta hátba Dugó. Jocó mosolya már nem volt őszinte.

 Tomi és Linda természetesen örömmel társult be hozzájuk, pedig nem is sejtették az éjszakai programot.

 Egy óra múlva a tábor parkolójában állt a busz. A fiatalok egymást lökdösve szedegették ki a motyóikat, és állták körbe Kati „nénit”. Akik ügyesek és gyorsak voltak, választhattak a faházak közül. Csapatunk fiú- és lánytagjai két, egymás melletti, a központtól távolabbi vityillót választott. Behurcolkodtak, kipakoltak, és kipihenték az út fáradalmait. Az étkezdében megvacsoráztak, utána az osztály egy része a kemping focipályáján vezette le maradék energiáját, páran sétáltak egyet a környéken, a csapat pedig visszahúzódott a faházak mélyére. Lezuhanyoztak, és semmittevéssel múlatták az időt, egyedül Jani tűnt el valahová.

 - Gyertek segíteni, fiúk! - robbant be félóra múlva. Egy emberként ugrottak a barátai, és követték őt a büféhez. Nyolc üveg kóla, kettő tonik, kettő gin, és egy üvegecske vodka elszállításáról kellett gondoskodniuk. Jocó, Dugó és Tomi csak lesett.

 - Ez mind szép, és jó, de miből fizetted? - kérdezte Tomi.

 - Hát, a faterom nyomott a zsebembe egy kevéske lóvét… - vont vállat Jani.

 - Nem semmi az öreg! - jegyezte meg Dugó.

 - Ja, tök jó fej!

 - Tomi, ne oda, hanem a szomszédba! - szólt Jocó, a fiú nem értette, miért, de korrigált. Bevitték az italokat a lányokhoz, és elillantak.

 Kilenc óra. Az 5-ös faház lakói pólóban, rövidnadrágban lopakodtak át a 6-os faházba. A nap már lemenőben volt, szürkült erősen, a négy alak szinte észrevehetetlen volt. A kopogtatásra Kriszta nyitott ajtót. A négy fiú beosont. Bent egy kis lámpa világított csak az asztalkán, erős félhomály uralkodott a fénykörön kívül. A lányok az asztalka körül ültek, meglátva a fiúkat felugrottak, mindenki a maga párját ölelgette, csókolgatta, és innivalóval kínálták őket. Leültek a srácok, a csajok az ölükbe, iddogáltak, beszélgettek, cirógatták egymást. Tomi és Linda ugyan nem értette, miért csücsülnek a félhomályban, illetve miért akadozik egyre jobban a beszélgetés. Jani már egyre csak Szandival smárol, keze a lány pólója alatt matat. Jocó ölében Dóri ül, lovaglópózban, a póló felhúzva, a fiú arca a két hatalmas cici között. Dugó is csak azért hagyta abba az enyelgést Krisztával, mert a lány felállt a srác öléből, és a szobaajtóhoz ment.

 - Szerintem itt kényelmesebb! - és kitárta az ajtót. Győzött a kíváncsiság, a másik három pár is mellé szállingózott, hogy benézzen a helyiségbe. A szoba ki volt bélelve párnákkal, paplanokkal, lepedőkkel, a két ágy a szoba két oldalán. Az ágyak végénél két kis éjjeliszekrény, rajtuk egy-egy olvasólámpa, melyek a hangulatos fényről gondoskodtak. Boldogan léptek be, a sort Dugó és Kriszta zárta, utóbbi becsukta maguk mögött az ajtót.

 Tomi és Linda már erősen gyanakodott egy órával ezelőtt is, hogy mi lesz az éjszakai program. Mindketten vegyes érzelmekkel fogadták a dolgot. Együtt jártak már egy ideje, de a testi együttlétig még nem teljesedett ki a kapcsolatuk. Örültek a „lehetőségnek”, de picit tartottak tőle. Látván, hogy a többiek úgy vetik le a gátlásaikat, mint a ruháikat, Linda is lehúzta a pólóját. Barnás szőke haja a válláig ért, termete inkább alacsony, nem vékony, de nem is telt. Zöld szemét hosszú pillák keretezték, apró orra picit lefelé hajlott (nem is tetszett a lánynak), mellei formás-gyönyörűen teltek, ágyéka pedig finom, barna pihével benőtt. Tomi egy teljesen átlagos, barna hajú, barna szemű, nem feltűnően jóképű, ám nem is „egy fokkal szebb, mint az ördög”. Valamivel magasabb volt barátnőjénél, vékony, szolidan izmos alkatú srác volt. Ő is megszabadult a ruháitól, és szorosan átölelte a lányt. Csókolózásba forrtak össze, és pillanatok múlva elfeledték meztelenségüket, csakúgy, mint a másik három párt, akik hasonlóképpen tettek. A fiú tenyere óvatosan a kemény, hersegő húsú cicikre simult, és a lánynak sem volt ellenvetése, sőt, ő pedig egyből a merev, enyhén felfelé ívelő dákót markolta meg. Annyira várták már ezt a pillanatot, bár a helyzet ugyan nem volt a megszokott-magányos, mint az első alkalmakkor lenni szokott, már nem foglalkoztak vele. Linda (eredetileg Melinda, de mindenki így hívta) ujjai lassú mozdulatokkal izgatták Tomi farkát, majd hosszú idő után abbahagyták a csókolózást, és a fiú öléhez hajolt, hogy jobban szem- és szájügyre vegye, mi is van ott. Mivel álló helyzetben voltak, a lány letérdelt, felhúzta a fitymát, a félhomályban gyönyörködött egy keveset a fényes-vörös makk látványában, és nagyon óvatosan megnyalintotta. Egy cseppnyi folyadékot, sós-áttetszőt ízlelt. Nagyon felizgult már a fiú, a nyelvcsapástól finom remegés szaladt át rajta farkától a füléig. Linda nyelve körülsiklott az egész makkon, elnézegette annak nyálas-fényét, végül ajkai közé vette az egész szerszámot. Szopogatni kezdte, ujjaival ügyesen mozgatta a bőrét, nyelve pedig simogatta a „kalapka” alsó, igen érzékeny részét. Tomi egyre jobban feszengett, vádlija meg-megfeszült, halk nyögéseket hallatott. Nem számított rá, hogy ennyire gyorsan csúcsra fog érni, ám farka alig érezhetően megrándult, és máris lövellt ki belőle az ondó, több, nem kicsi lökésre. Tomi egy pillanat alatt leizzadt a gyönyörtől, Linda egy pillanat alatt lenyelte a jókora adagot, és elengedte a lassan zsugorodó faszt. A lány felmosolygott a fiúra, hanyattfeküdt, széttárta combjait, megnyílt a barna pihés, nedvektől csillogó punci. Tomi egy cseppet elbízta magát, máris be akarta dugni fütyijét, de az még nem volt elég kemény a művelethez. Odahajolt a pihés, rózsaszín nagyajkakhoz, és rálehelt egy csókot, nyelve hegyével a szőrszálakat, a nagyajkakat, a rózsás kicsinykéket, végül a csiklót cirógatta végig. Körbe-körbe nyalta a pinát, nem hagyva ki egyetlen milliméterét sem, olykor a forró hüvelybe nyúlva megkóstolta az átlátszó-finom „harmatot”. Lindát egyre gyorsabb hullámokban lepte el a kéj, ajkát apró, ám egyre elnyújtottabb sóhajok, nyögések hagyták el. Tomi rendületlenül nyalta a pihe-puha puncit, a duzzadt-kemény csiklót, mígnem a lány kissé megrándulva el nem élvezett. Tomi abbahagyta, és a lány fölé kúszott. Kis vesződség árán a hüvelybe igazította ismét kőkeményen meredező dákóját. Olyan óvatos volt, amennyire csak tudott, de így is némi fájdalmat látott a lány arcán.

 - Fáj? - kérdezte aggódva.

 - Nem annyira, csak egy pillanat, és rendben leszek… - nyögte Linda.

 - Csak nem az első?

 - Veled. Egyvalaki megelőzött tavaly, de azóta semmi… - nyögte el a mondat végét a lány.

 Tomi nagyon lassan tövig nyomta farkát a nedves-szűk vaginába, és még arra is fordított energiát, hogy szemügyre vegye a puncit ebben a helyzetben. Határozottan tetszett neki. Megmozdult, majdnem teljesen kihúzta szerszámát, majd ismét tövig tolta. Linda arcán már az élvezet és a gyönyör kifejezése ült. Csiklója minden „végállásnál” megnyomódott, ahogy a fiút tempója felgyorsult, egyre szaporábban kapkodta a levegőt, nyögdécselt, és bizony ahogy közeledett a csúcspontra, fel-felsikkantott. Hirtelen és gyorsan csapott át rajta a kéjhullám, megszorította hüvelye Tomi farkát, és felsikkantott az orgazmus közepette. A másik három pár csak rosszalló tekintettel nézte, de nem szóltak. Tomi, ahogy csitult a lány gyönyöre, folytatta dorongja mozgatását, néha teljesen kihúzta a vérbő-piros „barlangból”, hogy aztán ismét teljesen benyomja. Linda megint csak nyögdécselt, hiába élvezett el pár pillanattal korábban, újabb orgazmus felé közelített. Néhány perc elegendő is volt, számára, nyögéseiből ismét egyre hangosodó sikolyok lettek, második alkalommal is hangot adott gyönyörének. Jani már résen volt, tenyerét az élvező-sikoltó lány szájára tapasztotta. Egy kis hangfoszlány így is kilibbent a nyitott ablakon, és végiglengett a tábor fölött. Tomi is ekkor érezte elkövetkezettnek az időt, kihúzta dákóját, és egy adagot ráspriccelt Linda hasára. A lány is elcsitult, és rámosolygott a többiekre.

 - Kissé elengedted magad! - feddte meg tréfásan Jani. - Egy szád van, azt is én fogjam be?

 - Bocsánat, de Tomi egyszerűen fantasztikus! - védekezett Linda.

 - Ó, igen, persze! - vigyorogtak a pasik.

 - Jaj, hagyjátok már szegényt! - szólt rájuk Kriszta.

 Hirtelen csend lett. A külső ajtót ugyanis kinyitotta valaki, és a szobaajtóhoz közelített. Kriszta gyilkos pillantás lövellt Dugó felé, aki a bejárati ajtót (már megint) nyitva felejtette. A lámpát viszont azonnal eloltotta, és csukafejessel az ajtó mögé vetődött a többi fiúval együtt. Meleg helyzet volt, főleg egymás hegyén-hátán a négy meztelen srác. Zseblámpa fénye cikázott odakinn, majd be a szobába. A villámgyorsan Jocó pólójába bújt Krisztán állapodott meg a fénykör.

 - Mintha valaki sikoltott volna - tudakolta Kati „néni”. - Épp be akartam küldeni a még ébren lévőket, mikor meghallottam…

 - Az a helyzet… hogy majd később elmondom. Tessék csak ellenőrizni a többieket!

 - Miért nem most mondod?

 - Mert az most hosszadalmas lenne…

 - Jól van, Kriszta, mindjárt visszajövök! - mondta Kati, és elment.

 - Ezt jól elintézted! - dohogott Dugó előfolyva az ajtó mögül.

 - Nyugi! - vigyorgott Kriszta.

 - Csak gratulálni tudok! - mérgelődött Jocó.

 - Dugónak. Ő nem zárta be az ajtót! - szólt Szandra.

 - Szerintem jól jöttök ki ebből a dologból! - még mindig vigyorgott Kriszta, egyre gonoszabban. - Úgyis meg akartátok dugni az ofőt…

 - Elsőben! - vágott közbe Jani.

 - Most eljöhet a ti időtök!

 - Teljesen elment az eszed?

 Kriszta már nem tudott válaszolni, ugyanis nyílt a külső ajtó. Zseblámpafény.

 - Jó estét, tanárnő! - köszöntek az ifjak.

 - Sziasztok, hát ti?

 - Ha azt mondanánk, snapszerozni jöttünk, úgysem hinné el - mondta Jocó.

 - Nos, ez igaz - jött be az ofő, és leült. Szeme nem rebbent a meztelen tanítványai láttán. - Vannak elképzeléseim, de a valóságot szeretném hallani.

 - Segítettünk a lányoknak, hogy ne legyen unalmas az éjszakájuk - felelte Jocó.

 - Mi meg a fiúknak! - tette hozzá Kriszta.

 - Ez részben sikerült is… - folytatta Jocó.

 - Miért csak részben? - érdeklődött Kati.

 - Még nincs vége az éjszakának! - vigyorgott Jocó.

 - Rendben… és mi volt az a sikoly? - csengett gyanúsan az osztályfőnök hangja.

 - Az én voltam… - jelentkezett Linda.

 - Csak nem álmodtál rosszat? - gúnyolódott Kati. Nem szerette, ha a „gyerekei” helytelen dolgokat művelnek. Tökéletesen tisztában volt a helyzettel, és valami frappáns „büntetésen” törte a fejét. Végül úgy döntött, belemegy a játékba. A lelke mélyén volt egy kis perverzitása, pasival is régen volt már…

 - Nem álmodtam, és nem rosszat - rebegte Linda.

 Kriszta kivételével mindenki aggódott azon, mi lesz, a lány viszont már nagyon régen sejtett valamit az osztályfőnökkel kapcsolatban, és arra gondolt, most kiugrasztja a nyulat a bokorból. Nyúl helyett két hatalmas, feszes kebel ugrott, és bokor helyett a póló alól, melyet Kati vett le. A melegítőnadrág is követte, bugyi ugyan volt alatta, ám már ez is elegendő volt a srácoknak a merevedéshez. A nő ezt örömmel nyugtázta az időközben visszakapcsolt lámpácska fényénél. Tudta, hogy már három évvel ezelőtt is ugyanezt a hatást váltotta ki a srácokból, még felöltözve is. Megfogta a bugyi pántját, lassan húzta lefelé. A pina előtűnt. Gyönyörű, húsos, barnás szőke, dús szőrű, érett pina. Kati hanyattfeküdt, lábait felhúzva széttárta, és várt.

 - Nos, fiúk? Mire vártok?

 Azok négyen megszeppenve összenéztek, majd Jocó szedte össze először a bátorságát ahhoz, hogy odahajoljon a szőrös puncihoz. Ujjaival kissé megnyitotta a ritkás szőrű nagyajkakat, nyelve hegye pedig a csiklóra siklott. A piciny gombocska megduzzadva tért ki minden csapás alól, a srác pedig mindig és újra meglelte, hogy a klitorisz megint elcsusszanjon nyelve elől. A nő diszkrét-halk nyögésekkel élvezte a fiú munkáját, mígnem hirtelen, gyorsan és intenzíven el nem élvezett. Jocó csak abból vette észre, hogy Kati lélegzete elakad egy-két pillanatra, és finoman megremegett a teste, nedvei pedig cseppet bővebben áradtak. Akkor állt csak le, mikor a nő gyengéden eltolta a fejét.

 - Ez nagyon jólesett, Jocó, de most már ideje lenne dolgoznod is!

 A fiú már egyáltalán nem idegenkedett a dologtól. Kemény farkát a szőrös, lucskos kagylócskák közé vezette. Simán csúszott tövig. Lassan mozgatta altestét, miközben a feszes kebleken keményellő barnás bimbókat nyalogatta, harapdálta. Kati megint csak az orgazmus felé közelített. Jó ideje volt már igazi, jó szex nélkül, érzékei kicsit hevesebben reagáltak, és bizony percek múlva másodjára is elélvezett. Jocó sem járt már messze, egy húzás után kivonta puncinedvektől fénylő dákóját, és egy kósza papír zsebkendőbe spriccelte hófehér magját. Jocót Tomi követte, majd Jani, és végül Dugó. Kati számtalanszor élvezett el, és úgy tűnt, nem fáradt el, ellentétben a fiatalemberekkel. Itt-ott nyúltak el a szobában. Kati felült, és a legpihentebb Jocó ölébe hajolt. Életet nyalt a hervadt faszba, és amint elérte a megfelelő keménységet, bekapta. Nyalogatta, szívta-szopta, amíg ismét spriccelt egyet. Silány mennyiségű anyag volt. Jocó elpihent őszi levélen. Barátai hasonlóképpen jártak. Minden csepp spermájukat ellőtték, fáradtan kókadoztak. Kati felkelt, felöltözött, de az ajtó felé indulva még visszaszólt.

 - Ha ezek után ma még van kedvetek kefélni, akkor őszintén gratulálok! - ezzel kiment.

 A négy lány odabújt a kiszipolyozott fiúkhoz.

 - Ma… - kezdte Jani.

 - Már… - folytatta Jocó.

 - Nem… - sóhajtott Dugó.

 - Megy… - nyögte Tomi.

 Csakhamar mind a nyolcan édesdeden aludtak, ki-ki a maga párját ölelve.

folytatom...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.