Ötvenötödik fejezet  (Avagy: sí, sí, pisi…)    Múltak az unalmas, szürke hétköznapok. Viki gyakran találkozott Rudival, Kisniki sűrűn randizott Lalival, Bernadett és Barnabás pedig összeköltözött. November végén leesett az első hó, amit…

 Ötvennegyedik fejezet (Avagy: szolárium)    Gyémánt Viktória, miután jól elbántak Tomival, egy kicsit depressziós lett. Azt vette a fejébe, hogy ő csúnya, gonosz (Tomi így is gondolta), és hogy nem kell senkinek. Bernadett, Kisniki, valamint az egész…

 Viki és Rudi félóra múlva a reggelizőasztal mellett, már csak beszélgetve folytatták napjukat. Az még előző este kiderült, a fickó huszonkét éves volt, brókerkedett, nem mondta, mennyit, de pofátlanul sokat keresett, és mindemellett rengeteg szabadideje volt. Ezt a rengeteg…

 Ötvenharmadik fejezet  (Avagy: szőke herceg fehér lovon)     Gyémánt Viktória gyönyörűszép, szőke, kék szemű lány volt, nem sokkal a tizenkilencedik születésnapja előtt. Gábor nagypapa talán legszebb unokája volt, örökölte Juli mama…

 Két hetébe tellett Tominak, mire el tudott intézni egy, az igényeiknek megfelelő hotelt, no meg azt, hogy az asszony ne tudjon semmit. Ez utóbbi fáradozása hiábavaló volt, mert Kisniki nem tett le a herélésről, csak erre illetékesebb személyt keresett… Eljött a…

 Ötvenkettedik fejezet  (Avagy: problémamegoldás)    Gyémánt Tibor nagyon otthon volt a számítógépek világában, ám egyik lányát sem érdekelte az ilyesmi. A "futóbolond" bátyjának Vilmos, vagy Vili, Vilike, stb. nevű fia azonban odavolt…