Huszonkettedik fejezet

(Avagy: gólyahír)

 Dél volt. Melegen, ám még erőtlenül sütött a márciusi nap. Egy autó vágódott a szokásos kis utca csendjét felverve, és csikorogva fékezett a Gyémánt-ház előtt. Fáradt-boldog, eszeveszett-viharvert fiatalember ugrott ki belőle, tárva-nyitva hagyva mindent, üvöltve rohant a hírrel:

 - Ikrek! Ikrek!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.