Gabi illendően bemutatkozott, a többiek is. Végigmustrálta a hat pasast. Kettő szőke, három barna, és egy fekete hajú, de, és ezt örömmel nyugtázta, mind a hat sármos, jóképű volt. Nevüket képtelen volt elsőre megjegyezni, de testüket máris emlékezetébe véste. Valamilyen ruhát csak ketten viseltek, egyikük csak egy ujjatlan pólót, másikuk bokszeralsót, a többi ruhátlanul, szemérmetlenül ült. Hatan egyként vigyorogtak, humorkodtak, és úgy tűnt, nincs a lány ellen kifogásuk. A hat spiné már más volt. Kettő mű-, kettő valódi szőke volt, egy barna és egy fekete hajú nő. Ellentétben a mandrókkal, akik nagyjából egykorúaknak, harmincasnak látszottak, a „dámák” korosztálya saccra húsztól negyvenötig terjedt. A legfiatalabbnak az egyik igazi szöszi, és a barna lány tűnt. Mindketten meztelenek voltak, bőrükön néhány vízcsepp csillant, valószínűleg a nemrég eszközölt zuhanyzástól. Sem arcuk, sem testük nem volt szebb, vonzóbb az átlagnál, de kedvesen őszinte mosolyuk sokat javított Gabi első benyomásain. A két platinaszőke csaj már a harminchoz közelített. Mindkettő mit sem takaró pongyolában ült, melyeket hatalmas, szobrász-kerek szilikonhegyek feszegettek. Alakra, külsőre megütötték a férfiak 90%-ának vágyait, és egyikük megpróbált kedvesnek látszani, másikuk gőgösen felvonta az orrát. Lesírt arcukról a lelki-szellemi üresség, a csekélyke IQ. A másik igazi szőke nő púdertől roskadozott. Kéken csillogó szemei melegséget, érzelmeket sugároztak. Volt benne valami anyai, foglalkozásával ellentétben. Profinak látszott, de az idő már fölötte is haladt. Meztelen testét még jól tartotta, látszott rajta, hogy törődik magával, sportol, de a mellei már plasztikaéretten megereszkedtek. Nos, a fekete hajú nő pedig veteránnak számított. Vékony, már-már girhes alakján rafinált lakkruha feszült, mely a melleit nem, de az ágyékát takarta. A nőn egykedvűség látszott. Fénytelen, barna tekintetét csak egy pillanatra emelte Gabira, aztán ismét apátiába zuhant. Arca ragadozó madár benyomását keltette a lányban. A nő barna szemei mélyen ülők, orra keskeny, ám hatalmas, horgas, szája pengevékony, halvány csík, arca kenceficétől ázott-fénylett. Nyaktól lefelé bőrén finom ráncok térképlettek, szeplők hemzsegtek, a két melle feszesen, gömbölyded-dinnyésen, szilikondúsan ütögették a méteres méretet. Ő volt a legidősebb, negyvenöt éves, mint azt Gabi később megtudta.

 A tapasztalatlan lány feszélyezetten csücsült az egyik fotelben, cigarettája alig láthatóan remegett az ujjai között. Mivel a tájékozódó beszélgetés elakadt, elővette a paksamétát, melyet még Frédi nyomott a kezébe forgatókönyv címén. Túl sok megtanulandó szöveg nem volt a minden értelmes történetet mellőző, leendő filmben, inkább az „akciójeleneteket” nézte át. Volt azokban minden. A normál, megszokott egy pasason kívül két férfival, szendvics, anál, leszbi. A lány úgy gondolta, meg tudja oldani mindet. Már épp a leendő partnerein gondolkodott, mikor mozgolódás támadt. Az egyik ajtó kitárult. Néhány meztelen ember lépett ki. Magas, sportos, verejtékben úszó, hatalmas péniszű néger fickó vezette a sort, nyomában egy szintén fáradtnak látszó pár, szinte eltörpültek az óriás mögött. Őket őzkarcsú, őzszemű, fiatal néger lány követte, testét-mellét fehér pöttyök-patakocskák díszítették. Vidáman nevetgélt egy fehér bőrű, bomba alakú, vörös-bögyös lánnyal, és egy hosszú, barna hajú, jóképű, izmos, magas krapekkal. Mindannyian a fürdőbe vonultak. Visszatért Béla is.

 - Bocs, csak egy kis szakmai megbeszélésem volt - szabadkozott Gabinak. – Kész vagy, mehetünk?

 - Tőlem oké! – állt fel a lány.

 - Gyuszi, gyere, légy szíves! – intett Béla, az egyik szőke pasas emelkedett fel, a bokszeralsós. Követte a lányt, és az operatőrt egy nem túl nagy, nem is kicsi, hálószobának bebútorozott helyiségbe. Az operatőr belelapozott a papírjaiba. Közölte velük, hogy a most készülő film egyik jelenetét kell megcsinálni, próbaképpen. A szöveg egyelőre nem volt fontos, pár mondattal felvázolta a helyzetet, improvizáljanak.

 A jelenet leírása szerint annyi volt a feladat, hogy a Gyula nevű pasas feküdt az ágyon, Gabinak pedig a szobába lépve, rövid beszélgetés után le kellett feküdnie a férfivel. A lány megítélése szerint a pasi éppen hazaérkező barátnőjét kellett alakítania.

 - Kezdhetjük? – kérdezte Béla.

 - Felőlem! – dobta magát az ágyra Gyula.

 - Rendben – bólintott kis habozás után a lány. Gyomra remegve ugrott össze, mikor kilépett az ajtón. Kis folyosón állt, nem látta a hallban ülőket, miként azok sem láthatták őt. Várt egy kicsit, majd benyitott. A kamera halkan zümmögve kísérte lépteit. Az ágyon fekvő pasast nézte. Köszönt, szájon csókolta, röpke beszélgetést produkált. A férfi szemrevaló volt, a lány szívesen játszadozott vele egyet, és privátilag sem dobta volna ki az ágyából. Rövid, szőke frizurát viselt. Vonzón ívelő szemöldöke alól acélszürke szempár gusztálta a lányt. Orra egyenes, szája férfias-érzéki, markáns, megnyerő arca borostától sötétlett. Széles válla, mellkasa kisportolt benyomást keltett, miként bordás hasa is. Szinte minden testrészén barna szőrzet göndörödött, hol dúsabban, hol alig-alig. Mivel előre semmi nem volt megbeszélve, a lány jobb keze megest a bokszer sliccén át becsúszott. Lagymatag, szőrös zacsit talált, tovább kutakodva jókora, forró-merev lőcsöt tapintott. Ha már megfogta, nem eresztette. Kibújtatta a nadrág résén, és leguggolt. Húszcentis, körülmetélt, lilás színben duzzadó makkos pénisz remegett előtte. Jobb keze nem engedte el, lágyan végigizgatta ujjaival, hegyes nyelve pedig pár pördülettel megízlelte a makkot. Néhány nyalintás után tövig szájába vette a vaskos szerszámot. Gyakorlottan szopogatta, nyelve a fényes „bunkócska” alsó részét izgatta finoman, ajkai igézően csúszkáltak fel-alá. Már nem zavarta a kamera, sőt, ismét csak nyelvheggyel cirógatta a szerszámot az optika kedvéért. Béla kézzel jelezte, jól csinálja, Gyula csak halkan nyögdécselt. Az operatőr lassan elhátrált, és intett Gabinak, hogy most ő jön. A lány vette a lapot. Gyengéd mozdulatokkal levette Gyula alsónadrágját, és mindössze egy pillanatra felfüggesztve a szopást, ő is levetkőzött. Felegyenesedett, váltott pár igéző csókot a pasival, és melléfeküdt. Egyetlen pillanatnyi tétovaság volt érezhető Gyulán, máris a kebelhalmaira omlott csókilag. Élvezettel cuppantgatott a ruganyos, sima gömbökön, nyelve vidáman ficánkolt a sötét, merev, pajkos bimbókon. Rövid idő után a feszes hasikán át a szőrmentes dombocskára vetült. Gabi segítőleg szétfeszítette ujjaival a punciját, és közben az villant be neki, hogy a hapsi tölthetett volna több időt odafenn, de minden a kamerának szól, nem is bosszankodott tovább. Gyula nyelve a rózsaszín-fényes csiklójára csapott, mindazonáltal ügyelt arra, hogy Béla kamerája pöpec képet kapjon. A férfi nyelve szakavatott-gyorsan pörgött, Gabinak pedig egy pillanatra sem kellett megjátszania az élvet. Szolidan nyögdécselve kísérte a nyelvmunkát, partnere fáradhatatlanul nyalta, szopogatta vöröslő-duzzadt klitoriszát. Hüvelye csak termelte levét, punciajkai közül átlátszó nedűfolyam csordult ki popsiiránt. Gyula mutatóujja észrevétlenül odasiklott, és lassan a forró vaginába csúszott. A lány szerfelett élvezte a mókát, főleg, mikor még egy ujj nyomult a puncijába. Gyula ezalatt a nyalással sem állt le, és nem is akart, mert érezte, hogy Gabriella közeleg a csúcshoz. A lány alteste finoman megrándult, kezei a combjába kapaszkodtak görcsösen, kéjbarlangja összeszorult. Nedvek fröccsentek a hapsi ujjai közül, Gabi felsikkantott, és elélvezett. A férfi lassú gyengédséggel húzta ki ujjait, és a pihegő lány fölé tornyosult. Egy követhetetlen mozdulattal csavart óvszert lilálló makkjára, vaskos-kemény rúdjára, és határozottan a lucskos hüvelybe döfte. Gabi ismét felnyögött, Gyula pedig ráfeküdt, arcuk közel került egymáshoz.

 - Nagyon jó vagy! – súgta a lány.

 - Ez a munkám… - válaszolt kéjes arccal a férfi. – Nehéz elhinni rólad, hogy kezdő vagy.

 - Pedig igen, és ha nincs ellenedre, váltsunk pózt, jó?

 Nem volt ellenére. Mozdult még néhányat a kamera kedvéért, és elhúzódott a lánytól, hagyva, tegyen, amit akar. Gabi feltérdelt, háttal a kamerának, jókorát pucsított. Gyula félig guggoló testhelyzetben mélyesztette farkát ismét tövig. Nem voltak halkan, egyszerre és hangosan nyögtek fel. A férfi lassan, óvatosan mozgatta ágyékát, megtett mindent, hogy a lány újabb orgazmusra jusson. Igyekezete kis híján kudarcba fulladt, a szűk vagina szorítása igen élvezetes volt számára. Szerencséjére Gabi megoldotta a helyzetet. Jobb kezével hátranyúlva ujjait a síkos gyönyörgombocskájára simította, ily módon hozva be a lemaradását. Szokta alkalmazni ezt a technikát privátilag is, amikor érezte, hogy Peti közelebb jár az „igazsághoz”, másrészt egy kicsit a kamerának is szólt a mozdulat. Pillanatokkal később összerándult vaginával élvezett el másodjára. Alig érezte, hogy Gyula hatalmas hördüléssel kísérve kirántotta farkát, egy mozdulattal megszabadul a gumitól, makkjából hatalmas ívben spriccelt az ondó a lány hátára.

 - Jók voltunk? – kérdezte Gabi a kamerával bíbelődő Bélától. Gyula tikkadtan pihegett mellette.

 - Nos, szerintem nagyon jók voltatok, de nemtom, mi van ezzel a pacákkal! – legyintett az éledező Gyula felé.

 - Miért?! – bődült el a fickó. Láthatóan keresett valamit, amit az operatőrhöz vághatna.

 - Gyors voltál, mint az istennyila!

 - Arról nem volt szó, hogy szűz a kicsike! Szivart! - háborgott a hapsi, löttyedt farkán még fehérlett egy ondócsepp.

 - Cigim van, és nem vagyok szűz… - kínálta bagóval Gyulát szemrebbenés nélkül Gabi, és hozzátette, - …csak „alig használt”. Illetve, kevesebbet keféltem, mint a kolleginák.

 - Bocs, nem akartalak megbántani…

 - Semmi baj, nincs harag, csak az előbb még annyira dicsértél… - mosolygott Gabi, és Bélához fordult. – Most mi következik?

 - Zuhanyozás, pihi. Tanulmányozd a könyvecskét. Holnap nyolckor találkozunk Frédinél. Pá!

 - Sziasztok! – Gabi kilibbent.

 Elégedetten ment haza, és számolt be Petinek a nap eseményeiről. A fiú élvezettel hallgatta, együtt tanulmányozták át a szerepet, és este, amint lehetett, el is próbálták.

 - Most már értem, miért kaptál azonnal szerepet… - cirógatta Peti kielégülten szerelmét később. Boldogan merültek álomba.

 Másnap reggel, nyolc óra. Zárt iroda, Gabi hosszú, tarka selyemszoknyában, fehér, szoros topban, cigarettázva ült a lépcsőn. Negyed kilenckor már bosszús volt. Fél kilencre zabos.

 - Na, végre, már kezdek őszülni! – pattant fel Gabi egy gyönyörű, barna hajtincsét cibálva. Fél kilenc múlt öt perccel.

 - Ne pattogj, kicsim, oké? – morrant Frédi gyűrötten.

 Beléptek az irodába. A góré előkotort egy videókazit, és belökte a lejátszóba. Leültette Gabit, és elindította a felvételt. A tegnapi Gyula-jelenet volt látható, szinte vágatlanul. A műsor végén Frédi a nyugodtan csücsülő lányra virrant.

 - Neked hogy tetszett?

 - Nekem nagyon, és neked? Azt hiszem, ez a lényeges.

 - Hát igen, kisasszony… - szünetet tartott. – Nekem az az érzésem, hogy… - megint szünet, majd karját széttárva rikkantotta. – Fenomenális vagy!

 Gabi nem ugrott a nyakába, Frédi pár pillanatig madárijesztett, aztán csalódottan engedte le karjait.

 - Nem is örülsz?

 - De, csak nem akarok ugrándozni.

 - Oké, kislány, térjünk a tárgyra. Megjöttek az orvosi papírok, rendben találtattál. A doki elküldte a bébimentesítő pirulákat, a cechet én álltam, ne foglalkozz vele. Tanulmányoztad a szerepedet?

 - Igen, Frédi, el is próbáltuk.

 - Et igen! Menni fog?

 - Otthon ment…

 - Csodás, akkor irány a stúdió!

 - Béla nem jön? Arról volt szó, hogy itt találkozunk…

 - Este felhívott, aszonta, nem tud ide jönni reggel, majd ott!

 - És mivel menjek?

 - Nincs kocsid?

 - Nincs. A fateromét mégsem kérhetem el…

 - Rendben, elviszlek.

 Elvitte, a ház előtt kirakta, elsöpört. A lány táskáját szorongatva, szorongva lépett be az ajtón. Köszöntését szórványosan, ímmel-ámmal viszonozták. Két sminkes sürgött-forgott nőtől férfiig, férfitől nőig, rendező lófrált szivarozva, operatőrök buzerálták kameráikat. Gabi ledobta a pakkját, a rendező mellé penderült. Bemutatkozott, a lány azonnal elfelejtette a nevét. A pacák felvázolta az első, felvenni kívánt jelenetet. Orgiáról volt szó, magyarázat közben odaintett egy sminkest. Gabi azzal a lendülettel hessentette tovább szegényt, a rendező nem foglalkozott vele. Mondta, és mondta.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.