Huszonhetedik fejezet

 (Avagy: szervezkedem, tehát vagyok)

 Szerda reggel volt. Gabi dohogva pakolt össze az asztalról, a reggeli maradékát a kutya edényébe kaparta. Időben ott járunk, ahol négy fejezettel előbb, hangulatilag már nem.

 - Legalább egyedül lesztek! – sopánkodott Laura mosogatás közben, szüleit idézve.

 - Rá se ránts, Lou! – végzett nővére az asztal letakarításával, és leülve rágyújtott. – Ebben igazuk van.

 - Na, igen. Nem is ez a baj, hanem engem inkább a lóvé izgat! Mi van, ha nem lesz elég?

 - Majd nem élünk nagy lábon!

 - És ha valami történik útközben? – aggályoskodott Laura. Befejezte a mosogatást, nővére mellé telepedve a szájába kanyarintott egy Szofit.

 - Velük, vagy velünk?

 Laura kezében megállt az öngyújtó. – Hülyéskedsz?

 - Igen – közölte Gabi, és elnyomta a csikket. – Pár perc, és jövök, átmentem Tibihez! – és elillant. Húga részvéttel vegyes döbbenettel nézett utána. „Dilis a nővérem!” – vonta le a konzekvenciát. Beslattyogott a szobájukba, és leheveredett olvasni. Tényleg pár perc múlva beviharzott Gabi.

 - Lou! – húga majdnem félrenyelt az ijedtségtől. – Óriási hírem van!

 - Mondd!

 - Mi sem megyünk kempingezni!

 - Ezt meg honnan szedted? – Laura agya ezalatt villámgyorsan kattogott. Apjuk és Gabesz a cégnél, Józsi bá’ elvitte az anyjáékat bevásárolni, Jani pedig a kocsit bütyköli a műhelyben. Akkor Gabi honnét tud ilyeneket?

 - Megkértem Tibit egy apró szívességre. Délutánra biztos választ kapok a kérdéseimre, aztán már csak egy telefon… - magyarázta Gabi, ám húga még mindig értetlenül bámult rá, így bővebben kifejtette. – Ez a RED- cégjelzés, tudod, mit jelent a red szó?

 - Tudom, pirosat! – válaszolt hülyegyerek stílusban Laura. – Mintha nem együtt járnánk angolra!

 - Jól van, na! Ez esetben a piros inkább Piroskát jelent, ezt aputól tudom. Ráadásul nem egy van, hanem kettő. A két tulajdonosnő becenevét hivatott jelenteni egyébként. Nos, ezek a nők ikrek, mint mi, és húsz éve ismerkedtek meg apuékkal Siófokon. Jót… - füttyentett, és mutatta is Gabi, - …tek, és kész. A céget nemrég alapították, és keresnek szállítmányozót. Így találták meg az öregéket.

 - Gondolod, hogy most is… - idézte Laura nővére hangeffektusát és mozdulatát.

 - Tuti! – vágta rá Gabi. – Na, mármost, megkértem Tibikét, hogy szálljon le Nikiről, és nézzen utána a Piroskáknak.

 - Utánuk akarsz menni? – hüledezett Laura.

 - Bizony ám! Siófok, Balaton! Gyönyörű! Voltunk már ott, te butus! – révedt el Gabi egy pillanatra, de a csengő megzavarta. – Na, emmeg ki? – kérdezte nem teljesen úrilányhoz méltón.

 Laura felpattant, és repült ajtót nyitni. Legnagyobb örömére Robi volt az. Betessékelte a fiút, becsukta az ajtót, és a nyakába borult. Az ismét felharsanó csengőszóra kis híján elalélt. Pont alatta állt, kissé hangos volt. Robi elkapta az összerogyó lányt, és együtt nyitották az ajtót. Peti állt ott. Őt is beengedték, és bevágtattak Gabihoz. A lány azonnal a pasija nyakába ugrott, és mindkét pár heveny csókcsatába gabalyodott. Olykor halkan biztosították egymást arról, hogy „hiányoztál!”, meg „szeretlek!”.

 Gabi és Peti a franciaágy egyik oldalára telepedett le, tragikus gyorsasággal vált hiányossá öltözékük. A lányon is csak a bugyi, a fiún pedig az erősen felpúposodott alsónadrág maradt. Már éppen dőltek volna az ágyra Laura és Robi mellé, amikor megcsörrent a telefon. Gabriella mérgesen ugrott ki Peti szoros öleléséből.

 - ’Gen? – vakkantott a kagylóba.

 - Szia, kicsim, anyu vagyok!

 - Szia, mi baj?

 - Figyelj, csak délután megyünk haza, mert bemegyünk apádhoz a telepre, megbeszélünk még pár dolgot a hétvégével kapcsolatban. Legyetek jók!

 - Oké, rendben, jók leszünk!

 - Ezért mondtam! – nevetett Kriszta.

 - Jó, jó, szia! – Gabi majdnem felsikoltott az örömtől. Tapsolva vetette magát Peti mellé, valami olyasmiről mesélve, hogy „délutánig szabad a vásár!”. Ki is használták. Gabi odasúgott valamit a húgának, az helyeslőn bólintott, közben már finoman fejtette is le magáról Robit. A két fiút letessékelték az ágyról, ők ketten, mint szerető testvérekhez (nem) illik, egymás testével kezdtek foglalatoskodni. Először csak a hátukat, feneküket, formás-gyönyörű kebleiket simogatták, csakhamar lefejtették egymásról a bugyit is. Gabriella lágyan hanyattfektette Laurát. A hugi engedelmesen tárta szét combjait nővére kutakodó-furakodó arca előtt, aki finom csókokat lehelt az enyhén szőrös puncira, az ajkak között rejtőző csiklóra. Laurán gyenge kéjhullám remegett végig, ami erősödött, mikor Gabi nyelve a gombocskára siklott. Ha már odatévedt, nem eresztette, nagyon-nagyon megkergette, és hogy még jobban fokozza az élvezetet, ujjait is bevetette. A máris nedves hüvely forrón szorult a lassan ki-be mozgó mutató- és középső ujja köré. Laura a melleibe markolva, lehunyt szemmel nyögdécselt és sóhajtozott, testét egyre inkább a gyönyör uralta. Gabi nyelve és ujjai hamar a csúcsok csúcsára juttatta Laurát, a lány bőségesen nedvezve elélvezett. Peti és Robi csak eddig bírta. Peti Gabriella égnek meredő popsija alá nyúlt, és elégedetten nyugtázta, szerelme rettenetesen nedves. A következő pillanatban már tövig nyomta farkát a forró hüvelybe, és vadul hágta a lányt. Gabit ez egy másodpercre sem zavarta abban, hogy húga csiklóját kergesse nyelvheggyel továbbra is, az már igen, hogy Laura elhúzódott előle, ő pedig nem tudta követni. A Peti farka, és tevékenysége által okozott kéj persze bőven kárpótolta, és nem is olyan sokára elélvezett. Laura nem minden hátsó szándék nélkül, meg azért is, hogy nővérének kedvezzen, Robit terpeszbe ültette, ő pedig a kőkeményen meredő rúdba. Tövig. „A kis telhetetlen!” – gondolta Gabi, mikor az „extrákkal” felszerelt punci újból nyelvtávolságra került. A duzzadt, pirosló, ruganyos kéjgombot próbálta követni nyalószervével, ami többé-kevésbé sikerült is, Laura lassú „liftezése” mellett. Nem problémázott azon, hogy nyelve lecsúszott a csiklóról, akkor a „sógor” eres, kemény farkát cirógatta meg nyelvével. Laura, a kis hamis ért újfent, és négyesük közül elsőként a hetedik mennyországba, könnyű neki, hiszen kétfelől kapta az áldást, ráadásul már volt „egy” Gabitól is. Nővére nem sokkal lemaradva követte, erős, intenzív orgazmus gyönyörteli lüktetése szorongatta meg Peti farkát. Felért egy kegyelemdöféssel. Az utolsó pillanatban húzta ki farkát, kirobbanó ondója Gabi izzadságfilmes hátán – derekán - fenekén csattant. A lány itt faragott rá. Robi leemelte Laurát a dorongjáról, és a gyönyörhullámok ködén át nem figyelt, merre lő. Gabit. Orrba. A lány hamar túllépett kezdeti meglepetésén, a többi cseppet már ajkaival és nyelvével tüntette el, arcát pedig gyorsan megtörölte.

 - Bocs, hogy csak így betörtem… - hallatszott az ajtóból egy félszeg hang. Tibi volt az, egy papírcetlivel a kezében. Gabi arca nem örömmámorban úszott, a fiú szabadkozott. – Te mondtad, hogy jöjjek nyugodtan, ha megvan, amit kértél… Eddig nyugodtan jöttem.

 - Ja, persze! – kapott észbe a lány, és odalépett a szőke fiúhoz. – Gyere, lezuhanyozom gyorsan, addig mesélj, mire jutottál!

 Unokatestvére tétován követte, a válla fölött egy „bocs, hogy élek!” – mosolyt villantott a többiekre.

 - Hát Tibike mi járatban itt? – kérdezte Peti a szerszámát törölgetve, miután Gabi eltűnt Tibivel a nyomában.

 - Gőzöm sincs! – válaszolt Laura cigiért kotorászva. – Gabi szervezkedik valamit, ahhoz kellett.

 Nem utálták Tibit, csak a számítógépek, és az elektronika iránt érzett erős rajongását furcsállották barátai, rokonai. Gábor és Juli kisebbik fia jóképűre, ám alacsonyra, nagyon szőkére, nagyon kék szeműre, és törékenynek látszó alkatúra sikeredett. Halvány bőrszínét napozással (mindig leégett, mint a Reichstag), törékenynek tűnő testét tornázással, súlyzózással próbálta javítani. Finom, még kisfiús vonásait meg sem kísérelte megváltoztatni, már ami a borotválkozást illeti. Arcszőrzete csak nőtt, mint a bolondgomba, ami az őt ostromló leányok szemében még vonzóbbá tette. Kedvesen és határozottan koptatta le az ilyeneket. Számára csak Niki, Peti húga létezett.

 - Nos, mit találtál? – faggatta Gabi a zuhany alól.

 - Szóval a Piroskák kiléte már nem titok előtted, a lakcímüket, és a telefonszámukat is megszereztem…

 - És még mit? – sürgette unokatesója.

 - A családi állapotukat, vagyoni helyzetüket, telephelyük címét, talán még fényképet is sikerül…

 - Fényképet? – nézett a srácra meglepetten Gabi.

 - Van pár ismerősöm… például az apám, aki a családi fotók között őrizget egy fotót két vörös csajról…

 - Basszus! Nagyon ügyes vagy Teddy maci! – ölelte meg Gabi, aztán témát váltott, talpig pirítva ezzel unokatesóját. – Szerinted megborotváljam?

 A srác csak bólogatni tudott. Gabi nyomában visszament a szobába, a lány elmesélte a többieknek a „haditervét”. Szerény mosollyal bezsebelte a gratulációkat, hiszen nem kevés nyomozómunkájába került kideríteni a Piroskák mindenféléjét.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.