Huszonhatodik fejezet

 (Avagy: action!)

 Hangos madárcsicsergésre ébredtek. Laura feltápászkodott, felkapott egy bő, fehér pólót, és megpróbált kijutni a sátorból. Sikerült, csak nem a tervei szerint. Belegyalogolt ugyanis az éppen arra osonó Robiba, aki egy másodperccel előbb lépett ki a másik lakrészből. A fiú a döbbenettől, és a hirtelen kivágtató lánytól leblokkolt. Laura igyekezett korrigálni, de szerencsétlenül. Cifra hasra esést produkált, és mivel Robi este elfelejtette behúzni az előtér cipzárját, Laura felsőteste szabályosan kizuhant a sátorból. Az alsó viszont bent maradt, és az esés folytán tökéletesen láttatta Robival a kínálatot. Gyönyörű volt! A fiú felsegítette a lányt.

 - Bocs!

 - Á, én bocs! Amúgy köszi, de tudod, a szükség… - majd végigmérte a fiút. – Ezt minek köszönhetem? – kacsintott ágyéktájra.

 - Na neee! Ezt komolyan kérdezed?

 - Szoktam én hülyéskedni? – hülyéskedett Laura.

 - Miért, nem azt csinálod? Kivágtázol ilyen laza szerkóban, hasra vágódsz a lábamban, és megkérdezed, hogy „ezt” minek köszönheted?

 - Szerinted laza a szerkóm? – emelte fel a lány a pólója szélét kacéran.

 - Iiigen…

 - Szóval, mitől ilyen nagy?

 - Nem is tudom… eredetileg pisilnem kellett, de most, hogy többet láttam, mint a nőgyógyászod…

 - Ne haragudj, nem akartalak…

 - Nem baj, nem történt… - vágott Robi Laura szavába, de a lány átölelte, olyan közel került az arcuk egymáshoz, hogy már nem is akarta folytatni. Lassan közeledtek az ajkak.

 - Szeretlek, Robi!

 - Én is, Laura!

 - Bocs, én csak jó reggelt kívánok, és már itt sem vagyok! – libbent el mellettük Gabi. Az ő pólója rövidebb volt, mint Lauráé. Robi egy ütemre el is veszítette a fonalat, de Laura csókja magához térítette. Másfél pillanatra.

 - Szevasztok, jól aludtatok? – kedélyeskedett Peti mellettük elhaladtában. Az ő alsónadrágja is szűkösnek bizonyult vizelési inger ellen küzdő, merev szerszámának. Abba a boldog tudatlanságban igyekezett kifelé, hogy nem veszik észre. Laurát azonban sikerült kizökkentenie, így elengedte szerelmét, és elindultak (kis)dolgukra.

 A nap viszonylag nyugisan telt el. Rekkenő hőség volt áprilishoz képest, mindenki az árnyékban pihent, vagy a tóban lubickolt. Kriszta délelőtt felhívta a Dugó által megadott számot, sikerült elérnie a férjét, aki azt mondta, kora délután végeznek, estefelé, legkésőbb tízig megérkeznek. „Addigra melegítsetek be!” – üzente még. Kriszta fejcsóválva tette le a telefont. Ő itt aggódik a férjéért, amaz meg ilyenekkel szórakozik. Egész nap egy fürdőbugyiban, egy hosszú, ujjatlan pólóban, és egy nyugágyban ült az egyik vízparti fa tövében. Halvány bazsalygással figyelte lányait, ahogy azok önfeledten szórakoznak Petivel és Robival, valamint a többiekkel. Vágyakozva gondolt Dugóra…

 - Valami baj van? – ült mellé Juli egy bugyiban.

 - Felhívtam Dugóékat…

 - Gondoltam, és mikor jönnek?

 - Azt mondták, délután végeznek, estére itt lesznek… Ja, és „melegítsünk be”!

 - Lököttek! – nevetett Juli.

 - Gábor üdvözöl, puszil téged, és a srácokat!

 - Ó, az én egyetlen Gáborom! – sóhajtott Juli, aztán halkan, szinte suttogva folytatta. – A srácokról jut eszembe, Peti és Robi nagyon legyeskedik az ikrek körül!

 - Egészségükre! Hadd tudják meg, mi a jó!

 - Kriszta! Ez nem veheted ilyen flegmán!

 A nő elmosolyodott. – Juli! Ahogy elnézem őket, fülig szerelmesek! Ha szeretik egymást, akkor bármit tehetsz ellenük, kijátszanak, átvernek, dugiban dugnak! Emlékezz vissza! Mi is ezt csináltuk!

 - Na de…

 - Hát persze. Anyám még kiakadt, mikor megtudta, hogy Dugó miatt borotváltam le magam, de túl sokat ő sem tudott tenni, kénytelen volt beletörődni, ahogy te is! Látod a fiaidat? Már ők is csajoznak!

 - Ha nekem unokát hoznak össze, én nem is tudom, mit csinálok! – fenyegetőzött Juli. Ez pillanatnyilag felesleges volt. Vili és Tibi nevű srácai még épphogy sertepertéltek Marcsinál és Nikinél.

 - Hagyd őket a csudába! – intett Kriszta. – Még nincs okod az aggodalomra. Majd időben elbeszélgetsz velük! Egyébként elmegyek bevásárolni, kell valami?

 - Nem, kösz.

 Juli felváltotta Krisztát a nyugágyban, és óvó, anyai tekintetét le nem vette a fiúkról.

 Kriszta egész gyorsan elintézte a bevásárolnivalót, és a táborba visszaérvén ikerlányai sátrába ment. A lányok éppen rendezkedtek.

 - Nos, lányok… - kezdte mondandóját. – Én, mint egy jó anyához illik, mindenre felkészítettelek, ami az életben nagy vonalakban kell, ugye?

 - Persze! – néztek rá értetlenül az ikrek.

 - Nos… a szerelemről, és a szexről is regéltem valamit, tehát fel vagytok világosítva.

 - Igen, de ezt már három éve is elmondtad! Nem kell megint méhecskézni, meg virágozni!

 - Rendben, de még egy pár dolgot szeretnék hozzátenni. Először is: az önkielégítés nem szégyen. Ez nem azt jelenti, hogy fényes délben a főtéren, hanem azt, hogy nem kell ellopni a vibrátoromat, Gabikám, hanem ha kéred, én szívesen szereztetek nektek is egyet. Remélem, fertőtlenítetted! Másodszor: inkább ezt használjátok, mint Petit, vagy Robit.

 - Na, de anyu! – méltatlankodott Gabi, de az anyja leintette.

 - Ez sem azt jelenti, hogy nincs fiú, csak látom, amit látok. A ketyerétől nem eshettek teherbe, de a srácoktól igen! Nem tilthatom meg, és nem is akarom, de arra kérlek, legyetek észnél! – vett elő egy-egy dobozka óvszert. – Ezt azért hoztam, hogy használjátok egészséggel!

 - Kösz, anya…

 - Vigyázzatok, oké? – kacsintott lányaira Kriszta, és elindult kifelé.

 - Oké… Egyébként a vibrátort honnan tudod? – kérdezte Gabi.

 - Nem vagyok vak. Láttam, amikor elvetted.

 - Most visszaadjam?

 - Megtarthatod… Használd a fantáziáddal együtt…

 Este lett. Kriszta „eligazítása” után még kimentek a lányok fürödni a tóba, de ahogy bealkonyodott, visszahúzódtak a vászon alá.

 - Komolyan le akarsz feküdni Petivel? – faggatta öt perccel idősebb nővérét Laura.

 - Bezony! És nemcsak mellé, hanem alá, vagy fölé is!

 - Nem félsz?

 - Mitől?

 - Hááát… hogy valami történik… - aggodalmaskodott Laura.

 - Te buta! Azért teszem, hogy történjen valami! Van gumink, mitől kellene tartanunk?

 - Nemtom… én félek!

 - Ne félj! Kefélj! – és nevetve átölelték egymást.

 Csendesen rendezkedtek tovább. Megigazították a kispárnákat, Gabi kiküldte Laurát az előtérbe, és a plédet ráterítette a matracokra. Nem volt megelégedve az eredménnyel, mert először csak lehajolva, aztán térdre ereszkedve nyújtózott a takaró legtávolabbi sarkához. Néhány ráncot próbált elsimítani. Eközben Peti lépett az előtérbe kintről. Laurába. Bocsánatot kért tőle, és Gabi iránt érdeklődött. Laura intette az irányt. Peti benézett.

 - Szi… - akadt el köszöntése pár másodpercre, aztán egy kéjesen elhaló hördüléssel fejezte be. – Aaahh!

 Gabi hátrasandított, és midőn meglátta pasija félelmetesre guvadt szemeit, még jobban pucsított. – Valami baj van? – riszált egyet-kettőt formás fenekén. Baj nem volt, azon kívül, hogy Peti szemei jöttek ki, mint a csigának (egyéb testrésze is jött volna, de egyelőre még nem volt rá lehetősége). A leányzó, szokás szerint nem volt túlöltözve. Bársonyos popsija az égnek meredt, alóla kósza szőrszálak vigyorogtak a mosolygó, ám függőleges ajkakról. Peti nyelt kettőt, aztán még egyet.

 - Csodálatos! – reszelt, csikorgott a hangja. Hiába volt a nyeldekelés.

 - Tudom, de ha nem jössz beljebb, akkor azt kell higgyem, hogy csak nézelődni jöttél! – fordult meg Gabi csipkelődő megjegyzése közben.

 Peti vetett egy pillantást a mögötte mosolygó Laurára, és szinte bezuhant Gabihoz. Laura behúzta a cipzárt, s az éppen befutó Robi karjaiba omolva besasszézott a másik hálókamrába.

 Peti Gabi mellé feküdt, átölelte, és hevesen csókolózni kezdtek. Ölelése később ellazult, jobb keze először a lány gyönyörű, barna hajába túrt, az arcát cirógatta, hátát, feszes, kemény melleit, a rugalmasan duzzadt mellbimbóit, derekát, varázslatos popsiját, és ritkás szőrzetű vénuszdombját. Természetesen a lány is viszonozta az érintéseket, de nagyon hamar megragadta a lényeget. Benyúlt Peti nadrágjába, és villámsebesen előhalászta a hímtagot. Finom kezei játékosan simogatták, markolászták, izgatták, de Peti nemsoká leállította Gabit.

 - Nem lesz ez így jó! – szólt arcát tenyerébe temetve.

 - Miért? – áradt el az aggodalom és csalódás Gabiban.

 - Mert… - akadozott Peti hangja. – Mert fel vagyok öltözve! – tört ki belőle a nevetés, miként a lányból is. Közös erővel lefejtették a srác ruháit (nem volt sok), és Gabi Peti mezítelen testét simogatta, csókolgatta, és nem hagyta, hogy a fiú felüljön. Lassan leért az ágaskodó rúdhoz. Majdhogynem megölelte, de aztán csak csókolgatta, puszilgatta, és váratlanul bekapta. Jobb kezével a ritkás szőrű herezacsit simogatta, ballal a fütyköst fogta marokra, és húzogatta a bőrét, nyelvvel pedig a lilás, duzzadt makkot szopogatta, nyalogatta. Petinek nagyon tetszett a dolog, főleg, hogy szerelme ehhez a művelethez feltérdelt. Kinyújtotta a kezét, érzékin gyúrogatta a popsi gömbjeit, de hamar belefáradt a kényelmetlen helyzetbe. Finoman megpróbálta maga felé terelni a lány alfelét, ám az nem reagált a célzásra.

 - Térdelj fölém! – nyekeregte Peti cérnája elfogytán, ám az érzett kéjtől remegve. Gabi egy pillanatra sem engedve szájából a faszt, megtette. A srác két kézzel esett az orra fölé került popsinak, és egy nyelvvel a szájába nyílt puncinak. Ha több nyalószerve lett volna, azokat is bevetette volna, ám ahogy érezte, ez az egy is maximálisan elegendő volt. A csiklóra „tapintva” izgató nyalásba fogott, aminek a tempóját folyton-folyvást változtatta. Hol gyorsan pörgött a duzzadt pecken, hol lassan. Volt, hogy nyelvét keményen rászorította, aztán alig-alig ért hozzá, épphogy csak a nyelve hegyével. Gabi ennek hatására enyhe amnéziát kapott. A kéj olyan hamar öntötte el, hogy az orra előtt billegő szerszámról szinte megfeledkezett. Már nem is volt a szájában, halkan nyögdécselve élvezkedett. Kezei ugyan még simogatták, dédelgették, de valahogy olyan rendszerességgel, mint egy utógyújtásos motor. Néha, de akkor nagyot, intenzívet. Peti nagyon hálás volt ezért, mert már spriccközelben járt, de az eseti izgatás már nem izgatta annyira. Mindazonáltal ő nem lassult, hanem egyre gyorsabban és gyorsabban nyalta a csatakos puncit. Az sem hátráltatta, hogy Gabi az élvezettől már a teste fölött is el-elveszítette a kontrollt. Peti keményen belemarkolt a bársonyos gömbökbe, nem engedte a meg-megránduló altestet a nyelve elől. Gabi elhaló-kapkodó légzéssel, görcsös rándulással, és hangos sóhajjal, bőségesen áradó nedvekkel kísérve elélvezett.

 - Huh! – kommentálta az eseményeket percek múltán, majd feltápászkodott Petiről, akire az orgazmust követően omlott.

 - Jó volt? – érdeklődött Peti.

 - Hülye kérdésre hülye válasz: nem! – fordult és feküdt mellé Gabi.

 - Hát én csak mmmpfff… - kapott egy ölelést és csókot Peti.

 Robi és Laura még mindig csókolózott, mikor a szomszédban már rég túljutottak az első körön. Nem siettek. Robi kezei megtalálták a lány összes ruházatát képező póló alját, és alákúszván izgató cickómasszázsba fogtak. Laura ezt nem hagyhatta viszonzatlanul. Nagyon gyorsan kipucolta Robit a pólójából, rövidnadrágjából, alsóneműjéből, és finom ujjaival körbe-körbe cirógatta a srác pihés mellkasát, hasát, dús szőrzetű combjait, és merev cerkáját. Erre már Robi is lejjebb helyezte tenyerét, a ritkás szőrzetű dombocskára, illetve a völgybe, de megjátszott riadalommal és fájdalommal rántott el onnan.

 - Hú, de forró vagy! – mosolygott a szeme, torzult az arca.

 - Ez sem egy jégcsap! – markolt egy erőteljesebbet a lánykéz. Robi most már valódi fájdalomtól grimaszolva tárta szét a kezét, mondván: „ez van!”. No, és mi lett! Gyors, és váratlan mozdulattal feje a gyér szőrzetű vénuszdombhoz került, és lágy nyelvsimogatásokkal fokozta szerelme nemi izgalmát. Laura engedelmesen nyitotta combjait, hogy Robi barnásszőke feje kényelmesebben és akadálytalanul férjen gyöngyöző öléhez. A fiú ujjai segítségével szétfeszítette a kisajkakat, és miután végignyalta őket, nyelve hegyét a rózsáspiros csikló alá „ékelte be”. Erőset nyalt felfelé, mire Laura hangos nyögés-sóhajjal, megremegve reagált. „Na, Laura, ezennel véged!” – gondolta. Nyelve változó tempóban, változó erővel, de mindig alulról, közvetlenül a pirosló pecek alól indult, végigsimítva az érzékeny kéjszerven. Laura azt hitte, elájul. Egy pillanatra eszébe jutott Gabi merőben más technikája, de mi tagadás, Robi versenyképes volt a nővérével. Inkább az élvezetre koncentrált, no meg arra, hogy tudatánál maradjon. Majdnem felsikoltott, idejében elharapta, tekintettel a sátor nem megbízható hangszigetelésére. Az egész feneke alatt csapzott volt a matrac, de ezzel egyikük sem törődött, Robi nem hagyta abba. Folytatta, míg Laura másodjára a csúcsra nem ért. Abbahagyta, addigra a lány eljutott egy olyan „minden mindegy” – állapotba, a fiú azt tehetett volna, amit csak akart. Kezdeti aggodalma szüzességét illetően messze szállt, semmivé lett a gyönyör ködében, magában már szinte követelte, hogy a fiú hatoljon belé, és féktelen, vad vágtában hágja meg. Ennek ellenére a lány csak kezébe vette az óvszeres dobozt, kivett egy csomagocskát, kibontotta, és a már mellette térdelő Robi oszlopmerev farkára csavarta. Szerencsére a fiúnak maradt annyi esze, hogy már-már kínosan óvatos volt. A nedvektől csatakos ajkacskák rózsapiros résébe igazította a védőanyagba bújtatott rúdját. Figyelve Laura minden rezdülését, lassan hatolt a testébe. Nem volt kellemes érzés a lánynak, de könnyen feledte, ahogy kitágulva egyre növekvő gyönyör áradt szét benne. Átölelte szerelmét, de olyan szorosan, hogy az alig tudott mozdulni. Az a kicsi, amennyire képes volt, mégis oly intenzív és erőteljes orgazmust eredményezett, hogy a lány csak tikácsolni, és levegőért kapkodni tudott. Robira sem volt hatástalan az esemény, legalább annyira felizgult ő is, mint Laura, és a lüktető, amúgy is szűk, ám még jobban összehúzódó hüvely csak fokozta. Szégyen, vagy sem, alig néhány húzásra volt már csak képes, ágyékát a lányéhoz szorította, gerince mentén hideglelős, bizsergetős kéj kúszott felfelé. Robi még sosem élvezett ekkorát, nem csekély mennyiségű ondót lövellve a gumiba. Lassan ernyedtek el, a fiú óvatosan kicsúszott Laura forró testéből, megszabadult a gumitól, és megcsomózva biztonságba helyezte. Átölelte Laurát, gyengéden csókolózva, egymást cirógatva szenderedtek álomba.

 Gabi egy óvszeres zacsekot villantott fel.

 - Szerintem itt az ideje, hogy használd!

 - Fújjak belőle lufit? – hülyéskedett Peti.

 - Idióta… - dörmögte a lány. A fiú villámgyorsan tekerte péniszére az óvszert. Hanyattfekve várt. Gabriella Péter fölé térdelt, de nem volt mohó, nem ült azonnal a kéjrúdba. Ritkás szőrzetű vénuszdombjához szorította, simogatta, csiklóját a fiú hideg mogyoróihoz dörzsölgette. Petinek tetszett a dolog, főleg, mikor Gabi szélsebesen hátracsúszott, a fiú combjait terpeszbe tette, és arcát a combok közé fúrva finoman csókolgatta a gyér, fekete szőrű zacsit. Gabi ugyanilyen váratlan gyorsasággal hagyta abba, tövig ült a kőkemény faszba. Átkozta magát szeleburdiságáért, hiába „alapozott” előző este a műanyag „pótszerrel”, Peti méretei nem estek azzal egy kategóriába. Nedves volt ugyan jócskán, de szűkös is. Szerencsére a hirtelen fájdalom hamarosan el is múlt. Meg merte mozdítani altestét, a kéj elharapózásával pedig egyre gyorsabban és gyorsabban lovagolt. Ráhajolt Petire, ajkával ajkait kereste, mohón, szuszogva falták egymást, a srác megpróbálva felvenni a ritmust, lökdösött. Egyre csak közeledtek a csúcs felé, Peti félig ülő helyzetbe tornázta magát, hirtelen magához szorítva Gabi fenekét, halk hördülés-nyögéssel kísérve lőtte tele spermával a farkán feszülő gumit. Pontosan abban a pillanatban, mikor a lány testén egy csodálatos, erőteljes orgazmushullám csapott át. Nekik sem két percig tartott, mire képesek voltak elengedni egymást. Gabi óvatosan szállt le a zsugorodó fütykösről, és szabadította meg a gumitól, valamint a kóbor ondócseppektől. Egymás karjaiba bújva aludtak el.

 Reggel az ikrek nem értették, miért mosolyognak rájuk a szülők, és Kriszta miért mutatta az ajka elé tett mutatóujját. Azt is csak később tudták meg, Dugó miért pont Petit és Robit „hívta” délben vásárolni…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.