Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Wackond 2011.08.29. 17:59

Gyémántok 38

 Gabi levetette a szoknyáját. Harvey csak bámulta, annak ellenére, hogy percekkel ezelőtt már megtekinthette Gabriella csodás testét a képernyőről. Most más volt. Hús-vér Gabi állt közte és Peti között, fehérneműben. A lány lassan kicsatolta melltartóját, és messzire dobta. Szépséges-nagy keblei virgonc-hetykén húzták ki magukat. Bugyija következett, elszállt az is. Harvey szemei dülledtek, nadrágja szintén. Gabi az öléhez hajolt, popsiját Peti felé irányította. Lehúzta a néger pasas sliccét, és finoman, gyorsan kirántotta a jókora, húsz centinél is tekintélyesebb példányt. Megmarkolta, sötét makk fénylett-dagadozott, minden pillanatban szétdurranással fenyegető. Lágyan és gyengéden cirógatta kicsinyég a dákót, majd a srác segédletével letornázta a nadrágot. Harvey leült egy fotelbe, combjait enyhe terpeszbe tette, melyben Gabi is állt. A lány egy pillanatig elgyönyörködött az impozáns méretű fekete rúd, és a göndör, ritka, fekete szőrrel borított, lagymatagon csüngő herezacsi látványában. A zacskó a lány éppen-alig- érintéseire lassan, borzongva összehúzódott. Gabi úgy érezte, elég volt a játékból. Közelebb hajolt a fekete ágyékhoz, fenekét még jobban domborította. Piros ajkai a fényes makkra cuppantak, nyelve csak egy apró résen furakodott ki, röpkén cikázva a makk hasonlóan apró lyukánál. Harvey felsóhajtott, és Gabi sem tehetett másként, mivel combjai közé Peti feje furakodott be olyképp, hogy a kamerát kezelő, látszólag nyugodt Anna mindent jól láthasson. Peti ujjaival a csupasz, résnyire nyílt puncit annyira szétfeszítette, hogy a csikló kiemelkedett a bőrredői közül, és a csillogó hüvelybemenet is vöröslőn láthatóvá vált. Nyelve a sima gombocskára perdült, ezért nyögött fel a gazdája. Gabi csak ennyi kihagyást engedélyezett mind Harvey, mind saját maga számára. Nem törődve a peckén pergő Péter-nyelvvel, az általa okozott élvezettel, ráborult a néger srác jókora farkára. Szájába vette, ameddig csak bírta, Harvey nem kis örömére. Gabi nemcsak ajkaival, de gyengéd kezeivel is markolva masszírozta a "csoki rudat", nyelve gyorsan körözött a makkon. A fekete fiatalember elég nehezen tudott uralkodni magán, hamar a csúcs közelébe került. Két hete nem volt nővel, az önkielégítésről már régen leszokott. Finoman szólva is tele volt a töke. Gabi, hallva Harvey hangjait, lelassított, és felnézett.

 - Jól vagy? - mosolygott kajánul.

 Harvey csak bólogatott. A lány ismét szájába vette a sudár hímtagot, de most kicsit lassabban kezelte. Volt rá oka, mert ezalatt, mivel kéjbarlangja már jócskán árasztotta nedveit, Peti felhagyott a nyalással. Előkapott egy gumit, ágaskodó farkára tekerte, és a szeméremajkak közé vezette lassan. Kéjes mozdulatokkal húzta-vonta Gabi vaginájában kőkemény rúdját. A lány átvette a ritmust, egy ütemre szopta Harvey dákóját. Petinek eszébe jutott, hogy most "filmre" kefélnek, így egy húzásnál kivonta farkát, és gyorsan levette az óvszert. Visszadugta ismét, de már gyorsabb tempóban lökdöste barátnőjét. Néhány perc telt el, mire a jól ismert, kellemes, egyre erősödő bizsergés úrrá lett rajta. Belehúzott. Jól tette. Gabi testében is fokozódott a kéj, nedvei csak áramlottak, egész vénuszdombja fénylett tőle. Hamar elérte a vágyva várt csúcsot, hüvelye összehúzódott, szinte kinyomta magából az izmos rudat, halkan felsikkantva nagyot élvezett. Peti nem keseredett el, hogy szerelme puncija kitaszajtotta farkát, a formás-fényes félgömbök partjai közé fektette makkját, két-három kézmozdulat… Szívbemarkolóan kéjes nyögés, lüktető pénisz… Peti is hatalmasat élvezett, ondója kecses ívben lövellt Gabriella háta közepéig. A lány már nem a szájában tartotta Harvey dákóját, kezébe vette az irányítást, ami sebesen mozgott. Szerette, ha már az első kilövellő adag a szájába érkezik, de a kamera kedvéért lemondott erről. A könyvelő pasas "állóeszköze" eddig bírta. Apró rándulással fröccsent ki makkjából a sperma. Gabi lágy mozdulatokkal préselte ki a lassúbb cseppeket, és nem tudta megállni, bekapta a lüktető faszt, hogy legalább a maradékot behabzsolhassa, és tisztára nyalja a rudat.

 - Ahogy elnézem, ez már csak fogyóeszköz! - cirógatta meg Gabi Harvey zsugorodó farkát nevetve.

 - Kikérem magamnak! - háborodott fel a könyvelő. - Csak egy kis átmeneti amortizáció!

 - És mikor lesz értéknövelő felújítás? - nevetett Peti is.

 - Nem kell aggódni, nemsokára!

 - Milyen voltam? - fordult közben Gabi Annához, aki leállította a kamerát.

 - Szerintem nagyon jó! - szúrta közbe az értékcsökkent álló-fogyóeszközű.

 - Nos, asszem minden szempontból tökéletes! - jelentette ki Anna.

 - Szerinted felvételnek elég ennyi? Úgy belejöttem…

 - Folytathatom, ha gondolod…

 - Gondolom, de most hagyjuk a fiúkat regenerálódni!

 - Rendben - tette le a kamerát gyanútlanul Anna, és leült. Peti már Gabi szeme villanásából látta, mire készül, óvatosan a géphez osont.

 - És te hogy bírtad? - faggatózott tovább Gabi.

 - Hááát… nem tagadom, benedvesedtem…

 - És?…

 - Mit és? - gyanakodott Anna. Háta mögött Peti már a kezében tartotta a kamerát, készen a felvételre.

 - Nem szeretnél élvezkedni egy kicsit?

 - De… de hát a fiúk…

 - Még hadd pihenjenek! - és Anna mellé húzódott szorosan. Tenyere máris a mellére simult. - Addig bemelegíthetsz! - Gabi gyengéden cirógatta a ruganyos halmokat. Anna tétovázott kissé, de a kreol bőrű lány már a blúzát gombolgatta. Passzívan tűrte, hogy "felfedezettje" levegye róla a blúzát, szoknyáját, melltartóját. Minden pletyka ellenére Anna még sosem volt nővel.

 Anna egész teste átlagos volt. Arca nem túl szép, de nem is csúnya. Átlagossága lentebb is folytatódott. Tartói börtönéből szabadult mellei megtermett narancsnyi, feszes hetykeséggel, ruganyosan ugrottak elő. Hasán volt némi felesleg, miként derekán is, de mindez csak elenyésző mennyiségben. Ölét ölelő, fehér bugyija alól nem kandikált ki szőrszál, mindannyian bíztató jelnek vették.

 Gabi tenyere Anna egyik formás cicijére simult, ajka a másik halom rózsaszín, szégyenlősen udvarába bújt bimbójára. Mindazonáltal a bimbó szinte azonnal előugrott, képtelen volt ellenállni a fickándozó nyelv, és puha ajkak okozta kellemes érzésnek. Anna feladta berzenkedését, hogy testét nő izgatja, és el kellett ismernie magában, hogy jólesik. Lehunyta a szemét, hanyattfeküdt, teljesen átadta magát Gabinak. Engedelmesen megemelte ágyékát, mikor a lány lehúzta róla a bugyiját. A kreol bőrű lány kicsit remegett az izgalomtól, mikor teljes ruhátlanságában elé került partnernője teste. A hersegő húsú, finom mellekről a hasra vándorol izgató csókjaival. A bugyi eltűntével előbukkant a sötétbarna, egyenes, ritkás szőrű, fazonborotvált, izgalomillatot lehelő punci. Anna terpeszbe tette combjait, feltárva csupasz szeméremajkait, melyek még így is húsosan, szűziesen zárva maradtak. Gabriella tenyere odasimult, Anna remegőn felsóhajtott. Gabi cirógatta még egy kevéskét, szemtelenül az ajkak közé mélyesztve a középső ujját. Körmén nedvesség csillant, midőn kihúzta. Másik kezével is odanyúlva szétfeszítette az ajkakat, hogy Peti meg tudja örökíteni a kamerával. Pár másodpercig tartotta így, aztán fürge nyelve lépett akcióba. Kitapintotta a pici, rózsaszín-fényes csiklót, mely eddig lapított a szép nagyajkak rejtekében. Kicsiny mérete ellenére rendkívül érzékenynek bizonyult. Anna még erőteljesebben sóhajtott fel, mikor a nyelv megérintette a klitoriszát. Lassan cserkelt rajta, és Gabi élvezettel vette észre, ahogy az aprócska gombocska megduzzad, és élénkpiros színbe vált. Belegyorsított. Ujjai széthúzva tartották a puncit, nyelve már vadul csapkodott. Anna sóhajai állandósultak, olykor felnyögött, míg "felfedezettje" nyalakodva leste az olykor összehúzódó hüvelybejáratot, és az onnan löketszerűen csorduló-távozó nedveket. Nyalt, egyre csak nyalt. Nyelve már nemcsak a csiklón táncolt, gyakorta végigszaladt a szintén cseppnyi kisajkakon, és alkalomadtán beslisszolt a vöröslő, forró vaginába is, megízlelendő. Anna ettől hamarosan a csúcsra ért, lélegzete el-elakadt, halkan felnyüszített, ölét megemelte, ezzel mintegy odafeszítve peckét a nyalakodó lány nyelvének. Hüvelye kilökött pár cseppet, és egy görcsszerű rándulás, hatalmas sóhaj-nyögés közepette Anna elélvezett.

 Gabi felemelte fejét, arca nedvektől csillogott. Bájos mosollyal nézett a kamerába.

 - Jó voltam?

 - Igen! - válaszolt-sóhajtott három különböző hang.

 "Főszereplőnk" a még mindig csukott szemmel tikácsoló Annához fordult. - Tetszett?

 - Nem volt rossz, de ha nem haragszol, inkább fütyire vágynék… - tekintett fel.

 - Nézd, ott egy! - mókázott a másik csaj szeme fölé tett kézzel. - És ott is egy!

 - Melyik kell? - állt egymás mellé a két könyvelő.

 - Mindegy, csak jöjjön, és tövig! - könyörgött a divattervező lány. - Gumi nem kell, nemi bajom nincs, gyógyszer megvolt, GYERÜNK!

 Harvey és Peti összenézett. Peti maradt Anna vágyakozó ágyékánál, kemény, jókora farkát a dundi, csupasz ajkak közé tolta.

 - Aaahhh! Ez isteni! - nyögött fel a lány, mikor megérezte a keménységet szoros-szűk hüvelyében. További szavai átszellemülten gyönyörtelin hangzottak ugyan, mégsem voltak nyomdafesték-kompatibilisek. Kár szépíteni, zajosan szenvedélyes volt a lány. Petit nem zavarta, a vagina szorítása őrá is serkentőleg hatott, csendesen zihálva, lehunyt szemmel, gyors tempóban dugattyúzott ágyékával. Munkájának hamar termő gyümölcse lett. Anna sebesen száguldott a csúcsra, hüvelye lüktetett, hatalmasat élvezett.

 - Ez igeeennn… - suttogta kéjbódulva. - Ez az! Ne hagyd abba! - a végét már szinte sikoltotta. Peti szófogadó fiú volt. A hangmagasságából mit sem veszített lány szolidságát régen elhajította, teste csak úgy vonaglott, öle ütemesen emelkedett-süllyedt. A srácban lassan, bizseregve indult útjára egy újabb adag sperma.

 - Mindjárt jövök… - súgta a lánynak.

 - Én… én… most! - sikította Anna, vaginája összehúzódott, alteste megrándult az erős gyönyörhullámtól. - Verd a hasamra! - lihegte szóhoz és levegőhöz jutva, megcáfolva negyedórával azelőtt elhangzott mondatát. Peti tette, amit kért. Farkát az utolsó pillanatban kihúzta, megmarkolta volna, de a lány megelőzte. Művészi ujjak fonódtak makkja tövére, lassan mozgatta a bőrét, és szakavatottan csalogatta ki a hófehér, ragacsos folyadékot. Az iméntinél kevesebb, és sűrűbb adag halkan csattanva terült szét a sima bőrű hason. Peti lihegve nyúlt el Anna mellett.

 - Nem, mintha betegséget sejdítenék, de gyermekre sem vágyom! - jelentette ki Gabi, míg a gumit tekerte fel Harvey fekete, jókora és kemény farkára. - Gyere! - pucsított be. A néger srác alig láthatóan reszkető kézzel nyúlt a résnyire vigyorodott, csupasz puncihoz. Megdörzsölte, nedves volt. Nem, nem dugta még be szerszámát, duzzadt ajkaival izgató csókot nyomott csiklókörnyékre. Pár izgató cuppantás után nyelvét dugta be a nyirkos résbe. Finom volt, nyalt hát kevéskét. Fürgén végigsimította a sima, helyre klitoriszt, rózsás körmű, ápolt ujjai segítségével szétfeszítette a kisajkakat. A kéjgombocska előbukkant. Villámként csapott rá a nyelve, igen nagy élvezetet okozva a lánynak, kergetőzni kezdett a két szerv. Gabriella nem bírta sokáig.

 - Harvey… gyere már… dugd be! - nyöszörögte kéjtelin. A könyvelő engedelmeskedett, odaigazította, lassan betolta kemény farkát a szőrtelen, lucskos pinába.

 - Aaahhh! Mindjárt… el… - sikoltott fel a lány, fenekét még jobban megemelte, hüvelye a fekete szerszámra szorult lüktetve.

 - …élvezek… - fejezte be remegve-suttogva Gabi, mikor túljutott a csúcson, de élvetegen felnyögött ismét, mikor partnere finoman megmozdult. Fehér színű gumiba bújtatott dorongja egyre gyorsabb és gyorsabb tempót diktált az izgató, szoros barlangban. A lány vaginája csapzott volt, de állta a rohamot, mely egyre hevesebbé vált. Gabi minden lökést hangos nyögéssel kísért, mind kevéssé volt képes ellenállni a közelgő orgazmusnak. Az érzés pedig jött. Viharsebesen. Képtelen volt kontrollálni testét, a gyönyör hullámainak záróizma sem tudta tartani magát, pár csepp sárga folyadék bizony kifröccsent, súrolva a lengő, fekete zacsit.

 - Most a fenekembe! - lihegte Gabi a szemlátomást közelgő Harvey-nak. A néger fiatalember eleget tett ennek a kérésnek is. Gyors mozdulattal rántotta ki farkát a punciból, hogy utána nagyon finoman egy lyukkal odébb irányítsa. Nehéz lett volna megmondani, melyikük volt zajosabb, Harvey-nak mindenesetre fokozta érzékeit a jóval szorosabb popsi. Kettőt-hármat húzhatott mindössze, termetes, fekete pénisze lövellte-spriccelte makkjából a nem csekély adag magot a gumiba. Óvatosan, vigyázva húzta ki farkát, és lihegve nyúlt el a kielégült Gabriella mellett.

 - Na, hogy érzed magad? - kérdezte a lány jó húszpercnyi pihenő után.

 - Csúcs vagy, kislány! - sóhajtott Harvey.

 - Hát, nem gyenge, az biztos! - nyögte Anna.

 - Mindent felvettél, szívem, amit kellett? - mosolygott Petire.

 - Amit csak tudtam!

 - Megnézzük?

 - Nézzük! - és újra megtekintették, ahogy Gabi Anna húsos muffján nyalakodik.

 - Hétfőn, ha nem haragszol, elvinném a kazit, és megmutatnám egy ismerősömnek is, jó? - gyújtott rá Anna.

 - Rendben, odaadom Laurának, én melózni fogok az irodában.

 - Oké, remélem, tetszeni fog a pasasnak…

 - Én is… - fújta ki Gabi a füstöt.

 Kedd délelőtt. Anna, ahogy ígérte, elvitte a kazettát az ismerőséhez. Felcsörrent a telefon. Egy Rudolf nevű fickó jelentkezett, Gyémánt Gabriellát kereste. Személyes találkozóra hívta a lányt.

 

 - Már az első találkozás alkalmával csinált egy sorozat képet - mondta Gabi.

 Apja csendesen hallgatta lánya "élménybeszámolóját". Néha belehümmentett, olykor a fejét csóválta.

 - És, hogy ment a fényképezkedés? - kérdezte végül.

 - Hát… hol is kezdjem? - tűnődött a lány. - A pasas nem volt nagy szám, de rendes, türelmes. Nem akart lefektetni, nem pattogott, nem idegeskedett. A beállításokkal nem vacakolt sokat, profinak látszott az ipse…

 - Aztán leadta a lapnak, igaz?

 - Persze csak a beleegyezésemmel!

 - Miért csak most jelent meg?

 - Átfutási idő, nyomda… - vont vállat Gabi, és folytatta. - A képek és a videó viszont nem maradt Rudinál…

 - Hanem? - húzta fel csodálkozva szemöldökét Dugó. Azt hitte, ezzel vége, lánya fotómodellé vált.

 - Ezt majd inkább otthon… - mondta Gabi. - Azt hiszem, el kellene mondanunk anyunak is, nem?

 - Hááát… nem is tudom… - Dugó tényleg nem tudta. Félt elmondani Krisztának, bár azt is tudta, ezt nem lehet örökké titokban tartani. - Menjünk! - tápászkodott fel sóhajtva. - Jöjjön, aminek jönnie kell! - és Gabit átkarolva kimentek a Diamond Kft telephelyéről.

Wackond 2011.08.22. 18:02

Gyémántok 37

 Harminchetedik fejezet

 (Avagy: Gabi munkát talál)

 

 

 - Gabi, bejönnél egy percre? - reccsent a hangszóró a Diamond Kft titkárnői pultján.

 - Természetesen! - Gyémánt Gabriella kirúgta maga alól a gurulós széket, és besétált apja irodájába. Gyémánt László zordonan ült foteljában, a hatalmas íróasztalával szemközti fotelre mutatva, némán kínálta lányát ülőhellyel.

 - Valami baj van? - kérdezte gyanútlanul Gabi, látva apja ráncolt homlokát.

 - Nézőpont kérdése, lányom.

 - Miért?

 Dugó nem válaszolt, az előtte heverő mappából egy színes magazint húzott elő. Átnyújtotta Gabinak. A lány átfutotta, egy oldalnál megakadt, néhány szín átcsörtetett az arcán, végül az újságot becsukva, némi maradék arcpírral visszaadta apjának. Dugó nyugodt mozdulatokkal nyitotta szét ismét, annál az oldalnál, ahol a lánya elszíneződött.

 Feszült csend telepedett az irodára. Gabi idegesen, Dugó hűvös nyugalommal gyújtott cigarettára.

 - Honnan van? - kérdezte elhalón, kaparó torokkal Gabi.

 - A sofőrök nézegették, csak úgy belepillantottam, és úgy gondoltam, megveszem én is… - a férfi mintha csak csevegett volna. Zord arckifejezése már rég eltűnt róla, ám fegyelmezett vonásai vészjósló közönyt árasztottak.

 - Haragszol? - rekedt a lány nagysokára.

 - Nem… - mintha szomorúság csengett volna Dugó hangjából. - Én nem haragszom… de Peti mit szól ehhez?

 - Semmit, tulajdonképp az ő ötlete is volt…

 Ismét kínos, feszült csend. A már nem is lány, hiszen felnőtt, huszonkét éves nő volt, éppen erőt gyűjtött, hogy egy szuszra elhadarva megmagyarázza a történteket, de apja megelőzte.

 - Határozottan jól áll neked ez a fehér cucc! - és elismerő vigyorral bökött a lapra. Kirobbant belőle a nevetés, ahogy a lányára nézett. Egyszerre álltak fel, és Dugó megölelte lányát. Gabi köpni-nyelni nem tudott, csak állt, tűrte-viszonozta apja ölelését, és később járkálva előadott lelkifröccsét.

 - Kérdezted, haragszom-e? - lépett Dugó az ablakhoz, bár kitekintett rajta, lelki szemei máshol jártak. Révetegen bámészkodva folytatta: - Nos, erre nem tudok mit válaszolni. Apaként szíven ütött, hogy az én kicsi lányomat egy újságban látom pózolni, mint férfi, viszont keményen ágyékon talált a dolog. Be kell vallanom, jól sikerült képek, de…

 Visszafordult, és Gabi szemébe nézett. Lánya várt, feszülten nézte az apját. Már jó ideje el akarta mondani neki, de nem volt elég mersze hozzá. Határozottan pácban érezte magát. Ismét szóra nyitotta száját, Dugó ismét félbeszakította.

 - Szóval nem haragszom. Felnőtt nő vagy, azt csinálsz, amit akarsz. Szokványos sablonduma, de ez így van. Ha te úgy érzed, hogy így akarsz érvényesülni, ám legyen, lelked rajta!

 - Kirúgsz? - kérdezte Gabi.

 - Innen, vagy otthonról?

 - Is-is.

 - Ezt te döntöd el. A lányom és a beosztottam vagy. Ha menni akarsz, nem tarthatlak vissza, de a lakás és az iroda ajtaja mindig nyitva áll előtted!

 - Köszi, apu! - ugrott a lány a nyakába.

 - Egyébként tetszik a "művészneved"! Gwendoline Diamond! - mosolygott Dugó. - Tudod, hogy mindig is Gwendoline-nak akartalak hívni?

 - Szerinted miért ezt a nevet vettem fel?

 - Nagyon ügyes!… És Laura?… Ő nem?…

 - Hát, nem egy ártatlan bárányka, de ebben a buliban nem vett részt.

 - Pedig jól mutatnátok a karácsonyi kiadás poszterén!

 - Majd megbeszéljük!

 - Azt is elmeséled, hogyan kezdődött?

 

 Először az is tisztázásra szorul, Gabi hogyan keveredett titkárnőként a Diamond Kft-be. Egy évvel ezelőtt ugyanis…

 

 Dél volt. Melegen sütött a szeptemberi nap. Szombat volt, csend és nyugalom. A nagy család még pénteken elutazott kirándulni, de Dugó nem tartott velük, mert valami határidős munkájával el volt maradva. Pénteken éjfélig körmölt az irodájában, és minden igyekezete ellenére képtelen volt másnap reggel hatkor felkelni. Ezen felül még a könyvelője is lelécelt két héttel azelőtt, semmi oka nem volt tehát a jókedvre.

 Klári nyolckor kinyitotta az irodát. Elintézte azt a pár telefont, ami volt, és a magával hozott könyvbe feledkezett. Néhányszor felkukkantott hozzá Lajcsi, de a nő mindannyiszor visszautasította a pasas közeledését, Dugó várható érkezésére hivatkozva.

 Múltak az órák. A járműforgalom nem volt nagy, és a főnök sem jött még be. Klári úgy gondolta, megkockáztat egy pásztorórát. Ismerte Lajcsi állandó "harckészültségét", előrelátóan először önmagát "hevítette" fel, és csak a kellő izgalmi szint elérése után tervezte magához hívni a portást. Bugyiját levette, táskájába gyűrte, két kézzel simogatta, masszírozta csupasz vénuszdombját. Belemerült a játékba, ujjai hol a csiklóján táncoltak, hol felforrósodott, benedvesedett vaginájába siklottak. Nem pörgette magát jobban, férfire vágyott, és már emelte volna fel a telefonkagylót Lajcsi-hívón, mikor léptek csusszanását hallotta a lépcső irányából.

 - Helló, Klári! – köszönt rá lehangoltan Dugó.

 - Szia, Laci!

 - Hogyhogy még bent vagy? – bíbelődött az irodaajtóval a férfi.

 - Téged vártalak, hátha szükséged lesz rám – emelkedett fel ültéből a titkárnő kicsit ijedten, attól félve, lebukott a főnöke előtt, ám az ügyet sem vetett rá. Belépett az irodába, titkárnője a nyomában. Leült az íróasztalhoz, Klári a túloldalon állt, utasításra várva.

 - Baj van? – törte meg a csendet a nő.

 - Akad, de nem vészes, inkább fáradt vagyok.

 Klári hallgatott, Dugó folytatta.

 - Az a tetű is pont most pattant meg, mikor a legjobban kellene a munkája! – utalt undorral a hűtlen könyvelőre.

 - És Péter? – puhatolózott óvatosan Klári.

 - Mi van vele?

 - Ő nem tudna segíteni?

 - Minden bizonnyal tudna, hiszen most tette le a mérlegképes vizsgát…

 - Hát akkor?

 - Nem akartam zavarni. Most végzett a vizsgákkal, hadd pihenje ki magát!

 - Neked is pihenned kellene…

 - Nincs már sok hátra, be tudom fejezni!

 - Rendben van, kint leszek, ha kellenék! – és Klári kiment. Nem vette észre, hogy Dugó arca előbb megnyúlik, majd vigyorba torzul. Rövidke szoknyájának hátsó felén tenyérnyi nedves folt virított. A férfi sejtett valamit titkárnője fura dolgairól, jóllehet, Laura és Robi soha nem árulta el senkinek, amikor a nőt rajtakapták a portással. Az viszont Dugó figyelmét sem kerülte el, hogy olykor összefutott Lajcsival a lépcsőn, amint az ruháját igazítva jött lefelé Kláritól. A nő szoknyáján látott folt csak erősítette gyanakvását, sejtése szerint épp a „bemelegítési” fázisban érkezett. Gondolatait pajzánságról a munkájára terelte, önmagát is meglepő sikerrel. Másfél óra múlva készen is lett. Irodájából kilépve búcsút intett titkárnőjének.

 - Maradsz még, Klári?

 - Igen, még van egy kis dolgom! Előkészülök hétfőre… Akkor, minden jót, Laci, kellemes pihenést! Gondolom, mész a család után? – érdeklődött nem minden ok nélkül Klári.

 - Azt hiszem, igen. Szia! – és Dugó lelécelt. Esze ágában sem volt még hazamenni! Elköszönt a portástól is, és hazafelé vette lépteinek irányát.

 A portán megcsörrent a telefon.

 - Tíz perc múlva, a garázs ajtajánál! – reccsent Lajcsira Klári. – Zárd be a kaput, már úgysem jön senki!

 - Rendben! – és a figura letette a kagylót.

 Dugó kényelmesen cigarettázva megkerülte a tömböt, és jó húsz perc múlva ért vissza telephelyének kapuja elé. Sehol senki. Kinyitotta kulcsával a kaput, és a portásfülke ajtajához osont észrevétlenül. Csend. Gondolhatta volna! Annyi eszük azért lesz, hogy nem az utca melletti épületben fognak kufircolni! Az irodaépület felé tekintett. Most bánta, hogy annak idején színezett üvegeket szereltetett be. A burjánzó növényzet takarásában mégis sikerült odaslisszolnia. A bejárat is zárva volt, csendesen kinyitotta. Körbeóvakodott mindent, de még mindig semmi. A garázs! Amekkora hangár az, könnyen el lehet rejtőzni mindenféle okból! Dugó most az egyszer áldotta Lajcsi tyúkeszét, aki több hete nem nyírt füvet, és a gaz is helyenként derékig ért. A férfi hangtalanul a garázs egyik ablakához kúszott, belesett. Már épp le akarta magát szidni, hogy mindenféle, talán alaptalan gyanú miatt leselkedik itt, mikor Lajcsi jelent meg odabenn. Egy táskát kapott fel, és már el is tűnt a mosóhoz vezető ajtó mögött. Dugó egy oldalbejáraton keresztül surrant utána.

 A megbeszélt helyen, a megbeszélt időben találkozott a bizarr párocska.

 - A mosóba menjünk! – jelentette ki a nő, táskáját a férfi kezébe nyomta.

 - Igen, Klárika! – és hűséges kiskutyaként indult utána.

 - Itt várj! – torpant meg Klári a mosóajtóban. – Majd szólok, ha gyere! – és bement. A kezelőhelyiségből két vastag, ottfelejtett, bár tisztának látszó pokrócot vett elő. A padlón lévő, rácsos vízelvezető mellé terítette, a betonra. Blúzát kigombolva lassan eresztette le a ruhaneműt a földre, amit a szoknyája követett, már megszáradt rajta a folt. Mikor főnöke irodáját elhagyva észlelte a „balesetet”, aggodalommal vegyes izgalom fogta el. Igaz, valamikor rövidre zárták ezt a kérdést a két főnökével, az utóbbi hetekben mégis felébredt a nőben a vágyteljes kíváncsiság, főleg Dugó iránt. Klári titkon reménykedett, hogy a férfi „utánajár” a szoknyafoltnak, és esetleg még be is száll harmadiknak. Nem is sejtette, álma mennyire közel jár az igazsághoz… Réveteg-kéjeteg mozdulatokkal kapcsolta ki melltartóját, keblei feszesen, felszabadultan húzták ki magukat, ledobva a szoros, börtönszerű fehérneműt. Két tenyere két mellére simult, a mosó hűvös levegőjétől fázósan összeugrott mellbimbók szinte szúrták a kezeit. Nem zavarta, mint inkább izgatta, gyengéden simogatta, gyúrogatta a gömböket, böngyörgette, sodorgatta a bimbókat, élvezte azok pajkos ruganyosságát. Jobb tenyere lassan lecsúszott halványan puhos, de még mindig igencsak igéző-izgató hasán át csupasz ölébe. Terpeszbe állt, résnyire nyíló szeméremajkai közül előbukkant a rózsaszín csiklóját takaró bőrredő. Az egész tenyerét vénuszdombjára simította, középső ujja a jól fejlett kisajkai között kutatta a gyönyör alagútjának bejáratát, míg a hüvelykujja alatti tenyérpárna erőteljesen, aprókat mozdulva nyomkodta peckét. Remegőn felsóhajtott. Matató ujja tövig csusszant a máris forró, máris nedves vaginájába. Tudata már a kikapcsolás szélén állt, hogy átadja magát a maszturbáció gyönyöreinek, mikor eszébe jutott az ajtó mögött várakozó Lajcsi. Halkan szólt ki, de a pasas így is meghallotta, eszeveszetten viharzott be a nőhöz. Klári mogyorószín tekintetével végigmérte a láthatóan felizgult portást. Elégedetten tekintett annak duzzadó nadrágjára, és vágyakozó-várakozó, rusnya arcára, végül üres kezeire.

 - Hol a táska? – reccsent rá.

 - Jaj! – kiáltott fel Lajcsi. – Máris hozom! – és kirohant. Izgalmában visszatértekor elfelejtette becsukni az ajtót, akaratlanul is kedvezve ezzel Dugónak.

 A főnök ki is használta az alkalmat, és villámgyorsan a nyitva hagyott ajtó réséhez surrant. Döbbenet uralkodott el rajta, mikor meglátta beosztottai ténykedését…

 Klári térdre ereszkedett, fenekét Lajcsi felé domborította. A rút mandró a nő kedvenc pálcáját tartotta a kezében, és suhogva, ám vigyázva sújtott le a pirosló bőrű, kerek, remegő félgömbökre. Minden halk csattanás után megemelte az altestét, fenekének partjai még jobban szétnyíltak, láthatóvá téve a nem csekély kisajkakat, és a közülük csillogva szivárgó kéjnedveket. Klári nagyon élvezte a gyenge, de csípős ütéseket, a bizarr kéj egyre jobban hatalmába kerítette. Nyögött, zihált, emelgette farát, sürgette Lajcsit, hogy folytassa. Nem kellett bíztatni, tette az a dolgát, ütései mind záporoztak Klári már jócskán vörös, csíkos hátsójára. Váratlanul a nő felsikkantott, valami olyasmit, hogy „Most…! Jövök…!”, és nedvei cseppentek combjaira, remegve-rángva a gyönyörtől.

 - Gyere, Lajcsi, hágjál meg! – suttogta, amint szóhoz jutott. A pasast sem kellett kétszer utasítani! Pillanatok alatt ledobta magáról kopottas gönceit, vékony szerszáma mereven billegett, mikor Klári mögé térdelt. A nő mellkasát a földre eresztette, hogy hátsója még jobban kidomborodjon, kezeivel hátranyúlva úgy szétfeszítette gömbjeit, hogy mind végbélnyílása, mind hüvelye feltárult. Lajcsi a nyitott lyukak mögé helyezkedve akár választhatott is volna, hevesen, mohón döfte vékony dákóját Klári vaginájába. Tövig hatolt a nő testébe, és vad lökésekkel csődörként hágta, mint azt Klári el is várta. Óriási kéj áradt szét mindkettejükben, nyüszítéseik, nyögéseik összekeveredve visszhangoztak a teremben. Nemi szerveik tocsogva súrlódtak egymásban és körül, a férfi lagymatagon lengő herezacskója minden lökésnél nagyot koppant-csattant a már vörösben játszó, alaposan megduzzadt, bőrredői közül kiemelkedett csiklón. Nagyon rapid, nagyon vad futam után egyszerre élveztek el. Dugó elhűlten hallgatta ezt a hangorkánt. Klári felsikkantott, Lajcsi felhördült, amikor a nő hüvelye satuként szorítva összerándult, nyelte magába a lüktető faszból fröcskölő ondót. Hangosan zihálva nyúltak el egymás mellett, miután a férfi lemászott Kláriról.

 - Jó voltál! – lihegte Klári.

 - Igyekeztem… - vigyorgott rút képével a portás.

 - Bírod még? – kis szünet után a titkárnő törte meg a rájuk ereszkedő csendet. Légvételük lassult.

 - Igen, Klárika, bírom.

 - Bírnod is kell! Ki vagyok éhezve!

 - Nem akarok csalódást okozni! – ígérte a pasas, Klári le is csapott rá. A pokróc szélénél levő rács közelébe állt terpeszben. Utasítására Lajcsi a nő lába közé-aláült, áhítattal nézett fel a pirosló, mindenféle nedveket szivárogtató, csöpögtető, résnyire nyílt puncira. Nyelve végigsiklott a szeméremajkakon, nem zavartatta magát attól, hogy puncinedvet, avagy saját visszaszivárgó spermáját nyalja-e. Átszellemülten rusnya képpel, élvezettel habzsolta az ujjaival szétfeszített hüvelybejáratot, nyelvét gyakran a kéjgombon siklatva. Klári határtalanul élvezte a nyalakodást, bal keze a melleit gyúrogatta, jobbja Lajcsi hajába túrt bíztatólag. Nyögött, nyüszített, az ágyékában nyaldosó mandró nevét ismételgette lihegve. Nem telt bele sok idő, ismét a csúcs közelébe került, de nem engedte, hogy a pasas befejezze. Kiküldte maga alól, és hanyattfeküdt a pokróc szélén.

 - Ujjazz! – lihegte a portásnak. Az boldogan tett eleget az utasításnak. Tenyerét ráfeszítette a ruganyos csiklóra, középső ujját a vöröslő kisajkak közé vezette. Ki-be mozgatta a forró nedvességben, de ez a nőnek nem volt elég.

 - Még… még… egy… ujjadat! – sípolta. Még mindig kevés! A portás már három ujjal dolgozott a táguló lyukban, de Klári egyre sürgette, hajtotta. A férfi már-már dühösen az egész kézfejét bevetette, nyelvét is a csiklóra nyalta, mikor hirtelen megrándult a nő teste, és hatalmasat élvezett. Puncija fröcskölve árasztotta kéjnedveit, a hüvely fala „spanyolkesztyűvé” vált, majdhogynem megropogtatva Lajcsi ujjait. Ha már ott volt a keze, nem hagyta abba az öklözést, és a nyelvpörgetést, amint Kláriban csillapodtak a hullámok, folytatta, ahol abbahagyta. A titkárnő is. Mikor Lajcsi újra kezdte, ő ismét hamar csúcsközelbe került. Határtalanul csodálatos volt ez számára, még sosem próbálták az effajta „kényeztetést”. Ahogy egyre repült a cél felé, érezte, nem tudja testét visszafogni. Hólyagjának záróizma engedett, ahogy testét ismét orgazmus járta át, Lajcsi nyelve alatt pirosló, duzzadt pecke alól erős, nagy ívű sugárban fröccsent sárgán a vízsugár. Leállította a manust.

 - Pihenjünk kicsit! – zihálta hullámzó keblekkel. – A táskámban van egy üveg… üdítő. Idehoznád?

 Lajcsi már ugrott is, Dugó visszahúzódott, nehogy észrevegyék őt. Nem vették észre. A titkárnő mohón fonta tikkadt ajkait az üveg szájára. Majdnem a felét kiitta egy húzásra.

 Bő húsz percig csak ült, nem foglalkozott a feneke alatti nedves folt hidegével, pihent. A portás kérdőn ült mellette, tekintete hol a nő arcát, hol testét vizslatta. Egyre többször tévedt a testére, intim tájaira, és már a látványtól lassan vér tódult ágyékába. Klári figyelmét nem kerülte el a vékony, de merev hímtag. Lassan hajolt a fickó ölébe. Az menten hanyattfeküdt, a nő dolgát megkönnyítendő. Klári ajkai a vörösen duzzadó makkra, ujjai a fasz köré fonódtak. Keze, szája, nyelve mozgásba lendült. Lassan gyorsuló tempóban szopogatta a kifogyhatatlannak ismert péniszt. A torz, rusnya képű manus halkan felnyögött, tétován cirógatta az ágyékában dolgozó titkárnő haját. Teste bizsergett, ahogy a kényeztetés tempója erősödött, de a nő most nem akart ondót nyelni. Másfajta élvezetre vágyott. Föléguggolt a rúdnak. Csupasz, nedves, mindig szexre kész puncijába igazítva Lajcsi farkát, beleült. Tövig. Megint lassú sebességgel lifteztette magát. Nem érdekelte a saját testét egyre inkább hatalmába kerítő gyönyör, Lajcsi arcát figyelte, vajon milyen messze járhat. Nem túl messze, Klári gyorsan le is emelte magát a férfi testéről. Négykézlábra ereszkedve pucsított elé. Lajcsi vette a lapot, de csak részben. Már lökte volna nedvesen csillogó, vérbő-fénylő makkját a szolidan nyílt, jókora kisajkak közé, de a nő határozott mozdulattal a ráncos-barnás gyűrűhöz irányította a dákót. A gnóm figura óvatosan nyomta hát a felnyögő nő fenekébe farkát. Amint bent volt, lehullott róla minden gyengédség. Vad tempóban, nagyon hamar a csúcsra jutva hágta meg Klárit. Az utolsó pillanatban cuppanva rántotta ki szerszámát, és sugárban fröcskölte magját partnere izzadt-selymes hátára, fenekének gömbjeire.

 Dugó úgy érezte, elég volt. Tépelődött ugyan, lebuktassa-e az üzekedő párt, esetleg beszálljon-e ő is egy szaftos menetbe, végül úgy döntött, nem szól semmit, és nem is tesz semmit. Lábujjhegyen lopakodva osont el az autómosóból.

 

 Hétfő reggel. Se Lajcsi, se Klári. „Hol a rákban lehetnek?!” – tajtékzott magában Dugó. Idegesen tépte fel a visongó telefon kagylóját. A gnóm portás volt az. Közölte, autóbalesetet szenvedtek. Neki csak a lába tört, a titkárnőnek viszont koponyaalapja és medencéje. Kómában van még, az orvos szerint, ha magához is tér, lábra többé nem áll. Ő ezennel tisztelettel felmond, hogy Klári mellett lehessen, hogy ápolhassa. Nem, ne tartóztassa Laci, jó főnök volt, de úgy érzi, Klárinak nagyobb szüksége van rá. Dugó hiába kérte, Lajcsi hajthatatlan volt. Gábort magával rángatva a kórházba téptek.

 A portás arca rettenetes volt. A betört szélvédő üvegszilánkjai nagyon csúf nyomot hagytak. Megtekintették a távolról sem szebben festő, halottsápadt Klárit. Gépek sziszegése, pittyegése között, szomorúan aggódtak az életéért.

 Dugó este lehangoltan ültette le családját a nappaliban.

 - Sajnálom szegény lányt! – szipogott Kriszta. – Kijutott neki nagyon a rosszból.

 - Bizony! – bólogattak az ikrek.

 - Nagyon rendes, megbízható volt! – kesergett Dugó.

 - Túléli? – kérdezte Gabi.

 - A doki szerint jó esélye van rá, a gyaloglásra már kevésbé…

 - Szegény­…

 - Úgy döntöttem, segíteni fogok neki, ahogy csak lehet…

 - Ha jól hallottam, Lajcsi is ezért mondott fel – bökte ki Laura.

 - Igen… - suttogta Dugó letörten.

 - Akkor most se könyvelő, se portás, se titkárnő! – sóhajtott a neje.

 Pár perc gyászos szünet után Dugó rekedt hangja reccsent.

 - Lányok, szomorúan, de kényszeredetten teszem fel a kérdést. Melyikőtök vállalná el a titkárnői állást, amíg nem tudunk meg valami bíztatót Kláriról?

 Az ikrek összenéztek, majd így szóltak: - Tudsz várni holnapig?

 - Tudok jobbat?

 Még aznap este az ikrek maguk között, másnap pedig a szülőkkel beszélték meg a dolgokat. Gabi és Laura egyszerre, pontosabban váltásban vállalták el az állást. Megkörnyékezték Petit is, hogy legyen ő a könyvelő. Boldogan mondott igent.

 Klári három nap múlva tért magához, de legalább egy hét telt bele, mire valamelyest beszédképessé vált. Sírva köszönte meg a Gyémánt-família önzetlen segítségét, és bár a munkáját valószínűleg sosem lesz képes ellátni, megígérte a lányoknak, hogy probléma esetén, ha tud, segít.

 Így lett hát Gyémánt Gabriella és Laura a Diamond Kft titkárnője. És hogyan kerültek Gabi fotói egy szexmagazinba?

 Az is kiderül…

Wackond 2011.08.15. 18:00

Gyémántok 36

Harminchatodik fejezet

(Avagy: nem harap a cápa!)

 

 

 - A pofám leszakad! - fakadt ki Vili, mikor kilépett a partra, és a hajó felé pillantva meglátta, amint Gabiék az izmos fiúkat "versenyeztetik".

 - Ugyan, drága, ne is törődj ezzel! - ölelte át Marcsi. - Eljön majd a mi időnk is!

 Úgy lett, ahogy mondta. Igaz, a hajón maradtak, Flóra kivételével, jól kifárasztották egymást, késő délutánra valamennyien regenerálódtak. Viliéket annyira elbűvölte a part, hogy úgy döntöttek, estefelé megint kiúsznak.

 - Tüzet lehet rakni a parton? - kérdezte Vili a mindentudó Pannitól.

 - Még mindig nem! - szólt a kékhajú olyan hangsúllyal, amit az ostobáknak tartogatott.

 - Picit se? - alkudozott a srác, merőben feleslegesen.

 - Nem én hoztam a szabályt, de ha nagyon világítani akarsz, vigyél zseblámpát!

 - Az nem fog kelleni! - vetette közbe Kinga. - Telihold lesz!

 - Az nagyon jó! - tapsolt Sári. - Olyankor annyira gyönyörű minden!

 - Te is! - ölelte át barátnőjét Max, mire a lány elhúzódva, csodálkozva rámeredt.

 - Csak teliholdkor vagyok szép?

 - Nem, nem, dehogy… Mindig!

 - Na azért! - enyhült meg Sári, és Vilihez fordult. - Mikor szándékoztok kimenni?

 - Majd kaja után - válaszolt pasija helyett Marcsi.

 - Nem vagyok éhes… most mennék! - nyavalygott Vili.

 - Nekem viszont kopog a szemem, és gondolom, a többiek is flamósak az egész napi szextorna után! - jelentette ki a lány.

 - Tényleg, mi lesz a menü? - rikkantott Peti.

 - Azt javaslom, razziázzunk a hűtőben! - mondta Panni.

 Ha nem is egy emberként, de határozottan egymás nyakára hágva tülekedtek a szerencsétlen készülék ajtajában. Gabi és Laura, megelégelve a fejetlenséget, halk üvöltéssel az asztalhoz parancsolták a csürheként viselkedő társaikat, és gyors szendvicsgyártásba fogtak. A vacsora végeztével már nem is volt olyan sürgős Vilinek a partra úsznia, de ahogy ment le a nap, úgy jutott eszébe ismét. Meginterjúvolta társait, Sári, Flóra, Max, Niki, Tibi és Marcsi jelezte csatlakozási szándékát.

 Viliék tehát partra úsztak az alkonyban. Elnyúltak a kavicsokon, kicsit kényelmetlen volt, de nem megoldhatatlan, gyönyörködtek az ezerszínű naplementében, és egymásban. Flóra kivételével mindenki a párját ölelgette.

 - Jössz úszni? - fogta kézen Nikit Tibi, és már húzta is maga után.

 - Próbálnék csak nemet mondani! - bukdácsolt a lány. - Várjál már egy kicsit! - torpant meg. - Ez nem fog kelleni! - és laza mozdulattal elhajította a fürdőruháját, Tibihez lépve a fiút is lepucolta bő, vizesen tapadó bermudanadrágjától. - És ez sem!

 Mindjárt jobb lett. Belegázoltak a sekély, már a felkelő Hold fényétől csillogó, sötét vízbe. Jócskán meg kellett közelíteniük a hajót, hogy úszható mélységbe kerüljenek. Körbe is tempózták a ringatózó járművet, integettek Lauráéknak, akik a korlátnak támaszkodva gyönyörködtek a holdfényes öböl szépségében. Pancsolás közben találkoztak Sárival, aki a hajó felé úszott.

 - Meguntad a kavicsokat? - kérdezte tőle Niki.

 - Nem mondom, jutott oda is, ahova nem kéne! - válaszolt a lány. - Csak pár apróságért ugrom fel, és megyek vissza! - ezzel elúszott jachtiránt.

 Nikiék nem is törődtek vele tovább, partközelben, ahol a lábuk már éppen leért, gyengéd, szerelmes csókolózásban forrtak össze, kezük simogatva bizsergette egymás vizes bőrét. Lehunyták szemeiket, tudatuk jóformán kikapcsolt. Tibi még szorosabban ölelte szerelmét, pihés mellkasát izgatóan bökték a lány ki tudja, mitől megmerevedett, ruganyos bimbói. A fiú érzelmes csókjai Niki finom ajkairól selymes, napbarnított arcára, és nyakára cuppantak. Niki behunyt szemmel kissé félrehajtotta a fejét, nagyon izgatónak érezte Tibi csókjait. A testében fokozódó nemi vágy azonban jeges rémületbe váltott, mikor halk csobogást hallva kinyitotta a szemét. Súlyos másodpercekbe telt, mire ki tudta venni a csobogást okozó dolog alakját. A Hold ezüstcsíkjában háromszögletű valami közeledett feléjük lassan, célirányosan. "CÁPA!" - sikoltotta magában. Rémülten húzódott el a meglepett Tibitől, és remegve, hangtalanul mutatott a most már határozottan cápauszonyra emlékeztető cápauszonyra. Tibinek elkerekedett a szeme felfogva a közelgő veszélyt, nem túl finoman megtaszajtotta Nikit.

 - SPURI!

 Testük szinte nem érte a vizet, csúcsot úsztak százméteres menekülésben, tajtékot csapva, zihálva futottak partra. Döbbent társaik holdkorongnyi szemekkel nézték a lihegő, káromkodó párt. Még jobban megrökönyödtek, mikor Tibi összefüggéstelen szavakkal, ám egyértelmű mutogatással utalt menekülésük okára. Max volt az egyetlen, aki elmosolyodva gázolt be a vízbe. Fittyet hányva az elemállapotát firtató kérdésekre, az uszony közelébe ment. Combig ért neki a víz, az izmos fiú harsányan röhögött.

 - Ez a cápa ugyan nem harap! - és volt is benne valami. Az iszonyú uszony megemelkedett, napbarnított, csillogó hát, vizes, sötétszőke hajfonatok tekergőztek rajta, és egy Max magasságú, bizony emberi, mi több, meztelen női alak emelkedett ki a vízből. Kiköpte a légzőcsutorát, vele egy korty vizet, és Maxszal kézenfogva lassan a partra sétált. Búvárszemüvegét a homlokára tolva, műuszonyát a hátáról levéve Sári Nikihez és Tibihez lépett.

 - Hogy a rosseb… - remegett Tibi a dühtől. - A bőr hűljön rád!

 - Bocs, de nem tudtam kihagyni! Ugye, nincs harag? - mentegetőzött Sári.

 - Izé… - motyogott Tibi a kövekre tekintve. - Cseppet megijesztettél minket… de, na, jó, nincs harag!

 - Te tudtad? - fordult Niki Maxhoz.

 - Persze!

 - Honnan? - csodálkozott Marcsi és Vili.

 - Én már sejtem! - mosolygott közbe Flóra.

 - Két okból… - magyarázta a srác. - Az egyik, hogy még valószínűleg nem láttatok élő cápát…

 Felismerhetetlen motyogás.

 - Az öböl vize elég sekély, amelyik dögnek ekkora uszonya van, az nem merészkedik be ide, ráadásul az Adriában nem is élnek ekkora példányok. Másfelől ez a poén az én barátnőm kedvenc trükkje.

 - Marha jó poén… - dünnyögte Tibi. - Majd' összetojtam magam!

 - Ne haragudj! - kérlelte Sári.

 - Nem haragszom… - de nem volt túl meggyőző.

 - Volna egy tippem, mivel engesztelhetnélek ki… - vonta félre a fiút a magas lány. - Ha nincs ellene kifogásod! - fordult Niki felé. A fekete hajú lány vállat vont, és Maxra nézett. Az is csak a vállát vonogatta, és felé csippentett a szemével. Szent lett tehát a béke, a trauma után más izgalmak után néztek.

 Tibi máris másképp tekintett Sárira. Nála majdnem egy fejjel volt magasabb, az ezüst, erős holdfényben tökéletesen ki tudta venni a lány arcának vonásait. Szemöldöke vékonyan ívelt zöld, kerek, csillogó szemei fölött, arca sima, piros - talán a naptól, kissé kerekded volt, álla csak annyira volt határozott, hegyes, hogy arcát széppé tegye. Tekintete elidőzött az almácska-kebleken, és az ágyéktájt, ujjnyi szélességű pamacson. A lány mindehhez csábosan mosolygott, különösen lefelé, jóval a fiú arca alá. Szorosan mellélépett, cirógatta kedvesen minden porcikáját, különös figyelemmel a még petyhüdten lógó, a hideg víztől szánalmasan összement fütyire. A hosszú, simogató ujjak azonban melegséget, és sok-sok vért csábítottak a barlangos testbe, percekkel később büszkén dagadozott a dorong.

 - Hmm… nem rossz! - jegyezte meg a lány elismerően.

 - Hááát… ezt tudom nyújtani… - tárta szét karjait Tibi.

 - Ja, ha nyújtani tudod! - nevetett Sári, és leguggolt Tibi elé. Kedvtelve szemlélte, cirógatta a dákót, lassan felhúzta a bőrét, élvetegen bámulta, ahogy a makk sima felülete előbukkan, pirosból vöröslőbe változik, és még jobban megduzzad. Sári imádta ezt a látványt, de sajnos pasijával nem tudta megtenni, mert Max körül volt metélve. Eme vonzalmát most Tibin élte ki, a srác türelmes volt, nem tiltakozott. Ő is szerette, ha így "fitymálják" őt, Sári még jó párszor eljátszotta ezt a fel-le húzogatást, aztán az egy varázslattal odakerült törölközőre fektette a fiút. Mintha imához készülne, úgy térdelt le Tibi ágyékához, már nemcsak kezei, de vonzó ajkai is szerephez jutottak. Bal keze a kéjrúdra szorult, szája izgatásképp eleinte csak csókokat lehelt a makkra, de hamarosan köréfonódva tűnt el benne, nyelve siklott rá sikamlósan, jobbja pedig a lagymatag, ritka szőrzetű herezacsit böngyörgette. Tibi remegőn felsóhajtott, maradék haragját is elfeledte, kellemesen érezte magát, sóhajtozott, nyögött. Sári rástartolt, kezet váltott, jobb keze szorult a rúdra, erősen mozgott fel-le, míg nyelve siklásból pörgésbe gyorsult. A srác bizsergése egyre fokozódott, bár próbálta visszafogni magát, kevés sikerrel. Úgy érezte, csinálnia kell valamit közben, egyszerűen nem bírta elviselni, hogy csak őt krenkölik. Karját kinyújtva Sári felé csápolt, a lány megértette a célzást, és csak egy pillanatra hagyta abba a szopást. Kerek és formás fenekével kézközelbe sasszézott, de Tibinek ez kevés volt. Ő imádta a 69-et, Sári viszont még sosem csinált ilyet. Eddig úgy gondolta, színes a szexuális élete, de eszerint mégsem.

 - Gyere fölém! - kérte suttogva a fiú. Sári tétován, remegő izgalommal várakozva tett eleget a kérésnek. Kéjes-hangos sóhajt hallatott. Tibi nyelve a szőrtelen, résnyire nyílt ajkú puncin simított végig, egyelőre tájékozódásképpen. Elégedetten ízlelte meg a harmatcseppeket, vékony ujjai szétfeszítették a szeméremajkakat. Mindketten egyszerre láttak neki a nyalásnak, szopásnak, mozdulataikat orrhangon kísérték. A srác nyelve gyors tempóban táncolt, legtöbbször a gyönyör piros gombocskáján, ám olykor nem átallotta a forró, nedves barlangba is mélyeszteni! Sárinak nagyon nagy élvezetet okozott ezzel, a lány is igyekezett szájtechnikáját maximálisan bevetni, de az érzés erősödtével meggondolta magát. A péniszt elengedve a mellettük heverő cápauszonyért nyúlt. Rafinált darab volt, vízhatlan zsebekkel. Az egyikből óvgumit vakart ki, miközben Tibi egy másodpercre sem szüneteltette a nyalást. Sári keze-teste megremegett, míg kotorászott, és mire a gumi a markába került, a kéj csúcsa is rátalált. A mozdulat közepén megmerevedve, elakadó lélegzettel élvezett el. Terve nem jött be. Gumit akart húzni Tibire, és a farkán lovagolva akart a kéjbe vágtázni… Majd legközelebb. Az óvszert, amint mozdulni tudott, feltekerte az ágaskodó dorongra, és felállt.

 - Hogy tetszett eddig? - vigyorgott rá Tibi, kézfejével törölgette arcát a nedvektől.

 - Szerintem eléggé észrevehető volt, nem? - suttogta Sári, közben visszanyomta a felülni készülő srácot. - Maradj csak úgy!

 A daliás-délceg dákó fölé guggolt, egy darabig elszórakozott azzal, hogy a hegyével csiklandozta csiklóját, végül széthúzva szeméremajkait, óvatosan beleült. Arcukon a gyönyör kifejezése terült el, lassan, sóhajtva engedték ki a levegőt. A lány tövig csücsült a keménységben, keze a vénuszdombjáról el sem mozdult, feneke emelkedett-süllyedt, ujjai pedig még mindig nyitva tartották az ajkakat. Gyönyörűen látható volt, ahogy a leheletvékony latexbe öltöztetett rudat körbenyalja a punci, és középtájt ott piroslott a vérbő klitorisz. Tibi nem tudott betelni a látvánnyal, és kézzel is segíteni akart a lánynak, hüvelykujja a kemény-ruganyos gombocskára szorult. Egyre nehezebben tudta követni az egyre sebesebben vágtázó lányt, aki még ujjait is elkergetve onnan saját kezét helyezte a dombjára. Koncentrálnia is problémássá vált, gerince mellett erősödött a bizsergető-hideglelő gyönyör, egyre jobban kúszott felfelé. Altestét kicsit megemelte, olykor próbált lökni is, és előfordult, hogy jó ütemben. Sári néha felnyögött, lehunyt szemmel mozgatta és dörzsölte ágyékát, ő sem járt már messze. Tibi szégyenkezve érezte, hogy ezt a "csatát" ő fogja nyerni, igyekezett másra gondolni, de a szoros nedvesség nem eresztette. Képtelen volt tovább tartani, megmerevedett, és a testén átfutó hullámokkal aprókat lökve lövellte lüktető farka a spermát. Ezzel adta meg a lánynak a "kegyelemdöfést". Sári a fütykös első lüktetésének hatására "robbant". Mélyen magába feszítette a hímtagot, megremegett, hüvelye összehúzódva préselte ki az ondócseppeket. Halkuló-lassuló levegőkapkodással omlottak egymásra…

 Max Nikire vetette a szemét, de a sarkából a közeledő Flóra alakját vélte felfedezni. "Mindjárt kettő, nem is rossz!" - füttyentett magában. Átölelte a lányokat, tetszett, hogy izomzatát kemény bimbók csiklandozzák. Felváltva csókolta hol Flóra, hol Niki nyakát, vállát, feneküket simogatta, gyúrogatta. A lányok is viszonozták mozdulatait, Niki pimaszul máris a még petyhüdt, de már vérbővülő fütyköst, a sima bőrű zacsit simogatta. A srác terpeszbe állt, hogy a fekete hajú lány munkáját megkönnyítse. Az első meglepetés akkor érte, mikor a feneke alól támadott egy kéz, combjai belső felét, és heréit cirógatta. A második, mikor Flóra popsiján cirkáló ujjai akadtak össze más ujjaival.

 - Zavarunk? - vigyorgott Marcsi és Vili a fejét összevissza kapkodó Maxra.

 - Sok jó ember… - vont vállat az izomkolosszus, és áldotta Sári eszét a plédekért, és a gumikért, valamint bízott abban, hogy az előbb nem Vili ujjai cserkeltek a tökein. A gondolatot elhessegette, egyébként nyugodt lehetett, Marcsi nyúlt alá. Cseppet tétovázva tekintett körbe, hogyan is kezdjék. Niki hozzásimult, lefektette a plédre, lábait terpeszbe tette. Niki az egyik, Flóra a másik oldalról térdelt mellé, felváltva dédelgették teljes pompájába a bájdorongot. Vili Flóra égnek meredő popsija alól kivillanó, ritkás-barnás szőrzetű vénuszdombját simogatta meg, a lány az érintéstől rögvest nagyobb terpeszbe térdelt. A srác hanyattfekve alákúszott, nyelvhegyére tűzte a csiklót. Marcsi pasijának imádott acélkeménységébe markolt. Mind az ötük nyelve felpördült, mert Niki szinte azonnal "összeveszett" Flórával Max farkán, így úgy döntött, inkább profitál a dologból. A pasas arca fölé tárta fazonírozott, kéjsóvár ölét. Max örömmel vetette nyelvét a csupaszon csillogó ajkakra, a ruganyosan sikló csiklóra. Teljes volt köztük az összhang, de Flóra nem sokáig bírt magával. Gumi után kotort, lemászva Viliről, feltekerte Max farkára. Csapzott szőrű ajkai közé igazította, és valami egészen hosszú kéjsóhaj kíséretében tövig ült a rúdba. Magából kivetkőzve, fékevesztetten lovagolt, keze a sikamlós csiklójára szorult, úgy hajszolta magát az egyre közelgő gyönyörbe. Mindenkinél hamarabb jutott a csúcspontra, nagyot kiáltva élvezett el. Remegő testét épp csak annyira emelte meg, hogy a kemény rúd a nedvektől csatakos punciból kicsússzon, utánakapva egy lyukkal arrébb, egy jóval szűkebb nyíláshoz illesztette. Lassan ült le ismét le, figyelte a fiú reakcióit, nem okoz-e fájdalmat. Óvakodása ellenkező hatást, kellemes, gyönyörteli, szorító izgalmat váltott ki az élvetegen felnyögő srácból. Egyetlen pillanatra meg is feledkezett Niki finom, fekete pamacsos puncijáról, ám gyorsan pótolta a hiányt. Flóra nagyon gyengéd lassúsággal mozgatta magát a rúdon, Marcsi pedig úgy vette észre, nincs kihasználva a lány teljesen. Flóra lábai közt nedveit szivárogtatva, ritkás-barnás szőrzetével, üresen nyílt a punci. Marcsi úgy helyezkedett, hogy könnyebben oda tudjon férni a parlagon hagyott ágyékhoz, fenekét kidomborítva pedig a sajátját kínálta Vilinek. Pasija természetesen azonnal elfogadta, gyorsan óvszert varázsolt kőkemény farkára, megdörzsölte a lány szeméremajkait, és közéjük illesztette a rúdját.

 Haladtak mind az öten a csúcs felé, nem voltak túl csendesek, csak az volt a fontos, hogy a saját, és partnerük élvezete meglegyen.

 Flóra villámgyors "elszállása" után nagysokára elsőként Nikinek sikerült elélveznie. Max ugyan korántsem volt olyan ügyes, mint Tibi, de az igyekezete érezhető volt. Kezével odanyúlva szabaddá tette csiklóját a fiú nyelve előtt, és végre megremegett a teste, hideglelős borzongás futott végig rajta, és levegő után kapkodva élte meg a csúcspont gyönyörteli pillanatait. Flóra már a másodikhoz közeledett, feneke is érzékeny volt, klitoriszát Marcsi nyelve kergette rendületlenül, ám sajnos képtelen volt folytatni. Még a nyelvét is kint felejtette, annyira csak az erősödő, közelgő kéj érdekelte, és végül nyögve, vibráló testtel adta át magát a beteljesülésnek. Vele egy időben érkezett Vili is. Farka lüktetve lövellte, spriccelte spermáját a makkon feszülő gumiba. Flóra bosszankodva vette észre, hogy Marcsi elhanyagolja, pedig már milyen közel volt! Jobb keze síkos-lucskos puncijára simult, és azt vadul dörzsölve-izgatva fejezte be. Hosszú pillanatokra megmerevedett, mint ahogy alatta megemelte Max a fejét, nyakizmai kidagadtak. Niki már régen nem volt fölötte, az izmos hapsi előrenyúlt, és belekapaszkodott az élvező-felsikoltó Flóra csípőjébe. Aprókat rándulva spriccelte magját az óvszerbe, az élvező lány popsijába…

 Bár Sári a továbbiakban volt szíves mellőzni a cápauszonyos viccét, a napi betevő szexe mindannyiuknak megvolt.

 Kis csapatunk derékszaggató hét után tért haza az Adriáról.

Wackond 2011.08.08. 18:00

Gyémántok 35

 

Harmincötödik fejezet

 

 

(Avagy: a szexhajó)

 

 

 Viliék hazaérve sajnos nem tudták elmesélni tóparti kalandjaikat, mert unokatesóik aznap hajnalban, kisebb porfelhőt kavarva elkotortak Siófok felé. Panni hívta meg őket egy kellemes hajókázásra, a horvát tengerpartra, Siófoktól együtt mennének tovább. Vili azonnal utánuk telefonált, egyeztették az úti célt, és megkérték őket, várják meg, míg odaérnek. Megígérték, hogy várni fogják.

 Gabriella, megérkezvén Panniék horvátországi nyaralójába, amit még az ősszel vettek hajóstul, így szólt kék hajú vendéglátójához.

 - Ezek úgyis csak estére érnek ide. Nem mehetnénk ki addig?

 - Tőlem! - vont vállat Panni.

 - Ki lesz a kapitány? - érdeklődött Laura.

 - Karcsi - Panni nem volt bőbeszédű hangulatban. Szóvá is tették, mire így felelt: - Meg fog jönni…

 - Na, akkor ezt b*szhatod! - kedélyeskedett Peti cigarettára gyújtva.

 - Nem kell aggódni! - vigyorodott el végre a kékhajú. - Egyrészt mindenre van megoldás, másrészt még négy napom hátravan.

 - Fúj, lecsósan! - fintorgott Gabi.

 - Külsőleg működik! - mutatta fel középső ujját Panni. - Legfeljebb a tampont kell sűrűbben cserélni.

 - Á, a kis "kékmadzag-rendes"! - virult Peti.

 - O.K., O.B.! - csiviteltek az ikrek.

 - Ez itt a reklám helye! - rikkantott Robi.

 - Gusztustalanok vagytok! - mordult Dani a kávéját kevergetve. Egyre kevesebb kedve volt hozzá.

 - De határozottan jókedvűek! - nevetett Karcsi. - Felőlem cuccolhatunk a bárkára!

 - Aztán óvatosan a tengeren! - intette fiát az éppen érkező Mónika.

 - Nyugi, mami! Karcsi nagyon jól kezeli a hajót! - kelt bátyja védelmére Nóra.

 - Azt elhisszük! - szólt Jenő asszonya mellől. - De szerintem jobb lenne partközelben maradnotok!

 - Rendben! - bólintott Karcsi.

 - És fürdésnél figyeljetek a medúzákra! - intelkedett Mónika.

 - És legyen bekapcsolva a rádió! - így Jenő.

 - És ne borítsátok fel a hajót! - mosolygott Mónika, majd végigpillantva a döbbenten rámeredő ifjúságon, hozzátette: - Én is voltam fiatal…

 - Most is az vagy! - smúzolt az ifjúság.

 - Na, jól van, menjetek, és vigyázzatok magatokra!

 Félóra múlva már eloldották a köteleket a mólótól, és a part mentén délnek vették az irányt.

 - Hová megyünk? - érdeklődött Gabi.

 - Azt majd meglátod! - vigyorgott Karcsi, szájában szivar, fején fehér tányérsapka. Csak az uniformis hiányzott róla.

 Nem egészen negyven perc múlva egy nem túl nagy, elhagyatott, ám varázslatosan gyönyörű, tiszta vizű öbölbe siklottak. Az alig pár méternyi széles, kavicsos part fölött hófehér sziklák emelkedtek. Talán erről énekelt Zorán? Elhűlve nézték a csodálatot.

 - Nos, itt volnánk! - állította le a hajót Karcsi.

 - Ez gyönyörű! - suttogta Laura áhítatosan.

 - Csodás! - rebegte nővére.

 - Lehet itt sátorozni? - érdeklődött Robi.

 - Nem. Természetvédelmi terület! - jelentette ki Panni. - Az öbölbe be lehet jönni, de már a motorosokért sem rajonganak. A parton lehet sétálni, a vízben fürödni, de szemetelni, tüzet gyújtani, horgászni tilos.

 - Cápák vannak? - rettegett Laura.

 - Előfordulnak, de csak kicsik, ártalmatlanok - mosolygott Nóra. - A medúzákra jobban oda kell figyelni, nincsenek sokan, de olykor előfordul, hogy egy-egy idetéved.

 Ezen dolgok ismeretében úszkáltak, pancsoltak, nagyokat sétáltak a parton. Észrevétlenül suhant el a nap, mire Gabinak eszébe jutott az unokatestvére, már alkonyodott. Kérésére Karcsi horgonyt rántott, és a kikötőbe pöfögött a hajóval.

 Viliék éjjel érkeztek meg, hullafáradtan hurcolkodtak be a kajütbe. Unokatesói érkeztével Gabi már indult is volna vissza, hiszen úgy beszélték meg Karcsival, ám az aludni küldte, mondván, van még egy kis elintéznivalója. Néhány alak érkezett még a hajóra, csak azután röffentette be a gépet.

 Fülledt melegre ébredt mindenki. Gyorsan megtisztálkodtak, megreggeliztek. Viliék is ájuldoztak az öböl és környéke szépségétől, és túrázó ösztönük azonnal feltámadt. Vili, Marcsi, Tibi és Niki partra úszott, és megmászták a fehér sziklákat. Az ikrek megmártóztak a kékeszöld, kristálytiszta vízben, majd a hajó orrán levő napozóplaccra heveredtek süttetni magukat kedvenc fürdőruhájukban, saját, szépséges kreol bőrükben, enyhe terpeszben. Arcukra szalmakalapot tettek, és úgy tűnt, elaludtak…

 Peti és Robi Pannival és Csillával zsugázott a hűvös fülkék egyikében. Snapszeroztak vadul. Mindannyian csak a legszükségesebb ruhadarabokat viselték, fürdőruhát, pólót. Üdítőt, sört iszogattak, cigarettáztak, verték a blattot. Karcsi kukkantott be.

 - Zavarhatok?

 - Nyugodtan!

 - Akkor engedjétek meg, hogy bemutassam nektek a barátaimat! - intézte szavait Robihoz és Petihez. Nagydarab, olyan Karcsi méretű, kigyúrt izomzatú, csillogó, napbarnított bőrű, jóképű, huszonéves srác lépett be elsőként. Valódi neve Sándor volt, de mindenki Maxnak hívta. Karcsival jár egy edzőterembe, és gúnynevét onnan kapta, hogy a végletekig maximalista, nem titkolt szándéka Schwarzenegger Nyomdokaiba lépni. Jó úton haladt, de még volt mit fejlődnie. Kezében karcsú, szintén napbarnított, kerek fenekéig érő szőke hajú, zöld szemű, szép arcú lányt szorongatott, barátnőjét, Sára néven. Mögöttük hollófekete hajú, copfos, apró termetű lány szerénykedett. Kinga, Csilla nővére, akiről Panni nem is tudott, hogy jön, a nővérek pedig nem szóltak neki. Kellemes meglepetés. A kölcsönös bemutatkozás után Karcsi csak annyit kért, az ikreknek ne szóljanak a vendégekről. Felesleges kérés volt. A négy zsugás játékra invitálta őket, eszükbe sem jutott a napozó lányokat piszkálni. Kinga és Sára beszállt a játékba, Max és Karcsi nem-tudásukra hivatkozva kimaradt.

 - Egyébként Dani és Nóri hol vannak? - érdeklődött Robi.

 - Dani nem szeret hajókázni. Egy napnál tovább nem bírja, Nóri pedig Marcellel van. Nem volt kedve eljönni! - adott választ Panni.

 

 - Mit szólsz? - kérdezte barátját Karcsi. Hangtalanul léptek le barátaiktól, a hajó orránál, de tisztes távolságból figyelték a napozó, szundító ikreket. A lányok "véletlenül" pont feléjük fordulva, enyhe terpeszben hevertek. A pajkos napfény csillogott a két szőrmentes vénuszdombon. A két fiatalember ágyékában egyre csak nőtt a vérnyomás, az a fürdőnadrág, mely összruházatukat képviselte, nem tudta rejteni, kordában tartani merevedő péniszüket. Nem is nagyon próbálták, hiszen abban a naiv tévedésben voltak, hogy mindkettő alszik. Élvezetes tévedés volt. Laura ugyan valóban nem volt tudatánál, nővére azonban igen, a szalmakalap és az orra közötti résen át mindent tökéletesen látott. Úgy gondolta, játszik a fiúkkal egy kicsit.

 - Hm… igen kellemes a két hölgy! - vélekedett Max.

 - Bizony! Meséltem már párszor róluk, ha jól emlékszem! - vigyorgott Karcsi a barátjára nézve, akinek arcára döbbenet ült ki. Tekintete a hökkenet irányába fordult, és ő is felnyögött. Gabi félálomszerű nyújtózást produkált, és felhúzva térdeit még jobban megmutatta ölét. A lány a kalap jótékony takarásában betegre nevette magát. A fiúk arca, ahogy ágyékukhoz kaptak, több volt, mint röhejes. Nem sokáig vihorászhatott magában, Laura mocorogni kezdett mellette, majd oldalára fordulva, magában motyogva átölelte őt. Gabi halkan, mozdulatlan ajkakkal éberré pisszegte húgát. Elsuttogta a "fenn álló helyzetet", Laura azonnal vette a lapot, és követte nővére példáját. Kalapjuk alól mosolyogva figyelték, ahogy Max és Karcsi egyre csak feszengve, ám leplezetlenül markolva igazgatták kényelembe vérbő, merev rúdjaikat a fürdőnadrág börtönében.

 - Maszti! - súgta Gabi Laurának halkan, a két lány keze egyszerre simult testükre, és mintha csak álmodnának, lassan izgató öncirógatásba kezdtek. A cicibimbók hamar megduzzadva hegyesre ugrottak össze, az átsikló kezek után keljfeljancsiként pattantak ismét égbolt iránt. Kellő bevezetést követően a két lány tenyere a csupasz, résnyire nyílt puncikra csúszott. Gabi mutató- és gyűrűsujja a kisajkakat feszítette szét, középsője pedig a csiklójára szorulva gyengéden körözött rajta. Laura nem volt ennyire szemérmetlen, teljes tenyerét simította dombocskájára, és addig masszírozta magát, míg meg nem érezte a hüvelyéből kicsorduló kéjnedvet. Gabriella módszere is hamari nedvesedéshez vezetett, az ikrek halkan sóhajtozva nyomkodták és simogatták puncijukat. A fiúk láthatóan nehezen bírtak ösztöneikkel, egyre izgatottabban topogva, gyanakodva araszoltak közelebb a lányokhoz. Gabi megelégelte a töketlenkedést, kalapját hátrapöccintve felült.

 - Bírjátok még?

 - Nem nagyon! - nevettek fel a srácok, és az ikrekhez léptek. Már hajolt volna le mindkettő, de a lányok nem hagyták. Gabi Max öle elé, Laura Karcsi repedező fürdőnadrágjához térdepelt.

 Gabi felnézett, hosszú, barnásszőke hajú, simára borotváltan jóképű, szürke, kerek szemű, egyenes, halványan hegyes orrú, vékony ajkú, széles vállú, izmos pasas tekintett rá.

 - Egyébként Gabi vagyok! - rebegte a lány.

 - Szólíts Maxnak! - egymásra mosolyogtak, a lány szemérmetlenül a nadrág dombjába markolt. Lüktető forróság áradt a falatnyi ruhaneműből. Elismerően cirógatta egy kicsit, de mohó ujjai nem bírták tovább. Kutakodva surrantak a gumicsík alá, erősen fonódtak a jókora rúd köré, és egy mozdulattal a csillámló, erős napfényre rántották. Gabi gyönyörködve simogatta a húsz centinél is termetesebb, vastag és vérbő példányt, melynek tövében gondosan nyírt mogyoróbarna szőrzet pamacslott, alatta szőrtelen zacsi függött. A lány nyelve hegye megcsiklandozta a lilás-kékes makkot, és ajkai fonódtak a petrencére…

 Laura sem tett másképp, ő is szájjal izgatta Karcsit, de szájába alig-alig tudta venni a péniszt, annak vastagsága miatt. Egyszer már megküzdött vele, most is ügyesen oldotta meg a problémát. Nyelve a makk alsó, érzékeny részén kalandozott, keze fel-alá húzogatta a fitymát. A kis masztibemutató miatt jócskán felizgult fiúval már sok dolga nem akadt volna. Karcsi teste meg-megremegett, vádlija megfeszült, de a spriccelés elmaradt. Laura abbahagyta a nyalakodást, amint megérezte, hogy a srác közelít a kéjponthoz, és erősen megszorította a rúd tövét. A fiú nem vette jó néven, a lány nemigen foglalkozott ezzel.

 - Ne siesd el! - búgta. - Tartogasd még egy kicsit a nedűt!

 Laura visszafeküdt az előbbi, napozó pózba, combjait széttárva kínálta szőrtelen ölét Karcsinak. Tegyen, amit akar. Tett. Ujjai szétfeszítették a kisajkakat, a piros csikló hetykén meredt ki fölöttük. Nyelve simult a kéjgombra, síkos-nedves kergetőzésbe fogtak, hol lassú osonással siklott el a pecek, hol ruganyosan, ide-oda cikázva, lélekszakadva, egyre kipirultabban menekült Karcsi nyelve elől. Laura, testében fokozódó gyönyörrel élvezte a játékot, forró hüvelye egyre csorgatta nedveit, már közelgett a csúcshoz, de a fiú bosszantó módon abbahagyta a nyalakodást. Nyelve helyett kőkemény, vaskos és hatalmas farkát nyomta a lucskos klitoriszhoz. Laura félig ülő helyzetbe tornázta magát, tekintete összevillant Karcsiéval. A fiú összeráncolt homlokának "kérdőjeleire" a lány közölte a problémát. Gumihiány. Lent hagyták a fülkében. A lány legyintett, és arra kérte a partnerét, időben húzza ki. Karcsi beleegyezett, a lány segítőkészen szétfeszítette szeméremajkait, a vastag, jókora kéjrúd lassan csúszott be egyre mélyebbre a szoros vaginába. Laura elengedte punciját, fejét hátravetette, és alighogy a fiú tövig behatolván mozdult néhányat, máris elélvezett. Karcsi óvatos vonásokkal kezelte a még lüktető, össze-összehúzódó vaginát, mert bizony neki is gyönyörteli érzést okozott, ám nem kívánta idő előtt megszakítani együttlétüket…

 Gabriella elengedte Max farkát, és felé fordítva fenekét, felkínálta magát. Hogy nyomatékot adjon tettének, kezeivel formás félgömbjeit feszítette szét, feltárva a kéjvágyó, rózsaszín barlangocskát. Max is gumira hivatkozott, Gabi "khp"-t javallott. Több sem kellett az izmos fickónak, viszonylag finoman a vörösen-nedvesen, vágyakozva-tárulkozva, húsra éhes puncusba mélyesztette húsát. Gabi halkan felnyögött, Max úgyszintén. Gyengéd mozdulatai gyorsultak, a lány egyre szaporábban kapkodta a levegőt, nyögdécselő hangjai erősödtek. Max technikát váltott. Néhány gyors lökés után szünetet tartott, dákóját jóformán méhszájig benntartva a forró nedvességben. Megismételte, partnernője halkan felsikkantott. Max aggódó-suttogó kérdésére csak ennyit válaszolt: - Nagyon jó! Folytatta hát, amíg Gabi diszkrét és halk sikongatásai majdnem állandósultak. Mindketten érezték, a csúcshoz közelednek, de Max mindenképpen szerette volna a lányt előbb elélveztetni. Huzavonájával lelassult, ágyékával aprókat körözött. Gabi ezt is élvezte, de nem értékelte.

 - Húzz bele! - lihegte. - Mindjárt… jövök!

 Max belehúzott, a lánynak igaza volt, talán négy-öt mozdulat után remegve, fojtottan felsikkantva óriásit élvezett. Max kihúzta nedvektől csillogó, erektől duzzadó farkát, jobb keze már markolta is rúdját, hogy pár rántással ő is a csúcsra érjen, de Gabi nem hagyta. Hevesen, de nem durván, villámgyorsan megfordulva levette a fiú kezét. Gyors oldalpillantással felmérte húga helyzetét, s mikor az néhány pillanattal később elélvezett, a fülébe súgott valamit. Laura kaján vigyorral adta nővére tudtára a beleegyezését. Leállította Karcsit, halk cuppanás hallatszott, ahogy a vaskos rúd kicsusszant a bőségesen nedves kéjbarlangból. Gabi ajánlata szerint az ikrek közelebb vonszolták a kigyúrt, már erősen spriccelni vágyó srácokat a hajó orra felé. Gabi szemöldökvillanására egyszerre vették szájukba a fénylő-vöröslő bunkócskákat, már amennyire megoldható volt, és gyors nyelvmunkát produkáltak. A heveny izgatás meglepte a fiúkat, de nem maradt idejük ilyesmivel törődni, mert a ficánkoló leánynyelvek, a hosszú ujjak fonódása, fitymamozgatása nagyon hamar csúcsközelbe juttatták őket. A Gabriella által javallott verseny abszolút győztese Max lett. A lány, mikor megérezte a "lövésközeli" állapotot, már csak a kezével izgatta a termetes darabot, másodpercekkel később hatalmas mennyiségű ondó fröccsent el az orra előtt, melyet még vagy három hasonló löket, és több kisebb is követett. Max hangosan nyögdécselt, repülő magja a korláton átlibbenve a vízben csattant, a maradék nyúlósan csordult le bíborló makkjáról. Természetesen Karcsi sem maradt le, de Gabi már Max faxát nyalogatta tisztára, mikor a vastag kéjrúd közel akkora adagot, de rövidebb távolságra lövellte a sűrű, fehér spermát. Néhány csepp a korlátra is jutott. A fiú kissé megfeledkezve magáról, félhangos kiáltással kísérte fröcskölését. Kigyúrt, tehát strapabírónak tűnő testük ellenére a fiúk remegve estek térdre, az ikerlányok simogató ölelésébe…

Wackond 2011.08.08. 17:59

Gyémántok 35

 Eközben Robiék vadul zsugáztak. Max és Karcsi lelépése után bekukkantott Flóra is, ám azonnal vissza is vonult, hogy álmos. Valóban gyűröttnek nézett ki, a kártyások elnézték neki. A hat fiatal csak játszott. A snapszert römire, később pókerre váltották, közben rágcsáltak és iddogáltak, beszélgettek. A két újonnan megismert lány is jó hangulatban volt, ami Kingát tekintve szokatlan, mert igen zárkózottként nagyon szűk baráti körén kívül senkivel sem barátkozott. Csendesen, láthatóan jókedvűen, felszabadultan játszott, az sem zavarta, hogy szinte zsinórban vesztett. Sára amúgy is vidám lány volt, és ördögi pókerjátékos. Tíz körből hatot-hetet ő nyert. Ellenfelei még nem tudták, kivel ülnek szemben, csak Panni mulatott magában, nemcsak Sári poénjain, hanem a várható, törvényszerűen bekövetkező javaslatán. Húsz percen belül következett be.

 - Nem lenne jobb, ha volna tétje is?

 - Mire gondoltál? – kérdezte Peti.

 - Mondjuk, hogy a vesztes vetkőzik!

 - Na, szegény Kinga! – nevetett fel Robi. – Már csak a csontjai lennének itt néhány kör után!

 - Ugyan, ez csak egy játék! – mosolygott az érintett.

 - Te benne vagy? – hökkent nővérére Csilla.

 - Miért, te nem?

 - Dehogynem, de te, ilyenben?

 - Mi a baj? Szerintem tök jó! – lelkendezett Peti.

 - Főleg a végén! – jegyezte meg Panni.

 - Csak nem erre… - mutatta Robi. - … gondolsz?

 - Lehet róla szó! – pillantott körbe Sári.

 - Kinga, mit szólsz ehhez? – kérdezte nővérét Csilla.

 - Nem akarok semmi jónak elrontója lenni, játsszunk, a többi meg majd jön magától.

 Folytatták az immár tétre menő játékot. Sára, nehogy feltűnő legyen a tudása, olykor hagyta magát veszíteni. Minden igyekezete ellenére a végére, bár fehér, testhezálló nadrágja maradt csak rajta, ám ő került ki győztesen. Mindenkit levetkőztetett, anélkül, hogy egy ujjal is hozzájuk nyúlt volna.

 - Nyertél! – fordultak felé. - Játsszunk még egyet?

 - Miért, ti szeretnétek? – nézett végig partnerein. Vállukat vonogatták, szemeiket meresztgették, másra vágytak már, és ez lerítt róluk.

 - Nekem már nem a kártyához volna kedvem! – pillantott Robira. A fiú kihívó vigyorral állta a szőke lány tekintetét.

 - És Max mit szól hozzá? – kajánkodott a lánnyal.

 - Szerintem b*szik rá! – szólt bele Peti. – Ha meglátták Gabiékat napozni…

 - És nem zavar? – kérdezte Kinga remegő hangon.

 - Tud vigyázni magára! – ezzel Sári felállt a székéről. Vonzó látvány volt, meg kell hagyni! Magas termetét a kabin alacsony mennyezete csak kihangsúlyozta. Arca napbarnított volt, mint egész teste, de orcái piros foltban világítottak, haja szőkén omlott a hátára. Szép lány volt, nem túl vékony, kerekded arcformával, hegyes, egyenes orral, kerek, zöld szemekkel, vonzó, alig telt, halvány rúzspiros ajkakkal. Robi és Peti egyre közelebb húzódott hozzá. Nyaka izmos, hosszú, válla széles, talán az úszástól, mint azt Sári említette, no és keblei, melyek termetéhez képest nem voltak túl nagyok, ám szép formájúak, vonzóak. Nagyobbacska almákhoz voltak hasonlatosak, amint kereken, feszesen, selymesen feszítettek, a bimbók diszkréten csücsültek barnás udvaruk közepén. Darázsderékhoz közeli-vékonyságú testét csípőnél már a nadrág rejtette tovább, a ruhadarab így is tökéletesen kihangsúlyozta a lány minden dombját és völgyét. A fiúk meredő szemekkel, és pénisszel nézték a nem minden hátsó gondolat nélkül nyújtózó lányt.

 - Nem szűk ez a kabin egy kicsit? – búgta.

 - Ha így folytatod, akkor lehetséges! – válaszolt Robi.

 - Akkor én átmegyek a sajátomba! – mondta a szőke lány, az ajtóból, még visszakérdezett. – Jön még valaki?

 - Megyek! – ugrott fel Csilla, és már ott sem volt. Robi némán követte.

 

 - Nem egyszerű lány ez a Sári! – jegyezte meg Peti, mikor már csak Panni és Kinga maradt mellette.

 - Úgy veszem észre, nagyon szereti a szexet! – bólintott Kinga.

 - Miért, te nem? – mosolygott rá Panni.

 - De… - bizonytalanodott el az apróka lány, Petire nézett, és elpirult.

 - Kimehetek, ha gondolod! – ugrott fel a fiú, eszébe jutva Kinga hajlama.

 - Ne, maradj! Tudok kivételt tenni… - sütötte le a szemét. Jóllehet, biológiai értelemben már elvesztette szüzességét, de fiúval még sosem volt. Különböző műanyag megoldásokkal pótolta eddig a pasikat, de most úgy döntött, Petinek (is) adja magát. Maga sem tudta, milyen vonzalom támadt benne a fiú iránt, de nem sokáig gondolkodott a magyarázaton. A bátorságát kereste…

 - Ne aggódj, nem lesz semmi baj! – simogatta meg Panni biztatóan.

 Peti is megnyugtató mosolyt villantott, karbafont kézzel, „félárbocon” levő farokkal nézte a lányokat. Kinga apró termetű volt, mint Csilla, a húga, hollófekete haját szoros varkocsba fonva viselte, mandulavágású szemréséből koromfekete szempár villogott, orra kicsi, szája, ajkai szintén kicsiny-pirosak voltak. Arca kerekded, ám keskeny, nyaka vékony, madárszerű. Vállai csapottak, karja halványan izmos, mellei kisebb mandarinra emlékeztettek méretben, feszesen, kereken emelkedtek ki mellkasából, hegyén hetyke, barna bimbók. Hasa lapos, szeméremdombja valószínűtlenül nagy ívben emelkedett ölében. A fekete, egyenes szálú, ritkás pamacs csak kiemelte hasának laposságát. Percnyi idő sem kellett ehhez a mustrához, Peti lassan Kinga másik oldalához simult. A fiú nem, de Panni megérezte a lány bizonytalanságát.

 - Nyugi! – súgta a fülébe. – Nem lesz baj!

 - Vigyázni fogok, ne félj! – duruzsolta Peti is, jobb keze Kinga fenekére, balja a helyre cickóira, ajka az arcára simult.  Bal keze lágy simogatásba moccant, kergetőzve Panni ujjaival, és a megmerevedett, sötét és hegyes mellbimbókkal. Nem sokáig bírta a cirógatást, Pannit szinte elhessegetve átkarolta a lassan oldódó Kingát, arcát, nyakát csókolta, és fokozatosan csúszott le a mandarinkeblek pajkos bimbóihoz. Kinga félig lehunyta a szemét, kezei Peti hajába túrtak.

 - Na, ugye, milyen jó? – suttogta Panni.

 - Igennn… - lehelte Kinga teljesen megfeledkezve a kék hajú lányról, akit eddig csodálatos partnerként tartott számon. Teste ugyanolyan bizsergő, halovány kéjjel nyugtázta Peti lágy nyelvkörzéseit, finom csókjait, mintha csak Panni tette volna ugyanezt. Panni nem ezt tette, óvatosan az asztal melletti padhoz vezette barátnőjét, és leültette. Peti egy pillanatra sem hagyva abba a bimbók birizgálását, melléült, és a lassan hátradőlő lányhoz alkalmazkodva guggolt-térdelt inkább elé. Csókjai lassan a selymes hason, parányi köldökön át a fekete pamacsos dombhoz értek. A vékony combok lassan, tétován, de engedelmesen nyíltak meg Peti előtt. A keskeny, csupaszra borotvált nagyajkak közül pici, bőrredővel borított csikló, a redők folytatásaként vékony, cseppnyi kisajkak futottak le, hogy a rés alján találkozzanak ismét. A fiú nyelve először a szőrtelenített nagyajkakon siklott végig, megízlelve-simogatva, utána ujjai segedelmével szétfeszítette a harmatos kisajkakat. Nyelve ismét végigsiklott, a pici pecket alig érintve, majdnem a szűk, barna popsiráncokig, a másik oldali ajkakon pedig fel. Megállapodott a kéjgombocskán. Elégedetten vette tudomásul Kinga kéjnyögéseit, na és azt, hogy míg ő a puncinyalással volt elfoglalva, Panni addig tornázott, míg Peti alá nem került. Először a ritkás szőrű zacsit puszilgatta, nyalogatta, majd még jobban aláfurakodva marokra fogta a dákót. Eleinte csak kéjesen cirógatta, de ahogy meghallotta Kinga visszafogott, gyönyörteli sóhajait, ajkaival szinte rászívta magát az eres rúdra. A makk teljesen eltűnt a szájában, csak nyelve pörgött szinte megállás nélkül. Peti testén remegés futott végig, s egyre gyorsabb tempóra ösztökélte magát. Ujjaival még jobban szétfeszítette a puncit, nyelvheggyel a fénylő gombocskát táncoltatta. Kinga elfeledte korábbi aggodalmát, megszűnt számára a külvilág, testében egyre erősebb lett a kéj, míg végül viharossá fokozódva, az orgazmus tájfunként söpört át rajta. Az utolsó pillanatban elharapott sikollyal elélvezett. Még remegett a lány, még picit bódultan ült a padon, amikor Panninak köszönhetően Peti is felért a csúcsra. Ágyéka megrándult, makkjából áradt és hömpölygött az ondó. Panni alig győzte lenyelni, de azért megbirkózott a jókora mennyiséggel, csakhamar tisztára lett nyalva a pénisz. Kikászálódott a fiú alól, és a még mindig pihegő Kingához fordult.

 - Na, ugye, hogy nem volt vészes!

 - Hű! – fújt egyet Kinga. – Pasi létére jól csinálja!

 - Látod? Lesz ez még jobb is! – egy pillanatra kisurrant, egy doboz gumival tért vissza. Peti kezébe nyomta, és Kingához lépett. Átölelte a lányt, lágy simogatásokkal izgatta fel újra, ám most inkább Kinga kívánta átvenni a vezető szerepet. A lány vékony ujjai Panni dús kebleit cirógatták, pajkosan kergették a megmerevedett, sötéten ruganyos bimbókat, és az ajkai is rájuk simultak, hol egyikre, hol a másikra. Tenyere a bimbócsókolgatás alatt fokozatosan Panni domború, csupasz puncijára simult, tapadt. Középső ujja a nagyajkak közé furakodott, lassan ki-be mozogva csúszkált csiklóizgatva. Panni félig lehunyt szemmel sóhajtozott, ám pillái alól figyelte Peti minden mozdulatát. A fiú megigazította lazán függő zacsiját, egyre harcrakészebb rúdját megmarkolta. A kék hajú lány finoman eltolta magától az egyre jobban beinduló Kingát. Az először meglepődött, de amikor meglátta, hogy barátnője lefekszik a padlóra, örömmel hajolt a csupasz ölhöz. Combjait átvetve Panni arca fölött, pazarszép 69-es pózban nyalakodtak tovább. Kinga gyengéden megnyitotta a húsos, sima ajkakat, a hüvely vörösen és nedvesen csillant. Hegyes nyelve egy csepp kéjnedűre csapott le, élvezettel ízlelte meg. Következő célpont a vérbő csikló volt. Keringő, kánkán, vagy más, mindegy volt, nyelve csak táncolt a ruganyos pecken. Panni sem maradt adósa, nyelvét fel-alá siklatta a klitorisz bőrredőitől majdnem a popsiig, végig a szűk gyönyörkapu résén. A két lány mind jobban beleélte magát a kéjteli nyalakodásba, nyögdécselésük az egész kabint betöltötte, jelentősen fokozva a még tétovázó Peti izgalmát. Nagyon piszkálta fantáziáját Kinga puncija, de a lány hajlamai visszatartották. Problémáját Panni oldotta meg, aki leállította barátnőjét, halkan suttogva rábeszélte, fogadja magába a fiút, nem fogja megbánni. Kinga már minden ellenérzését leküzdötte, kezeivel hátranyúlva megnyitotta szemérmét, jelezve, készen áll. Peti gyorsan gumira kapott, és a lány mögé térdelt, Panni aktív segítségével lyukra igazodott a kéjrúd. A fiú lehetőségeihez képest nagyon óvatosan vezette be farkát a szűk, sikamlós hüvelybe. Kinga felszegte a fejét, nyöszörgésszerű hangot adott ki.

 - Fáj? – aggódott a srác megállva a mozdulat közben. Ostoba kérdés volt. Műanyag példány már járt ott, ahol most Peti húsa-vére.

 - Istenem… nagyon jó… - lehelte Kinga elhalón. – Told csak be!

 Petinek sem kellett több. Óvatosan tövig hatolt Kinga szoros testébe. Várt egy kicsit, heréin érezte Panni leheletét, nyelvének cikázását, ahogy a vérbő gombocskán táncol. Még mindig lassan megmozdult, feszülten figyelte a Panni lucskos öléről teljesen megfeledkezett, az önkívület határán nyüszítő lányt. Nem fájt annak semmi, hacsak nem a nagyon erős kéj. Peti finom lökdösésbe mozdult, golyói Panni orra előtt-fölött himbálóztak, a kék hajú lány néha végignyalta azt is. Ezalatt Kinga egyre csak sodródott az extatikus csúcs felé, maradék fegyelmezettségét is levetette magáról. Fikarcnyit sem érdekelte a környezete, hangosan sikongatott, összefüggéstelen, talán bíztató szavakat nyögött. Hirtelen megfeszült, bal kezét csatakos vénuszdombjára feszítette, Panni alig tudott elhajolni. Görcsösen megrándult, felnyikkant, hüvelye rászorult a dorongra, és hatalmasat élvezett. Petinek nem kis nehézséget okozott ezzel, szegény próbálta magát bent tartani, és nem elélvezni a gyönyörteli lüktetéstől. Kingának úgy tűnt, elegendő volt ennyi a férfiakból egy időre, elhúzódott Petitől, és most ő rendezgette partnereit. A srácot a padra ültette, a merev rúdba pedig Pannit. Ő maga kék hajú barátnőjének szőrmentes dombocskájához furakodott, nem zavartatva magát a fel-le liftező puncitól, hegyes nyelve mindig megtalálta a piros pecket. Panni hamar belejött, különösen élvezte a kettős izgatást, és bizony hamar közelgett az élv is. Tényleg nem tartott soká, minden késleltetési igyekezete hiábavaló volt, hogy megvárja Petit, nagyot élvezett. Nem akarta abbahagyni, még tornázott volna a péniszen, de Kinga finoman megbökte. Arra kérte, szálljon le. Panni megtette Peti legnagyobb bánatára. Kinga csüccsent a helyébe alaposan meglepve partnereit, méghozzá közel sem olyan gyengédséggel, mint a fiú volt hozzá az imént. Az apró lány vadul vágtatott, mivel szemből ült Peti ölébe, hegyes mellei csak úgy ugráltak a srác szemei előtt. Nagyon izgató volt, meg is próbálta nyelvével illetni a gumilabdaként pattogó mandarinokat, nem sok sikerrel. A lány csak vágtázott a farkán, úgy tűnt, egyikük sem bírja sokáig. Egyszerre élveztek el, kéjhangjaik betöltötték a kabint, testük egy ütemben pulzált, a fehér ondó a gumiba lövellt.

 - Na, hogy tetszett? – kérdezte Panni cigarettára gyújtva az éppen Petiről lekászálódó Kingát. Az elég megviseltnek látszott.

 - Hú! Nem bántam meg, hogy még egyszer beleültem! - lihegte Kinga.

 - Látod, azért egy pasas is lehet nagyon jó!

 Az említett egyed csak szerény mosollyal zsebelte be az elismerést, levette hervadozó ékességéről a fóliát, és kidobta a szemétbe.

Wackond 2011.08.01. 18:00

Gyémántok 34

 Harmincnegyedik fejezet

 

(Avagy: kerék-páros túra)

 

 

 Vilit barátai még mindig futóbolondnak tartották, és titulálták. A srác leszokott a dohányzásról, az alkalmankénti alkoholizálásról, de a futásról nem. Akkor sem, amikor komputerbolond öccse rávette a biciklizésre. Volt nap, hogy nyolcvan-száz kilométer tekerés után még ötöt-tízet futott. Hülyének nézték, nem tagadta.

 Már régen érlelődött benne egy jókora, többnapos túra, de a kivitelezéshez nem volt érkezése eljutni. Ha Tibi nem piszkálja, sosem lett volna az egészből semmi. Piszkálta. Pünkösd környékére kész túratervük volt, öt napra, hatvan-hetven kilométeres napi átlagtekerés, sátor, meg minden. Tibi és Vili felváltva ostromolta az ikreket, és pasijaikat, de azok maximális érdektelenséget tanúsítottak kerékpáriránt. Csak Marcsi és Niki volt hajlandó velük tartani. A szükséges előkészületek után pénteken reggel útra is keltek. Nem túl megerőltető, túlnyomórészt sík terepen, közepes tempóban haladtak a tájékozódó művész Tibi útmutatásával. Nem siettek, minek is! Gyönyörködtek a körülöttük állandóan változó tájban. Hol egy csábítóan zöldellő rét szélén dobták el bringájukat, csomagjaikat, magukat, hol egy sejtelmesen susogó fenyőligetben pihentek meg. Délután öt óra tájban érték el a terv szerinti első kempinget, ahol az éjszakájukat szándékoztak eltölteni. Eldugott, aprócska település határában, a főúttól pár száz méternyire volt. Idilli környezetét csak a főúton robogó, meglehetőst zajos forgalom, az annál cseppet sem halkabb motel és közvetlen környéke, a bár, a parkoló, és az éppen dologtalan, vagy pont dolgukat végző hölgyek rontották. Apró, Tibit és Nikit érintő atrocitástól eltekintve nyugodt volt az estéjük. A fiú üdítőért ballagott át a krimóba, Nikivel az oldalán, egy részeg, cingár, emberi mivoltát régen elvesztett ürge utcalánynak nézte az egyébként teljesen kulturáltan öltözött leányzót. Niki fel sem vette az obszcén szöveget, szerelme visszatartásával foglalkozott, mert az bizony kész lett volna elégtételt venni a megjegyzésért. Tibi csillapodtával visszatértek a kempingbe, és alig nyolc óra körül már el is aludtak. Veszett fáradt volt mindegyikük…

 Másnapi etapjuk már nehezebbnek bizonyult. Úttalan utakon, dimbes-dombos, erdős helyeken tekeregtek.

 - Melyikőtöket heréljem ki ezért? - mutatott Marcsi előre, egy kellemetlenül meredek kaptató felé.

 - Csak nem fáradt vagy, anyuci? - fékezett a lány mellé Vili.

 - Á, dehogy, csak annyira elzsibbadt az alfelem, hogy hármasikreket sem éreznék meg!

 - Befelé, vagy kifelé? - patkánykodott Tibi.

 - Genyó! - intett rá Marcsi. - Biztos te voltál ebben a ludas!

 - Ezt nem én tettem ide! - vigyorgott a srác a domb felé intve. Persze, hogy ő tervezte az útvonalat.

 - Gyere, Niki, üljünk le egy kicsit! - legyintett Marcsi lemondóan, és az út szélére telepedett.

 - Ne haragudj, kicsim! - ült barátnője mellé Vili. - Még van tizenöt kilométer, sok lejtő, és ott lesz a következő kemping.

 - Muszáj mindig kempingbe menni? - kérdezte Niki.

 - Az legalább valamelyest biztonságos… - jegyezte meg Tibi.

 - Mennyivel? - epéskedett Marcsi. - Annyira, mint tegnap az a tahódék?

 - Hááát… - bizonytalanodtak el a srácok.

 - Na, tessék! Nikinek igaza van! Vadkempingezzünk!

 - No, és hol? - kérdezte Tibi.

 - Majd valahol, útközben. Na, indulhatunk? - állt fel Niki.

 - Jaaaj, Niki, te hóhér! - nyavalygott Marcsi, de feltápászkodott. Az emelkedő után tényleg lankásabb, pihentetőbb vidékre kerekeztek. Marcsi nem panaszkodott tovább, ha megálltak is, maximum csak pisilni, inni, stb.

 - Ez lenne a kemping… - fékezett a bejárat előtt Vili.

 - Innen merre? - érdeklődtek a lányok.

 - Arra - mutatta Tibi.

 Elindultak hát arra. csendben tekertek, még a lányok sem nyávogtak az alfelük végett, csak a szemük járt, mint a sublótfiók, ideális sátorozóhelyet keresve. Elbűvölő liget mellett álltak meg. A fák között kicsiny tó kacsingatott. Az idő estére járt, fél hét-hét óra körül. Megnyúltak az árnyak, a tavacska másik partján már csak a homály volt.

 - Ez cuki! - csapta össze tenyerét Niki.

 - Itt fogunk táborozni! - jelentette ki Marcsi.

 - Akkor pakolás! - és Vili egy alig kivehető, ám kétségkívül gyalogösvényen becsörtetett a susnyásba. Félóra múlva állt a két sátor, a kerékpárok egy fához láncolva.

 - Te, Vili, nem tűz ég ott? - bökte oldalba pasiját Marcsi. Amaz menten félrenyelte taplószáraz szendvicsét.

 - Nemtom, bittos! - felelt harákolva.

 - Gyere, sétáljunk el arra, addig Tibiék vigyáznak a cumóra! - és már állt is fel. Nem zavarta, hogy a maga után vonszolt srác kétségbeesetten kapaszkodik a kólásüvegbe, vagy levegőért, sorrend mindegy.

 - Tényleg vannak odaát! - böffentette Vili két korty, és pár percnyi séta után, túl az életveszélyen. - Egyébként nagyon viharos vagy most, mi bajod?

 - Biztos havi… - vont vállat Marcsi oda sem füttyentve.

 - Miii? - sikoltott halkan Vili. - Még az éjszakát is tönkretennéd?

 - Csak vicceltem… - torpant meg a lány egy ötperces csókra. - Használható vagyok!

 Mellesleg jól látták a túloldalról, a tó másik partján egy szintén négyfős csoport vert tanyát. A vígan lobogó tábortűznél három lány, és egy fiú csevegett. Odaléptek a velük egykorú csoporthoz, bemutatkoztak, beszédbe elegyedtek. Ők is biciklitúrán voltak, és nekik is elegük lett a kempingekből, nem sokkal Viliék előtt érkeztek ehhez a tóhoz, mivel nekik is nagyon megtetszett. Vili és Marcsi alaposan szemügyre vette a társaságot. A fiú barna bőrű, rasta-frizurás, nem túl izmos felsőtestű, ám viszonylag szimpatikus arcberendezésű, valamint széles mosollyal és jókora vádlival rendelkezett. Miki néven mutatkozott be. A társaságában levő lányok közül az egyik hasonló rasta-frizurát viselt, Miki barátnője, Lilla. A hölgy, mint utóbb kiderült, huszonöt éves volt, de amíg nem mondta, Viliék észre sem vették. Fiatalos, már-már kislányos arcán sokat rontott a hajviselete. Egyszerű, testhezálló nadrág és póló összeállítású öltözéke hol elrejtette, hol kiemelte a lány testének vonalait. A fényes, fekete naci formás, kerek feneket, izmos combokat, domború dombocskát emelt ki, a bő póló pedig takarta a kicsiny, elég lapos melleit. Vanda, a másik lány napbarnított, alacsony és vékony volt. Összehúzott szemmel méregette Vilit, Kleopátra-stílusú, sötétbarna haja a szemébe hullott, de nem söpörte el onnan. Szintén testhezálló nadrág volt rajta, és majdnem köldökig kigombolta flanelingét. Az ing szárnyai alól jórészt kilátszottak vékony alkatához képest jó formájú, telt keblei. A harmadik lány igen érdeklődve figyelte a jövevényeket, és azok is alaposan végigmérték. Volt is miért. Átlagosan magas, de erős alkatú, tejfölszőke hajú, ami legalább a derekáig ért, sötétkék szemű, pirospozsgás hölgy ücsörgött törökülésben. Nadjának hívták, az apja svéd volt. Nemcsak hűvös, északi szépsége, és forró tekintete miatt pislantott rá gyakran Vili, hanem a lány kihívó tartása, öltözete miatt is. Nadja egyetlen, kék-fekete kockás flanelinget viselt, mindössze hastájékon begombolva. Az ing szárnyait combján átvetette, testét hátradőlve támasztotta ki. Ezen póz kitűnő rálátást biztosított szöszi pamacskájára, rózsaszín szeméremajkaira, és a ruhanemű felül is alig takart valamit fehér, hamvas, labdányi kebleiből.

 Miki ellenállhatatlan vigyorának és kérésének engedve Marcsi és Vili a tűz mellé telepedett. Kiderült, hogy a hippiszerű srác egy bárban mixerkedik, jelenlegi szabadságát két szenvedélyének, a biciklizésnek és Lillának szenteli. Lilla és Nadja abban a bárban táncosnő, ahol a srác dolgozik, Vanda pedig Lilla barátnője, így került a csapatba. Viliék csak annyit árultak el, hogy főiskolások, és a túlparton az öccse és barátnője várja őket.

 - Miért nem jönnek ide ők is? - vigyorogta Miki.

 - Ott van minden cuccunk, ők vigyáznak rá… - felelte Marcsi.

 - Sokáig tartana idehozni? - csízelt Lilla is.

 - Neeem…

 - Akkor menjünk! - pattant fel máris a hippi srác. - Segítek pakolni, oké?

 Oké volt. Negyedóra múlva már a másik tábor felé bandukoltak.

 - Nem vagytok fáradtak? - kérdezte Miki Vilitől, kissé lemaradva, tervei szerint halkan.

 - Nem különösebben… - vont vállat a fiú. - Miért?

 - Hááát… Nem is tudom, hol kezdjem… - vakarta a fejét Miki.

 - Talán az elején.

 - Nos, ti rendes srácoknak látszotok… Asszem szólnom kellene valamiről…

 - Miről? - gyanakodott Vili.

 - Vandával és Nadjával jobb, ha vigyáztok!

 - Miért, lopnak? - szólt bele Marcsi, aki véletlen fültanúja volt a beszélgetésnek, mire Miki mosolya hűlt egy keveset.

 - Nem, csak az a helyzet, hogy cseppet nimfomániásak, és nem válogatósak, ha érted…

 - Az nagyon jó! - fordult hátra Niki. Miklós arcáról a maradék mosoly is lefagyott.

 - Jó a hallásunk! - nevetett Tibi.

 - Folytasd! - intette le öccsét Vili.

 - Nem mintha nehezemre esne egynél több nő, tudjátok, szabadság, szex, rock 'n roll! Lilla és Nadja már nem egyszer volt velem, egyszerre is. Erre Lilla elhívta Vandát is, és már két éjszakán keresztül ezek hárman csak szipolyoznak! Azt hiszik, lopom az anyagot!

 - Akkor most pont jókor jöttünk! - kacsintottak mind a négyen a mixerre. - Besegítünk neked!

 Miki mosolya visszatért.

 - Kösz, nagyon kösz! Egyébként semmi baj a potenciámmal, de három csajt már megérez! Láttátok Nadját! Minden este így öltözik fel, húsz perc múlva pedig jaj nekem!

 A húsz percből egy óra lett, de csak azért, mert keveset elbíbelődtek a sátorveréssel. A tűz köré ültek, beszélgetve ismerkedtek, és szimpatikusnak találtatott a másik két jövevény is. Vanda megörült négyüknek, hamar délvidéki témákra terelte a szót, ravasz és agyafúrt keresztkérdésekkel mindannyiójukat kifaggatta a témához való hozzáállásukról. A kezdő lépést azonban Nadja tette meg.

 - Azt hiszem, pancsolok egyet a vízben! - jelentette ki. Jobb kezére támaszkodva kinyitotta a mögötte guggoló sátor villámzárját, és derékig elmerült benne. Kint maradt, meztelen alsótestét úgy ficergette, hogy azt csak egy homoszexuális pasas ne vegye észre. Térdei kényelmesen laza terpeszben, feneke erősen kidomborítva, az izmos combok közül csalogatóan mosolygott elő a szép, borotvált punci. Vili és Tibi farka azonnal csőre töltött, Marcsi felhúzta a szemöldökét, Miki csak vigyorgott, a többieknek arcizma sem rezdült. Nadja két törölközőt halászott elő, az egyiket Vandának dobta. Flanelinge egyetlen használt gombját is kioldotta, a ruhadarabot a háta mögé ejtette. Kihúzta magát izgatásképpen, jókora mellei feszesen, ruganyosan remegtek meg a mozdulattól, bimbói fázósan húzták össze magukat. Vili és Tibi ágyéka megrándult. Amikor Vanda is kigombolta ingét, a fiúknak már egyre jobban nehezükre esett visszafogni reakcióikat. Vanda megvált a szűk nadrágtól is. Ez felért egy tökönrúgással, mint azt később Vili megjegyezte. A vékony combok közül finom, barna pihével borított vénuszdomb kellette magát. Vanda csábmosolyt villantva a válla fölött, követte a szőke Nadját a tóba.

 - Talán igazat szóltál! - mondta feszengve Vili Mikinek.

 - Na, ugye? - virult a mixer.

 - Mi az a na ugye? - érdeklődött Lilla.

 - Csak elregéltem, hogy mire számítsanak…

 - Nem volt rossz ötlet - hagyta helyben a táncoslány. - Most izgatják fel a kedélyeinket, és bevallom, jól csinálják! Tetszik!

 - Nekem is! - jegyezte meg csendben Niki.

 Tibi meglepve nézett rá, mire a lány vállat vont. - Olykor nekem is jólesik egy kis kirándulás!

 - Igeeen? - 64 fogú mosoly villant a rastakorona közül.

 - Háát… - játszotta a szende kislányt Niki. Benyúlt a bugyijába, és Marcsira kacsintott. - Ha van kedved megtudni, mekkorát ugrik egy alamuszi cicus…

 - Hááát… volna! - állt fel Miki is. Nadrágján nyilvánvaló volt a szándéka. Marcsi és Niki két oldalról a srácba karolva arrébb sasszézott a tűztől. Vili és Tibi Lillával maradt.

 - Úgy látom, hasonló az érdeklődési körünk! - jegyezte meg a hippiszerű lány hamiskás mosollyal.

 - Bocs, mi a lányokat szeretjük! - emelte fel ujját Vili, fél szemével a pacsáló lányokat leste. - Bár Tibi cseppet kilóg közülünk, ő inkább info-, mint nimfomániás…

 - Nana! - kérte ki magának az öccse. - Azért egy kósza kunkort én sem hagyok ki!

 - És most mi a terved? - kacérkodott Lilla. - Kihagynád, vagy sem?

 - Gondoltam, szundítok egyet… utána!

 - Megyek a tóhoz, nem kihagyni! - tápászkodott fel Vili, mint aki roppant nagy áldozatot hoz.

 Nadja és Vanda önfeledten pancsoltak, és úszkáltak a tóban, jó időbe tellett, mire a parton álló, ruháitól közben megvált Vilit észrevették. Nevetve a parthoz úsztak, és az előzékeny fiú karjairól lekapván, lúdbőröző testüket a lepedőnyi törölközőkbe bugyolálták.

 - Huhh, ez jólesett! - borzongta Nadja.

 - Látod, ilyen hideg a víz! - simult a sráchoz Vanda. Összerándult bimbói szúrták, fagyasztották és izgatták Vili bőrét.

 - Van kedved felmelegíteni minket? - csimpaszkodott Vilibe Nadja is a másik oldalon.

 - Hoztam törölközőt…

Wackond 2011.08.01. 17:59

Gyémántok 34

 A két lány nevetve ölelgette, a következő pillanatban már szaladtak is a tűz melletti szabad plédre. Rávetették magukat, és először egymásnak szembefordulva, könyökükre támaszkodva figyelték Vili lassú lépteit. Amikor a közelükbe ért, hanyattfeküdtek, térdeiket felhúzva tárták elé ölük rejtekét. Vili megállt a pléd szélénél, s míg fütyköse félárbocról teljes pompájába meredt, gyönyörködve nézte a hívogató mosolyú lányokat. Néhány vízcsepp még tündökölt testükön, egy különösen nagy csepp Nadja összeugrott, ám nagy, rózsaszín mellbimbóján trónolt királyi fenséggel. Tekintete felváltva ugrált egyre lejjebb. Vanda lapos, már-már beesettnek tűnő hasáról a félsvéd lány halvány, sima, se nem duci, se nem lapos pociján át ismét Vandára. Keskeny csípőjére, kislányosan telt ajkú, széttárva is zárt, pihés puncijára, mely halványpiros-rózsásan virult, majd Nadja kerek, széles csípőjén folytatva a mustrát, a szétnyitott combok közül megnyílt, borotvával fazonírozott, fejlett kisajkak fölött duzzadó, halványszín csiklóval, résnyire nyílt hüvelybemenettel ékesített, vonzó szemérmére. Zászlórúdja, nevéhez hűen, gyémántkeménységűvé vált, elérkezett az idő, hogy a kéjbe vesse magát. Térdre ereszkedett Vanda öle előtt. Szája csókra csücsörítve cuppogott a pihés dombocskán, s a finoman redőzött nagyajkakon. Jobb keze ujjai siettek a bevezető ajakérintések után szája segítségére. Hüvelyk-, és mutatóujjai a szeméremajkakat széthúzva hozzáférhetővé tették a kicsiny, ám annál érzékenyebb csiklót. Ide is elhelyezett néhány gyengéd cuppot, és nyelve csapódott a klitoriszra. Vanda felnyögött, teste megborzongott. Vili óvatosan körözött nyelvével, ízlelgette az érintések hatására vérbővé vált, duzzadó gombocskát.

 Nadja, mikor a fiú Vanda ölét részesítette előnyben, felkelt, és tapogatózva, kíváncsian markolta meg Vili farkát. Elégedett volt a pénisz paramétereivel, finom bökdöséssel helyet kért magának, és oldalról-alulról férkőzött a fiú teste alá. Jobb keze mohó ajkaihoz billentette a merev szerkezetet. A fitymát felhúzva egy pillanatra elgyönyörködött a lilásra duzzadt makk izgató látványában, aztán ajkaival rászívta magát. Először éppen csak a hegyét vette szájába, nyelve a keskeny rés körül körözött, de hamarosan tövig elnyelte. Rettenetesen izgató technikája volt a lánynak, Vili próbált is koncentrálni, nyelvét fel-le táncoltatni Vanda vöröslőre nyalt csiklóján. Nehezen tudta kordában tartani érzéseit, először csak a gondolatait próbálta semleges irányba terelni, de amikor már egyre erősebbé vált ágyékában a bizsergés, már nyögve, el-elcsukló hangon kérte Nadját, hogy lassítson, vagy álljon le. Az északi szépség mintha meg sem hallotta volna, egyre csak szopogatta a kéjrudat. Vili már nagyon csúcsmentén érezte magát, de nem hanyagolta el Vandát sem. A vékony lány húsos puncija már szinte úszott a nedvektől, hangosan nyögdécselt, és ficánkolt.

 - Jaj, jaj… mindjárt jö… most, Vili, most!! - szinte sikította, két keze a srác tarkójára kulcsolódott, mintegy odafeszítve lucskos, kéjtől vibráló ölét Vili arcának. Teste megfeszülve remegett az orgazmustól. Nadja szájtechnikájának köszönhetően ugyanebben a pillanatban hangosan felnyögve, lüktető dákóval a fiú óriásit lövellt. A szőke lány mohón szívta, nyelte a meleg ondót, alaposan kimasszírozta az utolsó cseppeket is…

 Lilla másodpercek alatt szabadította meg mind Tibit, mind önmagát egyébként sem sok ruhadarabjaitól. Meglátva a srác meredten ácsingózó szerszámát, a táncoslány elismerően húzta fel szemöldökét. Tibi szerényen mosolyogva értette félre a lány megnyilvánulását, jelezvén, ez van, csak ekkora. Mindössze egyetlen pillanata volt szerénykedni, a következőben Lilla már szinte a nyakában volt. Szemből ült az ölébe, magához szorította a srácot, és hevesen csókolgatta, finoman harapdálta a nyakát. Tibi jóleső, bizsergő érzés közepette viszonozta, kezei hol az izmos háton, hol a kerek, feszes popsin cirkáltak cirógva. A kellemes érzést még fokozta, hogy Lilla apró, ámde tűhegyesre meredt bimbói erősen szúrták ritkás szőrzetű mellkasát. Fokozódó szenvedéllyel folytatta a nyaki izgatást, és kellemes meglepetéssel figyelt fel arra, miszerint ez lehet Lilla egyik erogén zónája. A táncoslány már nem csókolt, nem harapdált, fejét, később egész felsőtestét hátradöntve hangosan nyögött, zihált. Ez kellett csak Tibinek! Csókjai rögvest lecsúsztak a karcsú nyakról, és a pici ciciken állapodtak meg. Csecsemő módjára szívta szájába a játszi bimbókat, mindannyiszor hangos cuppanást hallatott, mikor azok kicsusszantak ajkai közül. Lilla ezt is nagyon élvezte, bár érezhetően a nyaka volt érzékenyebb. Addig legalábbis.

 - Mit szólnál egy jó kis 69-hez? - nyögte a lány. Nem kellett kétszer kérdeznie, Tibi igent bólintott. Erre a lány felpattant az öléből, és hanyattnyomta a fiút. Arca fölé térdelve két marokra fogta kemény rúdját. Rasta-racka frizurája jótékonyan takarta el a kíváncsi tekintetek elől, mivel foglalatoskodik. Fenekét jól kidomborította, muffja teljes szépségével és méretével tárult Tibi orra elé. A szétnyílt, keskeny, vékonynak tetsző nagyajkak közül jókora, húsos, kissé gyűröttnek tűnő, barnás kisajkak buktak elő, melyek felső találkozásánál, a bőrredők közül nagyméretű, hercig pecek ágaskodott rózsaszín-nedves pompában. A srác két kezével húzta el egymástól a fejlett kisajkakat, vöröslő, nem éppen szűkös kéjbarlang nyílt meg. Nyelve a hüvelybe furakodott, gondosan simára borotvált állát a csiklónak feszítette. Fel-le, ki-be csapkodó nyalószervével nemcsak az egyre szivárgó, termelődő nedveket habzsolta, ügyelt arra is, hogy mindez idő alatt álla se maradjon mozdulatlan. Az annak feszülő csiklót is erőteljes mozgásra késztette. A táncoslány annak ellenére, hogy imádta szájjal kényeztetni a pasikat, ráadásul most különösen ki akart tenni magáért, nem sokáig volt képes kamatoztatni tudását Tibin. Miklós sosem tudott, vagy nem akart neki ekkora élvezetet okozni, magáról, és az előtte meredező dákóról teljesen megfeledkezve egyre csak nyögdécselt. Fejét hátrahajtotta, szemeit behunyta, bár a kéjrudat kezei közül nem eresztette el. Tibi technikát váltott. Ujjait a nem csekély klitorisz körüli bőrredőket feszítették szét, nyelve pedig hol körbe-körbe a csiklón, hol pedig fel-le, a tág rés vonalában csúszkált. Ajkaival olykor rászívta magát, mintha egy aprócska fütyi lenne, és fürge nyelve hegyével ostorozta. És akkor bekövetkezett!

 - Jaj… most… JÖVÖK! - Lilla szinte sikította, tomporát feljebb emelte, Tibi már alig érte el, de hátra is feszítette, felsőtestével extatikusan ölelte a fiú lábait. Hatalmasat élvezett, vaginája bőséggel árasztotta nedveit, és Tibinek szent meggyőződése volt, hogy Lilla a záróizmain sem tudott uralkodni. A srác orra felett centikkel spriccelt el pár cseppnyi vízsugár…

 Marcsi és Niki pillanatokon belül vált ruhátlanná, és Mikiről is szinte leszaggatták a cuccait. Némi csalódással vették észre az alsónadrágból előpattanó merev szerszámot, ami méretben bizony elmaradt a fivérekétől. A mixer mindettől függetlenül vigyorogva és boldogan vetette magát hanyatt, várva a csodát. Niki azonnal marokra kapta a fütyit, és ajkait köréfonta. Gonosz gondolat villant át az agyán, miszerint Tibinek tizenkét évesen volt ekkora, kókadtan, de aztán elhessegette magától. Nem sokáig nyalakodott a rúdon, a keze ügyébe készített óvszerek közül egyet felcsévélt. Föléguggolt, és a csiklóját birizgálta a makk hegyével.

 Marcsi Miklós hatvannégy fogú mosolya fölé térdelt. A srác nyelve a ritkás, barnán göndörödő szőrzettel borított, húsos punciajkak közé ékelődött, máris a csiklót keresve. Rátalálván gyorsan mozgatta fel-le, minél előbbi orgazmust elérendő. Marcsi csak halkan szuszogva juttatta kifejezésre erősödő gyönyörét, és mikor Niki végre nedvesen forró hüvelyébe fogadta a felejthető fütyit, Marcsi előrébb, Niki hátrébb dőlt. Marcsi még talán sosem csinált ilyet, de most nagyon megkívánta, hogy nyalhassa Niki keskenyre igazított pamacskája alól előmeredő, pirosan duzzadó gombocskáját. Mindjárt jobb lett Nikinek is, bár a csekélyke szerszámot is érezte, közel sem okozott akkora kéjt, mint azt Tibitől már megszokta. Felnyögött, ahogy barátnője nyelve a peckéhez érve mozgásba lendült, mindemellett lassan csúszkált a dákón is. A lányoknak jóval hamarabb is sikerült a csúcsra érni, a pergő nyelveknek köszönhetően. Miki azonban még bírta, talán ez kompenzálta szerény méreteit. A két lány úgy döntött, cserélnek. Pozitúrájuk annyiban változott, most Niki nyelve kereste-kergette Marcsi klitoriszát, ami alatt a gumiba bújtatott rúd mozgott, Niki pamacskája alatt pedig a mixersrác nyelve pörgött. Talán a barátnője nyelve is segített Marcsinak, tény, hogy nemsokára újabb, egyre erősebb hullámok áradtak el testében, és majdnem egyszerre nyikkant fel Nikivel. Ismét elélvezett a két lány. Elérkezettnek látták az időt, hogy Mikiből is kicsalogassanak némi nedveket. Marcsi megfordult a dákón, hihetetlenül gyorsan mozgatta altestét, Niki pedig a zacsit cirógatta rásegítésképpen. Az eredmény gyors volt. Miklós belekapaszkodott Marcsi csípőjébe, felemelt fejjel követte, ahogy a gyér szőrzetű szeméremajkak nyalogatják kéjrúdját. Nem engedte mozdulni a lányt, ő irányított, eltorzult arccal, kidagadó nyakizmokkal döfködte a nedves vaginát. Egy hangos nyögés kíséretében szeméremdombját a lány fenekéhez szorította, és apró rángásokkal lövellte magját a gumiba. Marcsi óvatosan leszállt a lassan ernyedő péniszről, a gumit levette, és félretette, Nikivel felváltva nyalták le róla a még csordogáló, maradék spermát. Miki csak ernyedten feküdt…

 Nadja és Vanda nem hagyta sokáig pihenni Vilit, az pedig nem nagyon akart pihenni. A szőke lány szájába vette az ernyedten is tekintélyesen himbálózó szerszámot, és ügyes nyelvcsapásokkal életre varázsolta. Mikor úgy érezte, merevebb már nem lehet, négykézlábra állva fenekét domborította a fiú elé. Nem kellett kétszer mondani, Vili óvszerre kapott, és lassan a csupasz, domború ajkak közé vezette dorongját. A hüvely éhesen, mohón és forrón felizgulva fogadta lucskos mélyébe a méretes rudat. Nadját megremegtette a gyönyör, egy pillanatra el is feledkezett az előtte nyíló Vanda-punciról, hangosan nyögött. A fiú gyengéd mozdulatainak megindultával Nadja nyelve is munkába kezdett. Egyre csak pörgette, forgatta nyalószervét Vanda piros peckén, a lány előzékenyen szétfeszítette nedvektől csatakos szeméremajkait, hogy Nadjának minél könnyebb dolga legyen. Ennek volt köszönhető, hogy Vanda nagyon hamar a csúcs közelébe ért, ám Vili is dolgozott rendületlenül, így Nadja testében is erősödött a kéj. Vanda csak másodpercekkel előzte meg barátnőjét, teste megrándult, forró vaginája nedveit ontva csapott át testén az orgazmus, kéjhangjai messzire szálltak. Amint túljutott a csúcson, Nadja abbahagyta a nyalakodást, fejét hátraszegte, hátát behomorítva popsiját Vili ágyékának szorította, remegve, nyögve élvezett el. Nadja hanyattfeküdt, barátnője előtte térdelve a szőrmentes szeméremajkakra cuppant, míg Vili ismét a térdeplő lány, most tehát Vanda hüvelyébe igazította farkát. Újra lökdösött, eközben Vanda nyelve a félsvéd lány punciját habzsolta. Felkorbácsolt érzékeiknek már kevesebb izgatás is bőven elég volt, hangos zihálásuk, nyögdécselésük kéjes hangzavart alkotott. Vili gerince mentén újfent az ismerős-kéjes bizsergés kúszott egyre feljebb, gyorsabban mozgatta alfelét, csak döfött és lökött, gyengédségéből is sokat veszített. Vanda elhanyagolta Nadjával kapcsolatos "feladatait", ahogy szinte szuperszonikus sebességgel közelgett a csúcs felé. A szőke lány kreatív volt, jobb kezének fürge ujjai segítségével fejezte be, nagyot élvezett. Vanda testét i megrángatta a gyönyör, puncija lüktetve szorult a gyors, kemény rúd köré. A lány orgazmusa jókora spriccelésre késztette Vilit, ágyékát a félgömböknek feszítve lövellte ondóját a gumi védelmébe. Hangosan zihálva, levegő után kapkodva nyúltak el egymás mellett…

 Lilla lekászálódott Tibiről, az imént gyönyörtől remegő testtel és kézzel egy óvszer után matatott. Rátalálván vadul tépte fel a csomagolást, és tekerte fel a zászlórúdként meredő péniszre. Röpke cirógatást eresztett csak meg, máris föléguggolt. Fejlett-nagy kisajkait megnyitotta, másik kezével a kéjrudat markolta, félig lehunyt pillákkal, halkan nyögve izgatta jókora csiklóját a gumiba bújtatott, bíborló makkal. Tibi magában hálát adott a csajszinak, mert az előbb nem járt már messze az "igazságtól", ez a mostani tevékenysége kevésbé volt élvezetes számára. Lillának annál jobban tetszett a csiklóját csapkodó makk, ám nem sokáig izgatta így magát. Nedvesen csillogó, vöröslő barlangjába igazította a gumis rudat. Óvatosan engedte altestét egyre lejjebb, forró mélye sikamlósan fogadta a betolakodót, és meglepő erősséggel szorult köré. Egyszerre nyögtek fel, Tibi még emelt is egy keveset altestén, hogy minél jobban hatoljon be Lilla testébe Fájdalmas gyönyört okozott a lánynak, de ez csak egy pillanatnyi kellemetlenség volt csupán. A lány mozgásba lendült, fel-le mozgatta fénylő fenekét, szőrtelen punciajkai nyaldosták a merev faszt. Közeledtek, szinte egymás mellett kapaszkodtak egyre feljebb, a kéj szédítő csúcsára. Tibi már egyre kevésbé bírta cérnával, az eddig guggoló Lillát térdre kényszerítette, aki ezzel együtt ráhasalt a fiú pelyhedző mellkasára. Most már az ő kezében (ágyékában) volt az irányítás. Bal karjával szorosan magához ölelte Lillát, a kemény-barna bimbók szúrták-bökték a bőrét. Jobb tenyere a kerek, izmos félgömbök valamelyikét gyúrogatta felváltva. Néha lejjebb csúsztatva kutató ujjait, saját szerszámát érintette, visszafelé haladva pedig egy ráncos lyukba botlott. Hirtelen-kéjes ötlettől vezérelve finoman betolta oda a középső ujját. Az eddig szolid-halkan lihegő lány hangosan felnyögött. Testük megremegett és egymáshoz feszült, görcsösen szorították a másikat, ahogy egyszerre értek a csúcsra. Lilla hüvelyizmai pulzálva préselték Tibi örömfolyadékának minden cseppjét.

 Az átélt élmények hosszú percekre pihenésre kárhoztatták a párocskát, ráadásul úgy, ahogy az orgazmus hagyta őket, egymáson. Lilla óvatosan leszállt a lassan zsugorodó péniszről, gyengéden levette róla a gumit, amiben nagy adag ondó lötyögött. Ajkai finoman simultak az érzékeny, vérbő makkra, és tisztára nyalogatta a szerszámot.

 - Ez nagyon jó volt! - hevert a félalélt Tibi mellé dolgavégzetten.

 - Nekem is! - lihegte a srác elhaló hangon.

 - Sosem élveztem még ennyire! Mikivel sem…

 A kielégült csoport tagjai lassan álomba zuhantak.

 Kora délelőtti csivitelésre ébredtek. Gyanúsan hangosak voltak a madarak, aztán hamarosan megtudták ennek okát is. Hőseink nemigen foglalkoztak olyan apróságokkal, mint ruha, meztelenül fogtak neki reggeli teendőiknek. A három fiú, valószínűleg a hólyagjukat feszítő vizelet miatt, álló fütyivel vonult el egy bokor mögé pislantani. Vanda is velük tartott, és mivel általában szeretett bolondozni, versenyre hívta a fiúkat. Melyikük tud messzebbre… Az első döbbenet akkor érte őket, mikor a lány guggolva, ám hátradőlt felső-, megemelt alsótesttel, szétfeszített puncival lekörözte mindhárom pacákot. A második döbbenet pedig egy barna inges, zöld nyakkendős, pattanásosan rusnya cserkészlány arca volt. A négy vizelő jót mulatott magában, és visszatért a sátrakhoz. Itt derült fény arra, hogy miért is zajosak a madárkák. Egy egész csapat cserkész útja vezetett el a sátrak mellett a tópartra. Halk mormogás, arcpirulás közepette ösztökélte gyorsabb haladásra a láthatóan érdeklődő, folyton csipogó, viháncoló, változatos életkorú és nemű csoportját a két felnőtt kísérő. Minél messzebbre az erkölcstelen, undorító, nemtörődöm hippiktől! Micsoda fertő! Biztosan nem voltak kisdobosok, vagy úttörők, de cserkészek sem!

 Azok nyugodtan lebontották sátraikat, megreggeliztek, felöltöztek, rendet téve maguk után, elbúcsúztak egymástól. Bringára pattanva elindultak, ki-ki úti célja felé.

 - Nem értem, miért panaszkodott ez a Miki! - csóválta fejét később Marcsi.

 - Mert? - pillantott rá pasija.

 - Ahogy elnéztelek benneteket, azok a lányok csak annyira voltak nimfomániásak, mint Niki, vagy én!

 - Az biztos! - bólogatott hevesen Vili, és hozzáfűzte. - Nem voltatok megelégedve, mi?

 - Ami azt illeti, elég vézna pózna volt… - vont vállat Niki.

 - Valahogy jobbat vártunk tőle, na! - magyarázta Marcsi. - Gondolom, ti jobban élveztétek!

 - Elboldogultunk velük… - vallotta be Vili kaján mosollyal.

 - Nem volt semmi az a Lilla, de maradnék az én Nikim mellett! Ő a legjobb! - jelentette ki Tibi.

 A túra további napjai is kellemesen teltek el, és jó élményekkel gazdagodva tértek haza…

Wackond 2011.07.25. 18:00

Gyémántok 33

Harmincharmadik fejezet

(Avagy: Klári, a kis perverz!)

 

 

 Másnap reggel összeült a nagy-nagy család. Gabi, mint főkolompos, kapott egy fejmosást, de nagyobb balhé nem kerekedett. Inkább maradtak még egy hétig, a felnőttek a nyaralóban, az ifjúság pedig Siófokon. Dugó felhívta Klárit, a titkárnőt, megadta az ottani telefonszámot, a kevésbé fontos dolgokat pedig teljesen rábízta, mint már annyiszor tette…

 Az üzlet bejött. A kezdeti nehézségeken túlestek, kellemesen virágzott a bolt. Nyolc hónap telt el azóta, gyerekek, felnőttek havonta egyszer, hétvégeken leruccantak a Piroskákhoz, de előfordult, hogy ők érkeztek vendégségbe, ivadékostul.

 Nagyon szép tavaszi idő volt, március közepe lehetett, alig az ikrek születésnapja után. Szegény Laura, az egyetlen, aki addig megúszta a Gyémánt-családon átsöprő influenzát, most, a szép napok kezdetén betegedett meg. Egy hétig még az ágyból is alig mászott ki, Robi ápolgatta kitartóan, ahogy idejéből kitelt. Csütörtök reggel Dugó, mielőtt az irodába ment volna, bekukkantott lábadozó lányához.

 - Hogy érzed magad, kicsim? - ült az ágy szélére.

 - Kösz, papa, egészen jól, csak még kicsit gyenge vagyok.

 - Jössz holnap velünk a Balcsira? Ha gondolod, rácsöröghetek Barbarára, hogy elnapoljuk!

 - Á, nem! Aranyos vagy, köszi, de menjetek csak, én inkább maradok, regenerálódok!

 - Biztos?

 - Persze… nem fogok sutyiban utánatok menni! - mosolygott Laura.

 - Ha gondolod… - vont vállat Dugó. - Nos, akkor megyek, vetek egy pillantást a "szemétdombomra"! Szia, kicsim!

 - Szia, papa!

 Határozottan jobban érezte megát délutánra, de a balatoni útra nem mert vállalkozni. Ezt szóvá is tette párjának, mikor az benézett hozzá.

 - Ha te nem mész, akkor én sem megyek! - jelentette kis Robi.

 - Nem akarlak lerázni, de menj, ha akarsz!

 - Édeske! Te vagy nekem a legfontosabb! Nélküled sehova! - ölelte át szeretetteljesen Laurát.

 - Bocs, hogy zavarok… - kopogott és nyitott be viharsebesen Dugó. - Akkor nem jössz, igaz? - kérdezte a lányát.

 - Nem, és Robi is itt marad velem.

 - Nagyon jó. Arra gondoltunk, hogy már ma este lepattanunk, és arra szeretnélek megkérni, hogy holnap nézzetek be az irodába, jó?

 - Miért, Klári nem lesz? - csodálkozott Robi.

 - De, lesz, csak nyugodtabb leszek, ha vettek egy pillantást a dolgokra, jó? Megtennétek?

 - Rendben, Laci bá', meglesz!

 - Jól van, srácok, köszönöm! - és Dugó kiment.

 Annyi intelemmel és tanáccsal látták el Laurát és Robit, hogy már zúgott a fejük. Megkönnyebbülten integettek a távolodó autók után. Később egymás karjaiban aludtak el. Nyolc óra tájban ébredtek, a lány szokatlanul frissen.

 - Asszem, meggyógyultam! - közölte álmatag pasijával, aki mindjárt felélénkült a hírre.

 - Ez pazar! Miénk az egész hétvége! - ölelte át Laurát, és a fülébe súgta. - Mit szólnál hozzá, ha máris kezdenénk?

 - Rendben, Robi, öltözz, és indulhatunk! Addig főzök egy kávét!

 - Ettől jobban hova öltözzek? - nézett végig magán hüledezve. Meztelen volt.

 - Bemegyünk az irodába. A többit majd utána! - közölte a lány ellentmondást nem tűrő hangon. Ezalatt magára kapkodta ruháit, és a konyhába libbent.

 - Hát jó… - lombozódott le a fiú. Felhörpintette szerelme atomerős kávéját, bekaptak pár falatot, biciklire pattantak, telep iránt vették útjukat. A porta mellett lelakatolták a bringákat. Nagyot kürtölve egy teherautó zúgott ki mellettük. Integettek neki. A portás, a hátborzongatóan viszolyogtató mandró azonban nem volt sehol. Még szerencse, hogy a sorompó mágneskártyás, és automatán lecsukódik. Laura arra gondolt, biztosan wc-re ment, vagy füvet nyír valahol hátul. Az irodaépület felé haladva utóbbi feltételezést elvetette, mert a gyepen néhány feketerigón kívül semmi nem volt. Felszaladtak az emeletre. Mily bosszantó mulasztás! Klári íróasztala is üres volt! Laura és Robi furcsállotta a dolgot, mert a titkárnő eddig mindig nagyon pontos és rendes volt. A nő a kezdetektől fogva dolgozott a Diamond Kft-nél, még Dugó vette fel az akkor tizennyolc éves, frissen érettségizett lányt, anno. Apró, másfél méteres, barna, félhosszú hajú nő volt, mogyorószínű szemekkel, fitos-pisze orral, keskeny, vértelen ajkakkal, halk, de határozott hanggal, beszéddel. Az elmúlt évek során egyetlen hiba, panasz nem volt munkájával kapcsolatosan. Magánemberként viszont amolyan furabogár volt. Öltözködése precizitásával ellentétben inkább rapszodikus, mint konzervatív volt. Előfordult, hogy állig begombolkozva, sötét színű ruhában jelent meg, másszor meg olyan lenge, olyan dekoltált blúzokban szaladgált, hogy kellemes kebelhalmait majdnem elhagyta belőlük. A pontosságot néha kínosan túlzásba vitte, képes volt azért beszólni Dugónak, ha illemhelyre kellett mennie. Ha fontos tárgyalás volt, egy erre utaló szöveggel ellátott kártyát helyezett ki, jól látható helyre. Most sem kártya, sem Klára nem volt sehol. Laura rosszat sejtve apja irodájának ajtajához lopózott. Átkozta cseppnyit a hangszigetelés és a kulcslyuk végett, így kénytelen volt ajtót nyitni. Hangtalanul és lassan hajtotta végre a műveletet, benézett. Elállt a lélegzete, szava.

 Klári sosem hozta munkahelyére a magánéletét, legalábbis jó ideig. Alig egy éve dolgozott Dugónál, megismerkedett egy igen jóképű, izmos, igazi álompasival. A mandró csak addig volt álomi, míg a nő hozzá nem költözött. Klári élete tulajdonképpen pokollá vált. Élete párja ütötte-verte, kőkemény szadista vala. A nő egy darabig csendesen sírdogálva tűrte, ám egy idő után furcsa dolgokat észlelt magán. Pasija leginkább azt kedvelte, ha váratlanul elkapva, a nő fenekét üthette egy suhogós pálcával. Klári egy ilyen testi fenyítés után, a fürdőszobában vetkőzött pityeregve, a bugyiját levéve a fehérnemű szinte csöpögött. Nem emlékezett rá, hogy elélvezett volna a pálca okozta "gyönyörtől", be sem pisilt, de utólag belegondolva rádöbbent, nem is fájt az annyira. Későbbiekben már tudatosan figyelte nemcsak a saját, de a manus testi reakcióit is. Hatalmasat szeretkeztek egy ilyen alkalom után, és ez közös életük megmaradt részére állandósult. Cirka egy évre. Mivel a pasas nem foglalkozott az alkohol egészségre ható ártalmával, mértéktelenül ivott. Ez persze nem tartotta vissza az autóvezetéstől. Klári három hónapos terhesen ült mellette, mikor összefutottak egy szemből érkező autóval. Kiló tízzel. Klári megúszta egy hirtelen vetéléssel, méheltávolítással, pasija ravatallal, koporsóval, helyre sírkővel. A nő magára maradt. Szexuális vonzalma visszatért az alapokhoz, de olykor fel-felcsípett egy-egy pasast különböző bárokban, és kiélte velük vágyait. Olyan titokban tartotta életének ezen oldalát, hogy még kevéske barátja sem tudott semmit. Egyedül az "ápol, s eltakar" - öltözéke szúrhatott volna szemet valakinek, de ezt még az élettársi időkből megszokták.

 Dugó és Gábor kezdeti széptevéseit hamar rövidre zárta, a két pasas elkönyvelte magában, hogy őt nem lehet megdugni. Hanem amikor a portás odakerült, Klári piszkos fantáziája is meglódult! A portás csak pár évvel volt idősebb nála, de többnek nézett ki. Bolond volt szegény, jóindulatúan együgyű, csúnyasága, durva, szögletes vonásai miatt kerülték a nők. A sofőrök által becsempészett pornómagazinokon, és az ikerlányokhoz fűződő fantáziálásain élte ki magát. Nagy volt az öröme, mikor Klári meghívta vacsorázni. Fergeteges éjszakájuk volt, de erről mélyen kussoltak. Mindig a nőnél röffentek össze, két-, háromhetente, de ez a nap más volt. Klári korán érkezett az irodába, és amikor az utolsó teherautó papírjait is leellenőrizte, és útnak indította, felhívta a portást az irodába. Mire a krapek felért, a bőrkanapén fólia feszült, Klári pálcával a kezében, mezítelenül állt előtte.

 - Nem lesz baj, Klárika? - minden nőt így, becézve szólított, egyedül Laurával volt bajban.

 - Ne aggódj, Lajcsi, a főnökék sehol, sofőrjeink úton, a telefon meg ide van kapcsolva.

 - Biztos nem lesz baj? - aggódott a portás.

 - Nem, nem lesz. Vetkőzz! - ha nem is parancsolta, határozottan utasította az őt bámuló férfit. Volt is mit megbámulni a megtévesztően bájos arcon, a feszes, napbarnított bőrön, a kisdinnyényi melleken, miken az iroda hűvös levegőjétől fázósan meredező bimbókon, a kicsit, éppen hangyányit puhos hason, formás, rövid combokon, no és a közén. Klári enyhe terpeszben állt, vénuszdombját ősidők óta szőrtelenül hordta, középütt jókora csikló, és kisajkak kandikáltak ki. Fokozódó izgalommal figyelte Lajcsit, ahogy megszabadul divatjamúlt, kopottas, de tiszta ruháitól. Arca csúf volt ugyan, de a teste már nem annyira. Közepesen átlagos izomzata volt, mellkasán gyér, fekete szőrzet terjengett, kezdődő sörpocak alatt vékony, hosszú, körülmetélt pénisz lógott. Szülei inkább egészségügyi okokból végeztették el a műtétet, nem vallási megfontolásból. Klári odalépett a még mindig tétován topogó pasashoz.

 - Gyere, kezdd ezzel! - nyújtotta át neki a pálcát. A kanapéhoz lépett, rátérdelve a fenekét fordította a férfi felé. Lajcsi eleinte idegenkedett a pálcás játéktól, de látva Klári örömét, hamar megszokta. A formás félgömbökhöz lépett, s először tenyérrel suhintott rá, közepes erősséggel. Klári megremegett, az ütéstől támadt piros folt másodpercek alatt eltűnt bőréről. Még egyszer csattant, és újra. Lajcsi ügyelt arra, ne legyen nagyon fájdalmas az ütés, aztán a pálcával folytatta. Ez már jobban csípett, de Klári nagyon élvezte. Halkan, kéjesen nyögött fel minden ütés után, minden alkalommal kissé megemelve a farát. A két félgömb minden mozdulatnál kivillantotta az egyre nedvesedő puncit, a barnás, ráncos popsilyukat. A bőrpír már nem tűnt el, hanem becsíkozódott a pálca nyomán. A nő egyre gyorsabban sodródott a bizarr kéj csúcspontja felé, hüvelye csordultig telt nedvekkel, a nagyra nőtt csiklóra csordulva cseppentek a kanapét borító nylonra. Klári hamarosan elélvezett, fejét hátravetette, vaginájából bőven folyt a nedű. Lajcsi vékony, nem túl hosszú, de keményen meredő farkát az ujjaival szétfeszített pina nedvező-forró mélyére lökte. Nem durván, de a gyengédséget igencsak mellőzve, szabályosan állati módon meghágta. Egyébként sem lassú tempója még jobban gyorsult, Klári nyüszített, ahogy benne mozgott a kemény dákó, és ahogy a herék minden lökésnél jókora, érzékeny csiklójához "koppantak". A nőt másodjára ragadta el az orgazmus, és nem bánta, hogy a muksó alig valamivel később hatalmas nyögéssel, rángatózva lőtte tele spermájával a testét. Lajcsi "többmenetes" férfi volt, mégha nem is egy Adonisz. Talán azért volt képes akár háromszor-négyszer is egymás után elélvezni, mert ritkán volt nővel? Vagy ez egy olyan adottság a természettől, mely a külsejét kompenzálja? Kihúzta lassan lankadó farkát Klári mindenféle nedvektől telt vaginájából. A nő megfordult, és szájába vette a fütyköst. Lenyalogatta-leszopogatta róla a maradék ondót, és a vékony dákó hamarosan ismét vérrel telten, kőkeményen meredt. Ha már így állt a dolog, Klári úgy döntött, kiszipolyoz még egy adagot. Nyelvheggyel birizgálta a makkot, majd tövig nyelte el az egész rudat, ajkai őrült gyorsasággal lifteztek fel-alá, jobb keze a lenge zacsit gyűrögette, morzsolgatta. Lajcsi amúgy sem szép arca még torzabb kifejezésbe facsarodott, hangosan nyögdécselt, és hamarosan újabb adag magot pumpált a nő szájába.

 - Jó volt, mi? - kérdezte az örömmámorban úszó manustól. Az kielégülten bólogatott. Klárinak még mindig nem volt elég a bizarr műsorból, leültette a férfit a fényes, hűvös padlóra, ő maga pedig egy különleges, kétágú vibrátort vett elő, fene tudja, honnan. A kanapéra ült, hátradőlt, térdeit felhúzta, combjait széttárta. A résnyire nyílt, húsos kisajkak közül még szivárgott, folydogált az ondó, nem érdekelte. Ujjival még jobban szétfeszítette az ajkakat, középső ujja a jókora peckére simult. A mindenféle nedvektől síkos szervet játékosan, de gyorsan kergette az ujj. Olykor lecsúszott a forró kéjbarlangba is, és ahányszor kihúzta onnan, gyönyörnedvei és a még mindig szivárgó sperma annyiszor tódult elő, és patakként csordult le a ráncos popsigyűrűn át. Elérkezettnek látta az időt bekapcsolni a különös ketyerét. Hosszabb és vaskosabb ágát a hüvelyébe igazította, úgy, hogy a vékonyabbik szára a fenekébe hatoljon. Tudata kikapcsolt, egyre gyorsabban mozgatta a szemmel láthatóan minden igényt kielégítő szerkentyűt. Nagyon gyorsan a csúcsra juttatta magát, halkan felnyögve függesztette fel a vibrátor mozgatását, de csillapodván az utolsó orgazmushullámnak, újra folytatta. Még egyszer el akart élvezni, szinte görcsösen ragaszkodott hozzá. Sokat nem kellett dolgoznia, hamarosan ismét elsöprő erejű kéjhullámok csaptak át testén. Pihegve-lihegve, izzadtan pillantott fel. Lajcsi a padlón hanyattfekve marokra fogta kemény, vékony dákóját, és maradék bőrét lassan mozgatva izgatta magát. Klári ekkor sokak számára talán visszataszító, de köztük egy elfogadott dologhoz készült. Szétterpesztette a férfi lábait, közéjük guggolt, bal kezével punciját feszítette szét, jobb kezével pedig felsőtestét támasztotta meg. Vöröslő csiklója alól aranysárga folyadék kezdett el csöpörészni, eleinte tétován, később sugárban fröcskölve. Klári gyakorlott-tökéletesen célozta meg Lajcsi péniszét, a pisi gyöngyözve csordult le a ritka szőrű herezacskón.

 Laura azt a lélektani pillanatot találta el bekukkantani, amikor Klári éppen elhelyezkedett a pisiléshez. A lány kavargóan vegyes érzelmekkel nézte végig a számára meglehetősen bizarr, önfeledten gyönyörkedő párt. Némán tette be az ajtót. Klári és Lajcsi semmit sem vett észre, amint a nő befejezte a csorgatást, azonnal ráült a kemény faszra. Először puncijával izgatta fel még jobban a férfit, később azonban egy lyukkal arrébb irányította a dákót. Szűk feneke engedelmesen tágult ki, és fogadta be a kellően síkosított szerszámot. Sokáig lovagolt rajta, jobb keze bőszen masszírozta lucskos peckét, élvezetfokozandó. Klári és Lajcsi ezúttal egyszerre élvezett el. A nő hüvelye ismét ontotta átlátszó nedveit, de a pasas sem fukarkodott a spermával, alaposan telelövellte Klári végbelét. Nyögdécselve, levegő után kapkodva borultak egymás karjaiba. Talán negyedóra is eltelt, mikor Klári megszólalt.

 - Azt hiszem, ideje lenne, ha visszamennél a portára, majd ott lezuhanyozol!

 - Igen, Klárika, megyek máris! - magára kapkodta ruháit, és kilopózott az irodából. Az ajtóban megtorpant, majd nagyon gyorsan lespurizott a portára. Klári nem kapkodott el semmit. A sarokba készített felmosóval feltakarította a padlót, ennek végeztével elgondolkodva kezébe vette a kétágú vibrátort, lassan forgatva kilépett az ajtón. A meglepetéstől kiejtette kezéből a strapabíró kütyüt. Robi bő rövidnadrágban, hosszú ujjú pólóban, fölényes vigyorral terpeszkedett a titkárnő forgószékében. Lábai az asztalon, az asztal sarkán ülő Laura feneke mellett, éppen rágyújtott Dugó szivarjaiból egyre. Veszett büdös füstje a mennyezet felé szállt. Laura inkább bevált Szofiját szívta, mindketten mérgesen néztek a szalonképesség határán, és remegő lábain billegő Klárira.

 - Nem voltál te ilyen, Klári! - nyomta el a csikket Laura.

 - Izé… ööö… nem számítottam rátok! - nyögte Klári meghunyászkodva. - Azt hittem, ti is elutaztatok…

 - Amint látod, nem! - pöfékelt Robi.

 - Hát igen…

 - Hogy tudtál azzal a pasassal lefeküdni? - csattant fel hirtelen Laura.

 - Nem értem, mi vele a probléma?! - kérdezte vissza a titkárnő hűvösen. - Az a baj, hogy rusnya, vagy az, hogy kolléga?

 Laura emésztette egy ideig a válasz-kérdést, aztán újabb cigarettára gyújtva csak ennyit mondott. - Semmi, felejtsük el az egészet! Neked jó volt, de ha megkérhetlek, legközelebb ne az irodában csináljátok, jó?

 - Igen, rendben… Gondolom, most felhívod apádat, ugye?

 Robi és Laura összenézett, bólintottak Klári felé, és egyszerre válaszoltak: - Nem!

 A perverz nőnek kis idejébe telt, mire felfogta a látottakat és hallottakat, de aztán megáradt belőle a köszönet.

 - Ne köszöngesd, ne hálálkodj, mert azt utálom! Zuhanyozz le, és zárj majd be!

 - Oké!

 - Ja, és még valami! - fordult vissza Laura a lépcsőn. - Ha pisilned kell, a vécé arra van!

Wackond 2011.07.18. 18:00

Gyémántok 32

Harminckettedik fejezet

(Avagy: Hoppszi!)

 

 

 Dél volt. Forrón, perzselőn sütött a balatoni nap. Gabi kipihenten ébredt, és Panni is nyitotta már a szemét. Kikerülte az elhasznált, csak félrehajított óvgumikat, és megviselten szundító barátait, rágyújtott, és elsöpört klozetiránt. Dolga végeztével beleütközött az ajtó előtt hasonló problémákkal küszködő Panniba, majd mikor amaz is végzett, feltettek egy jókora adag kávét.

 - Karcsinak van barátnője? - kérdezte Gabi.

 - Van - szürcsölt egyet Panni a forró, fekete, keserű italból. Sosem cukrozta.

 - Ja, igaz, említette - jutott eszébe a kreol lánynak. - És milyen, itt lakik ő is a városban, jól néz ki, mennyi idős?

 - Hé, hé, ez így sok egyszerre! - macskajajgott Panni. - Igen, pár utcányira lakik innen, jól néz ki, és húsz éves.

 - Hogyhogy nem randizott Karcsival? Hétvége van, ráérne.

 - Úgy tudom, elutaztak a szüleivel, csak ma délután jönnek haza.

 - Ígérem, bemutatom neked, jó? - kedélyeskedett az időközben felébredt, Marlboro-t füstölő, a beszélgetés java részét meghalló Karcsi.

 - Rendben! - mosolygott elbűvölően Gabriella. - Nos, ahogy látom, kezdenek magukhoz térni, ideje valami reggelifélét készíteni!

 - Meg rendet! - nézett körül Nóra.

 Lázas rendtevésbe és reggelizésbe fogott az öltözékükkel mit sem törődő kis csapat. Hamar végeztek, hát kimentek a strandra kora délutánig.

 Közeledett az idő, mikor a vendégeknek indulniuk illett volna, ám Gabriella, és barátai sehogyan sem tudták magukat elhatározni. Laura és Niki ugyan megjegyezte, hogy menniük kellene, de a fiúk határozottan a maradás mellett döntöttek.

 - Hazatelefonálunk, hagyunk üzenetet a rögzítőn, és jól van! - jelentette ki Gabi. - Reggel meg majd újra felhívjuk őket, jó?

 Jó. Elfogadták az ötletet. Szívük és vágyaik az akadékoskodókat is marasztalta, de a kötelességtudat… nos, azt is lerendezték magukban. Maradtak. Gabriella röviden elbeszélgetett az üzenetrögzítőjükkel, és nyugodt lelkiismerettel tette le a kagylót. Meg sem fordult a fejében, hogy az este még tartogathat meglepetéseket.

 - Mit szólnátok egy jó kis bulihoz? - vetette fel Nóra egy félóra múlva.

 - Bulihoz?! - csodálkozott kék hajú unokatestvére.

 - Igen, bulihoz.

 - Olyan zene, tánc, kaja, pia, nők - félére gondoltál? - érdeklődött Dani is, komolyan meglepődve, hiszen Nóra nem volt egy bulizós fajta.

 - Igen, olyasmire, mint tegnap, bár én nők helyett inkább pasikban gondolkodom… - bólogatott a magas lány. - Karcsi hozhatná Flórát, te Natit, én Marcellt, Panni…

 - Azt majd én intézem! - legyintett a vegyes hajlamú kékhajú.

 - A zenét bízzátok rám! - vigyorgott Peti, Gabi jót-rosszat sejtve nézett rá.

 Az ötlet általános tetszést aratott, neki is fogtak az előkészületeknek. Az ülőgarnitúrát a nappali falaihoz tolták, tágas "táncparkettet" hozva ezzel létre. Robi és Dani kisbuszba vágódott mindenféle rágcsálnivalóra, üdítőre, alkoholra és cigarettára, valamint védőeszközre vadászni. Peti Tibi segítségével a mini hifi-tornyot helyezte el, hangfalait rendezte, Niki és Laura gyors takarítást eszközölt, Nóra pár színes izzót szerelt a csillárba, Gabi, Panni, Vili és Marcsi a konyhában tett-vett.

 Hét óra körül minden készen állt az újabb meghívottak fogadására. Nyílt az üvegajtó, Gabival egymagas, pirospozsgás, nagyon szőke lány lépett be, nyomában Karcsi.

 - Gabikám, ahogy ígértem, hadd mutassam be a barátnőmet, Flórát! - bökött izomka a lányra.

 Kölcsönös bemutatkozások következtek, Flóra még a végére sem ért, ismét nyílt az ajtó. Apró, bögyös, barna hajú lány lépett be, Panni bemutatása szerint Csilla. Fél perc múlva Dani jelentette be Natália érkeztét, végül hosszú, vékony pasiját, Marcellt Nóra.

 Kis csoportokra bomlott a társaság, rázták, ropták a táncot, szinte megállás nélkül. Fogyott a szendvics, a ropi, és az innivaló, ki-ki igénye szerint alkoholt, vagy üdítőt ivott. Flóra könnyed bájcsevejt folytatott Viliékkel. A lánynak pirospozsgás, üde, telt arca volt, szemei zöldeskéken, vidáman csillogtak, orra egyenes, nem túl nagy, nem túl kicsi, közepesen telt ajkain halvány rúzspír ült, és mosoly. Válla egy átlagos lányhoz képest szélesebb volt, talán a sok úszástól, gondolták, mellei feszesen duzzadtak a fekete topban, dereka karcsú, hasa lapos, csípője kellemes, feneke kerek, a rövid szoknya még jobban kiemelte kerekségét. Harisnyát nem viselt, minek is, combjai, vádlijai formája tökéletes volt, színe napbarnított, szőrmentes. Bővérű lánynak látszott.

 Csilla nem volt magasabb Panninál. Barna haját copfba fonta. Vékony szemöldöke alól kicsit mandulavágású, kék szeme zavarbaejtően vizsgálta Tibit, Nikit, Gabit és Petit. A lány nem volt feltűnően szép, de csúnyának sem mondható. Igaz, a pasik nem őutána fordulnak meg az utcán. Egyrészes, fehér, szolid ruhát viselt, és tartózkodón beszélgetett Gabiékkal.

 Nóráék Laurához és Robihoz csapódtak, csakúgy, mint Daniék. Nóra hapsija jó egy fejjel volt alacsonyabb a lánynál, ám ez soha nem okozott problémát a kapcsolatukban. Jóképű, fekete hajú, fekete szemű, sasorrú fiú volt. Laurának az volt a benyomása, indián. Tény, Marcell fiatal férfivá serdülvén elég indiános külsőt vett fel, melynek egy része adottság volt, másfelől érdeklődött az észak-amerikai őslakos kultúrák iránt, így szinte természetes volt számára, hogy külsejében is hasonlatossá kívánt válni kedvenc témájához. Jól állt neki. Nem volt egy bulizós fajta, és nehezen oldódott társaságban, most is egyelőre csak sodortatta magát az árral.

 Nati ennek ellenkezője volt. Némi konyak csak segített amúgy is mindig feloldott, jó hangulatának. Csinos volt, igazi fekete démon. Sötét színű haját koromfeketére festette, bőre hibátlan-kreol, arca kifejezetten szép, melegbarna, nagy szeme volt, fitos-hegyes orra, közepesen telt ajka. Magassága teljesen átlagos, alakja átlagon felüli: dús keblek, darázsderék, kerek popó. Modellként dolgozott, nem egy erotikus fotója jelent már meg, jobbára külföldön, a hazai "piacra" még nem tervezte, hogy betör.

 Az idő múlásával Peti elérkezettnek látta az alkalmat, hogy zenei stílust váltson. Gabi jó-rossz sejtelmét váltotta be, amikor kazettát cserélve érzelmes, lassú zenét indított el. A táncoló párok is ehhez idomulva bújtak össze. A fiú még tovább borzolta az idegeket, egyre töményebb erotikát sugárzott a zene. Fene tudja, honnan szerezte. Szívet és ágyékot melengető látvány volt, ahogy a még vonakodó Danit a már felizgult Natália ölelgette. Mit ölelgette! Hozzádörgölőzve szégyentelenül kéjes mozdulatokkal fokozatosan szabadította meg Danit ruháitól és gátlásaitól egyaránt. Meztelen testük érzéki táncban simult össze, a fiú, már ha akarta volna, sem tudta elrejteni merev, jókora péniszét. Barátnője csábos-csókos szájáról leválva a meredt bimbós, telt keblekre vándorolt ajkaival, hogy onnan hamarost a feszes, láthatatlan pihés hason át az ujjnyi szélességűre igazított, fekete fanszőrcsíkra tévedjen. Ott sem időzött sokat, Nati engedelmesen terpeszbe állt, utat engedve Dani mohó ajkainak. A lány, hogy pasijának minden kényelmet megadjon, ujjaival csupaszra borotvált szemérmét feszítette szét…

 Nórára rá sem lehetett ismerni. Vad szenvedéllyel csókolózott Marcellel, aki bár nem szenvtelenül, ám elég faarccal viszonozta. Nóra teljesen beindult. Először csak a fiú ingét nyitotta szét, az izmos, szőrtelen "rézbőrű" mellkasát, kockás hasát cirógatta hosszú ujjaival, középhosszú, alkalomra lakkozott körmeivel, ám nemsokára vászonnadrágiránt vette kutató ujjai útját. Forrón, jócskán domborodó alsót leplezett le a lehulló nadrág. Azért Marcellbe is szorult némi humor, no meg szexéhség, a száras alsónemű ékesen bizonyította. Különböző pozitúrákban szeretkező csontvázak díszítették a ruhadarabot. Laura fojtott vihorával mit sem törődve Nóra előhalászta a sliccen Marcell kőkemény farkát. A lány, meglepve pasiját, finom puszik és nyalakodások után majdhogynem tövig nyelte el a fütyköst, nyelve izgatóan ficánkolt a duzzadt makkon.

 Flóra és Karcsi egymást simogatva, szorosan összebújva táncolt, combjaik erőteljesen dörgölőztek a másik ágyékához, és közben felváltva vetkőztették a másikat. Először Flóra szabadította meg Karcsit a pólójától, és újra összesimultak. A srác sem várt sokáig. Barátnője mellbimbói erőteljesen feszítették a szűk topot, majd' átbökték. Karcsi heves-gyors mozdulatokkal vette le a felsőt, a keblek fiatalosan, ruganyosan húzták ki magukat. Ismét Flóra következett, négy gombolással, és egy mozdulattal lökte nagydarab krapekja bokájára a nadrágot alsóstól. A merev, már-már brutális méretű hímtag tettre készen pattant elő, "fejét" Flóra szoknyája alá fúrva. Karcsi rögvest le is vette a lányról a fekete, suhogós ruhát. Egy pillanatra megdöbbent. Barátnője eddig mindig hordott bugyit, most azonban nem volt rajta.

 - Én készültem! - nevetett pasijára Flóra, kilépett a szoknyából, ruháit hátrahagyva, de Karcsit nem, a bőrkanapéhoz sasszézott. Lenyomta a fekvőalkalmatosságra, érzéki finomsággal végigcsókolta, és amint a rettenetes dákóhoz ért, szájába vette. Karcsi tenyere a lány formás, kerek fenekére simult. Flóra közelebb helyezkedett, hogy a srácnak ne kelljen annyit nyújtóznia. Rövid ideig kényeztette ajkaival, nyelvével, cirógató ujjaival az imádott falloszt, ám úgy döntött, összeköti a kellemeset az élvezetessel. Combjait Karcsi felsőteste fölött átvetve 69-es pózba helyezkedett. A fiú, ahogy barátnője selymes, ritkás, világosbarna szőrzettel borított puncija az orra elé került, ujjaival szétfeszítette, s nyelve táncra perdült a rózsás-piros csiklón…

 Hat tétova ifjú állt a sarokban. Csilla és Panni nem vett részt a táncban, mert előbbi, bár vállalta vonzalmát, nem kívánta még a tánccal is felhívni magára a figyelmet. Panni pedig egyszerűen utált táncolni. A zene hatására ruhátlanodó, egymásba fonódó társaik látványa azonban rájuk sem volt hatástalan. Peti csak elindította a zenét, mellette Gabi, és Niki meg Tibi sem rajongott a táncért. Félénken topogtak, hatuk közül senki nem mert, vagy akart kezdeményezni. Csilla egyre több lopott-nyílt pillantást vetett Nikire, és már rajtuk kívül mindenki észrevette ezt. Gabi elérkezettnek látta az időt. Finoman oldalbabökte Petit, és Pannihoz léptek. Úgy nyüzsögték körbe a kékhajút, hogy az azt sem tudta, hogyan lettek egy perc alatt meztelenek. Nem gond, nem is zavarta, bátorító mosolyt villantott Csillára, és eltűnt Gabi és Peti karjai közt. Csilla halkan felsóhajtott, félredobta gátlásait, és közelebb húzódott Nikihez és Tibihez. A fekete hajú szépségnek most esett le, mire megy ki a játék, és várakozással vegyes izgalommal vett részt a már közös, követhetetlen vetkőztetésben. Tibi, aki eddig soha nem engedett a kísértésnek (egészen a tegnapi estéig), most vágytól remegve simogatta hol barátnője kerek, feszes, kemény bimbós cickóit, hol Csilla jóval nagyobb, súlyos halmait. Csilla átszellemülten cirógatta Niki hátát, gömbölyű popsiját, olykor a keskeny, kékesfeketén csillogó fanszőrzetét. A fekete hajú lány valamivel tétovább mozdulatokkal érintette Csillát, jobb keze inkább Tibi kemény, szép nagy farkát izgatta, balja csak a másik lány fenekéig, ha lecsúszott. Csilla úgy döntött, ideje szorosabbra fűzni a kapcsolatot, finoman, határozottan, ám jobb híján a padlóra nyomta Nikit. Amaz már nem idegenkedett, engedelmesen feküdt hanyatt a szőnyegen, és tette terpeszbe lábait. A másik lány fürge, hegyes nyelve kutakodva furakodott a hófehér combok között megnyílt, fekete pamaccsal ékesített csupasz puncihoz. Nikin bizsergető remegés futott végig, ahogy Csilla nyelve finoman a csiklójához ért. Hallatlanul élvezetes volt a technikája, a nyelve csak leheletnyit érintette a bájos pecket, mindig csak éppen megrezdítve, simítva. Hosszasan és sokáig csinálta, Nikit a kéj hihetetlen csúcsaira hajszolva. Csilla is szemmel láthatóan élvezte, amit ugyan Tibi csak nehezen fogott fel, hogy egy lány mit élvez egy másikon, ám abban egyetértett, puncit nyalni jó. Odahúzódott Csilla égnek meredő fenekéhez, gyengéden távolabb helyezte egymástól a térdeit, és a szőrtelenített vénuszdomb alá kúszott hanyattfekve. Csillának, annak ellenére, hogy életében talán másodszor érinti fiú, igen kellemes érzést okozott Tibi erőteljes, határozott nyelvcsapása. Remegés futott át testén, hüvelye egyre bővebben nedvezett. Csilla rászívta ajkait Niki felizgatott, megduzzadt csiklójára, majd hangos cuppanást hallatva engedte el. Sokszor megismételte, olykor mélyen behatolt nyelve a forró vaginába, megízlelve a finom harmatot. Egy beszippantás alkalmával már el sem engedte a ruganyos gombocskát. Fogaival gyengéden rögzítette, két tenyere Niki kemény bimbójú melleire simult, egyfelől izgalomfokozónak, másfelől, hogy az egyre erősödő kéj miatt meg-megvonagló lányt leszorítsa. Hirtelen Niki mozgása abbamaradt, teste megfeszült, és elakadó, kapkodó légzéssel, bőséges hüvelynedvezéssel, halk nyikkanással kísérve elélvezett. Csilla elengedte a pirosló klitoriszt, és most először adott ki gyönyörhangot magából. Irtózatos önuralomra volt eddig szüksége, hogy csak azzal törődjön, ami az orra előtt van, ám Niki elélveztével már a saját érzéseire koncentrálhatott. "Fiú létére egész jól csinálja!" - gondolta magában. Nagyon halkan nyögött, inkább csak sóhajtozott, és egyáltalán nem lehetett érezni rajta, merre jár. Nem messze. Néhány pillanat volt csupán, teste megremegett, lélegzete elakadt, és egy hosszú, kéjes sóhajjal jelezte gyönyörét. Az orgazmus meglepő erővel kerítette hatalmába, és ezt később dícsérőleg szóvá is tette a szerényen mosolygó Tibinek.

Wackond 2011.07.18. 17:59

Gyémántok 32

 Panni, látva Peti álló dákóját, leguggolt elé, két marokra fogta a merev rudat, a fitymát hátrahúzva hegyes nyelvével cirógatta a makkot. Gabi eltűnt mellőlük egy pillanatra, és amikor visszatért, ő is pasija farkához furakodott. Kezét ugyan nem használta, de a szája, a nyelve dolgozott. Olykor Panni nyelvével is összeakadt, de ezzel egyikük sem törődött. Peti behunyt szemmel élvezkedett, Panni a kéjrúd izgatásába feledkezett, így egyikük sem látta, mit művel Gabi a kezével. Először semmi különöset. Jobb keze Panni formás popsijára, majd onnan le, húsosan csupasz puncijára csúszott. A kék hajú lány rámosolygott, és folytatta a nyalakodást. A következő pillanatban szemei a döbbenettől kitágulva meredtek Gabira. Lepillantott szőrtelen ölére, ahonnét egy vibrátor aranyszínű hegye látszott. A látvány egyébként még csak hagyján volt, ám az érzés!

 - Használd egészséggel! Fertőtlenítve van! - nevetett rá Gabi, és egy másik, ugyanolyan ketyerét villantott fel. Szinte versenyt maszturbálva nyalakodtak Peti farkán, a vibrátorok hol a vérbő gombocskákon rezegtek, hol a forró-nedves puncik mélyére siklottak. Majdnem egyszerre sikerült elélvezniük, Peti maradt utoljára, bíborló makkjából bőséges spermaesőt árasztott a lányok arcára, nyelvére, szájába…

 Flóra és Karcsi, már pihegve, túl a csúcson, a 69-es pózból egymás mellé ültek. Csendben nézték, ahogy Marcsi Vili dákóján "fuvolázik", aztán Flóra odalépett a lány mellé. Súgott neki valamit, és Marcsi rövid habozás után rábólintott. Elengedte Vilit, helyébe Flóra térdepelt. Szopogatta és nyalogatta még egy kicsit a faszt, majd az asztalról elvett egy gumit, kibontotta, és a merev rúdra göngyölte gyors, szakszerű mozdulatokkal. Négykézlábra ereszkedett, fenekét pucsította a fiú elé. Amaz nem tétovázott, kutakodó ujjaival nedvességet ellenőrizve megdörzsölte a szőrös ajkakat, és érzékelvén a megnyugtató eredményt, Flóra mögé térdelt. Aprócska igazítás után tövig siklatta péniszét a forró barlangba. A lány kéjesen felnyögött, fejét felszegte, és minden lökést hangos kéjsóhajjal kísért. Az egyre erősödő gyönyör hosszú percek után végre lüktető orgazmussal zárult, de Vili izgalmi állapota messze elmaradt a lányétól. Talán, mert Marcsi jóval szűkebb… Nedvektől csillogó, gumiba bújtatott farkát kihúzta, és kósza ötlettől vezérelve eggyel feljebb, a popsi ráncos gyűrűjéhez igazította. Flóra, nemhogy ellenkezett, még sürgette is Vilit, hogy nyomja már be. A fiú még sosem próbálta a másik "bejáratot", óvatosan, milliméterről milliméterre tolta be farkát a szoros, de engedelmesen táguló fenékbe. Nagyon lassan mozgott eleinte, nem tudta, hogy Flórának milyen érzés lehet, de a hangjából ítélve volt olyan jó, mint neki. Már nem finomkodott, rettenetesen izgatta a szorítás, és bizony nem is kellett neki sok idő, alig pár perc múlva csukott szemmel, a lány csípőjébe kapaszkodva, görcsös rándulásokkal élvezett el. Spermája áradt, lövellt a gumiba. Óvatosan kihúzta ernyedő fütykösét, megszabadult az óvszertől, és Flóra mellett elnyúlva pihegett…

 Marcsi szinte bizalmatlanul méregette Karcsi félmerev farkát. A srác bátorítólag mosolygott rá, a kanapén heverészve. Marcsi szájába vette a hímtagot, de a gyengéd nyelvcsapások, lágy ajkak, ahogy átfonták a makkot, ismét vérbőséget csaltak a kapitális rúdba, megduzzadt, megmerevedett, és jócskán kitöltötte a lány száját. Marcsi taktikát változtatott, igaz, be tudta kapni a szerszámot, de nem volt neki kényelmes, így csak nyelvével cirógatta, simogatta és kényeztette. A fénylő, vöröslő makkon portyázott, olykor végigsimítva az egész rudat. Karcsi egy óvszerért kapaszkodott, de a lány volt hozzá közelebb, aki gyors mozdulattal kibontotta, és némi vesződés árán feltekerte a megfelelő helyre. Felállt, és tanácstalanul méregette az előtte álló "helyzetet".

 - Mi baj? - mosolygott Karcsi.

 - Csak annyi, hogy kissé vaskos ez nekem…

 - Ne aggódj, tágul az! - állt fel Karcsi, és bátorítóan átölelte a lányt. - Majd megoldom, és ígérem, óvatos leszek!

 Leültette Marcsit az ágy szélére, lábait terpeszbe tette. Lágyan megcsókolgatta a ritkás, göndör-pöndör szőrzetet, a húsos szeméremajkakat. Karcsi ujjai megnyitották a puncit, nyelve a csiklóra perdült. Fordult rajta párat, és olykor bekígyózott az egyre forróbb és egyre nedvesebb hüvelybe. Kellő síkosságot és izgalmi fokot tapasztalva vaskos farkát illesztette a réshez. Ujjaival annyira szétfeszítette a kisajkakat, amennyire lehetett, és makkja nagyon lassan eltűnt közöttük. Marcsi arcán először csak a várakozás ült, ám ahogy a vastag rúdból egyre több milliméter mélyült el testében, csak a gyönyör, félig lehunyt pillái, résnyire nyílt piros ajkai látszottak. A lány nem erre számított, halk sóhajjal adott ennek hangot. Karcsi lassan megmozdult, ami újabb kéjlöketet adott a lánynak. Talán négy-öt húzás után teste megmerevedett, az orgazmus hirtelen és erőteljes hullámokban lepte meg, és hosszasan kapkodott levegő után. Karcsi épp csak addig állt le, míg el nem csitult teljesen, és lazult a vagina szorítása. Belendült. Egyre gyorsabb és gyorsabb tempót diktált, heréi "koppantak" a formás popsigömbökön. Marcsi halkan nyögött minden döféskor, testében újra erősödött a gyönyör, altestét egyre jobban emelte a srác felé. Karcsinak sem kellett már sok, a szűk punci szorítása megtette a magáét. Altestük egyszerre feszült egymásnak, a lüktető hüvely szabályosan kipréselte a gumiba lövellő spermaáradat utolsó cseppjeit is. Hosszú pillanatok után ernyedtek csak el, és váltak óvatosan ketté…

 Nati és Dani Lauráékhoz csapódott. Hangulatuk már kellően fel volt fűtve. Robi hanyattfeküdt a padlón, "árboca" a mennyezetre meredt. Laura térdre ereszkedett, kívánatos tomporát felfelé emelte, ajkai fuvolaszólót játszottak pasija farkán. A szólóból máris duett lett, Natália telt ajkai is csatlakoztak. Dani pedig felváltva cirógatta, simogatta a két, szebbnél formásabb feneket, a gömbök partjai között diszkréten kidomborodó, szőrtelen "szilvácskákat". Olykor mindkét keze foglalt volt, ám végül a teljes figyelmét Laurának szentelte. Már kellően nedvesnek érezte a vendég lányt, egy óvszert csavart merev péniszére. Laura mögé térdelt, és a puncijába vezette lassan. A lány, ahogy megérezte testében a forró keménységet, elengedte Robi rúdját, halkan nyögdécselve élvezte vendéglátója minden mozdulatát. Nati kihasználva az alkalmat, magáévá tette a Laura által mellőzött dákót. Szinte tövig elnyelte, mohón szívta, nyelvével gyorsan pörgött a makkon. Egy újabb ötlettől vezérelve abbahagyta az orális kényeztetést, megkérte Robit, jelezzen, ha jön, és Laurával szemben beleült a fütykösbe. Altestét előretolva mozgatta, kezeivel a fiú teste mellett támaszkodott, partnere tenyere a dús kebleivel játszadozott. Laura orra előtt szőrtelen, húsos kisajkú punci mozgott, mélyén pasijának farkával, fölötte duzzadt, pirosló csiklóval. Nyelvét kinyújtva megpróbálta elérni. Elérte. Nem mindig ugyan, ám annyira elegendő volt, hogy Nati testében csak fokozza az egyébként is erősödő érzést. A lány mélyen beleült a kőkemény szerszámba, pár másodpercig csak Laura nyelve kergette gombocskáját, hirtelen alteste megrándult, hüvelye összeszorult, és a lüktető gyönyör csillapodtával halk sóhaj szabadult fel mellkasából. Laura viharsebesen követte, csakúgy, mint Dani. Aprócska fáziskésés volt csupán kettejük között, a lány vaginájának szorítása indította el a fiú nem csekély adag magját, a gumi védelmébe. Kisvártatva Robi is leemelte Natit, makkjából sugárban fröcskölte, árasztotta a ragacsos, fehér ondót. Laura még annyira el volt foglalva a saját "dolgaival", hogy lekéste a számára finom és kedves nedűt, már csak az "utórezgésekként" előcsorduló cseppeket tudta lenyalni az imádott makkról. Sebaj, a java része Nati combján és csupasz-nedves dombján landolt, onnan is jólesett eltávolítani…

 Panni és Csilla szinte észrevétlenül tűnt el Gabiék társaságából. Nem foglalkoztak velük, Tibi és Niki egymást ölelgetve csókolózott, Peti és Gabi pedig cigarettára gyújtva nézelődött a sajátos bulin.

 - Szerinted bír még egy menetet az indián csávó? - súgta párja fülébe Gabi, cigijével diszkréten Nóráék felé bökött, Marcell makkjából még csöpögött a lé.

 - Nincs kizárva… - vélte Peti. - De miből gondolod, hogy indián?

 - Miért, nem úgy néz ki?

 - Igazad van.

 - Mit szólnál egy teszthez? - kacsintott rá a lány kacéran.

 - Nos… Marci nem kifejezetten az esetem… - hunyorgott Peti, és látva Gabi nevetésre húzódó száját, sietve hozzátette. - Viszont, ha akarod, menj, teszteld le!

 - Te hülye! - nyomta el a csikket, és állt fel Gabi. - Nóra nem érdekel?

 - Kár lenne tagadnom! - és odasurrantak az érintett párhoz. Kerek-perec közölték velük elgondolásukat, azok nem tiltakoztak, bár Marcell egy pillanatra megrökönyödött. Beleegyezvén a dologba, az "indián" srác farka alig zsugorodhatott, máris Gabi finom ajkai között leledzett. Az izgató érintés, és a lassú nyelvsimogatás nem volt hatástalan. Hamar teljes délcegségben pompázott az egyébként teljesen átlagos fütykös. A lány nem elégedett meg azzal, hogy csak ő izgasson, lefektette Marcellt a földre, és 69-ben a fiú orra fölé fordította kreol punciját. Marcell nyelve a helyre, rózsaszín pecekre siklott, erőteljes körözésekkel hajszolta a lány érzékeit a csúcs felé. Maga Gabi lepődött meg a legjobban, mikor néhány perc múlva bőségesen nedvezve, fojtottan nyögve, és az orra előtt meredő dákóról megfeledkezve elélvezett. Cseppet csitultak a hullámok, egy gumit húzott a merev hímtagra, és most úgy ült, hogy Marcell szemébe tudjon nézni. Finoman csücsült le, tövig, aztán inkább szorosan ráhasalt partnerére, lehelete forrón érintette Marcell fülét. Fenekét kidomborítva hagyta, hogy a fiú a maga tempójában lökdössön. Jól járt, a srác megpróbálta elhúzni a lehető legtovább. Olykor hevesen mozgatta altestét, heréi szanaszét lengedeztek, máskor meg épp csak körözött. Gabi újabb orgazmust élt át, és már a harmadik közeledett, de az "indián" fiú megelőzte. A lány, érezve partnere közeledését, félig feltérdelt, elég mozgásteret hagyva neki, de punciajkait megnyitva, pirosló peckének pompás látványával vizuálisan is rásegített. Marcell farka pulzálva lövellte a fehér ondót a gumiba, és persze Gabi is felért a csúcsra, igaz, jobb keze segítségével…

 Nóra, ha már Petiék kertelés nélkül közölték kívánságukat, nem kerülgette ő sem a témát. Térdre ereszkedve adta Peti értésére, hogy most hátulról szeretné. A fiú alaposan végigpuszilta a hibátlan, feszes-izmos popsit, a gondosan szőrtelenített szilvácskákat. Mikor már eléggé felizgult a lány, nedvei bőven szivárogtak, nyúlt volna a gumiért, de Nóra leintette. Peti vállat vont, és a forró hüvely mélyére vezette szerszámát. Egyszerre nyögtek fel az érzéstől, és ahogy gyorsult a döfések tempója, egyszerre hallatták a hangjukat. Nóra hamarabb ért a csúcsra, halkan nyikkanva szorongatta meg elélvezvén Peti dolgos farkát. A fiú természetesen diszkréten lelassított, ám neki még kellett egy kicsi ahhoz, hogy teljesen jó legyen. Átkarolta az izmos lányt, fülébe súgta, hogy mennyire jó feneke van, ám a válasz meglepte. "Akkor dugd be oda!" Még sosem próbálta ki, de bizsergette egy ideje már a fantáziáját. Kihagyhatatlan ajánlat! Nedvektől csillogó, eres dákóját egy lyukkal feljebb irányította, lassan vezette be a szűk, ámde engedelmesen táguló popsiba. Leírhatatlan volt az érzés. Alig-alig mozdult, a sebességén sem gyorsított, testében máris fokozódott a bizsergés. Egyre jobban feszített, Peti egy vonásnál finoman újra kihúzta szerszámát. Hangos nyögéssel kísért hatalmas spriccelést produkált. Magja folyós-áttetszőn repült Nóra derekára, kerek fenekére, onnan lecsorogva a félgömbök között a zárt, nedves punciajkakra…

 Laura és Robi egymást átkarolva a bárpulthoz lépett. Italt töltöttek, cigarettára gyújtottak, és végigtekintettek a társaságon.

 - Nem semmi ez a buli! - jegyezte meg a lány.

 - Nem bizony! - hagyta helyben Robi.

 - Panni hogy eltűnt Csillával!

 - Ő dolguk…

 Lassan mindenki fáradtan pihegve nyúlt el, később elszállingóztak zuhanyozni, és aludni.

 Panni előkerült, Gabi mellett ücsörgött egy fotelben.

 - Abszolút nem vagyok álmos. Te? - gyújtott rá Gabi.

 - Én sem - fogadta el Panni a barátnője által kínált dohányrudat.

 - Jól félrevonultál Csillával.

 - Ja. Szégyenlős. Tibivel jól elvolt ugyan, de inkább engem akart.

 - Diszkréten elintéztétek…

 - Mondtam, hogy szégyenlős.

 - Azért felülmúlta ez a buli minden várakozásomat - jegyezte meg Gabi.

 - Én meg vagyok elégedve! Megkaptam mindent, amit… várj csak! - kapott Panni Gabi karjához. - Hallod?

 - Autó.

 - Az. Mintha ide jönne…

 - Szüleid?

 - Lehet… Gondolom, a tieid már elindultak haza…

 - Az biztos! Tizenegy óra van! - vágta rá Gabi magabiztosan. Perc sem telt bele, minden magabiztossága szertefoszlott. A hangok, melyek kintről szűrődtek be, kísértetiesen ismerősnek tűntek. Mintha már hallotta volna valahol…

 - Milyen jópofa kisbusz! Nem is mondtátok, hogy nektek is van ilyen! - ez ismerős női hang.

 - Nem mondtam, mert nem a miénk! - szinte látható, idegen hangú vállvonás. - Erre gyere! - és nyílt az üvegajtó. Panni is, és Gabi is az anyjukat ismerte fel. A két nő, amint szemük alkalmazkodott a színes izzók okozta hangulatfényhez, végigtekintett a nappalin. Észrevették cigarettázó lányaikat.

 - Szia, Gabi! - üdvözölte Kriszta a rémült lányát.

 - Bocsáss meg, honnan ismered? - értetlenkedett Barbara.

 - Tizennyolc éve ismerem!

 - Kézcsókom, a nevem Gyémánt Gabriella! - nyújtott kezet udvariasan Barbarának.

 - Hogy kerülsz ide? - mérgelődött Kriszta. - És a többiek?

 - Hoppszi, lebuktunk! Már alszanak…

 - Na, ezt majd holnap megbeszéljük! Feküdjetek le ti is aludni! Jó éjt! - és Barbara nyomában a dolgára ment.

Wackond 2011.07.11. 18:00

Gyémántok 31

Harmincegyedik fejezet
(Avagy: megérkezik az ifjúság…)

 

 

 Kora délután volt, pokoli meleg, mikor Gabi kalauzolásával bekanyarodtak a címben megadott utcába. Annak ellenére, hogy szezon közepén jártak, csendes volt az utca. Egy lány állt középtájon, kék bikiniben. Gabi Panniként azonosította, lefékeztek mellette. Ő volt. Egy kocsifelhajtóra invitálta őket, mely egy kellemes villaépülethez kanyarodott.

 Pazar nappaliba léptek, és csak kapkodták a fejüket. Nem a bőr ülőgarnitúra, nem a hatalmas üvegasztal, nem is az üvegezett bárszekrény, ami tömve volt márkás és ritka italokkal, hanem újra és ismét a lány volt az ámulat fő célpontja, már az első pillanattól kezdve. Egyébként alacsony, épphogy másfél méteresre nőtt, a bikini formás-hibátlan alkaton feszült, dereka egy darázséval vetekedett, kebleit alig tudta kordában tartani tartója, arca bájos, ajka piros, telt, szemei tengerkéken csillogtak. Fiúsra nyírt, rövid haja is. Kellemes, megnyugtató árnyalatú kék színben pompázott.

 - Nekem tetszik! – vont vállat Panni látva, vendégei még mindig nem tértek napirendre fölötte. – Muternak már kevésbé…

 - Szerintem is tök jó! – jegyezte meg Vili.

 - És milyen színű az eredeti? – kérdezte Peti, nem foglalkozva Gabi támadólag fellépő klumpájával.

 - A büdös életben nem jössz rá, hacsak el nem mondom! – csipkelődött Panni. – Na, komolyra fordítva a szót, bocsánatot kérek a bátyám, és unokatestvéreim nevében, de ők most elmentek bevásárolni. Nemsokára megérkeznek, addig helyezzétek magatokat kényelembe.

 Túlestek a berendezkedésen, éppen a bőr ülőgarnitúrával szemeztek többen is, amikor nyílt az ajtó. Egy rekesz kóla szánkázott be rajta, amit még egy követett. Tibi, Robi Peti és Vili lemondott a heverészésről, egy emberként pattantak, hogy segítsenek. A Piroska-család fiataljai érkeztek meg a vásárlásból. Tibi és Robi elhűlve álltak meg lehajoltukban, mikor megpillantották Mónika és Jenő ikreinek fiú (férfi) tagját. Kétméteres hegyomlás állt az ajtóban, kezeiben egy-egy rekesz sör, illetve ásványvíz, hóna alatt egy üveg Napóleon-konyak. Szája sarkában egy Marlboro fityegett, és meglepően megnyerő mosoly. Türelmesen állt. Tibi és Robi erőlködött, míg a hűvös kamrába cipelte a cuccot. Mikor Minden a helyére került, az asztal köré csüccsentek egy kis bemutatkozásra. Mónika nagydarab fia Karcsi névre hallgatott, szerette a testépítést, testőrképzőbe járt, ám a sport mellett füstölt is, mint a gyárkémény. Olykor megcsapolta apja szivarkészletét is. Szőrös, izmos, szinte félelmetes testével ellentétben arca kifejezetten jóképű, megnyerő volt, seszínű haját sem nyíratta centis-rövidre, hanem félhosszúra hagyta, néhány rakoncátlan tincs mindig zöldesszürke szemébe lógott. Székét Nóra nevű, öt perccel fiatalabb húga támasztotta. A lány szintén igen magasra nőtt, vörösesszőke haja egyenesen omlott a hátára, acélkék szeme cseppnyi bizalmatlansággal méregette a jövevényeket. Gyakran elkísérte bátyját az edzőterembe, de nem vitte túlzásba. Nóra megelégedett azzal, hogy teste kellemesen sportos volt, nem akart olyan izomkolosszus lenni, mint néhány testépítő hölgy. Nem hivalkodott testével, általában bő ruhákat hordott, most is fehér vászoninget viselt, hosszú, bő szoknyával. Panni már más volt. Anyja rövid időn belül kétszer ment férjhez, kétszer vált el. Panni a második házasságból született, apját alig ismerte, és a nem-érdeklődés részükről kölcsönös volt egymás iránt. Eredetileg mogyoróbarna haját fél évvel ezelőtt festette be kékre. Magassága apai örökség volt, alakja pedig anyai. Bátyja, Dani Barbara első, elég rapid házasságának gyümölcse. A kisfiú három hónapos volt, mikor apja elhagyta őket, mert lelkében felfedezte azokat a vonzalmakat, amit egészséges férfiak egészségtelennek minősítenek. Buzi lett. Barbara rettegve követte fia minden barátját, nehogy az apai hajlam öröklődjön. Voltaképp rendes fiúvá cseperedett, minden tekintetben. Egyetlen dologban hasonlított apjára, fekete hajú, barna bőrű fiatalember lett, pont, mint az apja volt ilyen fiatalon, egyébiránt csendes és jóképű srác.

 A bemutatkozást követően Panni (senki sem tudta, honnan,) finom ebédet varázsolt, amit elfogyasztva városnézőbe mentek.

 - Jaj, el is felejtettem szólni, hogy hozzunk fürdőruhát! – kapott a fejéhez Panni, jóval később.

 - Ennyi eszed van! – motyogta Dani.

 - Majd visszaugrunk érte! – legyintett Marcsi.

 - Minek? – szólt közbe Niki, mire Tibi félrenyelte a kóláját.

 - Hogyhogy minek?! – köhögte.

 - Lehetne nudizni is, nem? – kérdezte Pannitól Niki, nem rezonálva Tibi állapotára.

 - Nem hinném… - tétovázott Panni.

 - A monokiniért még nem szólnak… - szúrta közbe Nóra.

 - Berényben van nudista strand!

 - Naturista! – szakította félbe bátyját Nóra.

 - Na, turista! – epéskedett Karcsi. – Szóval az!

 - Messze van? – kérdezte Laura.

 - Kábé háromnegyed óra.

 - Irány oda! – szólt Tibi. Teljesen meg volt lepve, hogy a szende, kicsi Niki ilyen helyre akar menni, holott eddig a strandokon esetleg a melltartójától volt hajlandó csak megválni, azt is kizárólag hasonfekve. Ellentétben az ikrekkel, akik ugyanakkor csak annyi fürdőruhát tettek magukra, amennyit feltétlenül szükséges volt. Elmentek tehát a balatonberényi naturista strandra. A parton levők java része már szokva volt a meztelen testek látványához, de az új jövevények némelyike érdeklődő-elismerő pillantást váltott ki némelyekből. Tibit feszélyezte saját ruhátlansága, szégyellte a testét, pedig nem volt oka rá, és legalább annyi fiatal lánynak tetszett ő is, mint az izmos Karcsi. Nóra sem látszott boldognak eleinte, ám megbékélt a helyzettel, és lopva felmérte a vendég fiúkat. Ki tudja, miért, Tibit leste ki magának.

 Már esteledett erősen, mire visszabuszoztak a siófoki villába. Megvacsoráztak, és szép sorjában a zuhanyzóba mentek. Később a nappaliba szállingózott vissza mindenki. Teljesen vegyesen öltözködtek. Gabi és Laura csak egy fürdőlepedőbe csavarta magát, Dani, Karcsi és Robi egy szál rövidnadrágban rohangált, Tibi ezt egy pólóval egészítette ki, Nóra fekete, egyrészes fürdőruhát és pólót viselt, Niki és Marcsi szoknyában és topban feszített, Panni a kedvenc, kék selyemköntösében, Peti és Vili fürdőnadrágban. Kis csoportokra szakadva beszélgettek, minden téma szóba került, az iskola, filmek, zenék, kapcsolatok.

 Panni elég szabados szerelmi életet élt. Két éve, tizenhat évesen vesztette el ártatlanságát, ám a fiú hamar elhagyta, így a lány (talán méregből, vagy bosszúból) belevetette magát a haveri gárda sűrűjébe. Szinte mindenkivel lefeküdt közülük, mondhatni ész nélkül, ám ez nem volt teljesen igaz. Mindig volt óvszer, és esemény utáni nyalánkság a keze ügyében. Utóbbira szerencsére még nem volt szüksége, előbbit viszont szorgalmasan használt. Pár hónappal azelőtt kitárult előtte a világ. A szomszédságba új család költözött, egy tizenkilenc, és egy huszonegy éves leány testvérpárral. Összebarátkoztak, és olyannyira, hogy egy csendes estén, mikor csak ők hárman voltak a házban, az idősebbik nővér bevallotta neki leszboid, az ifjabbik lány pedig biszex hajlamait. Pannit csak annyiban lepte meg a dolog, hogy nővel is van olyan jó, mint pasival. Ettől kezdve nem volt válogatós.

 Dani és Karcsi kicsit konzervatívabb nézeteket vallott, viszonylag komoly kapcsolatuk volt, lánnyal, ám egyikük sem vetett meg egy-egy kósza ivarzást. Nem keresték ugyan az alkalmat, ám ha olykor adódott, nem sokszor hagyták ki.

 Nóra volt ilyen téren a legkomolyabb. Partneréhez mindeddig hűséges volt, és már jócskán tartott a kapcsolatuk, mire odaadta magát a fiúnak. Ma azonban megingott.

 A vendéglátók gondoskodtak kevéske alkoholról is, és tényleg csak annyit fogyasztottak, amennyi az oldottabb légkörhöz szükséges. Az ikrek hozták a formájukat, a társaságból először Tibi vette észre, mi készül, és picit megrémült a folytatástól. Aggodalma beigazolódott, de felesleges volt, ő is profitált a dologból. Gabriellát nem zavarta a társaság, de Tibin látta, Panin megérezte az idegességet. A lány gyanította, hogy a nagy „közönség” lehet az oka, de nem foglalkozott vele. Bájosan cseverészve szépen meglazította testén a fürdőlepedőt. Szemével csippentve jelzett Laurának, hogy tegye meg ő is. Megtette. Ezek után semmi mást nem tettek, csak beszélgetés közben mozgolódtak. Lassan előbukkant Gabi bal melle. Később Lauráé is Szemük sarkából figyelték a reakciókat. Peti és Robi olykor megcirógatták kedveseik könyökét, karját, vagy a combját, a lecsúszó törölközőket érzékelvén már ők is lopva lesték, Panni és Karcsi mit szól mindehhez. A kigyúrt fiú alig tudott elvonatkoztatni az ikrek kebleitől. Délután már volt alkalma végiggusztálni a lányok minden porcikáját, ám hosszadalmas fantáziálásba nem foghatott, mert nem volt egyedül. A hideg vizet így is gyakrabban kellett alkalmaznia, mint azt szerette volna. Most azonban úgymond, csak maguk voltak, gondolatait szabadjára engedhette, és már meg sem próbálta leplezni a rövidnadrágján képződött hatalmas sátrat. Peti és Robi is izgalomba jött, ám ők Pannira „gerjedtek” A kék hajú lány igazat mondott, hogy nem lehet megállapítani eredeti hajszínét. Kínos alapossággal szőrtelenítette teste minden porcikáját, mint azt a strandon sokan láthatták is. Panni magában elhessentette az unokatestvére jelenlétével kapcsolatos kellemetlen érzéseit, belement az ikrek játékába. Meglazította selyemköntösének zsinórját. Egyre oldottabbak lettek. Gabi elérkezettnek látta az időt egy újabb húr megpendítésének. Törölközőjét már csak a szentlélek, illetve a jobb mellbimbója tartotta, a lány picit megemelkedve az asztalon heverő cigaretta felé nyúlt. Halk surranással hullott le róla a fürdőlepedő. Gabi cigarettára gyújtott, és Karcsi arcát fürkészte. A srác szemei elkerekedtek egy pillanatra, nyelt egyet, s elpirult. Gabit mulattatta a helyzet, már-már hangosan nevetett fel, amikor Laura is megcsinálta ugyanezt a rágyújtási ceremóniát. Karcsi ismét nyelt egyet, szinte remegett a vágytól, hogy valamelyik ikerlányt megszerezhesse. Gabi felállt, az izmos srác elé lépett.

 - Látom, már nem bírsz magaddal! – nevetett rá a lány, és szemérmetlenül a rövidnadrág dombjára tette a kezét. - Milyen forró! Milyen nagy! – suttogta a nyöszörgő Karcsinak, és hirtelen mozdulattal elővette a jókora, vastag péniszt. Ujjaival finoman átfonta a húsz centinél is hosszabb szerszámot, és felhúzta a bőrét. A duzzadt-piros makkra gyengéd puszit nyomott, körbenyalintotta a nyelvével. Karcsin remegés futott át, ám csukott szemét döbbenten nyitotta ki, mikor Gabi nem folytatta a nyalakodást. A lány visszaült a bőrkanapéra, combjait összezárva térdeit a melleihez húzta. Először Petire, majd annak beleegyező, cinkos vigyorára Karcsira mosolygott. Combjait lassan nyitotta szét, jobb keze az ölébe siklott, hogy ujjai segítségével még jobban feltárja szőrtelen punciját. Izom eddig türtőztette magát. Felugrott a fotelből, egy mozdulattal megválta a nadrágtól, feje máris Gabi lábai között leledzett. Áhítattal teli vágyakozással térdelt, nyelve rásiklott a rózsás klitoriszra. Testméreteitől merőben eltérő gyengédséggel nyalta a csiklót, mely ruganyos-pajkosan csúszkált ide-oda a nyelve alatt. Olykor lesiklott a kipirult pecekről, ilyenkor a lassan csordogáló kéjnedűbe kóstolt, alkalmanként mélyen benyúlt a hüvely forróságába is. Tempóján és gyengédségén akkor változtatott, amikor megérezte Laura ujjait, ahogy betonmerev dákóját, és dús bozontú herezacsiját cirógatta. Igazán nagy sebességre akkor váltott, amikor Laura terpeszbe kényszerítette a combjait. A barna lány hanyattfekve bekúszott alá, hogy szájába vehesse a jókora husángot. A szerkezet nehezen fért a szájába, de ügyes volt, megoldotta, és még ügyesebben dolgoztatta ajkait és nyelvét. Gabriella és Karcsi versenyt nyögdécseltek, ahogy testükben egyre nőtt a kéj.

 - Laura, ne! – nyögte az izmos srác, de a lány elengedte a füle mellett. A faszt bezzeg nem! Esze ágában nem volt, ajak- és nyelvmozdulatai hamar és elsöprő eredményre vezettek. Karcsit az ikerlányok alaposan felizgatták, nem csoda, hogy hatalmasat spriccelt. Néhány pillanatra kijött a ritmusból, nyelvét Gabi csiklójának feszítve nyögött. A lány légzése is egyre kapkodóbbá vált, hüvelye összehúzódva préselt ki némi nedűt…

 Ahogy Gabi beterpesztett Karcsi előtt, úgy hullott le Panniról is a gátlás, no meg a kék köntös. Peti és Robi kilépett a nadrágjaikból, és két oldalról közrefogták a lányt. Alacsony termetéhez képest nagy melleit cirógatták, szőrtelen vénuszdombját simogatták, hajszínét kérdezgették.

 - Ha ennyire érdekel, akkor mogyoróbarna… - suttogta a kicsi lány, és a másik bőrkanapéra vetült. Combjait széttárva kínálta csupasz punciját Robinak, Petit pedig a farkánál fogva maga elé húzta. Szájába vette a merev dákót, magában elismeréssel adózott a méretének, nyelve a duzzadt, kékeslila színben tündöklő makk hegyén és alján pörgött felváltva. Apró jobb keze is ráfonódott a forró rúd tövére, és lustán mozgott rajta fel-alá, rásegítve ezzel nyelvének csapásaira. Peti lehunyt szemmel, halkan nyögve túrt bele a lány kék hajába, és olykor gyengéden belemarkolt a dús keblekbe is. Robi a szőrmentes ölben ügyködött. A húsos nagyajkak, bár Panni igen szétette lábait, mégis kislányos-szűziesen zárva maradtak, felül látszott ki egy pici a csiklót fedő bőrredőből. Robi csókokkal hintette a punci minden milliméterét, ujjaival megdörzsölgette kicsit, és megnyitotta az ajkakat. Piciny csikló, aprócska kisajkak bukkantak elő, nyíltak meg, feltárva ezzel a rózsaszín kéjbarlangot. Robi örömmel konstatálta a már szivárgó folyadék tényét, nekilátott, hogy a szivárgásból áradatot nyaljon. Némi aggodalommal helyezte nyelve hegyét a picike klitoriszra, ám az érzékenysége fordítottan volt arányos a méretével. Ráadásul alaposan kipirult és megduzzadt, élvetegen látott hát munkához. Nyelve hol a kéjgombocskán, hol a forró hüvelyben ügyeskedett, a srác kedve szerint. Panni hangosan nyögött, és csak azért nem sikongatott, mert egyrészt nem volt egyedül, másrészt tele volt a szája. Később mégiscsak elengedte Peti farkát, mert egyre közeledett a csúcs felé, lélegzete el-elakadt, ám jobb keze szorgosan mozgatta továbbra is a fitymát. Intenzív, nagyon erős orgazmusa volt, teste e gyönyör finom görcsébe rándult, ajkait szaggatott sikolyféle hagyta el. Éppenhogy alábbhagyott a lüktetés, már fordult volna az arca mellett feszülő faszhoz, nyelve hegye alig-alig érintette a makk érzékeny alját, Peti hangosan felnyögött-hördült, és farkából gejzírként tört elő az ondó. Folyt mindenfelé, jutott Panni szájába, arcára, nyakára, és még a melleire is.

 - Előjátéknak nem rossz! – törölgette arcát a lány percekkel később.

 - De nem ám! – vigyorgott rá Karcsi, kipirult testén verítékgyöngyök csillogtak.

 - Akkor következhet a fő fogás! – csízeltek az ikrek. A fene sem tudja, honnan, de egy doboz „óvintézkedést” vettek elő, és a három srácnak adtak egy-egy gumitekercset. „Felvértezkedett” mindhárom fiú, Robi terpeszben ült le a bőrkanapé egyik szélére, várt. Arra, hogy a három „kislány” közül melyik szeresse. Panni tolatott égnek meredő, fehér gumis farka felé. Lassan, óvatosan illesztette szeméremajkai közé a kéjrudat, ő is terpeszbe téve lábait hátradőlt, és finom mozgásba lendült. Csupasz puncija elé Gabi térdelt, fürge nyelve a nedvektől sikamlós, pici pecken pattogott, pucsított popsija mögé Peti került, lágy gyengédséggel hatolt hüvelyébe tövig. Robi mellé Laura csücsült a kanapéra, szétterpesztett combokkal Karcsit várta. A nagydarab fiú nem várakoztatta meg a lányt, szőrmentes puncijához hajolt, kellően benedvesítendő azt, nyalakodott egy sort. A megfelelő nyirkossági szint elértével a lány öle elé térdelt. Laura két kezével szétfeszítette ajkait, míg Karcsi nagyon lassan, nagyon óvatosan vezette be vaskos dorongját. Beletellett egy kis időbe, mire Laura hüvelye kitágult annyira, hogy a szokatlan méretet befogadja, de a kezdeti fájdalom hamar elmúlt. Helyébe meglepő és váratlan erősségű kéj lépett, ami néhány apró mozdulat hatására elsöprő eredménnyel járt. Laura hatalmasat élvezett. Karcsi egyre bátrabban mozgott, de még mindig lassan, most már nemcsak azért, hogy a lánynak ne fájjon, hanem mert a számára szűk hüvely, a szinte áradó nedvesség bizony őrá sem volt hatástalan. Annak ellenére, hogy nem is olyan rég „csapolták”meg, Laura képes volt újabb adag spermát kicsalogatni belőle. Karcsi halkan nyögve spriccelte tele a gumit, és ernyedt el…

 A másik két pár is hamarosan elért élvezetük csúcsára, nyögdécselve, levegőért kapkodva engedték el magukat…

 Később végigtekintve a lakáson azt vették észre, a többiek sem tévézéssel töltötték az estét.

Wackond 2011.07.04. 18:00

Gyémántok 30

Harmincadik fejezet

(Avagy: találkozás, üzlet, szex…)

 

 

 - Vajon megérkeztek már a gyerekek? – sóhajtott fel Juli a kocsiban. A találkahelytől már nem jártak messze.

 - Minden bizonnyal felállították a sátrakat, és most belakják! – nevetett Dugó a volán mellől.

 - Na, igen, az almák, és a fájuk! – epéskedett Kriszta.

 - Most mi a baj, mamka? Mi nem ezt csináltuk húsz éve?

 - Nincs ebben semmi baj, inkább az zavar, hogy most teljesen egyedül, nélkülünk mennek…

 - Aggódsz, hogy nagymama leszel, mi? – vigyorgott Gábor.

 - Idióta! – fakadt ki Kriszta. – Nem hülyék a lányok, ilyen téren tudnak magukra vigyázni! Más minden egyébre gondoltam…

 - Inkább arra gondolj, hova is kellene mennünk, kicsim! – szakította félbe Dugó.

 - Azt mondta Barbara, hogy a kikötőnél fog minket várni.

 - Jó, és az merre van?

 - Menj csak itt tovább, egyenesen, át a vasúton, és már ott is van! – mutatta Kriszta az irányt.

 Dugó leparkolt, és csak bambán meredt barátjára, aki vágtatva rohant illemhelyet keresve.

 - Minek iszik, aki nem bírja? – csóválta a fejét Gábor.

 Megvárták Jocót, aki kielégült arccal, szinte lebegve tért vissza barátaihoz, kis híján átesve egy dekoratív, vörös nőn. Barbara próbálta magára felhívni a figyelmet, de nem ez volt az alapötlete.

 - Meg sem ismersz? – köszönt a férfira.

 - Ne haragudj, de amennyire kellett, én csak egy dolgot voltam képes felismerni!

 Az elmúlt húsz év szinte alig változtatott rajta valamit. Asszonyosan kerekebb lett, ám egy csepp felesleg sem volt rajta. Vörös hajzuhataga hullámokban ömlött a vállára, laza, vakítóan fehér blúzára, mely kellemesen-mélyen dekoltált, kebleknél izgatóan feszült. Öltözéke szintén fehér, középhosszú szoknyában, és fehér cipőben folytatódott, illetve ért véget. Természetes vörössége ellenére bőre gyönyörű, napbarnítottan csillogott. A hapsik pont olyan mohó vággyal gusztálták, mint annak idején. Barbara, hosszadalmas üdvözlés után egy büfébe hívta barátait, és elcseverésztek egy kör hűsítő fölött.

 - Bocsássatok meg, hogy még húzom az időt, de Móni és Jenő még az utolsó simításokat végzi a nyaralón! - mentegetőzött Barbara.

 - Nélküled úgysem találnánk oda – jegyezte meg Szandra.

 - Na, igen, ezért is találkoztunk itt. Egyébként tegnap lettek készen a felújítással, Móniék rendet raknak.

 Tilinkózás-szerű hang hallatszott.

 - Ez ő lesz! – és Barbara egy mobiltelefont vett elő. – Igen, megérkeztek… Kész?… Nagyon jó, akkor néhány perc, és ott vagyunk!

 Rövid, tízperces partmenti autókázás után egy Pazar, villaszerű ház előtt álltak meg. A gondosan ápolt gyepet bukszus-sövénnyel szegélyezett, díszkővel kirakott út szelte ketté, mely az épület előtt elkanyarodva egy garázsba torkollott. A garázs előtt parkolták le autóikat, volt helyük bőven, és a villa bejáratához sétáltak. Móni sietett eléjük, sötét selyemruhája halkan susogott, férje, Jenő fehér vászonöltözékben követte. Teste jó másfél fejjel magasodott felesége fölé. Meleg üdvözlések, barátságos mosolyok, tartózkodó bemutatkozások repkedtek az egyre erősödő délelőtti napfényben, aztán Móni megmutatta barátainak a szobáikat. A délutánt a vízparton töltötték.

 Viszonylag korán ébredt mindenki. Gyorsan lezuhanyoztak, és a Barbara által roskadásig pakolt asztal mellé ültek. Könnyű, egészséges reggelit kaptak, melyet elrontottak azzal, hogy a férfiak cigarettára gyújtottak, Jenő kivételével, aki egy pipát csiholt füstre.

 - A ti gyerekeitek most otthon vannak? – fordult Juli Mónihoz.

 - Igen, valami barátaikat hívták meg a hétvégére, kihasználva a távollétünket. És a tieitek?

 - Ó, ők nem voltak elragadtatva attól, hogy mi idejöttünk! – füstölt egyet Dugó.

 - Hogyhogy?

 - Tudjátok, minden hónapban egyszer, van, hogy kétszer is elmegyünk egy hétvégére kempingezni, síelni, mikor mit… - magyarázta Glória.

 - Az éppen soron következő most lett volna, ezen a hétvégén, és… - vette át a szót Jocó.

 - És a lányaink kiverték a balhét! – vágott közbe Kriszta, megelőzendő Jocó kaján megjegyzéseit.

 - Miért? – értetlenkedett Barbara.

 - Talán mert imádnak velünk eljárni – vélte Gabesz.

 - Most akkor nélkületek mentek – szögezte le mély hangján Jenő. Komótosan kitakarította a pipáját, közben folytatta. – Voltak már nyaralni nélkületek?

 - Az iskolai kirándulásoktól eltekintve nem – vallotta be Szandra.

 - Lehet, hogy ez a bajuk? – szólt Móni.

 - Talán… Lehet, hogy el kellene engedni a kezüket… - tűnődött Kriszta.

 - Igen! Elvégre bizonyos tekintetben nagyon önállóak! – vigyorgott Jocó, végig sem gondolva, mennyire belegázolhat Krisztába. A nő mérgesen nézett rá, és a Piroskákhoz fordulva az ő gyerekeik után érdeklődött.

 - Gondolom, nálatok nincs ilyen probléma!

 - Ó, a mi csemetéink roppant önállóak! – vigyorodott el Jenő.

 - Majd hazamegyünk, és meglátjátok, mennyire! – nevetett Móni, és komolyra fordította a szót. – De talán térjünk az üzletre!

 A délelőtt el is ment a tárgyalásokkal, megtekintették az üzemet is, mindenki elégedett volt mindennel, kora délutánra az üzlet megköttetett.

 Úgy beszélték meg, hogy este egy elegáns étteremben, kis ünnepi vacsora keretében írják alá a papírokat. Addig úsztak egy-két sort a Magyar-tengerben, hat-hét óra tájban tértek vissza a villába. Lezuhanyoztak, s visszavonultak, mindenki a maga szobájába.

 Dugó egy fürdőköntösben terpeszkedett egy fotel mélyén, pohárka konyakkal a kezében. Kriszta egy törölközőbe burkolva lépett a szobába. A férfi felpattant, és átölelte feleségét, aki épphogy csak a sarkával tudta berúgni az ajtót, úgy szorongatta a férje.

 - Ez szuper üzlet volt, mami! – csókolgatta a nőt Dugó, ahol érte.

 - Az, drágaságom! – fuldoklott kissé Kriszta.

 - Ezt meg kell ünnepelni! – vonszolta a pasas az ágyra.

 - Rendben, de nem ér rá vacsora után?

 - Nem!

 - Jól van, nem vitatkozom! – dobta le a törölközőt a nő. Elheveredett az ágyon, férje csak állt az ágy végében, és konyaktól homályos tekintettel nézte őt.

 - Gyönyörű vagy! – lötyögtette meg az italt a pohárban, és lehajtotta. Azzal a mozdulattal, ahogy a poharat az asztalkára tette, a köntös zsinórját is kioldotta. Vállrándítással szabadult meg a lepeltől, merev szerszámmal lendült asszonya mellé, átölelve csókolgatta üzlettől, alkoholtól, szerelemtől mámorosan. Kriszta nem szerette, ha Dugó iszik, olyankor romlott a teljesítménye, de most más volt a helyzet. Nem érdekelte a lágy konyakfelhő, csak a bizsergetően izgató csókok, simogatások foglalkoztatták. Engedelmesen, sőt, követelőzve nyitotta meg combjait, férje ajkai már a csupasz szeméremdombján cuppantak. Dugó egyre szenvedélyesebb, eszementebb lett, a meleg asszonyi öl serkentette, a csiklóra zárta ajkait, szopogatta, szívogatta, nyalogatta. Kezeit is igénybe vette, szétfeszítette a puncit, a szétnyílt kisajkak közül felcsillant a kis patak, s gátja elhárulván, gyöngyözve csordult fenékiránt. Dugó nyelve lecsapott. Fel-alá vagdalkozott a forró hüvelyben, ízlelte, izgatta a számára oly kedves, csodás puncit. Mit szólt ehhez a nő? Csukott szemmel, résnyire nyílt ajkakkal csak zihálni, nyögdécselni tudott, és a csúcs közeledtével is csak halk jajszavakat suttogott rekedten, végül azt: „Jövök!”. Jött. Csiklóját Dugó állának feszítette, vaginája lüktetve ontotta a nedűt férje nyelvére. Elernyedt, kapkodta a levegőt. Halk kopogás zavarta meg őket, Dugó szólt ki.

 - Igen?

 - Barbara vagyok, bejöhetnék?

 - Gyere csak, gyere! – tépte fel a férfi az ajtót.

 - Hoppá, bocsánat, látom, zavarok. Csak a vacsorát akartam… - de a pasas már húzta is be kedvesen, vetkőztette rendesen.

 - Barbi, drágám, nem ér még rá?

 - De… - lépett ki a vörös hajú nő a bugyijából, és kérdőn nézett az ágyon heverő Krisztára.

 - Boldog, és részeg – magyarázta az. – Boldog a részegségtől, és részeg a boldogságtól. Te tetted boldoggá, most ő fog téged. Hagyd magad, nem bánod meg! Ha még emlékszel…

 Barbara mosolyogva heveredett Kriszta helyére. Combjai közé Dugó feje furakodott, nyelve a gombocskán, ujjai az ajkacskákon. Nyalt, kegyetlen, vad tempóban nyalt. Barbarában felszabadultak a húsz évvel ezelőtti emlékek, valamint a rég nem tapasztalt gyönyör, átadta magát a viharsebesen közelgő-erősödő kéjnek. Csendesen, ám rendesen elélvezett. Utolsó gátlásmorzsája is tovaszállt. Feltérdelt, Krisztát hanyattfektette, a csupasz puncin nyalakodott, fenekét feltartva Dugó farkának kínálta. A két nő pont végigért az ágyon, Barbara popsija pont kellő magasságban volt ahhoz, hogy a férfi az ágy végéhez állva tövig mélyeszthesse kemény kéjrúdját a csupasz ajkú, vörös pamacsos pinába. A férfi egyenletes, határozott tempót diktált, olykor teljesen kihúzta csillogó péniszét, hogy újra a forró hüvelybe döfje. Barbara nyelve Kriszta peckén pörgött, ujjai rásegítően siklottak a vaginába. Hamarosan egy újabb orgazmus miatt kiesett a ritmusból, de Kriszta nem neheztelt rá. Kézzel fejezte be, már neki sem volt sok hátra. A hullámok csillapodtával elhúzódott a vörös nő elől, amaz is Dugótól, a férfi farka halkan cuppanva csusszant ki a vaginából. A két nő az ágy mellé guggolva fogta közre a hapsit, és a csillogó dorongot. Hol Barbara, hol Kriszta nyelte be tövig a dákót, és mikor már érezték, hogy Dugó közeleg, nyelvük a makk alá csapódott. Dugó hangos nyögéssel spriccelt, lüktető farka egyre csak ontotta az ondót. Felesége, és Barbi alig győzte lenyalogatni és behabzsolni.

 Gábor is virágos kedvében volt. Boldogan ölelgette-csókolgatta Julit, aki mosolyogva tűrte egy darabig, aztán kacéran kibújt férje kezei közül, és kilibbent a szobából. Gábor ledobta magáról a ruháit, farka félmereven lengett, ahogy tett-vett a szobában. Kopogtattak.

 - Ieeen? – szólt ki negédesen, Julira számítva.

 - Zavarok? – kukkantott be Jenő.

 - Gyere, nem zavarsz!

 - Ó, bocs, azt hiszem, nem engem vártál! – tétovázott a nagydarab fickó.

 - Engem várt, de te is csatlakozhatsz! – nyúl Juli Jenő alá. A férfi meglepetten nézett a nőre. El kellett ismernie, vendégük igen jól néz ki. Még így, egy törölközőben is. Udvariasan maga elé engedte, de a nő határozottan vonszolta magával. Lendületesen becsapta az ajtót, s megállt az ágy, és az ülő Juli előtt. Mire észbe kapott, a nadrágja a bokáján volt, pólója valahol szoba körüli pályán, és csak Juli áhítatos suttogása térítette magához.

 - Jesszusom, mekkora!

 Hát igen. Jenő kétméteres, nagydarab fickó volt, kellemesen sportos, szögletes vonású, ám megnyerő, borostától szürkéllő arcú, szürke szemű, világosbarna, rövid hajú férfias férfi állt Juli előtt. A testét szinte mindenütt sötétbarna, sprőd szőrzet borította, de amitől a nő igazán elhűlt, az a hatalmas, vaskos dorong volt, ami még csak félmereven lendült az orra elé. Nincs mit szépíteni, még Gáboron is túltett. Juli a szájába vette, ám egyre fullasztóbb lett a dolog, ahogy Jenő farka teljes pompájába keményedett, duzzadt Juli lágy ajkainak simogatásától. A nő testhelyzetet változtatott, hanyattfeküdt az ágyon, combjait széttárta, közéjük Gábor hajolt, míg a nő kezelésbe vette Jenő petrencéjét, már amennyire tudta. Gabesz szétfeszítette a szőke pamacs alatti szőrtelen ajkakat, nyelve finoman siklott az előbújt csiklóra. Lágyan körözve érzékelte az apró kéjhullámok hatására beindult nedvtermelést, és a megnyílt hüvely bejáratánál átlátszó, kövér csepp jelent meg. Gábor csak erre várt. Nyelvével odacsapva megízlelte a harmatot, majd visszatérve az egyre pirosodó pecekre, gyorsított a tempón. Szinte neki is testi örömöt nyújtott az, ahogy felesége tompán nyögdécselve nyalakodott Jenő farkán, illetve, hogy hamarosan elengedve a kapitális példányt, átadva magát az érzésnek, egyre hangosodva, sikongatva, remegő testtel, bőségesen nedvezve elélvezett.

 Juli felhevülten térdelt fel, fordította formás fenekét férjének, és ismét szájába vette Jenő irdatlanját. Gábor finoman igazította péniszét a lucskos ajkak közé, tövig hatolt az imádott testbe. Lassan mozgásba lendült, Juli csípőjébe markolt, és ügyelt rá, hogy a nő ne jöjjön ki a ritmusból, de a gyönyörszintje fennmaradjon. Igyekezete felemásra sikerült. Juli felkorbácsolt érzékei hamarosan, alig pár percen belül újra csúcsra juttatták a nőt, aki újra „elhanyagolta” az orra előtt meredő kéjrudat, ám összeránduló, gyönyörtől lüktető hüvelye alaposan megszorongatta férjéét. Megint váltott. Jenőt az ágyra fektette, és nedves vaginájába igazította a mennyezetet kémlelő, vaskos rudat. Lassan ült bele, fájdalommal vegyes nagyon kellemes érzés volt, ahogy a szokatlan méret beléhatol. Gábort maga mellé állította, és most az ő farkát vette a szájába, nyalogatta vöröslő makkját, húzogatta fitymáját. Jenő Juli feneke alá nyúlt, egyrészt segítve a mozgást, másrészt a szűkös punci szorítása miatt gyorsan közeledő orgazmusa végett. A nő perceken belül harmadszorra is elélvezett. A nagydarab férfi is leemelte Julit, aki egy pillanatra sem tévesztette szája elől Gábor farkát, viszont megmarkolta Jenő vaskos dorongját, kezével segítve a lilás-duzzadt makkból előtörő, jókora mennyiségű, fehér ondót, mely alaposan összeragacsozta Juli hasát, fehérszőke pamacskáját, szeméremajkait. Férje két pillanattal lemaradva lövellte magját a szeretett ajkak közé, a nő mohón habzsolva nyelte minden cseppjét…

 - Ennyit a fürdésről! – nevetett levegőhöz jutva Juli, és kilibbent a szobából.

 Az étterem valóban elegáns volt, a vacsora fejedelmi, a szerződést aláírták, és piszkos mód berúgtak hajnalra.

Wackond 2011.06.27. 18:00

Gyémántok 29

 Huszonkilencedik fejezet

 (Avagy: útra kel a Nagy csapat!)

 

 

 Hová tűnt már az az osztálykirándulás! Hová tűnt az osztályuk egyáltalán! Találkoztak ugyan még néhányszor Zsuzsival és Pistivel, aki mellett meglepő módon mindig ott volt Hajni is. Ám ahogy az utolsó év is elszállt, eltűntek ők is. Gabriella és Laura most a szüleik tudtán kívül szervezkedett, intézkedett. Pár napjuk volt már csak hátra ahhoz, hogy őseik Siófokra autózzanak egy régi ismerősükhöz. A gyerekek tudomása szerint üzleti ügyben, a szülők szerint még szexre is.

 Az ikrek Tibi segítségével kinyomozták a lakcímet, azt, hogy a Barbara nevű Piroska elvált, két gyereke van, egy tizenkilenc éves fiú, és egy tizennyolc éves lány, a Mónika nevű ikertestvére pedig férjnél van, és szintén két gyereke, tizennyolc éves fia és lánya van, kétpetéjű ikrek. Gabi Barbara lányával, Pannival már felvette a kapcsolatot, és megtudta, hogy amint apjáék megérkeznek, azonnal Barbaráék balatonvilágosi nyaralójába mennek át. Ennek szellemében kérte minden barátját és rokonát, hogy úgy készüljenek. Folyt is a csendes rámolgatás, pakolászás, mikor is valami Gabi eszébe jutott, ettől lázas keresgélésbe fogott, de sehol sem lelte a cetlit, amire Panni telefonszámát felvéste. Rohant Tibihez, mindezt az utolsó nap kora estéjén.

 Tibi hason feküdt az ágyán, orra előtt egy erotikus témájú könyv hevert, olvasott. Annyira belemerült az olvasásba, hogy nem hallotta, ahogy szobájának ajtaja kinyílik. Titokzatos, csendes, elsőre szende, fekete hajú- és szemű, fehér bőrű, vékony alkatú, hosszú combú, kerek-feszes popsis-cicis lány lépett be. Nikolett, Jani és Szandi lánya. Halkan betette maga mögött az ajtót, és a falnak támaszkodva, félrehajtott fejjel nézte a fiút. Gyerekkoruk óta odavoltak egymásért, ez az érzelem az utóbbi két-három év alatt csak még jobban elmélyült. Nem láttak, nem hallottak a szerelemtől, pedig nem egy jelentkező akadt, aki szívesen magáénak akarta volna bármelyiküket is.

 Az angyalarcú, szőke srác lapozott egyet a könyvben, sóhajtva mormogott valamit, talán épp szerelme nevét, és ágyékával ficergett kicsit. Pár sor olvasta után olyan érzése támadt, mintha figyelnék. Az ajtó irányába tekintett, és valóban. Niki figyelte mosolyogva.

 - Szia, Tibi! – ült mellé az ágyra.

 - Szia, kicsim! – jelölte meg az oldalt, és hajította félre a könyvet Tibi.

 - Mi jót olvastál? – cirógatta és csókolta meg a lány.

 - Csak egy regény…

 - És, jó könyv?

 - Szerinted? – vonta duzzadó, forró öléhez Niki kezét.

 - Biztosan nagyon jó lehet!

 - Á, nélküled lósz…rt sem ér semmi! Csak veled jó! - ölelte át szerelmét a fiú, és gyengéd csókokkal illette halovány ajkait, melyet a lány olykor némi rúzzsal próbált élénkebb színűre javítani. Csókolóztak elég sokáig, mikor Tibi megkérdezte.

 - És, mi járatban itt, szerény kuckómban?

 - Csak átjötte… mert… izgulok… - tétovázott a válasszal Niki.

 - Mitől izgulsz annyira? Az az anyám dolga! – mosolygott Tibi.

 - Hát… nem is tudom… A holnapi út miatt.

 - Ne aggódj! El vannak havazva anyámék is az úttal, hidd el, minden a legnagyobb rendben lesz! – a fiú ráfordította a kulcsot a zárban. Visszatért a szépséges lányhoz, átölelte, és a fülébe súgta.

 - Van egy nagyon jó aggodaloműzőm!

 - Micsoda? – kacérkodott a lány. – Csak nem erre gondoltál?

 - De igen! – ezzel egy időben már húzta is le Niki fehér, testhezálló topját. A feszes anyag eltűntével a szabályos-szép kebelhalmok is kihúzták magukat, fiatalos büszkeséggel feszítettek Tibi simogatóan simuló tenyere alatt. A top az ágyra repült, és már a rövidnadrág is lefele mozdult a lányról. Bugyi sehol. Meglepte, mert nem volt hozzászokva. Ahhoz sem, hogy Niki borotválja gyönyörű, kékesfekete szőrzetét. Pedig most úgy tűnt. Ahol eddig buja, fekete őserdő nőtt, most keskenyre formált, kékesen csillogó pamacska húzódott. Tibinek cseppet sem volt kifogása ez ellen. Gyorsan hanyattfektette Nikit, tette szét a lábait, és tapadt szájával a csupaszra borotvált nagyajkak rejtekéből kibukkanó csiklóra. Nem akart hinni sem a szemének, sem simogató ujjainak, sem a nyelvének, de kénytelen volt. Eddig is rajongott Niki minden porcikájáért, most viszont sosem tapasztalt hévvel nyalakodott a bőven nedvező puncin. A lánynak is nagyon jólesett a dolog, még sosem borotválta le a szőrzetét ennyire, de azt látta, hogy az anyja igen. Hosszas tépelődés után rákérdezett a dolog technikai részére, és Szandra készségesen elmagyarázta. Az érzelmi oldaláról nem szólt, hadd legyen meglepetés. Nagyon meglepődött, amikor Tibi nyelve végigcikázott a csupasz szeméremajkain. A kéj pedig egyre csak fokozódott, ahogy a fiú nagy vehemenciával nyalakodott, és Niki megfeszülő testtel, halkan nyögdécselve elélvezett.

 

 „Hamar ment!” – gondolta a lány. – „De milyen jó volt!”

 Fekvő helyzetéből felült, átölelte a mellékúszott fiút, és finoman az ágyra nyomta. Lefejtette az alsónadrágot, és a délceg, Tibi egyéb testméreteihez képest jókora, kemény és hosszú pénisz tövén terjengő barnásszőke szőrzetbe fúrta a fejét. Lágyan és gyengéden csókolgatta körbe az izmos, eres hímtagot, a másik végére érve vékony ujjai köréfonódtak, s felhúzta a fitymát. Csókjai immár a bíborszínű makkot érték, olykor nyelve is végigcikázott rajta. Hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntött, összeköti a kellemeset a még kellemesebbel. Combját átvetette Tibi teste fölött, meglepve ezzel a fiút. Az arca fölé került, vágyakozva szétnyílt csupasz puncira öltötte nyelvét. Niki ajkai is a farkára fonódtak, nyelve a makkján pörgött. Ő sem maradt le a lánytól, tartotta vele a tempót, és földöntúli kéjbe hajszolta kedvesét. Az érzés minden várakozásukat felülmúlta. Alig néhány perc, és már nagyon-nagyon a végén jártak, egyszerre nyögték a másiknak: „Mindjárt… jövök!”. Egyszerre élveztek el, testük egy ritmusra hullámzott a gyönyör csúcsán, Tibi jókora adag ondót lövellt. Niki, miután tisztára nyalta Tibi farkát, remegő lábait átemelte a fiú fölött, reszketegen bújt mellé, és gyengéd, végtelennek tetsző, szerelmes csókba borulva pihegtek.

 Nem is figyeltek fel az első, halk kopogtatásra, csak a sokadikra. Niki pillanatok alatt a pléd alá került, Tibi pedig, útközben egy alsónadrágba bújva az ajtóhoz. Gabi állt a küszöbön.

 - Bocs, zavarok? – lépett egyet beljebb, de felfedezvén „sógornőjét”, már lépett is vissza, Tibi helyett is válaszolva saját kérdésére. – Ööö… úgy látom, igen!

 - Gyere csak nyugodtan! – hívták egyszerre.

 - Kösz.

 - Miben segíthetek? – kulcsolta vissza az ajtót a fiú.

 - Az a helyzet, hogy elhagytam Panni telefonszámát, és el akarnám kérni…

 - Semmi gond! – és Tibi máris a számítógép elé vágódott. Niki is kiszállt a pléd alól, és a fiú mellé húzódott. A gép, hála a modern technikának, másodpercek múlva köpte a választ. Niki felírta egy noteszlapra, és átnyújtotta Gabinak.

 - Kösz, és még egyszer, bocs a zavarásért!

 - Mikor indulunk reggel? – kérdezte a fiú.

 - Hát, anyuék nyolcra tervezték, arra gondoltam, egy óra múlva mehetnénk mi is! Tehát kilenckor. Na, aludjatok jól! Ja, Niki, jó lett a „frizurád”! – és Gabi kilibbent. A fekete hajú szépségnek eltartott egy ideig, mire leesett, mire is gondolt Gabi.

 

 Másnap reggel. Lázas készülődés, a szülők, mint a mérgezett egér, fel-alá rohangáltak a csomagokkal. Nem ment olyan zökkenőmentesen, mint gondolták. „Ezt most hogy a rákba tegyem ide?!”, „Dózerrel, ha másképp nem megy!”, „Imádlak, asszony, legközelebb a Szabadság-szobrot is feszgesd be, attól talán jobban kilátok a tükörben!”, „A hűtőtáskát is tedd be!”, „Bravó, megyek, hozok inkább a telephelyről egy kamiont!”. Ilyen, és ehhez hasonló, kedvesnek éppen nem mondható csevej zajlott le a szülők között. Aggódó szavak és arckifejezések közepette váltak el egymástól, és Dugóék elporoztak a Balaton felé.

 - Na, most már mi is pakolhatunk! – vigyorodott el Gabi.

 Durván egy óra múlva a fiatalok is útra keltek. Járművük egy tizenkét fős kisbusz volt, nyolcuknak több mint kényelmes. Egyetlen baj volt csupán, a szellőzés. Kicsiny volt a nyitható ablakfelület, mely az autópályán zakatolva még elég levegőt engedett be, a városon átverekedve azonban majd’ megfőttek. Nem csoda hát, ha nagyon nekivetkőztek, némelyikük csak alsóneműben tudta elviselni a meleget.

 A hátsó ülésen Vili nyúlt el, fejét Marcsi ölébe hajtotta, a lány egy könyvet olvasott, és szórakozottan cirógatta a fiú haját. Vili egy jó órás szundítás után, az autópálya elején ébredt fel, szerelmére pillantva meglepve tapasztalta, hogy a lányon a bugyin kívül csak egy melltartó van. Menten felült. Marcsi félretette a könyvet, belecsókolt az őt átölelő srác fülébe. Nagyon hamar egymásba feledkeztek, csókolgatták, simogatták a másikat, ahol csak érték. Nemsokára a melltartó is kikapcsolódott Marcsin, nagy, fejlett mellei feszesen ugrottak elő a meglazult fehérneműből. Vili nem tudta, és nem is akarta visszatartani a kezét, a jókora keblekre tapadt, tenyere simogatóan, bimbókeményítően körözött. Belemerültek a játékba, Marcsi a duzzadt alsónadrághoz nyúlt, előbújtatta a srác dagadozó, merev és forró farkát. Ujjai átfonták, szorították, izgatták a dákót, és szinte egyszerre döntöttek úgy, hogy helyzetet kellene változtatni. Levették a magukon maradt alsóneműket, Marcsi elheveredett a padszerű ülésen, lábait hívogatóan tette szét. Vili szeretettel, vágyteli izgalommal nézett végig barátnőjén. Vállig ért sötétszőke, egyenes szálú, fénylő haja, akár egy samponreklámban, szeme színe átmenetet képzett a kék és a zöld között, most szenvedélyesen csillogott a fiúra. Egyenes, cseppnyit hegyes orra alatt piros ajkai résnyire nyíltak, nagy, még az anyjáét is meghaladó méretű mellein felizgultan meredtek a bimbók. Alakja nem volt olyan karcsú, mint az ikreké, de nem is volt oka panaszra. Derékban vékonyka, csípőben teltebb, combjai formásak. Vilit leginkább a ritkás, barna, bikinivonalig karbantartott szőrzetű, a széttárt combok rejtekéből előmosolygó húsos punci érdekelte. Odahajolt a vágyakozó ölbe, ujjaival szétfeszítette a nagyajkakat. Az előbújó, aprócska rózsaszín gombocska hegyére helyezett egy-két csókot, később a nyelvét. Lassan ízlelgette, ám tempója gyorsult, pörgött-forgott a pirosodó, megduzzadt csiklón, olykor bekígyózott a forró-nedves hüvelybe, kéjjel habzsolva a szivárgó nedűből. Marcsi csendes-fegyelmezett nyögdécseléssel kísérte mindezt, de még ezt a halk hangot is elnyomta a motorzaj. Amit viszont nem lehetett elnyomni, az a lány finom remegése, a közelgő orgazmus miatti egyre sűrűsödő kéjgörcsös rándulásai. Nagyot élvezett, puncija lüktetve ontotta magából a gyönyörnedveket, foltot hagyva Marcsi feneke alatt az ülésen.

 Nem zavartatva ettől, Vili egy óvszert vett elő, Marcsi a merev rúdra tekerte. A srác leült, a lány pedig szemből, az ölébe. Tövig csüccsent a „karóba”, átölelte szerelmét, sóhajtozva nyögdécselt, keblei a fiú mellkasának feszültek, kellemesen bizsergetve őt. Teljesen rapszodikus tempóban lovagolt a kéjrúdon, megszűnt számukra a külvilág, csak egymás érzéseire, mozdulataira figyeltek. Nem törődtek Robi irigykedő vigyorával, aki a belső tükörből minden mozdulatot tökéletesen tudott követni. Észre sem vették, hogy a repkedő függönyök mögött bárki, mellettük elhaladó láthatja őket. Számukra csak a közeledő gyönyör volt az egyetlen fontos dolog. Felizgult testük egymásnak feszült, a kőkemény pénisz erőteljesen lövellte ondóját a lüktetve összehúzódó, nedveit árasztó, élvező hüvelybe, illetve a gumi védelmébe.

 Ernyedten ölelték egymást, légzésük szabálytalan zihálás volt csupán, tekintetük ködös. Marcsi óvatosan leemelkedett Vili lassan ernyedő farkáról, a fiú gyorsan levette a gumit, és tisztára törölte makkját. Peti vigyora jelent meg a képben.

 - Nem bírtátok volna ki, míg odaérünk?

 - Kapd be! – fintorgott Vili.

 - Asszem, most nem bírnál egy újabb menetet! – hajolt el Peti a felé hajított óvszer elől. Szerencsére volt rajta csomó…

Wackond 2011.06.20. 18:00

Gyémántok 28

 Huszonnyolcadik fejezet

 (Avagy: almák a fájuktól)

 

 

 Talán véletlen egybeesés, talán nem, de az tény, hogy Gabi, Laura, Peti és Vili egy gimnáziumi osztályba került. Ráadásul Molnár (született Felföldi) Katalin lett az osztályfőnökük. A nő már a beiratkozásnál gyanakodva méregette az ifjúságot, néhány szülői értekezlet, és a négy iskolaév csak megerősítette benne, a Gyémánt-gyerekek le sem tagadhatják, honnan származnak.

 Igazán a harmadik év végén látszott meg először, miben és mennyire hasonlítanak a szüleikre. Kati pár napos osztálykirándulást szervezett. Úgy gondolta, a Mecsek kiváló lesz, közeli nagyváros (Pécs), gyönyörű táj, túralehetőségek, tiszta levegő. Férjét, és két gyerekét csapta még az osztályhoz, előbbit felügyelő-kísérőként, utóbbi kettőt meg csak úgy, hadd kiránduljanak. Ötnaposra tervezte az utat, és nem minden ok nélkül szabad faház- és lakótárs-választást engedélyezett. Sejtelme bejött. Gyémánt Gabi egy boszorkány ügyességével és varázsképességével szerezte meg a legjobb faház kulcsát. A házikók szétszórtan álltak a fenyőliget fái alatt, az övék a lehető legtávolabb állt a bejárattól, és attól, ahová az osztályfőnök költözött be. Ráadásul mindig árnyékban volt, míg a többiek a nap különböző óráiban majd megfőttek, mert egy-két órácskára odasütött a nap. Hab a tortán: hatfős faházat laktak négyen.

 A megérkezésük napján semmiféle kötött programjuk nem volt, csak a vacsora, amit egy ilyen célra kialakított épületben fogyasztottak el. Kaja után ki-ki habitusa szerint pihent, lazított, akadtak megrögzött focisták, akik egy füves tisztáson kergették a bőrt, néhányan a tisztás szélén beszélgetve, szurkolva követték szemükkel a labdát, voltak pedig olyanok, akik a faház csendjébe vonultak vissza.

 Kora nyár volt, gyönyörű idő, későn sötétedvén már fél tíz volt, mikor a legtávolabb álló faház lakói visszatértek. Az épületben három szobácska volt, kettő a földszinten, egy pedig a tetőtérben. Mindkét szinten egy aprócska illemhely, továbbá a földszinten egy zuhanyfülke, picike konyhaszerűség, és egy "társalgó" volt. Az ikrek rögvest a tetőtéri szobácskába cuccoltak be, a két fiúnak maradtak a lentiek. Megosztoztak rajtuk. Mindannyian lezuhanyoztak, Vili jó éjszakát kívánva aludni tért, Peti később még felment Gabihoz.

 - Kicsit hiányzik Robi! - panaszkodott Laura a nővérének. Meztelenül feküdt az ágyon, és Gabit nézte, amint fésülködik a tükör előtt, szintén ruhátlanul.

 - Meg tudlak érteni, Lou! - végzett a hajápolással Gabi, és húga mellé ült. - Nekem ugye itt van Peti, de neked?

 - Hát igen… - sóhajtott Laura. - Nem azt mondta, hogy feljön?

 - De, lehet, hogy már a lépcsőn van…

 - Irigyellek, nővérkém! Pillanatokon belül itt lesz a pasid, én meg mehetek le innen!

 - Ki mondta, hogy le kell menned? - kacsintott Gabi.

 - Senki, de gondolom, nem snapszerozni jön, vagy igen?

 - Na, azt azért nem, de teljesen fölösleges lemenned, majd beszállsz mellénk!

 Laura teljesen megdöbbent. Az lehet, hogy Robin kívül olykor még Gabival is intim viszonyban volt, de hogy ő Petivel! Ezt eddig lehetetlennek tartotta, meg aztán nem is érdekelte őt annyira a nővére fiúja. Azt viszont kénytelen volt bevallani, hogy szexhiánya volt.

 - Nos, Laura, mit szólsz ehhez? - mosolygott rá Gabi, keze máris gyengéden simogatta a lányt.

 - Nem találok szavakat! - suttogta az ikertesó, ahogy nővére keze egyre intimebb tájakra keveredett. Laura puncija egyre forróbb, egyre izgatottabb lett, a kisajkak közül hamarosan egy csepp kéjnedű bukkant elő. Gabriella ügyesen szétfeszítette Laura ajkacskáit, középső ujja pedig játékos köröket leírva egyre mélyebbre hatolt a forró hüvelyre. Hüvelykujja is csatlakozott hozzá, a ruganyos-nedves csiklót tartotta mozgásban. Laura kéjesen felnyögött, ahogy egyre fokozódott testében a gyönyör, hamar, néhány percen belül csúcsközelbe került.

 - Ó, Gabi, nagyon jó!… Mindjárt… jövök! - nem volt egyébként beszédes fajta, de ez a rekedt suttogás kikívánkozott belőle.

 - Gyere, kicsim, gyere! - súgta Gabi, talán egy picivel hangosabban, és közvetlenül Peti halk kopogása után. Abban a pillanatban, hogy Laura Gabi kezéhez kapott, erőteljesen rászorította nedves, lüktetve élvező puncijára, akkor lépett be Peti a szobába. A látvány több volt, mint meglepő, akkor még fogalma sem volt az ikrek közötti ilyen szoros kapcsolatról. Már lépett volna vissza az ajtóból, de Gabi nem engedte.

 - Ó, Peti, gyere csak be! - hívta halkan.

 - Á, csak jó éjszakát akartam kívánni, már itt sem vagyok! - hebegte Peti.

 - Gyere, egyetlenem! - Gabi felkelt rémült húga mellől, aki csak most vette észre a fiút. Laura mellé telepedtek, megfogta a srác kezét, és gyengéden simogatta, miközben beszélt.

 - Most magyarázatot vársz tőlünk, és joggal… - kis szünet után folytatta. - Kicsit olyan, mintha Nikivel kaptunk volna rajta téged, de én azt hiszem, ez mégis más. Szeretlek, Peti, mindennél jobban, de szeretem Laurát is, és igényelem is, mint ahogy ő is engem, vagy Robit. A mi kapcsolatunk más… ha érted… Amúgy elég ritkán fordul elő ilyesmi, de szegény Lou úgy el van pasitlanodva! Remélem, nem okoz problémát!

 - Ööö… nos, nem problémát, mint inkább meglepetést okozott… - talált szavakra Peti.

 - Akkor nem haragszol? - kérdezte Laura.

 - Miért kéne haragudnom?

 - Hát… ezért… Tudod, hiányzik Robi… és Gabi csak segíteni akart.

 - Ha nincs ellenetekre, segíthetek én is!

 - Nincs! - vágták rá egyszerre az ikrek.

 Gabi egy pillanat alatt megszabadította pasiját a fölösleges ruhaneműktől, heves csókolózásba gabalyodott össze vele, Laura pedig finom cirógatással kezelésbe vette az egyelőre még petyhüdten lógó hímtagot. Gabinak azonban nem volt ínyére ez a pozíció. Gyengéden eltolta húga kezét, a fiút hanyattfektette az ágyon, így csókolóztak tovább, Laura pedig ismét a már éledező fütyköst dédelgette. Hosszú ujjait a rúd köré fonta, lágyan fel-le mozgatta, a fityma hol elfedte, hol felfedte a vöröslőn duzzadó makkot. Belefeledkezett a játékba, nem gondolt már Robira! Peti lábait terpeszbe tette, és apró csókokat helyezett el csiklandós-finoman a combok belső felére, a ritkás, fekete szőrzettel borított herezacskóra, a rúd tövére. A lágy csókok körbe-körbe záporoztak a pénisz tövén, Peti már azon aggódott, hogy Laura másra nem is hajlandó. Egy pillanattal később meleg lányajkak fonódtak makkja köré, hegyén egy nyelv cikázott. Peti aggodalma messze szállt, mint ahogy pár perce Lauráé is. A lány még sosem vett a szájába péniszt. Sem Robiét, sem másét. Valahogy nem került rá sor, pedig már jó ideje éltek nemi életet pasijával, aki pedig sosem forszírozta a dolgot. A lány most azonban nagyon megkívánta, átszellemült arccal mozgatta ajkait és nyelvét. Gabriella abbahagyta a csókolózást Petivel, a srác arca fölé térdelt, nyalásra kínálva enyhén szőrös punciját. Peti természetesen rögvest szétfeszítette ujjaival a nagyajkakat, az előbukkanó csiklót lassan, ám egyre gyorsuló tempóban nyalta. Apró remegések futottak át szerelmén, ahogy a kéj hullámokban, egyre erősebben érte. A lány észbontóan szép, kerek, duzzadt bimbójú, selymes cickóit simogatta, de a keze nemsokára lecsúszott az ölébe. Elhessegette Peti ujjait, ő maga feszítette szét nedves punciját, hogy a fiú minél könnyebben hozzáférjen a duzzadt-vörös kéjgombjához. Annyira jobban érte, hogy Gabi néhány percen belül egy halk nyüszítés kíséretében hatalmasat élvezett. Peti sem sokkal maradt le mögötte. Laura ösztönös-ügyes nyelvmunkájának köszönhetően erőteljes lövelléssel tört ki farkából az ondó, a meglepett Laura szájába. Nem volt szép látvány, a lány még sosem ízlelte, nem tudta eldönteni, finom-e, vagy sem, ajkain kicsordult pár csepp. Végül a folyadék fogyaszthatónak találtatott, minden "falatkáját" eltüntette, és megtörölte a száját.

 - Hogy ízlett? - vigyorgott rá a nővére.

 - Ahhoz képest egész jó! - válaszolt a húga. - Bocs, hogy nem hagytam neked!

 - Jut is, marad is! - legyintett Gabi. - Én már tudom, milyen, irigy sem vagyok, és Peti úgyis nemsokára újratölt! - megcsókolta a fiút, és megcirógatta a mogyoróit.

 - Bizony! - csízelt az érintett.

 - Akkor meg vagyok nyugodva! - nevetett Laura.

 - Én viszont nem!

 - Miért? - néztek Gabira.

 - Mert Laura még nem élvezett el!

 - De igen, mikor Peti bejött!

 - Az nem számít! - legyintett a nővére.

 - Nehogy azt mondd, hogy nem esne jól! - vigyorodott el a fiú. Feltápászkodott az ágyról, lenyomva Laurát a helyébe. A lány nem volt saját élvezetének ellensége, engedelmesen nyitotta combjait, puncijából vékonyka nedvpatak csordult. Peti meg is jegyezte csipkelődve, mire Laura vállat vont.

 - Azért nem hagyott hidegen a dolog… - az utolsó szónál már megremegett a hangja, ahogy Peti nyelve a csiklójára siklott.

 Gabriella eközben a nesszeszerébe túrt, és egy vibrátorral, valamint egy csomag óvszerrel bújt vissza szerelméhez. A srác vadul nyalakodott Laura punciján, és meghökkent, mikor a ketyere a látómezejébe került.

 - Mi a fasz ez?

 - Csak mű. Használd, érdemes! - mosolygott Gabi dévajul. Peti bekapcsolta a szerkentyűt, és míg nyelve a sikamlósan ruganyos pecket kergette, addig a zümmögőt a forrón lucskos hüvelybe vezette. A lány háta ívben megfeszült, ahogy a vibrátor belecsúszott, és mivel eddig sem járt messze a csúcsponttól, most szinte azonnal bekövetkezett. Az önkívület határára került, önkontrollját jórészt elveszítette, vaginájából spriccelve, fröcskölve tört elő, kit érdekel, milyen folyadék, extázisban volt, ahogy levegőért kapkodva, halkan nyüszítve elélvezett. Gabi meg sem várta, hogy Peti kivegye Laura testéből a vibrátort, a fiút a félájult húga mellé irányította finoman. A hanyattfekvő Peti égnek meredő dákójára tekert egy gumit, és lassan beleült. Nem engedte, hogy a srác lökjön, leszorította az ágyra, csak a csípőjével ficergett a kéjrúdon. Olykor felhúzódott, visszaereszkedett, előrehajolva csókolóztak, kemény mellbimbói végigcirógatták a srác pelyhedző mellkasát, aztán újra visszaülve tovább ficergett. Laura is összeszedte magát, kivette a síkos műtagot, és megpróbált a szeretkező pár plusz-izgatásával. Nem jött be. Kezébe vette az irányítást, és a vibrátort, új pozitúrába rendezte a párt. Petit szétnyitott combokkal az ágy szélére ültette, Gabit pedig úgy helyezte el, hogy a fejével kényelmesen a combjai közé férhessen. Gabi tehát lassan lovagolt Peti farkán, Laura pedig a klitoriszt próbálta követni nyelvével, vagy a rezgetővel. Nem adott sok időt nővérének az orgazmusig. Gabi nagyon hamar, nagyon nagyot élvezett. Laura épp csak annyira függesztette fel a nyalakodást, míg le nem csitulnak a gyönyörhullámok. Amint úgy érezte, nyelve újra teljes sebességre kapcsolt, Gabi alteste ismét mozgásba lendült. Laura most már nem akart kimaradni a jóból, térdeplő helyzetéből guggolásba emelkedett, nedves kisajkai rózsaszín rejtekébe mélyesztette a vibrit. Néha csak a kéjgombocskájára szorította a rezgőt, így fokozva testében az egyre erősödő bizsergést, mely kisvártatva egyetlen erős-hatalmas hullámként csapott át rajta. Nem feledkezett meg azonban az orra előtt fel-alá mozgó csiklóról sem. Ennek köszönhetően Gabi alig pillanatokkal maradt le tőle, és Peti is szinte azonnal követte őket. Hosszú percek teltek el boldog ölelésben, Gabi óvatosan leszállt Petiről, ügyes-gyors mozdulattal megszabadította a gumitól, tisztává varázsolta a lassan félárbocra ereszkedett péniszt, és kidobta az óvszert a szemetesbe. Az ikrek Peti mellé bújva, egymást cirógatva lassan álomba merültek…

 Későn keltek reggel. Peti tért először eszméletre (gondolta), nyomott egy-egy puszit az ikrek álmos-bájos arcára, ám egy még erősebb nyomástól hajtva a vécére vágtatott. Dolga végeztével, ahogy volt, "Péterkosztümben" leereszkedett a földszintre. Megtömte a kávéfőzőt, amíg az ital lefőtt, előkotort egy cigarettát, és az egyik fotelbe telepedve elnyúlt. Már a kávéját szürcsölgette, mikor Vili belépett a házba.

 - Jó reggelt, te szexgép! - köszöntötte rommá izzadva, ám vidoran. Minden reggel kocogott pár kilométernyit, és ezt a kirándulás idejére sem függesztette fel.

 - Helló, te futóbolond! - vigyorgott Peti is. Csípte a srácot, jó barátok voltak, ahogy a szüleik is, és állandóan piszkálódtak egymással, persze csak viccből. - Megvolt a mai adagod, vagy csak leengeded a vizet?

 - Mára elég volt ennyi futkorászás! - szólt ki Vili a zuhany alól.

 - Végre! Akkor este már nem futsz?

 - De nem ám! - jött elő Vili, minden öltözéke a fejére turbánszerűen feltekert törölköző volt. - Maradt kávé nekem is? - csüccsent a másik fotelbe.

 - Igyál, jut még a csajoknak is! - kedélyeskedett Peti egy újabb cigi füstjén át.

 - Kösz. Egyébként jól hallottalak az éjjel, Gabinál voltál fenn?

 - Ja, bizony!

 - És Laura? Nem láttam lejönni…

 - Nem nagyon akart.

 - Mit nem mondasz, kefegép! Csak nem?

 - Csak de. Laurának hiánya volt…

 - Na, bakker! Ha nem az unokatesóim lennének, csatlakoztam volna!

 - És Marcsi?

 - Mé', itt van? - lazáskodott Vili.

 - Nos, ebben igazad van! - gondolkodott el Peti, és kisvártatva kaján vigyor terpeszkedett el az arcán. - Akkor most szabad a vásár?

 - Naná! Már van is kiszemeltem!

 - Ne mán, futóbolond! Várj, hadd találjam ki! Valamelyik bögyös barna a szomszédból?

 - Neeem! - legyintett Vili.

 - Csak nem a szöszi Fanni?

 - Á, az egy fadarab! A fizikakönyvre izgul, nem erre! - billentette meg szerszámát Vili.

 - Akkor csak a Molnár Zsuzsi maradt!

 - Mire maradtam én? - hallatszott egy kislányos hang, kopogtatásával egy időben lépett be a gazdája is. Az osztályfőnök tizenhét éves, egészen kellemes lánya jelent meg. Nem zavartatva magát, leült a két fiú közti díványra. - Tehát, miről volna szó? - szemtelenül rágyújtott. Petiéből.

 - Nos… ööö… - Vilinek értelmes szava nem akadt, Peti meg nem is keresett. Neki nem kellett Zsuzsi. A lány tovább mosolygott Vilire, aztán elunta.

 - Az az érzésem, hogy akarsz tőlem valamit, vagy tévednék?

 - Nem, nem tévedsz! - vágta rá Vili.

 - Van ehhez valami köze az öltözékednek?

 - Talán a turbán nélkül… esetleg… - jött bele egyre jobban a srác. Nem először találkozott a lánnyal, és nem először merült fel benne, hogy egy laza kunkor erejéig bevállalná. Zsuzsi tizenöt évesen részesült először szexben, ám pár hónap után csalódnia kellett akkori partnerében. Zsuzsi azok után nem keresett hosszú, tartós kapcsolatot, de nem is adta oda magát minden jött-mentnek. Vilit ismerte már jó ideje, fel is keltette az érdeklődését, most, hogy a fiú meg sem próbálta leplezni meztelenségét, csak újabb lendületet adott kíváncsiságának. Zsuzsi úgy döntött, belemegy a dologba, legalább nem fog unatkozni ezen a kiránduláson.

 - Azt hiszem, erre ma még visszatérhetünk, most nem ezért jöttem - szólalt meg. - Anyu küldött, hogy félóra múlva találkozunk elöl, a téren, mert valami programot szeretne megbeszélni…

 - Milyen programot? - kérdezték az ikrek lefelé jövet.

 - Helló, lányok! - köszöntötték őket a "nappaliban" ülők.

 - Ezt nem mondta anyu… Egyébként tök jó az egyenruhátok! - utalt Zsuzsi mindannyiuk meztelenségére. - Na, kösz a cigit, és félóra múlva elöl! - és kiment.

 - Csak nem akarod megkettyinteni, Vili? - érdeklődött Laura.

 - Tudod, megirigyeltem Péter barátomat, de nem tudok neki besegíteni, mégiscsak a rokonaim vagytok!

 - Na, ez igaz! - bólintott Gabi. - Marcsinak ugye egy szót sem!

Wackond 2011.06.20. 17:59

Gyémántok 28

  Kati félóra múlva alternatív lehetőséget javasolt, az osztály így két részre oszlott. Az egyik István vezetésével a környéki erdőkben tett nagyobbacska túrát, míg Kati Pécsre buszozott a megmaradtakkal. Kis csapatunk gyűlölte a múzeumból ki, templomba be, szuvenírboltokkal megspékelt kirándulást, inkább Istvánnal tartottak. Kora délutánra tértek vissza a kóricálásból, megkajáltak, és a tábor majdnem közeli szomszédságában terpeszkedő tó partjára ültek ki. Az ikrek hozták a formájukat, bikinifelsőt azonban nem. Voltak éhes tekintetek. Kati magában csak ingatta a fejét. "Nem esik messze az alma a fájától!"

 Beesteledett. Az ikrek, Peti, Vili és Zsuzsi vacsora után a legtávolabbi faház rejtekébe vonultak vissza. Előkerült pár üveg üdítő, pár doboz cigi, és egy nagy pakli römikártya. Végtelennek tűnő zsugapartit rendeztek, a füstöt már vágni lehetett, ablakot nyitottak hát. Tizenegyre járt az idő, amikor Gabi elvonult zuhanyozni, Laura azonnal követte. Ezen felbuzdulva a többi ifjú is megtisztálkodott, nemsokára öt meztelen, tétova fiatal állt a "hallban". Most hogyan tovább? Vonuljon félre mindenki diszkréten, vagy… Végül Zsuzsi oldotta meg a helyzetet. Csipkelődő mosollyal Vili lábai közé nyúlt, megbirizgálta a "koronaékszereket", és a srác szobájába surranva a heverőre vetette magát kihívóan izgató pózban. A fiú követte. Zsuzsi szőkésbarna, félhosszú, dús frizurát hordott, kék szeme, bájosan kislányos arca, nem túl magas termete, kicsiny, hegyes mellei, kellemesen jó alakja olt. Jelentős mértékben javította az összképet a vékony, de formás-izmos combjai közül előmosolygó, teljes mértékben szőrtelenített, húsos-domború punci. Vili tetszése egyre nőtt a lány iránt, főleg "délen", nem is tétovázott tovább. Zsuzsihoz térdelt, a lány előrehajolt, heves csókolózásba bocsátkoztak. Vili tenyere rásimult az apró, hegyes cicikre, majd' átszúrták a gyengéd érintéstől megduzzadt, kemény bimbók. Csókjai elhagyták a lány ajkait, ujjait nyelve hegye váltotta a gombocskákon. Pajkosan próbáltak kitérni előle, ám hasztalan. Zsuzsi kéjes-halk sóhajokkal kísérte a fiú játékát, keblei elég érzékenyek voltak az efféle izgatásokra, az átlagnál kicsikét jobban. Ritkán, de képes volt orgazmusra pusztán a mellei masszírozásával. Érzékei eléggé fel voltak korbácsolva, mikor Vili lejjebb haladt. Finom csókjai a hasán, köldökén át a szeméremdombjára értek. A lány még jobban megnyitotta combjait. Csupasz, húsos nagyajkai résnyire nyíltak, szinte kitüremkedett közülük a vérbő, nem aprócska csikló. Partnere ujjaival még jobban szétfeszítette az ajkakat, fürge nyelve a pecekre csúszott. Nem kellett sokáig nyalakodnia, Zsuzsi a melleit simogatva, fejét hátrahajtva, piros ajkait résnyire nyitva, levegőért kapkodva közeledett a csúcshoz. A fiú nevét suttogta-nyögte, teste ívben megfeszült, csupasz punciját a srác nyelvének szorította, hüvelye bőséges nedvezése közepette elélvezett.

 Laura a fotelbe vetette magát, combjait pedig a karfákra helyezte. Peti nyelve az enyhén szőrös puncira siklott, halk cuppanásokat hallatva nyalta-szívta a vérbő-piros csiklót. Gabi ezenközben próbált odaférkőzni a kőkemény, merev farkához. Pasija féloldalt helyezkedett, hogy a lány dolgát megkönnyíthesse. Laura diszkrét-halk nyögésekkel díjazta Peti nyelv- és ajakmunkáját, és magában rosszallóan gondolt Zsuzsi kihallatszó, jóval zajosabb gyönyörére. Jó pár perc után azonban már a sajátjára koncentrált. Lélegzete el-elakadt, teste finoman megremegett, végül megfeszült, és egy nyikkanás nélkül elélvezett. Peti is igen közel járt, Gabi ajkai profimód csúszkáltak vaskos dorongján. Laura elélvezte után pillanatokkal, nem kevés mennyiségű spermát lövellt a lány szájába, aki alig győzte nyelni a számára oly finom nedűt.

 Csillapodtak a kedélyek. Zsuzsi el volt ájulva Vili nyelvtechnikájától, és amikor szóvá tette, Vili helyett Peti felelt.

 - Ez nálunk valami családi örökség lehet! - szólt be a nyitott ajtón. Nem mintha bármi rokoni kapcsolat lett volna a két fiatalember között.

 - Bizony! - vigyorogtak az ikrek az unokatesójukra. Ezen jót nevettek, Zsuzsi pedig helyet cserélt Vilivel. Most ő cserkelt végig a fiú testén csókjaival, a markáns, borostás arcán, izmos nyakán, ritkás szőrzetű, izmos mellkasán át a barna, göndör-pöndör szőrzettel övezett köldökig. Bal keze már az igen kemény és forró rúd köré fonódott, lágy-lassú mozdulatokkal mozgatta a fitymát. Kezét ajkai váltották fel, nyelve fürgén csapkodott az érzékeny makkon. Munkájára sosem volt ilyen téren panasz, most sem, inkább az volt a probléma, hogy nyelvcsapásai, ajkai szívó mozdulatai hamar a fellegekbe repítette a srácot. Vili nem így akarta befejezni, így egy előkészített óvgumit tolt a lány orra elé. Zsuzsi vette az adást, felgöngyölítette a védőeszközt, és föléguggolt. Beigazította még mindig nedves hüvelyébe a merev szervet. Lassú lépegetésből könnyű ügetésbe váltott. Finoman, de határozottan Vili értésére adta, most az ő kezében van a gyeplő, nem szereti, ha a „lova” fickándozik. A fiú nem mozdult, picit megemelve tartotta altestét, a jobb kihasználhatóság végett. A lány már vágtatott, erőteljes-vad mozgással emelgette fenekét. A kéj mindkettőjüket egyszerre ragadta el. Ágyékuk összefeszült, Zsuzsi puncija bőséggel árasztotta nedveit, Vili farka lüktetve pumpálta magját a gumiba. Egymásra borulva szorosan ölelkeztek, és versenyt kapkodtak levegőért.

 Gabriella a fotelbe ült, húgát pedig a karfákra térdeltette, szépséges punciját tökéletesen nyelvhegyre tűzhette. Peti gumit tekert a szerszámára, és barátnője enyhén szőrös puncijának ajkai közé vezette finom gyengédséggel. Lassan, kéjesen mozgatta dorongját a lucskos hüvelyben, Gabi ugyanezt a tempót alkalmazta nyelvével Laura duzzadt, helyre kis peckén. Testükben egyre jobban eláradt a gyönyör…

 

 Pisti sem volt különb húgánál. Húsz évesen legalább tizenöt nővel-lánnyal lefeküdt már, állandó partnere jószerével nem akadt. A táborba érkezése után nem sokkal ki is szemelt magának egy bögyös, barna csajszit, egy másik csoportból. Nem okozott problémát az ismerkedés, másnap már kéz a kézben mentek mindenfelé. Estefelé jutott eszébe Pistinek, hogy illendő lenne bemutatnia a lányt a többi családtagjának. Szüleit gyorsan meglelte, de Zsuzsit sehol sem találta. Késő este kapott egy fülest az egyik sráctól, miszerint próbálja meg a Gyémánt-ikrek faházában, mert Zsuzsit egész délelőtt velük látta. Pisti megköszönte a tippet.

 - Gyere, Hajni, bemutatlak a húgomnak is! – fogta kézen a lányt, aki boldogan követte. A tizennyolc éves lány viszonylag jól nézett ki, Kleopátra-frizurát viselt, és olyan ruhákat hordott, ami csak kiemelte alakjának pozitív formáit. Amit újdonsült partnere még csak nem is sejtett, Hajni imádta a szexet, és nem volt válogatós. A külvilág felé azonban a „szende szűzlány” - képét mutatta. Rajongott azért, hogy a fiúk rajonganak érte, ám huzamosabb ideig senki sem bírta mellette. Nagy volt az „étvágya”.

 Követte hát Pistit, kényelmesen sétálva haladtak a „Gyémánt-villa” felé, ahogy azt az ikrek osztálytársai elnevezték a lakóik után. A behajtott spalettákon át fény szűrődött ki, ám a függönyök is el voltak húzva, így kukucskálásuk nem járt eredménnyel, ugyanakkor a nyitott ablakon át hangok szűrődtek ki. Halkan kopogtattak, de odabent nem hallották. Benyitottak hát. A látvány finoman szólva is meglepő volt. Laura Gabi melleit simogatta, miközben Peti fütyköse hevesen lövellte a gumiba spermáját, Gabi orgazmustól lüktető vaginája egyre csalogatta utolsó cseppjeit. Csend állt be, nem kicsi.

 - Ööö… bocs, csak Zsuzsit kerestem… - dadogott Pisti.

 - Megtaláltál! – állt a szobaajtóba a lány csípőre tett kézzel. Soha nem zavarták egymást, ha tudták, hogy „nincs egyedül” a másik. – Nem hallottam a kopogást! – tette hozzá nem kis éllel.

 - Pedig kopogtunk! – szúrta közbe Hajni. A látvány rettenetesen felizgatta, és egyáltalán nem kívánt kimaradni a dologból.

 - Nem hallottuk! – epéskedett még Zsuzsi, szavait Pistinek címezve.

 - Bocs… csak őt akartam bemutatni neked – szabadkozott a bátyja.

 - Zsuzsi vagyok! – nyújtott kezet Hajninak, azzal a kezével, amivel az imént még Vili egészen más testrészét fogta, és bemutatta sorra a többieket is.

 - Én pedig Hajni, és tényleg ne haragudjatok, hogy ideszemtelenkedtünk!

 - Ugyan, nincs semmi baj! – legyintett Gabi odalépve a bögyös csajhoz. – Maradhattok, ha van kedvetek!

 Hajninak és Pistinek nem kellett kétszer mondani, utóbbi leküzdötte magában azt is, hogy ellenérzései vannak a húga jelenlétét illetően. Gabriella kulcsra zárta az ajtót,s mire visszatért, a jövevények ruhátlanok voltak. Végigmérte az új párt. Megállapította magában, hogy Pisti sem, és Hajni sem egy nagy durranás. Pisti magasra nőtt, vékony srác volt, nem túlságosan izmos, szőr a hónalján és az ágyékán kívül alig nőtt rajta, és pénisze is olyan furcsa volt, így, lankadtan hosszúnak és vékonynak tűnt. Hajni sem volt egy manöken-alkatú, bár formátlan sem. Arca se nem csúnya, se nem szép, orra még úgy-ahogy illett Kleopátra-frizurájához, alakjában, alkatában egyedül két súlyos körtemelle, valamint a keskeny pamacska volt érdekfeszítő, vonzó. A ruhák sokkal többet dobtak rajta.

 Leültek a nappaliban, ki hol talált helyet, beszélgettek. Gabi üdítőital-felszolgálás közben örömmel nyugtázta, Hajni nem szép, de viszonylag intelligens, kulturált, és szexbolond. Nem bánta, hogy csatlakoztak hozzájuk. Laura nagy adag kávét is főzött, azt kortyolgatták, ám hamarosan a kávészürcsölést valamilyen más hangok váltották fel. Csókok halk cuppanásai, testeket simogató kezek nagyon halk súrlódásai hallatszottak.

 Hajni az egyik szabad fotelbe ült, Pisti először a lány hatalmas melleivel, kemény bimbóival játszadozott ujjaival, ajkaival felváltva. Nagyon el volt telve a halmokkal, de lassan elhagyta a didiket, és a keskeny, göndör szőrpamatig meg sem állt. Hajni azonnal széttárta lábait, ujjaival kissé megnyitotta punciját. A srác teljesen elhűlt a látványtól. Sok nővel volt már dolga, de egyikük sem rendelkezett ilyen nagy csiklóval, ilyen húsos kisajkakkal, mindemellett szőrtelenített nagyajkakkal. Földöntúli izgalommal szívta száját a rózsaszín csiklóra, nyelve vitustáncot járt rajta, középső ujja a bőségesen nedvező barlangba csúszott. Ezt az ujját hamarosan még kettő, aztán újabb is követte. A nyelv és az ujjak mozgása megtette hatását, Hajni nemsokára elélvezett, buja, nedves vaginája remegett a kéjtől. A lánynak azonban ez nem volt elég. Megfordult, a fotel karfáira térdepelve, farát kidomborítva kínálta punciját Pisti ez idő alatt alig hosszabbodott, ám kőkeményre duzzadt farkának. A fiú nem is tétovázott. A húsos kisajkak közül szivárgó, nedves rózsaszín résbe helyezte bíborló makkját. Egy erőteljesen határozott mozdulattal tövig siklott a lány testébe. Majdhogynem állati módon hágta meg Hajnit. A nimfomán leányzónak ínyére volt a dolog, hangos nyögésekkel, zihálásokkal és sikolyokkal kísért minden lökést. Erőteljes, péniszszorongató orgazmusa volt ismét, és már ahogy tudott partnerére is koncentrálni, arra következtetett a nyögéseiből, Pisti is közeleg. Elhúzódott a fiútól, újra megfordult, és a hüvelynedvektől csillogó, eres faszt a szájába vette. Nyögdécselve szopogatta a szerszámot, érezte, ahogy Pisti megfeszül, halk nyögéssel lövelli, ontja a sűrű, sós, meleg spermát. Hajni pedig csak nyelt, szopott, ismét csak nyelt, egyetlen cseppet sem hagyva kárba veszni.

 Természetesen a többiek sem tétlenkedtek, csak a partnerek változtak. Vili a másik fotelben ült, előtte Zsuzsi térdepelt, ajkaival a srác fütykösén „muzsikálva”, Peti pedig a pucsított popsi közül-alól kivigyorgó csupasz punciba mélyesztette felgumizott dákóját. Gabi és Laura Vili heverőjén szórakoztatták egymást gyengéd, ikertestvéri szeretettel, 69-es pózban…

 Lassan mind a heten a csúcsra értek, testüket vékony verejtékfilm vonta be. Elfáradtak a szeretkezéstől, kerestek valami fekvőalkalmatosságot, egymást átkarolva elaludtak szépen, csendesen, kielégülten…

 Mivel ez az estéjük ilyen jól sikerült, a többit sem töltötték másképp, szexuális étvágyuk szinte csillapíthatatlan volt. Olykor még napközben is kettyintettek egy kellemeset.

 Nagyon jó, de nagyon titkolt élményekkel tértek haza a szüleikhez…


Wackond 2011.06.13. 18:00

Gyémántok 27

 Huszonhetedik fejezet

 (Avagy: szervezkedem, tehát vagyok)

 

 

 Szerda reggel volt. Gabi dohogva pakolt össze az asztalról, a reggeli maradékát a kutya edényébe kaparta. Időben ott járunk, ahol négy fejezettel előbb, hangulatilag már nem.

 - Legalább egyedül lesztek! – sopánkodott Laura mosogatás közben, szüleit idézve.

 - Rá se ránts, Lou! – végzett nővére az asztal letakarításával, és leülve rágyújtott. – Ebben igazuk van.

 - Na, igen. Nem is ez a baj, hanem engem inkább a lóvé izgat! Mi van, ha nem lesz elég?

 - Majd nem élünk nagy lábon!

 - És ha valami történik útközben? – aggályoskodott Laura. Befejezte a mosogatást, nővére mellé telepedve a szájába kanyarintott egy Szofit.

 - Velük, vagy velünk?

 Laura kezében megállt az öngyújtó. – Hülyéskedsz?

 - Igen – közölte Gabi, és elnyomta a csikket. – Pár perc, és jövök, átmentem Tibihez! – és elillant. Húga részvéttel vegyes döbbenettel nézett utána. „Dilis a nővérem!” – vonta le a konzekvenciát. Beslattyogott a szobájukba, és leheveredett olvasni. Tényleg pár perc múlva beviharzott Gabi.

 - Lou! – húga majdnem félrenyelt az ijedtségtől. – Óriási hírem van!

 - Mondd!

 - Mi sem megyünk kempingezni!

 - Ezt meg honnan szedted? – Laura agya ezalatt villámgyorsan kattogott. Apjuk és Gabesz a cégnél, Józsi bá’ elvitte az anyjáékat bevásárolni, Jani pedig a kocsit bütyköli a műhelyben. Akkor Gabi honnét tud ilyeneket?

 - Megkértem Tibit egy apró szívességre. Délutánra biztos választ kapok a kérdéseimre, aztán már csak egy telefon… - magyarázta Gabi, ám húga még mindig értetlenül bámult rá, így bővebben kifejtette. – Ez a RED- cégjelzés, tudod, mit jelent a red szó?

 - Tudom, pirosat! – válaszolt hülyegyerek stílusban Laura. – Mintha nem együtt járnánk angolra!

 - Jól van, na! Ez esetben a piros inkább Piroskát jelent, ezt aputól tudom. Ráadásul nem egy van, hanem kettő. A két tulajdonosnő becenevét hivatott jelenteni egyébként. Nos, ezek a nők ikrek, mint mi, és húsz éve ismerkedtek meg apuékkal Siófokon. Jót… - füttyentett, és mutatta is Gabi, - …tek, és kész. A céget nemrég alapították, és keresnek szállítmányozót. Így találták meg az öregéket.

 - Gondolod, hogy most is… - idézte Laura nővére hangeffektusát és mozdulatát.

 - Tuti! – vágta rá Gabi. – Na, mármost, megkértem Tibikét, hogy szálljon le Nikiről, és nézzen utána a Piroskáknak.

 - Utánuk akarsz menni? – hüledezett Laura.

 - Bizony ám! Siófok, Balaton! Gyönyörű! Voltunk már ott, te butus! – révedt el Gabi egy pillanatra, de a csengő megzavarta. – Na, emmeg ki? – kérdezte nem teljesen úrilányhoz méltón.

 Laura felpattant, és repült ajtót nyitni. Legnagyobb örömére Robi volt az. Betessékelte a fiút, becsukta az ajtót, és a nyakába borult. Az ismét felharsanó csengőszóra kis híján elalélt. Pont alatta állt, kissé hangos volt. Robi elkapta az összerogyó lányt, és együtt nyitották az ajtót. Peti állt ott. Őt is beengedték, és bevágtattak Gabihoz. A lány azonnal a pasija nyakába ugrott, és mindkét pár heveny csókcsatába gabalyodott. Olykor halkan biztosították egymást arról, hogy „hiányoztál!”, meg „szeretlek!”.

 Gabi és Peti a franciaágy egyik oldalára telepedett le, tragikus gyorsasággal vált hiányossá öltözékük. A lányon is csak a bugyi, a fiún pedig az erősen felpúposodott alsónadrág maradt. Már éppen dőltek volna az ágyra Laura és Robi mellé, amikor megcsörrent a telefon. Gabriella mérgesen ugrott ki Peti szoros öleléséből.

 - ’Gen? – vakkantott a kagylóba.

 - Szia, kicsim, anyu vagyok!

 - Szia, mi baj?

 - Figyelj, csak délután megyünk haza, mert bemegyünk apádhoz a telepre, megbeszélünk még pár dolgot a hétvégével kapcsolatban. Legyetek jók!

 - Oké, rendben, jók leszünk!

 - Ezért mondtam! – nevetett Kriszta.

 - Jó, jó, szia! – Gabi majdnem felsikoltott az örömtől. Tapsolva vetette magát Peti mellé, valami olyasmiről mesélve, hogy „délutánig szabad a vásár!”. Ki is használták. Gabi odasúgott valamit a húgának, az helyeslőn bólintott, közben már finoman fejtette is le magáról Robit. A két fiút letessékelték az ágyról, ők ketten, mint szerető testvérekhez (nem) illik, egymás testével kezdtek foglalatoskodni. Először csak a hátukat, feneküket, formás-gyönyörű kebleiket simogatták, csakhamar lefejtették egymásról a bugyit is. Gabriella lágyan hanyattfektette Laurát. A hugi engedelmesen tárta szét combjait nővére kutakodó-furakodó arca előtt, aki finom csókokat lehelt az enyhén szőrös puncira, az ajkak között rejtőző csiklóra. Laurán gyenge kéjhullám remegett végig, ami erősödött, mikor Gabi nyelve a gombocskára siklott. Ha már odatévedt, nem eresztette, nagyon-nagyon megkergette, és hogy még jobban fokozza az élvezetet, ujjait is bevetette. A máris nedves hüvely forrón szorult a lassan ki-be mozgó mutató- és középső ujja köré. Laura a melleibe markolva, lehunyt szemmel nyögdécselt és sóhajtozott, testét egyre inkább a gyönyör uralta. Gabi nyelve és ujjai hamar a csúcsok csúcsára juttatta Laurát, a lány bőségesen nedvezve elélvezett. Peti és Robi csak eddig bírta. Peti Gabriella égnek meredő popsija alá nyúlt, és elégedetten nyugtázta, szerelme rettenetesen nedves. A következő pillanatban már tövig nyomta farkát a forró hüvelybe, és vadul hágta a lányt. Gabit ez egy másodpercre sem zavarta abban, hogy húga csiklóját kergesse nyelvheggyel továbbra is, az már igen, hogy Laura elhúzódott előle, ő pedig nem tudta követni. A Peti farka, és tevékenysége által okozott kéj persze bőven kárpótolta, és nem is olyan sokára elélvezett. Laura nem minden hátsó szándék nélkül, meg azért is, hogy nővérének kedvezzen, Robit terpeszbe ültette, ő pedig a kőkeményen meredő rúdba. Tövig. „A kis telhetetlen!” – gondolta Gabi, mikor az „extrákkal” felszerelt punci újból nyelvtávolságra került. A duzzadt, pirosló, ruganyos kéjgombot próbálta követni nyalószervével, ami többé-kevésbé sikerült is, Laura lassú „liftezése” mellett. Nem problémázott azon, hogy nyelve lecsúszott a csiklóról, akkor a „sógor” eres, kemény farkát cirógatta meg nyelvével. Laura, a kis hamis ért újfent, és négyesük közül elsőként a hetedik mennyországba, könnyű neki, hiszen kétfelől kapta az áldást, ráadásul már volt „egy” Gabitól is. Nővére nem sokkal lemaradva követte, erős, intenzív orgazmus gyönyörteli lüktetése szorongatta meg Peti farkát. Felért egy kegyelemdöféssel. Az utolsó pillanatban húzta ki farkát, kirobbanó ondója Gabi izzadságfilmes hátán – derekán - fenekén csattant. A lány itt faragott rá. Robi leemelte Laurát a dorongjáról, és a gyönyörhullámok ködén át nem figyelt, merre lő. Gabit. Orrba. A lány hamar túllépett kezdeti meglepetésén, a többi cseppet már ajkaival és nyelvével tüntette el, arcát pedig gyorsan megtörölte.

 - Bocs, hogy csak így betörtem… - hallatszott az ajtóból egy félszeg hang. Tibi volt az, egy papírcetlivel a kezében. Gabi arca nem örömmámorban úszott, a fiú szabadkozott. – Te mondtad, hogy jöjjek nyugodtan, ha megvan, amit kértél… Eddig nyugodtan jöttem.

 - Ja, persze! – kapott észbe a lány, és odalépett a szőke fiúhoz. – Gyere, lezuhanyozom gyorsan, addig mesélj, mire jutottál!

 Unokatestvére tétován követte, a válla fölött egy „bocs, hogy élek!” – mosolyt villantott a többiekre.

 - Hát Tibike mi járatban itt? – kérdezte Peti a szerszámát törölgetve, miután Gabi eltűnt Tibivel a nyomában.

 - Gőzöm sincs! – válaszolt Laura cigiért kotorászva. – Gabi szervezkedik valamit, ahhoz kellett.

 Nem utálták Tibit, csak a számítógépek, és az elektronika iránt érzett erős rajongását furcsállották barátai, rokonai. Gábor és Juli kisebbik fia jóképűre, ám alacsonyra, nagyon szőkére, nagyon kék szeműre, és törékenynek látszó alkatúra sikeredett. Halvány bőrszínét napozással (mindig leégett, mint a Reichstag), törékenynek tűnő testét tornázással, súlyzózással próbálta javítani. Finom, még kisfiús vonásait meg sem kísérelte megváltoztatni, már ami a borotválkozást illeti. Arcszőrzete csak nőtt, mint a bolondgomba, ami az őt ostromló leányok szemében még vonzóbbá tette. Kedvesen és határozottan koptatta le az ilyeneket. Számára csak Niki, Peti húga létezett.

 - Nos, mit találtál? – faggatta Gabi a zuhany alól.

 - Szóval a Piroskák kiléte már nem titok előtted, a lakcímüket, és a telefonszámukat is megszereztem…

 - És még mit? – sürgette unokatesója.

 - A családi állapotukat, vagyoni helyzetüket, telephelyük címét, talán még fényképet is sikerül…

 - Fényképet? – nézett a srácra meglepetten Gabi.

 - Van pár ismerősöm… például az apám, aki a családi fotók között őrizget egy fotót két vörös csajról…

 - Basszus! Nagyon ügyes vagy Teddy maci! – ölelte meg Gabi, aztán témát váltott, talpig pirítva ezzel unokatesóját. – Szerinted megborotváljam?

 A srác csak bólogatni tudott. Gabi nyomában visszament a szobába, a lány elmesélte a többieknek a „haditervét”. Szerény mosollyal bezsebelte a gratulációkat, hiszen nem kevés nyomozómunkájába került kideríteni a Piroskák mindenféléjét.

Wackond 2011.06.06. 18:00

Gyémántok 26

 Huszonhatodik fejezet

 (Avagy: action!)

 

 

 Hangos madárcsicsergésre ébredtek. Laura feltápászkodott, felkapott egy bő, fehér pólót, és megpróbált kijutni a sátorból. Sikerült, csak nem a tervei szerint. Belegyalogolt ugyanis az éppen arra osonó Robiba, aki egy másodperccel előbb lépett ki a másik lakrészből. A fiú a döbbenettől, és a hirtelen kivágtató lánytól leblokkolt. Laura igyekezett korrigálni, de szerencsétlenül. Cifra hasra esést produkált, és mivel Robi este elfelejtette behúzni az előtér cipzárját, Laura felsőteste szabályosan kizuhant a sátorból. Az alsó viszont bent maradt, és az esés folytán tökéletesen láttatta Robival a kínálatot. Gyönyörű volt! A fiú felsegítette a lányt.

 - Bocs!

 - Á, én bocs! Amúgy köszi, de tudod, a szükség… - majd végigmérte a fiút. – Ezt minek köszönhetem? – kacsintott ágyéktájra.

 - Na neee! Ezt komolyan kérdezed?

 - Szoktam én hülyéskedni? – hülyéskedett Laura.

 - Miért, nem azt csinálod? Kivágtázol ilyen laza szerkóban, hasra vágódsz a lábamban, és megkérdezed, hogy „ezt” minek köszönheted?

 - Szerinted laza a szerkóm? – emelte fel a lány a pólója szélét kacéran.

 - Iiigen…

 - Szóval, mitől ilyen nagy?

 - Nem is tudom… eredetileg pisilnem kellett, de most, hogy többet láttam, mint a nőgyógyászod…

 - Ne haragudj, nem akartalak…

 - Nem baj, nem történt… - vágott Robi Laura szavába, de a lány átölelte, olyan közel került az arcuk egymáshoz, hogy már nem is akarta folytatni. Lassan közeledtek az ajkak.

 - Szeretlek, Robi!

 - Én is, Laura!

 - Bocs, én csak jó reggelt kívánok, és már itt sem vagyok! – libbent el mellettük Gabi. Az ő pólója rövidebb volt, mint Lauráé. Robi egy ütemre el is veszítette a fonalat, de Laura csókja magához térítette. Másfél pillanatra.

 - Szevasztok, jól aludtatok? – kedélyeskedett Peti mellettük elhaladtában. Az ő alsónadrágja is szűkösnek bizonyult vizelési inger ellen küzdő, merev szerszámának. Abba a boldog tudatlanságban igyekezett kifelé, hogy nem veszik észre. Laurát azonban sikerült kizökkentenie, így elengedte szerelmét, és elindultak (kis)dolgukra.

 A nap viszonylag nyugisan telt el. Rekkenő hőség volt áprilishoz képest, mindenki az árnyékban pihent, vagy a tóban lubickolt. Kriszta délelőtt felhívta a Dugó által megadott számot, sikerült elérnie a férjét, aki azt mondta, kora délután végeznek, estefelé, legkésőbb tízig megérkeznek. „Addigra melegítsetek be!” – üzente még. Kriszta fejcsóválva tette le a telefont. Ő itt aggódik a férjéért, amaz meg ilyenekkel szórakozik. Egész nap egy fürdőbugyiban, egy hosszú, ujjatlan pólóban, és egy nyugágyban ült az egyik vízparti fa tövében. Halvány bazsalygással figyelte lányait, ahogy azok önfeledten szórakoznak Petivel és Robival, valamint a többiekkel. Vágyakozva gondolt Dugóra…

 - Valami baj van? – ült mellé Juli egy bugyiban.

 - Felhívtam Dugóékat…

 - Gondoltam, és mikor jönnek?

 - Azt mondták, délután végeznek, estére itt lesznek… Ja, és „melegítsünk be”!

 - Lököttek! – nevetett Juli.

 - Gábor üdvözöl, puszil téged, és a srácokat!

 - Ó, az én egyetlen Gáborom! – sóhajtott Juli, aztán halkan, szinte suttogva folytatta. – A srácokról jut eszembe, Peti és Robi nagyon legyeskedik az ikrek körül!

 - Egészségükre! Hadd tudják meg, mi a jó!

 - Kriszta! Ez nem veheted ilyen flegmán!

 A nő elmosolyodott. – Juli! Ahogy elnézem őket, fülig szerelmesek! Ha szeretik egymást, akkor bármit tehetsz ellenük, kijátszanak, átvernek, dugiban dugnak! Emlékezz vissza! Mi is ezt csináltuk!

 - Na de…

 - Hát persze. Anyám még kiakadt, mikor megtudta, hogy Dugó miatt borotváltam le magam, de túl sokat ő sem tudott tenni, kénytelen volt beletörődni, ahogy te is! Látod a fiaidat? Már ők is csajoznak!

 - Ha nekem unokát hoznak össze, én nem is tudom, mit csinálok! – fenyegetőzött Juli. Ez pillanatnyilag felesleges volt. Vili és Tibi nevű srácai még épphogy sertepertéltek Marcsinál és Nikinél.

 - Hagyd őket a csudába! – intett Kriszta. – Még nincs okod az aggodalomra. Majd időben elbeszélgetsz velük! Egyébként elmegyek bevásárolni, kell valami?

 - Nem, kösz.

 Juli felváltotta Krisztát a nyugágyban, és óvó, anyai tekintetét le nem vette a fiúkról.

 Kriszta egész gyorsan elintézte a bevásárolnivalót, és a táborba visszaérvén ikerlányai sátrába ment. A lányok éppen rendezkedtek.

 - Nos, lányok… - kezdte mondandóját. – Én, mint egy jó anyához illik, mindenre felkészítettelek, ami az életben nagy vonalakban kell, ugye?

 - Persze! – néztek rá értetlenül az ikrek.

 - Nos… a szerelemről, és a szexről is regéltem valamit, tehát fel vagytok világosítva.

 - Igen, de ezt már három éve is elmondtad! Nem kell megint méhecskézni, meg virágozni!

 - Rendben, de még egy pár dolgot szeretnék hozzátenni. Először is: az önkielégítés nem szégyen. Ez nem azt jelenti, hogy fényes délben a főtéren, hanem azt, hogy nem kell ellopni a vibrátoromat, Gabikám, hanem ha kéred, én szívesen szereztetek nektek is egyet. Remélem, fertőtlenítetted! Másodszor: inkább ezt használjátok, mint Petit, vagy Robit.

 - Na, de anyu! – méltatlankodott Gabi, de az anyja leintette.

 - Ez sem azt jelenti, hogy nincs fiú, csak látom, amit látok. A ketyerétől nem eshettek teherbe, de a srácoktól igen! Nem tilthatom meg, és nem is akarom, de arra kérlek, legyetek észnél! – vett elő egy-egy dobozka óvszert. – Ezt azért hoztam, hogy használjátok egészséggel!

 - Kösz, anya…

 - Vigyázzatok, oké? – kacsintott lányaira Kriszta, és elindult kifelé.

 - Oké… Egyébként a vibrátort honnan tudod? – kérdezte Gabi.

 - Nem vagyok vak. Láttam, amikor elvetted.

 - Most visszaadjam?

 - Megtarthatod… Használd a fantáziáddal együtt…

 Este lett. Kriszta „eligazítása” után még kimentek a lányok fürödni a tóba, de ahogy bealkonyodott, visszahúzódtak a vászon alá.

 - Komolyan le akarsz feküdni Petivel? – faggatta öt perccel idősebb nővérét Laura.

 - Bezony! És nemcsak mellé, hanem alá, vagy fölé is!

 - Nem félsz?

 - Mitől?

 - Hááát… hogy valami történik… - aggodalmaskodott Laura.

 - Te buta! Azért teszem, hogy történjen valami! Van gumink, mitől kellene tartanunk?

 - Nemtom… én félek!

 - Ne félj! Kefélj! – és nevetve átölelték egymást.

 Csendesen rendezkedtek tovább. Megigazították a kispárnákat, Gabi kiküldte Laurát az előtérbe, és a plédet ráterítette a matracokra. Nem volt megelégedve az eredménnyel, mert először csak lehajolva, aztán térdre ereszkedve nyújtózott a takaró legtávolabbi sarkához. Néhány ráncot próbált elsimítani. Eközben Peti lépett az előtérbe kintről. Laurába. Bocsánatot kért tőle, és Gabi iránt érdeklődött. Laura intette az irányt. Peti benézett.

 - Szi… - akadt el köszöntése pár másodpercre, aztán egy kéjesen elhaló hördüléssel fejezte be. – Aaahh!

 Gabi hátrasandított, és midőn meglátta pasija félelmetesre guvadt szemeit, még jobban pucsított. – Valami baj van? – riszált egyet-kettőt formás fenekén. Baj nem volt, azon kívül, hogy Peti szemei jöttek ki, mint a csigának (egyéb testrésze is jött volna, de egyelőre még nem volt rá lehetősége). A leányzó, szokás szerint nem volt túlöltözve. Bársonyos popsija az égnek meredt, alóla kósza szőrszálak vigyorogtak a mosolygó, ám függőleges ajkakról. Peti nyelt kettőt, aztán még egyet.

 - Csodálatos! – reszelt, csikorgott a hangja. Hiába volt a nyeldekelés.

 - Tudom, de ha nem jössz beljebb, akkor azt kell higgyem, hogy csak nézelődni jöttél! – fordult meg Gabi csipkelődő megjegyzése közben.

 Peti vetett egy pillantást a mögötte mosolygó Laurára, és szinte bezuhant Gabihoz. Laura behúzta a cipzárt, s az éppen befutó Robi karjaiba omolva besasszézott a másik hálókamrába.

 Peti Gabi mellé feküdt, átölelte, és hevesen csókolózni kezdtek. Ölelése később ellazult, jobb keze először a lány gyönyörű, barna hajába túrt, az arcát cirógatta, hátát, feszes, kemény melleit, a rugalmasan duzzadt mellbimbóit, derekát, varázslatos popsiját, és ritkás szőrzetű vénuszdombját. Természetesen a lány is viszonozta az érintéseket, de nagyon hamar megragadta a lényeget. Benyúlt Peti nadrágjába, és villámsebesen előhalászta a hímtagot. Finom kezei játékosan simogatták, markolászták, izgatták, de Peti nemsoká leállította Gabit.

 - Nem lesz ez így jó! – szólt arcát tenyerébe temetve.

 - Miért? – áradt el az aggodalom és csalódás Gabiban.

 - Mert… - akadozott Peti hangja. – Mert fel vagyok öltözve! – tört ki belőle a nevetés, miként a lányból is. Közös erővel lefejtették a srác ruháit (nem volt sok), és Gabi Peti mezítelen testét simogatta, csókolgatta, és nem hagyta, hogy a fiú felüljön. Lassan leért az ágaskodó rúdhoz. Majdhogynem megölelte, de aztán csak csókolgatta, puszilgatta, és váratlanul bekapta. Jobb kezével a ritkás szőrű herezacsit simogatta, ballal a fütyköst fogta marokra, és húzogatta a bőrét, nyelvvel pedig a lilás, duzzadt makkot szopogatta, nyalogatta. Petinek nagyon tetszett a dolog, főleg, hogy szerelme ehhez a művelethez feltérdelt. Kinyújtotta a kezét, érzékin gyúrogatta a popsi gömbjeit, de hamar belefáradt a kényelmetlen helyzetbe. Finoman megpróbálta maga felé terelni a lány alfelét, ám az nem reagált a célzásra.

 - Térdelj fölém! – nyekeregte Peti cérnája elfogytán, ám az érzett kéjtől remegve. Gabi egy pillanatra sem engedve szájából a faszt, megtette. A srác két kézzel esett az orra fölé került popsinak, és egy nyelvvel a szájába nyílt puncinak. Ha több nyalószerve lett volna, azokat is bevetette volna, ám ahogy érezte, ez az egy is maximálisan elegendő volt. A csiklóra „tapintva” izgató nyalásba fogott, aminek a tempóját folyton-folyvást változtatta. Hol gyorsan pörgött a duzzadt pecken, hol lassan. Volt, hogy nyelvét keményen rászorította, aztán alig-alig ért hozzá, épphogy csak a nyelve hegyével. Gabi ennek hatására enyhe amnéziát kapott. A kéj olyan hamar öntötte el, hogy az orra előtt billegő szerszámról szinte megfeledkezett. Már nem is volt a szájában, halkan nyögdécselve élvezkedett. Kezei ugyan még simogatták, dédelgették, de valahogy olyan rendszerességgel, mint egy utógyújtásos motor. Néha, de akkor nagyot, intenzívet. Peti nagyon hálás volt ezért, mert már spriccközelben járt, de az eseti izgatás már nem izgatta annyira. Mindazonáltal ő nem lassult, hanem egyre gyorsabban és gyorsabban nyalta a csatakos puncit. Az sem hátráltatta, hogy Gabi az élvezettől már a teste fölött is el-elveszítette a kontrollt. Peti keményen belemarkolt a bársonyos gömbökbe, nem engedte a meg-megránduló altestet a nyelve elől. Gabi elhaló-kapkodó légzéssel, görcsös rándulással, és hangos sóhajjal, bőségesen áradó nedvekkel kísérve elélvezett.

 - Huh! – kommentálta az eseményeket percek múltán, majd feltápászkodott Petiről, akire az orgazmust követően omlott.

 - Jó volt? – érdeklődött Peti.

 - Hülye kérdésre hülye válasz: nem! – fordult és feküdt mellé Gabi.

 - Hát én csak mmmpfff… - kapott egy ölelést és csókot Peti.

 Robi és Laura még mindig csókolózott, mikor a szomszédban már rég túljutottak az első körön. Nem siettek. Robi kezei megtalálták a lány összes ruházatát képező póló alját, és alákúszván izgató cickómasszázsba fogtak. Laura ezt nem hagyhatta viszonzatlanul. Nagyon gyorsan kipucolta Robit a pólójából, rövidnadrágjából, alsóneműjéből, és finom ujjaival körbe-körbe cirógatta a srác pihés mellkasát, hasát, dús szőrzetű combjait, és merev cerkáját. Erre már Robi is lejjebb helyezte tenyerét, a ritkás szőrzetű dombocskára, illetve a völgybe, de megjátszott riadalommal és fájdalommal rántott el onnan.

 - Hú, de forró vagy! – mosolygott a szeme, torzult az arca.

 - Ez sem egy jégcsap! – markolt egy erőteljesebbet a lánykéz. Robi most már valódi fájdalomtól grimaszolva tárta szét a kezét, mondván: „ez van!”. No, és mi lett! Gyors, és váratlan mozdulattal feje a gyér szőrzetű vénuszdombhoz került, és lágy nyelvsimogatásokkal fokozta szerelme nemi izgalmát. Laura engedelmesen nyitotta combjait, hogy Robi barnásszőke feje kényelmesebben és akadálytalanul férjen gyöngyöző öléhez. A fiú ujjai segítségével szétfeszítette a kisajkakat, és miután végignyalta őket, nyelve hegyét a rózsáspiros csikló alá „ékelte be”. Erőset nyalt felfelé, mire Laura hangos nyögés-sóhajjal, megremegve reagált. „Na, Laura, ezennel véged!” – gondolta. Nyelve változó tempóban, változó erővel, de mindig alulról, közvetlenül a pirosló pecek alól indult, végigsimítva az érzékeny kéjszerven. Laura azt hitte, elájul. Egy pillanatra eszébe jutott Gabi merőben más technikája, de mi tagadás, Robi versenyképes volt a nővérével. Inkább az élvezetre koncentrált, no meg arra, hogy tudatánál maradjon. Majdnem felsikoltott, idejében elharapta, tekintettel a sátor nem megbízható hangszigetelésére. Az egész feneke alatt csapzott volt a matrac, de ezzel egyikük sem törődött, Robi nem hagyta abba. Folytatta, míg Laura másodjára a csúcsra nem ért. Abbahagyta, addigra a lány eljutott egy olyan „minden mindegy” – állapotba, a fiú azt tehetett volna, amit csak akart. Kezdeti aggodalma szüzességét illetően messze szállt, semmivé lett a gyönyör ködében, magában már szinte követelte, hogy a fiú hatoljon belé, és féktelen, vad vágtában hágja meg. Ennek ellenére a lány csak kezébe vette az óvszeres dobozt, kivett egy csomagocskát, kibontotta, és a már mellette térdelő Robi oszlopmerev farkára csavarta. Szerencsére a fiúnak maradt annyi esze, hogy már-már kínosan óvatos volt. A nedvektől csatakos ajkacskák rózsapiros résébe igazította a védőanyagba bújtatott rúdját. Figyelve Laura minden rezdülését, lassan hatolt a testébe. Nem volt kellemes érzés a lánynak, de könnyen feledte, ahogy kitágulva egyre növekvő gyönyör áradt szét benne. Átölelte szerelmét, de olyan szorosan, hogy az alig tudott mozdulni. Az a kicsi, amennyire képes volt, mégis oly intenzív és erőteljes orgazmust eredményezett, hogy a lány csak tikácsolni, és levegőért kapkodni tudott. Robira sem volt hatástalan az esemény, legalább annyira felizgult ő is, mint Laura, és a lüktető, amúgy is szűk, ám még jobban összehúzódó hüvely csak fokozta. Szégyen, vagy sem, alig néhány húzásra volt már csak képes, ágyékát a lányéhoz szorította, gerince mentén hideglelős, bizsergetős kéj kúszott felfelé. Robi még sosem élvezett ekkorát, nem csekély mennyiségű ondót lövellve a gumiba. Lassan ernyedtek el, a fiú óvatosan kicsúszott Laura forró testéből, megszabadult a gumitól, és megcsomózva biztonságba helyezte. Átölelte Laurát, gyengéden csókolózva, egymást cirógatva szenderedtek álomba.

 Gabi egy óvszeres zacsekot villantott fel.

 - Szerintem itt az ideje, hogy használd!

 - Fújjak belőle lufit? – hülyéskedett Peti.

 - Idióta… - dörmögte a lány. A fiú villámgyorsan tekerte péniszére az óvszert. Hanyattfekve várt. Gabriella Péter fölé térdelt, de nem volt mohó, nem ült azonnal a kéjrúdba. Ritkás szőrzetű vénuszdombjához szorította, simogatta, csiklóját a fiú hideg mogyoróihoz dörzsölgette. Petinek tetszett a dolog, főleg, mikor Gabi szélsebesen hátracsúszott, a fiú combjait terpeszbe tette, és arcát a combok közé fúrva finoman csókolgatta a gyér, fekete szőrű zacsit. Gabi ugyanilyen váratlan gyorsasággal hagyta abba, tövig ült a kőkemény faszba. Átkozta magát szeleburdiságáért, hiába „alapozott” előző este a műanyag „pótszerrel”, Peti méretei nem estek azzal egy kategóriába. Nedves volt ugyan jócskán, de szűkös is. Szerencsére a hirtelen fájdalom hamarosan el is múlt. Meg merte mozdítani altestét, a kéj elharapózásával pedig egyre gyorsabban és gyorsabban lovagolt. Ráhajolt Petire, ajkával ajkait kereste, mohón, szuszogva falták egymást, a srác megpróbálva felvenni a ritmust, lökdösött. Egyre csak közeledtek a csúcs felé, Peti félig ülő helyzetbe tornázta magát, hirtelen magához szorítva Gabi fenekét, halk hördülés-nyögéssel kísérve lőtte tele spermával a farkán feszülő gumit. Pontosan abban a pillanatban, mikor a lány testén egy csodálatos, erőteljes orgazmushullám csapott át. Nekik sem két percig tartott, mire képesek voltak elengedni egymást. Gabi óvatosan szállt le a zsugorodó fütykösről, és szabadította meg a gumitól, valamint a kóbor ondócseppektől. Egymás karjaiba bújva aludtak el.

 Reggel az ikrek nem értették, miért mosolyognak rájuk a szülők, és Kriszta miért mutatta az ajka elé tett mutatóujját. Azt is csak később tudták meg, Dugó miért pont Petit és Robit „hívta” délben vásárolni…

Wackond 2011.05.30. 18:00

Gyémántok 25

 Huszonötödik fejezet

 (Avagy: a szüzesség elszáll…)

 

 

 Vidám csevejjel töltött két-három órát utaztak, mire megérkeztek egy festői fenyőligettel körülvett azúrkék tó partjára. A tó nem volt se nem túl nagy, se nem túl kicsi, se nem mély, de nem is sekély. Egyik oldalán füves, gondozott, fürdésre alkalmas part, a többi részén sűrű nádas leledzett. Túlzás lenne azt mondani, hogy vadkempingeztek, de nem álltak messze attól. A tóparttól százméternyire állt egy apró, de takaros, összkomfortos faház, ahol tavasztól őszig egy házaspár lakott, akik bizonyos fokig gondnoki teendőket láttak el. Kicsi, murvaborítású parkoló, és az abba torkolló, szintén murvás út, egy tökéletesen működő telefonfülke, illemhely, és szemétgyűjtő tartozott a tóhoz. Aztán ennyi. Az ellátás önerőből volt megoldva, ám a legközelebbi település is négy-öt kilométerre volt onnan.

 Némi zűrzavar keletkezett a sátrak felállításánál. Heveny keresgélés („Ki a nyavalya csomagolta el így ezeket a szarokat?”), némi csitítgatás („Kuss! Én voltam!”), röpke kiabálás („A következő táskát a tóba dobd, jó?Az is van olyan, mint a pofám!”), és természetesen a kibékülés („Legközelebb a fogaiddal feszítem ki a sátrat! Jó, hogy nem a motorházba rejted a kampókat!”). Ezzel szent (?) volt a béke. Mivel négy négyszemélyes sátor volt, úgy osztozkodtak el, hogy egyikben a Jocó-Glória, és a Jani-Szandi házaspár, másikban Juli és Kriszta, várva férjeiket, és mivel négy fiú- és négy lánygyermek volt, koedukáltan „költözködhettek” be, ahogy akartak. A zűrzavaros pakolászást nyugodt henyélésre cserélték. Napozni, fürödni mentek. A négy anya, kiknek szépsége az elmúlt tizenhét év alatt alig változott, egyetlen fürdőbugyiban voltak csak. A lányok már ennél szégyenlősebben öltözködtek (vagy csak elfelejtették gyermekkorukat, majdnem tízéves korukig gyakran rohangáltak meztelenül az ilyen kempingeken, és rohadtul nem törődtek vele), mindannyian divatos bikiniben feszítettek, de Gabi egy félóra múlva megunta. Itt barátok között van, nem kell takargatnia a testét. Totál meztelenre vetkőzött, és úgy feküdt ki napozni. Laura megdöbbent, ám felháborodott kérdésére Gabi így felelt.

 - Kit érdekel? Míg kicsik voltunk, akkor sem zavart, és anyuék is szoktak nudizni! Nemhogy te is így tennél! Robi megőrülne!

 Laura habozott egy kicsit, végül követte nővére példáját. Nemcsak az előbb említett fiú, hanem az összes hímnemű a Gabi által vázolt tudatállapot közelébe került a két meztelen lány láttán. Pedig csak egyszerűen hason feküdtek, lábaik enyhe terpeszben voltak, néhány szőrszál kandikált ki az ajkaikról. Erre már Jocó is megjegyezte.

 - Ej, Kriszta NŐnek a lányaid!

 Estére, bár kellemes maradt, de lehűlt a levegő. A lányok is felvettek egy-egy rövidnadrágot, pólót. Szép, szabályos tábortüzet raktak, körülülték, és sört, üdítőt iszogattak, beszélgettek. Gabi hamarosan megunta a dumát, Peti (Jani Gabival egyidős fia) kezének szorongatását. A reggel látottakra gondolt, és arra, hogy ezt megbeszélje Laurával, de húga túlságosan el volt bűvölve szerelme, Robi (Jocó fia, aki szintén egyidős az ikrekkel) szövegétől, látványától. Felállt, és elindult, hogy gondolataiba merülve körbejárja a tavat. Azt már nem vette észre, hogy alig egy perc múlva Peti is elindult, csak az ellenkező irányba.

 „Hej, Laura, gyere csak a sátorba! Olyan dolgot mutatok neked, amitől…” – nem fejezte be a gondolatot. Nagyjából a társaival átellenben ült le a víz partján, és gondolatai egyre a kéj körül keringtek. Elfogta a vágy és a szerelem. „Peti!” Kicsi kora óta tetszett neki a fiú, amolyan gyerekszerelem volt ez, a megfelelő stációkkal. Papás-mamás, és a többi. Szerették egymást. A serdülőkor Petit egy kissé gátlásossá tette, de ez nem tartott tovább egy, másfél évig. Újra felfedezték egymást, ezúttal kamaszfejjel. Tizenhat évesen csókolóztak először igazi, szerelemtől vezérelve, azóta folyamatosan fedezik fel egymást. Kézzel és szájjal már tökéletesen megismertek mindent a másikon, az utolsó lépés hiányzott csak. Gabi, mikor meglátta anyját a fütyipótlóval, rögtön Petire gondolt, arra, hogy testük egymáshoz simul, Peti kőkemény farka tövig merül az ő kis…

 - Helló! – ölelte át hátulról Peti.

 - Szia… - morogta Gabi felriadva gondolataiból.

 - Mi jót csinálsz itt? – érdeklődött kedvesen a fiú.

 „Arról ábrándozom, hogy jól megdugsz!” – gondolta Gabi, de csak ennyit mondott hangosan. – Unatkozom.

 Peti zavartan mocorgott. – Zavarok?

 

 - Nem… „A fenét nem!”

 Peti átült a lány mellé, és szótlanul ücsörögtek így. Figyelmét látszólag a szemközt lobogó tűzre, elválaszthatatlan barátaira irányította, szeme sarkából azonban szerelmét leste. Gabi csodálatos nővé érett!

 Gabriella egy hosszú fűszállal babrált, szempillái alól Pétert figyelte. Fekete, hullámos, vállig érő haj, kék szem, komoly, sima, szinte bájos-lányos, kissé sápadt arc, arányos, izmos test, bár cseppet keskeny vállak. Egész jóképű srác! Csendes, olykor egy-egy poént elereszt, és ennyi! Nem az apjára hasonlít, az biztos!

 - Most vajon mit nézel rajtam? – szegezte kérdését Gabi Petinek.

 - Hát… izé… ööö… - lepte meg a hirtelen kérdés a srácot.

 - Már eddig is láttál mindent! – kekeckedett Gabi.

 - Na, igen…

 - Akkor?

 - Csak úgy…

 - Elámultál a szépségemen?

 - Őszintén szólva igen. Csodálatos lány vagy, Gabi. A legszebb, legbájosabb, legaranyosabb, legkívánatosabb… - ezt az utolsó szót már a lányt átölelve mondta ki, és ajkuk összeforrt egy hosszú, pajkos és szerelmes csókba. Peti keze szinte azonnal kutatóan a lány pólója alá nyúlt, a dús kebleket markolászta, a helyre bimbókkal játszadozott, azokat ujjai között sodorgatva. Gabriellát felizgatta ugyan ez a kis játék, és egész lénye majd’ megvadult azért, hogy Péter istenigazából megfektesse, mégis finoman lefejtette magáról a kutakodó kezeket. Peti csalódottan nézett Gabi csillogó, barna szemébe.

 - Valami gond van?

 - Ne haragudj, de ma este Laurával szeretnék aludni, nincs hangulatom ehhez, és attól tartok, meg fog jönni…

 - Jó, oké, én megértelek! – tárta szét a karját Peti.

 „Nem értesz te semmit!” – gondolta Gabi. – „Majd holnap este megtudod!” – ám fennhangon csak ennyit mondott. – Menjünk, kérlek!

 Mentek. Amint visszaértek a tábortűzhöz, Gabi Laura mellé telepedett, nem zavartatva magát attól a ténytől, hogy húgát Robi ölelgeti.

 - Laura, nem jössz aludni? – bökte oldalba a lányt.

 - Most? – bosszankodott az ikertesó. – Jól vagy, Gabi?

 - Majd csak leszek! – csippentett egyet a jobb szemével Gabi. – De most inkább gyere, légyszi!

 - Nagyon muszáj?

 - Nem… - Gabi kissé csalódott Laurában, de meg tudta érteni. – Akkor csak annyit kérnék, hogy tartsd távol a fiúkat a sátrunktól még egy kicsit… - súgta a húgának.

 - Jó! – bólintott Laura, Gabi pedig elosont.

 A saját lakórészébe érve azonnal levetkőzött, és derékig bemászott a hátizsákjába. Rövid kotorászás után megtalálta, amit keresett. A kicsiny, aranyszínű vibrátort. Reggel csente el az anyjától. Szinte vallásos áhítattal simogatta, és önkéntelenül is összehasonlította Peti méretével. A vibri elmaradt az előírttól, de kezdetnek tökéletes lesz. Meglepő, a lány elég jól ismerte Peti farkát, ugyanakkor még szűz volt, egyszer sem járt puncija mélyén férfi szerv. Ábrándozva dőlt hanyatt a lány, lábai terpeszbe nyíltak. Jobb kezében a mű mütyürt tartotta, ballal a mellit simogatta, eljátszva a keményre duzzadt, helyre kis bimbókkal. Aztán a bal kéz percek múlva már a feszes hasikán is lejjebb csúszott, az enyhén szőrös szeméremajkak között kotorászott. Rátapintott a csiklóra. Az egy kis kéjhullámmal válaszolt. Minél többet cirógatta, dörzsölte, annál jobban élvezte. Pár percen belül elélvezte. Ekkor Gabi elindította a jobb kezét is, most a műrudat szorította immár nedveitől sikamlós kéjgombjához. Nagyon jó volt! Finoman mozgatta fel-le, majdnem olyan kellemes volt, mint az előbbi balkezes. Ám a bal keze ezúttal most a pirosló kisajkait feszítette szét. Szívet melengető látvány lehetett a szétnyíló, szűzies punci. Gabi megpróbálta beilleszteni észveszejtően forró hüvelyébe a vibrátort. Kicsit nehezen, de sikerült. Lassan, szinte milliméterről milliméterre tolta egyre befelé. Eleinte nem volt kellemes, fájdogált egy kicsit, ahogy tágította a műbroki, de aztán elmúlt ez is. Helyette eddig ismeretlen érzés, valamivel intenzívebb kéj jött. Látott. És… hatalmasat élvezett. Teste csak úgy vonaglott, és Gabi azt hitte, hogy már sosem lesz vége. Alig mozdított a vibrátoron néhányat…

 Bő negyedóra, húsz perc telt el Gabi lelépése óta. Laura szerelmesen csüngött Robi egy-két szellemes beszólásán, és a rávillantott sokatmondó pillantásain, mosolyán, futó csókjain. Lassan erőt vett rajta az álmosság, így felállva elbúcsúzott barátaitól, és elindult a sátruk felé. Robi még maradt, ám Peti ment volna. Már Laura sem tudta, hogy mivel, de leszerelte a srácot, és villámban elporzott a sátor felé. Ahogy odaért, meghallotta Gabriella kéjes nyögdécselését. „Legalább halkan csinálná!” – bosszankodott Laura, és egy nesz nélkül lépett a sátor előterébe. Óvatosan kukkantott be nővéréhez. Köpni-nyelni nem volt képes a döbbenettől. Gabi nem vette észre, lángoló vagináját csak tömte a vibrátorral, és Laura érkezte után pillanatokkal később hatalmasat élvezett.

 - Jó volt, Gabi? – kérdezte Laura, és belépett.

 - Huhh!… Laura, ez csodás volt! – lihegte Gabi.

 - Nem fájt, amikor…

 - Kit érdekel most már! – intett Gabi. – Először fáj egy kicsit, de aztán kitágulsz, és csak élvezel! Még csak nem is véreztem!

 - És ez honnan van?

 - Ööö… anyué… tőle bugáztam el… Kipróbálod?

 - Naná!

 Az ikrek egymáshoz simultak, gyengéden simogatták egymás testét, különös tekintettel az erogén zónákra. Már Laura is kellően be lett pörgetve (Gabi pedig meg sem nyugodott), éppen ott tartott, hogy széttárt, nedves puncijába tolja a nővérétől kapott műszerszámot, amikor fojtott hangon beszélgetve közeledtek a fiúk.

 - Affrancba! – sziszegte Gabi.

 - Szunya! – tüntette el Laura a vibrátort, és egymást átölelve mély alvást színleltek…

 - Majd holnap! – suttogta még Gabi, aztán tényleg elaludtak.

Wackond 2011.05.23. 18:00

Gyémántok 24

 Huszonnegyedik fejezet

 (Avagy: ikrek felfedezőúton)

 

 

 Délelőtt volt. Melegen sütött az áprilisi nap, az iskolában tavaszi szünet volt, így Gabi és Laura még ágyban volt. Rettentő jó alvókával rendelkeztek, ha az anyjuk nem keltette fel őket, képesek voltak akár délig is aludni.

 Csütörtök volt, korán reggel Dugó és Gábor üzleti ügyben Debrecenbe utazott, két napra.

 - Vigyázunk magunkra! – nyugtatta nejét Gabesz az indulásnál. – Vilit és Tibit üdvözlöm, és vigyázzatok magatokra!

 - Sziasztok, majd a kempingben találkozunk! – integetett Juli.

 - Szia, mami, és figyelj a lányokra! – búcsúzott Dugó is.

 Így esett hát, hogy pénteken délelőtt (melegen sütött az áprilisi nap), Kriszta hagyta sokáig aludni a tizenhét éves lányait. Nem azért tette ezt, mert jószívű volt, ha az lett volna, akkor Gabi és Laura már egy órája talpon lennének, hanem mert Kriszta reggel felébredve rettenetesen üresnek találta a hitvesi ágyat. „Nincs itt Dugó!” – szinte hangosan kiáltotta ezt. Ehelyett csak gondolatban kiabált. Keze a csupaszra borotvált öle felé csúszott, ám halkan felszisszent. „Pisilni kell!” Óvatosan felült, attól tartott, hogy nem bírja majd a vécéig. Bírta. Kész csoda! Már nagyon kellett, és ahogy megnyomta az előbb véletlenül a hólyagját, erősen sürgetővé vált. Nem gond, már túl van rajta. Visszament a hálószobába, az ajtót csak lazán behajtotta, és végigheveredett a franciaágyon. Ujjai máris telt, kreol bőrű, ágaskodó bimbójú melleire tévedtek, hüvelyk- és mutatóujjai a bimbókat morzsolgatták, tenyerével olykor jól meggyúrogatta mindkét keblét, mintha csak Dugó tenné. Lassú, kéjes cicimasszázs után jobb keze ismét a csupaszra borotvált, harmatos öle felé csúszott. Combjait terpeszbe tette, a szétnyíló szeméremajkak közül kibújt a rózsaszínes-pirosas csikló, feltárult a nedves hüvely is. Finoman dörzsölgette a klitoriszt, ami hamarosan megduzzadva, ruganyosan próbált kitérni gazdája ujjai alól. Kriszta középső ujja néha-néha lecsúszott a sikamlós gombról, egyenesen a forró kéjbarlangba, tövig. Ez a mozdulatsor igen nagy gyönyört okozott, ám a nő mégsem volt megelégedve. Keze eltávolodott csillogó, csupasz ágyékától, és az éjjeliszekrény egyik fiókjából elővett két segédeszközt. A ketyeréket két éve az egyik sofőr hozta Dugónak, némi cinkos vigyor kíséretében, amikor férje még szintén teherautózott. Németországból szerezte, némi képanyaggal együtt. Dugó az újságot nem, a műdolgokat viszont kérte. Megfűszerezte intim életüket, és az ilyen magányos reggelekre is tökéletes volt. Kriszta jobb kezébe egy rózsaszín, termetesebb példányt vett, lábait szinte spárgába emelte a csípőjével együtt. Ebből a pózból akár ő maga is szemmel követhette a duzzadt csiklója alatt, és szőrtelen nagyajkai között mélyen a vaginájában sikló műpéniszt. Nem tette. Bal kezével egy kicsi, aranyszínű rudat tartott, amit a melleire helyezett. A vibrátor motorját bekapcsolta. Férjpótló, vad, csendes maszturbálásba fogott, a világ megszűnt körülötte, csak a közelgő csúcsra figyelt. Pedig figyelhetett volna másra is…

 Gabi álmosan nyújtózott Laura mellett. A húga mélyen aludt, nem érzékelte a mozgást. Hogy miért aludtak meztelenül, egy ágyban?

 Senki sem tudta már, hogy melyikük találta ki, ám a lányoknak eggyel több okuk volt ennek előnyére, mint azt a szüleik valaha is hitték volna. Valamikor, három éve, mikor az ikrek tizenhárom-tizennégy évesek voltak, egy este Laura elélvezett. Nagy dolog! – mondhatnánk. Neki az volt. Igaz, egészen kicsi koruk óta érdekelte őket, mi van a lábuk között, ám ez csak olyan felszínes érdeklődés volt. Az idők folyamán el is feledkeztek erről, ám serdülvén a kíváncsiság újult erőre kapott. Laura keze odatévedt, és sokáig ott is maradt. A lány alig adott ki magából hangot, csak a szapora, időnként elakadó lélegzete árulta el tevékenységét. Késő este volt ugyan, de Gabi ezekre a neszekre mégis felriadt.

 - Jól vagy? – kérdezte Laurától.

 - I… igen… - rezzent össze a húga a másik ágyon, akkor még külön aludtak.

 - Mit csinálsz? – ült fel Gabi, és Laura felé pislogott a sötétben.

 - Se… semmit! – csak dadogni tudott a rémülettől. Nem sok titkuk volt egymás előtt, de ez annyira intim volt. Gabi nem vette észre. Kikelt a saját ágyából, és húga mellé bújt. Ahogy a testük összeért, Laurán bizsergés futott végig. Gabi ezt nem érezte, csak azt, hogy Laura megizzadt, mellbimbói, melyek még alakuló cickóin feszültek, kőkemények voltak, és a paplan alatt rettenetes forróság honolt. Főleg Laura ágyéka környékén.

 - Rosszat álmodtál, kicsim? – értelmezte félre Gabriella a helyzetet, gyanútlanul cirógatta húga arcát.

 - Nem, nem álmodtam rosszat – Laura már azon törte a fejét, hogyan mondja el neki, hogy mit csinált. Gabi karja, miközben az arcát simította megnyugtatóan, végighúzódott egyik mellén. A finom, lágy érintés a hetyke bimbón egyáltalán nem megnyugtató volt. Izgató. Későn jött rá, hogy mit tett. Halkan, kéjesen felnyögött. Nővére megdöbbent.

 - Lajcsi! Mi van! – akkor szokta így hívni, ha húga bosszantja.

 - Nagyon jó! – Laura behunyt szemmel suttogott.

 - Mi? – Gabi kicsit elgondolkodott, hogy mi lehetett Laurának olyan jó. A simogatást mindketten szerették, de rövidke élettapasztalata egyetlen olyan esetre sem emlékezett, amikor cirógatástól valamelyikük is nyögdécselt volna. Még egy kicsit törte a fejét, aztán egy lehetséges válasz maradt. Megpróbálta. Tenyerével megsimogatta Laura cicijét.

 - Ez? – kérdezte.

 - Igen, ez is… - suttogta Laura. – És ez is! – szinte nem is volt magánál, mikor keze a ritkás szőrzetű puncijára helyezte Gabi tenyerét. A másik lány meglepve tapasztalta a nyitott combok közéből áradó nedves forróságot.

 - Próbáld ki te is! – mosolygott Laura, és Gabi akkor és ott Kipróbálta. Majdnem bepisilt a kéjtől! Ettől kezdve mindketten erőteljesen maszturbáltak, naponta annyiszor, ahányszor csak lehetett. Ezek az esetek azonban még nem adtak okot az egymás melletti alvásra. Ehhez egy szép nyári nap ronda estéje kellett.

 Egész nap gyönyörű idő volt, ám este, úgy tíz óra tájban, amikor lefeküdni készültek, leszakadt az ég. Dörgött és villámlott, az eső elemi erővel csapkodta a becsukott ablakokat, a földet. Mindkét lány olvasni akart még, de egy villámlás után hirtelen elment a villany. Ezt már nem bírták nyugodt idegekkel. Összebújtak az egyik ágyon, és csendesen nyugtatgatták egymást. Kriszta is benézett egy elemlámpával a kezében, bátorítóan megcirógatta őket, és elbúcsúzott. Odakint lassan elült a vihar, ám a lányszobában csak ekkor tört ki. A csajok továbbra is összebújva maradtak, és ebből előbb megnyugtató ölelkezés, majd egymás simogatása lett. A finom kezek eleinte félve, percek múltán már egyre bátrabban kalandoztak hamvas testükön. Az egyre duzzadó cickók, a hegyes bimbók kerültek sorra, aztán szép lassan az enyhén szőrös puncik is. Arcuk a másikéhoz simult, lihegő nyögdécselésük a másik fülét birizgálta, ujjaik a kemény, vérbő csiklókon ugráltak. Nagyon hamar elértek a csúcsra, a lepedő teljesen elázott a fenekük alatt. Zavartan összenéztek, amikor ellazultak.

 - Jaj, Laura, ne haragudj! – tört ki Gabi, ám még mindig átölelve egymást.

 - Nem haragszom – mosolygott Laura. – Hogyan is haragudhatnék egy ilyen szupi ikertesóra, mint te!

 - Tényleg nem?

 - Nem. Csodálatos volt, vagy neked nem?

 - De… - nevetett fel halkan Gabi. – Nincs kedved megismételni?

 - Dehogynem!

 Ismét simogatták egymást, és bő negyedóra múltán újra a mennyekbe repítették egymást. Ekkor azonban Gabi lerúgta a takarót a földre, Laura lábait még jobban széttárta. Odahajolt a barnás-ritkás szőrű puncihoz, melyből vörösre duzzadt kéjgomb kandikált ki, a rés alján vékonyka nedvpatak csorgott nagyon lassan Laura formás popsijának partjai között lefelé. Gabriella óvatosan nyalintott egyet a csiklón, húga megremegett.

 - Gabi, mit csinálsz? – suttogta ostobán, hiszen érezte. Nővére nem válaszolt. Lassan ízlelgette az előtte nedvező muffikát. Furcsa érzés volt, de jólesett. Laurának még inkább. Ahogy Gabi ujjaival kissé szétfeszítette nagyajkait, szabaddá tett, szépséges peckét nyalogatta… Szinte perceken belül elélvezett, testét ide-oda rángatta a kéj. Természetesen ez sem maradt viszonzatlan, Laura jóformán hanyatt lökte nővérét, csak hogy megízlelhesse, milyen is az a pinanyalás.

 Már másnap mentek Dugóhoz és Krisztához, és majdhogynem könyörögtek, vegyenek nekik egy franciaágyat a két heverő helyett. Azzal érveltek, hogy ha egy kicsit átrendezik a szobát, a franciaággyal még teret is nyernek. Dugó és Kriszta rendes szülők voltak. Mérlegelve az érveket, következő nap megvették az ágyat, és segítettek szobát rendezni. Az ágy még aznap fel lett avatva…

 Laura tehát még aludt, amikor Gabi felébredt. Szörnyen kellett pisilnie, így kiosont vécére. A szükség annyira hajtotta, hogy nem figyelt semmire, csak előre. Amikor megkönnyebbült, már lassan settenkedett, ugyanis fojtott, halk nyögéseket hallott a szülei hálószobájából. Belesett a résnyire nyitva felejtett ajtón. Szinte földbe gyökerezett a lába a látottaktól. Látta már az anyját meztelenül, és elismerte már nem egyszer magában, hogy még mindig jól néz ki, de ilyen helyzetben még soha nem látta. Tisztában volt azzal is, hogy szülei legalább annyiszor szeretkeznek, mint ahányszor ők masztiznak, vagy nyalakodnak, tehát ahányszor csak lehet. Leginkább a segédeszközökön lepődött meg. Azt a látványt, ahogy anyja lucskos ölében a rózsaszín műkuki mozgott, mellein a vibri, soha nem felejtette el. Kriszta ezalatt a csúcsra ért, fojtott hangon nyögött, és levegőért kapkodott, ahogy a kéj elöntötte. Gabi erre magához tért, és amilyen halkan tudott, bespurizott a szobájába. Óvatosan visszamászott a még mindig szundító Laura mellé, és úgy tett, mintha aludna. Nagyon jól tette, mert néhány perc múlva benyitott az anyja, ruhátlanul.

 - Lányok, ébresztő! Már fél tíz van, Jocó tízre jön értünk!

 - Szia, anya! – nyújtóztak a lányok, Laura álmosan, Gabi (ál)mosan.

 - Még szerencse, hogy este összekészítettük a kempingcuccot, most kapkodhatnánk! – mosolygott rájuk szeretettel Kriszta.

 - Bizony! – bólintottak helyeslőn a lányok, és elvonultak a fürdőszoba felé.

 - Lányok! – csendült Kriszta hangja. – Itt vannak a többiek!

 Csakugyan. Jocó kisbusza állt a kocsibejáró előtt. Két fiú ugrott ki a járműből. Amikor Kriszta ajtót nyitott, a mögötte álló két lány majd’ elolvadt az örömtől. Peti és Robi állt az ajtó másik oldalán, azért jöttek, hogy segítsenek kihordani a csomagokat a buszhoz. Az ikrek olvadozva követték őket, és természetesen melléjük ültek a buszban. Jocó üdvözölte a „hölgyeket” (az alig tizenhét éves ikreket szólította így), és beletaposott a gázba, csak úgy porzott…

Wackond 2011.05.16. 18:00

Gyémántok 23

 Huszonharmadik fejezet

 (Avagy: mi a baj, lányok?)

 

 

 Két lány kanyarodott biciklivel a Diamond Kft telephelyének kapujához. Rávillantottak egy „Kopj le!” – mosolyt a harminc év körüli, hátborzongatóan viszolyogtató, reménykedve, ám bután vigyorgó portásra, és a bringájukat a tárolóhoz lakatolták.

 - Pucsíts jobban, hadd élvezkedjen a vén kripli! – sziszegte az egyik a lehajolva a lakattal bíbelődő másiknak. Pucsított. A mutatvány nem maradt hatástalan. Az ipse szemei kigúvadtak, majd villámgyorsan eltűnt a portásfülke ablakából.

 - Verd ki gyorsan! – vigyorogtak a lányok, és elindultak az irodaépület felé. Becentizték a lépcsőházat, kettesével szedve a lépcsőfokokat, az emeletre jutottak. Olyan természetesen jártak-keltek az épületben, mintha világéletükben itt jártak-keltek volna. Tényleg. A két tizennyolc éves ikerlány Gyémánt László, a kft egyik igazgatójának leányai voltak, s épp elégszer jártak itt ahhoz, hogy akár csukott szemmel is eligazodnának. A biztonság kedvéért azonban (sosem lehet tudni) nyitott szemmel jöttek…

 - Helló, lányok! – köszöntötte őket a titkárnő, amint az irodába léptek. – Csak nem megint a papához?

 - De. Bent van? Be lehet menni?

 - Persze, azonnal szólok neki…

 - Ne, hagyd csak! Egy kis meglepetés! – intették le a lányok, és benyitottak.

 Dugónak ideje sem maradt meglepődni Gabriella és Laura láttán. Tizennyolc évvel ezelőtt adta ezeket a neveket lányainak, bár Gabit Gvendolin-nak akarta keresztelni, a család, és az anyakönyvi hivatal ezt ellenezte. A csajok azonnal lerohanták az apjukat.

 - Hogyhogy nem jössz a hétvégén kempingezni? – kezdte Laura.

 - Direkt lefoglaltunk nyolc sátorhelyet, már egy hónapja, erre te most nem jössz! – támadott Gabi.

 - A tulaj meg fog őrülni! – toldotta meg Laura.

 - Hogy teheted ezt velünk? – kiáltott Gabi.

 - SZÓLHATNÉK VÉGRE ÉN IS? – szólt Dugó túlharsogva lányait, közben intett Klárinak, a titkárnőnek, hogy kimehet, nincs semmi gond. – Először is: ez egy munkahely, nem tudom, feltűnt-e, másodszor: egy nagyon fontos, üzleti dologról van szó, harmadszor: honnan a fenéből szedtétek ezt? – sorolta érveit és intelmeit Dugó.

 - Jaj, papa! Azzal te ne törődj! – mosolyodott el Laura.

 - Törődnék…

 - Mellesleg reggel, félálomban hallottam, mikor anyunak mondtad, hogy valószínűleg nem jössz… - csicseregte Gabi félbeszakítva az apját.

 Dugó kezdett kijönni a sodrából. – De reggel azt mondtam, hogy nem biztos! – szinte kiabált.

 - De most már biztos, hogy nem, ugye?

 Dugó ismét kiintette Klárit, aki a hirtelen támadt, hosszú csendre ismét benézett.

 - Igen… - válaszolt halkan a férfi. Apai erélye megint csődöt mondott, ez az utóbbi időben egyre gyakrabban fordult elő. Sűrűbben nyertek a lányok. Leültette őket a fotelekbe, töltött nekik egy-egy pohár konyakot, és elmesélte, mi a gondja.

 - Az igazság az, hogy kicsit rosszul áll a cég szénája. Jocó már kétkedését fejezte ki az üzleti érzékemet illetően. Nehezen megy, tudjátok, hogy egy éve alakítottuk át nagyapátok vállalatát kft-vé, és egy kicsit még zavaros minden.

 A lányok bólogattak.

 - Tegnap délután felhívtak Siófokról, valami kozmetikai cuccokkal foglalkozó cég szeretne errefelé terjeszkedni, ezért kerestek meg minket, pontosabban személy szerint engem. Ők már felmérték a terepet, kereslet lenne rájuk, csak nincs, aki a szállítást megoldaná. Jól jönne mindannyiunknak…

 - Tehát megbeszéltetek egy személyes találkozót… - kortyolt egyet Gabi.

 - Pontosan! – gyújtott rá Dugó, lányai rögtön lelejmolták.

 - Pontosan a hétvégi kemping idejére! – fújták ki a füstöt rezignáltan az ikrek.

 - Gabi, Laura! Értsétek meg, ez tuti buli! Ha elszalasztom, akkor kampec! Tönkremegyünk, és lőttek a kempingeknek!

 - Oké, papa, megértjük! Megyünk akkor nélküled! - elnyomták a csikket, csendben felálltak. – Szia, majd otthon találkozunk! – és elillantak.

 Dugó fejcsóválva nézett távozó lányi után. Lelki szemei előtt felesége képe jelent meg, amikor még tizennyolc évesek voltak mindketten. A vak is láthatta, hogy Gabriella és Laura nem más, mint Kriszta majdnem pontos mása. Hosszú, barna haj, vidám, barna szempár, mely csak ritkán képes haragos villámokat szórni, a finom metszésű, egyenes orr, a kissé telt, érzéki ajkak, a kreol bőr, mely mindenhol simán feszül, és pattanásmentesen vészeli át a kamaszkort, a feszes, kerek mellek, karcsú darázsderék, gömbölyded popsi, hosszú combok. Bizony, Kriszta még most, tizennyolc év után is versenyképes volt a lányaival, mindössze annyi különbséggel, hogy alakja asszonyosan teltebb lett. Ahogy Dugó rágondolt, megfeledkezett a gondokról, egészen más feszítette, egészen máshol. Álmodozásából a titkárnő hangja térítette magához.

 - Főnök! -–reccsent a kihangosító készülékből. – Az öccse keresi!

 - Ki? Ööö… küldje be! – nyekergett Dugó.

 - Helló, bátyó! Gabika lányod nagyon zabos lehetett, alig akart nekem köszönni, és még a portást sem cukkolta!

 - Akkor tényleg mélyen a lelkébe gázoltam, ha még ezt is kihagyta! Ülj le! – kínálta hellyel Gabeszt Dugó, tetézve ezt Marlboro-val és Napoleon konyakkal. – Kiszagolták, hogy nem megyek kempingezni…

 Gáborból kitört a sátáni kacaj. – Te öregszel, Laci! Nem emlékszel rá, hogy egyikünk sem megy?

 - Miről beszélsz? – Dugó komolyan meghökkent. Ilyen hülye lenne? Ilyen.

 - Csak arról, bátyó, hogy ma reggel táviratban is küldtek meghívót, ami Jocóékra, Janiékra, és ránk is vonatkozik!

 Dugó tényleg buta képet vágott, Gábor szemrebbenés nélkül folytatta. – Azonfelül végeztem egy kis detektívmunkát, így megtudtam, a cégjelzés „RED”-je mit jelenthet…

 - Piros, vagy vörös…

 - Pontosítok: Piroska!

 - Piroska?! – kapta fel Dugó a fejét.

 - Ja, bizony! Rémlik már? Húsz éve, Siófok, diszkó a sétányon, a két vörös bige…

 - Ja, az ikrek, akikkel ott haverkodtunk össze?

 - Pontosan! Kiszúrták, hogy szállítmányozással foglalkozunk, így egyszerűen lecsaptak ránk, mint kacsa a forró ta…

 - Soha jobbkor! – kiáltott fel Dugó nem minden ok nélkül. Gyűlölte öccsének gusztustalan hasonlatait, inkább félbeszakította. – Igencsak rosszul állunk!

 - Nyakam rá, hogy ez kihúz minket a szarból! – vélekedett Gábor karikákat fújva a füstből.

 - Most már csak azt kellene kitalálni, hogyan adjuk be a srácoknak, hogy nem megyünk!

 - Összeülünk otthon a többiekkel, aztán nyolcunk közül valakinek csak eszébe jut valami!

 - Ám legyen, öcsi, akkor menjünk!

 Dugó és Gábor, mint már oly sokszor, most is Klárira bízta a zárást, és eltűntek…

 A négylakásos sorház egyik garázsában gyűlt össze a kupaktanács. Gábor röviden felvázolta a helyzete, nem volt egy lányálom, mert barátai több ízben is meg akarták lincselni Dugót, amiért nem olvasta végig a táviratot, és a telefonhívásról sem szólt. A többiek most tudták meg. Gábor megmentette bátyja irháját, és egy fogósabb kérdést tett fel.

 - Vigyük őket magunkkal! – javasolta Szandra.

 - Az nem jó! – akadékoskodott Gábor. – Szerintem tuti, hogy dugni hívnak!

 - És, a srácaink is szoktak! – szólalt meg Dugó. Kár volt.

 - Figyeljetek! – hallatszott Kriszta hangja. – Kár mindenféle mesét és kifogást keresni. Egyszerűen el kell mondani, hogy meghívtak minket, üzleti ügy, nem lehet lemondani. Elég nagyok már, megértik!

 - Hát, nem tudom, hogy veszi be a májuk! – ingatta a fejét Jocó.

 - Sehogy, ez van! – tárta szét a kezét Kriszta. – Menjenek egyedül, ha akarnak!

 - Majd én felhívom a kempinget! – ajánlotta Dugó.

 - Nem is értem, Gabi miért balhézik! – értetlenkedett Glória. – Nemhogy örülne!

 - Bizony! Távol a szülők árgus szemeitől! – vigyorgott Jani.

 - Csak csendben jegyezném meg, örvendeznék, ha Peti ésszel mókázna Gabival, nem szeretnék még unokát! - jegyezte meg Kriszta.

 - Krisztám, ne aggódj! Nem minden fiú lesz olyan kandúr, mint az apja, és ráadásul Peti az én eszemet örökölte! - mosolygott Szandra mind Krisztára, mind a savanyú képet vágó férjurára.

 - Hála az égnek! – sóhajtott Kriszta.

 - Jesszusom! – kiáltott Jocó, de Szandra és Glória egyszerre emelte figyelmeztetésre az ujját, így nem folytatta.

 Ezen megjegyzésekkel félórás évődő, piszkálódó torzsalkodás következett, mindenki a saját ivadékát és élete párját favorizálta, mint már az barátságuk első perceitől kezdve így volt. Mindeközben arra a közös nevezőre jutottak, hogy a felnőttek Siófokra, a fiatalok pedig Abaligetre mennek majd. Juli tett még egy megjegyzést egy tavalyi osztálykirándulásról, Vili, a fia mesélt róla. Megállapították, hogy az almák nem estek messze a fájuktól. El is nosztalgiáztak ezen…

 A következő néhány fejezet pedig nem is annyira az idősebb, mint inkább a fiatalabb generációs Gyémántokról és barátaikról fog szólni…

Wackond 2011.05.09. 18:00

Gyémántok 22

 Huszonkettedik fejezet

(Avagy: gólyahír)

 

 

 Dél volt. Melegen, ám még erőtlenül sütött a márciusi nap. Egy autó vágódott a szokásos kis utca csendjét felverve, és csikorogva fékezett a Gyémánt-ház előtt. Fáradt-boldog, eszeveszett-viharvert fiatalember ugrott ki belőle, tárva-nyitva hagyva mindent, üvöltve rohant a hírrel:

 - Ikrek! Ikrek!!!

Wackond 2011.05.02. 18:00

Gyémántok 21

 Huszonegyedik fejezet

 (Avagy: nászút)

 

 

 Dél volt. Forrón, szinte perzselőn sütött a júniusi nap. Két év telt el a siófoki nyaralás óta, húszévesek voltak a fiatalok. Egy autó, csillogó-villogó Zsiguli kanyarodott be a szokásos kis csendes utcába, s megállt Dugóék háza előtt. Elegáns fiatalember szállt ki belőle, szépen meg volt borotválkozva, fekete öltönyben, csokornyakkendőben, diszkrét rózsával a gomblyukában ment be a lakásba. Nagy fejetlenség kellős közepébe lépett.

 - Helló! – köszönt rá Kriszta egy szál köntösben. Épp készült a frizurája.

 - Szia. Mi ez a nagy sürgés-forgás még mindig? – kérdezte Jani.

 - Hogyhogy mi ez? Nem tudom, ki találta ki a közös esküvőt, de letépem a tökeit, ha ilyen hülyeségeket kérdez!

 - Oké, oké! Dugó hol van?

 - Elment a tortákat intézni… Na, megyek, ne haragudj!

 - Persze, menj csak!

 - Szia, Jani! – vette észre a srácot Klára, Dugó anyja. - Nálatok is ilyen kaotikus a helyzet?

 - Már lecsillapodtak a kedélyek…

 - Az igaz, hogy nálatok nem is ketten házasodnak…

 - Ki tudja? Gina is elgondolkodott, hogy hozzámenjen Edéhez!

 - Na, mi a szösz? – csodálkozott a nő. – Na, de már ők milyen régen járnak!

 - Persze, Szandi meg én három éve, ők meg három és fél éve. Nagy különbség!

 - Te, ne bolondozz! – nevetett Klára.

 - Bocsánat!

 - Mindjárt jobban hangzik!

 - Azt hiszem, megyek, beszerzek még egy kevéske üdítőt. Hozzak még valamit?

 - Nem kell, köszönjük!

 - Csókolom!

 - Szia, Jani! Négykor a templomnál!

 

 Négykor a templomnál…

 Ritka nagy vendégsereg, négy fiatal pár kívánta kimondani a boldogító igent. Már egy órája, az anyakönyvvezetőnek is komoly lelki törést okozott levezényelni az egyáltalán nem sablonszerű esküvőt. Péter atya pedig tisztes kora ellenére rugalmasan, frappánsan és nagyon szépen megoldotta a szertartást. A szülők (főleg az anyák) szipogtak, szegény Nagyika sem tudta eldönteni, melyik unokáját ölelgesse meg először.

 A környék legnagyobb éttermébe préselték be magukat, majdhogynem szó szerint, teljesen megtelt az épület. Szerencsére a kerthelyiség üzembe helyezésével a zsúfoltság enyhült. Menyasszonytáncból csak egyet tartottak, a négy lány egyszerre ropta, ám négy hatalmas, gyönyörű tortát vágtak, mind különböző ízesítésű és díszítésű volt.

 Dugó szerint, aki a nászéjszakán gyereket csinál, az vagy hazudik, vagy nagyon strapabíró. Erre a megállapításra másnap reggel jutott, amikor felébredt a hajnalig tartó dorbézolás után. A „megpróbáltatásoknak” még nem volt vége, a nap java része a csomagolással telt el, nászútra készültek. Dugó apja, aki egy szállítmányozási cégnél kapott igazgatói állást az algériai kiküldetés után, a cég legújabb kisbuszát adta az ifjúságnak, hogy azzal menjenek a mézeshetekre. A jugoszláv tengerpart volt az úti cél, és nem akartak szállodával flancolni, kempinget kerestek maguknak. Este minden holmit berámoltak a buszba, kora hajnalban indultak el. Dugó és Gábor vezetett felváltva, de így is fárasztóan hosszú volt az út. Késő délutánra értek ahhoz a kempinghez, ahová tervezték, ám valahogy nem volt kedvük oda telepedni. Egy tengerparti úton pár kilométerrel arrébb csendesebb helyet találtak. Estére elkészültek az utolsó sátor felállításával is, boldog fáradtsággal vetették be magukat, és aludtak késő délelőttig. Pót-nászéjszaka elmaradt.

 Másnap szembesültek azzal igazán, hogy milyen jó helyet is találtak. Igaz, köves part volt, Juli mindjárt ki is fordította majdnem a bokáját, de nem kellett orvoshoz vinni. Mindettől függetlenül elmentek a legközelebbi településre, egyrészt kajáért, másrészt papucsért, ami bírja a kavicsokat. Juli is meg lett nyugtatva. Útközben sok helyen láttak vadkempingezőket, ő pedig tartott az egész dologtól. Látva, hogy azokkal sincs semmi probléma, aggodalma alábbhagyott. A nap folyamán megállapíttatott továbbá még az a tény is, hogy a tenger sós. Erre Glória jött rá egy erőteljesebb hullám által, minek következtében kiitta a fél Adriát. Jocó vízimentősdit játszott vele, ám a szájból szájba lélegeztetés egészen más fordulatot vett a végére.

 Este.

 Végeztek a vacsorával, már a tábortüzet is eloltották, a sátrak intim mélyében készülődött lefeküdni mind a négy pár. E tekintetben a lefekvés több értelmet nyert. Dugó szokásos éjszakai viseletében, azaz meztelenül odabújt a hasonlóképpen öltözött (vetkőzött) ifjú feleségéhez. A romantika sosem hiányzott kettejük közül, de most a fiatalember szokatlan gyengédséggel cirógatta a szeretett nőt. Hosszasan elidőzött az egyáltalán nem unalomig ismert, szépséges testen. Csókjai hol Kriszta ajkain, arcán, füle tövén, vagy éppen a hajánál, ahol a barna, egyenes szálak finom pihékké válnak, olykor a karcsú nyakon, a vállak tövén cuppantak halkan. Érintései a kerek keblektől a lapos hason, és a szőrtelen vénuszdomb alig-érintésével a combokig, térdekig haladtak. Kriszta szeme egy picit elfátyolosodott, mint a szertartásokon, mikor remegő hangon mondott igent Gyémánt Lászlónak, az ő Dugójának. Ez az éjszaka volt az, amire azóta vágyott, mióta tisztában lett az élet ilyetén dolgaival. Az ő finom ujjai is végigcirógatták az egyre szőrösebb, tetszetősen izmos mellkast, beleakadt a kőkemény ösztönszervbe, de folytatta útját az izmos-szőrös combokig. Lehunyt szemmel beleborzongott férje csókleheleteibe, és oly erős vágy fogta el a heves, vad kefélésre, hogy csak nehezen tudta visszatartani. Tíz perccel azután, hogy összejöttek, tudta, Dugó lesz gyermekei apja, és ez fordítva is igaz volt, a srác Krisztát tartotta a tökéletes, leendő anyának. Most, hogy összeházasodtak, természetes volt a védekező eszközök mellőzése. Dugó tenyere a sima dombon nyugodott, középső ujja a résbe nyomódott. Nagyon forró, nagyon nedves. A következő pillanatban az engedelmesen nyíló combok között, a forró hüvely nyirkos bejáratánál kemény nemzőszerv kért bebocsátást. Kriszta az izmos-szőrös farpofákba markolva, enyhén illúziórombolóan vonta magába férjét. A szuszogós csókolózáson kívül hangot nem is adtak ki, bár a felfokozott szerelemmel tüzelt gyönyör megkívánta volna. Dugó lassan, szinte alig-alig mozdult, mégis viharos sebességgel közeledtek mindketten a csúcshoz. Azonos pillanatban merevedtek a kéj édes görcsébe, lélegzetük hosszas másodpercekre elakadt, Dugó spermája fröcskölve lövellt a lüktető vagina mélyére. Sokáig maradtak így, egymást szorosan ölelve, és e gyönyörű helyzetet csak az rontotta el, hogy a fiú szerszáma dolga végeztével lassan összezsugorodott. Kénytelen volt hát kihúzni, a lány pedig néhány odakészített zsebkendőt szorított az öléhez.

 Juli ezt a pillanatot választotta ki, hogy benézzen. Összevonta szemöldökét.

 - Jól látok? – tette fel ostoba kérdését.

 - Miért, mit látsz? – kérdezte Dugó.

 - Van egy sejtésem, mit csináltatok!

 - Gyereket! – vetette oda Dugó. Most először nem örült sógornője érkezésének.

 - Nahát! Hogy ez nekünk nem jutott eszünkbe!

 Dugó már valami frappáns, csekély módon sértő megjegyzésen törte a fejét, de Juli ismét meglepte.

 - Kell ez még ide? – bökött a szöszi a Dugó farkán fehérellő „maradványokra”.

 - Nem, elég volt egynek célba érnie.

 Juli letérdelt, és gyengéden eltávolította a cseppeket. Nem zsebkendővel, sőt, Kriszta kezéből is kivette, és a szőrtelen punci mélyéről szivárgó ondót behabzsolta. Dugó cigarettát vett elő, és kilépett a sátorból. Az öccsébe. Csak a válla felett bökött át, hogy hol találja a keresettet.

 Juli feneke az égnek meredt, és mivel ő sem volt túlöltözve, a popsigömbök közül csupasz ajkak domborodtak hívogatón. Férjének sem kellett több. Csókot lehelt először a bal, majd a jobb gömbre, végül a pinára. A lány fel sem nézett, míg be nem fejezte a dolgát. Kriszta óvatosan elfészkelődött előle, és kiment a sátorból, átengedve a helyet sógorának és unokatesójának.

 Gabesz és Juli nem törődött a romantikával. A fiú még nyalintott néhányat az egyre nedvesedő puncin, megfogta felesége derekát, és lassan a forró hüvelybe vezette kemény farkát. Egyre gyorsulva, ütemesen mozgatta ágyékát, heréi szinte csattantak az érzékeny csiklón. A lány halkan nyögdécselt, testében egyre erősödött a kéj, és egészen hamar a csúcsra is ért. Férje alig egy ütemmel lemaradva követte, de ha nincs résen, kihúzza. Juli résen volt, kezével hátranyúlva megfogta a fenekét. Végül a nő hüvelyében robbant a mag, elárasztva odabent spermával mindent. Gábor lassan húzta ki a szerszámát, és a Kriszta által otthagyott zsebkendők egyikébe törölte a mindenféle folyadéktól síkos farkát. Julinak is nyújtott belőle.

 Jocó hanyattfekve bámulta a sátor mennyezetét. Az elmúlt napok eseményein töprengett. Már az első pillanatban, hogy meglátta Glóriát, tudta, ő lesz a felesége. Most ambivalens érzések kavarogtak benne. Boldog volt, a szeretett nőt vette feleségül, de azt várta, hogy majd más lesz attól a pillanattól kezdve. Még nem érzett változást. Gondolataiból Glória ébresztette. Szorosan hozzábújt, egyik lábát a férje combjaira helyezte, térddel épp érintve a „koronaékszereket”. Megcsókolta, kezével cirógatva a borostás, markáns arcot. Az első találkozásukra gondolt.

 - Nem gondolod, hogy sorsszerű az, hogy ugyanígy sátoroztunk, mikor megismerkedtünk? Most meg a nászéjszakánkat töltjük? – kérdezte Glória halkan.

 - Pszt! – intette csendre a férje. – Anyám azt mondta, ez lesz életem legszebb éjszakája. Nem szeretném elszalasztani egyetlen pillanatát sem!

 A lány emésztette a hallottakat, majd figyelmeztetőleg megemelte a térdét.

 - Volnál kedves a helyzetnek megfelelően viselkedni?

 - Vicc volt!

 - Elég rossz… - csókolta meg a felesége, ugyanakkor finomított térdmozdulatán. Keze sem tétlenkedett, és gyengéd, felettébb izgató satuba fogta az egyre éledő fütyköst. Már teljes pompájában díszelgett a sátormennyezet kémlelését átvette a gazdájától, aki lehunyt szemmel viszonozta a szerelmes csókot és ölelést. A lány észrevétlenül keveredett egyre jobban a srác teste fölé, végül teljesen rajta feküdt. Kerek mellei a szőrös mellkashoz lapultak, kemény gombjai bökték Jocó bőrét. A formás fenék falatnyit ficergett, a merev rúd lyukra került. Addig-addig mocorgott, amíg a szőrtelen ajkak közt a nedves forróságba nem illeszkedtek. A srác megpróbált előrenyúlva segíteni, de a lány finoman megakadályozta.

 - Menni fog, hidd el! – suttogta csók közben Glória. – Bízd rám!

 Jocó rábízta, felesége testében hamarosan tövig mélyedt kéjrúdja. Kezeik gyengéden simogatták egymást, a fiú olykor élvezetfokozóként a formás popsiba markolt. Sokáig ölelgették így egymást, testükben lassan erősödött a kéj, de a szerelmes szenvedély később meghatványozta a végeredményt. Glória tulajdonképp minden előjel nélkül ért a csúcsra, magában azon aggódva, hogy Jocó ne előzze meg. Magához szorította férjét, arcát a borostához szorította, el-elakadó lélegzettel, lüktető altesttel élvezett el. Oly nagyra és intenzívre sikeredett, hogy csak az utolsó, csillapodó hullámok között érezte meg a pulzálást, ahogy az ondó elönti belsejét. Ötperces pihegés után döbbentek arra, hogy ami befolyt, az ki is folyhat. Szerencsére még nem váltak ketté, de az idő, és a kielégült péniszből kiáramló vér sürgette őket. Glória akrobatákat megszégyenítve tekergett valami olyan eszközért, amivel felitathatja a folyadékot. Egy törölköző akadt a kezébe, azzal oldotta meg.

 Jani és Szandi egymással szemben, a könyökükre támaszkodva merültek el egymás tekintetében. A lány szemeiben egyre kövéredett egy könnycsepp, végül a gravitációnak engedve kibukott, és végigszaladt az orrnyergén, és a hegyén állt meg. Jani gyengéden felfogta az ujjával. Mosolyt villantott felé, vigasztaló, megnyugtató, szerelmest. Lassan közeledtek ajkaik, mígnem teljesen összeértek. Hosszan, nagyon hosszan csókolóztak így, lassan Szandra hanyattfeküdt, férje pedig fölébe. A fekete pamacska alatt nyílt ajkak közé igazodott a kemény dákó. Jani óvatosan tövig tolta, altestével pedig gyengéd lustasággal mozgott. Csókolózásuk egyetlen pillanatra sem szünetelt, hangot is alig-alig adtak ki, eltekintve a szuszogástól. Szandi nagyon hamar, és nagyon erősen felpörgött. Az elmúlt napok izgalmai, érzelmi hullámai, melyeknek jobbára csúcsai voltak, völgyei alig, a szexmentes éjszakák mind erősítették testében Jani mozdulatai által a gyönyört. Soha ilyen gyorsan még nem ért a végére, hüvelye megrándult, lélegzete elakadt. Hatalmasat, férjajak-harapdálóst élvezett. Jani „szégyenszemre” követte. Büszke volt rá, hogy milyen sokáig képes bírni, most Szandi orgazmusa jókora mennyiségű spermát csalt ki belőle. Hosszasan pihegtek egymást szorosan ölelve, aztán Jani felmarkolt pár zsebkendőt, egy részével zsugorodó farkáról itatta fel a nedveket, a többit eközben a pirosló puncira szorította.

 Éjfélre járt az idő. A tűz ismét pattogott a sátrak előtt. Két meztelen alak ült mellette összeölelkezve. Újabb pár csatlakozott hozzájuk, félórán belül már nyolcan ültek körülötte. Csak a hullámok zaja törte meg a csendet, később Dugó is.

 - Ez életem legcsodálatosabb éjszakája!

 - Szerintem ezzel mind így vagyunk – felelt Szandra.

 - Olyan furcsa, hogy most már Gabesz a férjem! – jegyezte meg Juli.

 - Hát, szokni kell az érzést! – nevetett a férje.

 - Más érzést is meg kell majd szokni – szólt Kriszta csendesen.

 - Mire gondolsz? – kérdezte Jocó.

 - Vajon mit csináltunk ma este? Ráadásul mindenki a maga párjával?

 - Ami minket illet, az utódlásra tettünk gyönyörteli kísérleteket! – mondta Szandi és Jani majdnem egyszerre, majdnem ezekkel a szavakkal.

 - Mi is! – nevettek a barátaik.

 A tűz lassan elhamvadt, a hajnal hűvöse nem kedvezett ruhátlanságuknak, aludni tértek.

 

Wackond 2011.05.02. 17:59

Gyémántok 21

  Vidám vadkempingezésüket sokáig nem zavarta meg semmi. Halászhajókat, a parti őrség motorcsónakjait gyakran látták, de úgy tűnt, nem érdekli őket a nyolc ifjú. Három nap múlva a műúton feltűnt egy Zsiguli. Jani vette észre, és először azt hitte, a szülei jöttek, mert ugyanolyan színű volt, mint az övék, ráadásul magyar rendszámú. Az autó is észrevette azt a helyet, ahol Janiék dekkoltak, ám a sátrakat még nem. Lehajtott a parthoz, négy fiatal szállt ki, két hapsi, és két csaj.

 Dugó, Gabesz, és feleségeik bevásárolni voltak, Glória és Szandra a bográcsban kotyvasztottak, Jocó dohogva krumplit pucolt. Jani visszaindult felfedezőútjáról, és valamivel előbb ért oda, mint a kocsi.

 - Basszus! – szállt ki egy nyurga, bajuszos srác a kormány mögül. – Megelőztek!

 - Akkor menjünk még arrébb! – szólt az anyósülésről egy szőke csaj.

 - Szerintem van még itt hely! – nézett körül hátulról egy másik fickó.

 - Kíváncsi lennék, mit szólnának! – intett az érdeklődve feléjük pislogó Glóriáék felé a másik lány.

 - Nem szólnának semmit… - mondta Jani.

 Okozott is meglepetést rendesen.

 - Magyarok vagytok? – hüledezett a sofőr.

 - Hallod – vont vállat Jani.

 - És nem zavarna, ha lecövekelnénk ide pár napra?

 - Nem a miénk a part, ha úgy gondoljátok, ott még akad hely! – mutatta.

 - És a többiek?

 - Kérdezzétek meg!

 Megkérdezték. Senkinek sem volt kifogása. Szimpatikus pároknak tűntek. A később megérkezett Dugóék is egy vállrándítással intézték el.

 Az új vendégek nem gátolták meg őket abban, hogy továbbra is lengén öltözve élvezzék az Adria hűs hullámait, vagy a forró napsütést. Eleinte okoztak némi szemöldökemelést, elismerő, lopott pillantásokat, de két nap után a konzervativitást a sátorban hagyták, miként a ruhákat is. Most a négy házaspár nézelődött jobban, mint eddig.

 A nyurga, bajuszos srác, akit egyébként Sanyinak hívtak, és egyébként jellegtelen arcú, kicsit vékony, alig-alig szőrös kezdte a sort a fürdőnadrág elhagyásával. A vízben vette le, és a partra már a nélkül jött. A napozó Szandra napszemüvege mögül kukkantott oda. Megbökte Julit.

 - Egész jó méret! – súgta.

 - Hmmm… nem az esetem… - hümmentett a szöszi. – Esetleg kíváncsiságból…

 - Én sem másra gondoltam!

 Sanyi példáját barátja is követte. Jenő is gatya nélkül jött ki, szeme sarkából a napozó lányokat leste. Azok meg őt. A mackósabb alkatú, bár nem elhízott srác világosbarna, egész testét borító szőrzetéből vaskos dorong lengett délen.

 - Ennek sem hideg a víz! – morogta Juli.

 - Ja. Vajon milyen lehet teljes harci díszben? – kérdezte Glória.

 - Ahogy ismerlek benneteket, meg fogjátok tudni! - pöccintette a tűzbe csikkjét Dugó.

 - Te csak foglalkozz a csajokkal! – szólt rá a neje.

 - Ha engeded…

 - Mintha eddig nem engedtem volna!

 Eközben az újonnan érkezett lányok is észlelték a párjaik meztelenségét. A „Nem szégyellitek magatokat!”, és a „Nem vagyunk egyedül!” – típusú mondatokra természetesen meg is kapták a megfelelő választ. Gábortól.

 - Mi sem szégyelljük magunkat!

 A szőke Franciska, és a barna Lilla nem tudott visszavágni. Két napja sátoroztak egymás szomszédságában, látták őket több-kevesebb ruhában, hallották az éjszakai zajokat. Ültek tizenketten a tábortűznél szalonnát sütve, tudták, hogy ifjú házasok, nászúton vannak, és fiatal koruk ellenére sok kalandjuk volt már. Érdekelte volna őket a másik négy kukac, de… Maguk sem tudták megmagyarázni, miért nem lazítanak még jobban itt, távol mindentől. Franciska levette a bikinifelsőjét, és a sátrához ment Lillával a nyomában. Hosszas tétovázás után levetkőztek ők is. Még mindig bátortalanul, közvetlenül a sátor elé feküdtek napozni. Később árnyék vetült rájuk.

 - Jöttök kajálni? – kérdezte Juli, pamacskája hófehéren csillogott. – Van egy jó adag paprikás krumplink.

 - Köszi, majd jövünk!

 Franciska és Lilla a pléden hagyta gátlásainak utolsó morzsáját, és csatlakozott a jóízűen falatozó társasághoz.

 A nap már fesztelenül, és meztelenül telt, de még egy napnak kellett elmúlnia, hogy ismeretségüket még mélyebbre fűzzék. Már nem különültek el, segítettek a főzésben, bevásárlásban, tűzifakeresésben, szemételtakarításban, még anyagiakban is osztoztak. Később másban is.

 Este Gábor és Juli a naplementét nézte, ültek a víz szélén, lábukat nyaldosták a hullámok. A lány a látványban elmerülve bíbelődött férje ernyedt fütykösével. Nem sokáig maradt ernyedt. Nem sokáig bíbelődött. Marokra fogta. Kövek halk kocogása hallatszott. A nagydarab Jenő közeledett gyanútlanul. A neki háttal ülő párról fogalma sem volt, mire készül. Melléjük huppanva észlelte tevékenységüket.

 - Bocsánat, nem akartalak megzavarni! – szabadkozott. – Azt hittem, a naplemente érdekel…

 - Eddig sem zavartál! – villantott felé Juli egy olyan mosolyt, hogy a krapek komolyan megzavarodott. Nem tudta, menjen-e, vagy maradjon. Tetszett a lány, ám férjnél volt, neki meg ott volt a barátnője (Dugónál és Krisztánál, foglalkozott is ő azzal, mit csinál a pasija!). Juli most az ő dorongját markolta meg, ami így ernyedten sem volt kicsi, vérrel megtelve még jobban mutatott. A tenger felé. A lány feltérdelt, hogy nyelvhegyre tűzze, de térdének kellemetlen volt a sok kavics. Felpattant, és egy vastag plédet hozott. Leterítette távolabb a víztől. A két pasi, akik ezalatt letisztázták, hogy nincs ok féltékenységre, odalépett. Jenő mackós alkatához barna, rendezetlen frizura, zöld szem, mosolygós-vidám arc tartozott, amolyan megnyerő, szimpatikus. Mindenhol dús szőr borította, Julinak kifejezetten tetszett. Ahogy Jenő odaállt a térdelő lányhoz, az máris a jókora fütykös után kapott. Újfent vérbővé varázsolta, miközben Gábor megpróbált úgy helyezkedni, hogy Julit tudja izgatni. Csak a popsi felől, és csak kézzel fért hozzá a kis rózsaszínhez, de addig ügyeskedett, míg Jenő a pléd szélére térdelt. Juli négykézlábra ereszkedett, fenekét Gábor felé domborítva már több lehetőséget kínált. A rózsaszín ajkakat megdörzsölte ujjaival, majd odahajolva nyelvvel körözött. Gyakran elmélyült a finom nedvet harmatozó hüvelyben, cirógatta a kisajkakat, és sokszor megfordult a duzzadó-kemény gombocskán. Juli felhúzta az előtte meredő kéjrúdon a fitymát, lilás makk verte vissza a nap utolsó sugarait. Megnyalintotta egyszer, kétszer, sokszor. Ajkai fonódtak a vaskos szerszám köré, és szopta, ujjai egyazon ütemben mozgatták rajta a bőrt. Jenő behunyta a szemét. Juli sokkal ügyesebb volt, mint Lilla. Halkan nyögve kísérte a lány ügyködését, aki, annak ellenére, hogy Gábor nyalakodása nem volt hatástalan, nem esett ki a ritmusból. A nagydarab hapsi azonban kezdett elbizonytalanodni. Barátnője nem szerette, ha a szájába élvez, Juli viszont érezhetően nem akarta abbahagyni. Jelezte, hogy mi lesz, ha így folytatja. Válaszképpen a lány még gyorsabban mozgatta ajkait, ujjait, nyelvét. Néhány pillanaton belül Jenő oda jutott, ahonnan már nem volt visszaút. Finoman megrándult, halkan felnyögött, és hatalmas mennyiségű ondót lövellt Juli szájába…

 Lilla világosbarna, copfba fogott frizurát hordott, szeme színe átmenet volt a barna és a zöld között. Hasonlított Krisztára, Dugó ezért is favorizálta. Hasonlóan karcsú alak, telt-formás keblek, egyedül a világosbarna, ritkás szőrháromszög volt eltérés, cseppet zavaró. Dugó elszokott az ekkora mennyiségtől. Természetesen ez sem gátolta meg abban, hogy Krisztával a sátor előtt, a pléden ülve egyre jobban közrefogják. Lilla kicsit idegenkedett. A meztelenséget is utolsóként vállalta be, csak misszionárius pózban volt hajlandó szeretkezni Jenővel, szájába vette ugyan a péniszét, de az ondó ízéről fogalma sem volt. Kriszta tenyere a bal cicijén még jobban megrémítette. A lány megnyugtatóan duruzsolt pár szót a fülébe. Lilla felengedett, és nem bánta meg. Kriszta lassan hanyatt fektette, végigpuszilta a napbarnított, formás testet, míg le nem ért a ritkás szőrháromszögig. Dugó ezalatt próbálkozott azzal, hogy kemény farkát Lilla szájába adja. A lány megtette ugyan, de érződött rajta, azon aggódik, nehogy elsüljön. Dugó jobbnak látta váltani. Lilla félve nyílt combjai közé Kriszta furakodott. Nyelve végigszambázott a ritka szőrű nagyajkakon, a piros, vérbő, nagyra nőtt, húsos kisajkakon, azokat ujjai segítségével szétnyitva pedig a csiklón. Lilla, bár Jenő is szokta ilyenben részesíteni, mégis másképp élte át ezt az érzést. Valahogy sokkal gyengédebb érintés volt, sokkal intenzívebb, gyönyörteli. Kriszta feneke, térdelvén, az égnek meredt, Dugónak pedig a farka. A szőrtelen, máris nedves punci ajkai közé döfte. A formás csípőbe kapaszkodott, lassú mozdulatokkal hágta feleségét, ügyelve arra, hogy Krisztát ne nagyon mozgassa. Krisztát nem lehetett kibillenteni a ritmusból. Nyelve gyorsan, ügyesen forgott a húsos kisajkak között. Hol a duzzadt gombocskán, hol a lédús, forró vaginában, egyre hajtva Lillát a csúcs felé. Finom remegés futott végig Lillán, elakadt a lélegzete, és az orgazmus hullámainak csillapodtával hosszú, kéjes sóhaj szakadt fel mellkasából. Kriszta sem járt már messze, partnere elélveztével saját gyönyörére is tudott koncentrálni. Fenekét Dugó ágyékának feszítette, hüvelye a fasz köré szorult, lüktetett, ahogy Pazar nagyot élvezett. Férje csak alig egy ütemmel maradt le, makkja gejzírként fröcskölte az ondót Kriszta testébe…

 Glória, mikor először meglátta Sanyit gatya nélkül, már felébredt benne a kíváncsiság, és mivel Juli szemmel láthatóan Jenővel volt elfoglalva, Szandrát próbálta arra ösztökélni, legyen partnere. Ráadásul Jocó elillant mellőle Franciska iránt. Janival. A szőke lány gyorsan bemászott a sátorba, de csak derékig. Ezzel máris megalapozta Sanyi keménységét. Szandra csak fokozta. Megmarkolta a Glóriát bámuló srác hosszú, ám vékony farkát, lassan mozgatta a bőrét, jó időre sikerült fixálni a merevedést. Glória egy óvgumival tért vissza a sátorból, a másfél méternyire leterített plédhez. Sanyi már hanyattfeküdt, égnek álló szerszámán Szandi nyalakodott. A Kleopátra-frizurás lány barátnőjére mosolygott, a bíborló makkot, mintha fagyi lenne, nyalogatta. A hőmérséklet baromira nem stimmelt, és az érzés is teljesen más volt. Glória is részt kért magának, Szandi odaengedte, ketten osztoztak a rúdon. A szöszi lány feneke a srác arca felé volt, igaz, mellette, ám látó- és kéztávolságra. Sanyi odanyúlta, a szőrtelen punciajkakat dörzsölte, masszírozta, ujjai egyre jobban közéjük nyomódtak a csiklót keresve. Gyorsan benedvesedett a hüvely, Glória halkan, kéjesen felsóhajtott, mikor Sanyi ujja mélyen a forróságba hatolt. A lány azonban másra volt begerjedve, sebesen a hosszú péniszre tekerte a gumit. Szandinak mindegy volt, hogy beleül-e, vagy sem, gyorsan cseréltek. Glória tövig ült a faszba, barátnője pedig Sanyi arca fölé térdelt. Mókás látvány lehetett a fiatalember fekete, víszintes bajusza fölött a lány függőleges pamacskája. Senki nem törődött ezzel a látvánnyal, az érzéssel voltak elfoglalva. A fiú műszerészujjai a szőrtelen nagyajkakat nyitották meg, nyelve a csiklót kereste, és kergette, ahogy tudta. Szandi a melleibe markolt, halkan sóhajtozva élvezte a nyelvmunkát. Glória mögötte lovagolt, ő is rásegített, tenyere a gombocskájára szorult. Sanyi eddig büszke volt magára, milyen sokáig bírja, most azonban büszkesége a porba (kavicsra) hullott. Mentségére szóljon, hogy nem sok lány volt még az életében Franciskán kívül, kettővel pedig még sosem volt egyszerre. Természetes, hogy izgalma gyorsan a tetőfokra hágott, még szerencse, hogy ügyesen pörgette nyelvét. Szandi néhány percen belül, triójukban elsőként ért a csúcsra. Fejét hátrahajtva, altestét a fiú arcának feszítve hüvelynedveinek bőséges áradatával, halk sóhaj-nyögéssel élvezett el. Sanyi és Glória majdnem egyszerre ért a lüktető, kéjgörcsös orgazmushoz, az összehúzódó hüvely szinte kipréselte a vékony-kemény dákóból az ondócseppek maradékát is az óvszer jótékony védelmébe…

 Franciska magas, szőke, rövid hajú, helyes arcú lány volt, egész formás alakkal. Az elmúlt napok során volt szerencséje minden srác adottságait látni, és már cseppet sem bánta, hogy úgy döntött, a saját testét is közszemlére bocsátotta. Feszes, enyhén körte formájú keblein Jocó és Jani szemi, majd kezei is megakadtak. Két oldalról fogták közre a lányt, akinek nem volt kifogása, sőt, még örült is, hogy egyszerre ketten kényeztetik. Sosem volt ilyen helyzetben. A két srác feje összekoccant, mikor a cseresznyemagnyira keményedett-duzzadt mellbimbókra cuppantak. Udvariaskodtak egy kicsit, aztán úgy helyezkedtek, hogy kényelmesen elférjenek. Kezeik azonban ismét összevitatkoztak. A lány hasán keresztül osontak délre, az ápolt, fazonra nyírt háromszögbe. Úriemberként megoldották ezt is, egyszer Jocó tenyere simult a sima ajkakra, ujja finoman nyomódott közéjük a kéjgombot keresve, másszor Jani két ujja csúszott a nyirkos-forró mélységbe. A lány felszabadultan, de halkan nyögdécselt. A két fiú addig nem is hagyta abba, míg apró remegés, kéjes görcs nem rántotta meg Franciskát, és hangosan zihálva el nem élvezett. Jani ekkor felkelt, és az izmos combok közé helyezkedett. Kőkemény farkát a lucskos hüvelybe vezette, hosszú, határozott döfésekkel mozgatta altestét. Jocó pedig a lány arca mellé térdelve kínálta kéjrúdját. Franciska szájába vette, picit oldalvást fordult, hogy kezével segíthesse ajkai amúgy is áldásos tevékenységét. Sajnos egyre több hibát vétett, el-elfeledkezett az izgatandóról, a saját, egyre közelgő gyönyörére figyelt jobban. Ismét megrándult, és felnyögött, ahogy a második csúcspontra ért. Jani óvatosan kihúzta szerszámát, átengedve Jocónak a terepet. Franciska pedig kihasználta az alkalmat, és megfordulva feltérdelt. Szájába vette a saját nedveitől csillogó fütyköst, saját nedvei közé fogadta a másikat. Most már a fiúk is egyre nehezebben viselték. Franciska jobban odafigyelt arra, amit csinál, így pár perces intenzív nyalakodás és szopás után Jani farka telelövellte a lány száját. Jocó pedig feladta a leckét. Franciska újabb tetőpont felé közeledett, ám teli szájjal nem mert hangot adni érzéseinek. Tompa szuszogással jelezte a külvilágnak orgazmusát, összehúzódó hüvelye kitaszította Jocó farkát. A srác kétmozdulatnyira volt, jobb keze segítségével irányította magjának áradatát a félgömbökre.

 A felkelő nap nemcsak a hasára sütött a tizenkét kéjenc embernek.

 Sanyi, Franciska, Jenő és Lilla soha nem felejtette el azt a négy napot, mely a nászutas párokkal még hátravolt. A párok pedig a nászút leteltével összecsomagoltak, elbúcsúztak, és hazaindultak a szürke hétköznapokba…

Wackond 2011.04.25. 18:00

Gyémántok 20

 Huszadik fejezet

(Avagy: hullámzó Balaton!)

 

 

 Reggel hét óra. Az étkezde csillog-villog. Igaz, ehhez Kati mindenkit hajnali ötkor kiparancsolt az ágyból, és takarításra rendelte a díszes társaságot. Nem volt őszinte a mosolyuk, de az osztályfőnököt ez nem hatotta meg.

 Kora délután, már úgy fél négy tájban Dugóéknál. A srác félig kómásan támolygott elő, és mászott be derékig a hűtőbe. A többieket iszonyú üvöltés ébresztette.

 - HOL VAN A SÖR? – a hűtő majd’ leolvadt ijedtében.

 - Micsoda? – fogta a fejét Juli.

 - Csak a malátával és komlóval készített, szénsavas és habzó, kesernyés, ám üdítő, alkoholos ital holléte felől érdeklődöm… - malmozott a fiú.

 - Ha kinyitod a szemed, akkor talán észreveheted! - ripakodott rá Kriszta. – Itt van az asztalon!

 - Azt hiszem, jobb, ha lezuhanyozok! Feltennétek addig egy kávét? – és elslattyogott.

 - Kicsit flúgos a sógor! – kocogtatta meg a homlokát Juli.

 - Majd helyrerázódik az a kevés esze! – legyintett Kriszta. – Egyébként egy zuhany nekünk sem ártana!

 Mire a lányok, legvégül pedig Gábor végzett, Dugó egy fotelben csücsült, mindössze a cigarettájának füstjébe burkolózva.

 - Azért nem volt szép Katitól, hogy olyan korán felzargatott minket! – pöfékelte.

 - Abban viszont igaza volt, hogy rendet kellett rakni, mire a reggelit kiosztják! – szúrta oda Kriszta.

 - De akkor is! Alig aludtunk másfél – két órát, már kelni kellett!

 - Aztán végighorkoltad az egész napot! – mondta Juli epésen.

 - Horkolok?! – ült fel Dugó hüledezve.

 - Mint a gép! – bólintott Juli.

 - Ne már! – nézett barátnőjére kétségbeesetten a srác.

 - De… - aztán Kriszta nem tudta tovább megőrizni komolyságát, és kirobbant belőle a nevetés.

 - Menjetek a sunyiba! – legyintett Dugó.

 - Én inkább a partra mennék! – mondta Gabesz.

 - Bolond vagy? Mindenki jön el onnan, te meg most akarsz menni?

 - Ide figyelj! Átaludtuk az egész napot, most keltünk fel. Másrészt meg tök buli lehet este fürödni!

 - Ráadásul Gábornak ígértem valamit! – mosolygott Juli. – Nos, ha jössz, ha nem, mi megyünk!

 Mentek. Öt óra tájban, és már mindenki visszafelé, néztek is rájuk furcsán. Kiválasztottak egy csendes, félreeső helyet, letelepedtek, kipakoltak, de a vízbe bemenni egyiküknek sem akarózott. Szép csendben, észrevétlenül beköszöntött az este, még mindig csak ültek a nyugágyban.

 - Már szürkül. Nem csobbanunk? – kérdezte Gábor, már a lámpákat is felkapcsolták a sétányon.

 - Mehetünk! – tápászkodott fel Dugó. A lányok, mintha puskából lőtték volna ki, berohantak a sötét vízbe. Úszkáltak, fröcskölődtek, és nagyon jól elvoltak, míg Gábor félre nem vonta Julit.

 - Van egy ötletem, elkísérsz?

 Nem kellett kétszer mondani, a szöszi hűségesen követte párját, egészen a bejáratig. Dugóék nem is foglalkoztak velük, a nyugágyból nézték a balatoni naplementét. Gábor a bejárat melletti telefonfülkéhez ment, és amíg Juli a naplementét bámulta, ő pár szóban elintézte, amit akart. Mire a lány felocsúdott, újra mellette állt.

 - Kit hívtál?

 - Milyen jó, hogy odafigyeltél!

 - Bocs, de olyan gyönyörű a naplemente!

 - Jól van! Egyébként Mónit és Barbit hívtam, nincs-e kedvük egy esti fürdéshez.

 - És volt?

 - Van, kicsim, van! Átöltöznek, és jönnek! – vigyorgott Gábor, miközben ők is lassan andalogtak vissza a part felé.

 - Na, merre jártatok? – érdeklődött Dugó, Kriszta helyett egy üveg Balatoni Világost ölelgetett.

 - Telefonálni voltunk… - válaszolt Gábor.

 - Kinek telefonálgatsz te ilyenkor?

 - Nem mindegy az neked? Akár haza is telefonálhattam volna, tudod, hogy Nagyi milyen bagoly!

 - Tudom, de nem haza telefonáltál!

 - Nem… Ki a túró az ott?  - intett oda Gábor. A parton egy magas, vékony alak jelent meg, és egy kicsit távolabb leült a homokba.

 - Tudja a hóhér! – vont vállat Dugó. Szürkületben borzasztó rosszul látott.

 - Pedig ismerősnek tűnik! – hunyorgott Kriszta.

 - Szerintem ez Tóni! – ugrott fel, és szaladt az alak felé Juli.

 - Ki?! – néztek össze a fiúk.

 - Az artistafiú, aki tegnap éjjel a vendégünk volt! - magyarázta Kriszta.

 - Mit kereshet itt? – Gábor hangjából a „ne zavarjátok köreimet” – érződött.

 - Miért ne jöhetne le? – korholta Kriszta, közben Tóni megérkezett Julival.

 - Sziasztok!

 - Helló, Tóni, mi ez a nagy csend és magány?

 - Csendre és magányra vágytam. Ezektől nem lehet nyugton lenni.

 - Mi nyomaszt annyira? – faggatta Juli.

 - Semmi különös – legyintett a srác.

 - Ne tettesd magad! – mosolygott Kriszta. – Tudom, hogy nem a Hold fénye érdekel!

 - Tényleg semmi bajom! – bizonygatta Tóni, és sóhajtott egy akkorát, mint a tó, aminek partján ült.

 - Szerintem szerelmes! – vetette oda Dugó.

 - Nem vagyok szerelmes! – reagált a srác olyan hevesen, hogy azzal mindent elárult.

 - Aha, persze! – bólintott Dugó.

 - De…

 - Drága bogaram! Téged ugyan alig ismerlek, de a tüneteket igen! Nekem nem kell kamuznod!

 - Jó, rendben. Tényleg nő van a dologban, de nem tudom, hogy mi a helyzet vele. Komolyan megzavart.

 - Szereted?

 - Nem tudom.

 - Legalább helyes lány? – érdeklődött Juli ártatlan, mit sem sejtő arccal, és nem értette Kriszta rosszalló pillantását.

 - Nagyon helyes, aranyos és szép!

 - És ki az a helyes, aranyos és szép lány? – tolakodott Gábor. Bátyja oldalba csípte. Még nem vette észre azt, amit Dugó és Kriszta igen.

 - Itt kezdődik a baj! – tápászkodott fel Tóni, tett két lépést, mint aki távozni készül, a válla fölött szólt vissza. – Juli…

 Gabesz félrenyelte a cigarettafüstöt, bátyja ütötte hátba párszor, Juli is ledöbbent. Aztán, mint a rugó, pattant fel, és indult Tóni után. Juli utánakapott, de Kriszta lefogta.

 - Hagyd! Nem fogja bántani!

 - De minek kérdezett rá?

 - Felebaráti érdeklődés volt. Egyébként mindenki észrevette, csak ti nem! – magyarázta Dugó.

 Ezalatt Gábor utolérte Tónit, aki hazudott volna, ha azt állítja, nem ijedt meg. A Gábor egyébként sosem szerette, ha a barátnőjére szemet vetettek, de csak a bunkó és illetlen megjegyzésektől ment fel a pumpája. Tóni vallomása meglepte, és úgy gondolta, kulturáltan kell rendbe tenni. Türelmesen elmagyarázta, hogy Juli őt szereti, Tónit csak megkívánta. Furcsa dolog ez egy kapcsolatban, de ők az ilyesmit nem megcsalásnak tekintik, egyszerűen a szükségletüket elégítették ki. Olykor cserélnek is a barátaikkal.

 - A legszebb az, hogy én tulajdonképp Kingáért voltam oda, de amikor láttam, hogy ti ketten… ugye… Azt gondoltam, esélyem sincs.

 - Akkor jött Juli… - bökte oda Gábor.

 - Igen, és teljesen letaglózott.

 - Összetett probléma!

 - Ráadásul Kinga egész délután rólad áradozott! Teljesen beléd zúgott!

 - MIII? – visított Gabesz.

 - Lizi mondta…

 A srác előkotort egy újabb Szofit, és pillanatok alatt elszívta. Megfordultak, és visszaindultak a többiekhez. Azok újabb jövevénnyel bővültek. Kinga kereste Gábort, nem látta, hogy merre ment Tónival, és nem is tudott Tóniról.

 - Meg akarod mondani, hogy szereted! – fújta ki a füstöt Dugó. Juli feje fölött kis fekete felhő, de úrinő maradt.

 - Honnan tudod?

 - Látom. Mellesleg az öcsémnek van barátnője, Juli, csak bizonyos dolgokhoz lazán állnak hozzá – a srác élvezte a helyzetet.

 Kinga sokáig hallgatott, emésztette a hallottakat, és mikor megpillantotta Gabeszt és Tónit, önkéntelenül is felkiáltott. – Tóni, te mit keresel itt?

 - Ő is hasonló cipőben jár, mint te! – mondta Kriszta csendesen.

 Kinga egy pillanatnyi hallgatás után őszinte, ártatlan döbbenettel megkérdezte.

 - Belezúgott Gáborba?

 A poén ült, nevettek egy nagyot, oldódott a feszültség.

 - Nem, azt hiszem nem! – mondta nevetve Tóni. – Bár most, hogy így elnézem, egész szimpatikus srác…

 - Mint az kiderült, foglalt vagyok! – ugrott Juli karjaiba Gábor a csábos pillantások elől.

 - Jó nektek! – sóhajtottak az artisták, és Tóni panaszosan hozzátette. – Most mi lesz velem?

 - Bolond! – kacsintott rá Gabesz, és súgva kérdezte Julitól. – Kinga mit akar?

 - Téged, hosszú távra – súgta a lány.

 - Eredetileg Tónival akart összejönni, már jó ideje, de nem igazán sikerült. Erre mi jól beleköptünk a levesükbe…

 Gábor a hasát fogta nevettében, és a társaság nem értette, mi volt a kacaj tárgya.

 - Tóni meg Kingával akarna járni!

 - Pazar! Akkor össze kell őket hozni.

 - Bízd ide! – súgta Gábor, majd fennhangon a többiekhez szólt. – Nincs kedvetek pancsolni?

 - Volna… - jegyezte meg Kinga. – Csak nincs rajtam fürdőruha.

 - Rajtam sincs – tette hozzá Tóni.

 - Hát az is probléma? – azzal Gábor kilépett a fürdőgatyájából. Bátyjáék és Juli gondolkodás nélkül, Tóni és Kinga tétován követte példájukat, bár nehezen érthető a habozásuk, hiszen előző este ennél cifrább helyzetben is látták egymást, bár nem egymással törődtek akkor.

 A feszültség utolsó cseppje is feloldódott, ahogy a hat meztelen fiatal beszaladt a meleg habok közé. Messze a parttól, ahol már derékig ért a víz, fröcskölődtek, ugrándoztak, és nagyon jól érezték magukat a sápadt holdfényben. Tóni és Kinga megtalálták egymást, méternyinél messzebbre nem távolodtak el a másiktól. Szinte meg is szűnt számukra a külvilág, nem figyelték, a másik két pár merre jár. A gyenge szél némi hullámzást is okozott, Kinga megpróbált ráhasalni. Sokra nem ment vele, a hullám alig vitte a hátán. Tóni még közelebb húzódott, attól tartott, hogy ha a lány így folytatja, kiissza a fél tavat. Akadt is dolga azonnal. Kinga mellkasa alá nyúlva emelte ki a köhécselő, prüszkölő lányt. Kinga nem az előnyös arcát mutatta a fiúnak. Fekete haja csapzottan tekergett mindenfelé, erőteljes vízpárát lövellt tüdejéből, és tébolyultan próbálta arcát vízmentesíteni. Tóni ottfelejtette a kezét a karcsú derékon. Kinga átkarolta a nyakát, amint rendezte arcvonásait.

 - Megmentettél!

 - Ez csak természetes!

 - Én hősöm! – tekintetük mélyen egymáséba feledkezett, a holdfény, a langyos víz, a távoli, tompa zajok… Romantika a köbön, és titkos vágyaik végre kiteljesedtek, ahogy ajkaik lassan összeértek. Hosszan csókolóztak, és amikor végre különváltak, Kinga pajkosan kicsúszott Tóni öleléséből, és a part felé inalt, a sekélyesbe. A srác követte, ám mire utolérte, Kinga már az egyébként bokáig érő vízben hevert a könyökére támaszkodva. Tóni négykézlábra ereszkedett, lassan a lány teste fölé kúszott, és újabb hosszadalmas csókolózásba feledkeztek. Halihózás csengő, női hangja zavarta meg őket.

 - Hát ezek meg kik? – nézett fel Tóni.

 - Barbi és Móni – futott el mellettük Kriszta, nyomában a többiekkel. Körülállták a Piroskákat, csak ők voltak felöltözve, de éppen annyira, amennyire muszáj volt.

 - Hogyhogy itt? – érdeklődött Kriszta két puszi között.

 - Hívtak, jöttünk.

 - Kicsoda?

 - Én hívtam őket, hogy ne legyen olyan unalmas az éjszakájuk! – szólt közbe Gábor.

 - Szerintem akkor a miénk sem lesz az! – jegyezte meg Juli.

 - Bocs, hogy közbeszólok, de olyasmi várható, mint tegnap este? – érdeklődött Tóni.

 - Olyasmi… - nyugtatta meg Kriszta.

 - Szóljunk Janiéknak is! – vetette fel Gábor.

 - Arról nem is beszélve, hogy itt észrevehetnek, és az nem lenne jó dolog! – tette hozzá Kriszta.

 - Igazad van, kicsim! – ölelte át Dugó.

 Belebújtak a ruháikba, és Janiék faháza felé indultak. Dugó kopogtatott, és lépett be elsőnek.

 - Ti kártyáztok? – felejtette el üdvözlő szövegét a látottaktól. Tényleg zsugáztak. Nem voltak túlöltözve, az igaz, de a blattot verték, nem mást.

 - Vártunk titeket, hogy majd átjöttök, de eddig hiába! – bökte oda Jocó.

 - Akkor most pótoljuk a lemaradást, és hoztunk néhány kiegészítőt is!

 A „nappali” zsúfolásig megtelt, a két „hálószobába” is jutott belőlük. Mindenki nagyon örült mindenkinek, és mivel Jocóék előző éjszaka kimaradtak az artisták „külön bemutatójából”, igyekeztek Kinga közelében maradni. Tóni pedig azon vette észre magát, hogy duplán lát. Nem az alkohol miatt, hiszen nem is ivott ilyesmit soha, ám jobbról is, balról is egy-egy tökegyforma vörös csaj bújik hozzá. Fekete fürdőnadrágján a hajszínekhez illő színűre lakkozott körmök kószáltak. Tizenhét centis forró keménységet varázsoltak a rugalmas anyag alatt. Valaki finoman megrágcsálta a bal fülét, nem is próbálta megkülönböztetni, ki Barbi, és ki Móni. Jobb karjának két feszes cici nyomódott, fürdőnadrágjának gumija erős szakítópróbának lett alávetve. Tíz ujj osztozott a tizenhét centin. Megoldották. Fürdőgatya bokáig, Tóni kilépett belőle. Az ikerlányok átrendeződtek. Baljáról (egyébként Barbi) eltűnt, a heverőn ücsörgő Tóni elé guggolt, jobbján (tehát Móni) viszont szorosabban ölelte a srácot. Keményre izgult, rózsaszín bimbói bökdösték a szőrtelen, izmos mellkast, és nagyon jól mutatott a kreol bőrű fiatalember teste a két jóval fehérebb lány alatt-mellett. Barbara finoman megmarkolta a szálfaegyenes, forró péniszt, lassan húzta fel rajta a fitymát. Szerette az előbukkanó, fénylő-bíborló makk látványát. Nyelvheggyel végigsimította itt-ott az érzékeny szervet. Ajkai a rúd köré szorultak, fel-alá mozogva szopogatta a faszt. Tóni kezei pedig Móni feszes kebleinek halmaira simultak, lágyan gyúrogatva izgatta, és mohón csókolóztak. A srác azonban hamarosan többet akart, egyre feljebb irányította Mónit, míg a cicik „csókvonalba” kerültek. Majd’ megfulladt rajtuk, de hevesen fúrta rájuk-közéjük a fejét. Felváltva nyalogatta, harapdálta a bimbókat, ám egyre többször tévesztette el a ritmust. Barbi szája és nyelve rendületlenül dolgozott, és határozottan úgy tűnt, nem is akarja abbahagyni. A fiúban egyetlen pillanatra felmerült a kétely, hogy talán másképp kellene folytatni, mert így hamar elsül. Végül úgy gondolta, van idő feltöltődnie, és nem is olyan sokára el is engedte Móni melleit, hogy lehunyt szemmel nyögve közeledjen a „fináléhoz”. Móni azonnal a nővére mellé ereszkedett, aki előzékenyen engedett neki helyet. Ha Tóni kinyitotta volna a szemeit, látta volna, ahogy két (egyforma) lány két nyelve simogatja farkát-makkját. Felnyögött, alteste megrándult, ondója pedig nagy erővel lövellt, amerre csak tudott. Az ikrek mohó igyekezettel habzsolták a fehér folyadékot, és mindenhonnan maradéktalanul eltávolították…

 Kinga sem úszta meg a kétpartneres élvezeteket, a másik szoba heverőjén hevert meztelenül. Jocó és Jani vette „kezelésbe” a vékony lányt. Jocó váltott néhány szenvedélyes csókot a lánnyal, de hamarosan a karcsú nyakon át az apró halmok nagyra és keményre duzzadt bimbóin kötött ki. A méreteivel arányosan érzékeny gombok nyalásának hatására Kinga halkan felnyögött. A következő hang pedig jóval erőteljesebbre sikeredett. Jani ugyanis az engedelmesen megnyílt, izmos combok közé furakodott fejével. A szőrtelen, selymes vénuszdombot, a sima ajkakat, a piciny kisajkakat, és az aprócska csiklót simogatta nyelve hegyével. Ettől hangosodott Kinga, de csak a jó ízlés határain belül. Jobb kezével Jocó ágyéka felé nyúlt, de sajnos nem érte el célját. A srác észrevette a mozdulatot, és mivel nem volt a saját élvezetének ellensége, elengedte a ciciket, és odaállt Kinga arcához. A lány azonnal a szájába vette a tekintélyes példányt, nyelve lassan körözött a fénylő „bunkón”. Olykor mélyen elnyelve szopogatta a szerszámot, majd ismét lágy nyelvcsapások következtek. Jani nyelve gyakran benyalt a nedves-forró hüvelybe, aztán taktikát váltva két ujja siklott a mélységbe. Nyelve a pirosló pecek hegyén csapkodott, egyre csak hajtva, űzve a lányt a csúcs felé. Kinga már elfeledkezett az orra előtt meredező szerszámról, a közelgő gyönyörre koncentrált. Teste megrándult picikét, lélegzete elakadt, nedvei bőven áradtak az orgazmus pillanataiban. Jocó még örült is, hogy a lány abbahagyta a szopást, mert ő is erősen közelített a „végállomáshoz”. Cserét javasolt Janival, és némi pózváltást. Az eddig hanyattfekvő lányt az oldalára billentette, mögé feküdt, kemény farkát hátulról, kicsit fészkelődve a nedves punciajkak közé vezette. Nem is volt olyan kényelmetlen, és a lánynak sem, mert a fiú tartotta a combját. Finom, lassú vonásokkal mozgatta kéjrúdját, és átkukkantott Kinga válla felett, mert volt egy furcsa érzése. Glória szőke tincseit pillantotta meg, az ő leheletét érezte a mogyoróin. Barátnője is részt kért Kingából, ez a póz tökéletesen megfelelt neki. Az orgazmuson épphogy átesett artistalány gyönyörét megduplázta Glória nyelve, ami a dugattyúként működő fütykös munkájára csiklókergetéssel segített rá. Kinga megpróbált ugyan a szájában feszülő makkra is kellő figyelmet fordítani, ám egyre nehezebben akart összejönni. Vékony ujjai rendszertelenül húzogatták a fitymát, nyelve hosszú pillanatokra leállt, ajkait ismét nyögés-nyüszítés hagyta el, miként Jani farka is. Újra elélvezett, nagyot, erőset, összehúzódó vaginája ki is taszította Jocó szerszámát. Annyi baj legyen, Glória nyalintott rajta párat…

 Tóni nem nyugodhatott, az ikrek nem hagyták. A kielégült mosollyal ülő fiú arra nyitotta a szemét, hogy közvetlenül mellette vörös pamacska alól rózsaszín, húsos ajkak mosolyognak rá. Függőlegesen. Móni ujjaival résnyire nyitotta, felvillantva a nedves bejáratot. A fiú azonnal oldalvást heveredve cuppantotta száját a puncira. Víszintesen. Fura csók, ám kétségkívül hatékony, és kellemes. Barbi pedig a petyhüdten pihenő péniszt pátyolgatta. A lassan újra vérrel telítődő szerszám rövidesen kőkeményen meredt a lány előtt. A vörös hajú lány gyengéd köröket tett nyelvével a fényes-bíbor makkon, olykor mélyen elnyelte a rudat. Tóni csókjai elmaradtak, ő is nyelvhegyre váltott. Móni még jobban szétfeszítette punciját, a srác könnyebben fért a duzzadt kéjgombhoz. Néha annyira belefeledkezett, és annyira alapos akart lenni, hogy a lány ujjait is végignyalta. Móni halkan sóhajtozott, és annak ellenére, hogy egyre jobban érezte magát, nem hangoskodott. Pár perces nyalakodás után a lány teste finoman megremegett, és elakadó lélegzettel nagyot élvezett. Ezt a pillanatot használta ki Barbi, egy gumit tekert a fiú farkára, picit arrébb fektette, és hanyatt. A mennyezet felé meredő rúdba ült, gyorsan, kéjre és gyönyörre éhezve mozgatta alfelét. Még a kezével is rásegített, ujja a csiklójára szorult, dörzsölte a még jobb hatás kedvéért. Sikerrel járt, alig néhány perces, vad vágta után mélyen, tövig ült a faszba, összehúzódó izmai alaposan megszorították azt, jókora orgazmust élt át. Cseppet remegő lábakkal mászott le Tóni testéről, a fiúnak esélye sem volt feltápászkodni, vagy ilyesmi, Móni csüccsent Barbi helyébe. Ezt már a srác is nehezebben bírta. Az ikrek tempója, szoros-forró vaginája, valamint ahogy mindezt élvezték, Tónit is egyre jobban felizgatták. Az a kis kihagyás, míg a lányok cseréltek, elegendő volt arra, hogy Móni a csúcsra érjen. Alig két ütemmel lemaradva, megránduló altesttel lövellte tele Tóni magjával a gumit…

 Természetesen a többiek sem snapszeroztak ez idő alatt, és a hosszú éjszaka folyamán mindenki megkapta a maga betevőjét. Kora hajnalig kergették egymást a gyönyörbe.

 Lassan lejárt a nyaralóidő, Tóni és Kinga végre boldog pár lett, és később alkalmuk volt intim kettesben is együtt lenni.

 Gábor teljesítette Juli kívánságát, az utolsó éjszaka, messze a parttól, a mellkasig érő vízben szeretkeztek egy nagyon élvezeteset.

Wackond 2011.04.18. 18:00

Gyémántok 19

 Tizenkilencedik fejezet

 (Avagy: szexet és cirkuszt!)

 

 

 Kriszta, ahogy ígérte, a kezébe vette a szervezést, Dugó a háttérbe szorult.

 Összebarátkozott Lizivel, általa pedig az egész sokfős mutatványos társasággal. A gyerekekkel két felnőtt kísérő is volt, kedvesen fogadták az új barátokat. Pontosan ki volt az értelmi szerző, nem tudni, lényeg az, hogy még egy kis bemutató előadásba is beleegyeztek. A következő lépés így Kati volt. Az osztályfőnök (némi gyanakvással ugyan) szintén engedélyt adott a közös programra. A helyszín kiválasztása volt a legkönnyebb. A kemping rendelkezett egy nagy, közös helyiséggel, ami alaphelyzetben étkezőként funkcionált, ugyanakkor alkalmas volt ilyenféle rendezvényekre is.

 Miután minden le volt vajazva, Kriszta bekopogott az artistalányok faházába. Lizi nyitott ajtót, és tessékelte be. Három másik, hasonló korú lány ült benn, Kinga, Csilla és Eszter néven mutatkoztak be.

 - Nos, beszéltem az ofőnkkel, meg a gondnokkal, részükről minden oké.

 - Mi is beszéltünk Marika nénivel, azt mondta, mehetünk, találjunk ki valamit a repertoárból, nekik sajnos egy megbeszélésre kell menniük. Kingára és rám bízta, hogy időben ágyba kerüljenek a kicsik. Egyébként meg bulizhatunk!

 - Ez nagyon jól hangzik! – csapta össze Kriszta elégedetten a tenyerét. – Akkor mikor lehetne elkezdeni?

 - Szerintem olyan hét óra körül – nézett össze a négy artistalány.

 - Rendben, akkor hétkor. Utána buli, ha tetszett a műsorotok, akár extrákkal is! – mosolygott Kriszta, és eltűnt.

 

 Az étkezőt néhány önkéntes, köztük Dugó és Gabesz a kívánalmaknak megfelelően berendezték. Megkezdődött az előadás. A fiúk különböző ugrándozós, ügyességi mutatványokkal kápráztatták el a „nagyérdeműt”, labdákat, karikákat, kuglikat dobáltak, tányérokat pörgettek pálcákon. Lizi pedig olyan tornamutatványokat adott elő, hogy mindenki azt várta, mikor köt csomót saját lábára.

 Az előadás végeztével Eszter és Csilla hazakísérte a buli-korhatár alatti ifjakat, Berci pedig ismét a lemezlovas szerepében tündökölt, megspékelve egy olyan dallal, amit ő írt, és adott elő a gitárján. Osztatlan sikere volt.

 A vendégek kicsit nehezebben oldódtak fel, már mindenki javában rázta, de négy fiú csak sután-bután topogott. Juli lépett oda aztán egy nyurga, elég jóképű sráchoz, és rántotta maga után a kavalkádba. Később Berci (sikeresen) próbálkozott egy lassúval. Juli szorosan átölelte az egyre jobban önbizalomra kapó partnerét. Odasasszézott Gabeszhoz, és rávigyorgott szerelmére. Az Kinga sötétbarna hajából vissza, és Dugó is a közelben lejtett Lizivel.

 Az este előrehaladtával fokozódott a hangulat is, Kati pedig egyre jobban aggódott. Nem a zene miatt, hanem a tanítványai végett. Az épület különálló volt, és zárható, viszont csupa ablak. Függöny volt, de minek. Hiába húzták be, maradtak rések. Arra a diszkréten egyedi megoldásra jutott, hogy Istvánt ölelve-táncolva mindenkit egyenként kérjen arra, hogy türtőztesse magát. Végeredmény: harminchat perc alatt kiürült a helyiség. Kati megkönnyebbülten zárta be.

 

 Kriszta még tán Kati előtt felvetette, hogy meg kellene pattanni, így nem is várták meg a buli végét. Zártkörűen kívánták folytatni. A faházba érve a fiúk némi helyet és zenét, a lányok enni- és innivalót varázsoltak. Folytatták, ahol abbahagyták, a négyfős vendéglátók Lizivel, Kingával és a Tóni nevű sráccal bővültek.

 Ettek-ittak, tovább buliztak. Juli ismét a magas, fekete hajú, fekete szemű, kreol bőrű, izmos, egész jóképű fiúhoz simulva táncolt. A nagyon szőke lányt rettentően érdekelte, Tóni mit rejteget a tarsolyában. Annyi infót már begyűjtött róla, hogy tizennyolc éves, csajozni nem túl gyakran tud az életmódjukból adódóan. Nem mintha nem lenne ilyen jellegű tapasztalata, csak ritkán, és rövid időre adódik kapcsolata. Tóni pedig most került zavarba egy lánnyal, talán életében először. Ha úgy esett, hogy megtetszik neki egy lány, ám mindössze csak „arra” kell, gondolkodás nélkül játssza a nagymenőt. Az esetek kilencven százalékában bejön neki, ám már jó ideje nemcsak a testi vágyak hajtották. Erre ma jön egy szőke lány, és teljesen belezavar a lelkébe. Annyira Juli hatása alá került, hogy még a viszonyokat sem tudta felmérni. Sodortatta magát az árral, és arra lett figyelmes, hogy az ujjak, melyek eddig a rövidnadrágban feszülő fenekét markolászták, most teljesen ellentétes oldalon ügyködnek. A fények, Krisztának köszönhetően tompultak, csak az asztalon égett a kislámpa, a zene is halkult. Tóni nadrágjában pedig Juli kotorászott. A fiú egy fotelbe ejtette egyensúlyát, a gatyeszból pedig kikandikált a fütyköse. Varázsló ez a csaj? Ha ilyesmiről van szó, Juli csodákra képes. Tóniról már pöndörödött az alsó is, emelkedett a póló. A szöszi halkan szuszogva csókolta és cirógatta végig az izmos, ám szőrtelen felsőtestet, viszonylag hamar eljutva a szálfaegyenes, átlagosan hosszú, ritkás, fekete szőrrel övezett péniszig. Finoman végiglehelte csókjaival, kósza gondolat erejéig megállapította, hogy lehetne vaskosabb is. Lassan húzta le a fitymát a vörösen feszülő makkról. Csók cuppant az érzékeny kalapkán, Tóni halkan felszusszant. Meleg nyelv lassú körei cikáztak körbe, a srác halkan szuszogott, egyre szaporábban. Juli szájába vette a rudat, ujjaival a bőrt mozgatta, ajkai ugyanabban az ütemben követték. Olykor végignyalta a forró keménységet, csak úgy külsőleg, nyelvheggyel megcsapkodta szelíden a makk alsó, érzékeny részét, és újra szájába vette a rudat. Tóni félig lehunyta a szemét, szuszogása szaggatott nyögésre váltott, egyre feszengett az amúgy kényelmes fotelben. Meg kell hagyni, jól csinálta a csaj! De még milyen… milyen… jól! Alteste önkéntelenül megrándult, makkja hegyéből elemi erővel tört elő hatalmas mennyiségű magja. Juli lágyan a dorong tövét masszírozva minden cseppet kicsalt belőle, és maradéktalanul tisztára varázsolta a lassan zsugorodó szerszámot.

 Gábor is épp csak annyira volt úri fiú, amennyire az adott helyzetben szükséges volt. Kingát már az étkezőben elkezdett tánc alatt is egy fokkal szorosabban ölelte, és a lánynak nem volt ellenvetése. A rövid pihenők, valamint a faházukig tartó pár pillanatnyi út során azért annyi megtudható volt a lányról, hogy első blikkre szende-szótlan, ám ha valakit megkedvel, megnyílik előtte. Gábornak el is suttogta, hogy eddig csak egy sráccal járt, de az már a múlté. Most teszik neki valaki, sőt, valakik, de nem tud választani. Kingának esze ágában sem volt elárulni, hogy Gábor első látásra megtetszett neki. Gátlásait az étkezőben hagyta, a lassú zene ütemére táncolva engedett a fiú kíváncsi kezének. A kíváncsi kéz először a valamivel alacsonyabb, barna hajú, barna szemű, apró orrú, helyes arcú lány fenekére simult. Tenyérbe illő izmos-kemény félgömböket markolt, percekkel később a rövid ruha alatt. A fiú tovább merészkedett. Némi tornázás után a bugyi forró dombját simogatta. Esküdni mert volna, hogy átázott. Ügyesen egy másik sarokba tolt fotelhez lavírozott Kingástul, addigra már egy-egy csók is elcsattant. Gábor a lány karcsú nyakára tért ajkaival, majd a vállára. Beleütközött a ruha pántjába, amit megpróbált arrébb piszkálni. Végül, kisebb nehézségek árán a fogával a vállakról a karokra ejtette a pántokat. Lejjebb haladt, újabb akadályba akadt. A lány vékony alkatú, apró mellű volt, a kicsiny halmok azonban még így is feltartották a ruhát. Gabesz ismét foggal próbálkozott, ám kis híján megharapta a lányt. Végül csak annyira segített ujjával, hogy elhúzta a szegélyt, hogy ráharaphasson. A ruganyos-duzzadt mellbimbó kíméletlenül orron pöckölte. Kéjes „fájdalom” volt ez! Már csak a keskeny derékhoz képest széles csípőn akadt el a ruha, de mire Gábor lehúzhatta volna egyedi módszerével, Kinga egy észrevehetetlen mozdulattal padlóra küldte a könnyű anyagot. Az utolsó, és végső akadályt ismét foggal elhárítani kívánó Gábor orra elől lassan pergett le a bugyi. Még meg sem fogta! Rosszallóan nézett fel a pajkosan mosolygó Kingára. Tekintete ismét előre vetült. Fekete, ceruzavékony csík, alatta kreol, sima ajkak. Ekkor ment el a srác esze. Finom határozottsággal a fotelbe ültette a lányt, és „rávetette” magát. Az apró-formás mellekkel kezdett. Amilyen kicsik voltak a halmok, olyan nagyra duzzadtak a bimbók, még ha nem is szó szerint. Gábor nem is találkozott még ekkorákkal. Mindenesetre nyelve alaposan megkergette az érezhetően érzékeny gombokat. Kinga diszkréten felsóhajtott. Gabesz egész sokáig eljátszadozott, de aztán úgy érezte, ideje továbbállni. Az izmos hason megállt egy pillanatra a köldöknél. Csikis volt, békén hagyta. Engedelmesen nyílt combok forró közébe ért. A sima ajkak közül pici kisajkak, fölöttük, ahol összefutnak, szintén apró csikló bújt el. A rózsáspiros résből átlátszó nedű szivárgott. Csillogva hívta a fiú nyelvét, hát nem várakoztatta meg. Az apró gombocskán gyengéd határozottsággal lesiklott, a forró hüvelybe besiklott. Kinga sóhajai halk nyögéssé váltak, és ahogy Gábor egyre jobban belelendült a nyalogatásba, úgy szaporodtak kéjhangjai. A fiú pedig kegyetlen volt, de szigorúan jó értelemben. Egyetlen pillanatra sem hagyta abba a csikló, a nagyajkak és a nedves vagina izgatását, sőt, még ujjaival is besegített. Ténykedése hamarosan egy elakadó sikkantást, finom, egész lánytestre kiterjedő remegést, valamint egy hatalmas orgazmust eredményezett. A fiú gyorsan egy óvszert kotort elő, csak ő tudja, honnan. Kilépett a nadrágjából, feltekerte a védőeszközt kemény farkára, és a csatakos puncihoz illesztette. Kinga testében épphogy csillapult az utolsó hullám, ismét elöntötte a gyönyör, ahogy testébe hatolt lassan a vaskos kéjrúd. Gábor, bár rettenetesen fel volt már izgulva, szíve szerint vadul hágott volna, visszafogta magát. Lusta mozdulatokkal mozgott, olykor teljesen ki is csúsztatta farkát, makkjával az érzékeny csiklót dörzsölte meg, és ismét tövig hatolt a szűk-forró nedvességbe. Kinga kapkodó légzéssel, halk nyögésekkel kísérte Gábor minden lökését. A fiú bal hüvelykujját az apró, kemény klitoriszra szorította, fokozva ezzel az élvezetet. Pazar jól sikerült, a lány szinte pillanatok alatt ismét a csúcsra került. Felnyögött, teste megmerevedett, hüvelye lüktetve szorult az engedelmesen lelassuló szerszám köré. A srác épp csak annyit várt, amennyi feltétlenül szükséges, pozitúraváltást javasolt. Kinga boldog engedelmességgel tett eleget a kérésnek. Feltérdelt a fotelben, és megfordult, formás-izmos, nedvektől csillogó popsija került partnere elé. Gábor egy másodpercre elgondolkodott azon, hogy egy lyukkal arrébb dugja be, aztán elvetette az ötletet. A szőrtelen, zárt ajkakat ujjaival megnyitotta, és bevezette faszát. Elmúlt gyengédsége, a darázsderék, a formás csípő olyan ingerlő volt, hogy huszáros vágtára késztette. Nem csinálta durván, de határozottan. Belekapaszkodott a nyögdécselő lány derekába, és altestét egyre gyorsabban mozgatta. Mindkettejükben azonos mértékben erősödött a gyönyör, és néhány perc után egyszerre értek a csúcsra. Az orgazmustól összehúzódó hüvely szinte préselte ki a lüktetve áradó ondót a kemény faszból. Óvatosan váltak ketté. Kinga pihegve visszaült a fotelbe, Gábor pedig kifejte a maradék cseppeket, levette a gumit, és megcsomózva félretette.

 Juli Tóni ölébe ült, vigyázva az ernyedt fütykösre, lágyan cirógatta a fiú kielégült arcát, olykor a farkát. Az érintések nem voltak hatástalanok, hamarosan altesti vérbőséget okoztak, igaz, a fiún jobban látszott. A lány keze egyre többször tévedt Tóni ölébe, a szerszám már állt, mint a cövek. Juli ismét a fiú elé guggolt, szájába vette a fénylő makkot, de kezével már óvszerért kutakodott. Kis gikszer csúszott számításába, kénytelen volt felkelni, egy pillanatra magára hagyni a srácot, hogy újra visszatérve gyors mozdulatokkal végigtekerje a dákón a gumit. Puncija még ki sem száradt a pár perce pihenő alatt, kis tornamutatvány keretében a fütykösbe csüccsent. E helyzetnek megvolt az az előnye, a lány saját magának tudta szabályozni a sebességet. Márpedig ő orgazmust akart, márpedig nagyon gyorsan. Nem elég, hogy gyorsan mozgatta tomporát, még jobb kezének középső ujja is besegített. Csiklójára simulva kereste a vérbő, érzékeny szervet. Nagyon hamar ért a csúcsra, felsőteste ívben hátrahajlott, feszes, kemény bimbójú mellei gyönyörűen kirajzolódtak a félhomályban, puncija szorosan ölelte a kemény dákót. Az utolsó hullámnál ki is csúszott a hüvelyből. Juli levegőért kapkodva mászott le Tóniról, és ő is, mint Gábor, pózváltást kért. A változatosság kedvéért ő is hátulról kívánta folytatni. Tóni csak örült, eddigi viszonylagos passzivitásából végre dolgozhat kicsit. Juli popsijának félgömbjei alatt kitapintva finoman a sikamlós résbe igazította a gumiba bújtatott farkát. Lassú, hosszú mozdulatokkal kezdett neki. Olykor teljesen kihúzta, hogy újra teljes hosszában bedöfhesse. Sokáig elvolt ezzel a módszerrel, hiszen igaz, hogy neki sem volt kellemetlen érzés, ám mivel nemrég volt „megcsapolva”, így huzamosabb ideig tartott, mire újra a csúcsra ér. Juli persze annál közelebb volt, mi több, pillanatokon belül el is ment. A fotel háttámlájába nyögte gyönyörét. Tóni lelassított a kéjhullámok idejére, aztán újra gyorsabb tempót diktált. Amit Gábor nem mert megtenni Kingával, az szerelme agyában megfordult. Mi lenne, ha…? Mikor Tóni kifelé mozdult, fenekét elhúzta előle, hogy a szerszám kicsúszott nedves puncijából. Hátranyúlva megfogta a kéjrudat, és eggyel feljebb, a szűk popsilyukhoz illesztette. Tóni kicsit meglepődött a váltástól, még sosem járt „ott”, nagyon óvatosan tolt egyet. A síkos óvszernek köszönhetően a kezdeti ellenállás leküzdése után simán ment minden. A fiút nagyon szorította, már egyáltalán nem volt benne biztos, hogy sokáig fogja bírni. Julinak pedig először kellemetlen volt, de megszokta. Nem volt tulajdonképp rossz érzés, de úgy vélte, nem ettől fog elélvezni. Aztán persze összejött a dolog, igaz, kézrátétellel. A fiú is, bár a sebessége nem volt nagy, az érzés annál jobb. Két másodperccel maradt le Julitól, makkjából csak úgy fröcskölt az ondó a gumiba.

 Kriszta és Dugó Lizit fogta „szendvicsbe”. Szokatlan volt így megoldani a táncolást, de az a néhány lépés, mozdulat csak kis jóindulattal volt annak nevezhető. Az egész már csak arról szólt, hogyan izgassák fel, és vetkőztessék le a másikat. Kriszta is fordított némi energiát arra, hogy megismerje Lizit, akinek nincs, és nem is volt komolynak nevezhető kapcsolata, ráadásul nem is akart. Úgy érezte, fiatal még, élje ki magát, amennyire csak lehetősége van. Nos, olykor adódott lehetősége, így aztán volt tapasztalata is. Kriszta tenyerét megérezve a fenekén úgy érezte, még van mit tanulnia. Nem viszolygott egy másodpercig sem, inkább a kíváncsiság dolgozott benne. Kriszta és Dugó pedig kis híján összeveszett az apró lányon. Amikor Dugó tenyere az izmos félgömbök valamelyikére simult, összeakadt Kriszta finom ujjaival, ha pedig elölről támadt, biztos, hogy barátnője keze ott volt. Lizit persze nem érdekelte, ki mit csinál, csak csinálja. A pár azon is összekapott, ki vegye le Liziről a ruhát, a közös nevező az lett, Kriszta a felsőt, Dugó a szoknyát, megint Kriszta a melltartót, pasija meg a bugyit. Két oldalról ölelték, simogatták az artistalányt, aki úgy viszonozta, ahogy tudta. Megpróbált partnereiről is leszedni ezt-azt, végül azok megunták az ügyetlenkedést, gyorsan levetkőztek. Lizi ezt a lélektani pillanatot választotta beülni egy szabad fotelbe. A pár hüledezve figyelte, hogy mit csinál. Fenekét egészen az ülőalkalmatosság szélére helyezte, hátradőlt, lábait pedig felemelte. Eleve az, hogy ölében egyetlen szőrszál sem látszott, hogy lábai emelkedésével ajkai is nyíltak, Lizi a bokáit saját fülei mögé tette. Kezei segítségével picit igazított testhelyzetén, fejével előrehajolt, ujjaival még jobban széthúzta punciját. Nyelvével megérintette hegyként kiemelkedő csiklóját.

 - Most már láthatjátok, mennyire is vagyok hajlékony! – mosolygott. Egy száj függőlegesen, egy víszintesen.

 - Ezt nevezem önkielégítésnek! – füttyentett halkan Dugó. Kriszta pedig újfent megelőzte. Csókot váltott Lizi ölében, és Dugó az életben soha nem tudta meg, hogy melyik ajak kapta az elsőt. Krisztától nem álltak távol a lányok sem, de ilyenben nem volt része. Volt már példa olyanra, hogy nyelve egy másikkal kergetőzött egy puncin, de hogy mindkettőnek ugyanaz volt a gazdája! Rövid idő után azonban úgy döntött, átadja a terepet a srácnak. Dugó örömmel cserélt helyet Krisztával, és ő is került ugyanabba a szokatlan helyzetbe. Nyelve a keményre duzzadt kéjgombon osztozott Liziével, néha-néha megmártotta a nedvdús hüvelyben. A lány egyre gyakrabban esett ki a ritmusból, egyre gyakrabban nyögött fel, és egy kicsit engedett is összecsomagolt pozíciójából. Finoman megremegett, nagy sóhajt hallatva élvezett el. Dugó kérdőn nézett a lányra a folytatást illetően. Lizi vállat vont, és sajnálkozó tekintete elárulta: „Még ezt sem tudod?” Dugó acélkemény farkát a nedves ajkak között meredező csiklóra fektette. Nyelvet kapott makkja hegyére. A srác nagyon lassan előre-hátra csúsztatta szerszámát, így a lány tudta követni a nyelvével, ugyanakkor még jó érzést is okozott neki. Lizi egy idő után megunta a játékot, magában akarta érezni azt a tetszetős darabot. Ujjaival billentett egyet a makkon, szinte benyomta a forró hüvelybe. Dugónak egy pillanatra meglepő és kényelmetlen testhelyzet volt, de némi ficergés után a probléma megoldódott. Majdnem tövig hatolt a punci mélyére, és ha eleinte nehezen is, de fel tudta venni a megfelelő tempót. A lány pedig végig saját peckén forgatta a nyelvét. Testében egyre erősödött a gyönyör, legszívesebben kiegyenesedve, kényelmesen hátradőlve élvezkedett volna, de több okból is megmaradt összehajtott pozíciójában. Egyfelől ez az a mutatvány, amit nagy közönség előtt sosem mutat be, másfelől pedig gyakorlásnak is tökéletes. Saját nyelve, és Dugó dolgos szerszáma pedig megtette a magáét. Hamarosan vaginája összehúzódott, teste megremegett, már nem nyalakodott, hanem jókorát élvezett. A fiúnak is nagyon kellemes érzést okozott ezzel, olyannyira, hogy a hullámok csillapodásával két húzás után kivonta farkát. A lány vágyakozva nyújtotta nyelvét, de először nem tudta elérni a lövésre kész rudat. Kezével előrenyúlt, maga felé húzta a fiú altestét, szájába vette a saját nedveiben ázó péniszt. Dugó kicsit hátradőlt, lehunyt szemmel, felnyögve lövellte ondóját Lizi szájába.

 Fel sem tűnt, hogy Kriszta csendben elillant a közelükből. Nem ment messzire, csak az utolsó szabadon maradt fotelbe telepedett. Figyelte barátait, eljátszogatott magával, nagyon lassan lecsúszott ő is a fotel széléig. Megpróbálta követni Lizi mozdulatait. Ami az artistalánynak rutinból ment, neki egy kicsit nehezebben akart összejönni, de sikerült. Először a bal bokáját akasztotta a feje mögé, majd lassan a jobbot is sikerült. Ez eddig megvolt, most már csak az összegömbölyödés maradt. Lizitől leste a technikát, kezével a fenekébe kapaszkodva húzta felsőtestét egyre előrébb. Nehéz volt, és kényelmetlen, az akrobata lány jóval kevésbé volt ellátva cicivel, Kriszta bögyösebb lévén eleve hátrányban volt. Ezt is megoldotta. Lassan elérte nyelvével, amit el akart. Megnyalintotta saját csiklóját! Az érzés leírhatatlan volt! Folytatta a nyelvpörgetést, miközben szétfeszítette szőrtelen punciajkait. Látta saját kisajkait, és nem tükörben! Ujja rózsaszín hüvelyébe mélyült, az érzés még jobban fokozódott. Lassan megszűnt számára a külvilág, csak nedvektől csatakos ölére koncentrált. Mutatóujja is csatlakozott, majd a gyűrűs is. Három ujj! Csodálatos! Hirtelen és váratlan erővel csapott át rajta az első orgazmushullám, még nyögni is elfelejtett, csak levegőért kapkodott karikába görbedve. A lüktetés csillapodtával azonban nem volt elég, folytatta, immár kisujjával kiegészülve négy ujja mozgott nedves, kitágult hüvelyében. A kéj bódulatában még mélyebbre nyomta ujjait, és bepróbálkozott a hüvelykujjal is. Fájdalommal határos gyönyör! Szép lassan az egész ökle elmerült a fénylő-pirosló punciban. Már nem nyalta a csiklóját, csak a keze dolgozott, lágy, lassú döfésekkel, behunyt szemmel a közelgő második hullámra készült. A megszokottól jóval hangosabban nyögdécselt, és mikor beteljesedett testében a gyönyör, elhalón felsikkantott. Hosszú pillanatokig csak csukott szemmel remegett, és ahogy a külvilág egyre jobban elért a tudatához, hangokat hallott.

 - Öcsém! Ez csuklóig bent van! – a szerelme volt.

 - Basszus! Nem semmi vagy, Kriszta! – ez pedig a „sógora”. Kinyitotta a szemét. Popsijánál Dugó döbbent arca, milliméterekre a kezétől. Nem tudta megállni. Kihúzta az öklét, és azzal a lendülettel orrba pöckölte Dugót. Elég nedvdús volt minden ujja, csattant rendesen.

 Azon az éjszakán, mikor kettő óra felé végre nyugovóra tértek, Kriszta és Juli újabb dolgot tanult az élettől. Előbbi mellőzni fogja a szájjal és ököllel történő önkielégítést, dereka eléggé megfájdult a karikapóztól, utóbbi pedig a fenekét fogja ezentúl is arra használni, amire eredetileg is ki van találva. Mindenesetre Kriszta még bezsebelt pár dicsérő szót, és Liziére volt a legbüszkébb.

 

süti beállítások módosítása