Ötvenhetedik fejezet

(Avagy: a siófoki kapcsolat)

 - Elnézést, kedvesem, Gyémánt Lászlót keresem! - reccsent a telefon Berni asztalán.

 - Sajnálom, nem tudom kapcsolni, házon kívül van.

 - Megmondaná neki, hogy Barbara kereste?

 - Természetesen, de ha nagyon sürgős, megadhatom a mobilszámát.

 - Nem égető, kedvesem, hívjon majd fel, ha visszaér!

 Bernadett letette a telefont, és elgondolkodott, ki lehetett ez az egyébként kellemes hangú, ám minden bizonnyal idősebb hölgy? Nagyapja később megadta a választ.

 - Ő a RED Kft egyik tulajdonosa. Vagy negyven éve ismerjük egymást.

 - Már értem. Vajon mit akarhat?

 - Van egy sejtésem, de ahhoz én már öreg vagyok. Valószínűleg csak egy baráti látogatásra akar meghívni. Tudod, mit? Kérdezd meg Gabit, milyen volt az első találkozásuk a Piroskákkal!

 Berni megfogadta a tanácsot, és megkérdezte kedvenc nénikéjét. Aznap estére verbálisan is ki lett elégítve minden szexuális igénye. Arra gondolt, ezt neki is át kéne élnie. Siófok, Balaton déli part! Másnap összedugta a fejét Gabival, aki örömmel állt rendelkezésére, és elintézett nagy titokban néhány telefont. Kinyomozta, hogy Barbara és Mónika születésnapi partit kíván rendezni, amire a két, igen népes családot meg akarják hívni. Persze teljes titoktartást kérve Dugótól. Nem is tőle tudták meg. Panni, Barbara lánya volt oly kedves beavatni Gabit a részletekbe.

 A partit Horvátországban, a családi nyaraló(k)ban szeretnék megrendezni, és aki hajókázni akar, azt is megteheti. Az ott-tartózkodást egyhetesre tervezik, utolsó este a bulival. Berni nagyon megörült. Régóta vágyott a horvát tengerpartra, most teljesül a vágya. Annak ellenére, hogy a két család már közel negyven éve áll kapcsolatban, teljes létszámmal sosem volt alkalmuk összejönni. Valakinek mindig volt valami dolga. Ez az egy hét jó alkalom lesz, hogy mindenki megismerhessen mindenkit. Ki tudja, mikor lesz legközelebb ilyen, csak a sors.

 Barbara teljes titoktartást kér Dugótól, legalábbis az ő családja felé, hiszen a Gyémánt-família utazását kénytelenek úgy megszervezni, hogy az érintettek tudjanak róla. Nos, az öreg Dugónak még az is sikerült. Úgy beszélt minden családtagjával, hogy mind azt hitte, "kiscsoportos" kirándulás lesz. Igaz, mikor kiderült a "turpisság", Kriszta morgott egy sort, Juli idegeskedett kevéskét, de alapvetően jól, és örömmel vették az utazást.

 A Diamond Kft buszával, váltott sofőrökkel vágtak neki az útnak, és a tervezett időben, eseménytelen utazás után érkeztek meg a megadott horvátországi címre. A szálloda parkolójában egy izgatott, vörös hajú nő toporgott, és indult üdvözlésükre. A "Helló, hogy vagy?", "Régen láttalak!", "Nem is őszülsz!", "Szépek a gyerekeid/unokáid!" - típusú, közel félórás procedúra után Barbara elmagyarázta a sofőröknek, merre van az étterem, ahol az ebéd előre ki van fizetve mindenkinek, illetve hol várják őket a meglepetés-partira.

 Az ebéd pazar volt, levezetésképp sétáltak egy kört, az ifjúság csak ámuldozott a városon.

 Este a megadott címnél, egy csendes utcában állt meg a busz. Egy szép, hatalmas, kivilágított villa előtt toporgott a népes család. Dugó rácsörgött Barbara mobiljára, mire a nő azonnal ott termett.

 - Időben vagyunk? - kérdezte az öreg.

 - Tökéletes időzítés, nagyon jó! - ájuldozott a nő. - Még a tortafutárt várom, mindjárt… áh, már itt is van! - mutatott az érkező furgonra.

 Bazi nagy, fehér marcipánnal bevont emeletes tortát hozott egy fiatal koma. Zsebre vágta a vaskos kunaköteget, és elsöpört.

 Barbara Dugó kezébe nyomta a tortát, és előrement, Gyémánték utána.

 - Kis figyelmet kérnék! - tapsolt az ajtóból gyermekeinek, unokáinak, rokonságának. - Tudjátok, nővéremmel ma ünnepeljük a születésnapunkat. Egy kis meglepetéssel szeretnék szolgálni, nemcsak neki, hanem mindenkinek!

 Dugó, mint egy angol komornyik, hajszálcsíkos öltönyében, kezében a tortával, arcán a visszafojtott nevetés és izgalom… Mónika elejtette a pezsgőspoharat, és kis híján tortástul ugrott régi barátja nyakába. Férje, Jenő szemöldöke is felszaladt, ahogy meglátta a szép csendben beáramló népes családot. Rég nem látott barátok üdvözölték egymást, új ismeretségek köttettek a vidám, és az elfogyasztott alkohol hatására egyre oldottabb hangulatú partin.

 Másnap reggelre (délelőttre) arra ébredtek, hogy pokoli meleg van, és hogy vagy a Piroska-család valamely tagjának nyaralójában, vagy a szállodában vannak. Ez a felállás két nap múlva tarthatatlan volt. Az új barátságok miatt voltak, akik ide mentek volna, voltak, akik oda. Egyedül Jocó és Glória, valamint Jani és Szandra volt maximálisan megelégedve, mert ők szállodában voltak. Jocó a köszvényével még örült is, hiszen volt szobapincér, és lift. No, meg szemrevaló szobalányok, de az ő korában, az ő egészségi állapotában már csak "legelészett".

 A napi programok az elején unalmasan indultak, mert Barbara üzleti tárgyalásra hívta a cég vezetőit. Barna és Bernadett is kénytelen volt végigücsörögni. A megbeszélés utolsó órájában volt a fiatal menedzsernek egy megjegyzése, ami őt magát is meglepte.

 - Nem gondoltatok még arra, hogy a környékünkre költözzetek? - kérdezte Barbarától, aki arra próbálta rávenni a Diamond Kft-t, hogy segédkezzen a terjeszkedésükben.

 - Arra célzol, hogy laborostul, irodástul odamenjünk hozzátok? - hüledezett a nő.

 - Meg családostul - ütötte a vasat a fiatalember.

 - Az iszonyú pénzbe kerülne! - szólt közbe Jocó és Dugó egyszerre.

 - Ez igaz - Barna egyre jobban felélénkült az ötletétől, - de ha belegondoltok, az önkormányzat piszkálódik a labor miatt. Idegenforgalom, üdülőövezet, satöbbi! Akkor ott van az irodabérlet, a rezsi, még az atyaúristenért is fizetni kell. Úgy látom, egyedül az autópálya közelsége az egyetlen vitathatatlan pozitívum. Az meg még nem kerül semmibe, ha körülnézek otthon…

 - Ebben igazad van, de túl sok reményt nem fűzök hozzá… - aggodalmaskodott Dugó. - Bár az ötlet nem rossz!

 - Figyeljetek! Kinézek pár helyet ott nálunk, vagy a környéken, felmérem, mekkora konkurenciával kell számolni, és még ami eszembe jut. Két nap múlva beszámolok róla, és eldöntitek, jó lesz-e az ötletem.

 No, olyan silány szexuális élete nem volt Barnának, mint abban a két napban. Berni ugyan hű "feleséghez" illőn leszopta párszor, de többre nem számíthatott.

 Az eredmény két nap múlva a tárgyalóasztalon feküdt. Az öregek, és a Piroskák hümmögve hallgatták-olvasták. Még Harvey is jelen volt egy laptop, és egy webkamera segítségével, hogy segítsen Barnának. Órákon át osztottak-szoroztak, érvek hangzottak el pro és kontra. Bernadett csak ámult vőlegényén, és már nem bánta a két szexmentes napot.

 Végül megszületett a döntés…

 Barbara még annyit kért, hogy ne beszéljenek senkinek semmiről, majd a búcsúesten szeretné bejelenteni a hírt.

 A Diamond Kft, és a RED Kft tárgyalása ezennel véget ért, a fennmaradó néhány nap a felhőtlen pihenésé maradt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.